a) kötelező és

a) irányadó elemeket tartalmazza.

a) beépítésre szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,

b) beépítésre nem szánt terültek lehatárolása és azok övezeti besorolása,

c) közterületek (utak) szabályozása,

d védett és védőterületek lehatárolása valamint a sajátos jogintézmények által (tilalmak, telekalakítás, helyi közút céljára történő lejegyzés) érintett területek lehatárolása.

a) telekhatár,

b) építési helyen belül az építési vonal meghatározása,

c) védősávok, védőterületek meghatározása (az illetékes szakhatóság hozzájárulása alapján),

d) építménymagasság,

e) egyéb a 2. § (2) és (3) bekezdésben fel nem sorolt, de a Helyi Építési Szabályzatban rögzített elem.

a)² A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de kubatúrán belüli átépítés kivételével új beépítés csak az övezeti előírások szerint engedhető

b) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.

a) övezet határ mentén nem kötelező telket alakítani,

b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti /építési övezeti előírás szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség, a legkisebb zöldfelület mértéke és az építési hely meghatározása az övezet határ/szabályozási vonal által elmetszett telekrészre számítandó és határozandó meg, azaz mintha a telek megosztott lenne,

c) telekalakítás esetén az övezethatár és szabályozási vonal mentén kialakuló telekre/telkekre nem vonatkoznak az építési övezeti paraméterek, ha egyéb építési szabályok teljesülnek.

d) építési tevékenység hiányában különböző övezetbe tartozó telek is kialakítható

a) Legfeljebb 3 telek kiszolgálására közforgalom elől elzártként legalább 4 m-es szélességgel, közforgalomra átadottként legalább 6 m-es szélességgel alakítható.

b) Területére nem vonatkoznak az adott övezetre/építési övezetre előírt telekméretek

a) A földhasználó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően termeléssel hasznosítani.

b) Más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak az arra kijelölt övezetben levő telek gyengébb minőségű termőföldi része vehető igénybe az illetékes földhivatal engedélyével.

c) Állattartás csak a keletkező szennyező anyagok területén történő, környezetet nem károsító ártalmatlanításával vagy elszállításával és az állattartásra vonatkozó rendelet betartásával lehetséges.

d) Jelentősebb terepfelszín átalakítást igénylő munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg leteremtéséről és termőtalajként történő felhasználásáról.

e) Szennyvízöntözés csak előzetes hatásvizsgálatok alapján, egyedi elbírálással meghatározott módon történhet.

f) Műtrágyázás az integrált növényvédelem előírásai szerint történhet.

a) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekben használt- és szennyvizek bevezetése- megfelelő kezelést követőn – csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

b) Tass közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: „Fokozottan Érzékeny Terület” a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatok és a földtani közeg szempontjából.

c) Tass közigazgatási területe – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme szempontjából – nitrátérzékeny területen fekszik.

d) A vízigények biztosítására létesülő kutak – helyüktől függetlenül- engedély köteles (ADUVIZIG vagy jegyzői hatáskör) létesítmények.

e) Talaj és talajszennyezést okozó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolatú aljzaton végezhető, a lefolyó csapadék- és szennyvizeket az előkezelés szigorú betartása mellett és után lehet közcsatornába juttatni, vagy mezőgazdasági területre történő kihelyezéssel hasznosítani a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével.

f) Mezőgazdasági illetve erdőgazdasági területen történő szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb kockázatos anyagok elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye szükséges.

g) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz, illetve az előírt határértéket meg nem haladó összetétellel bíró technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben ezen határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges.

g) h.)Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

i) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályba foglaltak szerint elszikkasztható.

j) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és az elszikkasztás sem lehetséges, abban az esetben hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

k) Zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak egyéb megoldások alkalmazhatatlansága esetén elfogadható.

l) Szippantott szennyvizet kizárólag a szennyvíztisztító telep erre alkalmas műtárgyába vagy a csatorna erre kijelölt aknájába lehet üríteni.

m) Tilos technológiai szennyvíz szikkasztással történő elhelyezése, házi szennyvíz előtisztítás és 1 m-es védőréteg nélküli szikkasztása, technológiai eredetű szennyvíz települési folyékony leürítő helyre szállítása, élővízbe tisztítás nélkül házi jellegű, ill. technológiai szennyvíz bevezetése.

n) Szennyvíz vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba.

a) Tass teljes közigazgatási területére általános szabályozás szerint a légszennyezettségnek az egészségügyi határértékei az irányadóak.

b) Az üzemeltető és telepítendő üzemeknek és technológiáknak légszennyező anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályoknak.

c) Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó előírások betartásával.”

d) Az üzemi veszélyes-, termelési és kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon.

e) Üzemi terület, út, nyitott anyagtároló, törmeléklerakó pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni.

f) A deflációs porszennyezés mérséklése érdekében a szántóföldek földrészletein belül min. 10,0 m széles mezővédő erdősávok telepítése indokolt az egyéb előírások figyelembevételével.

g) A pollen és egyéb növényi részek okozta allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a település területén fel kell tárni a fenti értelemben szennyező hatású növények termőhelyeit és intézkedéseket kell hozni ezek rendszeres eltávolítására, visszaszorítására.

h) Az allergikus megbetegedéseket okozó fákat folyamatosan le kell cserélni. Új fatelepítés esetén allergiákat okozó faj nem alkalmazható.

i) A település belterületén szag- és bűzkibocsátással járó tevékenység a környezetet zavaró módon nem folytatható, a tevékenység végzésére engedély csak a közvetlen szomszédok hozzájárulásával adható.

a) A zajkibocsátással járó tevékenység (létesítmény létesítése, üzembe helyezése, felújítása, valamint jelentős építési munka) megkezdése előtt az első fokú környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási (emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell.

b) A környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetve megszüntetését.

c) A helyi zaj- és rezgéskibocsátással járó vendéglátóipari, hangosítással járó szórakoztatási, sport- és kulturális létesítmények, tevékenységek, illetve hirdetési és hírközlési célra használt hangosító berendezések, stb. szabályozására helyi zaj- és rezgésvédelmi önkormányzati rendeletet kell alkotni.

a) A regionális szilárd kommunális hulladéklerakó elkészülte után a települési lerakót le kell zárni, majd az utógondozást folytatni a vonatkozó rendelet előírásai szerint.

b) A közüzemi hulladékszállításba bekapcsolt településrészeken kötelező a kommunális hulladék intézményesített elszállítása, és a hulladékszállításba való bekapcsolódás.

c) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül kell elhelyezni, tartósan közterületen tárolni csak hatósági engedéllyel szabad.

d) Lomtalanításról (annak módjáról) évente legalább egyszer, szervezetten kell gondoskodni.

e) Az elkülönítetten, vagy együttesen gyűjtött szilárd hulladék begyűjtésére, tárolásának vagy kezelésének mechanikai előkészítésére a településen hulladékudvar létesíthető, ahol a tanyás területekről származó hulladékok fogadása is lehetséges.

f) A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) gyűjtése és szállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű eszközökkel végezhető.

g) A szippantott szennyvíz befogadója csak a vele szerződésben álló, engedéllyel rendelkező szennyvízszállító által beszállított – a befogadóra hatóság által előírt minőségű és mennyiségű – szennyvizet fogadhatja be, melyekről nyilvántartást köteles vezetni.

h) A település területén az állattartást – beleértve az alábbi hulladékok ártalmatlanítását is – helyi rendeletben kell szabályozni a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területekre egyaránt vonatkozóan, figyelemmel a lakosságot érintő bűzhatásokra is.

i) Hulladékkezelő létesítmények csak az Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével létesíthetők.

j) Tass település területén létesítendő – az egyes övezeti előírásoknak megfelelő – jelentősebb beruházások tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor és felhagyásakor figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelet előírásait.

k) Tass település területén létesítendő – az egyes övezeti előírásoknak megfelelő – egyes beruházások létesítése, működtetése egységes környezethasználati engedély alapján történhet.

a) Lakóterület Falusias lakóterület

b) Vegyes terület, amely

c) Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató terület

a) falusias lakóterület

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

a) kereskedelmi, szolgáltató terület,

b) ipari terület.

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) üzemanyagtöltő.

a) új telek szélessége min. 20,0 m, hossza min. 40,0 m, területe min. 800,0m²

b) a beépítés szabadon álló 5,0 m-es előkerttel. Oldalkert nem lehet kisebb sem az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság felénél, a hátsókert nem lehet kisebb 6,0 m-nél, sem pedig a hátsókertre néző tényleges építménymagasságnál.

c) beépítettség max. 50%,

d) ^[12]építménymagasság max. 7,5 m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

e) teljes közművesítés biztosítandó, ideiglenes közműpótlékként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető,

f) ^[13]zöldfelület a KG-1* és KG-1z jelű alövezetek kivételével: min. 30%,

g) terepszint alatti létesítmény nem korlátozott,

h) megengedett legnagyobb szintterület sűrűség max. 1,5.

i) ^[14] KG-1* jelű alövezet telkei az 51. főútra csak csomóponton vagy párhuzamos szervízúton keresztül köthetnek ki.

j) ^[15]KG-1* jelű-, és KG-1z jelű alövezetekben a zöldfelület: min 60%,

k) ^[16] KG-1z jelű alövezetben a beültetési kötelezettségét háromszintes növényzettel kell teljesíteni

l) ^[17] Az építési övezetben szabályozási tervi jelölés nélkül köz- vagy magánút nyitható vagy megszüntethető.

a) Elhelyezhetők:

b) Kialakítható telek: min 2000m²

c) Beépítés módja: szabadonálló

d) Beépítettség: max 50%

e) Építménymagasság: max 7,5m

f) Zöldfelület: min 30%

g) Terepszint alatti építmény nem korlátozott

a) Kialakítható telek: min 900 m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

c) Beépítettség max 60%.

d) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat

e) Zöldfelület: min 20%”

a) új telek szélessége min. 20,0 m, hossza min. 30,0 m, területe min. 600,0m²

b) a beépítés szabadon álló min. 5,0 m-es előkerttel. Oldalkert nem lehet kisebb az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság felénél, a hátsókert nem lehet kisebb 6,0 m-nél, sem pedig a hátsókertre néző tényleges építménymagasságnál.

c) beépítettség: max. 30%,

d) építménymagasság: max. 3,0 m max. 7,5 m

e) részleges közművesítés biztosítandó, ideiglenes közműpótlékként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető,

f) zöldfelület: min. 40%,

g) terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el,

h) megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: max. 1,0.

a) HÜ-K jelű hétvégi házas övezet,

b) HÜ-1 jelű hétvégi házas övezet,

c) HÜ-2 jelű hétvégi házas övezet.

a) új telek nem alakítható ki,

b) a beépítés szabadon álló, illetve a kialakult állapotnak megfelelő. Előkerttel a Kiskunsági Főcsatorna felé eső telekoldalon 5,0 m. Oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén nem lehet kisebb 3,0 m-nél aldalhatáron álló beépítés esetén 6,0 m-nél. A hátsókert nem lehet 6,0 m-nél kisebb.

c) beépítettség: max. 25%^[18],

d) építménymagasság: max. 3,6 m,

e) részleges közművesítés biztosítandó, ideiglenes közműpótlékként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető, létesítendő,

f) zöldfelület: min. 60%,

g) terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el,

h) megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: max. 0,2.

a) új telek szélessége min. 14,0 m

a) SPK jelű sportterület

b) TK jelű temető

c) HK jelű hulladéklerakó

d) TUK jelű lovasturisztikai terület

e) Mü jelű mezőgazdasági üzem

f) ITK jelű Ifjúsági tábor”

a) a kialakult terület nem osztható,

b) az esetleges beépítés szabadon álló, min. 5,0 m előkerttel, valamint min. az építménymagasságnak megfelelő oldal és hátsókerttel.

c) beépítettség: max. 2%,

a) falusi turizmus,

b) vendéglátás,

c) szálláshely szolgáltatási,

d) lovasturizmus építményei

e) szolgálati lakás

a) Közlekedési-, és közmű-elhelyezési, hírközlési terület

b) Zöldterület

c) Erdőterület

d) Mezőgazdasági terület

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

a) a) KÖ-1 jelű övezet országos főút részére,

b) KÖ-2 jelű övezet országos mellékutak részére,

c) KÖ-3 jelű övezet települési gyűjtőutak részére,

d) KÖ-4 jelű övezet kiszolgáló utak részére,

e) KÖ-5 jelű övezet közforgalmú vasút részére,

f) KÖ-6 jelű övezet vegyes forgalmú út részére,

g) KÖ-7 jelű övezet önálló gyalogút részére,

h) KÖ-8 jelű övezet nagyobb gk. parkolók részére,

i) KÖ-9 jelű övezet vízi közlekedés részére,

a) fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának, esztétikai értékének megtartása, javítása érdekében történhet,

b) fapótlás azonos fajjal, vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben megadott fafajjal történhet, min. 14/16 szabvány sorfával.

a) az övezet az M-51 jelű országos főutat foglalja magába kialakult építési területtel,

b) az országos főút külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől számított 100,0 m távolságon belül új építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

c) ^[22]KP-2* jelű övezet meglévő épületén a beépítettséget nem növelő építési munka engedélyezhető.

a) az övezet az 5205 sz. Örkény-Tass összekötő utat, az 51341 sz. Tass hajóállomáshoz vezető utat, az 51114 sz. Dömsödi bekötő utat foglalja magába általában kialakult építési területtel.

b) új nyomvonal esetén legalább 30,0 m szélességű építési területet kell biztosítani.

a) az övezet a központi belterületen a Kossuth Lajos körutat, Egecsei körutat, Rákóczi Ferenc utcát, Munkácsy Mihály utcát, Március 15. utcát ( 216 hrsz) foglalja magába általában kialakult szabályozási szélességgel.

b) az övezet az üdülőterületen a Dunasor utat és Erdősort (2130 hrsz) foglalja magába kialakult szabályozási szélességgel.

c) KÖ-3*jelű övezetbe a történeti településszerkezet gyűjtőúti szerepkörű útjai: az Árpád fejedelem útja (656 hrsz), a Petőfi utca (375 hrsz) és a Halásztelek utca (1151 hrsz) tartoznak, amelyekben a közlekedési felületek kialakításánál az örökségvédelmi szempontok érvényesítéseként a történeti településszerkezet megtartása biztosítandó.

a) az övezetbe a központi belterület és az üdülőterület valamennyi útja beletartozik a rendelet 20. §. (6), (7), (8) bekezdésében felsoroltak kivételével.

b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani.

a) a meglévő partfalat felül kell vizsgálni, szükség szerint javítani,

b) a medret kotorni kell (a partfaltól 5 m-re legalább 1,5 m vízmélység legyen),

c) a parti területet rendezni kell, a terület keleti oldalát fel kell tölteni.

a) feltáró dűlőutak min. 10 m-es közterület szélességgel,

b) szerviz-utak, zsákos dűlőutak min. 6 m-es közterület-szélességgel,

c) magánutak, tanyai bejáróutak min. 4 m-es közterület-szélességgel.

a) lakóépület szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel és legfeljebb 5,5m-es építménymagassággal,

b) egyéb építmények az OTÉK 29. §. (2) bek.-ben meghatározott beépítettséggel alakíthatók ki az alkalmazott technológia által igényelt építménymagssággal,

c) a beépítés szabadon álló min. 5 m előkerttel és oldalkerttel, valamint min 6,0 m hátsókerttel,

d) lakóépület esetén részleges közművesítés biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető.

e) terepszint alatti létesítmény csak úgy építhető, ha a belvizes elöntés, károsodás teljes mértékben kiküszöbölhető.