1. § (1) A jelen rendelet hatálya Epöl község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes. A rendelet mellékletei:

2. § (1) Epöl község teljes közigazgatási területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a hatályban lévő országos rendeleteknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos rendelkezéseknek és szabványoknak, valamint jelen rendeletnek és szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(2) A helyi építési szabályzat előírásai mindenkor és mindenkire nézve kötelezőek, azokat megváltoztatni csak jelen rendelet módosításával lehet.

(3) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelező elemnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(4) Bizonyos feltételek mellett megváltoztathatók a terven belül:

3. § (1) A terv területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek és építési övezetek a terv területén:

(3) A beépítésre nem szánt területek és övezetek a terv területén:

(4) A védelmi célú övezetek a terv területén :

(5) Környezetvédelmi övezetek , melyek a település egész területére vonatkoznak:

4. § (1) A jelenlegi telekosztástól jelentősen eltérő telekalakítás a kialakított telkek számától függetlenül csak elvi telekalakítási engedély megszerzése után kezdeményezhető.

(2) A KG-2 és a K-R építési övezetekben minden telekalakításhoz telekalakítási tervet kell készíttetni és elvi telekalakítási engedélyt kell szerezni.

(3) A telekalakítási tervet 0,5 m-es rétegvonalakat ábrázoló, M1:1000 m.a. térképen kell elkészíteni.

(4) Az építési övezetre előírtnál kisebb telek is kialakítható, ha a telekalakítás után létrejövő telkek az eredetieknél nagyobbak.

(5) Lakóterületen a kialakult beépítésű utcákban telkeket összevonni csak akkor lehet, ha a kialakuló telek nem szélesebb 27 m-nél.

(6) Az utcaszélesítéseket és az utcanyitásokat az érintett telkek kialakításakor, illetve beépítésekor kell végrehajtani.

(7) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az új telekhatárok az övezeti határokkal egybeessenek.

(8) Magánút és építési telek közötti telekhatár az épületek, építmények elhelyezése szempontjából szabályozási vonalként kezelendő, közötte és az építési határvonal közötti területsáv előkertnek számít, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket kell betartani.

5. § (1) A köz-, és magánutakra vonatkozó e rendeletben megfogalmazott szabályok a kül- és belterületi utakra egyaránt vonatkoznak, a tulajdonviszonyoktól függetlenül.

(2) Épület megközelítését szolgáló út közút, vagy a földhivatali nyilvántartásban önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút lehet.

(3) Épület, építési telek megközelítését szolgáló magánút használatára vonatkozó szolgalmi jogokat a telekkönyvbe be kell vezettetni.

(4) Épület megközelítését biztosító köz- és magánutat úgy kell kialakítani, hogy a köz-, vagy magánút kialakítása feleljen meg a közutakra vonatkozó műszaki előírásoknak és a részleges közművesítés, és a szennyvízcsatorna elhelyezhetőségi követelményeinek.

(5) Új magánút kialakításakor a közforgalom számára megnyitás, vagy elzárás tényét a tulajdonos és a helyi önkormányzat egy erről szóló szerződésben kell rögzítse, és az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezettesse.

(6) A „Kenderesek fölötti terület” szabályozási tervvel érintett területen új közutat csak meglévő, kiépített közúttól közútig tartó szakaszonként szabad megtervezni.

(7) Egyebekben az utak létesítésére, építésére, fenntartására, megnyitására, lezárására, megszüntetésére stb. az országos jogszabályok vonatkoznak.

6. § (1) Az e rendeletben az építés rendjére megfogalmazott szabályok mindenféle épületre, kül-, és belterületen, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt vonatkoznak.

(2) Épületet elhelyezése csak olyan telken engedélyezhető , ami a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak is megfelelően kialakított, és ahol biztosított:

(3) Beépítésre szánt területen az övezet építési telkei csak

(4) A természetes terep lejtési viszonyait, valamint a telekhatártól mért 0,5 m-es sávban a szintjét megváltoztatni nem szabad.

(5) Nem kell a (4) rendelkezést betartani

(6) 50 m2-nél nagyobb épület engedélyezési tervéhez a telekre vonatkozó geodéziai felmérést kell csatolni, mely tartalmazza :

(7) Az épületeket magas, legalább 36° és legfeljebb 45°-os lejtésű tetővel kell fedni.

(8) Beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve:

(9) Beépítésre nem szánt területen tömör kerítés nem építhető.

(10) Külterületen hirdető berendezést, reklámot elhelyezni nem szabad. Kivétel az önkormányzat lakossági tájékoztató táblája és a közösségi, turisztikai célú informá ciós rendszer elemei. Az utak védőtávolságába eső területeken jelen rendelet 45. §. (2)-(4) előírásait kell alkalmazni.

(11) Az épületeken csak a funkciónak megfelelő cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, és az elhelyezés a felirat, reklám, hirdetés méretétől függetlenül engedélyköteles.

7. § (1) Védett területeken vagy azok védelmi övezetében építési, ipari, kereskedelmi, és bányászati tevékenység folytatása tilos.

(2) Művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. (1996. évi LIII.tv. 7. §. (2) d./ pont)

(3) Az egyéb területfelhasználási egységbe tartozó vízfolyások és vízparti területek természetközeli szakaszainak védelmére vonatkozóan a természet védelméről szóló 1996. évi. LIII. tv. 16. §-ában foglaltak irányadóak.

(4) A Bajna-Epöli-vízfolyás, a Vöröshegyi-patak és mellékága partmenti területein folytatott tevékenységek során figyelembe kell venni, hogy ezek a helyi jelentőségű ökológiai hálózat elemei.

(5) A védett területeken folytatott tevékenységekre vonatkozóan a védetté nyilvánítási helyi rendelet, a kezelési terv, ill. az 1996. évi LIII. tv. az irányadó.

(6) A helyi védelemre javasolt értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozása, fenntartása a tulajdonos feladata.

8. § (1) A vízfolyások, vízlevezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni, a kotrási iszapot beltartalmi értékeinek vizsgálata alapján elhelyezni.

(2) A településteljes közigazgatási területén a talajt, talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(3) Epöl község közigazgatási területe a szennyeződési érzékenységi besorolás szerint fokozottan érzékeny terület A felszín alatti vizek elszennyeződésének elkerülése érdekében a területen szennyvizet szikkasztani, a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos. Így tilos a község egész közigazgatási területén a szennyvíz szikkasztóba, felhagyott vagy működő kútba, illetve csapadékelvezető árokba, felszíni vizekbe vezetése.

9. § (1)⁴ Kereskedelmi-tenyésztői célú állattartás csak a beépítésre nem szánt, illetve a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi területen folytatható.

(2) Állatok tartására szolgáló épületeket, építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

9/A. §⁵ (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

(3) A település lakóterületein a területen belül és azon kívül végzett tevékenységek - beleértve a bányaművelést - által okozott zajterhelés az egyes építési övezeteken belüli értéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: nappal 50dB, éjjel 40dB.

(4) A kiegészítő funkciójú épület építménymagassága az építési övezetre előírt építménymagasságtól függetlenül legfeljebb 3,5 m lehet.

(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

9/B. § (1) Az Lke-1 építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítés szabályai szerint kellelhelyezni.

(2) A telkek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet.

(3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,5 m.

(4) A legkisebb kialakítható telekméret 600 m 2

(5) Az telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Egy-egy telek zöldfelületének minden 150 m 2 -e után 1 db lombos fát kell ültetni, melyekből legalább 3 db-ot a telek hátsókertjében.

(6) A melléképítmények közül csak kerti építmény, kerti víz-, és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, kerti lugas, tereplépcső építhető.

(7) Az előkert legalább 5 m, a közigazgatási határ mentén 15 m, az oldalkert 3,25 m, a hátsókert 10 m kell legyen.

(8) Az övezet területén legfeljebb 1,20 m magas támfal építhető, kivéve:

(9) Előkertben támfalgarázs ott helyezhető el, ahol az utca és a támfalgarázs hátsó falának síkjába a telek rendezett terepszintje között legalább 3 m különbség van.

(10) A kertvárosias lakóterületen kiegészítő, vagy mellékfunkcióként elhelyezhető építmények közül csak a lakóterületi funkciót nem zavaró hatásúak helyezhetők el.

(11) Az építési övezetben talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges az építési munkák megkezdése előtt.

(12) Az elhelyezhető lakórendeltetési egységek száma: legfeljebb 2 lakás.

10. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A település lakóterületein a területen belül és azon kívül végzett tevékenységek - beleértve a bányaművelést - által okozott zajterhelés az egyes építési övezeteken belüli értéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: nappal 50dB, éjjel 40dB.

(3) A falusias lakóterületen fő funkcióként elhelyezhető:

(4) A falusias lakóterületen kiegészítő, vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:

(5) A kiegészítő funkciójú épület építménymagassága az építési övezetre előírt építménymagasságtól függetlenül legfeljebb 3,5 m lehet.

(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

11. § (1) Az FL-1 építési övezetbe a mára jellemzően beépült, hagyományos, fésűs beépítésű területek tartoznak.

(2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni. Az épületet a beépíthető oldalhatártól legalább 60 cm távolságra (csurgótávolság) szabad építeni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,50 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.

(6) Az telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az előkert méretét a úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

(8) A Móricz Zsigmond utcában az építési övezetben épület, építmény csak a szabályozási vonaltól számított 100 m-en belül helyezhető el a szabályozás i terven ábrázoltaknak megfelelően.

12. § (1) Az FL-2 építési övezetbe a mára jellemzően beépült, hagyományos , fésűs beépítésű, de általában szélesebb telkes területek, valamint a meglévő hosszú telkek megosztásával létrejövő új telkek tartoznak.

(2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni. Az épületet a beépíthető oldalhatártól legalább 60 cm távolságra (csurgótávolság) szabad építeni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 900 m2.

(6) A legkisebb kialakítható telekméret 10%-kal csökkenthető, ha egy hosszú telek csak így osztható ketté, és a telek eredeti szélessége nem csökken.

(7) Az telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(8) A beépített utcákban az előkert méretét a úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

(9) Az új utcákban az előkert legalább 5 m legyen.

13. § (1) Az FL-3 építési övezetbe a jellegében kertvárosi telekosztású és beépítésű, napjainkban beépülő terület tartozik.

(2) Az. építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 900 m2.

(6) Az. telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az előkert legalább 5 m legyen.

14. § (1) Az Lf-3/A építési övezetbe az FL-3 övezethez hasonló, kertvárosi jellegű terület tartozik.

(2) Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(5) A legkisebb megengedett utcai homlokzatmagasság (az utcával párhuzamos, vagy azzal legfeljebb 45^o-ot bezáró homlokzat magassága) 3,50 m.

(6) A legkisebb kialakítható telekméret 900 m².

(7) Az telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Egy-egy telek zöldfelületének minden 150 m²-e után 1 db lombos fát kell ültetni, melyekből legalább 3 db-ot a telek hátsókertjében.

(8) A szabályozási terven jelölt kialakítandó zöldfelületen épület nem helyezhető el. A melléképítmények közül csak kerti építmény, kerti víz-, és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, kerti lugas, tereplépcső építhető (OTÉK 1.sz. melléklet 54. e), f), g), h), m)).

(9) A gyepes területekről az építési, tereprendezési munkálatok megkezdése előtt a védett növények egyedeit a szomszédos (Bajna közigazgatási területén található) hasonló termőhelyi adottságú gyepterületekre át kell telepíteni.

(10) Az előkert legalább 5 m, a településhatár mentén 15 m, az oldalkert 3 m, a hátsókert 10 m kell legyen.

(11) Az épületek utcával párhuzamos, vagy azzal legfeljebb 45^o–ot bezáró oromfalai nem lehetnek 7 m-nél szélesebbek.

(12) A területen építési helyen kívül a kerítés legfeljebb 25 cm-es tömör lábazattal, felette legalább 80 %-ban áttörten építhető, kivéve

(13) Az övezet területén legfeljebb 1,20 m magas támfal építhető, kivéve:

(14) A támfalakat természetes anyagból (kő, tégla, fa) kell építeni, vagy azzal kell burkolni.

(15) Előkertben támfalgarázs ott helyezhető el, ahol az utca és a támfalgarázs hátsó falának síkjában a telek rendezett terepszintje között legalább 3 m különbség van.

(16) A falusias lakóterületen kiegészítő, vagy mellékfunkcióként elhelyezhető építmények közül csak a lakóterületi funkciót nem zavaró hatásúak helyezhetők el.

(17) Az építési övezetben az épületek engedélyezési tervdokumentációjához talajmechanikai szakvéleményt is csatolni kell.

15. § (1) Az FL-Z építési övezetbe az Arany János utca keleti oldala tartozik, mely házsornál a téralakítás szempontjából kívánatos a zártsorú térfal kialakulása.

(2) Az építési övezetben az épületeket a zártsorú beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 500 m2.

(6) Az telkek területének legalább 50 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az Arany János utcán a fő funkciókat tartalmazó épületet előkert nélkül kell elhelyezni.

(8) A Bem József utcában az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos épületek előkertjeinek méretéhez és a terepviszonyokhoz.

(9) Hátsókert kialakítása nem kötelező (mérete 0 m). A hátsó telekhatáron és az onnan számított 6 m-es sávban épület, építmény vagy építményrész homokzat magassága 3,20 m lehet.

(10) A nem lakás funkcióhoz tartozó parkolók önkormányzati parkolási rendelet alapján közterületen is elhelyezhetők.

16. § (1) Az FL-S építési övezetbe azok a területek tartoznak, ahol a telkek rendkívül kicsik, a domborzat változatos, mindazonáltal a hagyományos telekstruktúrát meg kell őrizni.

(2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet.

(4) Ahol a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a 30 %-ot, a régi épületek kör vonalán belül újak építhetők.

(5) A legnagyobb megengedett építménymagasság 3,80 m.

(6) A tetőgerinc magassága a földszinti padlóvonaltól számítva legfeljebb 6,50 m lehet.

(7) A meglévő telekhatárok megtartása kötelező, kivéve:

ha két telek összevonása után a kialakuló új telek nem nagyobb, mint 700 m2 .

(8) A telkek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(9) Előkert kialakítása nem kötelező.

(10) Az oldalkert mérete legalább 4 m legyen.

(11) Hátsókert kialakítása nem kötelező.

(12) A nem lakás funkcióhoz tartozó parkolók önkormányzati parkolási rendelet alapján közterületen is elhelyezhetők.

17. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban a helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi, másodsorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen a területen belül és azon kívül végzett tevékenységek - beleértve a bányaművelést - által okozott zajterhelés építési övezeten belüli értéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: nappal 50d8, éjjel 40dB.

(3) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek:

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

18. § (1) TV építési övezet a település központját jelöli ki, ahol az önkormányzati kötelezettséggel járó funkciók elhelyezhetők.

(2) Az építési övezetben épületeket az oldalhatáron álló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 60 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,50 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2.

(6) Az telkek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Előkert a szomszédos beépítés, az utcakép és a funkció függvényében alakítható ki.

(8) A nem lakó funkciókhoz tartozó parkolók önkormányzati parkolási rendelet alapján a közterületen is kialakíthatók.

18/A. §⁷ (1) A Vt-1 településközponti vegyes építési övezet területén lakó, szolgálati lakás, kereskedelmi, szolgáltató. szociális, iroda, tároló épület helyezhető el.

(2) A Vt-1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:

(3) Előkert 0 méter, mely nem kötelező építési vonal.

(4) Hátsókert 2 méter.

(5) Oldalkert: 2 méter.

(6) A nem lakás rendeltetéshez tartozó parkolók önkormányzati parkolási rendelet alapján közterületen is elhelyezhetők.

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) Az építési övezetben hulladék helyi ártalmatlanítása - az újrahasznosítást kivéve - nem engedélyezhető.

20. § (1) A KG -1 építési övezet a település belterületén, a települést átszelő országos út melletti, ma még beépítetlen területeken a jövőben a jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni.

(3) A telkek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,00 m.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 1200 m2 .

(6) Az telkek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az előkert legkisebb mérete 10 m.

(8) A közút felőli szabályozási vonaltól számított 20 m-es sávban kimondottan termelő üzemi épület nem helyezhető el.

21. § (1) A KG-2 építési övezet a település fő útvonala mellett, a településtől elkülönülten, - a volt TSZ major területén - távlatban is külterületen a jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben telket alakítani csak a 4 §. (2) alapján lehet.

(3) A Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint lehet elhelyezni.

(4) A telkek beépítettsége legfeljebb 15 % lehet.

(5) A legkisebb kialakítható telekméret 2000 m2 .

(6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(7) Az telkek területének legalább 60 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(8) Az előkert legkisebb mérete 25 m, amelyből legalább 20 m széles zöldsávot kell kialakítani.

(9) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határán legalább 12 m széles védő fás-cserjés zöldsáv telepítése szükséges.

22. § (1) A K-T építési övezet a település temetőjének a területét foglalja magába.

(2) Az építési övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el.

(3) A Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni.

(4) A telek beépítettsége legfeljebb 10 % lehet.

(5) A temető telkének mérete nem csökkenthető.

(6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,50 m.

(7) Az telek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(8) Az országos jogszabályoknak megfelelően a temető területének minden megkezdett 500 m2-e után parkolót kell kialakítani, illetve a kialakításig a területet e célra ki kell jelölni és fenn kell tartani. A parkoló lehet gyeppel borított is.

(9) A temető fenntartását és üzemeltetését az 1999. XLIII. Törvény és a 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet szerint kell végezni.

23. § (1) A K-Sp építési övezet a település sportpályájának a területét foglalja magába (hrsz. 058/2) .

(2) Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni.

(4) A telkek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet.

(5) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2 .

(6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,00 m.

(7) Az telkek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(8) A sportpálya környezetében lévő gyepfelületeket a jövőben is gyepként kell fenntartani.

24. § (1) A K-Sz építési övezet a település szennyvíztisztítójának a telkét foglalja magába.

(2) Az építési övezetben csak a szennyvízkezelés építményei helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni.

(4) A telek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet.

(5) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,00 m.

(6) Az telek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

25. § (1) A K-R építési övezet a település kül-, és belterületén rekreációs célra szánt területeket foglalja magába.

(2) Az építési övezeten belül és azon kívül végzett tevékenységek - beleértve a bányaművelést - által okozott zajterhelés építési övezeten belüli értéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: nappal 45dB, éjjel 35dB.

(3) Az építési övezetben telket alakítani csak a 4 §. (2) alapján lehet.

(4) Az építési övezetben csak az idegenforgalom, rekreáció, sport, és a természetvédelem építményeit lehet elhelyezni.

(5) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(6) A telkek beépítettsége legfeljebb 10 % lehet.

(7) A legkisebb kialakítható telekméret 2000 m2.

(8) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,50 m.

(9) Az telek területének legalább 70 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

26. § (1) A K-B építési övezet a település külterületén a felhagyott bányák területének építési övezete.

(2) A terület rekultvációja előtt az építési övezetben épületet elhelyezni tilos, csak a balesetvédelmet szolgáló építmények, berendezési tárgyak helyezhetők el.

(3) A terület új hasznosítása rekultiváció és állagmegóvás után lehetséges.

(4) A területre vonatkozó építési előírások a terület új hasznosítása esetén és azzal összefüggésben alkalmazhatók.

(5) Az övezetben turisztikai és rekreációs, illetve a sport és természetvédelem, valamint az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(6) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni.

(7) A telkek beépítettsége legfeljebb 10 % lehet, ezen belül az épületek által elfoglalt terület a telek területének 2 %-át teheti ki.

(8) A legkisebb kialakítható telekméret 2000 m2.

(9) A legnagyobb megengedett építménymagasság általában 5,00 m, de speciális építmény esetén elvi építési engedély alapján magasabb is lehet.

(10) Az telkek területének legalább 40 % -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

26/A. §⁸ (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen üzemi, raktározási, állattartó, szociális épület, iroda, valamint az egyéb mezőgazdasági, tároló, gépszín, portaépület, mérlegház technológiai jellegű és közműépítmények helyezhetők el.

(2) A K-mü jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:

(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

(4) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények elhelyezhetők az építési helyen kívül is:

(5) Az előkert mérete 5 méter.

(6) Az építési övezetben a keleti és déli telekhatár mentén 10 m széles 2 szintes zöldsáv telepítése szükséges, mely a burkolt felületek parkolók optimális kialakítása érdekében megszakítható.

(7) A közút felőli szabályozási vonaltól számított 20 m-es sávban termelő üzemi épület nem helyezhető el.

(8) Az állattartással összefüggésben kiépítendő közművek, keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldási igényei A 6. § (3) bekezdés előírásaitól eltérően:

27. § (1) Az övezetbe a település két közterületen található közkertje tartozik; a Kossuth Lajos és Arany János u. találkozásánál lévő kert - Petőfi tér -, és a templom melletti tér tartozik.

(2) Az övezet beépített területe 2 %lehet.

(3) Az övezetben kizárólag közkerti funkciót szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) Az övezetben épület nem helyezhető el.

28. § (1) Az övezetbe a falu belterületén megtartott kertek területét foglalja magába, ahol a tájkép védelme megkívánja a terület jellegének megőrzését.

(2) A 720 m2-nél kisebb telken semmilyen épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben a 720 m2-nél nagyobb telken telkenként egy gazdasági épület helyezhető el, melynek területe a 12 m2-t nem haladhatja meg.

(4) Az övezetben épület a belterületi határtól számított 30 m-en belül helyezhető csak el a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint.

(5) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(7) A telkek beépítettsége legfeljebb 3 % lehet.

(8) Telket megosztani csak az övezethatáron lehet.

(9) A legnagyobb megengedett építménymagasság 3 m.

29. § (1) Az övezet szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

(2) Az övezetben épület nem építhető.

30. § (1) Az övezet a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál, tanyás beépítés lehetőségével.

(2) Az övezetben a mezőgazdasági termesztés és állattartás építményei helyez hetők el, az 1500 m2-t meghaladó területű telken 3%-os beépítettséggel. (OTÉK 29.§ (2))

(3) Az 1500 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(4) Az övezetben lakóépület csak 10000 m2 telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5% beépítettséggel. (OTÉK 29. § (3))

(5) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(6) A tanyákat telken belül védőfásítással kell ellátni.

31. § (1) Az övezet gyümölcs-szőlő termesztésére szolgáló terület.

(2) Az övezetben 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el építmény 3 %-os beépítettséggel.

(3) Az övezetben lakóépület csak 3000 m2 -nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel. (OTÉK 29. § (3))

32. § (1) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági épület céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(2) Állattartást szolgáló, valamint lakóépület a 6000 m2-nél nagyobb telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel, 4,5 m-es maximális épületmagassággal.

33. § (1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.

(2) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

(3) Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, amihez az erdészeti hatóság engedélye szükséges 1996. évi LIV. törvény szerint.

34. § (1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő fenntartására szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.

(2) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

(3) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

35. § (1) Az övezet elsődleges rendeltetése szerint védelmi célokat szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

36. § (1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el. Az 1995. évi LVII. törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el. Az övezetben tilos - ideiglenesen is - bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezet szennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.

(2) A Bajna-Epöli vízfolyás, a Vöröshegyi patak és mellékága kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos, vagyonkezelő illetőleg a fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a vizek mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére mindkét parton 6 m széles parti sávot használhatnak.

36/A. § (1) A Kk-s övezet a település sportpályájának kiszolgáló épületei, valamint sportolási célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület, építmény a telekhatártól számított 3 m-en belül nem állhat.

(3) A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,50 m.

(5) A telkek területének legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(6) Az övezetben a "Felszíni vizek védőövezetéről" szóló 39.§ előírása szerinti 50 m távolságot nem kell figyelembe venni.

37. § (1) A Babály, Juhállás, Nagyszikla védett területekre vonatkozóan a 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit, valamint a helyi védetté nyilvánítási rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(2) A védett területeken a védelmi céllal összhangban lévő építmény helyezhető el, kivéve a termékfeldolgozás és tárolás ideiglenes építményeit, melyek elhelyezhetők a 6000 m2 felett telkeken a gyepgazdálkodási területen.

38. § (1) A védett területek körüli 50 m-es védőzónán belül épület, építmény elhelyezése, vegyszer és hulladék tárolása nem engedélyezhető.

39. § (1) Külterületen a patakok partvonalától számított 50 m-en, belterületen 25 m-en belül csak a vízhasználattal összefüggő építmény helyezhető el.

(2) Az övezeten belül tilos az élő szervezetre káros, illetve a vízre vagy talajra szennyező hatású vegyszert, szerves trágyát, illetbe bármilyen típusú hulladékot tárolni.

40. § (1) A temető körül a telekhatártól számított 50 m-es védősávon belül tilos az ivóvíz céljára történő vízkivétel.

41. § (1) A község területén található, - a külterület szabályozási tervlapon jelölt - régészeti lelőhelyek országosan nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védelmüket magasabb szintű jogszabályok biztosítják.

42. § (1) A dögkút (hulladékemésztő árok) telekhatárától mért 1000 m-es védőtávolságon belül eső telkeken lakó-, intézmény-, üdülőépületet, valamint élelmiszer-feldolgozó épületet elhelyezni nem szabad.

43. § (1) A szennyvíztisztító telep telekhatárától mért 150 m-es védőtávolságon belül élelmiszert árusító, feldolgozó, valamint élelmiszer fogyasztása céljára épített építményt elhelyezni nem lehet.

44. § (1) A levegőtisztaság védelmét a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, valamint a lég szennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pont források kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM-EüM FVM együttes rendelet alapján kell biztosítani.

45. § A vizek minőségének védelmét a 204/2001.(X.26.) Korm. Rendelet nyújtotta lehetőségekkel kell biztosítani.

46. § (1) A közlekedés céljára szolgáló területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozásitervlapok tartalmazzák.

(2) Az utak területére ill. a védőtávolságba eső területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása , a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének előírásai szerint és hozzájárulásával, valamint a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak megfelelően történhet.

(3) A települést érintő 1122. sz. országos út beépítésre nem szánt területek menti szakaszai mellett a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. A védőtávolságba eső területen semmilyen reklám, hirdetőtábla nem helyezhető el.

(4) A többi út beépítésre nem szánt területek menti szakaszai mellett védőtávolság ként a tengelytől számított 10-10 métert kell figyelembe venni, mely sávon belül épület nem helyezhető el.

(5) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. (1988. évi I. tv. 34. §. (1).) A közút kezelője a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban lévő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő. (1988.évi I.tv.33. §. (1) bek.d./)

(6) Az 1122 sz. út szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad (10-30 méter).

(7) A meglévő települési (nem országos) utak szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad.

(8) A „Kenderesek fölötti terület” szabályozási tervvel érintett területen tervezett új utcák kialakításakor, és építésekor:

(9) Amennyiben a 1122sz. út átkerül a tervezett 22 m széles új út nyomvonalára , a Kossuth Lajos utcán, valamint a templom környékén, és az Arany János utcán azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertépítészeti tervek alapján kell településközponti megjelenést tükröző közterület-rendezést végezni.

(10) A tervezett létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani, kivéve a (11) alatt megfogalmazott eseteket.

(11) Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben, vagy annak helyén funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(12)⁹ A „Kenderesek fölötti terület” szabályozási tervvel érintett területen telken belül az elhelyezett lakásszámonként 1 db személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni.

(13) Az építési engedélyeztetés során helyszínrajzzal és számítással is igazolni kell, hogy az e rendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint teljes körűen megoldott a parkolás, rakodás.

(14) A „Kenderesek fölötti terület” szabályozási tervvel érintett terület utcáinak tervezési osztályba sorolása:

47. § (1) Parkoló az előkertben elhelyezhető.

(2) Egyéb helyeken parkoló a telekhatártól számított 3 m-en belül nem épülhet. A parkoló és a kerítés közötti sávot legalább 2 m magasra növő növényzettel kell betelepíteni.

48. § (1) Indokolt esetben kivétel tehető átmeneti időre az 5. §. (4) alól, ha az építés engedélyezése előtt a feltétel nem teljesül, de a megközelítést szolgáló út paraméterei szabályozási tervben rögzítettek, és a beépítendő telek határai az érvényes szabályozási tervnek megfelelően már kialakítottak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt engedmény nem érvényesíthető a Kenderesek fölötti terület szabályozási tervével érintett, új beépítésű területen.

(3) Bármilyen földmunkával járó építésre vonatkozó engedély kiadásakor fel kell hívni az építtetők figyelmét a földmunkák során váratlanul előkerülő régészeti leletek védelmére a vonatkozó jogszabálynak megfelelően.

49. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.