Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 01Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1)1 E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
(2)2 E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) a közterületek hasznosítása esetében az Önkormányzatnak a közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelete, vagy
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelete
eltérően nem rendelkezik.
(3)3 A koncessziós és közbeszerzési eljárásra, valamint az adóigazgatási eljárásra vonatkozóan külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(4) Külön helyi önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét valamint elidegenítését,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatását,
c) a közterületek használatát,
d) a közterületi parkolást,
e)4 a pénzeszközök átadásának, átvételének rendjét.
2. Az Önkormányzat vagyona
2. §5 (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
(2) A törzsvagyon körébe az Nvt. 5. § (2), (3) és (4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
(3) Vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítéséről külön rendeletben lehet rendelkezni.
(4)6 A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba az Nvt. 5. § (5) bekezdésében felsorolt vagyonelemek tartoznak, valamint az alábbiak:
a) kulturális örökségek,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
f) sportpályák és sportcélú létesítmények,
g) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok,
h) nyugdíjasházak,
i) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy a Képviselő-testület e rendeletével korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősít.
(5) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(6)7 Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképességének megváltoztatásáról (forgalomképesség átminősítése) - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - a Képviselő-testület dönthet.
(7) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.
3. Vagyonkimutatás, vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az Nvt. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében, az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról, valamint az üzleti vagyonról vagyonnyilvántartást kell vezetni.
(2) A vagyonnyilvántartás részeként elektronikus térinformatikai rendszert kell működtetni.
(3)8 Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv tulajdonában álló - ide értve az őket megillető vagyoni értékű jogokat is - nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, forgóeszközöket és a pénzeszközöket mutatja be a költségvetési év zárónapján.
(4)9 A vagyonkimutatás a (3) bekezdés szerinti vagyont az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján a mérleg A) B) és C) mérlegfőcsoportján belül a római számmal jelzett eszközcsoportonkénti - a tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételek szerinti - tagolásban, forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(5)10 A vagyonkimutatásban a vagyonelemeket mérleg szerinti (nettó) értéken kell szerepeltetni.
(6) A vagyonkimutatás szerkezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.
(7)11 A Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában lévő ingatlanok nyilvántartása 2015. január 1-jétől a tulajdonos Önkormányzatnál történik.
4. §12 Az Önkormányzat költségvetési szerveinek - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) alapján a vagyonelemek leltározására és leltárkészítésére jegyzői normatív utasítással kiadott szabályzatot kell alkalmazni.
5. § (1)13 Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.
(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.
(4) Az első közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet legkésőbb 2014. január 1. napjáig el kell fogadni.
6. § (1) A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.
(2)14 Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:
a)15 ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat által megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) ingó vagyon esetén a piaci érték,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
cb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
d)16 egyéb társasági (tartós) részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
e) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások
figyelembevételével kell meghatározni.
(2a)17 Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült értékbecslés is elfogadható.
(3) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyon részértéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándék esetén - ha szerződés erről nem rendelkezik - az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra, és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.
(7) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő teherként értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A nem versenytárgyalás útján bonyolított, vagy a nem ingyenesen történő vagyonátengedés esetén az elidegenítéskor vagy egyéb módon történő hasznosításkor a mindenkori forgalmi értéket kell alapul venni, de az ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint a vagyonnyilvántartásban szereplő érték.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § (1) Az Önkormányzatot - eltérő törvényi rendelkezések hiányában - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint átruházhatja bizottságaira vagy a polgármesterre.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel - e rendelet keretei között - vagyonkezelő szervet bízhat meg az Nvt. 11. §-ában megállapítottak figyelembevételével.
5. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
8. §18 (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgyak hasznosításának időtartama az egy évet nem haladja meg, a Gazdasági Bizottság dönt. Az egy évet meghaladó hasznosításról a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester hatáskörében eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3)19 Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb forgalomképtelen ingatlanokon a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben (különösen: a közterületek alatt vagy felett közművezetékek, műtárgyak elhelyezésével, bővítésével kapcsolatos ügyekben) a Gazdasági Bizottság dönt.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek a legfeljebb egy helyrajzi számú ingatlant érintő és az 50 fm hálózati hosszt meg nem haladó közműberuházások, közműbekötések, amelyek esetében a Polgármester dönt.
(5) A kártalanítás összegére közterület esetében az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet az irányadó.
6. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
9. §20 (1)21 A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogot nem érintő hasznosítása tekintetében
a) a legfeljebb egy évre szóló, az intézmények alapfeladatához tartozó ügyletek tekintetében, a bérlővel eltérő időben közösen használt helyiség esetén az intézményvezető önállóan,
b) a legfeljebb egy évre szóló, az intézmény alapfeladatához nem tartozó, valamint a bérlő által kizárólagosan használt helyiségek esetében az intézményvezető javaslata alapján a Polgármester,
c) az egy évet meghaladó ügyletek esetében a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem a Képviselő-testület egyedi döntésével a Magyar Állam javára megterhelhető, ha pályázat érdekében történik vagy magasabb szintű jogszabály erre felhatalmazást ad.
(3)22 A korlátozottan forgalomképes ingatlanokon – az (1) bekezdésben és a 11. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben a Gazdasági Bizottság dönt.
7. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
10. §23 (1) Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(2)24 Az üzleti vagyon értékesítése esetén - a 6. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a tulajdonosi jogokat
a) 50 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 50 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(3) Az üzleti vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, továbbá megterheléséről - kivéve a zálogjoggal való megterhelést -
a) 200 millió Forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió Forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(4) Az üzleti vagyon zálogjoggal való megterhelésének hatáskörét
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(5)25 Az Önkormányzat jogszabály vagy szerződés alapján fennálló elővásárlási joga érvényesítéséről
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(6) Az Önkormányzat a polgári törvénykönyvről szóló törvény és az Nvt. rendelkezései szerint, a Képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságot alapíthat vagy gazdasági társaság tagjává válhat, más jogszabályok alapján társadalmi szervezetekben vehet részt.
(7) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában és többszemélyes nonprofit gazdasági társaságában meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a Polgármester gyakorolja, kivéve a portfólió vagyonnal kapcsolatos jogokat. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása során a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(8)26 Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában – a (9) és (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság tagját megillető jogokat a Gazdasági Bizottság gyakorolja. A munkaszerződéssel rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a Gazdasági Bizottság, így különösen a tanulmányi szerződés megkötése, jutalom, célfeladat kitűzése tekintetében.
(10) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában az egyéb munkáltatói jogkörök közül a szabadság engedélyezése, tanulmányi szabadság engedélyezése, fizetési előleg kérelem elbírálása, temetési segély odaítélése, cafetéria engedélyezése, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony engedélyezése, igazolások kiadása tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a Polgármester.
(9) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában a Képviselő-testület dönt az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról, továbbá ezen tisztségviselők esetében az illetmény/munkabér megállapításáról, a felmentésről és a megbízás visszavonásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi büntetés kiszabásáról.
(11) A gazdasági társaságokban képviseleti jogot ellátó tisztségviselők tevékenységükről írásban folyamatosan, évente egyszer személyesen számolnak be az illetékes szakmai bizottságoknak. A bizottságok a Képviselő-testület kérésére a beszámolók tapasztalatairól jelentést adnak.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése
11. §27 (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon az Nvt. 6. §-a alapján elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjoga az Nvt. 5. § (7) bekezdése alapján kizárólag állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére közfeladat ellátás céljára, közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben adható át ingyenesen vagy kedvezményesen.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonának tulajdonjogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) kedvezményesen átruházni vagy kedvezményesen hasznosítani a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján oly módon lehet, hogy az Önkormányzat kötelező feladatának ellátását nem veszélyeztetheti, az Önkormányzat és a lakosság érdekeit nem sértheti,
b) ingyenesen átruházni vagy ingyenesen hasznosítani csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.
(4) Tulajdonos által közterület kialakítására térítésmentesen átadott ingatlanrész térítésmentesen visszaadható, amennyiben közterületként az Önkormányzat azt nem kívánja felhasználni.
(5) Közfeladat ellátásához már nem szükséges, leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjoga ingyenesen átruházható.
(6) Önkormányzat üzleti vagyonának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményes hasznosítása esetén
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(7)28 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon kedvezményes vagy ingyenes átruházásáról, ingyenes hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
(8)29 Idegen vagyon tulajdonjogának bármely okból történő megszerzése, idegen vagyon használatba vétele esetén a tulajdonosi jogokat
a) 50 millió forintig terjedő vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság,
b) 50 millió forintot meghaladó vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(8a)30 Amennyiben az Önkormányzat a törvényes örökös, a tulajdonosi jogokat a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Polgármester gyakorolja.
(9)31 Önkormányzati vagyon átadásakor, idegen vagyon átvételekor ingatlan esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés, ingó esetében tárgyszakértői véleményt kell beszerezni, kivéve a Magyar Állammal vagy másik önkormányzattal létrejövő ingyenes vagyonátadást vagy vagyonátvételt, amely esetben a vagyonátvezetés nyilvántartási értéken történik.
(10) Idegen vagyon átvétele esetén vizsgálni kell az átvétel következményeit, az átvétellel felmerülő kiadásokat, üzemeltetési költségeket.
(11) Önkormányzati vagyon átadásáról, idegen vagyon átvételéről megállapodást kell kötni.
(12) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a megállapodó felek megnevezését, székhelyét/címét, a képviseletre jogosult megnevezését,
b) a vagyon (ingó, ingatlan) megnevezését,
c) az átadásról, átvételről rendelkező döntést,
d) a felhasználás, hasznosítás, módját, célját, feltételeit, határidejét,
e) a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.
(13) A vagyon átadása és átvétele közérdekű adatnak minősül, amelyre vonatkozóan az Önkormányzatot nyilvántartási és közzétételi kötelezettség terheli.
12. § (1) Az Önkormányzat beruházásában épült
a) ivóvízvezeték tulajdonjogát térítésmentes vagyonátadással a Fővárosi Önkormányzatnak kell átadni, annak létrejöttéig a víziközmű vagyon zavartalan működtetésének biztosítását - ideiglenes jelleggel - koncessziós szerződés létrejöttével az Önkormányzat illetékességi területén működő közüzemi szolgáltató látja el,
b) szennyvíz-csatorna tulajdonjogát térítésmentes vagyonátadással a Fővárosi Önkormányzatnak kell átadni a közműves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről szóló jogszabályok alapján, ennek létrejöttéig a zavartalan üzemeltetést az Önkormányzat saját feladatkörében biztosítja.
(2)32 Az (1) bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátadásról a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
9. Az üzleti portfolió vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
13. §33 (1) Az önkormányzati üzletrész, társasági (tartós) részesedés, tagsági jogot megtestesítő értékpapír, értékpapír, befektetési jegy, portfólió vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(2) Az önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló társasági (tartós) részesedésének értékesítése esetén nincs szükség a 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott üzleti értékelésre, amennyiben az értékesíteni kívánt társasági részesedés a társaság tárgyévet megelőző évi beszámolójában meghatározott saját tőke értékéből az Önkormányzatot megillető része az 1 millió forintot nem haladja meg.
10. Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenysége
14. § Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenységeinek körét, gazdasági tartalmát és működési körét az intézmény alapító okirata rögzíti.
11. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
15. § (1) A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága, a képviselő, a Polgármester és a Jegyző kezdeményezheti.
(2)34 A központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása - törvényben meghatározott kivétellel - csak versenyeztetés útján - a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően - történhet.
(3)35
(4)36 Az Nvt. 13. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása pályáztatás útján, egyedi kérelemre vagy a (11) bekezdésben meghatározottak esetén versenyeztetés nélkül a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján történhet.
(5)37 Az Önkormányzat a versenyeztetésen részt vevőkről szükség szerint információkat és referenciákat szerez be.
(6) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 munkanapon belül kell írásban értesíteni.
(7)38
(8)39
(9)40 A vagyontárgyak elidegenítése és hasznosítása során fizetőeszközként a tulajdonosi jogok gyakorlója csak banki átutalást vagy csereingatlant fogadhat el.
(10) A vagyontárgy értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges.
(11)41 Nincs szükség versenyeztetésre
a)42 5 évet meg nem haladó bérbeadás esetén, továbbá amennyiben ezen rendelet hatálya alá tartozó bérleti szerződés kerül meghosszabbításra,
b)43 5 évet meg nem haladó haszonbérlet esetén, továbbá amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződés kerül meghosszabbításra,
c) vagyontárgynak az Önkormányzat által alapított vállalkozásba vitele esetén,
d) állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezése esetén és a bérbeadás, használatba adás esetén, amennyiben az az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
e)44 a Képviselő-testület által biztosított opció esetén,
f)45 a versenytárgyalás kétszeri eredménytelensége esetén,
g) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja (pl. közös tulajdon megszüntetése),
h) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, vételi jog, használat joga stb.),
i) amennyiben a szabályozási terv közterületből telket alakít ki és az más tulajdonos ingatlanához kerül hozzájegyzésre,
j) vagyonkezelésbe adás esetén az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint,
k)46 ingatlancsere esetén.
(12) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
15/A. §47 (1)48 Az Nvt. 11. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban Mötv.) 109. §-ban szabályozott vagyonkezelői jog alapítása, gyakorlása, ingyenes átengedése, vagyonkezelési szerződés megkötése tárgyában a Képviselő-testület dönt. A nem Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint nem köznevelési feladat ellátása céljából vagyonkezelésébe adott ingatlanok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2)49 A Képviselő-testület vagyonkezelési szerződést kizárólag Nvt. 3. § 19. pontban meghatározott személyekkel az Nvt. 11. §-ában meghatározott feltételekkel és az Nvt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona tekintetében köthet azzal, hogy az Nvt. 8. § (7) bekezdésében meghatározott vagyoni kör nem lehet vagyonkezelés tárgya.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése és átadása előtt az ellenértékének meghatározása érdekében értékbecslést kell készíteni.
(4)50 A vagyonkezelésbe adandó vagyon kivezetése és vagyonkezelésbe adott eszközként történő nyilvántartásba vétele könyv szerinti értéken történik. A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legfeljebb 3%-a, melyet
a) 200 millió forintos értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintos értékhatár felett a Képviselő-testület
állapít meg.
(5)51 Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon az Nvt. 11. § (13) bekezdése alapján ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. A közfeladaton túli mérték esetén a (4) bekezdés szerint kell az ellenértéket megfizetni.
(6) A vagyonkezelői jogviszony vagyonkezelési szerződéssel jön létre, mely többek között részletesen tartalmazza az érintett vagyoni kört, az általa ellátandó feladatot, közfeladatot, a kezelés időtartamát, a vagyon kezelésére és a kezelés ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket.
(7) A vagyonkezelésnek az Nvt. 7. §-ában meghatározott módon történő ellenőrzése érdekében a vagyonkezelői jog jogosultja minden év december 31. napjáig köteles a vagyon kezeléséről szöveges és pénzügyi beszámolót készíteni, melynek elfogadásáról
a) 1 milliárd forintot meg nem haladó vagyonkezelésbe adott vagyonérték esetén a Gazdasági Bizottság,
b) 1 milliárd forintot meghaladó vagyonkezelésbe adott vagyonérték esetén a Képviselő-testület
dönt.
(8)52 Az Önkormányzat jogosult a vagyonkezelés folyamatos ellenőrzésére a Mötv. 109. §-a szerint. Ennek keretében a Polgármester jogosult a vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni, az iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.
(9)53 A vagyonkezelői jog jogosultja köteles a vagyonkezelés során az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni, a vagyon, és a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos változásokról az Önkormányzatot tájékoztatni, az Áhsz. 22. §-a szerinti leltározást elvégezni.
11/A.57 Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vagyonkezelése
15/B. §58 (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vagyonkezelésére e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)59 A Képviselő-testület az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére a 4. mellékletben felsorolt ingatlanokat közfeladat ellátása céljából ingyenesen vagyonkezelésbe adja.
(3) Az önkormányzati vagyont e § alapján kezelő szervek jogaikat a (4)-(8) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.
(4) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.
(5) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) teljesíteni a jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(6) A vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit a (4)-(5) bekezdésekben foglalt korlátozások figyelembe vételével.
(7) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelés során az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni, a vagyon, és a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos változásokról az Önkormányzatot tájékoztatni, az Áhsz. 22. §-a szerinti leltározást elvégezni.
(8)60 A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
(9) A vagyontárgyak vonatkozásában a vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést az Önkormányzat köti meg.
11/B.61 A területileg illetékes tankerületi központ irányítása alá tartozó, önkormányzati tulajdonú, köznevelési feladat ellátását szolgáló ingatlanok vagyonkezelése
15/C. §62 (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő, az 5. melléklet a) pontjában felsorolt, köznevelési feladat ellátását szolgáló vagyont 2017. január 1. napjától a területileg illetékes tankerületi központ vagyonkezelésébe adja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/H. § (1) bekezdése alapján.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő, az 5. melléklet b) pontjában meghatározott, köznevelési feladat ellátását szolgáló vagyont 2015. július 1. napjától a Budapesti Szakképzési Centrum vagyonkezelésébe adta a 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet 1. melléklet 180. pontja alapján.
12. A vagyongazdálkodás ellenőrzése
16. §63 A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását az éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat készít a Képviselő-testület részére.
13. Eljárás a tulajdonos képviseletében
17. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
14. Telekalakítás
18. § (1)64 E rendeletbe foglalt önkormányzati tulajdonú, vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során - a (2)-(4) bekezdésbe foglalt kivételekkel - a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó általános szabályok figyelembevételével kell eljárni.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója dönt
a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről;
b) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.
(3) Amennyiben a telekrendezés több, különböző forgalomképességű ingatlant érint, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölése szempontjából az ezek közül legkevésbé forgalomképes ingatlanra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, kivéve, ha a legkevésbé forgalomképes ingatlan értéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Ez utóbbi esetben a forgalomképesség szerint következő ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)65 Abban az esetben, ha a telekalakítás a kerületi szabályozási terv vagy kerületi építési szabályzat végrehajtására szolgál, a tulajdonosi jogokat a Gazdasági Bizottság gyakorolja, amely esetén a 11. § (9) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmi értékbecslésre és a 11. § (10) bekezdésében előírt vizsgálatra nincs szükség, az ingatlan értékének meghatározásánál a közterületre a vagyon-nyilvántartásban meghatározott egységárat kell alapul venni.
15. Az önkormányzati követelések törlése, elengedése és mérséklése, valamint részletfizetési kedvezmény biztosítása
19. §66 (1)67 Behajthatatlan önkormányzati követelések - ideértve az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek követeléseit is - törlésére kerülhet sor a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott követelések esetében.
(2)68 A követelés elengedhető vagy mérsékelhető
a) csődegyezség(i), felszámolási eljárásban történő hitelezői egyezség, beleértve a kényszeregyezséget is vagy az eljáró bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség,
b) kamatkövetelés
esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt döntéseket
a) 25 millió forint egyedi értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 25 millió forint feletti egyedi értékhatár felett a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
hozza meg.
(4) A Képviselő-testület 25 millió forint feletti fizetési kötelezettség esetében, figyelemmel a méltányolható körülményekre, a Gazdasági Bizottság javaslata alapján szerződésbe foglalt részletfizetést vagy fizetési haladékot engedélyezhet. 25 millió forint alatti fizetési kötelezettség esetében a döntésre jogosult a Gazdasági Bizottság. A döntés meghozatalakor a döntéshozónak a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségekről is rendelkeznie kell.
(5) Az államháztartásról és a központi költségvetésről szóló törvényekben meghatározott mértékű kisösszegű követelés behajtásakor a követelés elengedéséről az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel fennállása esetén a Polgármester dönt.
(6)69 Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről lemondhat vagy engedményezéssel átruházhatja abban az esetben, ha
a) lemondásához az Önkormányzatnak igazolhatóan nagyobb érdeke fűződik, mint a követelés érvényesítéséhez,
b) természetes személy kötelezettjénél olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyekre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, különösen, ha a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére és helyzete miatt kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
(7) Az Önkormányzatot megillető követelésről történő lemondás vagy engedményezés esetén:
a) 1.500.000 forintos értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 1.500.000 forint és azt meghaladó értékhatár felett a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(8) Egy szerződés keretében a követelések engedményezéssel történő átruházása esetén az értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a követelések együttes értéke az irányadó.
16. Az önkormányzati vagyon értékesítési szerződéseinek kezelése, nyilvántartása
20. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezeléséről, továbbá ezek módosításáról kötött szerződésekről a Polgármesteri Hivatalban egységes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik. A nyilvántartás mellett el kell helyezni a szerződés aláírt szövegét is.
(2) A nyilvántartás részére meg kell küldeni az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, és hasznosításáról kötött szerződéseket megszüntető megállapodásokat és bírósági ítéleteket is.
(3) A nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel, vagy ezen ingatlanok elidegenítéséről jöttek létre, továbbá a társasházi alapító okiratokat, az Önkormányzat érdekeltségét is érintő gazdasági társaságok alapító okiratát (társasági szerződését), az Önkormányzat által létrehozott alapítványok létesítő okiratát, az Önkormányzat költségvetési szerveinek alapító okiratát, ideértve ezek módosítását és kiegészítését is.
(4) A nyilvántartásba az (1)-(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződéseket is el kell helyezni abban az esetben, ha a szerződés alapján az Önkormányzatnak vagy a vele szerződő félnek még teljesítési kötelezettsége áll fenn.
(5) Az Önkormányzat képviseletében aláíró személy a dokumentumot az aláírást követő 5 napon belül köteles eredeti példányban, valamint általa hitelesített másolatban megküldeni a nyilvántartás részére. A dokumentumokhoz csatolni kell a Képviselő-testület vagy az illetékes bizottság által hozott határozatokat is.
(6) Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától, vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedélyt annak kézhezvételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a nyilvántartás részére.
(7) A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat, figyelembe véve a Polgármesteri Hivatal erre vonatkozó belső utasításait is.
(8) A zárszámadás előterjesztésekor tájékoztató jelleggel összefoglaló táblázatot kell készíteni az előző év ingatlanforgalmáról, tételesen felsorolva a vásárolt vagy eladott vagyontárgyakat, a vételi vagy eladási ár megjelölésével.
17. Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba.
(2)70
(3) E rendelet szabályait a hatályba lépésekor még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1). Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2). Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
A 2. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2012. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2012. IX. 26-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 45/2017. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. XI. 29-től.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VI. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VI. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VI. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2015. II. 26-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2015. II. 26-tól.
Az 5. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2013. III. 28-tól.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés d) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2a) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 28/2018. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2018. VII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 63/2012. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2012. X. 25-től.
A 9. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: 7/2021. (I. 29.) XI.ÖK rendelet 1. §. Hatályos: 2021. I. 30-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 21/2016. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2016. IX. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2013. III. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
A 11. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (8a) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
Megállapította: 11/2019. (III. 27.) XI.ÖK rendelet 1. §. Hatályos: 2019. III. 28-tól. A 11. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 12. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2013. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2013. III. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1). Hatályos: 2013. II. 13-tól. A 15. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatálytalan: 2013. II. 13-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2). Hatályos: 2013. II. 13-tól. A 15. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2). Hatályos: 2013. II. 13-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatálytalan: 2013. II. 13-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatálytalan: 2013. II. 13-tól.
A 15. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 31/2013. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2013. V. 23-tól.
A 15. § (11) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (11) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (11) bekezdés e) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (11) bekezdés f) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (11) bekezdés k) pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2012. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2012. IX. 26-tól.
Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1), Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1). A 15/A. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 31/2013. (V. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1). Hatályos: 2013. V. 23-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2). Hatályos: 2015. II. 26-tól. A 15/A. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3). Hatályos: 2015. II. 26-tól.
Módosítva: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (4) alapján.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (5). Hatályos: 2015. II. 26-tól.
Módosítva: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (6) alapján.
A 15/A. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 15/A. § (12) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2015. II. 26-tól.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2015. II. 26-tól. A 15/B. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 15/B. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 38/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2015. VI. 30-tól.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2016. XII. 20-tól.
Módosította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 5. §, Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 21/2016. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2), 31/2019. (X. 31.) XI.ÖK rendelet 16. §. A 16. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1). Hatályos: 2017. I. 28-tól.
Beiktatta: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2). Hatályos: 2017. I. 28-tól.
A 19. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1). Hatályos: 2014. V. 1-től.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (3). Hatályos: 2014. V. 1-től.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2013. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2013. VI. 26-tól.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. VII. 2-től.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §, Melléklet. Hatályos: 2017. VI. 28-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. §, 1. melléklet. Hatályos: 2013. II. 13-tól. A 2. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete 6. §, 2. melléklet. Hatályos: 2015. II. 26-tól. A 3. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: 33/2019. (XII. 20.) XI.ÖK rendelet 1. §, Melléklet. Hatályos: 2020. I. 1-től. A 4. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: 47/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 2. §, 2. melléklet. Hatályos: 2018. XII. 5-től. Az 5. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.