Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről
Hatályos: 2020. 02. 25- 2021. 04. 26Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről
Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §(5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Budapest Főváros III. kerület településkép védelméről a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) A Rendelet hatálya Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: kerület) teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A Rendelet célja, a kerület sajátos településképének védelme, jellegzetes, értékes, vagy hagyományt őrző területei építészeti arculatának és városszerkezetének megőrzésével és ezekre tekintettel lévő alakításával, az építészeti és a táji értékek, valamint az örökségvédelem elveinek együttes figyelembevételével
a) a kerületi (helyi) építészeti örökség védelmének és a védelem követelményeinek elrendelése,
b) a településképi szempontból meghatározó területek kijelölése, továbbá
c) a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer szabályainak megalkotása.
(3) A Rendelet alkalmazása során területet építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, valamint Budapest Főváros településkép védelméről szóló fővárosi közgyűlési rendelet (a továbbiakban: FTKR), a kerület egyes területeire vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatok (a továbbiakban: KÉSZ) és Óbuda-Békásmegyer Kerületi Városrendezési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban ÓBVSZ), (a továbbiakban együtt: építési szabályzatok) együttes figyelembevételével lehet.
(4) A Rendelet településképi követelményeit minden építési tevékenység esetében alkalmazni kell.
(5) A Rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet |
Kerületi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzéke |
b) 2. melléklet |
Településképi szempontból meghatározó területek és azok részterületei (térkép) |
c) 3. melléklet |
Üzlet- és cégjelzések homlokzati elhelyezésének mintaábrái |
d) 4. melléklet |
Lakótelepek épületszínezését meghatározó összetartozó egységek (térkép) |
e) 5. melléklet |
Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű részterületén a karakterre jellemző elrendezési, formai, méret- és aránybeli minták |
f) 6. melléklet |
Parkolók növénytelepítésének mintaábrái |
g) 7. melléklet |
Egyes sajátos építményfajták elhelyezés-alkalmassági lehatárolásai (térkép) |
h) 8. melléklet |
Városkép szempontjából kiemelt területek, kiemelt közterületek, történeti közterületek (térkép) |
i) 9. melléklet |
Kiemelt közterületek és közterületszakaszok jegyzéke |
j) 10. melléklet |
A településképi szempontból meghatározó területek részterületeinek történeti közterületei és közterületszakaszai |
k) 11. melléklet |
A településképi eljárásokhoz benyújtandó kötelező munkarészek |
l) 1 12. melléklet |
Kötelezően alkalmazandó kerítéstípus a gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén |
m)
2 13. melléklet |
Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája |
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) A Rendelet alkalmazásában:
1. cégér:
valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék.
2. cégtábla:
a telken, vagy az épületben székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy vállalkozás) nevét – cég esetén a megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését tartalmazó, jellemzően kisméretű táblán lévő felirat a rendeltetési egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken.
3. céglogó:
cég, szervezet, termék, vagy szolgáltatás azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető jel, melynek célja a termékek közötti megkülönböztetés, és amely lehet szöveges felirat, kép, grafikai ábra vagy ezek együttese.
4. építési szabályzat:
jelen rendelet vonatkozásában a Korm. rendelet előírásai szerinti KÉSZ és az ÓBVSZ.
5. eredeti állapot:
az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
6. értékvizsgálat:
jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített szakvizsgálat, mely történeti, esztétikai és műszaki jellemzők alapján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a kerület szempontjából annak minősülő értéket.
7. egyedi értékvizsgálati dokumentáció:
értékvizsgálatot tartalmazó, a kerületi védelem alá helyezést alátámasztó dokumentáció.
8. krétatábla / felíró tábla:
vendéglátó vagy kereskedelmi rendeltetési egység jellemző vagy napi kínálatának jelzésére szolgáló, változtatható, kézzel krétával írt fekete tábla.
9. földszinti utcai homlokzat felülete:
a földszint közterület felé eső járdaszintje és a földszinti helyiségek mennyezeti födémszerkezetének – álmennyezet nélkül figyelembe vett – alsó síkja közötti felület.
10. fővárosi településképi követelmény:
a FTKR szerinti településképi követelmény.
11. fővárosi védett érték:
az FTKR szerinti helyi védettségű építészeti örökség (Helyi egyedi védettségű építmény, egyedi védettségű épületegyüttes).
12. gyalogos közterület:
a közterület teljes szélességében, vagy annak legalább 1/3-án kialakított egybefüggő gyalogosfelület.
13. hajlított ház:
jellemzően falusias beépítési forma: általában oldalhatáron elhelyezett, „L” betű alakú alaprajzzal rendelkező épület.
14. hirdetmény:
minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, szolgáltatási és fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.
15. hosszúház:
falusias beépítési jellemző: általában oldalhatáron elhelyezett, „I” betű alakú épület, melynek hossztengelye jellemzően egyenes vonal, és hossza meghaladja a szélességének kétszeresét.
16. intenzív zöld térfal:
a telek meghatározott területén legalább 10 méter szélességben létrehozott háromszintes növényállomány, melyet keresztirányban legfeljebb 2,0 méter széles burkolt gyalogosfelület szakít meg.
17. jellemző gerincirány:
a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát.
18. jellemzően lapostetős épület:
olyan épület, melynek a beépítésbe beszámító (felülnézeti) területének legalább 60%-a lapostető.
19. jellemzően magastetős épület:
olyan épület, melynek a beépítésbe beszámító (felülnézeti) területének legalább 60%-a magastető.
20. jellemző szín:
a színezett felület legalább 60%-ának színe.
21. kerítés áttörtségi aránya:
a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya.
22. kerti építmény:
a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgyak közül: szabadtéri gyermek-játszószer, hinta, csúszda, homokozó7, szökőkút, kerti tó, kerti grill, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti zuhanyozó, kerti épített tűzrakóhely, kerti szabadlépcső(tereplépcső) és lejtő, lugas, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti pavilon, kerti napkollektor.
23. kerületi településképi követelmény:
a kerületi önkormányzat által jelen rendeletben elrendelt településképi követelmény.
24. kerületi védett érték:
kerületi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem, műtárgy gyűjtőfogalma.
25. kerületi védett épületek, építmények:
a képviselőtestület által egyedi védelem alá helyezett nyilvánított olyan épületek, építmények, amelyek építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket – védelem illeti.
26. kerületi védett épületegyüttesek:
a képviselőtestület által egyedi védelem alá helyezett azon topográfiailag körülhatárolható épületekből, építményekből álló épületegyüttesek, vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó.
27. kerületi védett épületrész:
a képviselőtestület által egyedi védelem alá helyezett olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, vagy építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete vagy ezek valamely része.
28. kerületi védett műtárgy:
a képviselőtestület által védetté nyilvánított, épületnek nem számító művészeti vagy műszaki alkotás – különösen emlékmű, szobor, síremlék, díszkút, továbbá műtárgy –, valamint a közművek felszíni szerelvényei, lámpák, kandeláberek, kerítések, utcabútorzat, határkő.
29. kettőzött ház:
Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű területén jellemző sváb hagyományok szerinti épülettelepítés, melynek eredményeként egy telken – vagy a korábbi, eredetileg egy telken - a telek két oldalhatárán két egymás felé néző épület áll.
30. kiegészítő elemek:
az épület, építmény rendeltetéséhez hozzátartozó, az ott folyó tevékenység folytatásához szükséges, vagy az épület díszítését szolgáló, az építéssel egyidejűleg vagy utólag szerelt épülettartozék.
31. közbenső üzlettábla:
üzletportál nyílásai közötti üzlettábla.
32. mintaábra / mintakép:
a rendelet mellékletében található rajzi vagy képi ábrázolás, mely az előírás képi kiegészítéseként példaként szolgál az adott épületrész kialakítására a formai, szerkezeti, anyaghasználati, színvilág vagy díszítési jellemzők bemutatására.
33. műszaki berendezés, tetőszerelvény:
az épület, az épületegyüttes vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései).
34. napelem panel:
napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés.
35. napelemes tetőcserép:
napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés.
36. napkollektor:
napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés.
37. reklámmentes terület:
az a közterület vagy magánterület, melynek területén sem önállóan, sem építményhez kapcsolódóan nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, és – a régészeti lelőhely területén elhelyezhetők kivételével – reklámos utcabútor.
38. reklámos utcabútor:
a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Reklám Korm. rend.) meghatározott utcabútor (az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés), melyen reklám elhelyezésre kerül, vagy amely reklámhordozóval vagy reklámhordozót tartó berendezéssel rendelkezik.
39. reklámmentes utcabútor:
a Reklám Korm. rend.-ben meghatározott utcabútor (az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés), melyen nem helyezhető el reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés.
40. reklámfelület:
a reklámhordozót tartó berendezés segítségével a reklám közzétételére alkalmas felület, vagy – a kialakítástól függően - a reklámhordozó teljes felülete.
41. részterület:
a Rendelet alkalmazásában: a kerület településképi szempontból meghatározó területeinek azon területrésze, melyre az általános vagy közös településképi követelmények mellett sajátos településképi előírások is vonatkoznak.
42. szomszédos környezet
az építéssel érintett telket magába foglaló tömb és a vele szomszédos tömbök, de a telekhatártól mért legfeljebb 300 méteres sugarú körrel érintett telkek.
43. tetőkiemelés:
magastető jellemző síkjától eltérő épületrész, amely a tetőtérben lévő helyiség nyílászárójának elhelyezésére szolgál és nem minősül tetőfelépítménynek.
44. textilcégér:
textil anyagú cégér.
45. történeti beépítésű terület:
jellemzően a XIX. században, vagy azelőtt kialakult beépítéssel rendelkező terület.
46. történeti közterület:
történeti beépítésű terület közterülete, vagy a rendeletben kijelölt közterületrésze.
47. tűzfalkép:
tűzfalon festéssel vagy azzal rokon technológiával készített képi felület, grafikai mű.
48. üzlet:
a Rendelet alkalmazásában: jellemzően közhasználatú rendeltetési egység, ahol termékeket vagy szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve igénybe venni, így különösen a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás, kulturális, irodai szolgáltatás körében.
49. üzletjelzés:
a rendeltetési egységet magában foglaló épületen vagy annak telkén elhelyezett információhordozó, mely feliratként tartalmazza: a rendeltetési egység funkcióját –, az abban folyó tevékenység megnevezését, (nevét), a tulajdonosát vagy az ott tevékenykedő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, az alapítás évét (az üzletfelirat, üzlettábla, cégér gyűjtőfogalma).
50. üzletfelirat:
önálló betűkből álló festett vagy szerelt üzletjelzés.
51. üzlettábla:
az épületre vagy valamely építményre táblaként elhelyezett üzletjelzés.
52. üzletportál:
az üzlet helyiségéhez tartozó – jellemzően földszinti – homlokzatfelület egésze.
53. üzletportál nyílása:
üzletportálon lévő falnyílás, mely egyben az ott értékesített termék, szolgáltatás jellemzőire utaló kirakat elhelyezését is szolgálhatja (kapu, bejárati ajtó, ablak, üzlet-kirakat stb.).
54. városképi szempontból kiemelt terület, közterület:
azon telkek és közterületek összessége melyeken az építési tevékenység a városkép szempontjából kiemelt figyelmet igényel, és ezért településképi véleményezési – vagy településképi bejelentési eljárással érintett.
55. védett érték:
valamely – országos (műemlék), fővárosi vagy kerületi – egyedi védelem alatt álló objektumok összefoglaló neve.
56. védett terület:
valamely – országos (műemlék), fővárosi vagy kerületi – területi védelem alatt álló területek összefoglaló neve.
57. védelemmel érintett (objektum / terület):
védett terület, védett érték vagy valamely telek, terület, amelyen védett érték található.
58. védett érték károsodása:
minden olyan esemény vagy beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, eredetiségének szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
59. zászlócégér:
zászlón feltüntetett cég- vagy üzletjelzés.
HELYI VÉDELEM
A kerületi (helyi) védelem általános szabályai
3. A kerületi védelem célja
3. § (1) A kerület védett értékei a kerület kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. A kerületi védett értékek védelme Óbuda-Békásmegyer területén működő minden szervezet és minden polgár kötelessége.
(2) Az építészeti örökség kerületi védelmének feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, városképi, építészettörténeti, várostörténeti, művészeti, műszaki szempontból kerületi védelemre érdemes épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, épületegyüttesek, (együtt: kerületi védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és széles körben történő megismertetése;
b) a kerületi védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.
(3) A kerületi védelem hatálya az 1. mellékletben felsorolt védett értékekre terjed ki.
(4) A kerületi védelem hatálya nem terjed ki az országos vagy a fővárosi (helyi) védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
4. A kerületi védelem fajtái
4. § (1) A kerületi egyedi védelem vonatkozhat:
a) épületre, építményre,
b) épületegyüttesre,
c) épületrészre, és
d) műtárgyra.
(2) Az 1. melléklet 1., 2., és 4. pontjában felsorolt épületek, építmények, épületegyüttesek és műtárgyak kerületi egyedi védelem alatt állnak. A kerületi egyedi védelem kiterjed az épület, építmény, épületegyüttes egészére, annak minden alkotó részére – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket.
(3) Az 1. melléklet 3. pontjában felsorolt épületrészek kerületi egyedi védelem alatt állnak, melyekre csak az alábbi esetekben alkalmazandók a kerületi védett értékre vonatkozó szabályok:
a) az építmény közterületi homlokzatán végzett vagy a közterületi homlokzatra hatást gyakorló átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés módosítási építési tevékenység;
b) az építmény közterületi homlokzatán végzett nyílászáró csere;
c) az építmény közterületi homlokzatára, födémére, tetőzetére vagy a közterületi homlokzatra hatást gyakorló módon szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék elvezető létesítése;
d) az építmény közterületi homlokzatán, cég- vagy üzletjelzést, művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, műszaki berendezés, egyéb szerkezet elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
A kerületi védelem alá helyezési eljárás
5. A kerületi védelem alá helyezés elrendelése, megszüntetése és eljárási szabályai
5. § (1) A kerületi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal Főépítészi és Várostervezési Irodáján (a továbbiakban: Iroda). A védelemre az Iroda, a településrendezési terv értékvizsgálati munkarésze vagy önálló értékvizsgálat, értékleltár is javaslatot tehet.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását (pl.: irodalom, fotók),
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását (pl.: irodalom, fotók), a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kerületi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül vagy
b) a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette vagy
c) a védett érték magasabb szintű (műemléki vagy fővárosi) védelem alá kerül, ez esetben a kerületi védelem az állami vagy a fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az Iroda erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül nem egészítik ki, a kezdeményezés nem kerül figyelembe vételre, melyről az Iroda a kezdeményezőt értesíti. Ez esetben az (1) bekezdés alapján a védelem alá helyezésre az Iroda is javaslatot tehet.
(6) A kezdeményezést vagy a javaslatot a városfejlesztési területen érintett állandó bizottság (a továbbiakban: bizottság), a főépítész szakmai véleménye, az értékvizsgálati dokumentáció, és az előkészítés közben beszerzett adatok és tények ismeretében megvizsgálja és az alábbi döntések valamelyike szerint határoz:
a) javasolja a kezdeményezés illetékes miniszterhez történő továbbítását az objektum műemléki védelmének kezdeményezésével,
b) javasolja a kezdeményezés Budapest Főváros Főjegyzőjéhez történő továbbítását, kezdeményezve az objektum fővárosi védelmét,
c) a képviselőtestületnél kezdeményezi a kerületi védelem alá helyezést vagy a védelem megszűntetését,
d) a javaslatot elveti, és nem javasolja a kerületi védelem alá helyezési vagy megszűntetési eljárás megindítását.
(7) A kerületi védelemmel kapcsolatos, a bizottság által támogatott javaslatot 30 napra közzé kell tenni. Ez idő alatt a javaslattal kapcsolatban bárki írásban észrevételt tehet. A kerületi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárás megindítását a közvetlen érintettekkel is közölni kell írásban.
(8) E rendelet szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:
a) az ingatlan tulajdonosát, (annak képviselőjét) – több tulajdonos esetén az értesítés történhet a közös képviselő útján,
b) az ingatlan haszonélvezőjét,
c) a Budapest Főváros Önkormányzatát,
d) a védelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
e) a kezdeményezőt,
f)8 az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóságokat.
(9) A közzététel ideje alatt beérkező észrevételek, vélemények és javaslatok a védetté nyilvánítási vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás során figyelembe vehetők.
(10) A kerületi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a főépítész – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. Az értékvizsgálathoz az Iroda beszerzi az érintett helyi, szakmai, társadalmi szervezetek, egyesületek álláspontját. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos álláspontját.
(11) A kerületi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát (vagy annak képviselőjét), – több tulajdonos esetén az értesítés történhet a közös képviselő útján,
b) az ingatlan haszonélvezőjét,
c) Budapest Főváros Önkormányzatát,
d) az illetékes Földhivatalt – a kerületi védelem telekkönyvi bejegyzése céljából,
e)9 az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóságokat,
f) a kezdeményezőt.
(12) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdona.
(13) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a kerületi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az Iroda gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
6. A kerületi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások
6. § (1) A kerületi védett (építészeti) érték jó karbantartása a tulajdonos (használó) kötelezettsége.
(2)10 A kerületi védett értékek rendeltetéstől eltérő használata esetén az építmény közcélú használatát kell előnyben részesíteni.
(3) A kerületi védett értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
(4) A kerületi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.
(5) A kerületi védett érték teljes bontására engedély csak a védelem megszüntetését követően adható. Életveszély elhárítása esetén a védett érték részleges bontására engedély adható, feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
(6) Kerületi védett értéken csak olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását vagy előnytelen megváltozását.
7. § (1) A kerületi védett értéket érintő építési tevékenység során a 6. §-ban foglaltakon túl a (2)-(3) bekezdésben foglalt védelmi követelményeket is figyelembe kell venni.
(2) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás, vagy a kötelező szakmai konzultáció során
a) előírható a beavatkozással érintett részek vagy a teljes objektum felmérési dokumentációjának elkészítése, továbbá az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetés elkészítése is,
b) meghatározhatók a kerületi védett értékek megújításával összefüggő egyéb feltételek és követelmények a területre hatályos építési szabályzattal és a településképi követelményekkel összhangban
ba) a tetők, magastetők, tetőkiemelések, tetőfelépítmények és tetőszerelvények, kémények kialakításával,
bb) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezésével,
bc) a portálok kialakításával,
bd) az üzlet- és cégjelzéssel,
be) a homlokzatképzéssel és színezéssel, valamint
bf) az egyéb beavatkozással
kapcsolatosan;
c) a kerületi védett érték tulajdonosai, használói kötelezhetők a kerületi védett értékek megőrzése érdekében
ca) a jó karbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettségük teljesítésére,
cb) a védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére;
d) előírható vagy az engedélyezés feltételéül szabható
da) az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése,
db) az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása,
dc) a védelmet érintő anyaghasználattal összefüggésben meghatározott anyagok és szerkezetek felhasználása, az egyes épületrészek színezése;
e) a kerületi védett érték veszélyeztetése esetén javaslat tehető annak megóvása, megfelelő állagának biztosítása érdekében a szükséges munkák elvégeztetésére.
(3) A kerületi védett értéket érintő
a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével –,
b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül előtető, védőtető, zászlótartó, kerítés bontása esetén,
c) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltozása esetén és
d) hirdetés elhelyezése tekintetében – amennyiben az nem tiltott –
a településképi bejelentési eljárásban a főépítész szakmai álláspontját ki kell kérni arról, hogy az adott építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását.
7. A kerületi védett érték nyilvántartása
8. § (1) A kerületi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan:
a) annak megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem típusát,
c) a terület lehatárolását (utca, tér, közterület vagy telek helyrajzi száma),
d) a védelem rövid indokolását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha az eredeti tervek fellelhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt – amennyiben az rendelkezésre áll vagy előállítható.
(4) A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.
(5) A védett ingatlant érintő képviselőtestületi, hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.
8. A kerületi védett értékek megjelölése
9. § (1) A kerületi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes tábla jelöli a védett értéken.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett - az Iroda gondoskodik. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Településképi követelmények alkalmazása
9. A településképi követelmények fajtái és az alkalmazásukkal érintett területek
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) Óbuda, Fő tér és környezete,
b) Békásmegyer-Ófalu,
c) Hagyományos lakóterületek / lakóegyüttesek,
d) Új típusú lakóterületek / lakóegyüttesek,
e) Kertvárosi lakóterületek,
f) Hegyvidéki lakóterületek,
g) Gazdasági jellegű területek,
h) Római-parti területek,
i) Rekreációs területek,
j) Óbudai-sziget,
k) Temetők,
l) Átalakuló területek és átalakuló zöldmezős fejlesztési területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) a 2. melléklet rögzíti térképen, melyen feltüntetésre kerülnek
a) a meghatározó területek eltérő karakterű területei – a Település Arculati Kézikönyvben (a továbbiakban: TAK) történő azonosítás céljából, és
b) a meghatározó területek egyes részterületei, melyekre a Rendelet az általános előírásokon túli településképi követelményeket határoz meg.
(3) Településképi szempontból egyéb területeknek számítanak a kerületben megkülönböztetés nélkül:
a) a zöldterületek (jelentősebb közpark területek),
b) az erdőterületek,
c) a mezőgazdasági területek (általános és kertes).
11. § (1) A kerületi településképi követelmény lehet:
a) területi építészeti követelmény a kerületi építési szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) megalkotására vonatkozóan,
b) egyedi építészeti követelmény, mely kiterjedhet az építményre, épületre vagy azok csoportjára, vagy az építmény egy részének kialakítására, ezen belül
ba) az építmény tömegformálásának módjára,
bb) az építmény anyaghasználatára,
bc) a homlokzat kialakítására,
bd) az üzlet- és kirakatportál kialakítására,
be) az épületen elhelyezhető üzletjelzésre és cégtáblára,
bf) az építményen elhelyezhető műszaki berendezésre és egyéb épülettartozékra, kiegészítő elemre,
bg) a kerítés, a támfal, a támfalgarázs építményére,
bh) a közterületeken elhelyezhető köztárgy, építménynek nem minősülő tárgy, műtárgy, vendéglátó terasz kialakítására, továbbá
bi) a telek növényzetére – a közterületi telket is beleértve –, valamint
bj) a sajátos építményre;
c) egyes sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmény,
d) reklámokra és reklámhordozókra (a reklámokra, a reklámhordozókra, a reklámberendezésekre, valamint a reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre) vonatkozó településképi követelmény.
12. § (1) Az egyedi építészeti követelmények VI. fejezetben foglalt, közös általános szabályait együtt kell alkalmazni
a) a kerületi védett értékre, és
b) a településképi szempontból meghatározó területek egyes részterületeire
vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel, kivéve, ha arról a részterület előírása másként rendelkezik.
(2) Fővárosi védett érték esetén a jelen rendelet szerinti kerületi településképi követelményeket együtt kell alkalmazni a fővárosi településképi követelményekkel.
(3) Az építmény méreteire vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a területre hatályos építési szabályzat együttes figyelembevételével kell alkalmazni. Amennyiben az egyedi építészeti követelményként meghatározott maximális épületméret nagyobb, mint amit az előírt építési hely mérete lehetővé tesz, akkor az építési helyet kell figyelembe venni.
(4) A területi építészeti követelményeket a kerületi építési szabályzat kidolgozása vagy módosítása során kell alkalmazni, azok előírásai az építési tevékenységre közvetlenül nem érvényesíthetők.
Területi építészeti követelmények
10. A meghatározó területek területi építészeti követelményeinek közös szabályai
13. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése után a KÉSZ-ben az egyes karakteres területek jellemző szintszámai és magasságai alapján kell megállapítani a létesíthető legnagyobb épületmagasságot vagy a beépítés legmagasabb pontját, kivéve, ha a terület a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében (a továbbiakban TSZT) jelentős változással érintett terület, mely esetben a környezettől eltérő magasság is meghatározható.
(2) Hegyvidéki lejtős terepen biztosítható, hogy a telek előkerti sávjában a terep meredekségétől függően támfalgarázs létesíthető legyen, melynek során
a) a közterülethez képest hegyoldali telek esetében a támfalgarázs csak egyszintes lehet,
b) a közterülethez képest a lejtőoldali telek esetében közterületről megközelíthető előkertben elhelyezhető garázs a telek felől nézve legfeljebb kétszintes lapostetős építmény vagy építményrész lehet úgy, hogy legmagasabb pontja az utcaszinthez képest 2,5 méternél nem lehet magasabb.
13/A. §11 (1) Kioszkok, vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél – beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is – a rikító színek.
11. Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű részterületre és az Óbudai-sziget részterületre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű részterületen a területi építészeti előírás célja, hogy a KÉSZ a szabályozás eszközrendszerével biztosítsa: a kialakult utcarendszert, az épületek történeti szempontból hagyományos telepítését. Ennek érdekében
a) a KÉSZ-ben az építési övezetben a beépítési magasság meghatározása során csak földszintes vagy földszint és tetőteres lakóépület létesítése szabályozható, pinceszint létesítése mellett,
b) a KÉSZ-ben a hagyományos sváb telepítési jellemző megtartása érdekében meg kell teremteni az egy telken építhető „kettőzött ház” telepítési lehetőségét az arra alkalmas telekszélesség együttes meghatározásával és a korábban így beépített telkek esetében ennek a telepítésnek az újraépítését is biztosítani kell.
15. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt Óbudai-sziget területen a területi építészeti előírás célja, hogy a KÉSZ a szabályozás eszközrendszerével biztosítsa a volt hajógyári területen kialakult beépítési struktúrát, az épületek történeti szempontból hagyományos telepítését. Ennek érdekében
a) a Kis-szigeti területen kialakult épület elhelyezési struktúrát meg kell őrizni,
b)12 az időszakosan, rendezvény idejére elhelyezett építmények kivételével az épület vagy építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a környező fák koronamagasságát, és legfeljebb a 18,0 métert.
Az építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények közös általános szabályai a meghatározó és az egyéb területeken
12. A homlokzat és a tetőzet kialakítása
16. § (1) A kerület meghatározó területein
a) a közterületről látható13 homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző formájától, osztásától és színétől eltérni nem lehet, kivéve, ha a homlokzaton egyidejűleg a többi hasonló nyílászáró is cserére kerül,
b) a közterületről látható14 homlokzati nyílászáró, biztonsági rács, zsalugáter, árnyékoló cseréje vagy ezek felújítása során – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – az épületen meglévő nyílászárók szín- és anyaghasználatától eltérni nem lehet,
c) épületen új rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés akkor helyezhető el, ha az nem tér el az épület architektúrájától, nem eredményezi a meglévő díszítőelemek roncsolódását, és az épület burkolataihoz és színezéséhez illeszkedik,
d) árubemutatás céljából az épület homlokzata a kirakatok kivételével nem vehető igénybe.
e)15 Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhető el, ha a garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.
(2) A közterület felé néző magastető tömegét tagoló, azt megbontó tetőtéri nyílászáró két egymás feletti sorban – eltérő előírás hiányában – nem alkalmazható.
(3)16 Magastetős épületek esetében 30° alatti hajlásszögű tető csak félnyeregtetőként alakítható ki.
17. § (1) Kereskedelmi rendeltetésre vonatkozó homlokzatalakítási szabályok
a) önálló kereskedelmi rendeltetésű épület közterület felé eső homlokzati kialakításakor, átalakításakor – a 6000 m2-nél nagyobb szintterületű rendeltetési egység kivételével –
aa) a földszinti utcai homlokzat legfeljebb felét szabad nem átlátszó (nem üvegezett) homlokzattal kialakítani, vagy
ab) a földszinti utcai homlokzaton a kirakatfelületek úgy alakítandók ki, hogy azok szélessége összesítve sem lehet kevesebb a közterület felé néző homlokzatszélesség egyharmadánál,
b) nem kell figyelembe venni az a) pontban foglaltakat, ha az épület védett érték és emiatt, vagy egyéb jellegzetes arculati jellemzői miatt a kirakat utólagos kialakítása nem lehetséges.
(2) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény, szerkezet, berendezés létesítése nem megengedett.
13. A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználata
18. § (1) A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó közös szabályok a meghatározó területeken
a) a magastetős épületek tetőhéjalásánál a következőkben felsoroltakon kívül más anyag nem alkalmazható:
aa) hagyományos cserép,
ab)17 cserépszínű, barna vagy szürke színű cserép vagy betoncserép,
ac) bitumenes zsindely,
ad) hagyományos, nem színezett pala,
ae) fémlemezfedés (horganyzott natúr, csak a tört fehér, szürke, zöld, barna színekkel),
af) üvegtető,
ag) napelemes tetőcserép,
ah) a homlokzati burkolattal megegyező (átforduló) burkolat,
ai) zöldtető;
b) lapostető létesítése esetén
ba) 200 m2-t meghaladó tetőfelületen alacsony albedó értékű (kis fényvisszaverő hatású) anyag 20%-nál nagyobb arányban nem alkalmazható,
c) előtető, télikert és önálló kerti építmény esetében az a) pontban foglaltakon túl: polikarbonát is alkalmazható tetőhéjalásnál.
(2) A homlokzati anyaghasználatra vonatkozó közös szabályok a meghatározó területeken – az új típusú lakóegyüttesek épületeinek kivételével –
a) a szabadonálló, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a homlokzatfelületek színezése során
aa) általánosan a fehér és a tört-fehér szín árnyalatai és
ab) a földszínek (a pasztell -sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld)
kivételével más jellemző szín nem alkalmazható;
b) zártsorú beépítés esetén a homlokzatfelületek színezése során
ba) a fehér szín – a tört fehér színek kivételével –,
bb) a fekete vagy rikító színek, továbbá
bc) a kék, a lila, a rózsaszín és a piros szín
a homlokzat jellemző színeként nem alkalmazható;
c) zártsorú, utcavonalon álló új épület létesítésénél vagy meglévő épület felújításánál a földszinti homlokzatfelület anti-graffiti bevonat nélkül nem alakítható ki, kivéve, ha az a burkolóanyag felületi minőségét rontaná;
d) a homlokzat részleges felújítása során a homlokzat többi részétől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható, kivéve
da) ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
db) a földszinti és legfeljebb az építészeti elemmel határozottan tagolt első emeleti építményszintek homlokzatszakaszait érinti és
dc) a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.
(3) A 6000 m2-nél nagyobb általános szintterületű épületre a (2) bekezdés a)-b) pont szerinti előírások nem vonatkoznak.
(4) A kerület településképi szempontból egyéb területein nem alkalmazható:
a) az építmény tetőhéjalásánál a színes vagy festett hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez, cserepes lemez, műanyag lemezfedés,
b) fémfedés az eredeti anyagszínében szürke, zöld és barna színűek kivételével,
c) a homlokzat és a kerítések színezésénél:
ca) a kék, a lila, a rózsaszín, a piros szín és ezek árnyalatai, továbbá
cb) egyéb rikító színek.
19. § (1) 4 m²-t meghaladó tűzfalkép, falfestmény, grafikai, képzőművészeti alkotás tűzfalon, kerítésen, műtárgyon, egyéb építményen való létrehozása a tulajdonossal, üzemeltetővel és a kerületi Önkormányzattal kötött megállapodás keretében lehetséges.
(2) A falfestmény legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmazhat a falfestmény maximum 5 %-os felületén.
(3) Falfestmények közül graffiti festmény létesíthető:
a) a Csobánka téri gördeszka pálya mellett kialakított graffiti falon,
b) a Laktanya utcai sportparkban kialakított gördeszka eszközök oldalán, valamint
c) a Gázgyár utcában létesülő zajvédő fal mindkét oldalán.
(4)19 Nem az önkormányzat tulajdonában lévő építményen graffiti festmény – csak a tulajdonos hozzájárulása esetén –, az alábbi helyeken létesíthető:
a) a Filatorigát HÉV megállója melletti, Ladik utca menti kerítésen,
b) a Ladik utca és Bogdáni út között, a HÉV vonalával párhuzamos kerítésfalon,
c) a Búza utcai, a HÉV vonalával párhuzamos zajvédő fal Búza utcai oldalán, valamint
d) a PP Center (1033 Budapest, Szentendrei út 89-93.) Ángel Sanz Briz út felőli kerítés falán.
14. Kerítés, támfal és támfalgarázs anyaghasználata
20. § (1) Meghatározó területen a kerítést a (2)–(14)20 bekezdések szerinti anyaghasználat és anyaghasználati mód, továbbá a területre hatályos építési szabályzatnak a kerítés méreteire vonatkozó rendelkezései figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A közterület felőli kerítés anyaghasználatában
a) a kerítéslábazat: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 40 cm-nél alacsonyabb lábazat nyersbetonból is készülhet,
b) a kerítésoszlop: a nyersbeton kivételével a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,
c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, kivételesen műanyagburkolatú drótkerítés lehet,
d) burkolatlan zsalukő nem alkalmazható.
(3) A közterület felőli kerítés áttörtségre vonatkozó szabályai
a) a kerítés áttörtségi aránya nem lehet 50%-nál kisebb, kivéve, ahol a jelen rendelet ettől eltérő értéket állapít meg,
b) az áttörtség aránya egy-egy közterület felé néző kerítésfelületre állapítandó meg,
c) a támfalkerítésre áttörtségi szabály nem vonatkozik.
(4) A közterület felőli kerítéspillérek közötti határoló szerkezet az anyaghasználat tekintetében teljes mértékben (100%-ban) áttörtnek számít az alábbi esetekben:
a) a hagyományos acél- és alumínium kerítés, öntöttvas vagy kovácsoltvas kerítés (pálcás, díszítéssel vagy anélkül), az elemek között 8-12 cm közötti távolsággal,
b) az eltérő, de átlagosan legalább 8,0 cm-es közökkel, pálcás jellemzőkkel rendelkező fémkerítés, ahol a pálca nagyobbik keresztmetszeti értéke sem haladja meg az 1 cm-t,
c) a Haidekker hullámrács vagy más hálójellegű vagy fonott fémkerítés, legalább 4,0 cm-es távolságú fonással.
(5) A közterület felőli kerítés faanyagú kerítéskitöltő elem esetén a faelemek szélessége vagy hézag nélkül rakott össz-szélessége nem haladhatja meg a 30 cm-t.
(6) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát akadályozó anyagok, szerkezetek – a növénytakarás vagy növényfuttatás kivételével - utólag nem alkalmazhatók.
(7) Egy-egy kerítés szakasz tömören is kialakítható, amennyiben a közterület felőli kerítés egy utcára néző felületének egészére teljesül az előírt áttörtség aránya.
(8) Nem a közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés teljes hosszának áttörtségi aránya 50%-nál nem lehet kevesebb.
(9) Ipari fémpálcás kerítés kertvárosi lakóterületen nem alkalmazható.
(10) Áttörtség nélküli tömör vagy áttetsző –– kerítés csak zajvédelem céljából főforgalmi utak, HÉV, valamint vasúti nyomvonalak mellett létesíthető a közterület felől növényzettel való takarás biztosítása esetén.
(11)21 A részben kerítésként vagy támfalként is szolgáló környezetvédelmi létesítmény – különösen zajvédő fal – anyaghasználata a terület elhelyezkedése és a tervezett épített környezet figyelembevételével, a kerítésre és a támfalra vonatkozó rendelkezésektől eltérően, egyedi módon is kialakítható.
(12) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződésénél a közlekedésbiztonság szerinti látóháromszögbe eső és a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belüli szakaszon a kerítés a terepcsatlakozástól mért 0,6 méter magasság felett nem lehet tömör kialakítású – a legfeljebb 0,5 m keresztmetszetű kerítésoszlop kivételével.
(13) 22Az utcai homlokzaton elhelyezett garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.
(14)23 Gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén a kerítések csak a 12. számú melléklete szerinti (eredeti) megjelenéssel újíthatók fel, pótolhatók, vagy létesíthetők.
(15)24 Kioszkok elkerítésére csak lábazat nélküli, legfeljebb 90 cm magas és legalább 80 %-ban áttört kerítés alkalmazható.
(16)25 Lakótelepi övezetben a földszinti lakáshoz tartozó saját tulajdonú lakókertek egységes kialakítású, legfeljebb 1,2 m magas, 100 %-ban áttört kerítéssel keríthetők le, melynek mentén sövény ültethető.
(17)26 Kerítések színezésénél a rikító színek használata nem megengedett.
21. § (1) A településképi szempontból egyéb területen a közterület felőli kerítést a (2)–(3) bekezdések szerinti anyaghasználattal és módon kell kialakítani a területre hatályos építési szabályzat kerítés méreteire vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.
(2) A közterület felőli kerítés anyaghasználatában nem alkalmazható
a) burkolatlan zsalukő,
b) ipari fémpálcás kerítés, valamint kerítéskitöltő elemként a 20. § (2) bekezdés c) pontjában felsoroltaktól eltérő anyag, továbbá
c) olyan anyag, ami a kerítés teljes felületének 75%-nál kisebb arányú áttörtségét eredményezi.
(3) A kerítéspillérek közötti kerítés áttörtsége a mellé ültetett növényzettel való takarás vagy befuttatás kivételével nem csökkenthető.
22. § (1) Támfal anyaghasználatára vonatkozó szabályok:
a) kőtámfal, továbbá kő vagy téglaburkolatú támfal létesíthető,
b) növénytámfal beültetéssel együtt létesíthető,
c) gabion falban többféle kőanyag felhasználható,
d) burkolatlan nyersbeton vagy zsalukő támfal nem létesíthető.
(2) A támfalgarázs közterület felől látszó homlokzatának anyaghasználata az utcai telekhatáron létesülő támfal anyagával lehet azonos.
(3) A támfalgarázs nyílászárójának kialakítása során
a) több önálló garázskapu közterület felőli összesített hosszmérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét,
b) a közvetlenül egymás mellett kialakított garázskapuk száma nem lehet több kettőnél és
c) a közterület felőli önálló garázsbejáratok száma összesen nem lehet több négynél.
(4) Támfalgarázs létesítése során
a) magastető nem létesíthető, a lapostetőn tetőkert, vagy zöldtető, továbbá
b) ahol támfal kialakítása nem szükséges, ott növényzettel megerősített rézsű, vagy növénytámfal
létesíthető.
Üzletjelzések, cégtáblák, egyéb műszaki berendezések és kiegészítő elemek egyedi építészeti követelményeinek közös szabályai a meghatározó területeken
15. Üzletjelzések és cégjelzések közös szabályai
23. § (1) Üzletfelirat, üzlettábla, cégér (továbbiakban: üzletjelzés), cégtábla csak akkor helyezhető el, ha az27 épületben vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Üzletjelzés és cégtábla akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, valamint összhangban van az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3) Üzletjelzés, cégtábla nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken, kivéve a mezzaninszint vagy az I. emeleti üzletportál e célra kialakított felületein.
(4) A cégtábla
a) falsíkra merőlegesen nem helyezhető el,
b) a falsíkkal párhuzamos elhelyezés esetén a mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,
c) az épületben lévő több rendeltetési egységre vonatkozó cégtáblák tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) csoportos elhelyezés esetében a táblák összmérete a b) pont szerinti méretet meghaladhatja, de az egyes üzlettáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól,
e)28 csoportos elhelyezésnél a 3. melléklet ábrái szerinti vagy ahhoz hasonló hatású elrendezés megengedett.
24. § (1) Üzletjelzés elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) jelen rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetén az üzletjelzés nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül,
b) újonnan létrejött önálló rendeltetési egység üzletportálja, kirakata vagy bejárata felett vagy mellett üzletjelzés utólag akkor helyezhető el, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés elvárásának,
c) az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletjelzések tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) az üzletjelzés szerkezetének és tájékoztató felületének az épület homlokzatával nem harmonizáló vagy összképében zavaró hatása nem megengedett,
e) nem létesíthető üzletjelzés
ea) rikító színhasználattal,
eb) kápráztató fényű világító táblaként,
ec) digitális kijelzésű fényreklámként,
ed) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
ee) változó fény- vagy hangeffektekkel,
ef) fény- és filmvetítésként.
(2) Az üzletportál nyílásának felülete 20%-nál nagyobb arányban nem takarható fóliával, festéssel vagy más egyéb, az átlátást (belátást) akadályozó felülettel, kivéve, ha jogszabály erről másként rendelkezik.
(3) Üzletportál nyílásában kialakított üzletjelzés elhelyezésének szabályai a következők [lásd 3. melléklet]:
a) az üzletjelzés méretét az üzletportál nyílásának befoglaló szerkezete határozza meg,
b) nyílásonként legfeljebb egy üzletjelzés helyezhető el a portál felső részén,
c) nem létesíthető üzletjelzés a nyílászáróra ragasztottan, kivéve, ha a tájékoztató felület önálló betűkből és grafikából áll,
(4) Üzletportál homlokzati falán kialakított üzlettábla elhelyezésének szabályai:
a) az üzletportál nyílásai fölött elhelyezhető üzlettábla szélessége [lásd 3. melléklet]
aa) a nyílások szélességi méreteihez igazodóan vagy
ab) a nyílásokat összekötve, a nyílások szélső végpontjaihoz igazodóan vagy
ac) az üzletportál teljes homlokzati szélességében, a teljes homlokzati szélességet kitöltve
kerülhet kialakításra;
b) üzletportál nyílásai fölött elhelyezett üzlettábla magassága a vízszintes homlokzati tagozatokon nem nyúlhat túl, és nem haladhatja meg az 1,0 métert;
c) az üzlet főbejáratánál az üzletportál jellemző homlokzati síkjából kiálló, a bejáratot keretező kapuzati egység alakítható ki, melynek oldalsó elemei
ca) az üzletre vonatkozó többletinformációt tartalmazhatnak,
cb) szélességi méretük nem haladhatja meg a felső elem magassági méretét;
d) a c) pont szerinti üzletportált keretező kapuzati egység esetén az üzletportál nyílásain további üzletjelzés nem létesíthető;
e) egy rendeltetési egység üzletportálján legfeljebb három üzletjelzés helyezhető el,
f) kereskedelmi rendeltetésű épületen, egy homlokzaton, üzletenként legfeljebb egy üzletjelzés helyezhető el, csoportos elrendezés esetén is,
g) közbenső üzlettábla akkor létesíthető az üzlethez tartozó két portálnyílás között [lásd 3. melléklet]
ga) ha a portálnyíláson, vagy a portálnyílások felett – homlokzati dísz, parapet konvektor kivezetés, egyéb meglévő akadályozó tényező miatt – az elhelyezésre nincs mód, és
gb) ha a portálnyílások felső tagozataihoz illeszkedik, alsó széle az utcai járófelülettől 1,0 m magasságban, de legfeljebb az ablaknyílások alsó, annak hiányában a lábazat felső éléhez illeszkedően kerül elhelyezésre, továbbá
gc) vendéglátóegység, élelmiszerbolt, virágbolt állandóan frissülő kínálatára vonatkozó többletinformáció közlésére fekete felíró krétatáblaként a ga) ponttól függetlenül is kialakítható, ha a gb) pontnak megfelel;
h) az egyes üzlettáblák együtt számolt összfelülete üzletenként nem lehet nagyobb, mint az üzletportál nyílások nélküli homlokzatfelületének (tömör homlokzatának) 30 százaléka;
i) több üzletet magába foglaló épületen építészeti elemként önálló üzletjelző sáv létesíthető vagy meglévő épületnél kijelölhető az azonos magasságú üzlettáblák számára, melytől az üzlettáblák elhelyezésénél eltérni nem lehet;
j) árkád esetén üzlettábla a külső homlokzati síkon vagy az arra kijelölt i) pont szerinti üzletjelző sávon is elhelyezhető [lásd 3. melléklet];
k) üzletjelzésként molinó, reklámháló nem alkalmazható;
l) amennyiben nincs mód az üzletportálon vagy a j) pont szerinti árkád külső homlokzatfelületén az üzlettábla elhelyezésére, az üzletjelzés üzletfeliratként vagy cégérként helyezhető el.
(5) Homlokzati falon kialakított üzletfelirat elhelyezésének szabályai:
a) üzletfelirat önálló betűkből, szerelt vagy ragasztott módon vagy önálló betűkből állóan a homlokzatra festetten, az épület egyes tagozataihoz, épülettartozékaihoz illő magassággal akkor létesíthető, ha betűméretei vagy grafikai elemei 60 cm-nél kisebbek,
b) az üzletfelirat kialakítása esetén a megvilágítást biztosító elektromos vezeték nem vezethető a falon és a berendezésen kívül, a homlokzat falán külső kábelcsatornában utólagosan sem vezethető,
c) üzletfelirat egyedi megvilágított betűkkel, világító betűkkel vagy vonalszerű fehér neonfeliratként is elhelyezhető – a panelépületek kivételével – rejtett tartószerkezettel.
(6) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér kialakításának szabályai:
a) a falsíkra merőleges üzletjelzés a földszinti és kivételesen – a közúti űrszelvény figyelembevételével – az első emeletszint magasságában akkor helyezhető el, ha a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát, továbbá a hangsúlyos épületszobrászati elemek látványát nem zavarja,
b) üzletenként legfeljebb 1 darab – saroküzlet esetén homlokzatonként 1-1 darab – falsíkra merőleges üzletjelzés helyezhető el, kivéve, ha több azonos méretű üzletjelzés elhelyezése az új épület építészeti koncepcióját képezi,
c) a falsíkra merőleges kialakítású üzletjelzés:
ca) falsíkra merőleges egyoldali információhordozó felületének befoglaló mérete 0,5 m2-nél,
cb) magassága 1,5 m-nél,
cc) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 16 méternél keskenyebb közterület esetén 1,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében 1,5 m-nél,
cd) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél
nem lehet nagyobb,
d) a falsíkra merőleges kialakítású, textil anyagból készült üzletjelzés esetén:
da) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1,0 m2-nél,
db) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 m-nél
nem lehet nagyobb, és e célból PVC ponyva nem alkalmazható.
25. § (1) Textilcégér üzlet- és cégjelzésként egyaránt alkalmazható.
(2) Az épületek tetőzetén az épületben folyó tevékenységre vagy az abban tevékenykedő cégre utaló cégfelirat, cégér, céglogó fényreklámként való elhelyezésére a következő szabályok vonatkoznak:
a) felülete áttört és betűnként szerelt kialakítású lehet – a céglogók kivételével –, más kialakítás nem megengedett
b) nem alakítható ki
ba) kápráztató fényű világító táblaként,
bb) led-es fényreklámként, továbbá változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
bc) változó fény- vagy hangeffektekkel,
c) ba céglogó legnagyobb mérete nem lehet 4,0 m-nél nagyobb, továbbá
d) nem helyezhető el a településképi szempontból egyéb területeken és a következő meghatározó területeken és részterületeken:
da) Óbuda, Fő tér és környezetében,
db) a kertvárosi és a hegyvidéki lakóterületen,
dc) Békásmegyer-Ófalu területén,
dd) Bécsi úttól nyugatra – közterületi határtól mért 50 méteres sáv kivételével.
(3) Oszlopon álló céglogó legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 méternél, és a logó befoglaló mérete nem lehet nagyobb 3,0x3,0 méternél.
(4) Totemoszlopon egy vagy több üzletjelzés, márkajelzés, cégér, céglogó egységes kialakítás esetén az előkertben elhelyezhető.
(5)29 Információs tábla kerítésen, épület homlokzatán az épület megjelenéséhez illeszkedve legfeljebb 1 db 1 m2-es felülettel helyezhető el.
(6)30 Kétoldali megállító tábla elhelyezése, oldalanként legfeljebb 0,7 m2-es felülettel, maximum 1 db, kizárólag a rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozóan, annak közvetlen környezetében megengedett.
(7)31 Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
26. § (1) Védett érték esetében, továbbá
a) Óbuda, Fő tér környezetében,
b) Óbuda-Újlakon a Bécsi út, a Bokor utca, a Csemete utca, a Kolosy tér, a Dereglye utca, a Galagonya utca, a Kecske utca és a Kecske köz mentén és
c) Békásmegyer-Ófalu területén
lévő épületeken az üzletportál nyílásán kívül üzletjelzés üzletfeliratként és cégérként létesíthető a 3. mellékletben meghatározottak szerint, más kialakítás nem megengedett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen az üzlet- és cégjelzés szabályai a következők:
a) üzlettábla nem létesíthető a homlokzaton,
b) a rendeltetési egységre utaló üzletfelirat festett feliratként vagy síkból kiemelkedő, különálló betűkkel tüntethető fel a homlokzaton, az épület egyes tagozataihoz, épülettartozékaihoz illő magassággal,
c) világító betűk nem alkalmazhatók, de a felirat külön megvilágítással rendelkezhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken a falsíkra merőleges kialakítású cégér
a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
b) magassága 0,75 m-nél,
c) homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 m-nél – a gyalogos és közúti űrszelvény figyelembevételével –,
d) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél
nem lehet nagyobb.
27. § Kirakatszekrény a közterületi homlokzatok falfelületén, az előkertek kerítésén, illetve az előkertben – a gazdasági jellegű meghatározó karakterű területek kivételével – nem helyezhető el.
16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése
28. § (1) Napelemes tetőcserép mindenhol alkalmazható, kivéve, ahol a jelen rendelet a tetőhéjalás anyagát másként határozza meg.
(2) Napelem panel tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:
a) lapostetős épületen napelem panel elhelyezhető, zöldtetővel együttesen is kialakítható;
b) magastetős épület esetében a következő előírásokat kell betartani:
ba) a napelem panelek meglévő épületen való utólagos elhelyezése során azok minél kevésbé tűnjenek utólagos applikációnak, elhelyezésük helye, sorolásuk iránya, kiterjedése nagy rálátás esetén az épület ötödik homlokzataként legyen tervezett, kövesse az épület tetőzetének szerkezeti méreteit, a tetőfedésbe integrálhatóan, annak modulméretével összeegyeztethető módon kerüljön kialakításra,
bb) a napelem panel az új épület létesítésekor a tető építészeti kialakításába komponáltan, annak integrált részeként és a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesíthető vagy
bc) a tetőzet tömegének kialakításakor az önálló épületrész egésze napelem paneles fedéssel is létrehozható,
bd) előkert nélküli, zártsorú beépítés esetén, legfeljebb 3 szintes épületen az utca felé napelem panel utólagos felhelyezése nem megengedett,
be) magastető kontyolt részén, sátortetőn, toronykiemelésen, napelem panel nem helyezhető el,
bf) az utcára közel merőleges tetőgerincű fésűs beépítés esetén az első 10 méteres tetőszakaszon napelem panel utólag nem lésíthető;
c) amennyiben a ba-bc) pont szerinti elvárás nem teljesíthető, akkor napelem utólagos elhelyezése nem megengedett.
(3) Napelem homlokzaton való elhelyezésének szabályai a következők:
a) napelem a homlokzat integrált részeként építészeti szempontból komponáltan
aa) homlokzati burkolatként, korlátként vagy díszítőelemként: függőleges vagy közel függőleges állásban,
ab) árnyékolóként, lamellás árnyékolóként a függőlegestől eltérő szögben
helyezhető el, más kialakítási mód nem megengedett;
b) amennyiben a napelem nem az a) pont szerint kerülne felszerelésre, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.
(4) Napkollektor
a) a homlokzaton nem helyezhető el,
b) lapostetős épületen - az attikával vagy más építészeti elemmel takartan elhelyezhető,
c) előkert nélküli, zártsorú beépítés esetén az utca felé való felhelyezése nem megengedett,
d) magastető kontyolt részén, sátortetőn, toronykiemelésen nem helyezhető el,
e) az utcára közel merőleges tetőgerinc vagy fésűs beépítés esetén az első 15 méteres tetőszakaszon utólag nem lésíthető.
(5) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, illetve teraszán.
(6) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai a közterület felé néző homlokzat esetében:
a) meglévő épületen ablakklíma berendezés és klíma-berendezés kültéri egysége
aa) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon,
ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve
helyezhető el,
b) a Duna felé, valamint a főutak felé néző épülethomlokzaton meglévő épület esetében – a panelépület kivételével – kültéri klímaegység nem helyezhető el, azt csak a közterület felől nem látható módon szabad felszerelni,
c) jelen rendelet hatálybalépése után létesülő új épületen
ca) a klímaberendezés kültéri egysége nem rejtett módon nem helyezhető el a közterületi homlokzaton, erkélyen, loggián vagy teraszon,
cb) kültéri egységet utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett vagy takart módon szabad elhelyezni,
d) kültéri klímaberendezés kifolyója az közterületre vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet,
e)32 védett érték közterülettel határos homlokzatán, kültéri egységgel rendelkező klímaberendezés csak takartan helyezhető el,
f)33 új típusú lakóegyüttesek területén, az épület felújítása, hőszigetelése és színezésének megváltoztatása esetén, a kültéri klímaberendezés csak az épület homlokzatának egészére vonatkozó színezési tervvel összhangban elkészített, elhelyezési terv alapján helyezhető el.
(7) Parapetkonvektor
a) új épületen újonnan nem létesíthető,
b) közterület felé eső homlokzatra történő kivezetés csak meglévő épületen és kizárólag műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett úgy, hogy meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását nem eredményezheti.
(8) Utcai földszint üzleti árnyékoló – különösen a kirakat-árnyékoló vagy az épület homlokzata előtt lévő vendéglátó terasz feletti árnyékoló –
a) tartószerkezetét új üzletportál, kirakat létesítése esetén nem lehet a falsíkon kívül felszerelni – a panelépületek kivételével,
b) a ponyvafelülete üzletjelzést, üzletfeliratot, cégért, céglogót tartalmazhat.
(9) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.
(10) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető,
a) ha az a falsíkba építetten vagy a kirakatportálba szerelten kerül kialakításra, és
b) ha jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) való távolsága legalább 5 m.
(11) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.
(12) A történeti beépítésű területen és annak környezetében az utcatáblák csak öntöttvas kivitelben helyezhetők el.
(13) Vendéglátó terasz feletti önálló árnyékoló, napernyő, ponyva, napvitorla a vendéglátó egységre vonatkozó cégfeliratot tartalmazhat.
Egyes meghatározó területekre és azok részterületeire vonatkozó építészeti követelmények kiegészítő rendelkezései
17. Kertvárosi és hegyvidéki lakóterületek
29. §34 (1) A kertvárosi és a hegyvidéki lakóterületeken a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) Kertvárosi lakóterületen
a) jellemzően magastetős épület létesíthető,
b) manzárdtető nem létesíthető, kivéve, ha a szomszédos környezetben manzárdtetős kialakítású épületek állnak,
c) lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak.
(3) Hegyvidéki lakóterületen – Harsánylejtő kivételével –
a) a lejtőirányú (rétegvonalra közel merőleges) terepszint feletti épülethossz nem lehet több 25 méternél,
b) a lejtőirányra merőleges (rétegvonallal közel párhuzamos) terepszint feletti épülethossz nem haladhatja meg a 20 métert,
c) magastetős és lapostetős épület egyaránt létesíthető,
d) manzárdtető nem létesíthető,
e) magastetőn torony nem létesíthető.
(4) A (2)–(3) bekezdés nem érinti a meglévő tetőzet helyreállítását, átalakítását vagy az eredeti tetőforma visszaépítését.
(5) Hegyvidéki és kertvárosi lakóterületen az új lakóépület főfunkciójához tartozó helyiségeknek, valamint azok rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi tároló helyiségnek, helyiségeknek – az épület tömegén belül kötelezően kialakítva, ahhoz tartószerkezettel szervesen kapcsolódva – egységes építészeti megjelentést kell biztosítaniuk, kivéve, ha a gépkocsi tárolás terepszint alatt, az előírások szerint a kerítéssel egybeépítve vagy támfalgarázsban megoldott.
(6) Harsánylejtő területén 20 % -nál nagyobb lejtésű tetőkialakíás nem létesíthető.
(7)35 Harsánylejtő területén amennyiben az épülethossz meghaladja a 20 métert, az épülettömeget tagoltan kell kialakítani.
18. Új típusú lakóegyüttesek
30. § (1)36 Az új típusú lakóegyüttesek területén a meghatározó területekre vonatkozó VI.–VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)–(4) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) A 4. melléklet szerint meghatározott „összetartozó egységek” figyelembevételével az épületek homlokzati felújítása során
a) a jelen rendelet hatálybalépése előtt már felújított épület esetében az „összetartozó egység” többi eleme akkor kövesse az első felújított épület jellemzőit a színvilág, vagy formavilág tekintetében, ha ahhoz a településképi bejelentés során az önkormányzat hozzájárult,
b) a homlokzati színezés összhangjának megteremtésekor nem hagyható figyelmen kívül az erkélyek, a korlátok, a nyílászárók és az egyéb kiegészítő elemek színezése.
(3) Paneles vagy blokkos lakótelepi épületen magastető nem létesíthető.
(4)37 Az épületek jellemző színe sötét árnyalatú nem lehet.
19. Hagyományos lakóegyüttesek Óbuda-Újlak és Belső Óbuda részterületei
31. § (1) Óbuda-Újlak részterületen a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(4) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) A tetőzet tömegformálására vonatkozó különleges követelmények a Bécsi út, a Bokor utca, a Csemete utca és a Kolosy tér menti épületeken:
a) a közterületek felé forduló homlokzatok esetében magastetőn kívül más tetőidom nem létesíthető, a magastető telekbelső felé alacsony hajlásszögű tetővel, vagy lapostetővel egészülhet ki,
b) az épület utcai traktusának tetőzetén a tetőgerinc nem lehet merőleges az utcára,
c) oromfalas tetőkiemelés, tetőablak az utca felé nem létesíthető,
d) az épületek közterület felől látható tetőzetének hajlásszöge nem lehet kisebb 40°-nál és nem lehet nagyobb 45°-nál, kivéve, ha a szomszédos csatlakozó tetőzet ettől eltérő, mely esetben a szomszéd tetőzetének hajlásszöge a mérvadó,
e) a tetőzeten a közterület felé bevilágítás céljából ökörszemablakként kialakított nyílászáró, vagy padlásbevilágító létesíthető,
f) az ökörszemablak magassági és szélességi aránya (m/sz) nem lehet nagyobb 1/3-nál, szélességi mérete pedig 3,0 m-nél,
g) az e)–f) pont szerinti tetőablakok összhossza nem haladhatja meg a homlokzat szélességének felét,
h) a tetőzeten loggia, erkély, franciaerkély a közterület felé nem létesíthető,
i) nem a közterületre néző tetőablakok kialakítása az a)-g) pontoktól eltérő lehet.
(3) Az anyaghasználat szabályai a következők:
a) tetőhéjalásként hódfarkú, vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül – az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak stb.) kivételével – más nem alkalmazható,
b) homlokzati anyaghasználat jellemzően vakolatarchitektúra a Bécsi út, a Bokor utca, a Csemete utca és a Kolosy tér menti épületek esetében,
c)38
(4)39 Óbuda-Újlak területén, amennyiben több telek, azonos koncepció alapján egy ütemben kerül beépítésre a (2), valamint (3) bekezdés figyelmen kívül hagyható.
(5)40 A gyalogos közterületeknek a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységes díszburkolattal való kialakítását – különösen kockakő, kiskockakő vagy ahhoz hasonló esztétikai értékű burkolat alkalmazásával –, az utca vagy tér egészére vonatkozó közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani.
32. § (1) Belső-Óbuda részterületen a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(4) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) A védett épület vagy védett utcai homlokzatú épület szomszédságában lévő nem védett épület illeszkedése során:
a) földszintes vagy földszint és egy emeletes épületnél:
aa) a tetőzet: a védett épületnek megfelelően lehet magas- vagy lapostetős,
ab) magastető szolid tetőkiemeléssel, tetőablakkal létesíthető,
ac) a tetőhéjalás magastető esetén hódfarkú vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül – az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak stb.) kivételével – más nem alkalmazható
ad) homlokzat: utcafronton műkő, fémburkolat, függönyfalas homlokzatkialakítás nem alkalmazható, az utcafronti homlokzaton nem dominálhat az üvegfelület;
b) az a) ponttól eltérő szintszám esetén:
ba) magastető, szolid tetőkiemeléssel, tetőablakkal létesíthető, az utcasarkokon építészeti hangsúly kialakítható,
bb) lapostető csak tetőkerti kialakítással létesíthető,
bc) tetőhéjalás: magastető esetén az ac) pont szerinti vagy a cserépfedéssel azonos kinézetű betoncserép vagy fémlemez fedés lehet, más kialakítás nem megengedett;
bd) homlokzat: fémburkolat, függönyfalas homlokzatkialakítás nem alkalmazható;
c) az általánosan megengedett színezésen túl a homlokzat: bordó, rozsda- és erős őszi színekkel is színezhető.
(3) Védett épület, épületrész esetében:
a) a hagyományos történeti vakolatarchitektúrát vagy az épület eredeti anyahasználatát kell alkalmazni,
b) épület felújítása vagy átépítése során az utcafronton műkő, fémburkolat, függönyfalas homlokzatkialakítás nem alkalmazható, az utcafronti homlokzaton nem dominálhat az üvegfelület,
c) a homlokzat az általánosan megengedett színezésen túl: bordó, rozsda- és erős őszi színekkel is színezhető.
(4) A gyalogos közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal – elsődlegesen kockakő, kiskockakő vagy ahhoz hasonló esztétikai értékű burkolattal – kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó közterület alakítási terv alapján.
20. Gazdasági jellegű területek
33. § (1) A gazdasági jellegű területeken a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)–(6) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) Gazdasági jellegű meghatározó területen
a)41
b) a tetőn napelemes rendszer a zöldtetővel ellátott részen is telepíthető,
c) a homlokzat digitális kijelzős felületként kialakítható, de azon reklám nem jeleníthető meg,
d) a portaépület anyaghasználata a telken létesülő új épületek jellemző anyaghasználatától nem térhet el.
(3) A volt Gázgyár részterület védelemmel érintett területén
a) az értékes régi gázgyári épületek anyaghasználata és homlokzatának alakítása során az eredeti jellemzők megtartandók, bővítésük is csak azzal harmonikus módon történhet,
b) új épületek kortárs építészeti megjelenésében az időtálló, nemes építőanyagok alkalmazandók.
(4) Volt Harisnyagyár (Bogdáni út) részterület kerületi védelemmel érintett területén
a) az épületek csak az eredeti épülethez illeszkedő hozzáépítéssel, ráépítéssel, toldalékkal bővíthetők, de kortárs építészeti részletképzések is lehetségesek,
b) belső átalakításra, helyiségek kialakítására az épület értékeinek megőrzése mellett kerülhet sor,
c) az épületek, épületrészek átalakíthatók, korszerűsíthetők, a külső jellegzetességek megjelenésének megőrzése mellett,
d) a földszinti továbbá a járható tetőre, tetőteraszra nyíló helyiségek ablakai ajtóvá, kirakattá alakíthatók, kibonthatók, amennyiben az építészeti megoldás illeszkedik az épület szerkezeteihez, építészeti megjelenéséhez,
e) új épületek kortárs építészeti megjelenésében az időtálló, nemes építőanyagok alkalmazandók.
(5) Volt Textilfestő (Szentendrei út) részterület kerületi védelemmel érintett területén
a) új épületek kortárs építészeti megjelenésében az időtálló, nemes építőanyagok alkalmazandók és
b) előnyben kell részesíteni a területre jellemző tégla homlokzatot.
(6) Bécsi út menti részterületeken
a) az épületek anyaghasználatában az időtálló, nemes építőanyagok közül elsődleges a téglahomlokzat és nagy üvegfelületek alkalmazhatók,
b)42
c) magastető nem alkalmazható.
21. Római-parti területek
34. § (1) A Római-parti területeken a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) Az épületek méreteinek kialakítása során
a) új épület építésénél vagy meglévő épület bővítésénél az épület Dunával jellemzően párhuzamos homlokzati hossza nem haladhatja meg a 20 m-t,
b) a 40 m-nél nagyobb telekszélesség esetén megengedett a Dunával párhuzamos épülettömegek földszinti vagy emeleti nyaktagos folyosóval való összekötése oly módon, hogy azok tömegükben jellemzően önálló épületegységek hatását keltsék, amennyiben közöttük legalább 6,0 m-es távolság biztosított,
c) a Dunára jellemzően merőleges épülethossz nem lehet nagyobb 50 m-nél.
(3) A tetők hajlásszöge legfeljebb 45 lehet, manzárdtető nem létesíthető.
(4)43
(5) A homlokzat anyaghasználata során természetes anyagok: kő, tégla, fa tagolás alkalmazható.
(6) A Római-part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett sávja mentén a kerítések kialakításánál azok mellvédelemeinek felső síkja az adott szakasz mértékadó árvízszintjének megfelelő magasságában alakítható ki tömör kerítéselemként. 1,5 m-nél magasabb tömör kerítéselem akkor alkalmazható, ha az a közterület felől kertépítészeti elemekkel kiegészített módon valósul meg.
22. Az átalakuló területek és az átalakuló zöldmezős fejlesztési területek
35. § (1) Az átalakuló területeken és az átalakuló zöldmezős fejlesztési területeken a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(5) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) Átalakuló területek szabadonálló beépítésű területein új épület létesítése során
a) a 11-es főút és a Szentendrei út felé az épület homlokzati szélessége nem lehet kisebb a telken létesíthető homlokzatszélesség felénél kivéve, ha az ugyanilyen méretű, az útra merőlegesen mért minimum 10 méteres sávban intenzív zöld térfal létesül,
b)44
c) 45 a tetőzet formai kialakítása során az építészeti kialakítás eszközeként egységes, nagyobb egybefüggő síkokat alkotó napelemek alkalmazhatók, más kialakítás nem megengedett,
d)46
e) az épületek homlokzati anyaghasználatában
ea) időtálló, nemes építőanyagok: kő, tégla, korszerű fémburkolat, szálcement, üveg alkalmazása legyen az elsődleges,
eb) a napelem homlokzati burkolóanyagként és építészeti formálás eszközeként alkalmazható,
ec) zöldhomlokzat létesíthető.
(3) Átalakuló területek zártsorú beépítésű területein új épület létesítése során a Bécsi út mellett
a) az épület elsődlegesen lapostetős lehet, kivéve, ha a csatlakozó kortárs épület magastetős, mely esetben takaratlan tűzfal nem maradhat,
b) homlokzati kialakítás során
ba) elsődlegesen kő, tégla üveg, kisebb arányban korszerű fémburkolat alkalmazható,
bb) a napelem homlokzati burkolóanyagként és építészeti formálás eszközeként alkalmazható,
bc) zöldhomlokzat létesíthető,
c)47
(4) Átalakuló területek zártsorú beépítésű területein új épület létesítése során a Vörösvári út mellett
a) az épület elsődlegesen lapostetős lehet, kivéve, ha a csatlakozó épület földszintes és magastetős,
b) homlokzati kialakítás során elsődlegesen vakolt homlokzat alkalmazható, kiegészítő burkolóelemként tégla, kő, üveg is alkalmazható,
c)48
(5) Az átalakuló zöldmezős fejlesztési területen
a) jellemzően lapostetős épület létesíthető,
b)49
c)50
d) a tetőzet formai kialakítása során az építészeti kialakítás eszközeként egységes, nagyobb egybefüggő síkokat alkotó napelemek alkalmazhatók, más kialakítás nem lehetséges
e) a terület összetartozó építészeti egységeinek egymástól jelentősen eltérő építészeti jegyekkel történő kialakítása nem lehetséges,
f) az épületek homlokzati anyaghasználatában az időtálló, nemes építőanyagok: kő, tégla, fa, üveg, – a rendeltetéshez illő – korszerű fémburkolat, szálcement alkalmazhatók,
g) a homlokzatokon
ga) napelem homlokzati burkolóanyagként és építészeti formálás eszközeként egyaránt alkalmazható,
gb) zöldhomlokzat létesíthető.
Meghatározó területek történeti beépítésű részterületekre és környezetükre vonatkozó építészeti követelmények és kiegészítő rendelkezések
23. Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű részterülete
36. § (1) Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű részterületén a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezései helyett a következő (2)-(8) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. Az egyes épületrészek kialakításakor a karakterre jellemző elrendezési, formai, méretbeli és aránybeli mintákat az 5. melléklet tartalmazza, melyek példaként szolgálnak az azokhoz hasonló kialakításhoz.
(2) Az épület tömegformálásának szabályai a következők:
a) az épület:
aa) közterületre merőleges mérete legfeljebb 40 méter lehet,
ab) utca felőli homlokzat szélességét az 5. melléklet szerinti jellemző méreteknek megfelelően szabad kialakítani;
b) az épület tömegformálása során hosszúház vagy hajlított ház a következők figyelembevételével létesíthető
ba) lapostetős épület nem létesíthető,
bb) az utca felé oromfalas, tornácos hosszúház létesíthető,
bc)51 a hosszúházra merőleges keresztszárny létesíthető az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl,
bd) az utcai telekhatáron álló, utcával párhuzamos épületszárnnyal rendelkező „hajlított ház” („L” alakú épület) akkor létesíthető, ha a telken korábban ilyen épület állt,
be) tornác utólag az épület első 10 méteréig nem építhető be.
(3) A tetőzet tömegformálásának szabályai a következők:
a) a tetőzet formájának kialakításánál
aa) 52 a magastető hajlásszöge, sport funkciójú épület kivételével, 36 foknál kisebb vagy 45 fokánál meredekebb nem lehet,
ab) a tetőzet nem kontyolható, a területen jellemző visszafogott arányú csonkakontyolás kivételével,
ac) manzárdtető és torony nem létesíthető,
ad) a szomszéd telek felé tűzfallal kialakított félnyeregtető nem létesíthető;
b) a magastető gerinciránya
ba) hosszúház esetén az utcára merőleges, arra a keresztszárny az utcával párhuzamos,
bb) hajlított ház esetén az utcával párhuzamos és az oldalhatáros épületszárnynál utcára merőleges
lehet;
c) az utcára merőleges gerinc esetén
ca) oromfal nélküli magastető nem létesíthető,
cb) az oldalhatáron oromfal vagy tűzfal nem alakítható ki;
d) az utcával párhuzamos gerinc esetén
da) az utcafronti épületszárny utcára merőleges mérete nem haladhatja meg a 9,0 métert,
db) az utca felőli homlokzaton oromfal nem létesíthető,
dc) az utca felé kiemelt tetőablak nem létesíthető;
e) az utcával párhuzamos keresztszárny
ea) gerincmagassága nem haladhatja meg a hosszúház gerincmagasságát és
eb) az oldalkert felé kontyoltan nem alakítható ki;
f) az utcára merőleges gerinc esetén tetőtér vagy padlás bevilágítására szolgáló nyílászáró, bevilágító létesítésének szabályai:
fa) kiemelt tetőablak legfeljebb az épület közterületi telekhatárától mért 20 méteren túl létesíthető,
fb) legfeljebb egy oromfalas kiemelés létesíthető a saját udvar felé az utcai telekhatártól mért 10 méteren túl,
fc) a tetőablakok darabszámának összege az adott homlokzat tetőfelületi hosszának 5 m-es osztásából adódó egész számot nem haladhatja meg, és
fd) a tetőablakok szélességének összege az adott homlokzat tetőfelületi hosszának 1/3-ánál nem lehet több, továbbá
fe) tetősíkban kialakított ablak szélessége önállóan vagy egybefüggően szerelve nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(4) A homlokzati kialakításra vonatkozó szabályok
a) ablak az 5. melléklet szerinti mintaképek figyelembevételével és az alábbiak szerint létesíthető
aa) az ablakok formája állított téglalap lehet, fekvő téglalap vagy más geometriai forma (kör, háromszög stb.) nem létesíthető,
ab) osztott üvegezés nélküli ablak – a 40 x 40 cm befoglaló méretnél kisebb szellőzőablak kivételével – nem létesíthető;
b) az utcai oromfalon
ba) padlásbevilágítót kell létesíteni a hagyományos padlástéri bevilágítók mintájára az 5. melléklet szerinti mintaképek figyelembevételével, vagy
bb) tetőtér beépítés esetén a ba) pont szerinti padlásbevilágítónak megfelelő ablak vagy legfeljebb egy darab, a tetőgerinc tengelyében elhelyezett, a földszinti ablakoknál kisebb, de maximum 50 cm széles és 70 cm magas álló ablak létesíthető,
c) erkély vagy franciaerkély csak a hátsókert irányába létesíthető,
d) garázskapu nem létesíthető az utcai telekhatáron lévő, vagy attól 10 méteren belüli homlokzaton.
(5) Anyaghasználatra vonatkozó szabályok
a)53 magastető héjalása: hagyományos hódfarkú vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül – az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak stb.) kivételével – más nem alkalmazható
b) az épület homlokzatának felületképzésére, burkolóanyagára vonatkozó előírások:
ba) a homlokzat vakolt felületű lehet, melytől eltérő fa, kő vagy tégla burkolat a lábazatokon, továbbá a homlokzat lábazaton kívüli felületeinek legfeljebb 10%-án jelenhet meg,
bb) a vakolat színezése során a tört-fehér szín és a föld színek alkalmazhatók, kivéve, ha az átépítésre, felújításra kerülő, vagy az elbontott épület eredeti színe attól eltérő volt, mely esetben az eredeti homlokzatszín is visszaállítható;
c) a lábazat anyaga
ca) budakalászi mészkő vagy
cb) vakolt sáv lehet az 5. melléklet szerinti mintaképek figyelembevételével;
d) az épület nyílászáróinak anyaghasználata során
da) faanyagú vagy külső megjelenésében sötétszínű faerezetű műanyag ablak alkalmazható,
db) anyaghasználatában a homlokzaton külső megjelenésre fehér műanyag nyílászáró szerkezet nem alkalmazható,
dc) felületképzés során a sötét színű festésen, pácoláson, valamint sötét faerezet festésen kívül más nem alkalmazható;
dd) a közterületi telekhatártól mért 10 méteren túl fémprofilú nyílászáró is létesíthető;
e) homlokzatdíszítésként a hagyományok szerinti vakolatsávos kialakítás alkalmazható, mely az 5. melléklet szerinti minták figyelembevételével a következő lehet
ea) a nyílászárók körüli keretező vakolatsáv,
eb) az ereszvonalban vízszintes és a tetőzet vonalát követő ferde, valamint a függőleges falsíkot követő vakolt sávok,
ec) lábazati vakolat sáv;
f) kémény anyaghasználata
fa) vakolt vagy téglaburkolatú lehet, más felületképzés nem alkalmazható,
fb) fém, eternit vagy az fa) ponton kívül más anyagú kémény, vagy kéményszellőző nem létesíthető kéménymagasításként sem, a fűtéstechnológia miatti fémszerelvény végződések kivételével.
(6) A kerítés anyaghasználatának szabályai a következők:
a) a kerítés utcai hosszának legfeljebb felén tömör falazat alkalmazható,
b) a kerítés oszlopok vagy a falazott kerítésszakaszok közötti kitöltő elem tömören kialakított függőleges osztású fakerítés, továbbá függőleges vagy vízszintes elemekből álló deszkapalánk is lehet,
c) a fa kerítéselemek – a b) pont kivételével – csak függőlegesen rakott texturát eredményezhetnek, karámszerű vízszintes fakerítés nem alkalmazható,
d) a fém kerítés kitöltő eleme egyszerűen formázott pálcás, rács-szerű kerítésként létesíthető,
e) műanyag bevonatú fonott kerítés, alumínium pálcás, vagy alumínium oszlopos kerítés nem alkalmazható,
f) tömör kapuzat vagy a helyben szokásos tornáckapu létesíthető,
g) a kerítés tömör falazata lehet vakolt vagy teljes magasságában kőből rakott vagy ezek arányos alkalmazásával is kialakítható.
(7) Műszaki berendezésekre, egyéb kiegészítő elemekre vonatkozó szabályok a következők:
a) a műszaki berendezés – a c) pont szerinti napkollektor vagy napelem kivételével – sem a tetőzeten, sem a homlokzaton nem létesíthető,
b) tetőszerelvény a hagyományos kéménykialakítás és tetőszellőző kivételével nem létesíthető,
c) napkollektor vagy napelem elhelyezésére vonatozó szabályok
ca) új építésű épület vagy a tetőzet teljes átépítése esetén napkollektor, napelem panel csak tetőbe integrált kialakítással létesíthető,
cb) meglévő épület tetőzetén csak sík napkollektor vagy napelem panel alkalmazható a tető síkjával megegyező hajlásszögben és csoportosan, rendezett képet adóan,
cc) nem helyezhető el napkollektor vagy napelem panel az épület utca felől számított első 10 méterén belüli tetőzetén, homlokzati falán és szerkezeti elemén, továbbá az utcával párhuzamos gerincű épületnek az utca felé néző bármely felületén.
(8) Üzlet- és cégjelzés szabályai a következők:
a) cégér
aa) csak áttört figurális épülettartozékként helyezhető el az épület utcai homlokzatának kapuzata mellett vagy felett,
ab) világító cégér nem létesíthető;
b) üzlettábla nem létesíthető a homlokzaton, a rendeltetési egységre utaló üzletfelirat festett feliratként vagy síkból kiemelt különálló betűkkel tüntethető fel a homlokzaton, melynek során világító betűk nem alkalmazhatók, de a felirat külön megvilágítással rendelkezhet;
c) reklám vagy reklámhordozó nem helyezhető el sem a közterületen, sem építményen (épületen, kerítésen), sem a telek bármely más pontján.
24. Békásmegyer-Ófalu történeti beépítést körülvevő részterülete
37. § (1) Békásmegyer-Ófalu történeti beépítést körülvevő részterületén a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezései helyett a (2)-(6) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Az épület tömegformálásának szabályai a következők:
a) az épület közterületre merőlegesen mért hossza nem haladhatja meg a 25 métert,
b) az épület tömegformálása során
ba) jellemzően lapostetős épület nem létesíthető,
bb) az utca felé oromfalas, tornácos hosszúház vagy oldalhatárral párhuzamos tengellyel telepített épület létesíthető,
bc) a bb) pont szerinti épületre merőleges keresztszárny létesíthető az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl, melynek utcával párhuzamos szélessége (a homlokzati síkjától mért előrelépése) nem lehet nagyobb, mint a hosszúház szélessége,
bd) utcával párhuzamos épületszárnnyal rendelkező „hajlított ház” („L” alakú épület) létesíthető
be) tornác utólag az épület első 10 méteréig nem építhető be
bf)54 utcával párhuzamos, hosszanti telek (fekvő telek) esetén a bb) előírás figyelmen kívül hagyható.
(3) tetőzet tömegformálásának szabályai a következők:
a) a tetőzet formájának kialakításánál
aa) a magastető jellemző hajlásszöge 36 foknál kisebb, vagy 45 fokánál meredekebb nem lehet,
ab) nyeregtető az utca irányába nem kontyolható, a területen jellemző visszafogott arányú csonkakontyolás kivételével,
ac) manzárdtető és torony nem létesíthető,
ad) a szomszéd telek felé tűzfallal kialakított félnyeregtető nem létesíthető,
ae) zöldtető legfeljebb az épület alapterületének 20 %-án alkalmazható és csak az utcai telekhatártól mért 20 méteren túl;
b) a magastető jellemző gerinciránya
ba) az oldalhatárral párhuzamos tengellyel telepített épület vagy hosszúház esetén az utcára merőleges, arra a keresztszárny az utcával párhuzamos,
bb) hajlított ház esetén az utcával párhuzamos és az oldalhatáros épületszárnynál utcára merőleges
lehet;
c) az utcára merőleges gerinc esetén, az oldalhatáron oromfal vagy tűzfal nem alakítható ki;
d) az utcára merőleges gerinc esetén a tetőtér vagy padlás bevilágítására szolgáló nyílászáró, bevilágító létesítésének szabályai:
da) kiemelt tetőablak az épület közterületi telekhatárától mért 10 méteren belül nem létesíthető,
db) a tetőablakok darabszámának összege az adott homlokzat tetőfelületi hosszának 5 m-es osztásából adódó egész számot nem haladhatja meg, és
dc) a tetőablakok szélességének összege az adott homlokzat tetőfelületi hosszának 1/3-ánál nem lehet több, továbbá
dd) tetősíkban kialakított ablak szélessége önállóan vagy egybefüggően szerelve nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(4) A homlokzati kialakításra vonatkozó szabályok
a) ablak
aa) a közterület felőli homlokzaton az álló téglalap formájú ablakon kívül más geometriai forma (fekvő téglalap, kör, háromszög) nem létesíthető, és
ab) elsődlegesen az 5. melléklet szerinti mintaképek formavilágának figyelembevételével, azokhoz hasonló kialakítással létesíthető,
b) erkély vagy franciaerkély a hátsókert irányába létesíthető, és az oldalkert felé csak a közterülettől mért 10 méteren túl,
c) garázskapu nem létesíthető az utcai telekhatáron lévő vagy attól 10 méteren belüli homlokzaton.
(5) Anyaghasználatra vonatkozó szabályok
a) tetőhéjalás
aa) hagyományos hódfarkú cserépfedés vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedés lehet, az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak, tetőkiemelés stb.) kivételével vagy
ab) a hagyományos cserépfedéssel küllemében hasonló hatású betoncserép, továbbá kortárs épület esetén fémlemezfedés is alkalmazható, amennyiben az építéssel érintett telek nincs védett érték közvetlen vagy szemközti szomszédságában,
b) az épület homlokzatának felületképzésére, burkolóanyagára vonatkozó előírások:
ba) a homlokzat jellemzően vakolt felületű lehet, melytől eltérő fa, kő vagy tégla burkolat a nyílászárók felületeinek kivételével számolt homlokzatfelület legfeljebb 35%-án alkalmazható,
bb) jellemzőiben téglaburkolatú épület nem létesíthető,
bc) bontott tégla legfeljebb az épület nem közterületi homlokzatán alkalmazható,
bd) a vakolat színezése során a tört-fehér szín és a föld színek alkalmazhatók, kivéve, ha az átépítésre, felújításra kerülő vagy az elbontott épület eredeti színe attól eltérő volt, mely esetben az eredeti homlokzatszín is visszaállítható;
c) a lábazat
ca) hagyományos föld színezetű díszítő vakolatsáv,
cb) budakalászi mészkő vagy egyéb mészkő,
cc) tégla vagy téglaburkolat
lehet;
d) az épület nyílászáróinak anyaghasználata
da) faanyagú, vagy külső megjelenésében faerezetű műanyag ablak alkalmazható,
db) anyaghasználatában a homlokzaton külső megjelenésre fehér műanyag nyílászáró szerkezet nem alkalmazható,
dc) a felületképzés során a sötét színű festésen, pácoláson, valamint a sötét faerezet festésen kívül más nem alkalmazható;
dd) a közterületi telekhatártól mért 10 méteren túl fémprofilú nyílászáró létesíthető.
(6) A kéményre, kerítésre, műszaki berendezésre, üzlet- és cégjelzés elhelyezésére a 36. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. Óbuda, Fő tér és környezetének történeti beépítésű részterülete
38. § (1) Óbuda, Fő tér és környezetének történeti beépítésű részterületén a meghatározó területekre vonatkozó VI.-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(5) bekezdés előírásait is be kell tartani.
(2) A tetőzet tömegformálásának szabályai a következők:
a) lapostető nem,
b) magastető szolid tetőkiemeléssel, tetőablakkal, ökörszemablakkal
létesíthető.
(3) A homlokzati kialakítás
a) homlokzattagolások esetén az építészeti divatirányzatok megjelenése ne legyen hivalkodó,
b) a meglévő épületek díszei megtartandók, szükség esetén rekonstruálandók vagy restaurálandók.
(4) Az anyaghasználat szabályai a következők:
a) tetőhéjalás során a meglévő védett épület vagy velük szomszédos új épület esetében hódfarkú vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül más nem alkalmazható,
b) a meglévő védett épületek esetében és a védett területek utcaképeinek megőrzése érdekében a hagyományos történeti kisvárosias vakolatarchitektúrát, illetve az épület eredeti anyaghasználatát kell alkalmazni;
c) új épület esetében kőburkolat csak az épülethomlokzatok lábazati részén, díszítőelemekhez és legfeljebb a homlokzatfelület 30%-án alkalmazható;
d) utcafronton fényezett műkő, fémburkolat, függönyfalas homlokzatkialakítás nem alkalmazható;
e) új épület esetén az utcafronti homlokzaton nem dominálhat az üvegfelület;
f)55 homlokzat színezése során az általánosan megengedett színezésen túl: bordó, rozsdaszínek és erős őszi színek (mély, kissé élénk színek) is alkalmazhatók.
(5) A gyalogos közterületeknek a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységes díszburkolattal való kialakítását – különösen kockakő, kiskockakő vagy ahhoz hasonló esztétikai értékű burkolat alkalmazásával – az utca vagy tér egészére vonatkozó Közterület-alakítási terv alapján kell megvalósítani.
A zöldfelületek kialakítási módjának közös szabályai a meghatározó és az egyéb területeken
26.56 Növények telepítése telken és közterületen
39. § (1)57 A kerület területén nem telepíthetőek – a kormányrendeletben meghatározottakon túl – a 13. mellékletben meghatározott növényfajok.
(2) Újonnan kialakított közterületi út, útszakasz mentén eltérő fafajú fasor nem létesíthető.
(3)58 Meglévő, egységes fafajú fasor új faegyeddel történő kiegészítése ugyanazzal a fafajú egyeddel megengedett, kivéve, ha arra faegészségi okból vagy műszaki akadály miatt nincs mód.
(4) A telken belüli a növényzet legkisebb ültetési távolságának szabályai a következők:
a) épület falától az ültetési távolság:
aa) 3,0 méternél magasabbra nem növő fás szárú növényzet esetében legalább 2,0 méter,
ab) 3,0 méternél magasabbra növő fás szárú növényzet esetében legalább 5,0 méter,
ac) 7,0 méternél magasabbra növő fák esetében legalább 7,0 méter;
b) ingatlan határától az ültetési távolság:
ba) a jellemzően 2,5 méternél magasabbra nem növő fás szárú növényzet esetén legalább 0,5 méter,
bb) a jellemzően 2,5 méternél magasabbra növő fás szárú növényzet esetén legalább 1,0 méter
bc) jellemzően 5,0 méternél magasabbra növő fák esetében legalább 5,0 méter.
(5)59 Gázgyár részterületen telepítendő fafajták:
a) a Gázgyár volt üzemi területén meglévő fasorok kiegészítésére: kislevelű hárs (Tilia cordata – Greenspire),
b) a Gázgyár utca menti fasor kiegészítésére: krimi hárs (Tilia euchlora)
c) a parti második fasor kiegészítésére: platán (Platanus x acerifolia)
(6)60 Kertépítészeti tervben kell meghatározni a tereprendezés és zöldfelületek kialakítását az 14. számú melléklet szerinti műszaki tartalom szerint:
a) Békásmegyer-Ófalu, hagyományos lakóegyüttesek, új típusú lakóegyüttesek, hegyvidéki lakóterületek, gazdasági jellegű területek, Római-parti területek, rekreációs területek, Óbudai-sziget meghatározó területeken,
b) az 1 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén - az övezettől függetlenül -,
c) mélygarázs feletti, valamint az építési övezetben meghatározott kötelező tetőkerti kialakítás esetén.
27. A mélygarázs feletti zöldtető és a parkoló zöldfelületei
40. § (1)61 A tetőkerti zöldtető két- vagy háromszintes növényzete mélygarázs vagy más építményszint feletti örökzöld, vagy lombhullató fásszárú növényekkel egyaránt lehetséges.
(2) A tetőkert növényzettel nem fedett, burkolt felülete magas albedó értékű (magas fényvisszaverő hatású), világos színű burkolat lehet, alacsony albedó értékű (alacsony fényvisszaverő hatású) burkolat nem létesíthető.
41. § (1) Telken vagy közterületen a 6 férőhelynél nagyobb, új felszíni parkoló csak fásított parkolóként létesíthető.
(2) Telken belüli vagy közterületi 6 férőhely feletti felszíni parkoló fásítása során – a várakozóhelyek számának megfelelő előírt fatelepítés betartása mellett – a következő növénytelepítési szabályt is be kell tartani a 6. melléklet szerinti telepítési rend figyelembevételével:
a) merőleges vagy ferde (45º-os, vagy 60º-os) beállás esetén
aa) parkolószegély menti egybefüggő zöldsávban történő ültetés esetén minden 3 darab,
ab) parkolószegély menti járdasávban (faveremráccsal) történő ültetés esetén minden 2 darab,
ac) parkolóállások közötti zöldszigeten történő ültetés esetén minden 3 darab;
b) párhuzamos beállás esetén
ba) parkolószegély menti egybefüggő zöldsávban történő ültetés esetén minden 2 darab,
bb) parkolószegély menti járdasávban (faveremráccsal) történő ültetés esetén minden 1,5 darab,
bc) parkolóállások közötti zöldszigeten történő ültetés esetén minden 2 darab;
c) középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: – melynek szélessége legalább 2,0 méter kell, hogy legyen - minden 4 darab
megkezdett parkolóférőhely után legalább egy, a (7) bekezdésnek megfelelő fát kell telepíteni, kivéve, ha közterületen a meglévő közművek azt nem teszik lehetővé.
(3) Nem számít fásított parkolónak a parkolóállások között pontszerűen elhelyezett favermes fásítás.
(4) Az előkertben – amennyiben annak kialakítását más jogszabály nem tiltja – 60 férőhelynél nagyobb felszíni parkoló csak intenzíven fásított módon alakítható ki. A parkolófásítást úgy kell megvalósítani, hogy az biztosítsa a parkolóférőhelyek megfelelő árnyékolását.
(5) Nem közterületi nagyméretű parkoló esetén, ha annak befogadóképessége
a) 50 férőhelynél nagyobb, akkor a parkoló-sorokat egymástól legalább 2,0 méter széles, fásított zöldsávval kell elválasztani,
b) 300 férőhelynél nagyobb, akkor a parkolót legfeljebb 150 személygépjármű elhelyezését biztosító egységekre kell bontani, és az egyes parkolási egységek között legalább 10 m szélességű, összefüggően beültetett zöldsávot, zöldfelületet kell kialakítani.
(6) A parkolófelület melletti összefüggően beültetett zöldsáv legfeljebb 6,0 méterenként, maximum 1,5 m széles burkolt gyalogos átvezetésekkel tagolható.
(7)62 Parkolók fásításánál, továbbá a KÉSZ-ben kötelező fásítással érintett területen nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 14/16 törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.
(8) A parkolókat elválasztó zöldsávokban legalább kétszintes zöldfelületet kell kialakítani,
a) a cserjék tekintetében azok legalább fele arányban örökzöld,
b) a fák tekintetében lombhullató, nagy koronát növelő
növényzettel.
(9) A gazdasági jellegű meghatározó területeken az előírt zöldfelületnek megfelelő terület legalább 1/3-át63 fásított területként kell kialakítani, elsősorban nagy lombkoronájú fás szárú növényekkel.
Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata
28. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
42. § (1) A kerület közigazgatási területén a kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket a 7. melléklet tartalmazza. A mellékleten nem jelölt területeken a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) Nem alkalmasak a vezetékes felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlés légvezetékének, oszlopainak, tornyainak és egyéb a településképhez nem illő elemeinek létesítésére a 7. mellékleten nem jelölt területek közül
a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:
aa) a világörökség várományos terület,
ab) a védett érték (országos, fővárosi vagy kerületi védett érték), annak telke és a telkének 100 méteres környezete,
ac) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,
akkor sem, ha a környezetben a közterületeken még légvezetékes hálózat van;
b) a már beépült, az átalakuló vagy az átalakuló zöldmezős – távlatban beépítésre szánt –, a településkép szempontjából meghatározó területek ott, ahol:
ba) a terület már beépített és nincs légvezeték,
bb) a terület még nem beépített, de beépítésre szánt terület vagy
bc) jelentősen átalakuló a terület és új beépítés megvalósítására vagy jelentős funkcióváltásra kerül sor, továbbá a területen vagy közvetlen környezetében új közterület, magánút létesül, továbbá
c) azon belterületek, ahol a közterület szélessége eléri a 12,0 métert,
d) a természeti környezet védelmével érintett:
da) Natura 2000 területei
db) Budai Tájvédelmi Körzet területei,
dc) ökológiai hálózattal érintett területek,
dd) további országos védelemmel érintett területek,
de) fővárosi vagy kerületi természetvédelemmel érintett területek,
df) törvényben (BATrT) tájképvédelemmel érintett területek.
(2a)64 Átjátszó állomás, meglévő épületen vagy meglévő 6 méternél magasabb oszlopon való elhelyezése esetén a (2) bekezdés ac) alpontja figyelmen kívül hagyható.
(3) A távhőszolgáltatás vezetékei az elhelyezésre alkalmasnak jelölt területen sem vezethetők a földfelszín felett, a meglévő távhővezeték rekonstrukciója során azt föld alatti vezetékre kell cserélni.
(4)65 A villamos energia átviteli hálózat felszín feletti légkábeles vezetése nem lehetséges, a korábban megtervezett, legfeljebb 100 méteren befejezésre kerülő hálózat kivételével
a) a 7. számú mellékleten jelölt elsősorban alkalmas területeken kívüli beépítésre szánt területeken és
b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.
(5) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a 7. mellékleten elsősorban alkalmasnak jelölt területeken kívüli beépítésre szánt területeken a távvezetéket földkábelre kell kiváltani.
(6) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére – az (1)-(2) bekezdés alapján – nem alkalmas területeken:
a) hálózatfejlesztés vagy a hálózat bővítése, illetve ennek megfelelő hálózati rekonstrukció csak földkábeles módon történhet;
b) új vezetéktartó oszlop nem helyezhető el ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll, kivéve, ha a házi bekötés másként nem oldható meg;
c) új vezetéket a meglévő, szükség esetén az energiaellátást és az elektronikus hírközlést is egyaránt szolgáló közös oszlopon kell elhelyezni, a b) pont figyelembevételével;
d) a közterület teljes keresztmetszetét érintő útépítés vagy útrekonstrukció során
da) az adott közterületen a légvezetéket földkábelre kell cserélni vagy
db) annak műszakilag szükséges helyigényét és a későbbi földkábeles kiépítés lehetőségét biztosítani kell, továbbá
dc) az ingatlanok földfeletti hálózati bekötését – ahol az műszakilag kivitelezhető – szintén föld alatti bekötésre kell cserélni;
dd) a földalatti hálózatok földfelszíni műtárgyai (akna, kapcsolószekrény) a járdán a berendezési sávban elhelyezhetők – az adott területen a műtárgyakra vagy berendezésekre vonatkozó méretbeli és anyaghasználati rendelkezések figyelembevételével;
e) a közterületi járdák alatti vezetékfektetés befejezése után
ea) a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani;
(7) A közterületi járdán elhelyezésre kerülő vezetékes felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlés kábeleinek, berendezéseinek (kapcsolószekrény akna) elhelyezési szabályai a következők:
a) felszín feletti kábel csatlakozó szekrény vagy műtárgy nem helyezhető el:
aa) a 1,5 méternél keskenyebb járdán,
ab) az 1,0 m-es berendezési sávon kívül a 1,5 m-nél nagyobb szélességű járdán,
ac) közvetlenül az épületek közterületi határvonala előtt;
b) zártsorú beépítésű területen
ba) az energiaigény bővülése miatt létesítendő transzformátor berendezés (trafóház, oszloptrafó) a járdán felszín felett nem helyezhető el, azt a felszín alatt vagy a terepszinthez képest legfeljebb 0,6 m kiemelkedéssel kell biztosítani, vagy az újonnan épülő épületben kell elhelyezni,
bb) épület elé csak akkor helyezhető betápláló szekrény, ha annak kábelezésénél a későbbi áthelyezés lehetősége biztosított;
c) a járdában több külön szolgáltató által üzemeltetett hálózat esetén közös aknát kell létesíteni;
d) az útkereszteződéseknél a járdában legfeljebb két felszín alatti szekrény (akna) létesíthető abban az esetben, ha a területen jelen rendelet hatálybalépése előtt már van egy hír- vagy távközlési akna és a közös aknában való elhelyezés műszakilag nem oldható meg;
e) a berendezések anyaghasználatánál, színezésénél a 43. § szerinti rendelkezéseket is be kell tartani.
29. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
43. § (1)67 Nem alkalmasak a vezeték nélküli önálló elektronikus hírközlési építmény (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére a következő területek:
a) a 7. mellékleten elsősorban alkalmas területen kívüli területek közül a 42. § (2) bekezdés szerinti területek, valamint
b) a meglévő vagy tervezett
ba) egészségügyi létesítmények területe,
bb) bölcsődék, óvodák, az alsó- és középfokú oktatási létesítmények területe,
bc) a játszóterek területe,
bd) a zöldterületek területe,
c) a vízgazdálkodási területek, továbbá
d) a b) pont szerinti területek telekhatárától számított 200 m-es környezet.
(1a)68 Átjátszó állomás, meglévő épületen vagy meglévő 6 méternél magasabb oszlopon való elhelyezése esetén a 42. § (2) bekezdés ac) alpontja figyelmen kívül hagyható.
(2) Elsősorban alkalmas a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény (adótorony, átjátszó torony, átjátszó-állomás) közterületi elhelyezésére a 7. mellékleten elsősorban alkalmas területként jelölt terület.
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a (2) bekezdés szerinti elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, amelyen a építmény elhelyezésre kerül, nem tartozik az (1) bekezdésben felsoroltak közé, és a rendeltetése szerint elsődlegesen
ba) irodaház, parkolóház, sportcélú építmény vagy
bb) olyan templom, melynek tornyában vagy padlásterén belül a hírközlési létesítmény védett értéket nem érint vagy
bc) ha a ba)-bb) alpontok szerinti elhelyezés akadályba ütközik, vagy nem nyújt megfelelő szolgáltatást, akkor a 20 m építménymagasságot meghaladó lakóépület.
(4) A (3) bekezdés b) pont szerinti épület esetében a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a)69 a lapostetős épületen akkor helyezhető el, ha az elhelyezés az épület legalább 20 méteres magassága felett történik vagy 20 méternél alacsonyabb épületek esetében, ha a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonalától az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé nem emelkedik,
b) a magastetős épület padlásterében akkor helyezhető el, ha biztosított, hogy a padlástérben nincs más rendeltetési egység
c)70 egyéb épülethez rögzített módon parabola antenna kivételével, antenna elhelyezhető.
(5) Az önálló – nem más építményen elhelyezett – vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló sajátos építményként
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon,
b)71 fás, erdős környezetben elsősorban közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményen, műtárgyon
helyezhető el,
c)72 fémszerkezet esetén a színezése mohazöld vagy antracit lehet, továbbá
d) kerülendő a különböző növényzetet (fémből készült fa) utánzó oszlop kialakítás.
(6) 73Magaslaton új antennatorony csak kortárs építményként helyezhető el.
(7) A 4G - negyedik generációt meghaladó műszaki fejlesztést követően a szükséges antenna a közvilágítás tartóoszlopának magasításával akkor helyezhető el, ha annak az így növelt legmagasabb pontja a környező építési övezetekben létesíthető legmagasabb pontot 3,0 méternél jobban nem haladja meg.
30. A közmű és közvilágítás sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata
44. § (1)74 A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezései – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – csak mohazöld, törtfehér vagy antracit színűre festhetők, a tűzcsapok, a közlekedési lámpa kapcsolószekrénye, a közvilágítás és a távvezetékek oszlopai kivételével.
(2) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek legyenek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A közvilágítás oszlopai
a) Óbuda, Főtér és környezetének történeti közterületein, Óbuda-Újlak részterületen elhelyezett kandeláberek hagyományos fekete, antracit, tört fehér, vagy mohazöld színűek lehetnek, az adott közterületeket érintően egységesen,
b) a közterület alakítási terv által érintett közterületen az egységesen megtervezett közvilágítási lámpa helyezendő el,
c) a kertvárosi lakóterületeken faoszlop alkalmazható,
d) betonoszlop csak megrongálódott betonoszlop pótlására alkalmazható.
(4) A gyalogos felületen az akna fedlap a környező burkolattal azonos vagy azzal harmonizáló anyagú legyen.
31. A közlekedéssel kapcsolatos sajátos építmények – utak, berendezések, köztárgyak – elhelyezése, anyaghasználata
45. § (1) A közösségi- és a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos sajátos építmények, műtárgyak, berendezések elhelyezésének szabályai:
a) a tömegközlekedési járművek energiaellátását szolgáló felső vezetéken kívül más légvezeték, a közlekedést szolgáló légkábel és tartóoszlop nem létesíthető,
b) a közlekedési lámpák kapcsolószekrényei a járda berendezési sávjában helyezendők el, kivéve, ha a járda kialakítása, szélessége, zöldsávja azt utólag nem teszi lehetővé,
c) kerékpártároló a járdán csak akkor helyezhető el, ha a kerékpárok tárolása során visszamaradó gyalogosfelület szélessége legalább 2,0 m,
d) az utasváró környezetében a jegyárusító automata és a szemétgyűjtő az utasváró anyaghasználatával összhangban helyezhető el.
(2) A közterületen utak, járdák és egybefüggő gyalogosfelületek kialakítása során:
a) gyalogosutca vagy tér felületét egységesen díszburkolattal – a történeti közterületeken a kerületben hagyományos bazalt kockakő, kiskockakő vagy ahhoz hasonló esztétikai értékű burkolattal – kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó közterület alakítási tervben meghatározottak alapján,
b) a járdavédelemre szolgáló parkolást akadályozó fémpoller oszlopsor, kőbaba egy-egy utca mentén, de különösen a 8-10. melléklet szerint meghatározott városképi szempontból kiemelt közterületeken, történeti közterületeken és a városképi szempontból kiemelt területeken, továbbá közhasználat céljára átadott területeken egységes kivitelű legyen,
c) parkolóautomata a berendezési sávon belül helyezendő el, kivéve, ha a járda kialakítása, szélessége, zöldsávja azt utólag nem teszi lehetővé,
d) önálló bankjegy automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével – a közterületen nem helyezhető el,
e) parkolózár nem alkalmazható,
f) a 8-10. melléklet szerinti városkép szempontjából kiemelt területeken, kiemelt közterületeken és történeti közterületeken, közterületszakaszokon, továbbá a közhasználat céljára átadott területeken
fa) biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve,
fb) játszóterek, sportpályák védelmére létesítendő kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környező épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.
(3) Az utcai burkolatok teljes szélességű átépítése során legalább az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné vagy a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé.
(4) Újonnan kialakított, gépjármű-közlekedést szolgáló közterületi közutak és magánutak mentén
a) legalább az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni – kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné vagy a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé – és
b) az egyes utca vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
(5) A gépjármű-közlekedést szolgáló út menti növényzet (fa, bokor) nem akadályozhatja a közlekedésbiztonságot, ezért a kereszteződésben a keresztező út járdaszegély vonalától számított 10 méteren belül ennek figyelembevételével kell a növényzetet elhelyezni.
(6)75 Úszóművek kialakításakor kizárólag természetes anyagok (különösen fa, fém) alkalmazhatók. Harsány színezés nem megengedett.
A reklámokra, reklámberendezésekre, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
32. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása
46. § (1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a (2) – (11) bekezdések betartásával szabad, mely előírásokat a Reklám Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
(2) A kerület közigazgatási területén reklámozás céljából közterületen csak reklámos utcabútor alkalmazható.
(3) Nem helyezhető el reklámfelület
a) épületen a közterületről láthatóan, épületszerkezetekkel nem határolt módon – a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel,
b) kerítésen vagy más építményen, továbbá
c) épületen vetített reklámként vagy más digitális reklámhordozó eszköz segítségével,
d) a kirakatportálon belül – kivéve
da) a nyitva tartásra és a kereskedelmi jogszabályokban előírtak feltüntetésére vonatkozó információk közlését,
db) az üzletben árusított termékkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó, gazdasági reklámnak nem számító felületet vagy
dc) ha az a termék kirakatba való kihelyezésével együtt történik.
(4) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(5) Átmeneti időszakra megengedett reklámok a következők:
a)76 átfeszített molinó, vagy épületre, építményre kihelyezett transzparens, reklám, mely kizárólag a kerület vagy a főváros szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos- és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a védett értékekre vonatkozó városképi szempontok érvényesítésével, továbbá
aa) 77az elhelyezés leghamarabb az esemény kezdetétől számított egy héttel korábban történhet, és
ab) 78az esemény után el kell távolítani;
b) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény;
c) építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára, és legfeljebb 6 hónapig alkalmazható a Reklám Korm. rendeletben foglalt feltételek figyelembevételével.
d) 79plakáttábla legfeljebb 1 m2 információhordozó felülettel, kulturális események – különösen színház, koncert, cirkusz – hirdetéséhez,
e) 80egy időben legfeljebb 50 db plakáttábla kerülhet kihelyezésre a kerületben.
(6) Reklámmentesek a településkép védelméről szóló törvény 1. mellékletében meghatározott területek.
(7) Reklámos utcabútor régészeti lelőhely területén a településkép védelméről szóló törvény figyelembevételével csak akkor helyezhető el,
a) ha a lelőhely ténye a régészeti adatbázisban szerepel, de a régészeti feltárás eredménye nem került, és a jövőben sem kerül a felszínről láthatóan bemutatásra, és
b) ha a lelőhely nyilvántartásba vétele után a terület rendezése már megtörtént, továbbá
c) ha a jelen rendelet más rendelkezése nem tiltja.
(8) Reklámos utcabútorként a nem reklámmentes területeken a Reklám Korm. rendeletben lehetővé tett minden területfelhasználási egység közterületén elhelyezhető
a) közművelődési hirdetőoszlop,
b) utasváró (autóbusz, villamos, HÉV, vasút, taxi, hajókikötő),
c) más célra is szolgáló berendezésként
ca) fedett kerékpártároló,
cb) BUBI vagy más önkiszolgáló kerékpárállomás.
d) közterületi információs berendezésként
da) városi információs térkép legfeljebb 2x2,0 m2 információhordozó felülettel,
db) önkormányzati közérdekű információs tábla legfeljebb 2x9,0 m2 információhordozó felülettel,
dc) irányítótábla legfeljebb 2x0,8 m2 információhordozó felülettel,
dd) 81digitális, mechanikus közérdekű információs oszlop (okos város)
de) internet terminál.
(9) A (8) bekezdés szerinti területfelhasználás határvonala az érintett közterület középtengelyéig tart.
(10) A KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 és KÖk közlekedési területfelhasználási kategóriába sorolt területeken a következő reklámos utcabútorok helyezhetők el:
a) a (8) bekezdésben felsoroltak, továbbá
b) KÖk vasúti terület állomásterületén a fentieken túl legfeljebb 2 darab, kétoldali reklámtábla, melyek egyoldali felülete a 3 m2-t nem haladhatja meg.
(11) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 0,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el. Új többlakásos lakóház(ak) építését meghirdető tábla legfeljebb 6 m2 felülettel helyezhető el.
47. § (1) Reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.
(2) Reklámfelület az utasváró
a) tetején vagy arra szerelten nem helyezhető el,
b) oldalfelületein csak
ba) az úttesttel vagy vágánnyal párhuzamos határoló szerkezet legfeljebb egyharmadán, kétoldali felülettel, és
bb) a jármű érkezési irányával ellentétes egy szerkezeti oldalán, kétoldali felülettel
helyezhető el.
(3) A 46. § (8) bekezdés c) pontja szerinti más célra is szolgáló berendezés legfeljebb egy oldalán, és legfeljebb 2 m2 felületen tartalmazhat reklámfelületet.
(4) A 46. § (8) bekezdés d) pontja szerinti közterületi információs berendezés
a) információhordozó felületének maximum kétharmadán helyezető el reklámfelület,
b) reklámfelülete legfeljebb 2,0 m2 lehet a településképi szempontból meghatározó történeti beépítésű területen vagy történeti beépítésű terület környezetében – amennyiben az nem reklámmentes terület.
(5) Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
b) kápráztató fényű világító táblareklám,
c) led-es fényreklám,
d) LCD, plazma, LED TV vagy professzionális kijelző, videofal, projektor segítségével létrehozott felület,
e) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással reklámozó felület,
f) villogó effektust megjelenítő reklámfelület
g) fényújságszerűen mozgó feliratot vagy mozgó alakot tartalmazó felület.
(6) Taxi utasváró kizárólag ténylegesen működő taxidroszt területén tartalmazhat reklámfelületet, amennyiben a droszt megszűnik, az utasvárót el kell távolítani.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
Településképvédelmi tájékoztatás szakmai konzultáció
33. A kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai
48. § (1)82 A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a Korm. rend. szerinti szakmai konzultációt biztosítja a településképi követelményekről és a KÉSZ előírásairól.
(2)83 A főépítészi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében, az építési napló megnyitását megelőzően.
(3) Fővárosi és84 kerületi védett érték esetén, a konzultáció során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelésen túl, hogy a tervezett építési tevékenység az előírásoknak való megfelelőségen túl nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását.
(4) A kötelező szakmai konzultáció papír alapú kérelemre indul.
(5) Az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a kötelező szakmai konzultáció kérelméhez mellékelni kell:
a) a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját, a 11. melléklet szerinti tartalommal, olvasható és értelmezhető méretben, papír alapon benyújtva,
b)85
(6) A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben:
a) a dokumentáció nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek,
b) nincs igazolva az építési tevékenységhez kapcsolódó, a kerületi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelmények betartása.
(7) A kötelező szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a kérelmező papír alapon kap meg, és tartalmazza
a) a kérelem beérkezésének időpontját,
b) a kérelmező adatait,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírását,
d) az érintett ingatlan, címét és helyrajzi számát, építési övezeti besorolását,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információt,
f) a főépítész tájékoztatását, nyilatkozatát, illetve szakmai javaslatát.
A településképi véleményezési eljárás
34. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
49. §86 A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az 50. §-ban foglalt esetekben – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
35. A polgármester településképi véleményét megalapozó állásfoglalások
50. § (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az alábbi estekben:
a) fővárosi és87 kerületi védett érték 50,0 m-es környezetében lévő építmény esetében,
b) helyi jelentőségű védett természeti terület és helyi jelentőségű természeti emlék és védőövezetével érintett építési övezetbe tartozó ingatlan esetében,
c) a jelen rendelet szerint a településkép szempontjából meghatározó történeti beépítésű területeken, a 8-10. melléklet szerinti városképi szempontból kiemelt területeken, valamint a kiemelt közterületek és a kiemelt történeti közterületek mentén lévő építmény esetén,
d) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében,
e) a (2) bekezdésben meghatározott épületek és építmények fennmaradási engedélyezési eljárása esetében, valamint
f)88
(2) A polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az alábbi estekben:
a) valamennyi olyan épület és épületegyüttes esetében rendeltetéstől függetlenül, amely bruttó alapterülete meghaladja az 1000 m2-t,
b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes esetében rendeltetéstől és alapterülettől függetlenül, amelynek hasznos szintterülete meghaladja az 1000 m2-t,
c) fővárosi és89 kerületi védett építészeti érték átalakítása, felújítása, bővítése esetében,
d) műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő építmény, valamint az elhelyezhető hirdető berendezések és hirdetmények esetében,
e) egy telken több épület elhelyezése esetén,
f) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében,
g) új építésű lakóépület esetében – az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó épület kivételével.
36. A településképi véleményezés részletes szempontjai
51. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti és településképi illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, véleményét,
b) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e
c) megfelel-e jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja, telepítése megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz vagy biztosított marad az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza, zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
d) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
e) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő vagy a telepítendő fákra, fasorokra.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzlet- és cégjelzések és az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakítására, továbbá olyan épületen reklám, hirdetmény elhelyezésére, amelyen azt jogszabály lehetővé teszi,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, tetőkiemelései és esetleges tetőfelépítményei vonatkozásában – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) Fővárosi és90 kerületi védett érték esetén
a) vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység az előírásoknak való megfelelőségen túl nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását,
b) az (1)-(4) bekezdésben, továbbá az a) pontban vizsgáltak alapján a településképi véleményben előírhatók a 7. § szerinti védelmi követelmények is.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi és a főépítészi szakmai álláspont kialakítása során figyelembe kell venni.
37. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
52. § (1)91 A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező 1 példány kérelmet a 16. melléklet szerinti formanyomtatványon és 1 példány papír alapú, építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújt be postai úton vagy ügyfélfogadási időben az Ügyfélszolgálati Irodán vagy a Főépítészi és Várostervezési Irodán, egyidejűleg az építészeti tervdokumentációt elektronikusan az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által biztosított tárhelyre feltölti.
(2) A tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg a 11. melléklet szerinti tartalmi követelményeknek a főépítész 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(3) Az előzetes állásfoglalások alapján a polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, és gondoskodik annak határidőben történő továbbításáról.
A településképi bejelentési eljárás
38. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
53. § (1)92 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –:
a) fővárosi és kerületi védett (építészeti) érték
aa) homlokzati nyílászárójának – méretét, anyaghasználatát, osztását, színét tekintve – a meglévőtől (eredetitől) eltérő cseréje esetén,
ab) homlokzatának átalakítása, felújítása esetén,
ac) bővítése, meglévő szintterületének növelése esetén,
b) fővárosi és kerületi védett (építészeti) értéken, valamint lakótelepi telepszerű övezetben lévő épület a homlokzatfelület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) a fővárosi és kerületi védett (építészeti) érték, továbbá a 8.-10. melléklet szerinti városképi szempontból kiemelt területeken lévő, és a kiemelt közterületek, kiemelt történeti közterületek mentén lévő építmény
ca) közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása esetén
cb) közterület felé eső homlokzatainak az építmény megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, utólagos hőszigetelése, megváltoztatása esetén,
cc) közterület felé eső homlokzatain épületgépészeti berendezés (napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klímaberendezés) homlokzati - telepszerű övezetben kizárólag a földszinten - továbbá tető felületein történő elhelyezése esetén,
d) fővárosi és kerületi védett érték telkén, a 8.-10. melléklet szerinti városképi szempontból kiemelt területeken lévő, és a kiemelt közterületek, kiemelt történeti közterületek mentén
da) a közterületi határvonalon kerítés, azzal összeépített, építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és tároló elhelyezése esetén,
db) az épület homlokzatára, kapujára, az építési telkén vagy kerítésére, kerítéskapujára rögzített üzlet- és cégjelzés elhelyezése esetén, ha annak felülete a 2,0 m2-t meghaladja,
dc) információs tábla, megállító tábla elhelyezése esetén,
e) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
f) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén, amelynek az építési tevékenység utáni legmagasabb pontja legalább 2,5 méter és legfeljebb 4,5 méter, térfogata legalább nettó 30 m3, legfeljebb nettó 100 m3,
g) munkásszálló rendeltetés kialakítása esetén,
h) a 4. melléklet szerinti lakótelepi összetartozó egységeken meglévő többszintes épületek tartószerkezetet érintő átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén,
i) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, antennatorony építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága legalább 3,0 méter, legfeljebb 6,0 méter,
j) totemoszlop építése, elhelyezése esetén,
k) emlékfal építése esetén, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 métert,
l) közterületen, vagy magánterület közterület felől látható részén, előkertjében elhelyezendő kioszk, fedett terasz, fedett kerékpártároló építése, a meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
m) úszómű, úszólétesítmény, egyéb úszólétesítmény, vízijármű elhelyezése, kikötése esetén,
n) Megfelelőség-igazolással - vagy a 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és 15 napnál tovább, de legfeljebb 180 napig fennálló
na) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
nb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
nc) levegővel felfújt vagy feszített fedés (sátorszerkezet),
o) közterületről látható homlokzat megváltoztatása esetén, amennyiben az épület alapterülete az 500 m2-t meghaladja.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –meglévő építmény rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat, a korábbi rendeltetéshez képest az alábbiak szerinti hatást eredményezi:
a) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
b) lakás rendeltetésének változása, mellyel lakás szűnik meg,
c) egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakásrendeltetéssé módosítása,
d) a tervezett új rendeltetés szeszesital-árusítással függ össze,
e) lakásszám változása, ha egy lakásból több lakást alakítanak ki,
f) bármely rendeltetésből kereskedelmi rendeltetés kialakítása.
(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, valamint reklámos utcabútor elhelyezése tekintetében.
(4)93 Amennyiben az (1)-(3) bekezdésben nevesített építési tevékenység fővárosi és94 kerületi védett értéket érint vagy a közterületről látható és a településképet érinti, a polgármester a településképi bejelentést a főépítész szakmai állásfoglalására alapozva bírálja el.
(5)95 Az (1) bekezdés b) pontja esetében lakótelepi övezetben a legalább négyszintes épületek homlokzati színezésének, felületképzésének megváltoztatásához a polgármester a településképi bejelentést a Tervtanács szakmai állásfoglalására alapozva bírálja el.
39. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
54. § (1)96 A településképi bejelentési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a tervezett építési tevékenység az 53. §-ban meghatározott munkálatok közül több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor az eljárás kezdeményezése egy bejelentésben is kérhető.
(3)97 A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a 17. melléklet, az építészeti-műszaki tervet a 11. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. A bejelentéshez mellékelt dokumentációnak az 53. § (4)-(5) bekezdés esetében tartalmaznia kell a főépítész vagy a tervtanács előzetes álláspontját.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – akkor veszti tudomásul, ha:
a) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, valamint a hatályos jogszabályoknak,
b) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, az elhelyezésének módja, mérete megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezésre vonatkozó jogszabályban foglalt elhelyezési követelményeknek,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát a csatolt dokumentumok által igazolt módon indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza, valamint megfelel a településképi követelményeknek,
d) kerületi védett érték esetén megfelel a jelen rendeletben foglalt védett értékre vonatkozó előírásoknak.
(5) bejelentés tudomásul vételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított 1 évig érvényes és nem hosszabbítható.
(6) A polgármester döntését az Építési Hatósági Osztály készíti elő és gondoskodik annak határidőben történő továbbításáról.
(7) A közterületen az Építési Hatósági Osztály ügyintézője a közterület-felügyelő közreműködésével ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a településképi bejelentés alapján végzett tevékenység folytatását.
A településképi kötelezés, településkép védelmi bírság
55. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében az építési tevékenységet folytatóval szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése, felszólítása ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d)99 a IV.-XII. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése
e)100 a 8-10. melléklet szerinti városkép szempontjából kiemelt területek, kiemelt közterületek és történeti közterületek mentén a településképet rontó állapot kialakulása
esetén.
(2)101 A településképi kötelezési eljárás során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági határozatban rendelkezik.
(4) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d)102 településkép védelmi bírság.
(5)103 A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(6)104 A településkép védelmi bírság mértéke:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100 000 forint,
b) a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d)105 a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként
da) az 1. sz. mellékletében felsorolt kerületi egyedi védelem alatt álló építmény esetén legfeljebb 1 000 000 forint,
db) a 10. § (1) pontban településképi szempontból meghatározó területek közül a da) pont kivételével:
a. Óbuda, Fő tér és környezete,
b. Békásmegyer-Ófalu,
c. Hagyományos lakóterületek
esetén legfeljebb 500 000 forint,
dc) a kerület db) pontban rögzített területein kívül legfeljebb 200 000 forint.
(7) A polgármester döntését az Építési Hatósági Osztály készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A támogatási rendszer tartalma és a pályázati eljárás
40. A kerületi védett értékek támogatása
56. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében „III. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.
(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó kerületi védett (építészeti) értékek, azok szűkebb környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.
(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a bizottság106 írja ki.
41. A támogatás elnyerésének feltételei
57. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az illetékes építésügyi hatóság által jogerősen engedélyezett tervdokumentációt, amennyiben a tervezett munkálatok engedélykötelesek,
b) a területi építész kamarák által vezetett tervezői névjegyzékben szereplő építészmérnök által készített műszaki leírást, amennyiben a tervezett tevékenység az Étv. 33/A. §-a szerinti vagy nem engedélyköteles,
c) fényképeket a kerületi védett értékről, épületrészről,
d) költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,
e) banki igazolást a költségvetésben szereplő összeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,
f) tulajdonjogot igazoló okiratot,
g) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
(2) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására nincs lehetőség.
(3) A pályázati kiírás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(4) A pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját a pályázati kiírásban kell meghatározni.
42. A pályázat elbírálása
58. § (1) A beérkezett pályázatokat a bizottság a soron következő ülésén bírálja el. A pályázatok elbírálásának szempontjait a pályázati kiírásban kell meghatározni.
(2) A bizottság szakmai szempontok alapján dönt a támogatás odaítéléséről és mértékéről.
43. A támogatás felhasználása
59. § A pályázattal kapcsolatban e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a társasházak felújításának pénzügyi támogatásáról szóló önkormányzati rendeletnek
a) a figyelembe vehető költségekre,
b) az egy pályázó által benyújtható pályázatok számára,
c) a pályázati eljárásra,
d) a kivitelezésre, valamint
e) a pénzügyi rendelkezésekre
vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
60. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(4) A rendelet hatálybalépését követően az ÓBVSZ településképre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(5)107
1. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
A KERÜLETI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE |
|---|
1. Védett épületek, építmények 108 |
SZÁM |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ |
CÍM |
HV-001 |
Jézus Szíve Kápolna – „Filoxéra” kápolna |
21862 |
Bécsi út 411-413. |
HV-004 |
Lakóépület |
14627/1 |
Dereglye utca 1/a. |
HV-005 |
Lakóépület |
14625/1 |
Evező utca 1. |
HV-019 |
Pogány torony |
22566/2 |
Kilátó utca |
HV-021 |
Iskola |
17310 |
Kiscelli utca 78-82. |
HV-024 |
Lakóépület |
14615/6 |
Kolosy tér 1/a. |
HV-025 |
Lakóépület |
14615/7 |
Kolosy tér 1/b. |
HV-027 |
Csillaghegyi Jézus Szíve plébániatemplom és parókia |
61196 |
Lehel utca 16. |
HV-028 |
Volt Irgalom háza |
17321 |
San Marco utca 48-50. |
HV-030 |
Idősek otthona |
21736/1 |
Újvár utca 2. |
HV-031 |
Református templom |
61067 |
Vörösmarty utca 2/a. |
HV-032 |
Első Óbudai Általános Iskola |
18729/2 |
Vörösvári út 93. |
HV-015 |
Régi malom – laktanya épületek |
16916/2, 16916/3, 16916/5 |
Vörösvári út 101-105. |
HV-035 |
református egyházgondnok villája, Szántay Endre építész (1911‐1913) |
61803 |
Valéria utca 11 |
2. Védett épületegyüttesek |
|---|
SZÁM |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ |
CÍM |
HV-003 |
Egykori Harisnyagyár épületei (Bogdáni út – Folyamőr u. meghosszabbítása – HÉV vonal által határolt, az 1923-1928 között épült épületegyüttes) és a kémény |
19250/6 |
Bogdáni út 1. |
HV-006 |
BUSZESZ – egykori szeszgyár épületei (36/a-b. sz. épületek) |
18380 |
Folyamőr utca 7-13. |
3. Védett épületrészek |
|---|
SZÁM |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ |
CÍM |
HV-007 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17247 |
Föld utca 48/a. |
HV-008 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17248 |
Föld utca 48/b. |
HV-009 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17249 |
Föld utca 48/c. |
HV-010 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17250 |
Föld utca 50/a. |
HV-011 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17251 |
Föld utca 50/b. |
HV-012 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17252 |
Föld utca 50/c. |
HV-017 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17384 |
Kenyeres utca 36. |
HV-018 |
Lakóépület – utcai homlokzata |
17386 |
Kenyeres utca 40. |
HV-014 |
Régi malom raktárépületei – utcai homlokzatok |
16916/2 |
Hévízi út 1. |
HV-022 |
Lakóépület– utcai homlokzata |
17267 |
Kiscelli utca 71. |
HV-023 |
Lakóépület– utcai homlokzata |
17262 |
Kiscelli utca 81. |
HV-026 |
Goldberger textilgyár homlokzati falai |
17970/1 |
Lajos utca 93-99. |
HV-029 |
Csarnoképület – volt textilfestő gyár: nyugati homlokzat és a déli homlokzat 55m-es szakasza |
19379/1 |
Szentendrei út 175. |
4. Védett műtárgy |
|---|
SZÁM |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ |
CÍM |
HV-002 |
Jézus Szíve Kápolna, Filoxéra kápolna előtti feszület |
21862 |
Bécsi út 411-413. |
HV-013 |
123. számú határkő, állítva 1878-ban |
22082/2 |
Határ utca – Jutas utca sarok |
HV-036 |
volt hajógyár kéménye |
18386/5 |
Óbudai-sziget |
HV-037 |
volt gázgyár kéménye |
19333/51 |
Gázgyár utca |
HV-038 |
volt selyemgyár kéménye |
16895/9 |
Bécsi út 267 |
HV-039 |
volt textilfestő kéménye |
19379/1 |
Szentendrei út 175. |
HV-040 |
volt házgyár kéménye |
19365/6 |
Szentendrei út 101-105. |
HV-041 |
volt szeszgyár kéménye |
18391 |
Folyamőr utca |
2. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK |
|---|
1. Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása |
|
2. Településképi szempontból meghatározó területek részterületei |
||
|---|---|---|
Békásmegyer-Ófalu történeti beépítésű területe, |
Belső-Óbuda |
|
|
|
|
Gázgyár - Textilfestő |
Fő tér és környezete - Harisnyagyár |
|
|
|
|
3. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet |
|
|---|---|
ÜZLET- ÉS CÉGJELZÉSEK HOMLOKZATI ELHELYEZÉSÉNEK MINTAÁBRÁI |
|
1. Üzlettábla |
|
Üzletportál nyílásán belül elhelyezve |
|
|
|
|
|
Üzletportál nyílásai fölött, a homlokzat rendjéhez és a nyílás(ok)hoz igazodva |
|
|
|
Üzletportált keretbe foglalva |
az üzletportál nyílásai között (kivételes esetben) |
|
|
Árkád esetén előre kijelölt, önálló üzletjelző sávon |
|
|
|
Árkád esetén a külső homlokzati síkon |
|
|
|
|
|
2. Üzletfelirat önállá betűkből |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
3. Cégér falsíkra merőlegesen elhelyezve |
|||||
|
|
|
|||
4. Céglogó és cégfelirat épület tetőzetén elhelyezve |
|||
|---|---|---|---|
|
|
||
5. cégtábla |
|||
Falsíkkal párhuzamosan elhelyezve |
|||
|
|
||
|
|
||
4. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
LAKÓTELEPEK ÉPÜLETSZÍNEZÉSÉT MEGHATÁROZÓ ÖSSZETARTOZÓ EGYSÉGEK
2. Kaszásdűlői lakótelep
3. Bécsi úti (Gyógyszergyár utcai) lakótelep |
|---|
|
4. Római úti (Pók utcai) lakótelep |
|
5. Békásmegyeri lakótelep |
|---|
|
5. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet |
|||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
BÉKÁSMEGYER-ÓFALU TÖRTÉNETI BEÉPÍTÉSŰ RÉSZTERÜLETÉN A KARAKTERRE JELLEMZŐ ELRENDEZÉSI, FORMAI, MÉRET- ÉS ARÁNYBELI MINTÁK |
|||||||||||
1. Utcára merőleges épületszárny utcai homlokzatának arányrendszere – hosszúház |
|||||||||||
A |
jellemző méretek – figyelembevételük kötelező |
||||||||||
homlokzat |
beépítési séma |
méretek |
|||||||||
|
|
épületsáv szélessége |
cca. 5,0-6,0 m |
||||||||
max: 6,0 m |
|||||||||||
tornácsáv szélessége |
cca. 0,9-1,25 m |
||||||||||
ereszmagasság |
cca. 3,0-3,5 m |
||||||||||
max: 3,5 m |
|||||||||||
tetőhajlásszög |
cca. 40-45° |
||||||||||
B |
jellemző építészeti kialakítás – figyelembevételük ajánlott |
||||||||||
B1 |
az épületsáv jellemzői |
||||||||||
- az épületsáv szimmetriatengelyében két álló téglalap arányú osztott ablak |
|||||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
||||||||
B2 |
az ablakok jellemzői |
||||||||||
- álló téglalap formájú, középen felnyíló, osztott üvegezéssel, |
|||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
B3 a tornácsáv jellemzői
- alátámasztás nélküli vagy falazott, illetve fa oszloppal alátámasztott
- szabadon vagy bejárati ajtóval beépítve
B4 Oromfal és padlásbevilágító jellemzői
- teljes vagy csonkakontyolt oromzat,
- az oromzati fal szimmetriatengelyében egy vagy két kisméretű padlásszellőző ablaknyílás
- jellemző formája a fölső két sarkán lecsapott téglalap, egyéb változatos formák is fellelhetők
B5 tornác alátámasztás jellemzői
- falazott, fa vagy alátámasztás nélküli
2. Utcával párhuzamos épületszárny utcai homlokzatának arányrendszere – hajlított ház
A jellemző méretek – figyelembevételük kötelező
homlokzat beépítési séma méretek
oldalhatáron, nem tűzfalas kialakítással
utcai épületszárny szélessége cca. 6,0-9,0 m max: 10,0 m
ereszmagasság cca. 3,0-3,5 m
max: 3,5 m
tetőhajlásszög cca. 36-45°
oldalhatáron, tűzfalas kialakítással (újonnan nem alakítható ki!)
utcai épületszárny szélessége cca. 6,0-9,0 m max: 10,0 m
ereszmagasság cca. 3,5-4,0 m
max: 4,0 m
tetőhajlásszög cca. 36-45°
B jellemző építészeti kialakítás – figyelembevételük ajánlott
B1 az utcai homlokzat jellemzői – oldalhatáron tűzfalas kialakítással
- az oldalhatáron tűzfalasan beforduló utcai épületszárnyakon nagyobb ereszmagasság, hangsúlyos párkányzat,
- önálló vagy párosával megjelenő ablakok – díszítő vakolatsávokkal/ ablakkeretezéssel
B2 |
utcai homlokzat jellemzői – oldalhatáron nem tűzfalas kialakítással |
|||||||||||
- önálló vagy párosával megjelenő ablakok |
||||||||||||
|
|
|
||||||||||
B3 |
az ablakok jellemzői |
|||||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|||||||||||
- álló téglalap formájú, középen felnyíló, osztott üvegezéssel |
||||||||||||
B4 |
párkányzat jellemzői a magasabb ereszkialakításnál |
|||||||||||
- alacsonyabb ereszmagasság |
||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||
3. Utcával párhuzamos épületszárny utcai homlokzatának arányrendszere – hajlított ház |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
A |
jellemző méretek – figyelembevételük kötelező |
|||||
homlokzat |
beépítési séma |
méretek |
||||
oldalhatáron, nem tűzfalas kialakítással |
||||||
|
|
utcai épületszárny szélessége |
cca. 6,0-9,0 m |
|||
max: 10,0 m |
||||||
ereszmagasság |
cca. 3,0-3,5 m |
|||||
max: 3,5 m |
||||||
tetőhajlásszög |
cca. 36-45° |
|||||
oldalhatáron, tűzfalas kialakítással (újonnan nem alakítható ki!) |
||||||
|
|
utcai épületszárny szélessége |
cca. 6,0-9,0 m |
|||
max: 10,0 m |
||||||
ereszmagasság |
cca. 3,5-4,0 m |
|||||
max: 4,0 m |
||||||
tetőhajlásszög |
cca. 36-45° |
|||||
B |
jellemző építészeti kialakítás – figyelembevételük ajánlott |
|||||
B1 |
az utcai homlokzat jellemzői |
|||||
- jellemzően párosával, esetenként egyedül megjelenő ablakok, |
||||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
3. Utcával párhuzamos épületszárny utcai homlokzatának arányrendszere – hajlított ház |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
B2 |
az ablakok jellemzői |
|||||||||||
- jellemzően álló téglalap formájú, középen felnyíló, osztott üvegezéssel, |
||||||||||||
|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|||||||||
B2 |
az ablakok jellemzői |
|||||||||||
- kétszárnyú, fából készült tömör kapuzat a homlokzat középső vagy szélső részén |
||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||
6. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
PARKOLÓK NÖVÉNYTELEPÍTÉSÉNEK MINTAÁBRÁI |
||||||
1. parkolószegély menti egybefüggő zöldsávban történő ültetés esetén |
||||||
merőleges beállás |
ferde beállás |
párhuzamos beállás |
||||
|
|
|
||||
2. parkolószegély menti járdasávban (faveremráccsal) történő ültetés esetén |
||||||
merőleges beállás |
ferde beállás |
párhuzamos beállás |
||||
|
|
|
||||
3. parkolóállások közötti zöldszigeten történő ültetés esetén |
||||||
merőleges beállás |
ferde beállás |
párhuzamos beállás |
||||
|
|
|
||||
4. középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén |
||||||
merőleges beállás |
ferde beállás |
|||||
|
|
|||||
7. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉS-ALKALMASSÁGI LEHATÁROLÁSAI |
|---|
|
8. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
t |
|---|
VÁROSKÉP SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK, KIEMELT KÖZTERÜLETEK, TÖRTÉNETI KÖZTERÜLETEK |
|
9. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
KIEMELT KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZTERÜLETSZAKASZOK JEGYZÉKE |
|---|
10. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK RÉSZTERÜLETEINEK TÖRTÉNETI KÖZTERÜLETEI ÉS KÖZTERÜLETSZAKASZAI |
|---|
11. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
10911. melléklet |
A TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOKHOZ BENYÚJTANDÓ KÖTELEZŐ MUNKARÉSZEK |
12. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
11012. melléklet |
KÖTELEZŐEN ALKALMAZANDÓ KERÍTÉSTÍPUS A GÁZGYÁR RÉSZTERÜLET HAGYOMÁNYOS LAKÓEGYÜTTESEK TERÜLETÉN |
|
13. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
111 11213. melléklet |
TÁJIDEGEN, AGRESSZÍVEN GYOMOSÍTÓ, INVAZÍV, EZÉRT NEM TELEPÍTHETŐ NÖVÉNYFAJOK LISTÁJA |
1. kanadai nyár (Populus x canadensis), |
14. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
11314. melléklet |
KERTÉPÍTÉSZETI TERV TARTALMA |
15. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
11415. melléklet |
1. |
Az érintett ingatlan |
|
Címe: |
103 Budapest, …………………………………………….. |
|
Helyrajzi száma: |
…………………………………………………………………….. |
|
2. |
A konzultáció kérelmezője, építtető: |
|
Neve: |
……………………………………………………………………... |
|
Címe / székhelye: |
……………………………………………………………………... |
|
Telefonszám: |
……………………………………………………………………... |
|
E-mail címe: |
……………………………………………………………………... |
|
3. |
A tervező |
|
Neve: |
……………………………………………………………………... |
|
Címe / székhelye: |
……………………………………………………………………... |
|
Telefonszám: |
……………………………………………………………………... |
|
E-mail címe: |
……………………………………………………………………... |
|
4. |
A tervezett egyszerű bejelentéses építési tevékenység rövid leírása: |
Aláírás |
A kérelem benyújtható: |
Ügyfélfogadás ideje: |
|
|
|
|
16. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
11516. melléklet |
Címe: 103 Budapest, ……………………………………………..
Helyrajzi száma: ……………………………………………………………………..
2. Az építéshatósági engedély kiemelt kérelmezője
Neve: ……………………………………………………………………...
Címe / székhelye: ……………………………………………………………………...
Telefonszám: ……………………………………………………………………...
E-mail címe: ……………………………………………………………………...
3. A tervező
Neve: ……………………………………………………………………...
Címe / székhelye:
Jogosultság száma: ……………………………………………………………………...
……………………………………………………………………...
Telefonszám: ……………………………………………………………………...
E-mail címe: ……………………………………………………………………...
4. ÉTDR azonosító (melyhez Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Polgármesterének a hozzáférés biztosított):
……………………………………………………………………...
5. Az ÉTDR rendszerben a hozzáférést …... év ……hó … napján biztosítottam.
6. A tervezett építési tevékenység rövid leírása
................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
………………………………… |
Aláírás |
A kérelem benyújtható: |
Ügyfélfogadás ideje: |
|
|
|
|
17. melléklet a 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
11617. melléklet |
Címe: 103 Budapest, ……………………………………………..
Helyrajzi száma: ……………………………………………………………………..
2. A bejelentés kérelmezője
Neve: ……………………………………………………………………...
Címe / székhelye: ……………………………………………………………………...
Telefonszám: ……………………………………………………………………...
E-mail címe: ……………………………………………………………………...
3. A tervező
Neve: ……………………………………………………………………...
Címe / székhelye:
Jogosultság száma: ……………………………………………………………………...
……………………………………………………………………...
Telefonszám: ……………………………………………………………………...
E-mail címe: ……………………………………………………………………...
4. A tervezett építési tevékenység rövid leírása
..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
……………………………… |
Aláírás |
A kérelem benyújtható: |
Ügyfélfogadás ideje: |
|
|
|
|
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 1. §
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 1. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 1. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 1. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 1. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 1. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 1. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 2. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 2. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 2. §
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 3. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 4. §
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 1. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 1. pontja
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 5. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 2. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 6. §
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. – 31/2018. (VII. 12.) Ör. 4.§ 1. pontjával megállapított szövegű – 25. § 1. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 4. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 6. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 7. pontja
Beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 7. §
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 7. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 3. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 3. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 3. §
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 2. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 8. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 4. § (1) bekezdés
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 4. § (2) bekezdés
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 4. § (2) bekezdés
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 8. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 8. §
módosította. 22/2018. (VI. 26.) Ör. 9. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 5. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 9. pontja
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 10. §
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26 § 2. pontja
módosította: 21/2019.(VI. 24.) Ör. 6. § (1) bekezdés
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 6. § (2) bekezdés
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 3. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 3. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 4. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 5. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 11. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 5. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 5. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 5. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. – 31/2018. (VII. 12.) Ör. 4. § 2. pontjával megállapított szövegű – 26. § 5. pontja
hatályon kívül helyezte: 22/2018. (VI. 26.) Ör. – 31/2018. (VII. 12.) Ör. 4. § 2. pontjával megállapított szövegű – 26. § 5. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 6. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 11. § (1) bekezdés
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 11. § (2) bekezdés
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 12. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 13. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 12. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 14. § (1) bekezdés
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 13. pontja
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 14. § (2) bekezdés
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 7. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 15. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 16. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 14. pontja
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 8. § (1) bekezdés
módosította: 212019. (VI. 24.) Ör. 8. § (2) bekezdés
hatályon kívül helyezte: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 20. § 1. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 15. pontja
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 9. § (1) bekezdés
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 9. § (2) bekezdés
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 17. § (1) bekezdés
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 17. § (2) bekezdés
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 17. § (3) bekezdés
Módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 7. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 18. §
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 10. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 19. § (1) bekezdés
Módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 16. pontja
Módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 26. § 8. pontja
Beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 11. §-a.
Beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 11. §-a.
Módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 19. § (2) bekezdése.
módosította: 22/2018. (VI. 22.) Ör. 20. §
módosította: 22/2018. (VI. 22.) Ör. 20. §
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 3. pontja
hatályon kívül helyezte: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 20. § 2. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 12. §
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 3. pontja
hatályon kívül helyezte: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 20. § 3. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 3. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 3. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 13. §
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 14. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 17. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 19. § 3. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 18. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 19. pontja
módosította: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 15. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 20. pontja
beiktatta: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 22. § (1) bekezdés
beiktatta: 21/2019. (VI. 24.) Ör. 16. §
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 21. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 22. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 22. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 25. § 22. pontja
módosította: 22/2018. (VI. 26.) Ör. 22. § (2) bekezdés
módosította: 5/2020. (II. 24.) Ör. 9. §
Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján.
módosította: 22/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése, hatályos 2018. augusztus 1-től
módosította: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től
beiktatta: 22/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése, hatályos 2018. augusztus 1-től
beiktatta: 22/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése, hatályos 2018. augusztus 1-től
módosította: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től
beiktatta: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től
beiktatta: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (4) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től
beiktatta: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től
beiktatta: 21/2019. (VI.24.) önkormányzati rendelet 17. § (6) bekezdése, hatályos 2019. augusztus 1-től