1. § E rendelet célja Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros (a továbbiakban: Józsefváros) épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) E rendelet hatálya a Józsefváros közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Józsefváros közigazgatási területén

3. § E rendelet előírásait Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott Településképi Arculati Kézikönyvvel és településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § A rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, a bejelentés köteles tevékenység megtiltásáról, a településképi kötelezésről és a településkép-védelmi bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt.

5. §¹ E rendeletet a hozzá tartozó alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni:

6. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben hivatkozott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell értelmezni.

7. § A helyi védelem célja Józsefváros városképe és városszerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése, azon egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyek országos, vagy fővárosi védelem alatt nem állnak, valamint azon területek helyi védelmével, amelyek azonos karakterük miatt egységesen védendőek.

8. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

9. § Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található egyes területeket és kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

10. § A helyi védelem jellege területi és egyedi védelem.

11. § Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt területeket.

12. § (1) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett építészeti értékeket a 2. melléklet tartalmazza.

13. § (1)⁵ A helyi egyedi védelem alá helyezett építészeti értékekről az Önkormányzat elektronikus nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a védett érték

14. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés értékvizsgálat alapján történik, melynek elkészítése és benyújtása a kezdeményező feladata.

(3)⁷ A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás a kezdeményezés benyújtásával indul. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4)⁸

(5)⁹

(6) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kezdeményezést követően a főépítész javaslatára a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a helyi egyedi védelemre javasolt érték ideiglenes védelem alá helyezését.

(7) A Képviselő-testület legfeljebb egyéves időtartamra adja meg az ideiglenes védelmet, melyet indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbíthat. Az ideiglenes védelem legkésőbb a helyi egyedi védelemről szóló képviselő-testületi döntés hatályba lépésével szűnik meg.

(8)¹⁰ Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, és nem indítja el a 15 -16/A. §-ban meghatározott véleményezést.

(9)¹¹

(10)¹²

15. § (1)¹³ A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a polgármester az Önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást tesz közzé, és írásban értesíti az érdekelteket.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

16. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezéshez, vagy annak megszüntetéséhez a kezdeményezőnek szükség szerint be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint egyéb szakértők véleményét, vagy az előkészítéshez szükséges érintett helyi, szakmai, társadalmi szervezetek álláspontját.

(2)¹⁴ Az eljárás megindításáról a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az (1) bekezdésben felsorolt javaslattevő és véleményező szerveket.

(3) Amennyiben az érdekeltek felkutatása azok nagy számára vagy tartózkodási helyére tekintettel aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Közhírré tételnek minősül az Önkormányzat honlapján történő legalább 30 napig elérhető megjelentetés.

(4)¹⁵ A kezdeményezéssel kapcsolatban az (1) bekezdésben felsorolt javaslattevő és véleményező szervek és a 15. § (2) bekezdésében felsorolt érdekeltek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban adhatják meg véleményüket a polgármesternek.

(5)¹⁶ Amennyiben a javaslattevő és véleményező szervek, illetve érdekeltek határidőn belül nem terjesztik elő írásban véleményüket, úgy kell tekinteni, hogy az eljárás megindítását nem ellenzik, és az eljárásban véleményt nem kívánnak tenni.

16/A. §¹⁷ (1) Az eljárás kezdeményezője az eljárás megindítását követő 60 napon belül elkészítteti az értékvizsgálatot a 4. melléklet szerinti tartalommal. Az értékvizsgálat költségét a kezdeményező viseli.

(2) Az értékvizsgálat költségének átvállalását kérheti az eljárás kezdeményezője a polgármesternél, aki e kérelemről a települési főépítész véleményének kikérésével, a kérelem beérkezését követő 10 napon belül dönt.

(3) Az elkészült értékvizsgálatot a kezdeményező köteles haladéktalanul megküldeni az Önkormányzatnak. Az értékvizsgálat dokumentációját az Önkormányzat a beérkezést követő 8 napon belül honlapján közzéteszi, a közzétételt követő 30 napig a dokumentáció megtekinthető az Önkormányzat honlapján. A dokumentációra a közzétételtől számított 30 napon belül írásban bárki észrevételt tehet, melyet a polgármesternek címezve kell benyújtani.

17. § (1) A Képviselő-testület a 14. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 365 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 15. § (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

18. § (1) A helyi védelem tényét a kerületi szabályozási terven fel kell tüntetni.

(2) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

19. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amely a védelem tárgyának megnevezése mellett tartalmazza a védett érték fajtáját, a tervező nevét és a megépülés évét. A táblát az Önkormányzat címere díszíti.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

20. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak hatályba lépésével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.

21. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

(2)¹⁹ Egyedi illetve ideiglenes védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a védettség megszűnését követően lehet lebontani.

(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a 4. melléklet szerinti értékleltár kiegészített dokumentálásával.

22. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését

(2) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

(3) Helyi egyedi védelem alá helyezett építményhomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

23. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.

24. § Helyi egyedi védelem alá helyezett építmény bővítése esetén figyelembe kell venni a védettségre okot adó építészeti részleteket és a kismértékű bővítést is magas minőségi kivitelben kell elvégezni.

25. § Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. mellékletben felsorolt és a 3. mellékletben jelölt történeti megújuló karakterű területeket, modern karakterű területeket, lakótelep karakterű területeket, telepszerű karakterű területeket, átalakuló karakterű területeket, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményi karakterű területeket

26. § (1) A 25 méter utcai front szélességet meg nem haladó telkek esetében kötelező a zártsorú, de nem zártudvaros (körülépített udvaros) beépítési mód.

(2) Amennyiben a zártsorú beépítésű területeken az utca szélessége a 15 métert nem éri el és a 25 méter utcai front szélességet elérő vagy azt meghaladó telek esetén a homlokzat hátraléptetése tervezett, abban az esetben a hátraléptetés mértékének legalább a homlokzat 1/3 hosszát kell elérnie az utca légtér-arányának javítása érdekében. A hátraléptetést úgy kell megoldani, hogy az utcafronton csatlakozó telekhatárok mentén takaratlan tűzfal ne alakuljon ki.

(3) Az épület közterület és a nyitott udvar felé néző homlokzatait egységes homlokzatelemekkel kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is.

(4) A 25. §-ban meghatározott lakótelep karakterű területeken az úszótelkes beépítési módú lakóépületek esetén a telek be nem épített része közterület módjára használt területként alakítandó ki, melyen a gyalogosforgalom biztosítása kötelező.

27. § (1) Közterület-alakítási terv által érintett területnek minősül az 5. mellékletben lehatárolt közterület.

(2) Közterület-alakítási tervet kell készíteni az 5. mellékletben lehatárolt közterületről, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet 8. mellékletében szereplő tartalommal, az érintett közterületen végzendő építési tevékenységgel összhangban lévő részletezettséggel.

(3) A közterület-alakítási terv készíttetése annak a feladata, akinek érdekében a közterület-alakítási terv készül.

28. § (1) Az építmény utcai és udvari homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. Az építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetve a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.

(2) Az építmények utcai és udvari homlokzatának síkján hőszigetelés alkalmazása megengedett, azonban az eredeti homlokzati struktúra és díszítőelemek visszaállítása kötelező. Részleges hőszigetelés nem alkalmazható.

(3) Kiugró építményrész térfigyelő kamera működését nem akadályozhatja.

(4) Loggiát, erkélyt beépíteni csak abban az esetben lehet, ha az épület egészére készül erre vonatkozóan terv, melyet a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: tervtanács) fogad el.

(5) Meglévő épület kő vagy tégla anyagú homlokzati felületeinek átszínezése, lefestése tilos. Felújítás esetén a festéket el kell távolítani. Műgyantás lábazatvakolat csak abban az esetben alkalmazható, ha a kő-, műkő, vagy téglaburkolatú lábazat megtartása, felújítása műszaki okokból nem lehetséges. A műgyanta lábazatvakolat csak homogén szemcseszínű lehet.

(6) Homlokzat felújítása esetén a használaton kívüli parapet-konvektorok homlokzati kivezetéseit el kell távolítani, a helyükön a homlokzatot helyre kell állítani. A használatban lévő parapet-konvektorok homlokzati kivezetéseit a homlokzathoz illeszkedően el kell takarni.

(7) Az épület utcai homlokzatához rögzített előtető

(8)²⁰ Az építmény földszinti homlokzatának átszínezése

(8a)²¹ Sorház, ikerház, panelház esetén a földszinti homlokzat átszínezése előzetes szakmai konzultáció keretében, a települési főépítésszel egyeztetett kivitelben lehetséges.

(9) Az építmény kialakítása során kerülni kell a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró fényhatásokat. Olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok, sem azok tükröződése ne okozzon komfortérzet csökkenést a környező lakásokban és a közterület-használatban.

(10) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az az épület, valamint a szomszédos, illetve a szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja, továbbá az épület településképi megjelenését károsan ne befolyásolja.

(11) Homlokzat fényfestése csak időszakosan lehetséges.

(12) Mobilház konténerszerű homlokzatkialakítással nem létesíthető, az építmény településképbe illeszkedő burkolása kötelező.

(13) Új épület homlokzati síkján gépészeti, hírközlési, elektronikus és egyéb funkciójú cső, kábel, valamint vezeték – villámhárító és esővíz elvezető csatorna kivételével – nem vezethető.

(14) Meglévő épülethomlokzat felújításakor a használaton kívüli korábbi tartókat, antennákat, reklámtartó szerkezeteket el kell távolítani, továbbá a hírközlési, elektromos, gépészeti vezetékeket és egyéb funkcióra szolgáló csöveket falba kell süllyeszteni.

(15)²² Épület homlokzati nyílászárójának felújítása vagy cseréje esetén egy homlokzaton belül az egységes szín- és anyaghasználat alkalmazása kötelező.

29. § Bármely homlokzatra kiszerelt tartószerkezet, cégtábla, cégér, reklám, reklámhordozó, klímaberendezés vagy egyéb műszaki berendezés és tartozékai eltávolítása után a homlokzat helyreállítása kötelező.

30. § (1) Az építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje – beleértve az ablakból ajtó és az ajtóból ablakra történő cserét – és új létesítése esetén – az összes nyílászáró egy időben történő cseréje kivételével – meg kell tartani a nyílászáró eredeti

(2) Nyílászáró mérete, helyzete akkor változtatható meg, illetve nyílászáró akkor létesíthető vagy szüntethető meg, ha az épületen jellemző nyílászárórendhez illeszkedik.

(3) Az építmény redőnyeinek felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a redőny eredeti színét. Eredetileg belső tokos redőny nem cserélhető külső tokosra. Külső tokos árnyékoló csak akkor alakítható ki, ha az épület egészére készül erre vonatkozóan terv, melyet a tervtanács fogad el.

(4) Új biztonsági- vagy díszrács csak épülethez illeszkedő egységes kivitelben készülhet.

(5) Meglévő kirakatportál átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportált az építéskori tervek alapján, az építéskori nyílások geometriai méreteinek a figyelembevételével, eredeti tervek hiányában a homlokzat karakteréhez illeszkedően kell helyreállítani.

(6) A kirakatportálok felújítása esetén azok kivilágításáról kötelező gondoskodni úgy, hogy az egészségre káros káprázást nem okozhat, valamint nem lehet a megkülönböztető fényjelzéseket használó gépjárművek fényével (kék, kék-vörös, sárga) és közlekedési lámpák fényeivel (vörös, sárga, zöld) megegyező színű.

(7) Tűzfalon nyílást kialakítani kizárólag az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminiszteri rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(8) Utcai homlokzaton új kirakatvitrin létesíthető abban az esetben, ha az új kirakatvitrin elhelyezése iránt benyújtott kérelem melléklete szerinti cégtábla elhelyezési koncepciótervet (M=1:50) a tervtanács a településképi bejelentés keretében támogatja. Egy építési tömb utcaszakaszonkénti homlokzataira kizárólag azonos típusú kirakatvitrin helyezhető el. Kirakatvitrinnel rendelkező építmény homlokzat felújítása esetén az utcai homlokzaton lévő használaton kívüli kirakatvitrineket el kell távolítani, kivéve az ezzel ellentétes tervtanácsi vélemény esetén.

(9) Az építményhomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről vagy belülről elhelyezett kirakatmatrica, vállalkozással összefüggő egyéb felirat mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át. Kivételt képeznek az alapfokú oktatási, nevelő és ellátó rendeltetésű, valamint egészségügyi intézmények, melyek kirakatportáljának 100 %-án elhelyezhető kirakatmatrica.

31. § (1) A településkép védelme érdekében nem megengedett az építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely, polikarbonát lemez, szigetelő lemez alkalmazása.

(2) A tető felújítása esetén az eredeti anyag alkalmazása kötelező. A héjazat cseréje esetén az egész tetőfelületen csak egyféle anyagú fedés alkalmazható.

(3) Fémlemezes fedés esetén csak matt felület alkalmazható.

(4) Meglévő épület esetén hangsúlyos tetőfelépítmény létesítése kizárólag az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel vagy tervvel kell igazolni.

(5) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása az egész tetőre készült egységes terv alapján megengedett.

(6) Tetőtér beépítése során homlokzatonként egy sor, azonos párkány- vagy szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tető és a kémény megközelítésére szolgáló tetőkibúvó ablakra.

(7) Tetőkiemelés és álló tetőablak csak az adott homlokzat hosszának legfeljebb 50%-án létesíthető.

(8) Meglévő épület tetőfelújításakor a használaton kívüli korábbi tartókat, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, hírközlési, elektromos, gépészeti vezetékeket, egyéb funkciójú csöveket el kell távolítani.

32. § (1) Új épület tervezése során távhűtést vagy központi hűtést kell biztosítani. Ha az új épület nem távhűtéssel vagy központi hűtéssel készül, akkor a tervezésnél a klímaberendezés és hőszivattyú kültéri egységek helyeit a közterületről nem látható módon kell biztosítani.

(2)²³ Meglévő épületen új klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége utcai homlokzaton csak közterületről nem látható módon helyezhető el. Az utcai homlokzaton történő elhelyezésre csak az egész épületre készült, tervtanács által elfogadott klíma-elhelyezési koncepcióterv alapján van lehetőség. Kültéri egység nélküli berendezés utcai homlokzaton történő kivezetése esetén annak szellőző nyílása az épület homlokzat díszét nem roncsolhatja, a takarórács színe pedig nem lehet eltérő a homlokzat színétől.

(3)²⁴

(4) Az épület udvari homlokzatán rendeltetési egységenként 1 db klímaberendezés vagy 1 db hőszivattyú kültéri egység helyezhető el, amely épületdíszt nem roncsolhat vagy takarhat el. A berendezés kondenzvizét minden esetben azon az ingatlanon, rendeltetési egységen belül kell elvezetni a csatornahálózatba, amelyet a berendezés kiszolgál. További szükséges kültéri egység elhelyezése elsődlegesen a tetőn vagy a pincében engedélyezett.

(5) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett, kivétel a lakás rendeltetési egységekhez tartozó, egyedi klímaberendezéseket, melyeket a közterületről nem látható módon lehet a tetőn elhelyezni.

(6) Parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei az utcai homlokzaton nem helyezhetők el.

(7) Az égéstermék homlokzatra történő kivezetése csak jogszabálynak megfelelő kémény hiányában műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással és homlokzatdísz roncsolása nélkül engedhető meg. A műszaki megoldás megfelelőségének igazolása szükséges. Égéstermék-elvezető berendezés elvezetése, valamint szellőzőcső elhúzása sem vízszintesen, sem függőlegesen nem megengedett homlokzaton kívül.

(8) Pályázati forrásból megvalósuló beruházás kötelező tájékoztató és emlékeztető táblája a pályázati kedvezményezetti arculati kézikönyvnek megfelelő tartalommal helyezhető el. Amennyiben annak elhelyezése zöldfelületben kerül sor, az a látványt nem befolyásoló módon történhet.

(9) Napelem, napkollektor, napelemes tetőcserép tetőn csak az épülethez illeszkedő kivitelben helyezhető el, homlokzaton nem helyezhető el.

(10) Automataberendezés épület síkjából, valamint portálfelület síkjából nem állhat ki, épületdíszt nem roncsolhat, közterületen, vendéglátó teraszon, közterületi kitelepedés területén nem helyezhető el.

(11) Épület közterületről történő díszkivilágítása nem lehet villódzó, valamint nem zavarhatja sem a lakók nyugalmát, sem a biztonságos gyalogos – és gépjármű közlekedést.

33. § A kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a 25. §-ban meghatározott átalakuló karakterű területek.

34. § (1) Burkolat felújítása során a tálcás fedlapokat térkővel kell burkolni úgy, hogy a fedlapon található kövek mintája a környező burkolat kiosztását kövesse, a kő elemek és fugák a fedlapokon is folyamatosak legyenek. A térkő elemek tálcába való rögzítése minden esetben szükséges.

(2) Közterület felújítása során az egyes közművek védőtávolságát figyelembe véve elsősorban egyesített közmű nyomvonalat kell létesíteni.

(3) Közterület felújítások során a transzformátorállomásokat, a hálózati berendezéseket, az elektromos elosztószekrényeket, a közterületi energiapontokat (rendezvény elosztók) föld alatti kivitelben kell telepíteni.

(4) Közterület felújítások során a légvezetékeket föld alatti kivitelben kell telepíteni. Kivéve, ha műszaki adottságok ezt nem teszik lehetővé.

(5) Egyes közműszolgáltatók kötelesek a használaton kívüli berendezések eltávolítására, helyreállítására.

(6) Közműépítés és -felújítás esetén az úttestet legalább fél pályaszélességében kötelező helyreállítani a beavatkozási területen. Amennyiben a beavatkozás járdasávban történik, a helyreállítási kötelezettség a teljes járdaszélesség felújítására vonatkozik.

(7) Műanyag közmű szekrény (beleértve az elektromos elosztó- és kapcsolószekrényt is) az épület homlokzati falában, csak az épület homlokzatképzéséhez igazodóan, takartan vagy kerítésben helyezhető el.

(8) Közműszekrény művészeti alkotással történő díszítése megengedett, melyre településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

(9) A járdák vagy utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében az akadálymentesítés szabályait be kell tartani.

35. § (1) Vendéglátó terasz (e § alkalmazásában a továbbiakban: terasz) közterületen, közterületre nyíló magánterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha

(2) Terasz határoló oldalai

(2a)²⁶ A terasz határoló oldala a környezettel összhangban lévő dézsa, virágláda, planténer is lehet, mely a térburkolathoz nem rögzíthető.

(3) Terasz téliesítése

(4) Kiemelt szegélyű terasz (pódiummal vagy dobogóval) nem létesíthető. A terasznak a járda szintjéhez dobogóval történő csatlakozása csak abban az esetben megengedett, ha a közterületi kitelepülés a parkolósávban létesül.

(5) Amennyiben egy utcára vagy térre felújítási vagy közterület-alakítási terv készül, amely tartalmazza a kitelepülések pontos megengedett helyét, abban az esetben a kitelepülés, valamint teraszok és téliesített teraszok kialakítása, napernyők elhelyezése csak a tervben meghatározottak alapján történhet.

(6) Terasz lehatárolása, téliesítése esetén az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a tűzoltási és kiürítési útvonalak fenntartásának biztosításáról.

(7) A településkép védelme érdekében homlokzathoz rögzített, vagy szabadonálló napernyő a környezetbe illeszkedő színben készülhet úgy, hogy az reklámfeliratot nem tartalmazhat, rajta csak a vendéglátóhely neve, illetve logója jeleníthető meg. Legalacsonyabb pontja 2,5 méternél alacsonyabban nem lehet.

36. § (1) A 16. alcímben szereplő területeket, amennyiben szükséges, legfeljebb 180 cm magas, átlátható kerítéssel kell körbevenni, melyet a talajhoz rögzíthető módon kell kialakítani. Sportpark esetében, amennyiben a használat miatt indokolt, magasabban kell kialakítani.

(2) A 16. alcímben szereplő területek növényzetének, állagának védelmét szolgáló faveremrácsok és kerítések színét és formavilágát úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon a tér, közterület jellegével, utcabútoraival és közterületi bútoraival.

(3) Kutyafuttatón csak olyan növényzet alkalmazható, amely az ebek egészségét nem károsítja, illetve csak olyan növényzet alkalmazható, amely jól tűri az ebek életformáját.

(4) Kutyafuttatón legalább egy olyan hulladék-gyűjtő konténer létesítése kötelező, amely az ebek által okozott szennyezések elhelyezésére szolgál.

(5) A 16. alcímben szereplő területek vízvételi lehetőségről gondoskodni kell, kutyafuttató esetében itatóról is.

(6) Fitnesztér elhelyezhető zöldfelületen vagy öntött gumi burkolattal ellátott területen.

(7) A nyitvatartási és a működési rendet tartalmazó és az egyéb tájékoztatók elhelyezésére szolgáló, maximum 841 x 1189 mm (A0) méretű információs tábla kerítésen történő elhelyezése kötelező. A kerítés egyéb felületein további hirdetés, hirdetmény megjelenítése tilos.

37. § (1) A beépítetlen teleken kereskedelmi-vendéglátó tevékenység nem folytatható, azon átmeneti jelleggel elhelyezhető parkoló, helyi piac, közösségi kert, játszótér, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró rendeltetési egység, a kerületi építési szabályzatban meghatározott övezeti előírásban megengedett funkciótól függetlenül.

(2) Beépítetlen telken szomszédos építkezés felvonulási területe a kivitelezés idejére elhelyezhető, azonban a kivitelezés befejezését követő 30 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.

(3) Filmforgatás felvonulási területe üres telken elhelyezhető azzal, hogy a forgatás befejezését követő 2 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.

(4) Parkoló létesítése esetén a magasabb szintű jogszabályban előírt faültetési kötelezettséget dézsás vagy konténeres fák elhelyezésével kell biztosítani, melyek fenntartásáról a parkolót üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) Az átmeneti hasznosítású teleken a hasznosítást kiszolgáló, ideiglenes felépítmény elhelyezhető, amelyre településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. Kiszolgáló építmény konténer csak abban az esetben lehet, ha homlokzatosítása megtörténik. A felépítményt az ideiglenes hasznosítás felhagyásával el kell távolítani a telekről.

(6) Beépítetlen telek átmeneti hasznosítása esetén kerítést kell létesíteni, ami csak átlátható kialakítású lehet.

(7) Közösségi kert kialakítása esetén a vízvételi lehetőséget és a megvilágítást biztosítani kell.

38. § Utasváró átláthatóságát biztosítani kell, és határoló falai közül az érkező jármű felőli oldalsó határoló fala átlátható kell, hogy legyen.

39. § (1) Kioszknak minősül a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján bármely sajtóterméket, hideg vagy meleg ételt vagy italt, virágot, ajándékot árusító, illetve turisztikai célt szolgáló, közterületen elhelyezett, nem mozgó, önálló építmény, létesítmény.

(2) A településkép védelme érdekében kioszk

(3) Kioszkon 1 db cégtábla és 1 db cégér helyezhető el (alsó pontja 2,5 méter felett).

(4) Kioszkhoz kapcsolódóan napernyő és előtető csak a 35. § (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően helyezhető el.

(5) Bármely kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó rendeltetésű lakókocsi, utánfutó és egyéb mobil szerkezet vagy építmény közterületen nem helyezhető el, kivéve ideiglenesen, rendezvény időtartama alatt.

40. § (1) Információs berendezés közterületen

(2) Láb(ak)on álló információs berendezés reklámfelületének legalacsonyabb pontja 2,5 méternél alacsonyabban nem lehet.

(3) Járósíkra telepített információs berendezés legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(4) Információs berendezés kerítésen nem helyezhető el.

(5) Információs és más célú berendezés egyedi védelemmel érintett építészeti érték előtt nem helyezhető el.

41. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több utcaszakaszt érintő helyiség esetén vállalkozásonként és utcaszakaszonként 1 db cégér és 1 db cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.

(2) Cégérek homlokzatonként

(3) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,50 méteres magasságban megengedett. A cégjelzés mérete az 1 m³ nem haladhatja meg és a falsíkból való kilógása maximum 1 méter lehet.

(4) Falsíkkal párhuzamosan cégtábla elhelyezése elsődlegesen a portálon belül megengedett, amennyiben a portál szerkezeti kialakítása nem teszi lehetővé a portálon kívül, a földszinti osztópárkány alatt, de legfeljebb 6 méteres magasságban, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően.

(5)²⁷

(6) Totemoszlop valamint üzemanyag árkijelző közterületen nem helyezhető el. Építési telken belüli elhelyezése a tervtanács által jóváhagyott terv alapján lehetséges.

(7) Cégzászló nem helyezhető el. Molinóként történő kifeszítése esetén a cégér helyettesítésére alkalmazható.

(8) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégfelirat kialakításánál a kábeleket a falba kell vésni, azok közterületről látható módon még kábelcsatornában sem vezethetők. A homlokzat helyreállítása a munkálatok után kötelező.

(9) Új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, szervezetek cégfeliratainak, cégtábláinak, cégéreinek, címtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell cégfelirat elhelyezési koncepcióterv alapján kialakítani.

(10) Utólagosan cégfelirat, cégtábla, cégér és címtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, településképi bejelentési eljárásban adott engedély birtokában helyezhető csak el.

(11) Bevásárlóközpontok, valamint irodaházak esetén a homlokzaton vagy totemoszlopon az épületben lévő cégek cégfeliratai a tervtanács által elfogadott koncepcióterv alapján helyezhetők el az épület megnevezésével együtt.

(12) Üzlethelyiség megszűnése, bérlőváltása, illetve tulajdonosváltása esetén a régi cégjelzést és tartószerkezetét a működés visszavonásával egyidejűleg el kell távolítani, és a homlokzatot helyre kell állítani.

42. § (1) A fasor hiányzó egyedeinek pótlása nem történhet a 11. mellékletben szereplő fás szárú növényfajtákkal.

(2) Telepítendő fa számára biztosítani kell a legalább 2,25 m² nagyságú és 1 méter mély ültetőgödröt.

(3) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmét szolgáló faveremrácsok és kerítések színét és formavilágát úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon a tér jellegével, utcabútoraival, közterületi és más célú berendezéseivel.

(4) Ültetőgödör borítására vonatkozó előírások

(5) A fasor telepítésére alkalmatlan közterületeken megjelenő közterületi növénytartó dézsák, hordók, kaspók utcánként egységes kivitelben készülhetnek.

(6) A kandeláberekre szerelhető növénytartó kaspók a kandeláber színével megegyező kivitelben készülhetnek.

(7) A kivágott fák, cserjék pótlásáról a józsefvárosi természeti környezet védelméről szóló rendeletben meghatározott helyen és módon kell gondoskodni.

(8) Meglévő épületek belső udvarának felújítása, helyreállítása esetén a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb zöldfelület értékének betartása kötelező. Amennyiben a belső udvar felújítása kapcsán ez az érték nem érhető el, abban az esetben az igazolt minimális közlekedő felület biztosítása mellett kell a zöldfelületeket kialakítani.

(9) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni.

43. § (1) Az egyedi védelemmel érintett építészeti értékek esetén e rendelet 28–42. §-ának előírásait a jelen § (2)–(12) bekezdésében foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Az épület homlokzatainak átalakítása, felújítása kizárólag az épület eredeti tervei szerint vagy értékvizsgálat alapján, az abban rögzített értékek megtartásával, védelmének biztosításával történhet. Részleges felújítás az épület egészére vonatkozó felújítási terveknek megfelelően lehetséges, melyet a tervtanács elfogadott.

(3) Építmény homlokzatának síkjára hőszigetelés nem alkalmazható, a hőszigetelő festék kivételével.

(4) Építmény homlokzathoz előtető nem rögzíthető. Kivétel veszélyhelyzet (omlásveszély) esetén, annak elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapig.

(5) Építmény homlokzatához árnyékoló szerkezet nem rögzíthető.

(6) Építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti

(7) Építmény redőnyeinek felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a redőny eredeti színét. A védett építményen utólagosan külső tokos redőny árnyékolásra nem alkalmazható. Eredetileg belső tokos redőny nem cserélhető külső tokosra.

(8) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény, tetőkiemelés és álló tetőablak nem alakítható ki. Kivétel az eredeti terveknek megfelelő helyreállítás esetén.

(9) Új parapet-konvektor, klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége

(10) Kültéri egység nélküli berendezés elhelyezése esetén annak szellőző nyílása az épület homlokzat díszét nem roncsolhatja, a takarórács színe nem lehet eltérő a homlokzat színétől.

(11) Antenna és antennatartó szerkezet udvari homlokzaton nem, utcai homlokzaton közterületről nem látható módon helyezhető el.

(12) Parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen sem az utcai, sem a belső homlokzaton, sem a lépcsőházban nem helyezhetők el.

44. § Reklám elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően utcabútoron lehetséges. Az ebben az alcímben foglaltakat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

45. § (1) Kirakatportálokon reklám célú kirakatmatrica alkalmazása tilos.

(2) Megállító tábla, reklámzászló, reklámfigura és reklámalakzat csak közterület foglalási engedéllyel rendelkező vendéglátó terasz területén belül helyezhető el úgy, hogy az a gyalogos közlekedést nem zavarhatja, korlátozhatja.

(3) Kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egységenként 2 db felíró-táblát lehet elhelyezni a helyiség bejárata melletti homlokzati szakaszon. A táblák együttes mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(3a)²⁸ Több utcaszakaszt érintő, több bejárattal rendelkező kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység esetén felíró-tábla elhelyezése előzetes szakmai konzultáció keretében a települési főépítésszel egyeztetett módon lehetséges.

(4) Reklámmolinó, reklám célú járdafestés és járdamatrica elhelyezése tilos.

(5) Vetített, villódzó váltakozó és futó fényhirdetés alkalmazása tilos.

(6) Építési reklámhálón csak az építmény végleges homlokzati rajza ábrázolható, valamint megjeleníthető a kivitelező és az építtető neve és céglogója, melynek mérete azonban a 2 m²-t nem haladhatja meg.

(7) Ingatlan értékesítését, hasznosítását szolgáló reklámfelirat legfeljebb 2 m² felületen, a homlokzathoz illeszkedően, az érintett ingatlanon helyezhető el úgy, hogy a lejárta után az érintett homlokzatot helyre kell állítani.

(8) Csomagautomata közterületről látható felületeinek kétharmadán jeleníthető meg reklám, melybe beleszámít a céglogó, cégjelzés is.

(9) Közintézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen tartós használatában álló épületén az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó hirdetés a homlokzat architektúrájához illeszkedően tehető közzé, mely hirdetési felület az épület nyílászáróit nem takarhatja el.

(10)²⁹ A gyalogosfelületen megjelenő festett vagy vetített közcélú hirdetés vagy hirdetmény legfeljebb három hónapig jeleníthető meg. Ezt követően a hirdetés vagy hirdetmény megjelenítésére megbízást adó személynek gondoskodnia kell a festésnek a gyalogosfelületről történő eltávolításáról, illetve a vetítéshez használt eszközök elbontásáról.

46. § (1)³⁰ A szakmai konzultáció iránti, a 6. melléklet szerinti kérelmet és az építési tervet – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – Ügyfélkapun keresztül vagy postai úton, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(1a)³¹ Építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőző esetben a kérelmet és az építési tervet elektronikus formában, az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (továbbiakban: ÉTDR) kell feltölteni.

(2) Amennyiben az építési tevékenység új beépítés, úgy a tervezett funkciót is jelezni kell a kérelemben.

(3)³² Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a települési főépítésztől, ha

47. § (1) A településkép védelme érdekében a főépítész szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együttesen: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A főépítészi állásfoglalás megkérése szakmai konzultáció keretében legalább egyszer kötelező fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, továbbá minden nem építési engedélyköteles tevékenységgel járó új épület, építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása során, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja

(3) Szakmai konzultáció, és ezen belül főépítészi állásfoglalás megkérése kötelező a településképi bejelentési eljárás nélkül kialakítható vendéglátó teraszok létesítése esetén.

(4) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető a településképi követelményekről, illetve a helyi építési szabályzat előírásaival kapcsolatosan.

(5) A szakmai konzultációhoz benyújtandó tervezett építészeti-műszaki dokumentáció a 8. melléklet szerinti munkarészeket kell, hogy tartalmazza, olvasható és értelmezhető méretben, papír alapon.

(6) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(7) A szakmai konzultációról a kérelmező írásos emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.

(8) Az elvégzett szakmai konzultációkról a Városépítészeti Iroda nyilvántartást vezet.

48. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági eljárásokat megelőzően.

(2) A polgármester a véleményét a tervtanács álláspontja alapján alakítja ki.

49. § (1) A kérelmező a 7. mellékletben meghatározott kérelmet nyújt be a polgármesterhez.

(2) A kérelmet papír alapon kell benyújtani, valamint ugyanazon a napon a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az ÉTDR-en feltölteni. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be a polgármesterhez.

(3) A településképi véleményezési eljáráshoz benyújtott építészeti-műszaki dokumentációnak a 8. melléklet szerinti munkarészeket kell engedélyezési terv szintű minőségben és részletezettséggel tartalmaznia.

(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt 3 napos határidő biztosításával.

50. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A településképi véleményezési eljárásban részletesen vizsgálatra kerül, hogy

51. § A 8. mellékletben felsoroltakat a meglévő állapot és a tervezett állapot vonatkozásában is be kell nyújtani.

52. § Amennyiben a településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építési engedélyezési eljárás megindítása közötti időben a vonatkozó építési előírások megváltoznak, a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.

53. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi, építési engedélyhez nem kötött tevékenységek megkezdése előtt

54. § Ha a rendeltetésváltozás a településképi eljárásban hozott határozat szerint megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre ˗ az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából ˗ 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

55. § (1) Amennyiben az 53. § 4., 6., 8–11., 16., 19–20. és 23. pontja szerinti tevékenység folytatására közterületen kerül sor, a közterület-használati hozzájárulás a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján adható meg.

(2)⁴⁴ Amennyiben az 53. § 21. pontja szerinti tevékenység folytatása a közterületbe 10 cm meghaladó mértékben nyúlik be, közterület-használati hozzájárulást kell kérni, mely csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján kérhető.

56. § Nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni

57. § (1) A településképi bejelentési eljárás és a hatósági bizonyítvány a kérelmező által a polgármesternek címzett, a polgármesterhez benyújtott, a 9. melléklet szerinti írásbeli kérelmére indul.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

(3) A beadott dokumentációnak a bejelentés tárgyának megfelelően a 10. melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia.

(4)⁴⁵ Fővárosi védelem alatt álló épület esetén a településképi bejelentéshez csatolni kell a Fővárosi Önkormányzat állásfoglalását a végzendő tevékenységről.

58. §⁴⁶ (1) A teljes homlokzat felújítása, a teljes homlokzatot érintő nyílászáró csere vagy felújítás, klíma-elhelyezési koncepcióterv, valamint cégtábla elhelyezési koncepcióterv esetén a településképi illeszkedést a tervtanács vizsgálja és a településképi bejelentési eljárásban hozott döntést a tervtanácsi vélemény alapozza meg.

(2) Amennyiben az 53. § 4., 6., 8., 9., 16., 17. és 19-21. pontja szerinti tevékenység folytatása közterületen történik, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajz és fotómontázs benyújtása is szükséges.

(3) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban hozott határozatban szereplő, a tevékenység megkezdésére vonatkozó határidő lejárt, egy alkalommal a határidő meghosszabbítását lehet kezdeményezni a polgármesternek címzett, a polgármesterhez benyújtott kérelemben.

(4) Azon vendéglátó terasz és vendéglátó terasz téliesítése esetén, amely kialakítására településképi bejelentési eljárás keretében tudomásul vételről szóló döntés született, és a hatályos előírásoknak továbbra is megfelel, újabb településképi bejelentési eljárás lefolytatása nem szükséges.

59. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő, a magasabb szintű és a helyi előírásokat figyelembe vevő javaslatoknak kell helyt adni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok

60. § A hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek a 10. melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia.

61. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény előírásait kell figyelembe venni.

62. § A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester hatósági határozatban kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, ha

62/A. §⁴⁸ Településképi kötelezési eljárás megindításának a településképi eljárással érintett építési tevékenység befejezésétől számított tíz éven belül van helye.

63. § (1) A polgármester

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

(3) Több kötelezett esetén az (1) bekezdés szerinti bírságot egyetemlegesen kell viselni, de a tulajdoni hányadok arányában kell kiszabni.

(4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabása során a polgármester mérlegeli különösen

64. § A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett önkormányzati településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

65. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

66. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott hatósági határozat végrehajtásának ellenőrzése során az észleléstől számított 15 napon belül megindítja a települési kötelezési eljárást.

(2) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

67. § (1)⁵⁰ A településképi kötelezési eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.

(2) A polgármester 15 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

(3) Az ügyintézési határidő 21 nap.

68. § (1) E rendelet 2022. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

69. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 34/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet.

70. § Ez a rendelet 2022. március 1-jén lép hatályba.