Nemesbük község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdés a-c) pontjaiban biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. Hatály és értelmező rendelkezések

1. §

Nemesbük község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási tervnek együttes alkalmazásával lehet.

2. Fogalommagyarázat

2.§   E rendelet alkalmazásában:

1. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
2. Melléképület: Gépjárműtároló és a főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, mosókonyha, nyárikonyha, műhely, kerti növényház (üvegház).
3. Terepszint alatti beépítés: A terepszint feletti beépítéshez szerkezetileg csatlakozó, terepszint alatti épületrész
4. Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el.

3. Szabályozási elemek

3.§

(1)    Kötelező szabályozási elemek, melyek a  Településszerkezeti terv módosítása nélkül nem módosíthatók:

1. övezethatár, építési övezet határa, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,
1. területfelhasználási egység besorolása vagy
1. a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa

(2)    A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

1. tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
2. övezet, építési övezet határa, jele,
3. építési hely és határa (előkert, oldalkert, hátsókert),
4. szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
5. a telek be nem építhető területe.

(3)    Azoknak a kötelező tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:

1. Natura 2000 terület,
2. országos jelentőségű védett természeti terület - ex lege védett lápterületek,
3. országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
5. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,
6. régészeti lelőhelyek,
7. védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,

(4)   Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

1. javasolt telekhatár,
2. javasolt telekhatár megszüntetés,
3. javasolt belterületi határ megszüntetés.

4. Telekalakítás

4.§

1. Új kialakítható építési telek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:      

1. oldalhatáron álló beépítés esetén:      min. 16 m.
2. szabadonálló beépítés esetén:              min. 18 m

2. Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezet előírásainál kisebb méretű telek bárhol kialakítható, melyekre a közlekedési és közműterület előírásai érvényesek, de a teleknek út, vagy közterület besorolású területről megközelíthetőnek kell lennie.
3. Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.  
4. Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket
   1. a közlekedési létesítmények,
   2. a közmű és hírközlési létesítmények,
   3. véderdő,
   4. zöldterület

létesítéséhez szükséges telkek, és az a)-b) pont szerinti létesítmények kialakítása következtében erdőterületen visszamaradó telkek kivételével kialakítani nem lehet.

5. Építés, létesítés általános feltételei

5. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

1. a tervezett szabályozási vonalnak és övezethatárnak és építési övezethatárnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
2. a szükséges közművesítés feltétel biztosítható.

2. Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és a telekhatároktól 5-5 m távolság betartásával  bárhol kialakítható, ha a rendelet másként nem szabályozza.
3. Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.
4. Belterületen szélkerék nem helyezhető el.  

6. Tereprendezés, kerítés

6.§

1. A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.
2. Kerítés magassága maximum 1,80 m lehet.  

II. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

7. Általános építési előírások

7.§

1. Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
2. Nemesbük közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz állandó építményként nem helyezhető el.
3. Az előkert mérete
1. már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében (legalább 2-2 telek) lévő főépülethez igazodóan (kialakult állapot),
2. az a) pontban megjelölt területen kívül 5,0 méter, kivéve ha az egyes övezeti előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően rendelkeznek.
   4. Előkert méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

1. közmű-becsatlakozási műtárgy
2. max 4m³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó
3. zászlótartó oszlop
4. hulladéktartály-tároló max  2 m² alapterülettel 2 m magassággal

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja

5. Oldalkert mérete nem lehet kisebb

1. oldalhatáros beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékénél, a b) pont kivételével;
2. az Lf3 építési övezetben új épület elhelyezése  esetében 4 m-nél,  kialakult beépítésnél a kialakult oldalkert szerinti értéknél,
3. szabadon álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság felénél
   6. Oldalkert teljes méretében – az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül -  a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

1. közmű-becsatlakozási műtárgy
2. kerti építmények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló műtárgy

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

7. A hátsókert mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában minimum 6 méter.
8. Az építési helyen belül több főépület és több melléképület  is elhelyezhető, azonban a főépületnek az utca felöli előkertet kell figyelembe vennie.
9. Az építési telken melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, kivéve az Lf3 építési övezetet, ha ezt az adott telekforma ezt nem teszi lehetővé.

8. Építészeti előírások

8.§
(1) Nemesbük területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(2) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság hitéleti és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

9. Zöldfelületek

9.§

1. Új közutak, utcák kialakításánál 12,0 m szabályozási szélességtől legalább egyoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.

10. Közterületek alakítására vonatkozó előírások

10.§

 (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

1. a gyalogossáv szélességét nem csökkenti,
2. a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,
3. a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,
4. a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg
5. ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályi rendelkezések teljesülnek.

3. Közterületen garázs nem építhető. Közterületen pavilon autóbuszmegálló számára és rendezvények idején ideiglenes célra helyezhető el.

III. FEJEZET

a közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások

11. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások

11.§

 (1)   A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2)    A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

 (3)   A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(6)    A megvalósításra kerülő új épületeket az övezeti előírásokban meghatározott közművesítéssel kell ellátni.

(7)    A belterületen, ahol a csatornahálózat még nem épült ki, épület csak akkor létesíthető, ha egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(8)    A település mezőgazdasági területein, erdőterületein és a különleges mezőgazdasági üzemi területen, épületet építeni – ha a csatornahálózatra nem köthető be - csak vízzáró szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

IV. FEJEZET
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

12. Táji és természeti értékek védelme

12.§

1. A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

1. Natura 2000 terület,
2. ökológiai folyosó
3. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

2. Az (1) bekezdés szerinti területeken építési tevékenység a HÉSZ előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(3)    A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, valamint meglévő hálózatok korszerűsítésénél a táj- és természeti értékek védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából

1. Natura 2000 területen,
2. ökológiai folyosó területén ,
3.  tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület en,
4. térségi jelentőségű tájképvédelmi területen

a műszaki lehetőségek és a természetvédelmi szempontok mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell előnyben részesíteni.

(4) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen és a térségi jelentőségű tájképvédelmi területen csarnok jellegű épület nem létesíthető.

13. Környezetvédelem

13.§

1. A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
2. A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, valamint ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.
3. Zajvédelmi szempontból érzékeny egyedileg meghatározott  különleges  területek:  idősek otthona, turisztikai terület.
4. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a (3) bekezdés szerinti különleges  területfelhasználási egységekben nem haladhatják meg nappal a 45 dB, éjszaka a 35 dB határértéket.
5. Technológiai eredetű szennyvíz, valamint az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek területén megtörtént.
6. Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
7. Vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyás medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságán belül új épület nem létesíthető.
8. A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
9. Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.
10. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.
11. A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
12. Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
13. A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
14. Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely Nemesbük közigazgatási területén nem létesíthető.

V. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE  ÉS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. Beépítésre szánt területek

14.§

1. Nemesbük község közigazgatási területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

1. Falusias lakóterület                                                         Lf
2. Településközpont terület                                                Vt
3. Különleges terület

           ca) Idősek otthona                                                         Kio    

           cb) Turisztikai terület                                                     Ktsz

           cc) Mezőgazdasági üzemi terület                               Kmü

2. Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

15. Falusias lakóterület (Lf)

15.§

(1)  A falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

 (2)   A falusias lakóterület építési övezet telkein elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. lakó (Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetben legfeljebb 4 lakás)
2. mezőgazdasági,
3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 100 m2 alapterülettel,
4. a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 200 m2 alapterülettel
5. szállás jellegű,
6. igazgatási, iroda,
7. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
8. kulturális, közösségi szórakoztató, 
9. sport,

 (3)   Falusias lakóterület építési övezet telkein melléképületként

1. gépjárműtároló,
2. az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
3. műhely,
4. nyárikonyha,
5. állattartó épület

helyezhető el.

(4)  A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-i) pontja szerinti rendeltetések mellett.

(5)    Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein az állattartó építmények  (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének  10 %-át.

(6)    Új főépület legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

(7)    A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(8)    Az Lf3 építési övezetben meglévő épület bontása esetén az eredeti épület alapterülete visszaépíthető.  

(9)    Az Lf1 építési övezetben a Rákóczi utca keleti oldalán a 331/2-347 hrsz-ú telkein az előkert 0 m, és a 7. § (8) és (9) bekezdés szerinti beépítési feltételeket ezeken a telkeken nem kell alkalmazni.

16. Településközpont terület (Vt)

16.§

1. A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre
2. A településközpont terület építési övezeteinek telkein elhelyezhető főépület – a lakó (max. két lakóegység) rendeltetésen kívül -:

1. igazgatási, iroda,
2. kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4. kulturális, közösségi szórakoztató,
5. sport,

rendeltetést is tartalmazhat.

3. A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
4. Településközpont terület építési övezet telkein melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
5. Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
3. kerti építmény,
4. olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6  m-t helyezhető el.
   6. Új főépület legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

17. Különleges terület – Idősek otthona (Kio)

17.§

1. A terület a Szabályozási terven Kio jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban egészségügyi, szociális, rekreációs, közösségi, kulturális, hitéleti és lakórendeltetésű épületek és ezeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 3. táblázat tartalmazza.
3. Új főépület legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

18. Különleges terület- turisztikai terület

18.§

1. A Szabályozási terven, Ktsz jellel szabályozott építési övezetben gyógyüdülési, wellness és gyógyászati funkciókat is magába foglaló szállásépület, sportolási, rekreációs és a turizmushoz, gyógyászathoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek, valamint ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.
2. Új épület legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető
3. Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  3. táblázat tartalmazza.

19. Különleges mezőgazdasági üzemi terület

19.§

1. A Szabályozási terven „Kmű” jellel szabályozott építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai (pl. lovas-turisztikai) rendeltetésű építmények létesíthetők.
2. Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
3. A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
4. Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
5. Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  3. táblázat tartalmazza.

20. Beépítésre nem szánt területek

20.§

1. Nemesbük közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a) Közlekedési területek

1. közúti                                                          KÖu

b) Zöldterület                                                             Z

c) Erdőterület

ca)     védelmi                                                     Ev

cb)     gazdasági                                                 Eg

d) Mezőgazdasági terület

     da)      általános                                                   Má

     db)      korlátozott  használatú                           Mko

e) Természetközeli terület                                      Tk

f) Vízgazdálkodási területek                                   V

         g)  Különleges terület

               ga)  temető                                                            Kb-t

              gb)  sportterület                                                     Kb-Sp

21. Közlekedési terület

21.§

(1)        Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) valamint közművek helyezhetők el.

 (2)       A közigazgatási területen a közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.

Az úthálózat rendszere:

1. országos mellékút:                                     Meglévő:

                                                                              7335 sz.(K.V.B.)

73178 j. (K.V.B., belterületen Árpád út, Hegykapu út, Szőlőhegyi út, B.V.c.B.)

                                                                              Tervezett:

2. gyűjtőutak:                                                    Meglévő:

                                                                              Petőfi u., (B.V.c.B)

                                                                              Csárdásalja u.,  (B.V.c.B)

                                                                              Lóhegyi út (B.V.c.B)

3. lakó utak, kiszolgáló utak:                          Meglévő és tervezett utcák, utcaszakaszok (B.VI.c.B.)
4. kerékpárút (nyom)                                       Tervezett:

                                                                                 szabályozási terven jelölt térségi kerékpárút nyomvonal.                                                                          (K.VIII.)

 (3)       Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva:  országos mellékutaknál 50 – 50 m.

A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(4)        A helyi külterületi utak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

22. Zöldterület (Zk)

22.§

(1)        Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közkertek területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 70 %-nál  kevesebb nem lehet.

(2)        A Zk jellel szabályozott zöldterületeken a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.

(3)        A Zk övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 4,5 m épületmagassággal építhetők, a telekhatároktól 5-5 m távolság figyelembevételével.

(4)        Zöldterületen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára azonnal ráköthető.

23. Erdőterület (E)

23.§

(1)        Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2)        Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a)      védelmi (Ev),

b)      gazdasági (Eg),

övezetbe tartozik.

(3)        Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet, az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az erdőt a védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

(4)        Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezeteiben az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő építmények létesíthetők.

(5)        Az Eg jelű erdő övezetek területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

1. a beépíthető telek területe legalább 10 ha,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb 0,3 %,
3. az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
4. a telekhatároktól való távolság 10 m.

24. Mezőgazdasági terület

24.§

(1)    A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

1. általános mezőgazdasági terület (Má),
2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).

(2)    Ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítését követően létesíthetők.

(3)    Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(4)    Mezőgazdasági területen lakóépület, lakás csak akkor létesíthető,

1. ha az állandó ottlakást a gazdasági épületek indokolttá teszik
2. a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá
3. a gépjárművel történő állandó megközelítést

a tulajdonos vagy a használó biztosítani tudja.

(5)    Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vonatkozó jogszabályok szerinti egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy időszakos tárolása vízzáró szennyvíztárolóban történik.

(6)    A település mezőgazdasági területein birtokközpont nem létesíthető.

25. Általános mezőgazdasági terület

25.§

(1)    Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2)    Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei és lakóépület helyezhető el. Elhelyezhetők továbbá lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak is.

(3)    Szántó művelési ágban lévő legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, továbbá a lovasturizmus építményei építhetők, de a beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4)    Gyep művelési ágban lévő, legalább 5 ha területű telken a hagyományos almos állattartást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, továbbá a lovasturizmus építményei létesíthetők, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(5)    Gyümölcsös művelési ágban lévő, legalább 3 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az egyes épületek alapterülete az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(6)    Szőlő művelési ágban lévő legalább 2 ha területű telken a szőlőtermelést, borászatot és borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 2 %-át, és a 800 m²-t nem haladhatja meg.

(6)    Az épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet.

(7)    Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(8)    Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-án meghatározó.

(9)    Azon vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a művelt terület 60 %-át, azon építési szabályt kell alkalmazni, amely a telken lévő művelési ágak közül a legszigorúbb.

26. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

26. §

(1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület jellemzően a Natura 2000 területre, az ökológiai folyosó területére eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mko jellel szabályozott területek.

(2)    Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben épület nem létesíthető, a természeti területek fenntartását, a természetvédelmi kezelést, a kutatást, az ismeretterjesztést, a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás épületnek nem minősülő építményei azonban kialakíthatók.

27. Természetközeli területek

27.§

(1)    Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott ex lege védett láp területe.

(2)    A területen épület nem létesíthető.

(3)    Az övezet területén az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha a terület természeti értékeire káros hatással nincsenek.

28. Vízgazdálkodási terület

28.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a patakok, árkok medre, és a vízmű területe.

(2) A vízgazdálkodási területként szabályozott patakok, árkok területén a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

(3)    Vízmű területén az ivóvízellátást, a vízkivételt, vízkezelést szolgáló műtárgyak létesíthetők.

29.  Különleges terület- Temető

29.§

(1)    A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2)    A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

a)   beépítési mód:                          szabadonálló

b)   kialakítható telekterület:          min. 2000 m².                     

c)   beépítettség:                              max. 5 %             

d)   épület épületmagassága:       max. 5,5 m.

30. Különleges terület – Sportterület

30.§

1. A Szabályozási terven Kb-sp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)    A sportterület rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

a)   beépítési mód:                          szabadonálló

b)   kialakítható telekterület:          min. 2000 m².                     

c)   beépítettség:                              max. 5 %             

d)   épület épületmagassága:       max. 5,5 m.

e) épület a telekhatároktól legalább 5 m-es távolság megtartásával helyezhető el.

31.  Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

31.§

(1) Nemesbük  település a vonatkozó jogszabályok szerinti III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében a településen a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése indokolt.

32. Mellékletek

32.§

(1)    A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Az építési övezetek táblázatai
2. 2. melléklet: SZT-1 jelű M=1:2000 méretarányú Szabályozási terv (belterület)
3. 3. melléklet: SZT-2 jelű M=1:5000 méretarányú Szabályozási terv (külterület)

33. Záró rendelkezések

33.§

(1)  Jelen rendelet a 2019. február 1. napján lép hatályba.

(2)  Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 6/2009. (XII.2.) önkormányzati rendelet, a 3/2016. (I.20.) önkormányzati rendelet és a 3/2018. (II.2.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Nemesbük, 2018. december 4.

                   Dr. Simotics Barnabás                                               Dr. Prótár Henrietta

                          Polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve:

Nemesbük, 2018.december 5.

1. melléklet a .14./2018. (XII.5.) önkormányzati rendelethez

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

1. Függelék a 14 ../2018. (XII.5.) önkormányzati rendelethez

1.  Natura 2000 területek Nemesbük területén:

Alsó-Zala- völgy (HUBF20037) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek

Nemesbük 068, 069/1, 069/2, 069/3, 070, 071, 072, 073, 077/1, 077/3, 077/5, 077/6, 077/7,077/8, 077/10, 077/11, 077/12, 077/14, 077/15, 077/16, 077/17, 078, 079, 080/1, 080/2, 080/3, 081/2, 081/3, 081/4, 081/5, 082.

2. Országos jelentőségű védett természeti területek:  

   Ex lege védett lápterületek: 070, 072, 081/3.

3. Helyi védett értékek (a 10/2018 (V.25.) önkormányzati rendelet alapján)

1. Önkormányzati hivatal Petőfi u. 1. (330/1  hrsz. )
2. Sportöltöző ( 1191 hrsz.)
3. Művelődési Ház Rákóczi u. 62. ( 60 hrsz.)
4. Orvosi rendelő Rákóczi u. 59. (289  hrsz.)
5. Ravatalozó Mártírok u. ( 85 hrsz.)
6. Római katolikus templom és plébánia Petőfi u. 1. (330/2 hrsz.)
7. Óvoda Rákóczi u. 28. (16 hrsz.)
8. Köszvényes patak feletti híd

4. Régészeti lelőhelyek (a Forster központ adatszolgáltatása alapján)