Ónod község képviselő testületének 7/2019 (X.23.) önkormányzati rendelete
3/2018. (III. 15.) önkormányzati rendelete az azt módosító 7/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Ónod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 23- 2019. 10. 23Ónod község képviselő testületének 7/2019 (X.23.) önkormányzati rendelete
3/2018. (III. 15.) önkormányzati rendelete az azt módosító 7/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Ónod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ónod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ónod Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
2. §
3. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat a képviselő-testület 7/2017. (V. 17.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a Megyei Önkormányzattal.
Önkormányzati feladatok, hatáskörök
5. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő-testület hivatala, a jegyző, valamint a Társulás látják el.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testületet – megbízás alapján - bármely képviselő képviselheti.
(4) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak. Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza.
(7) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.
(8) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.
(9) A (8) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.
(10) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
6. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.
7. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed Ónod Község Önkormányzata Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre valamint az Ónodi Polgármesteri Hivatalra.
A képviselő-testület működése
8. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
A Képviselő-testület üléseinek összehívása, munkaterve
9. §
A Képviselő-testület munkaterve
10. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a testület elé.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület tagja,
d) jegyző,
e) aljegyző
f) bizottság,
g) nemzetiségi önkormányzat.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület üléseinek havi időpontját és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a közmeghallgatás időpontját.
(4) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelnie:
a) jogszabályokban és önkormányzati rendeletekben meghatározott beszámolóknak,
b) az előző év költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolónak, és a következő év költségvetésének,
c) az önkormányzat összefoglaló belső ellenőrzési jelentésének és következő évi belső ellenőrzési tervének,
d) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek következő évi üzleti tervének és éves beszámolójának,
e) a nemzetiségi önkormányzat beszámolójának a költségvetésükről és azok végrehajtásáról.
Alakuló ülés
11. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy azt követő ülésen megválasztja bizottságait, és a polgármester javaslatára, titkos szavazással az alpolgármestert. Dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról. A Képviselő-testület csak saját tagjai közül választ 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert. Az alpolgármester megválasztását követően esküt vagy fogadalmat tesz, és aláírja az erről készült okmányt.
A képviselő-testület ülésének vezetése
12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén, a testületi ülés vezetésére törvény szerint jogosult alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendjét,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(4) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja bármelyik napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határoz.
13. § (1) A polgármester köteles biztosítani a képviselő-testület ülése működésének rendjét. Ennek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,
c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi ülés rendjét zavaró magatartás tanúsít.
(2) A testület ülésén megjelent állampolgárok csak a hallgatóság részére kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja az illetőt, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezi az érintetteket a terem elhagyására.
(3) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen az előterjesztett napirendi pontok tárgyalása rendkívül elhúzódik, a polgármester a testület bármely tagjának javaslatára az ülést elnapolhatja. Az elnapolásról és a folytatólagos ülés időpontjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Az ülés vezetésének rendje a következő:
Rendkívüli ülés
14. § (1) A rendkívüli ülés kötelező összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni kell, hogy kinek a meghívását kezdeményezik a testületi ülésre.
(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.
(4) A polgármester a testületi ülést a kezdeményezés benyújtását követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.
(5) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést az Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Vezetője hívja össze.
(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalására. A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni a meghívottaknak. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.
Határozatképesség
15. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha azon a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról 8 napon belül kell gondoskodni ugyanazon napirendek megtárgyalásával.
Az előterjesztés
16. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, - sürgősségi és indokolt esetekben - szóban kerül benyújtásra.
Sürgősségi indítvány
17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző a képviselő-testület ülésén új napirendi pont tárgyalására - azt indokolva - sürgősségi indítványt tehet.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: a sürgősség okát és a napirendi pontra vonatkozó előterjesztést is tartalmazó írásbeli indítványukat az ülést megelőző napon 12 óráig a polgármester részére benyújtják. A sürgősségi indítvánnyal kezdeményezett napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel - vita nélkül - határoz.
A napirendek vitája
18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett - a tájékoztatók kivételével - külön-külön nyit vitát. Előtte az előterjesztő rövid - legfeljebb 3 perces - kiegészítést tehet. A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt legfeljebb 2 percben a bizottsági elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag - ismertetik. Az előterjesztés feletti vita során az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotására, illetve átadott hatáskörbe tartozó ügyekben, a bizottság döntése után terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként és személyenként legfeljebb 3 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Az előterjesztő az előterjesztéssel kapcsolatos konkrét kérdésekre azonnal válaszol.
(6) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(7) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.
A döntéshozatal – határozathozatal
19. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Határozatképes a képviselő-testület, ha a képviselő-testület tagjainak több mint a fele – 4 fő - jelen van. A határozathozatal szempontjából a képviselő-testület határozatképességét az ülésteremben tartózkodó képviselők létszámából kell meghatározni.
(3) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntéshozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének - 4 fő egybehangzó- szavazata szükséges (minősített többség). A döntéshozatalnál a minősített többséget igénylő ügyek meghatározására az Mötv. vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
Szavazás
20. § (1) Szavazni személyesen, igennel, nemmel vagy tartózkodással lehet.
(2) A szavazás nyílt, titkos vagy névszerinti lehet.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Név szerinti szavazás
21. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:
Titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság képviselő-testületi tagjaiból álló bizottság végzi.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, akár szavazóhelyiség és urna igénybevételével történhet a képviselő-testület tagjai közül választott szavazatszámláló bizottság közreműködésével. A szavazólapon rögzíteni kell az eldöntendő kérdést, választás esetén az érintett személyek neveit ABC sorrendben.
(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. A szavazás előtt a titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét, illetve a szavazás módját.
(4) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
Határozat
23. § (1) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.
(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.
Jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről külön - külön írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket archiválni kell.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
Önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
A tanácskozás rendje
26. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A polgármester saját hatáskörében eldöntve napirend előtti felszólalást engedélyezhet, melynek időtartama 2 percet nem haladhatja meg.
(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a polgármesteri hivatal ügyintézője, továbbá szakértő vesz részt.
(5) A zárt ülésen résztvevők személyére a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó szabályai az irányadók.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) Bizalmas jelzéssel szerepelő előterjesztéseket – a meghívóban – indoklással kell alátámasztani.
(8) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít.
A képviselő-testületi tag jogai és kötelezettségei
27. § (1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
28. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottsági ülésen. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
(3) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(4) A képviselő-testület hivatalától igényelheti az aktuális képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Tartózkodnia kell a képviselőnek az indokolatlan, rosszhiszemű dokumentum igénylésektől, melyek munkájához nem szükségesek. Ilyen esetekben a jegyző megtagadhatja a dokumentumok másolatának kiadását, viszont a képviselő írat betekintési jogával ilyen esetekben is élhet. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
(5) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(6) A lakosság a települési képviselőkkel személyes konzultáció formájában tarthat kapcsolatot, melynek érdekében a települési képviselők lakcíme, telefonszáma, elektronikus elérhetősége nyilvános adat a honlapon és a polgármesteri hivatalba megtalálható.
29. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció joga. Az interpelláció szóban és írásban is történhet. Írásban interpellációt a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Szóban elhangzó interpelláció esetén a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.
(2) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottságnak.
(3) Az interpellációra írásban adott választ a képviselő-testületi ülés előtt meg kell küldeni minden képviselőnek, és annak elfogadásáról a testület dönt.
30. § (1) A képviselő, amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, ezt köteles előzetesen jelezni a polgármesternek.
(2) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(3) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult legfeljebb 2 perces - napirenden kívüli - hozzászólásra.
1. A képviselő gyakorolhatja az előterjesztés jogát a települési képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben, javaslatot tehet a képviselő-testület felé az esetleges összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan.
(4) A Képviselő köteles személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.
(5) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján 1 hónapra megvonhatja.
(6) A (4) bekezdést megszegő képviselő 1 havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.
Az önkormányzat szervezete
A képviselő-testület tisztségviselői,
polgármester, alpolgármester,
31. § (1) Ónod Községben a polgármestert a lakosság közvetlenül választja. Tevékenységét főállásban végzi.
(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, tartalmazzák.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(5) A polgármester javaslatot tesz a képviselő-testületi bizottság elnöke és tagjai személyére, választásukra, illetve visszahívásukra vonatkozóan és javaslatát - állásfoglalásával együtt - a képviselő-testület elé terjeszti.
(6) A polgármester - a bizottság véleményével - a képviselő-testület elé terjeszti – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – vezetői kinevezéssel, felmentéssel, felelősségre vonással, vezetői jogviszony megszüntetésével kapcsolatos – állásfoglalását is tartalmazó – testületi anyagokat.
(7) A polgármester javaslatot tesz a képviselő-testület részére helyi kitüntetések adományozására, megvonására, illetve újabb kitüntetések alapítására.
(8) A polgármester a minden szerdán megtartandó fogadóóráját az Ónodi Polgármesteri Hivatalban tartja meg.
Alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – minősített többséggel egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
33. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatása esetén a halaszthatatlan képviselő-testületi döntések meghozatala érdekében a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.
A jegyző
34. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően - nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi főtanácsos látja el.
(3) A jegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4) A jegyző:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét.
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
d) átruházott hatáskörben dönt:
da) települési támogatásról,
db) szemétszállítási díjkedvezmény/mentesség iránti kérelmekről,
dc) az Mötv. 19. § b) pontjában meghatározottakról a polgármester vonatkozásában
A képviselő - testület bizottságai és
a bizottságok működése
35. § (1) A képviselő-testület feladatainak előkészítését és végrehajtását, állandó bizottság útján látja el. A képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot választ, illetve munkája segítésére további bizottságokat választhat. A bizottság munkájában a képviselő-testület által megválasztott képviselő - erre vonatkozó képviselő-testületi döntés és választás esetén - és nem képviselő tagok, valamint a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke vesznek részt.
(2) A képviselő-testület bizottságainak megnevezése, létszáma:
Pénzügyi Bizottság feladat és hatáskörének meghatározása
36. §
Az Ónodi Polgármesteri Hivatal
37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – polgármesteri hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet, mely önálló jogi személy, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
38. § (1) Az Ónodi Polgármesteri Hivatal feladatait, szervezeti felépítését az Ónodi Polgármesteri Hivatal Szabályzata tartalmazza.
A társulás
39. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az önkormányzat társulásainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
A helyi népszavazás
40. § (1) A törvényben nem szabályozott - a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó - viszonyokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Közmeghallgatás
41. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett és a munkatervben rögzített időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni (hirdetőtábla, önkormányzat hivatalos honlapja).
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz és a polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(7) A közmeghallgatásra meg kell hívni:
a) a képviselő-testületi tagokat,
b) a jegyzőt.
Falugyűlés
42. § (1) Képviselőtestület a lakossággal való élő és szoros kapcsolattartás érdekében a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett szükség szerint falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés előkészítése és vezetése a polgármester feladata.
Nemzetiségi Önkormányzat
43. §
Az önkormányzat vagyona
44. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására önálló rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(3) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:
Az önkormányzat költségvetése
45. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A Pénzügyi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló év végi beszámolót, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.
(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
46. § (1) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület hivatala, valamint a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulása Belső Ellenőrzési szervezetén keresztül látja el.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
47. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan gazdálkodó intézményei, a Polgármesteri Hivatal, valamint az Ónodi Homokvár Óvoda útján látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Polgármesteri Hivatal irányításával történik.
Záró rendelkezések
48. § (1) Ez a rendelet 2018. március 15. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ónod Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 17/2014. (XII. 10.) rendelete.
A Pénzügyi Bizottság
tagjainak névsora
Ónod Község Önkormányzata szerveinek és intézményeinek
hivatalos megnevezése
Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladat besorolása
Átruházott hatáskörök jegyzéke
1. Polgármester:
2. Társulások