Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016 (VII.1.) rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről

Hatályos: 2019. 10. 09

Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelet 26. § (1)-(2) bekezdése alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság véleményének előzetes kikérésével a következőket rendeli el:

I.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya


(1)  A rendelet hatálya Mezőkeresztes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a település közigazgatási területén található lakásokra, nem lakás célú helyiségekre terjed ki.

 (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. §

Általános rendelkezések


(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást üzleti alapon lehet hasznosítani.

(2)[1] Az önkormányzat tulajdonában lévő – a jelen rendelet alapján hasznosítani kívánt – az üzleti alapon hasznosítható lakások listáját a rendelet 1/a. függeléke, a nem lakás céljára szolgáló helyiség listáját a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló - jelen rendelet hatálya alá tartozó - lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos hatásköröket

a) üzleti alapon hasznosításra kijelölt lakások és helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a Képviselő-testület gyakorolja,

b) az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazott vagy köztisztviselő lakásbérleti igénye esetén Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A bérlő köteles 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérleti szerződés megkötésekor.

(5) A lakások és a nem lakás céljára használt helyiség bérleti díját jelen rendelet 1. számú melléklete szabályozza.

(6) A képviselő-testület évente felülvizsgálhatja a bérleti díj mértékét.

(7) A lakások bérleti igényléséhez szükséges kérelmet a 2. melléklet a nem lakás célú helyiségek igényléséhez szükséges kérelmet a 3. melléklet tartalmazza.

II.

LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEI

3. §

A lakás bérbeadásának általános szabályai és feltételei


(1) A lakásokat kizárólag lakhatás céljára, határozatlan időre lehet bérbe adni.

(2) Lakásbérleti szerződés kizárólag nagykorú természetes személlyel köthető.

 (3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(4) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a képviselő-testülettől.

(5) Bérlőtársi viszony jön létre, ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat. Ha a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek.

(6) A bérbeadó a bérlő és házastársa, vagy élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet.  A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

a) 18. életévét betöltötte a gyermek,

b) a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak,

c) az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.


(7) A (6) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.


(8) Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják társbérlőknek minősülnek. A társbérlő kötelezettségei tekintetében önállóan köteles helytállni.


(9) Társbérleti szerződés a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával létesíthető.

4.§

A bérbeadó hozzájárulása befogadáshoz, cseréhez,

bérleti jog átruházásához, albérletbe adásához


(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át másra, a bérlemény egészét, vagy részét nem adhatja albérletbe.


(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, az eltérés hónapjától kezdve a bérleti jogviszony végéig köteles a megállapított bérleti díj kétszeres mértékét, mint büntetést megfizetni.


(3) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség vagy lakás bérleti jogát más önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

(4) A helyiség bérleti jogának elcserélését, feltételeit háromoldalú szerződésben rögzíteni kell.

(5) A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje esetén a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

(6) Akinek bérleti jogviszonya az (5) bekezdés szerinti ok miatt szűnik meg, nem jogosult 5 éven belül más önkormányzati helyiség bérleti jogára.

(7) A bérbeadó és a bérlő cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítésben nem állapodhat meg.

(8) A bérlő az Ltv.-ben meghatározott személyeken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét).

(9) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén, a befogadott személy a lakásból köteles elköltözni.

5. §


(1) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv. 10.§ (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A lakás burkolatainak, nyílászáróinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(3) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérleményében lévő burkolatot, nyílászárókat és a lakás berendezéseit, eszközeit saját költségére felújítja, pótolja vagy cseréli, a munkálatok megkezdése előtt a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulását a bérlőnek be kell szerezni.

(4)   A Képviselő-testület döntése alapján a bérleti díjba beszámításra kerülhet a beruházás számlákkal igazolt összege.

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.


6.§


(1) A üzleti alapon bérbe adandó lakásra – kivéve (7) bekezdésben foglaltakat - pályázatot kell kiírni. A pályázaton bármely természetes személy részt vehet.

(2) A bérbeadásra kerülő lakásra kiírt pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét, a lakás pontos címét és a bérbeadás időtartamát,

b) a lakás műszaki jellemzőit,

c) a lakás rendeltetésszerű használatra történő kialakításának esetleges feltételeit,

d) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,

e) a lakás megtekintésére kijelölt időpontot,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, elbírálásának határidejét,

h) egyéb a kiíró által lényegesnek tartottakat,

i) óvadék összegét.

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, az együttköltöző családtagokat, valamint annak vállalását, hogy az óvadék összegét az elbírálásra jogosult döntését követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat 55100203 -12000502 számú költségvetési számlájára befizeti.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, a lakásba együtt költöző nagykorú és kiskorú személyek adatait és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja, illetve azoknak megfelel.

(5) Érvénytelen a pályázat, amennyiben:

a) a pályázat beadására megadott határidő után nyújtották be,

b) hiányos,

c) valótlan adatokat tartalmaz.


(6) Üzleti alapon történő hasznosításkor minden esetben előre ki kell kötni, hogy a pályázat kiírója a pályázat érvénytelenné nyilvánítási jogát fenntartja.


(7)[2]


6/A §[3]


(1) Az önkormányzat, intézményei, valamint a Mezőkeresztes közigazgatási területén működő közfeladatot ellátó szerv megfelelő szakember ellátása érdekében pályázat mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása közérdekű feladat ellátásához feltétlenül indokolt.


(2) Szolgálati lakás abban az eseten adható bérbe, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, haszonélvezetében nincs mezőkeresztesi lakóingatlan.


(3) Szolgálati lakás bérbeadására a Képviselő-testület jogosult.


(4) Szolgálati lakást a meghatározott munkakörhöz kapcsolódóan, legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása időtartamára lehet bérbe adni.



(5) A bérlő köteles az (1)-(2) bekezdésekben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.


(6) Ha a bérlő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra válik jogosulttá, 3 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani. Elhelyezésre, térítésre nem jogosult.


(7) A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a) a bérlőtársi jogviszony a lakásra csak házastársak esetében jöhet létre,

b) a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak,

c) a lakás vagy a lakás egy részének más célú hasznosítása kizárt.


(8) A szolgálati lakások listáját az 1/b. függelék tartalmazza.


7.§

A lakásbérleti szerződéskötés szabályai, a felek megállapodásának tartalma


 (1) A lakásbérleti szerződést a Képviselő-testület által kijelölt bérlővel az önkormányzat nevében a polgármester köti meg jelen rendelet szerint.

(2) Amennyiben a kijelölt bérlő az előírt határidőn belül a bérleti szerződést nem köti meg és késedelmét a szerződés megkötésére előírt határidő lejártát követő 5 munkanapon belül nem igazolja, úgy kell tekintetni, hogy a lakásra nem tart igényt.

(3)  A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérlő, bérlőtárs személyazonosító adatait,

b) a határozat számát, amellyel a bérlő a lakás bérleti jogát megszerezte,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás pontos adatait: cím, alapterület, komfortfokozat, szobaszám,

e)  a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,

f) a lakbér mértékét és megfizetésének határidejét,

g) a lakbér és közüzemi díjak meg nem fizetésének a következményeit,

h) az együttköltöző személyek számát, személyazonosító adatait,

i) a közüzemi szolgáltatókat, melyekkel szerződést kell kötnie a bérlőnek,

j) a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéskötés elmulasztásának a következményeit,

k) azon rendelkezést, mely szerint a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, két hónapot meghaladó távollétet köteles bejelenteni a hatáskör gyakorlójának,

l) azt, hogy bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát évente négyszer jogosult ellenőrizni,

m) az óvadék összegét,

n) a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat,

o) egyéb, a bérbeadó által lényegesnek talált kikötéseket,

p) mellékletként a lakásleltárt.”

8.§

  A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei


(1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre.

(2)  A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén. A bérlő tájékoztatása az ellenőrzésről írásban, a tervezett időponttól számított legalább 5 nappal korábban történik.

9. §

Lakásbérlet megszűnése


 (1) A lakásbérlet megszűnik

a) a be nem fizetett bérleti díj esedékességének napjától számított 60. napon. (Ekkor az ingatlant a Bérlő 8 napon belül, elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni, egyben köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.)

b) ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetve felbontják:

c) ha a lakás egyébként elpusztul vagy megsemmisül,

d) a Bérlő halálával,

e) a Bíróság ítélete, illetőleg a Hatóság határozata alapján,

f) 60 napos felmondási idő kikötésével a Bérbeadó, vagy a Bérlő felmondásával,

g) az önkormányzatnál munkaviszonyban álló Bérlő esetén a munkaviszony megszűnésével.


(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.


(3) A szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén (pl.: rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, közüzemi díjhátralék biztosítása, a berendezés pótlása stb.) a bérbeadó az óvadékból kielégítést nyer.

(4) Az óvadékkal a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a lakás jogszerű állapotban való visszaadása esetén a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.  

10.§

Lakásbérleti szerződés felmondása


 (1) A lakásbérleti szerződést a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

a) az Ltv.25.§ (1) bekezdése alapján bérleti díj nem fizetése esetén,

b) az Ltv.25.§ (3) bekezdése alapján a bérlő vagy együtt élő személyek magatartása miatt,

c) az Ltv.26.§ (1) bekezdése szerint cserelakás felajánlása esetén,

d) a Ptk. 6:336.§ (3) bekezdése alapján a  bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén,

e) ha a Ptk. 6:348.§ (1)-(2) bekezdései alapján a bérlő vagy a vele együttlakó személy az együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít vagy a lakást nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja,

f) a Ptk. 6:139.§ (2) bekezdése alapján szerződésszegés esetén, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani,

g) a Ptk. 6:140.§ (1) bekezdése alapján, ha szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, és elállt a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, és felmondta azt.

h) önkormányzati érdekből, az ingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén, vagy az ingatlan pályázatokhoz történő felhasználása esetén, a szerződés 6 havi felmondási idővel szüntethető meg.


(2) A bérleti szerződés felmondását vonja maga után:

a) engedély nélküli befogadás,

 b) bérlakás engedély nélküli albérletbe adása,

 c) a bérlő közüzemi szerződésekbe díjfizetőként belépésének elmulasztása.


11.§

Elszámolásra vonatkozó szabályok


(1) Bérbeadó az 1. és 2. függelékben meghatározott ingatlanok tekintetében a befolyt bérleti díjak és a ráfordított költségek (továbbiakban bevételek) összegéről az éves beszámolója keretében minden évben beszámol a képviselő-testületnek. A bevételek pozitív egyenlegének megosztásáról a képviselő-testület dönt tárgyévet követően május 31. napjáig.

12. §

Jogcím nélküli lakáshasználat


 (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos használati díjat köteles fizetni.


13. §

A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek meg nem fizetésére vonatkozó szabályok


(1) A lakbér, a lakáshasználati díj, a külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek 2 hónapon túli meg nem fizetése esetén a Pénzügyi ügyintéző kötelező írásbeli tájékoztatását követően a Polgármester a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás megindítása iránti intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben részletezett eljárás megindítását megelőzően kérelemre méltányosságból engedélyezheti a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt lakbér, külön szolgáltatások díja és egyéb, lakáshasználattal kapcsolatos költségek részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen havi részlet elmulasztása a teljes összegű hátralék azonnali megfizetését vonja maga után.


III.

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI

14. §


 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a Képviselő-testület megüresedést követő 1 éven belül bérbeadásra meghirdetheti a helyben szokásos módon.

(2) A helyiség meghirdetése legalább a következőket tartalmazza:

a) a helyiség műszaki jellemzői,

b) a helyiség épületen és településen belüli fekvése, pontos címe,

c) óvadékkal kapcsolatos rendelkezés,

d) a helyiség megtekintésének időpontja,

e) pályázat benyújtásának és elbírálásának határideje, borítékbontás időpontja,

f) bérleti jogviszony időtartama,

g) egyéb pályázati feltételekkel kapcsolatos adatok és nyilatkozatok.

(3) Előnyben részesül az a pályázó, aki

a) a rendeletben meghatározott bérleti díj fölötti, legmagasabb bérleti díj összegének megfizetését vállalja;

b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott óvadék összegétől magasabb óvadék összeget ajánl meg;

c) a bérleti díj meghatározott részének előre, egy összegben történő megfizetését vállalja;

d) az adott területen hiányzó szolgáltatást biztosít,

f) a garázs bérletére az a kérelmező, aki a garázzsal azonos  ingatlanon található lakás bérleti jogát elnyerte.


(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség határozatlan időre adható bérbe.

15.§


(1) Az írásban benyújtott pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a pályázó nevét, székhelyét, levelezési címét, tevékenységének megnevezését,

 b) kötetlen rendeltetés esetén a tervezett felhasználás célját,

 c) nyilatkozatát a pályázati feltételek elfogadásáról.

(2) A pályázat elbírása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtottak be. 

16. §

Nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés tartalma


A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell

a) a bérlő adatait, cég esetén a cég azonosítására szolgáló adatait, magánszemély esetén a személyazonosító adatokat,

b) az önkormányzati helyiség bérletére vonatkozó szerződés kezdő időpontját és a bérleti szerződés lejárati időpontját.

c) havi bérleti díj összegét, melyet bérlő a helyiségbérlet ellenében vállalt, annak évenkénti emelésének módját és mértékét,

d) az 5. § a-g), i-j), m-o) pontjaiban felsoroltakat.



17.§

A felek jogai és kötelezettségei


(1) Az önkormányzati helyiség bérletének tartama alatt a bérbeadó gondoskodik az Ltv.10.§ (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A bérlet tartama alatt a bérlő gondoskodik

a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról,  megvilágításáról, a  szemét elszállíttatásáról,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat és kirakatszekrény karbantartásáról,

c) a helyiség közüzemi díjainak megfizetéséről.

18.§


(1) Bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles bérlőnek átadni és ugyanígy köteles a bérleti szerződés megszűnése esetén visszatenni.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

19.§

A helyiség bérleti jogának megszűnése, a helyiség bérleti jogának felmondása


A bérleti szerződés megszűnik

a) az Ltv.23. § (1)-(3) bekezdései szerint,

b) az Ltv.39. § szerint.

20.§


A bérleti szerződést a következő esetekben szüntethető meg felmondással:

a) az Ltv.25.§ (1) bekezdése alapján bérleti díj nem fizetése esetén,

b) a Ptk. 6:336.§ (3) bekezdése alapján a  bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén,

c) a Ptk. 6:139.§ (2) bekezdése alapján szerződésszegés esetén, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani,

d) a Ptk. 6:140.§ (1) bekezdése alapján, ha szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, és elállt a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, és felmondta azt.

IV.

LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

21. §

Bérlakások elidegenítésének szabályai


 (1) A bérbe adott önkormányzati lakásra – az elidegenítésre történő kijelölés esetén – az elővásárlási jog megállapításánál a Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.


(2)     A lakásokat és helyiségeket a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre.

22. §

A vételár megállapítása


 (1) A vételárképzés az Ltv-ben meghatározottak szerint történik.


(2) A forgalmi érték megállapítása az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történik és a vételárat a Képviselő-testület állapítja meg.

23. §

Bentlakó bérlő részére történő elidegenítés szabályai


 (1) Ha a bérbe adott önkormányzati bérlakást az Ltv-ben felsorolt elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, akkor a lakás vételára helyi forgalmi érték 100 %-a.


(2) A lakóingatlannak az Ltv. szerint elővásárlási jog jogosultja által történő megvásárlása esetén, a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni. A vételárhátralékra – a bérlő kérelmére az Ltv-nek megfelelő részletfizetést kell adni.


(3) A részletfizetés időtartama alatt a vevő a fennálló vételárhátralékra kamatot köteles fizetni, melynek éves mértéke a Ptk. szerint pénztartozásra megállapított mindenkor érvényes törvényes kamat.


(4) Ha a vevőnek 3 hónapot meghaladó vételárhátraléka van, és tartozását felszólítás ellenére sem fizeti meg, akkor az Önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási árból – amely azonos az eredeti vételárral – le kell vonni a vevőnek a lakással kapcsolatosan felmerült ki nem egyenlített tartozásait.


(5) A visszavásárlás jogát a Képviselő-testület gyakorolja.


24. §

Üres lakások elidegenítésének szabályai


 (1) Az elidegenítésre kijelölt üres önkormányzati lakás versenyeztetés útján történő értékesítése esetén az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatot kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.


(2)  Az értékesítés feltételeit a pályázati felhívásban kell meghatározni.


(3) A pályázati felhívásban közölni kell a versenyeztetési szabályzatban előírtakon túl a lakás, szobaszámát, komfortfokozatát, valamint a versenytárgyalás megnyerése esetén bánatpénzként kezelendő összeget. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a pályáztatásra kerülő lakást megtekinthessék.


(4) A pályázat elbírálásánál csak olyan jelentkező vehet részt, aki a (3) bekezdésben hivatkozott összeget letétbe helyezte a pályázati felhívásban meghatározott módon, továbbá bérleti díj, tartozása igazoltan nincs.


(5) Ha a vevő a megjelölt határidőben az adásvételi szerződést nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.


(6) Az értékesítés meghiúsulása esetén új pályázati felhívást lehet kiírni, amelyen a szerződéskötést korábban megtagadó vevő nem vehet részt.


25. §

Helyiségek elidegenítésének szabályai


 (1) A helyiségek elidegenítése esetén a lakások értékesítésére vonatkozó szabályokat – az alábbi         eltérésekkel – kell alkalmazni.


(2) Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az elővásárlási jog megállapításánál a Ltv. rendelkezését kell figyelembe venni.


(3) Nem jelölhetők ki elidegenítésre azok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek oktatási, nevelési, művelődési, kulturális és egészségügyi feladatok ellátására szolgáló épületekben találhatóak.


(4)   A helyiségek vételára az ingatlan teljes forgalmi értéke.


(5) Megüresedett nem lakás céljára szolgáló helyiséget, - ha az, bérlet útján 6 hónapon belül nem kerül hasznosításra - nyilvános versenytárgyaláson, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében szereplő versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint lehet értékesíteni.


26. §

Lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználása


 (1) Az Önkormányzat, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó, – a Ltv. szerint elszámolható tételekkel csökkentett – teljes bevételét a Ltv. előírásai figyelembe vételével használja fel.


(2) Az Önkormányzat, a nem állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakások, valamint lakóépületei elidegenítéséből származó bevételeiből levonja a Ltv. szerint elszámolható költségeit, és az így számítottan fennmaradó bevételeit önkormányzati felhalmozási célra fordítja.

IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §


(1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások bérletéről szóló 15/1998.(XI.26.) számú rendelete és annak módosításai.


             Majoros János s.k.                                                   Virágné Bordás Erzsébet s.k.

                 polgármester                                                                           aljegyző


[1]

A rendelet szövegét a 15/2019. (X.8.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019.10.09-től

[2]

Hatályon kívül helyezte a 15/2019. (X.8.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatálytalan: 2019.10.09-től

[3]

Bevezette  a 15/2019. (X.08.) önkormányzati rendelet 3. §-a. hatályos 2019.10.09-től.