Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, Ferencváros-Kelenföld vasútvonal – Budaörsi út – Kőérberki út – Egér út – Andor utca – Galvani út – Duna folyam által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 06Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (V. 3.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, Ferencváros-Kelenföld vasútvonal – Budaörsi út – Kőérberki út – Egér út – Andor utca – Galvani út – Duna folyam által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1)1 Budapest XI. kerület, Ferencváros-Kelenföld vasútvonal – Budaörsi út – Kőérberki út – Egér út – Andor utca – Galvani út – Duna folyam által, az 1.a mellékletben lehatárolt területen építmény elhelyezésére területet felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka)
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.),
b) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK),
c) a telekalakításról szóló rendelet és
d) a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FRSZ)
együttes alkalmazásával lehet.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos OTÉK-nak és az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1.a. melléklet: Szabályozási terv – Szabályozási elemek (KÉSZ–1A tervlap),
b) 1.a.-jm melléklet: Jelmagyarázat – Szabályozási terv – Szabályozási elemek (KÉSZ–1A/JM tervlap),
c) 1.b. melléklet: Szabályozási terv – Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei (SZT–1B tervlap),
d) 1.c. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei,
e) 2. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése,
f) 3. melléklet: A parkolás helyi rendjének szabályozásával összefüggő mellékletek, amelyen belül:
fa) 3.a. melléklet: Parkolási zónák – térkép,
fb) 3.b. melléklet: Parkolási zónák területi lehatárolása,
fc) 3.c. melléklet: Parkolási előírások a BELSŐ ZÓNA területén,
fd) 3.d. melléklet: Parkolási előírások a HEGYVIDÉKI ZÓNA területén,
fe) 3.e. melléklet: Parkolási előírások az ÁTMENETI ZÓNA területén.
2. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Beépítés szempontjából kialakult telektömb: meglévő telekszerkezet kiépített nyomvonalas infrastruktúrával, kiszolgáló közterületekkel, és a telektömb építési telkeinek 75%-a beépített. A tömbben a foghíjtelkek aránya legfeljebb 25%.
2. Építési hely terepszint alatt beépíthető része: Az építési hely terepszint alatti építmény(rész)ek elhelyezésére kijelölt része, ahol a rendezett terepszint fölé legfeljebb a megközelítéshez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges építmény(rész)ek (lift, lépcső, gépészet, szellőző, katasztrófavédelem), berendezések emelkedhetnek, a megengedett legnagyobb beépítettség keretei között. A térszín alatti építési hely által meghatározott területen kívül nem helyezhető el földalatti épület(rész), csak a metróhoz kapcsolódó műszaki létesítmény (pl. metróalagút).
3. Építési sáv: az elő- és hátsó kerteket meghatározó, és ezáltal a telken belüli építési hely mélységet kijelölő sáv, amin belül a telekalakítással kialakuló telkeken a beépítési módnak megfelelően változhat az oldalkert szélessége.
4. Közlekedési zöldfelület:közlekedési rendeltetésű terület növényzettel fedett, zöldfelületként kialakított és fenntartott része (p.: elválasztó sáv, utak menti zöldfelületek, terelőszigetek).
5. Saroktelek: legalább két szomszédos telekhatáron közterülettel érintkező telek.
6. Szabályozási szélesség: közterületek – meglévő és tervezett – határvonalai közötti távolság.
7. Építési munkaállvány: építési munkálatok ideje alatt ideiglenesen használt állványzat.
8. Telek átlagos lejtése:a telek lejtésének az épület (beépítetlen teleknél az építési hely) tengelyvonalában mért százalékban kifejezett mértéke.
9. Törzsátmérő: a fa törzsének 1 m magasságban mért átmérője centiméterben.
10. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 6 cm törzsátmérőt meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
11. Funkció: a fogalom azonos a telken elhelyezhető főépítmény „rendeltetés”-ének fogalmával.
12. Intézményi rendeltetés: a közösségi rendeltetés fogalmával megegyező minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetés pl.: közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és művelődési intézmény, könyvtár, múzeum, kollégium, gyermek-, diák-, nevelőotthon, munkás- és nővérszállás, szociális otthon, idősek otthona.
13. Kialakult telektömb: meglévő, építési telkekből álló kialakult szerkezetű, közterületekkel vagy más beépítésre nem szánt területtel határolt, beépítésre alkalmas tömb.
14. Közhasználat céljára átadható magánút: Közhasználatra korlátozás nélkül megnyitott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott telek.
15. Közhasználat céljára átadható magánterület:A telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része.
16. Szintterületi mutató (szm):Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke az általános szintterületi mutató értékének (szmá) és a kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók– a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékének (szmp) összege (szm=szmá+szmp).
17.2 Telekszélesség: a telek szélessége a telek azon részén, ahol épület elhelyezhető.
Általános szabályozó, védelmi és korlátozó előírások
3. A városképi illeszkedés általános szabályai
3. § (1) Az illeszkedés általános szabályai csak az építési övezeti paraméterek figyelembe vételével alkalmazhatók.
(2)3
(3) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2–2 épület magasságának számtani középarányosát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb beépítési magasság ellenére sem engedélyezett.
(4)4 A kötelező építési vonaltól, építészeti tagolást szolgálva, illeszkedési szempontból indokolt esetben el lehet térni, de az eltérés az oldalhatárokon takaratlan tűzfalszakaszokat nem keletkeztethet.
(5)5 Foghíj és saroktelek esetében az építési vonalnak illeszkednie kell a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az illeszkedési szempontok az ettől való eltérést indokolják.
(6)6 Épület díszkivilágítása a szomszédos vagy szemközti épület használatát zavaró módon nem alakítható ki
4.7
4. §8
5. Zöldfelületek
5. §9 (1) Az 1.a. mellékleten telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részét minimum 70%-ban zöldfelületként kell kialakítani, és azt háromszintes növényállománnyal kell telepíteni.
(2)10 Az 1.a. mellékleten telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén kizárólag kerti építmény, valamint, ha az a közműszolgáltatók által elvárt módon nem telepíthető máshogyan, akkor közmű műtárgyak helyezhetők el.
(3) A telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén a (2) bekezdésben foglaltak betartása mellett a telek megközelítését szolgáló burkolt felületet ki lehet alakítani.
(4) Az építési övezetekben olyan telkek esetében, ahol lakó rendeltetés elhelyezése is tervezett, a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(5)11 Új lapostetők létesítése és meglévő lapostetők rekonstrukciója során – a védett épületek telkének kivételével – az épület legfelső építményszint zárófödémének 40 m2-t meghaladó, és napkollektor, napelem vagy egyéb épületgépészeti felépítmény által igénybe nem vett részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani, kivéve, ha a meglévő épület szerkezete azt igazolt módon nem teszi lehetővé.
6. Tereprendezés
6. §12 (1) Tereprendezés úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 m-es területsávban az eredeti terepszint nem változtatható.
(2) A mértékadó árvízszintre történő feltöltés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől el lehet térni, azonban az árvízszint elérése felett figyelembe kell venni.
7. Talaj
7. § (1) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.
(2)13
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területén kontakt talajszennyezéssel járó új ipari – üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható.
8. Levegőminőség
8. § (1)14
(2) A 100 lakást meghaladó, egyedi gáztüzeléssel megvalósítandó lakóparkoknál modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen kialakuló szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok).
(3) Irodaházak és 100 lakást meghaladó lakóparkok építésénél gazdaságossági számításokkal meg kell határozni a távhőellátás kiépítésének lehetőségét. Ezen épületeknél egyedi gázfűtés csak akkor lehetséges, ha a távhőellátás kiépítése gazdaságtalanul valósítható meg, és az egyedi gáztüzelés hatásterületén a háttér-légszennyezettség a beruházás okozta háttér-légszennyezettség növekedéssel sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket.
9.15
9. §16
10. Vízminőség
10. § (1) Belterületen és karsztos területen új létesítmény szennyvizét közcsatornába kell bevezetni. Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell.
(2) Új tevékenység megkezdésekor az előtisztító létesítését elő lehet írni. Az előtisztításról a keletkeztetőnek kell gondoskodni.
(3)17
(4) Belterületen vezetékes vízellátás csak teljes csatornázottság mellett létesíthető, illetve bővíthető.
(5)18 4 méternél mélyebben történő mélyalapozás, föld alatti létesítmények elhelyezése csak, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett megengedett.
(6)19
(7) A felszínmozgás-veszélyes, mélyfekvésű területek és egyéb építés-alkalmasság szempontjából veszélyes területek esetében 50 m2-t meghaladó alapterületű építményt csak a geológiai adottságokat figyelembe véve lehet építeni.
11. Megújuló-energia használata és hősziget hatás
11. § Irodák és lakóparkok építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatás nagyságát. Tervezett beruházás eredményeként újonnan nem alakulhat ki hősziget.
11/A. §20 Új irodaház építése esetén, ha a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 30%-os mennyiségben megújuló energiaforrásból kell biztosítani.
12. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások a Dél-budai Keserűvizek területén
12. § (1) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt magas talajvízszintű területeken (1m felett, 1–3m) a talajvíznyomás elleni szigetelés beépítése szükséges.
(2) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen a talajvíz szulfáttartalma alapján (3000–6000 mg/l) gyengén agresszív, amelyre az épületek alapozásánál tekintettel kell lenni.
(3) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen az építésalkalmassági térkép szerint a felszín közelében közepes teherbírású területek találhatóak, nagyobb, összefüggő foltokban 1,5–5,5 m vastagságú feltöltéssel. Amennyiben az építés 15º-nál meredekebb lejtő laza üledékekre esik, gyengíti a felszínközeli közepes teherbírású területek adottságait, e területeken különös gondot kell fordítani az építési térszín kialakítására.
(4) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen az építési víztelenítések alkalmával kitermelt vizek minőségének ellenőrzése a környezetvédelmi határértékek alapján szükséges, mert egyes paraméterek helyenként túllépték a „B” szennyezettségi határértéket és a kitermelt víz ennek következtében változatlan minőségben sem a rétegbe nem táplálható vissza, sem pedig a csatornába nem engedhető be.
13. Közművek elhelyezésének általános előírásai
13. § (1) Gáznyomásszabályozót beépítésre nem szánt belterületen csak terepszint alatt lehet elhelyezni.
(2)21
(3) Közcélú elektronikus hírközlési berendezések:
a) önálló antenna és antennatartó építmények, (tornyok) nem helyezhetők el építési övezettől függetlenül világörökség területén, Vt-V, Vi–1, Vi–2, Vi–3, Ln–1, Ln–2, Ln-T, valamint közlekedési célú és a városképileg kiemelt és helyi jelentőségű területeken,
b) 4 méternél nem magasabb antenna, antenna tartószerkezet az épületek tetőszerkezetén elhelyezhető Vt-V, Vi–1, Vi–2, Vi–3, Ln–1, Ln–2, Ln-T övezetekben,
c) elektronikus hírközlési és egyéb sugárzó berendezések csak háttérsugárzás előzetes bemérése után helyezhetők el és csak abban az esetben, ha az egészségügyi határértéket beüzemelése után sem haladja meg a terület sugárzási értéke.
(4) A meglévő közművek kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem felszín felett, sem felszín alatt.
(5) A felszín alatti közművek esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha a felhagyott közmű kivétele élő fának a gyökérzetét sértené.
(6)22 A Budapest Főváros Településszerkezeti Terve alapján változással érintett területeken új beépítés esetén, továbbá a beépítés mértékének növekedése esetén a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
14. Parkolók-felületek kialakítására vonatkozó szabályok
14. § (1) Telken belüli felszíni parkoló csak fásított formában létesíthető 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.
(2) Amennyiben az építési telek az építési övezetben előírt feltételekkel beépíthető vagy további építést tesz lehetővé, és a felszíni parkoló nem az egyes rendeltetésekhez előírt személygépkocsi mennyiség elhelyezésére szolgál, de nem P+R parkoló, abban az esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) A parkoló felületek, mélygarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható
15. Légi közlekedésre vonatkozó szabályok
15. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak a K–Eü-XI övezet területén, valamint egyéb katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.
16. P+R parkolók kialakítására vonatkozó szabályok
16. § (1) Az 1.a. mellékleten „Meghatározott funkció biztosítása (P+R parkoló férőhelyszámmal)” jelöléssel megadott területen belül az előírt minimális P+R férőhelyszám ütemezetten is kialakítható.
(2) Az 1.a. mellékleten „Meghatározott funkció biztosítása (P+R parkoló férőhelyszámmal)” jelöléssel megadott területen belül,
a) a Vt-M–XI–06, a Vt-M–XI–07 és a K–Közl-XI–04 építési övezetekben a meghatározott általános szintterületi mutató értékből (szmá) minimum 0,25 értéket,
b) a Vt-M–XI–04, a Vt-M–XI–09 és a K–Közl-XI–01 építési övezetekben a meghatározott általános szintterületi mutató értékből (szmá) minimum 0,65 értéket,
kizárólag P+R parkolófelületek építésére lehet felhasználni.
17. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai
17. § (1)23 Önálló és épülethez kapcsolódó közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó – a (3) bekezdésben, valamint a 46. § (7) bekezdésében foglalt eltéréseket figyelembe véve – KÖu, Vi és Gksz jelű övezetekben elhelyezhető.
(2) Gksz–2-XI övezetben önálló üzemanyagtöltő állomás létesítése esetén az övezetben előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni, de a telek mérete ebben az esetben sem lehet kisebb 1000 m2-nél.
(3)24 Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást és gépkocsimosót Vi övezetben csak a fő rendeltetéseket magukban foglaló épületeken belül lehet elhelyezni, az épület fő rendeltetéseit nem zavaró módon.
18. Elektromos gépjármű töltőállomás elhelyezésének általános szabályai
18. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőség kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(2) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőséggel kell ellátni.
18/A.25 Közterületen lévő építmények elhelyezésének szabályai
18/A. §26 (1) Közterületen, közterületi övezetekben, valamint közhasználat céljára átadható területeken kioszk elhelyezhető, meglévő kioszk építmény felújítható, elbontható vagy újjáépíthető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. melléklet külön építési helyet nem jelöl ki.
(2) A kioszkot úgy kell elhelyezni, hogy
a) a jármű- és gyalogos közlekedést ne akadályozza és
b) a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
19. A telekalakítás helyi szabályai
19. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a telekalakítások az egyéb vonatkozó szabályok betartásával, de ütemezetten is végrehajthatók.
(2)27 Új építési telket, valamint a b) pont esetében építési területet kialakítani – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor lehet, ha
a) az új kialakuló építési telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet,
b) az közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint nyomvonal jellegű építmény, egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez, parkoló létesítéséhez szükséges,
c) annak beépítettsége és beépíthetősége a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését nem korlátozza és
d) a közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről gépjárművel közvetlenül megközelíthető, vagy magánúti kapcsolattal rendelkezik, és a közművekkel történő ellátása biztosított vagy biztosítható.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult telektömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telekméretektől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírtaknak megfelelően lehet.
(4)28 A telekalakítás során
a) újonnan telket alakítani nem lehet olyan módon, hogy a telek két eltérő építési övezet vagy övezet területére essen és
b) a különböző építési övezetekbe vagy övezetekbe sorolt telkek és területek nem egyesíthetők.
(5)29 A tervezési területen meglévő és tervezett belterületén új nyúlványos telek abban az esetben alakítható ki, ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek legkisebb szélessége ezt másképp nem teszi lehetővé.
(6)30 Az (5) bekezdés alkalmazása szabadonálló beépítésű lakó építési övezetben, abban az esetben lehetséges, ha a telektömbön belül minden telek szabadonálló beépítési módja biztosított.
(7)31 A (5) bekezdés szerint kialakuló nyél az alábbi paraméterekkel alakítható ki:
a) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 4 m, 6 db lakásig legalább 6 m széles, s maximum 50,0 m hosszú,
b) ipari, kereskedelmi és gazdasági, vagy vegyes területen legalább 8 m széles,
(8) Egymás mellett újonnan legfeljebb két teleknyél vagy két magánút létesíthető.
(9) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.
(10)32 Meglévő telek esetében, amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a kialakuló új telek és a beépítettsége nem felel meg az építési övezet előírásainak.
20. Magánút
20. § (1) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be:
a) lakóterületen létesítendő magánút, ha csak lakó rendeltetésű épület létesül a kiszolgálandó területen:
aa) min. 6 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,
ab) min. 8 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki,
b) gazdasági területen az új magánút szélessége:
ba) min. 10 m lehet egy telek kiszolgálása esetén,
bb) min. 12 m, ha legfeljebb 4 db telket szolgál ki,
bc) min. 14 m, ha 4 db teleknél többet szolgál ki.
c) ha a közterület szélesítése magánút kiegészítéssel biztosítható, akkor a fenti minimális szélességi méretek a közút és a magánút együttes méreteként is létrejöhet.
(2)33 A rendelet hatálya alá tartozó területen magánutat a vonatkozó egyéb szabályok betartása mellett bármely építési övezetben és övezetben ki lehet alakítani, azonban ahol az 1.a. melléklet „közhasználat céljára átadható magánút területe” jelölést tartalmaz, ott a magánút helyét és méretét az 1.a. melléklet szerint kell figyelembe venni.
21. A közhasználat céljára átadható területekre vonatkozó szabályok
21. § (1) Közhasználat céljára átadható területeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.
(2) Ingatlan közhasználat céljára átadható területén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető és üzemeltethető.
(3)34 Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a kertvárosias lakóterületek, valamint a K–Log, K–Rept, K–Kik területfelhasználási egységek kivételével, és a 48. § (11) bekezdése figyelembevételével – csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.
22. Építés általános szabályai
22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az építési övezetek és övezetek közművesítettség szempontjából csak teljesen közművesítettek lehetnek.
(2) Az építési övezetekben szabadonálló beépítés esetén az előírt legkisebb telekméret 1,5-szeresénél nagyobb telekre helyezhető el több épület.
(3) KÖu–1 – jelű (Országos és összvárosi kerületközi jelentőségű közlekedési célú terület) útvonalak mentén (előkerttel rendelkező szabadonálló beépítésű lakóterületek kivételével) épület földszintjének utca felőli oldalán lakás nem létesíthető.
(4) Lakóterületen épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb teleknagyságra építhető épület alapterület legfeljebb kétszerese lehet.
(5) 1 ha-nál nagyobb beépítetlen, vagy 5% alatti beépítettségű telek beépítése esetén az övezetben előírt zöldfelületi minimum felét egybefüggő felületként kell kialakítani és ezt a telekmegosztásnál is figyelembe kell venni. Közpark esetében az egybefüggő zöldfelületen belül sétány, futópálya kialakítható.
(6) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.
(7) Az 1.a. mellékleten szereplő meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonallal jelölt vonalakon annak legalább 50%-ára vagy attól az építési hely irányába mért minimum 10 méter széles területsávon belül az elhelyezni kívánt épület homlokzatának legalább egy szintjét kell helyezni.
(8)35 Azokban az építési övezetekben, ahol az 1.a. melléklet építési helyen belül eltérő beépítési magassági szabályt állapít meg, ott a meghatározott beépítési magasságnál magasabb épület nem helyezhető el, még abban az esetben sem, ha az építési övezet szabályozási mutatóinál meghatározott épületmagasság megengedné.
23. Melléképítmények elhelyezésének szabályai
23. § (1) A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő rendeltetésű önálló építmények közül, egyéb kizáró rendelkezés hiányában minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) kerti építmény,
c) hulladéktárolót.
(2) Ln–1-XI, Ln–2-XI, Ln–3-XI, Ln-T–XI, Vi–1-XI, Vi–2-XI, Vi–3-XI építési övezetekben hulladéktárolót önálló építményként nem lehet elhelyezni.
(3) Lk–1-XI építési övezetben hulladéktárolót önálló építményként csak kerítéssel egybeépítve lehet elhelyezni.
(4) Melléképítmény legmagasabb pontja lakóterületek esetében (Ln-..., Lk-... építési övezetek) 5 m magasan lehet.
24. Állattartó építmények elhelyezésének szabályai
24. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat és baromfi tartó építmény nem helyezhető el, kivéve sport célú ló tartásra szolgáló építmény, kizárólag Ek-XI–01 közjóléti erdő övezetben.
(2) Haszonállat (nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat, baromfi) tartó, valamint kutyatenyésztő építmény nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési intézmények, bölcsőde, gyerekjátszótér, vízmű telkének 100 méteres körzetén belül nem helyezhető el.
(3) Állatkifutó és állattartó építmény elhelyezése esetén a vízbázisokra vonatkozó előírásokat be kell tartani.
25.36
25. §37
26. Alkalmazható beépítési módokra vonatkozó szabályok
26. § Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a telkek beépítési módja lehet:
a) zártsorú, és hézagosan zártsorú,
b) oldalhatáron álló,
c) ikresen csatlakozó,
d) szabadon álló.
27. Zártsorú beépítés
27. § (1) Zártsorú beépítési módnál új épület létesítése esetén az oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.
(2) 50 m-t meghaladó szélességű telken, épület az OTÉK előírásoknak megfelelő oldalkert kialakításával elhelyezhető, ha meglévő szomszédos tűzfal nem marad takaratlanul.
(3) Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án, illetve 100 méterenként legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető.
(4)38
(5) Zártsorú beépítésű területeken a meglévő épületek rekonstrukciójánál, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakításánál az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniát biztosítani kell. Rekonstrukciónál meg kell tartani, illetve tovább kell vinni az építészeti hangsúlyokat az átépítéssel érintett részeken. Új épület építésénél az arányok, tagolások illeszkedő ritmusát kell biztosítani.
(6) Zártsorú tömbökön belül a telkek alatt, telekhatárokon áthúzódó, szintalatti teremgarázs létesíthető a tűzrendészeti szabályok betartásával.
(7) Kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben, amennyiben a beépítési mód zártsorúan van meghatározva és az építési telek nem éri el az 1000 négyzetmétert, saroktelkek esetében az építési telekre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett és alatt, valamint a szintterületi mutató értékek is 1,5-szeres értékkel vehető figyelembe, valamint a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke ugyan ilyen mértékben csökkenthető.
28. Oldalhatáron álló beépítés
28. § Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési hely, a tájolás szempontjából kedvezőtlen oldalhatár és oldalkert között helyezkedik el, ahol az építési helyen belül az épület az oldalhatártól legfeljebb 3,0m-nél kisebb távolságra helyezhetőel, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában.
29. Ikres beépítés
29. § Az ikres beépítésű építést szabályozó övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet:
a) az előkert mélysége mindkét telek esetén azonos kell legyen, vagyis a közterület felőli építési vonalnak azonosnak síkba kell esnie,
b) az újonnan beépülő ikresen csatlakozó épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge és anyaghasználata azonos legyen,
c) már meglévő beépítés átalakítása esetén a gerincvonal, a párkányvonal és a tetőhajlásszög megtartására törekedni kell.
30. Szabadon álló beépítés
30. § Amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli az előkert méretét az építési övezetre és egyéb jogszabályban előírtaknak megfelelően kell kialakítani.
31. Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
31. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen – a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában–az előkert méretét a tömbben kialakult állapotnak megfelelően, a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez igazodóan kell megállapítani. Kialakult kertes utcaszakaszoknál az utcaszakaszra jellemző előkertmélység a meghatározó.
(2) Előkert nélküli utcaszakaszokon a közterületi határ egyben a kötelező építési vonal a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában.
(3)39 Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen kívül esik, akkor azon állagmegóvás és felújítás végezhető, átalakítás és bővítés azonban csak az építési helyen belül lehetséges.
(4)40 Amennyiben meglévő épület, épületrész esetében az 1.a. melléklet nem jelöl külön építési helyet a telken, akkor azt az elő-, oldal- és hátsókert méretére vonatkozó egyéb szabályok alapján kell megállapítani, és a (3) bekezdést aszerint kell alkalmazni.
(5)41 Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt telek be nem építhető részére esik, akkor azon állagmegóvás és felújítás végezhető, átalakítás és bővítés azonban csak ezen kívül, és az egyéb rendelkezések figyelembevételével lehetséges.
(6)42 Az elő-, oldal- és hátsókertek megállapítása az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely és az építési övezetekben szabályozott, a beépítési módnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó egyéb szabályok együttes alkalmazásával történik.
(7)43 Amennyiben az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely nem határoz meg elő-, oldal- vagy hátsókertet, akkor ezek megállapítása a beépítési módot figyelembe véve
a) az építési övezetekben szabályozott külön előírásoknak megfelelően vagy
b) ennek hiányában az OTÉK alapján
történik.
32. A beépítettség meghatározása
32. § Abban az esetben, ha az építési hely–a szabályzat vagy a szabályozási terv alapján– kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.
33. A terepfelszínen és terepszint alatti beépítettség és a beépítési hely meghatározása
33. § (1) Az építési teleken terepszint alatti új beépítés mértékét a szabályozási terv és az övezeti paraméterek tartalmazzák.
(2) A felszín alatti új beépítés is csak az építési helyen belül létesítendő – kivéve, ha erről a szabályozási terv másként nem rendelkezik – , úgy, hogy az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz,vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell.
(3) Magántelken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen nem alakítható ki.
(4) Közterületen terepszint alatt:
a) szabályozási terven jelölt építési helyen,
b) a terület tulajdonosával kötött megállapodás szerint
építhető gépjárműtároló, közműlétesítmény.
34.44
34. §45
35. Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai
35. § (1)46 A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezetekben, illetve ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben.
(2) A környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező – elsősorban zajterhelés – nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható környezeti hatások mértékét.
(3) Nagy szállítási forgalmú létesítmény – a lakóterület gyűjtőút, vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével – még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.
(4) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magába foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral, vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.
(5)47 Közösségi szórakoztató rendeltetést magában foglaló épületet, létesítményt az építési övezetekben és övezetekben meglévő lakóépület, lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra lehet elhelyezni, bővíteni vagy átalakítani.
36. Szintterületi mutató számítására vonatkozó szabályok
36. § Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.
37. Magasépületek elhelyezésének szabályai
37. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen magasépületet csak olyan építési helyen és kontúron belül lehet, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki.
(2) A magasépületekre vonatkozó szintterületi mutató többletértékeket az építési övezeteken belül (általános és parkoló rendeltetések esetében is) csak olyan telek esetében lehet figyelembe venni, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére kijelölt területet ábrázol.
(3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv az építési helyen belül magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki, de nem határoz meg erre vonatkozóan szintterületi többletértéket (szmá+ és szmp+), ott 30 méter alatt és felett együttesen a 30 méterig meghatározott (szmá és szmp) érték vehető figyelembe.
(4) A szabályozási terven a magasépület elhelyezésére szolgáló részen belül az épület legmagasabb pontja a szabályozási terven feltüntetett (élp – épület legmagasabb pontja) érték lehet
(5) Magasépületek esetében a 30 méter feletti szinteknél az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok nem lehetnek közelebb 30 méternél.
A parkolás biztosításának módjára, a parkolóhely-építési kötelezettségre és annak megváltására vonatkozó szabályok
38. Általános rendelkezések
38. §48 (1) Új parkolóhelyek létesítése az alábbi esetekben szükséges:
a) új épület, építmény építése, létesítése, vagy meglévő épület bővítése,
b) rendeltetésmód változással járó építmény-átalakítás,
c) a rendeltetési egységek számának növelése vagy
d) parkolóhely létesítését igénylő
da) építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítás végrehajtása vagy
db) területhasználat folytatása
39. Területileg differenciált parkolási zónák
39. § (1) Az egyes övezetekben a rendeltetési egységekben, területileg differenciált és a jelen rendelet 3.a., 3.b. számú mellékleteiben lehatárolt parkolási zónákon belül különböző mértékben kell az egyes építmények, rendeltetési egységek parkolási igényét meghatározni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a parkolásszabályozás szempontjából a 3. sz. mellékletben rögzített, eltérő terület-felhasználás, valamint a különböző építményfajták, rendeltetési egység típusok, illetőleg azok rendeltetési mód változása szerint kell az egyes telkeken biztosítandó parkoló-férőhelyeket számítani.
(3) A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai – lakóterületek
40. Ln–1-XI Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek építési övezeteire vonatkozó előírások
40. § (1) Az Ln–1-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Ln–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés,
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés és
g) sport rendeltetés.
41. Ln–2-XI Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek építési övezeteire vonatkozó előírások
41. § (1) Az Ln–2-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően zártsorú, keretes beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Ln–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés,
g) sport rendeltetés.
(3)49 Ln–2-XI jelű építési övezetben szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert mérete:
a) meglévő épület esetén a kialakult állapotnak megfelelő és
b) új építés esetén nem lehet kisebb 3 méternél.
(4)50 Ln–2-XI jelű építési övezetben amennyiben a beépítési mód szabadonállóan van meghatározva, de a kialakult telek szélességi mérete nem éri el a 20 métert, akkor a telek ikresen vagy oldalhatáron álló módon is beépíthető.
(5)51 Az oldalkert mérete
a) ikres beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de nem lehet kisebb 3 méternél és
b) oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de nem lehet kisebb 6 méternél.
42. Ln–3-XI Nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területeképítési övezeteire vonatkozó előírások
42. § (1) Az Ln–3-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Ln–3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés,
g) sport rendeltetés.
43. Ln-T–XI Nagyvárosias telepszerű beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások
43. § (1) Az Ln-T–XI jelű építési övezetek a nagyvárosias telepszerű beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Ln-T–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés,
g) sport rendeltetés.
(3) Ln-T–XI jelű építési övezetekben rendeltetés változás esetén a földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(4)52 Az Ln-T–XI–U1 és Ln-T–XI–U2 építési övezetekben a 3.c. mellékletben foglaltakkal ellentétben a földszinten funkcióváltással megvalósuló új kereskedelmi rendeltetési egység kialakítása esetén a rendeltetési egységhez szükséges parkoló mennyiséget nem kell kialakítani, valamint annak a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben szabályozott megváltásától is el kell tekinteni.
(5)53 Az Ln-T-XI-I jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben lakó rendeltetést csak szolgálati lakásként lehet elhelyezni.
44. Lk–1-XI Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások
44. § (1) Az Lk–1-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Lk–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés,
g) sport rendeltetés.
(3)54 Lk–1-XI–07 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, akkor a telek ikresen is beépíthető.
(4)55 Lk–1-XI–07 jelű építési övezetben, amennyiben az 1.a. melléklet másképp nem rendelkezik, az oldalkert mérete szabadonálló és ikres beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 4 méternél.
(5)56 Azon Lk–1-XI építési övezetekben, ahol a telek beépítése zártsorúan tervezett, de a szomszédos meglévő épület homlokzatán huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílása van, akkor abba az irányba minimum 3 méter oldalkertet kell tartani.
45. Lk–2-XI Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások
45. § (1) Az Lk–2-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az Lk–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
e) szállás jellegű rendeltetés,
f) igazgatás és iroda rendeltetés,
g) sport rendeltetés.
(3) Az Lk–2 övezetek beépítésénél a Dél-Budai Keserűvíztelepek Vízbázis hidrogeológiai B védőterületére eső területeken a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó jogszabályban foglalt előírások szigorúan betartandók.
(4)57 Lk–2-XI–04 és Lk–2-XI–05 jelű építési övezetekben amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, akkor a telek ikresen vagy oldalhatáron álló módon is beépíthető.
(5)58 Lk–2-XI–04 és Lk–2-XI–05 jelű építési övezetekben az oldalkert mérete
a) szabadonálló és ikres beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 3,5 méternél és
b) oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 4 méternél.
(6)59 Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, akkor a telek
a) ikresen vagy oldalhatáron álló módon is beépíthető vagy
b) zártsorúan is beépíthető, amennyiben a szomszédos épülethez vagy épületek tűzfalához zártsorúan is tud csatlakozni.
(7)60 Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben az oldalkert mérete
a) szabadonálló és ikres beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 3 méternél és
b) oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 4,5 méternél.
(8)61 Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége meghaladja az építési övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, de a szomszédos épület vagy épületek tűzfalához zártsorúan is tud csatlakozni, abban az esetben a telek zártsorúan is beépíthető.
(9)62 Azon Lk–2-XI építési övezetekben, ahol a telek beépítése zártsorúan tervezett, de a szomszédos meglévő épület homlokzatán huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílása van, akkor abba az irányba minimum 3 méter oldalkertet kell tartani.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai – vegyes területek
46. Vt-M–XI Mellékközpont területek építési övezeteire vonatkozó előírások
46. § (1) Az Vt-M–XI jelű építési övezetek a főközpontok tehermentesítésére szolgáló, városi szintű rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek azonban nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Az Vt-M–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés, egyéb kizáró szabály hiányában,
b) igazgatás és iroda rendeltetés,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
d) szállás jellegű rendeltetés,
e) egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
f) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális rendeltetések,
g) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések,
h) sport rendeltetés.
(3) A szabályozási terven rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(4)63
(5) A Vt-M–XI építési övezetekben a rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(6)64 A Vt-M–XI–01 építési övezetben a 3.c. mellékletben foglaltakkal ellentétben minden újonnan elhelyezett önálló 2 lakás rendeltetési egysége után 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(7)65 A Vt-M-XI-02 építési övezetben a Budaörsi út mentén az 1.a. mellékleten „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel ellátott területen belül
a) olyan telek esetében, amely az építési övezetnek megfelelő beépítésig ideiglenesen üres vagy beépítetlen (ide nem értve az őrbódét vagy egyéb ideiglenes építményeket) önálló közforgalomra szolgáló gépkocsimosó elhelyezhető,
b) az ingatlan (2) bekezdésben megengedett rendeltetésekkel való beépítését követően közforgalomra szolgáló gépkocsimosót csak a fő rendeltetéseket magukban foglaló épületeken belül lehet elhelyezni, az épület fő rendeltetéseit nem zavaró módon.
(8)66 A (7) bekezdésben foglalt rendeltetés elhelyezése esetén a legkisebb épületmagasság 4 méter lehet.
47. Vi–1-XI Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások
47. § (1) Az Vi–1-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Vi–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés, egyéb kizáró szabály hiányában,
b) igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
c) iroda rendeltetés,
d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás rendeltetés,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetések,
f) hitéleti rendeltetés.
(3) A szabályozási terven rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(4)67
(5) A Vi–1-XI építési övezetekben a rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(6) A Vi–1-XI építési övezetekben ahol az övezetben meghatározott épületmagasság nem éri el a 25,0 métert, de a telek közvetlenül határos KÖu–2, vagy KÖu–3 közúti közlekedési területtel, a közterület határától a telek iányába mért 40 méteren belül az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25,0 méter lehet.
(7)68 A Vi-1-XI-13 építési övezetben a (2) bekezdéstől eltérően lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(8)69 A Vi-1-XI-13 építési övezetben az egyéb szabályok betartása mellett és az 1.c mellékletben megadott szabályozási határértékek mértékéig a bruttó kereskedelmi szintterület területe nincsen korlátozva, önálló kereskedelmi rendeltetés elhelyezhető.
48. Vi–2-XI Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások
48. § (1) A Vi–2-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vi–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés, egyéb kizáró szabály hiányában,
b) igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
c) iroda rendeltetés,
d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás rendeltetés,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetések,
f) hitéleti rendeltetés.
(3) A szabályozási terven rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(4)70
(5) A Vi–2-XI építési övezetekben a rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés csak az oldal és a hátsókert felé eső épületrészekben lehetséges, s csak abban az esetben ha a terepszint felett beépíthető építési helyet figyelembe véve ezek elérik a minimum 12 métert.
(6)71 A Vi–2-XI–13 építési övezetben a 3.c. mellékletben foglaltakkal ellentétben minden újonnan elhelyezett önálló 1,25 lakás rendeltetési egysége után 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(7)72 Vi-2-XI-06 építési övezetben – amennyiben az 1.a. melléklet másképp nem rendelkezik – az oldalkert szabályozott mérete új építés esetén 3 méter.
(8)73 Vi-2-XI-07 építési övezetben ahol az 1.a. melléklet „építési hely terepszint alatt beépíthető része” jelölést tartalmaz, a terepszint alatti beépítés esetében a hátsókert mérete 0 méter lehet.
(9)74 Vi-2-XI-31 építési övezetben ahol az 1.a. melléklet „építési hely terepszint alatt beépíthető része” jelölést tartalmaz, a terepszint alatti beépítés esetében a beépítési mód zártsorú, ahol az előkert és az oldalkert mérete 0 méter lehet.
(10)75 Vi-2-XI-31 építési övezetben az épületek pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői magánút telkének határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók.
(11)76 Vi-2-XI-31 építési övezetben új tel(k)ek kialakítása, a tel(k)ek megközelítése és kiszolgálása céljából kialakított közforgalom számára megnyitott magánút
a) terepszint alatti építményrészein a gépjármű-, kerékpár- és gyalogosforgalom korlátozható,
b) területén a terepfelszínen kizárólag a gépjárműforgalom korlátozható, a gyalogos- és kerékpárforgalom nem.
(12)77 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Vi-2-XI-31 építési övezetben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés csak akkor helyezhető el
a) az előkert felé, amennyiben az a Duna irányába zöldfelületi közterület övezet (közpark, közkert) felé van, és az 1.a. melléklet ezekbe az irányokba minimum 10 méter szélességben „telek zöldfelületként kialakítandó/megtartandó része” jelölést tartalmaz,
b) az oldal- és a hátsókert felé eső épületrészekben,
ba) ha a terepszint felett beépíthető építési helyet figyelembe véve az oldal- és hátsókert mérete eléri a minimum 11 métert, vagy
bb) ha az 1.a. melléklet ezekbe az irányokba minimum 5 méter szélességben „telek zöldfelületként kialakítandó/megtartandó része” jelölést tartalmaz.
49. Vi–3-XI Intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások
49. § (1) Az Vi–3-XI jelű építési övezetek az intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Vi–3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) lakó rendeltetés, egyéb kizáró szabály hiányában,
b) igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,
c) iroda rendeltetés,
d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás rendeltetés,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és spőrt rendeltetések,
f) hitéleti rendeltetés.
(3) Vi–3-XI–01 építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.
(4) Vi–3-XI–03 építési övezetben új lakó rendeltetés csak a meglévő lakó rendeltetés bővítése esetén helyezhető el.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai – gazdasági területek
50. Gksz–2-XI Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások
50. § (1) A Gksz–2-XI jelű építési övezetek gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek.
(2) A Gksz–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés,
b) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari rendeltetés,
c) raktározási rendeltetés,
d) iroda rendeltetés,
e) szórakozás, szabadidő eltöltésre alkalmas rendeltetés,
f) városüzemeltetési rendeltetés,
g) a gazdasági tevékenységi célú épületeken belül kizárólag a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés.
(3) A Gksz–2-XI jelű építési övezetekben a kötelező zöldfelületeken 150 m2-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m2 cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő.
51. Gip-E–XI Energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások
51. § (1) A Gip-E–XI jelű építési övezetek az energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.
(2) A Gip-E–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) erőmű, fűtőmű létesítményei,
b) hulladékhasznosító-mű nem veszélyes hulladékok számára,
c) a tevékenységhez kötődő, azt kiszolgáló
ca) vagyonvédelmet, működtetést szolgáló szolgálati lakás,
cb) iroda,
cc) raktár,
cd) gépjárműtároló önálló épületben.
(3) A parkolás szempontjából a Gip-E–XI–01 övezetben az erőmű területén az épületek főhelységeinek azokat a helységeket lehet tekinteni, ahol folyamatos munkavégzés folyik, pl. irodák, műhelyek.
(4) A Gip–2-XI jelű építési övezetben a kötelező zöldfelületeken 150 m2-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m2 cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai – különleges beépítésre szánt területek
52. K–Eü-XI Egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások
52. § (1) A K–Eü-XI jelű építési övezetek az egészségügyi létesítmények (kórházak, szanatóriumok, gyógyszállók, gyógyüdülők) elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A K–Eü-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az egészségügyi létesítmények kialakításához szükséges rendeltetéseket lehet elhelyezni. Lakó funkciót csak működtetést szolgálóan lehet elhelyezni.
(3)78
(4)79
(5)80 K–Eü-XI–01 építési övezetben kioszk nem létesíthető.
52/A. §81 (1) Az 1.a. mellékleten a Dél-budai Centrumkórház létesítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) által szabályozott jelöléssel ellátott területen az építés feltételeit az Étv., az OTÉK és a Korm. rendelet szerint kell figyelembe venni.
(2) A K-Eü-XI-DBC jelű építési övezet beépítési határértékeit a Korm. rendelet tartalmazza.
53. K–Közl-XI A közösségi közlekedési rendszer területigényes létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások
53. § (1) A K–Közl-XI jelű építési övezetek a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, a fontosabb állomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, parkolóházak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek (metró- és HÉV-járműtelepek, villamosremízek, autóbuszgarázsok), s mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek.elhelyezésére szolgáló területek
(2) Az építési övezetek területén a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésekhez lehet épületet elhelyezni.
(3) A többszintes területhasználatra az alábbi építési övezetekben van lehetőség:
a) K–Közl-XI–01, melyen belül 2,00 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési rendeltetések elhelyezésére lehet felhasználni,
b) K–Közl-XI–03, melyen belül 2,00 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési rendeltetések elhelyezésére lehet felhasználni,
c) K–Közl-XI–04, melyen belül 2,25 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési rendeltetések elhelyezésére lehet felhasználni.
(4) Az építési övezetekben a közlekedési funkciókon és azok üzemi technológiáin kívül az alábbi rendeltetések helyezhetőek el, de csak abban az esetben, ha azt a közlekedési alapfunkció nem zavarja:
a) igazgatás és iroda rendeltetés,
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
c) szállás jellegű rendeltetés,
d) egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai – közlekedési területek
54. Közúti közlekedési területek általános előírásai
54. § A rendelet hatálya alá tartozó területen:
a) a fővárosi jelentőségű közúti közlekedési területek övezetei:
aa) KÖu-XI–2 – I. rendű főutak területének övezete,
ab) KÖu-XI–3 – II. rendű főutak területének övezete,
ac) KÖu-XI–4 – Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közút közlekedési területének övezete,
b) a kerületi jelentőségű közúti közlekedési területek övezete a KÖ-kt-XI.
55. KÖu-XI–2 I. rendű főutak területének övezetére vonatkozó előírások
55. § (1) Az övezet a I. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.
56. KÖu-XI–3 II. rendű főutak területének övezetére vonatkozó előírások
56. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.
(3)82 KÖu-XI–3 jelű övezetben végállomási kiszolgáló épület elhelyezhető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. mellékleten külön építési hely nem került kijelölésre.
57. KÖu-XI–4 Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közút közlekedési területének övezetére vonatkozó előírások
57. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.
58. KÖ-kt-XI Kerületi jelentőségű közlekedési területek övezeteire vonatkozó előírások
58. § Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak és kiszolgáló utak útpályáinak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
59. KÖk-XI Vasúti közlekedési területek övezetére vonatkozó előírások
59. § (1) Az övezet a MÁV vasúti pályaterületeit foglalja magában, ezen belül:
a) Budapest, Keleti pályaudvar – Hegyeshalom vasútvonal,
b) Budapest, Déli pályaudvar – Székesfehérvár vasútvonal,
c) Budapest, Déli pályaudvar – Pusztaszabolcs vasútvonal.
(2) Az övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasútak vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint az ezt kiszolgáló közúti közlekedési pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületei, valamint a (3) pontban meghatározott egyéb rendeltetéseket magukban foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(3) Az övezetben a vasúti megálló és váró, valamint a vasúthoz kapcsolódó működtetési, irányítási és vasúttechnológiai építmények, raktárak és szolgálati intézmények helyezhetőek el.
Beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai – vízgazdálkodási területek
60. Vf-XI Folyóvizek medre és partjának területeinek övezeteire vonatkozó előírások
60. § (1) Az övezetbe tartoznak a közcélú nyílt vízelvezető árkok és csatornák medre és parti sávja.
(2) Az övezetben a vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.
(3) Az övezetekben építményt elhelyezni vonalas közmű-, valamint a közlekedést és karbantartást szolgáló létesítmények, árvízvédelmi műtárgyak kivételével nem lehet.
61. Vb-XI Vízbeszerzési területek övezeteire vonatkozó előírások
61. § (1) Az övezetbe tartoznak a hidrogeológiai szempontból különösen érzékeny területek.
(2) A területen új telket alakítani nem lehet.
(3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el.
Beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai – zöldterületek, erdőterületek és természetközeli területek
62. Zkp-XI–Kp Közparkok övezeteire vonatkozó előírások
62. § (1) Az övezetek a legalább 1 ha-nálnagyobb összterületű és 80 métert meghaladó oldalhosszú közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgálnak.
(2) A közparkok övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) vendéglátó rendeltetés,
b) pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló rendeltetések,
c) a terület fenntartásához szükséges rendeltetések,
d) ismeretterjesztő rendeltetések,
e) nyilvános illemhely rendeltetés, önálló épületként,
f) a zöldterület használatát nem zavaró, kiszolgáló és kiegészítő rendeltetések, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a zöldterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket,
g) kizárólag a zöldterület forgalmát kiszolgáló parkoló rendeltetés, kizárólag terepszint alatt.
(3) A közparkok övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.
63. Zkp-XI–Kk, Zkk-XI Közkertek területeinek övezeteire vonatkozó előírások
63. § (1) Az övezetek az 1 ha-nál kisebb területű, vagy 80 méternél kisebb, de legalább 15 méter oldalméretű közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgál.
(2) A közkertek övezetein belül:
a) a Zkp-XI–Kk az FRSZ által Zkpterületfelhasználási egységbe sorolt fővárosi jelentőségű zöldterületek övetei,
b) a Zkk-XIaz FRSZ által nem Zkpterületfelhasználási egységbe sorolt kerületi jelentőségű zöldterületek övetei.
(3) A közkertek övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:
a) vendéglátó rendeltetés,
b) pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló rendeltetések,
c) a terület fenntartásához szükséges rendeltetések,
d) ismeretterjesztő rendeltetések,
e) nyilvános illemhely rendeltetés, önálló épületként,
f) a zöldterület használatát nem zavaró, kiszolgáló és kiegészítő rendeltetések, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a zöldterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket,
g) kizárólag a zöldterület forgalmát kiszolgáló parkoló rendeltetés, kizárólag terepszint alatt.
(4) A közkertek övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.
64. Ek-XI Közjóléti erdőterületek övezeteire vonatkozó előírások
64. § (1) Az övezetbe az erdősített és az erdősítésre szánt területek találhatóak.
(2) Az Ek-XI jelű övezetek területén csak az alábbi erdészeti célokat szolgáló rendeltetések helyezhetőek el:
a) ismeretterjesztést szolgáló rendeltetések,
b) pihenést, testedzést szolgáló rendeltetések,
c) turizmust szolgáló rendeltetések,
d) kutyafuttató, kutyajátszóhely,
e) az erdőterület fenntartásához szükséges rendeltetések,
f) közlekedés és közmű építmények.
(3) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdő területen belüli elkülönítése szükséges.
(4) A területen elhelyezhető építmények számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m2, melynek legfeljebb 5%-a építhető be, de egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetőek el.
(5) A parkolás csak terepszinten kialakított módon, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, 2 gépkocsibeálló-helyenként 1–1 fa telepítésével.
(6) A közjóléti erdő azon részein, ahol a szomszédos területek környezetvédelmi mentesítése céljára (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem) készül erdősítés – a telepítés, fenntartás, üzemeltetés, felújítás csak erdészeti üzemterv alapján történhet.
(7) A közjóléti erdő védelmi célú területein új telek nem alakítható, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.
65. Tk-XI Természetközeli területek övezeteire vonatkozó előírások
65. § (1) Tk-XI jelű természetközeli területek övezetbe tartoznak a természetvédelmi oltalommal érintett összefüggő területek.
(2) Az övezetben új telket alakítani nem lehet.
(3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el.
(4)83
(5) Az övezetben a meglévő növényállományt és természeti képződményeket a kialakult állapot szerint kell megőrizni.
Különleges beépítésre nem szánt területek
66. Kb-Kt-XI Fásított köztér és sétány területek övezeteire vonatkozó előírások
66. § (1) Az övezet a 3000 m2 alatti összefüggő területű, túlnyomórészt burkolt gyalogos, elsősorban nagyobb burkolt felületű terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók is elhelyezhetőek.
(2) Közterület alakítási terv alapján:
a) ismeretterjesztést, pihenést, testedzést szolgáló rendeltetéseket,
b) a terület fenntartásához szükséges rendeltetéseket,
c) a környezetet nem zavaró módon a közműellátást biztosító rendeltetéseket,
d) terepszint alatt mélygarázs legalább 1,5 méteres talajtakarással
magukba foglaló építményeket lehet elhelyezni.
(3) Az övezet teljes területe építési helynek minősül, azon belül építmény elhelyezése az egyéb szabályok betartása mellett bárhol lehetséges.
(4) Az övezeten belül területet közhasználat elől elzárni nem lehet.
67.84
67. §85
Záró rendelkezések
68. Módosító rendelkezések
68. §86
69. Hatályba léptető rendelkezések
69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2)87
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 1. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 2. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 1. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 3. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 3. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 3. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 2. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 2. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 4. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Az 5. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 5. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 3. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 4. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 5. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 5. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 6. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 7.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 8. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
A 11/A. §-t a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 13. § (2) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 9. A 13. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 6. § (1). Hatályos: 2018. XII. 19-től. A 17. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 6. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 7. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 7. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 8. § (1). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 8. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 10.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 8. § (3).
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 8. § (4).
A 19. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 20. § (2) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 21. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 9. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 11. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 11. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 12. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 10. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 10. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 10. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 10. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 10. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 13. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 13. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 11. § (1).
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 11. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 12. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 13. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 13. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 13. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 14. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
A 43. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 15. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 15. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 15. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (1). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Megállapította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (1). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 16. § (2). Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 14. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 17. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
A 46. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 46. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 15. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
A 47. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 47. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 16. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 18. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
A 48. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 48. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 48. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 48. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 48. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 48. § (12) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 17. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 17. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Módosította: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 19. §.
Az 52/A. §-t a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
Beiktatta: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 20. §. Hatályos: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 18. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 19. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezte: 45/2018. (XII. 4.) XI.ÖK rendelet 23. § (1) 19. Hatálytalan: 2018. XII. 19-től.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. VI. 3-tól.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. VI. 3-tól.
Az 1a. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1a. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1a-jm. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1b. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1c. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1c. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.