Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 8/2002. (II.11.) önkormányzati rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2002. 03. 01

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 8/2002. (II.11.) önkormányzati rendelete

¹Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól

2002.03.01.

²Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés b) pontjában, az 58. § (1) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában és 36. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében elősegítse a környezeti elemek védelmét és megállapítsa

- a levegőtisztaság-védelmi,

- -------³

- a természetvédelmi előírásokat, valamint

- az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap működését.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az avar és kerti hulladék égetésére.

b) ----⁴

c) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi védelem alá vont természetvédelmi értékek és területek tekintetében.

d) E rendelet szabályai szerint kell eljárni az önkormányzat környezetvédelmi pénzügyi alapja tekintetében.

(3) ------⁵

II. Fejezet

Fogalom meghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) avar- és kerti hulladék: falomb, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék);

(2) ----⁶

(3) ----⁷

(4) ----⁸

(5) ----⁹

(6)¹⁰ háztartási, fűtési tevékenység: minden olyan 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés, amely egy, vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatás;

(7)¹¹ Helyi jelentőségű védett természeti terület: olyan védett természeti terület, melynek védettségét helyi rendelet, vagy határozat állapította meg és azt az önkormányzat rendelettel fenntartotta;

(8)¹² Helyi jelentőségű védett természeti érték: olyan védett természeti érték, melynek védettségét helyi rendelet, vagy határozat állapította meg és azt az önkormányzat rendelettel fenntartotta;

(9) védett természeti érték (természetvédelmi érték): törvény, vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

(10) -------¹³

(11) -------¹⁴

(12) -------¹⁵

(13) -------¹⁶

(14) -------¹⁷

(15) -------¹⁸

(16) ------¹⁹

(17) -------²⁰

(18) -------²¹

(19) -------²²

III. Fejezet

Levegőtisztaság-védelem

Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok

4. § (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A város azon részein, ahol az (1) pont szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg és égetése is tilos, az avart és kerti hulladékot a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséig háztartási hulladékgyűjtő edénybe kell elhelyezni. Az ingatlan előtti közterületen összegyűjtött avart emblémával ellátott, ingyenesen beszerezhető hulladékgyűjtő zsákba kell elhelyezni.

(3) --------²³

(4) --------²⁴

(5) --------²⁵

(6) -------------²⁶

(7) --------²⁷

(8) --------²⁸

(9) --------²⁹

A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

5. § (1) ³⁰Az 500 kW teljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb. égetni tilos.

IV. Fejezet

Természetvédelem

6. §³¹ (1) Helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek:

- Kecskeméti Főiskola Arborétuma: 6124/8. hrsz. (l ha 0826 m^²), EOV koordináta: 699383,32 – 174867,07.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 130/1977/29. VB számú határozatával védetté nyilvánított Kecskeméti Főiskola Arborétuma helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a képviselő-testület e rendelettel fenntartja.

A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.

- A „Kápolna-rét” hrsz.: 012/7, 06/4 (19 ha 6018 m²) területe, melyet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 417/1993. és a 649/1993. KH sz. határozatával védetté nyilvánította.

A védettség indoka és célja a terület természetközeli állapotának és a gyep növényzetének megőrzése.

- "Kocsányos tölgy" (Kadafalva 0940/21. hrsz-ú ingatlanon) - Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 268/1993. KH. sz. határozatával védetté nyilvánította.

A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.

- "Móricz-fa" Hetényegyháza határában található terület. A terület EOV koordinátája: 691742,24 – 177170,77; helyrajzi száma 32872/1.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 138/1979. VB számú határozatával védetté nyilvánított "Móricz-fa" helyi jelentőségű védett természeti érték védettségét a képviselő-testület e rendelettel fenntartja.

A védettség indoka és célja a kidőlt fa törzsének, ágrészeinek megőrzése mementóként.

- "Hetényegyháza hétfa" elnevezésű 7 tölgy: A terület része a „Nyíri Erdő” elnevezésű Kiemelt Jelentőségű Különleges Természet-megőrzési Területnek jelölt Natura 2000 területnek. A 01555/25 helyrajzi számú terület „a” alrészletében található, EOV koordinátája: 689108,96 – 178405,05.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 164/1973/11. VB számú határozatával védetté nyilvánított "Hetényegyháza hétfa" helyi jelentőségű védett természeti érték védettségét a képviselő-testület e rendelettel fenntartja

A védettség indoka és célja a területen található értékes faegyed megőrzése.

- Kecskemét-Hetényegyháza "Mogyorós-tölgyes": A terület része a „Nyíri Erdő” elnevezésű Kiemelt Jelentőségű Különleges Természet-megőrzési Területnek jelölt Natura 2000 területnek. A 01555/25 helyrajzi számú terület „a” alrészletében található, EOV koordinátája: 689108,96 – 178405,05.

A védettség indoka és célja a területen található értékes faegyedek és növénytársulások megőrzése.

- A Kecskemét-Ménteleken lévő, 0194/14, 0194/19, 0194/20, 0194/22, 0194/23, 0194/24 hrsz-ú, összesen 25 ha 4523 m² területű ingatlanok (ún. Zombory-birtok). Védetté nyilvánító: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 38/2000. (IX. 11.) KR. sz. rendeletével.

A védettség indoka és célja a terület található értékes zsombékos, nádas, gyep és fásszárú növénytársulások megőrzése és a kiemelten fontos fajok (szalakóta, gyurgyalag, kuvik) védelme, illetve életfeltételeinek megteremtése.

- Kecskemét, Széktó Szabadidőközpont területéhez tartozó (10967/2, 10973, 10961, 10962, 10964/1, 10964/2, 10965, 10984, 10986, 10967/1, 10985, 10975/2, 10974, 10959/1, 10988, 10987, 10959/2 hrsz-ú) helyi jelentőségű védett természeti területek. Védetté nyilvánító: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 46/2006. (IX. 18.) sz. rendeletével.

A védettség indoka és célja a területen található védett és fokozottan védett madárfajok költő-, vonuló és telelőhelyének, valamint Kecskemét város térségében a legnagyobb kiterjedésű, természetszerű állapotú állandó vízfelületének megőrzése; őshonos, összefüggő természetszerű erdőállományok állapotának megőrzése, fenntartása.

-³² Műkerti kocsányos tölgy (Kecskemét 8254 hrsz-ú ingatlanon) A védettség indoka a területen található esztétikai, tájképi és növénytani értéket képviselő kocsányos tölgy megőrzése. A terület EOV koordinátája: 701293,7 – 172600,2.

(2) Helyi jelentőségű védett természeti területté, értékké nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése a települési önkormányzat jegyzőjének feladata.

(3) ³³ A Kápolna rét kezelésének szabályait e rendelet 4. sz. melléklete, Kecskemét-Ménteleken lévő helyi jelentőségű védett természeti terület kezelésének szabályait e rendelet 5. sz. melléklete, Kecskemét, Széktó Szabadidőközpont területéhez tartozó helyi jelentőségű védett természeti területek kezelésének szabályait e rendelet 6. számú melléklete, a Kecskeméti Főiskola Arborétuma helyi jelentőségű védett természeti terület kezelésének szabályait e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

Zajvédelem

7. §³⁴

8. §³⁵

9. §³⁶

10. §³⁷

11. §³⁸

VI. Fejezet

Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

12. § (1) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) az önkormányzat működési területén az alábbi feladatok ellátására szolgáló, elkülönített pénzalap:

- az épített és természetes környezeti értékek megőrzése, fenntartása,

- a környezeti ártalmak megelőzése,

- a környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

-³⁹ helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek megóvása, fenntartása,

- a környezetvédelmi oktatás, szemléletformálás segítése

(2) ⁴⁰ Az alap pénzeszközeit az Önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni azzal, hogy a talajterhelési díjból származó bevétel kizárólag a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2004. (X.4.) rendelete 8. §-ában meghatározott tevékenységekre használható fel.

(3) Az Alapot a bevételi források és kiadások szerint kell nyilvántartani.

Az Alap bevételi forrásai

13. § Az Alap bevételi forrásai:

(1) Az önkormányzat területén a Környezetvédelmi Felügyelőség által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott környezetvédelmi bírságok 30 %-a (zaj- és rezgés-, légszennyezési-, veszélyes hulladék- és szennyvízbírság, az 1995. évi LIII. tv. 58. § (2) b./ pontja alapján).

(2) Az önkormányzat I. fokú környezetvédelmi hatósági jogkörében jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok teljes összege (természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási bírság) az 1996. évi LIII. tv. 80. § (4) b./ pontja, valamint 1995. évi LIII. tv. 57. és 58. § (2) a) pontja és a 2000. évi XLIII. tv. 49 § (4) bekezdése alapján.

(3)⁴¹ Környezetterhelési díjak 2003. évi LXXXIX tv.-ben meghatározott része.

(4) Önkormányzati költségvetési juttatás.

(5) A fakivágások ellenértékeként előírt összeg.

(6) Egyéb bevétel.

Alap felhasználása

14. § Az Alapból megvalósítandó célok:

(1) Levegőtisztaság-védelem (pl. mérések, helyszíni vizsgálatok, környezetvédelmi hatósági feladatok színvonalának javítása, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.).

(2) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megelőzés, tudat-formálás; lakosság részére és az oktatási intézményekben szervezett veszélyes hulladék gyűjtési akciók.

(3)⁴² Helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, fenntartása.

(4) Zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergiát okozó növények elleni védekezés.

(5) Fásítás.

(6) Zaj- és rezgésvédelem (mérések, helyszíni vizsgálatok, hatósági feladatok színvonalának javítása, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.).

(7)⁴³ Vizek és talaj védelme: Felszíni és felszín alatti vizek (talajvíz), valamint a talaj védelme.

(8) Környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel.

(9) Környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése.

(10) Egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

(11)⁴⁴ ----

Rendelkezés az Alappal

15. §⁴⁵

VIII. Fejezet

A rendelet betartásának ellenőrzése ----------⁴⁶

16. §⁴⁷

A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye

17. §⁴⁸

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § E rendelet 2002. március 1-jén lép életbe, egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelemről szóló 11/1999. (IV. 26.) KR. számú rendelet.

1. számú melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez⁴⁹

2. számú melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez⁵⁰

3. számú melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez⁵¹

4. melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

NATURGLOBE Környezet-természetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

A „KÁPOLNA-RÉT” HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE

Tervező: Dr. Boros Emil – ökológus, természetvédelmi szakértő, agrármérnök

2009. november

Tartalom

1. Általános információk............................................................................................................ 3

1.1. A terület azonosító adatai.................................................................................................... 3

1.2. A terület rendeltetése........................................................................................................... 3

1.3. A terület jogi helyzete.......................................................................................................... 4

1.4. A terület elhelyezkedése, határai......................................................................................... 4

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok.................................................................. 4

1.6. Településrendezési vonatkozások........................................................................................ 4

1.6.1. Településrendezési vonatkozások..................................................................................... 4

1.6.2. Vízgazdálkodási vonatkozások......................................................................................... 5

2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása...... 5

2.1. Környezeti jellemzők........................................................................................................... 5

2.1.1. Éghajlat............................................................................................................................. 5

2.1.2. Földtan, vízföldtan, talajtan.............................................................................................. 6

2.1.3. Felszínalaktan................................................................................................................... 7

2.1.4. Hidrológia......................................................................................................................... 7

2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők............................................................................................. 9

2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők................................................................... 10

2.3.1. Mezőgazdaság................................................................................................................. 10

2.3.2. Vadgazdálkodás.............................................................................................................. 11

2.3.3. Táji értékek..................................................................................................................... 11

2.3.4. Kultúrtörténeti értékek.................................................................................................... 11

2.3.5. Egyéb használat.............................................................................................................. 11

2.4. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése................................................... 11

3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása............................................ 12

3.2.1. Célkitűzések.................................................................................................................... 12

3.2.2. Természetvédelmi stratégiák.......................................................................................... 12

3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők.............................................................................. 13

II. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE....................................................... 14

1. Általános területhasználat..................................................................................................... 14

2. Építési tevékenység.............................................................................................................. 15

3. Földhasználat........................................................................................................................ 15

4. Élővilágvédelem................................................................................................................... 16

5. Közlekedés............................................................................................................................ 17

6. Költségvetés.......................................................................................................................... 17

7. Munkaterv............................................................................................................................. 18

8. Mellékletek........................................................................................................................... 19

I. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ

1. Általános információk

1.1. A terület azonosító adatai

A védett terület megnevezése: „Kápolna-rét” helyi jelentőségű védett természeti terület.

Védetté nyilvánító jogszabály száma: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) rendelete: IV. FEJEZET Természetvédelem, 6. §.

A védett terület kiterjedése: 19,6018 hektár

A védettség indoka és célja: a terület természetközeli állapotának és a gyep növényzetének megőrzése.

A tervezési terület elhelyezkedése: Bács-Kiskun megye, Kecskemét város

A tervezési területe középpontjának koordinátái: EOV Y: 695738, EOV X: 174213

A tervezési terület túlnyomórészt 118,5–118 méterrel fekszik a tengerszint felett (Btszf.).

A védett terület helyrajzi számai: Kecskemét 012/7 és 06/4 hrsz.

A tervezési területet fedő 1:100 000 méretarányú térképszelvény száma: EOTR 46

A tervezési terület átnézeti térképét és a helyi jelentőségű védett terület határát az 1. számú mellékletben mutatjuk be.

Az illetékes természetvédelmi hatóság: I. fokon Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője, II. fokon: Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal.

A kijelölt természetvédelmi kezelő: Kik-For Kft.

1.2. A terület rendeltetése

Környezetvédelmi: Alkosson Kecskemétnek az uralkodó szelek várost elérő frontján a területtel határos, szintén helyi jelentőségű Széktó Szabadidőközponttal és az Arborétummal egységes zöldfelületi rendszert, mely helyzeténél fogva kedvező hatással van a város levegőjére és klímájára;

Ökológiai: Őrizze meg Kecskemét város térségében az egyik természetközeli állapotú szikes gyepterületet;

Botanikai: Őrizze meg a természetközeli állapotú szikes gyepterületre jellemző növénytársulásokat;

Zoológiai: A környező degradált és alacsonyabb természetességű területek mellett biztosítson élőhelyet a védett- és fokozottan védett állatfajok számára;

Rekreáció és környezeti nevelés: megfelelő szabályozással biztosítja a kecskeméti lakosság természetes, illetve természetközeli állapotú környezethez való jogát és igényét, továbbá segítse elő a környezeti nevelést, oktatást;

Vízvédelmi: A szomszédos vízmű védterülettel összhangban támogassa és erősítse meg a terület vízgazdálkodási és védelmi funkcióinak biztonságát.

1.3. A terület jogi helyzete

Helyi jelentőségű védett természeti terület

1.4. A terület elhelyezkedése, határai

A tervezési terület Bács-Kiskun megyében, Kecskemét Megyei Jogú Város belterületének ÉNY-i határával érintkező külterület.

A Kápolna rétet délen a Kecskemét-Budapest vasútvonal, keleten a III. Béla körút, északon az Arborétum határolja. A nyugati felén szántó művelési ágú mezőgazdasági területekkel határos, amelyek azonban 2009-ben erdősítésre kerültek. A tervezési terület térképi lehatárolása az 1. számú mellékletben található.

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok

A védett területhez tartozó gyep művelési ágú ingatlanok tulajdonosa és kezelője az 1. táblázatban kerülnek bemutatásra. Az érintett tervezési terület tulajdoni lap kivonatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

1. táblázat A védett terület ingatlanjainak tulajdonosai és kezelői

helyrajzi szám	tulajdonos	kezelő
012/7	Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata	Kik-For Kft.
06/4	Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata	Kik-For Kft.

1.6. Településrendezési vonatkozások

1.6.1. Településrendezési vonatkozások

A terület: mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (MÁK) besorolású.

A zóna természetvédelmi oltalom céljából, illetve a repülőtéri átmenetileg kijelölt 65 dBA-es zajzóna határvonalán belül elhelyezkedő, beépítési korlátozással érintett általános övezete.

Az övezetben építmény:

– természeti terület esetén nem helyezhető el,

– egyéb területen lakóépület, s egyéb huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület csak a HM HVK Hdm és Kik Csoportfőnökség szakhatósági hozzájárulása alapján létesíthető.

1.6.2. Vízgazdálkodási vonatkozások

A területet a Kecskemét 07/2 hrsz.-ú Nyíri-csatorna (Csukás-éri-főcsatorna) érinti a déli részen 520 méteres szakaszon. A csatorna korábban a belvízelvezetést szolgálta, de gyakorlatilag évek óta nem szállít vizet, a mederben még tavasszal sem jelenik meg víz. A gyökeresen megváltozott vízgazdálkodási viszonyok miatt a csatorna vízjogi engedélyének felülvizsgálata javasolt, igazodva az EU Víz Keretirányelvének ajánlásaihoz.

2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása

2.1. Környezeti jellemzők

2.1.1. Éghajlat

Kecskemét a főbb éghajlati paraméterei alapján az ország mérsékelten meleg-száraz éghajlati körzetbe tartozik. A kistáj éghajlatának legfőbb vonása országos viszonylatban is - a kontinentális jellegből következően - a nagy fokú változékonyság és a szélsőségekre való hajlam. Az 1970 és 2000 közötti időszak mérései alapján a város évi átlaghőmérséklete 10,4 C (2. táblázat). Az évi közepes hőingás sokévi értéke 22 °C. Az abszolút hőingás 70 °C felett van, ami igen magas országos viszonylatban.

2. táblázat A léghőmérséklet, a csapadék, a relatív légnedvesség és a potenciális párolgás átlagos havi értékei az 1971-2000. közötti időszak mérései alapján

	jan.	febr.	márc.	ápr.	máj.	jún.	júl.	aug.	szept.	okt.	nov.	dec.	Év
hőmérséklet (C)	-0,9	1,0	7,2	10,7	16,2	19,3	21,1	20,6	16,0	10,4	4,5	0,4	10,4
csapadék (mm)	26,6	25,6	26,6	39,9	55,7	68,0	53,4	46,2	44,0	36,0	45,5	41,0	508
relatív légnedv. (%)	85,3	81,3	74,6	67,6	67,7	67,9	66,2	69,6	74,0	77,3	83,7	86,4	75,1
pot. párolgás (mm)	4,0	4,2	45,6	78,3	122,5	140,6	165,1	148,7	99,3	59,6	18,8	1,6	888

Kevés (évi átlag 508 mm, vegetációs időszakban 307 mm) és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a mezőgazdaság termesztési és a biocönózisok életfeltételeit. A júliusi relatív légnedvesség érték (66,2 %) az ország más részeihez viszonyítva a vegetációs időszakban közepesen száraz klímafeltételeket jelez. A potenciális párolgás és az átlagos havi csapadékmennyiség összevetéséből következik, hogy a talaj vízkészlete jellemzően november és február között tud pótlódni.

Kecskeméten jellemzően magas az évi napfénytartam (2000-2100 óra között), az országos rekordot is itt mérték 1950-ben 2496 órával. A csekély csapadékkal, a magas besugárzási értékkel magyarázható, hogy a Budiko-féle ariditási index értéke igen magas (1,75). Nagy tehát a térség aszályra való hajlama, amit az ide érkező légtömegek alacsony relatív légnedvessége még fokoz. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de jelentős a déli irány is. A térség klímájában is mérhetők olyan változások, melyeket egyértelműen klímamódosulásnak kell tekintenünk. Nyilvánvaló az évi csapadékösszeg és a téli félév csapadékmennyiségének csökkenése, az évi középhőmérséklet és a nyári félév hőmérsékleti átlagának enyhe emelkedése, ami az aszályosság fokozódását jelentette az 1970-es évek eleje és a 90-es évek vége közötti időszakban. Erre az időszakra számítva az évi csapadékátlag az 500 mm-t sem érte el.

A Kápolna-réttel szomszédos Szabadidőközpont területén található nagy vízfelületek és fásítások a felszín közelében számottevően módosítják a tájra jellemző éghajlati vonásokat. A vízfelületek és a fás területek nagyobb evapotranszspirációja a száraz városi környezetnél lényegesen páradúsabb lokális klímát eredményeznek.

Az alacsonyabb felmelegedés miatt a felszíni hőmérséklet nappal általában hűvösebb is, mint a környezetben, amit a melegebb városklíma még jobban hangsúlyoz. A felszíni vizek nagy fajhője miatt a hőmérséklet napi, évi járása kiegyenlítettebb, mint a szárazföldeké. A környező fásítások ugyanakkor a szélerősséget is jelentősen mérséklik a felszín közelében. A fás felszínek por- és szennyezőanyag-megkötő hatással is jellemezhetőek.

2.1.2. Földtan, vízföldtan, talajtan

A védett terület felszínét felépítő földtani képződmények elsősorban a pleisztocénhez (felső-pleisztocén) köthetők. Az Ős-Duna mintegy 100 m-rel a felszín alatt kezdődő hordalékkúpját eolikus kialakulású lösz, homokos lösz fedi. Jellemzően a védett területet is ezek építik fel, de a mélyebb, vízjárta térszínen állóvízi üledékként agyag és mésziszap is képződött a holocénben. A földtani jelenkor eseménye a szikesedés is.

A felszín alatt a lösz, homokos lösz feküje futóhomok. Gyakori mind horizontálisan, mind vertikálisan a két üledékfajta közti átmenet. A felszínen, magasabb helyzetben (pl. Petőfiváros, Máriahegy térsége), a védett területen kívül már a pleisztocén - helyenként holocén - futóhomok válik dominánssá. Az ős-dunai folyóvízi hordalékkúp feküje pliocén (felső-pannon) tavi rétegsor, melynek felszíne kb. 300 méterre harántolható Kecskemét térsége alatt.

A területtel szomszédos kecskeméti I. számú vízműtelep mélyfúrású kútjai közül 10 kút (5 kútpár) található a közelben. Az 1967 és 1986 között kiépített 10 kút 180-300 méteres talpmélységű és az alsó-pleisztocén korú, durva kavicsos-durva homokos vízadó üledékekből termeli a rétegvizet. Napjainkban 570-2000 l/p vízhozamot produkálnak, fajlagos vízhozamuk 120-160 l/p/m körül van. Az ivóvíznek szánt mélységi vizek minőségével kapcsolatos probléma a viszonylag magas - geológiai eredetű - vas-, mangán- és az éppen határérték feletti arzéntartalom.

A tervezési terület környezetében eredetileg domináns talajtípus - a magasabb, felszíni vízhatásnak ki nem tett részeken - a vályogos fizikai összetételű mészlepedékes csernozjom (típusos, mélyben sós altípussal) lehetett. Alárendelten, a vízhatástól befolyásoltan réti csernozjom is előfordulhatott. A talajvíz által jobban átjárt felszínek (időszakos tófelszín, parti sáv) esetében agyagos fizikai összetételű szikes talajtípusok (pl. szoloncsákok) voltak a jellemzőek. Helyenként a réti talajok is jelen lehettek.

2.1.3. Felszínalaktan

A tervezési terület a Duna-Tisza közi síkvidék középtáj részét képező Kiskunsági löszös hát elnevezésű kistájon található. A kistáj alapvonásaiban is eltér a szomszédos kistájaktól, mivel döntően lösz-homokos lösz alapkőzet építi fel, átlagosan mélyebb térszíni helyzetben húzódik és domborzatilag kevésbé tagolt. A kistáj északnyugati részén a keskeny löszös vonulat északnyugat-délkelet irányban ékelődik be a döntően homokból felépült környezetébe.

2.1.4. Hidrológia

A Kápolna-rét eredeti természeti állapotában a szomszédos Széktó Szabadidőközpont kialakítását megelőző területtel egységes, összefüggő természeti rendszert alkotott. A változatos felszínalaktanú löszös, homokos hátak között mélyedésekben kisebb-nagyobb szikes, mocsaras területek láncolata volt, amelyet Széktólaposnak hívtak. A Széktólapos ÉNY-i részét képezte a mai Kápolna-rét területe.

A talajvízszint tendenciózus süllyedése az 1970-es években kezdődött és a tendencia erőteljesebb, mint amire a csapadéktrendből gondolnánk. Ennek oka, hogy a 70-es évektől fokozottabban érvényesültek az emberi tevékenységre visszavezethető vízháztartást befolyásoló összegződő hatások (belvízrendezés, felszín alatti vízkészletek kitermelése, erdősítés, stb.). A homokhátsági gerinc közelében a süllyedés nagymértékű és trend jellegű, míg a hátság peremén kisebb mértékű és a trend nem kifejezett. Az elmúlt 40 évre vetített átlagos talajvízszint süllyedés Kecskemét térségében terepszinttől erősen függően, időben erősen ingadozóan 1,5–2 méter mértékű volt.

A térségi klimatikus és tájhasználati tényezők mellett a tervezési területet jelentős vízgazdálkodási beavatkozások is érték. A terület eredeti vízállapota a hetvenes évek végén változott meg gyökeresen, a szomszédos szabadidőközpont építésével járó terep- és vízrendezések következtében, illetve a Nyíri-csatorna (Csukás-éri-főcsatorna ezen szakasza) is jelentős mennyiségű vizet vezetett el a területről. A csatorna a Kápolna-rétből kilépve a III. Béla körutat egy átereszen keresztezve a Szabadidőközpont területén található záportározóba vezet. A Homokhátság jelentős mértékű kiszáradása miatt az utóbbi években csak extrém magas talajvízállású időszakban, alkalmilag szállít vizet, mint például az 1999–2000-es vizes időszakban. Vízminősége az átlagos, mezőgazdasági területek talajvizeit megcsapoló belvízcsatornák vízminőségéhez hasonló. A záportározóba jutva vize jelentősen felhígul. A mélybevágású csatorna a felszíni vizek levezetése mellett a talajvizeket is megcsapolja, ezért a mai napig kedvezőtlen hatással van a szikes élőhelyek létét meghatározó felszín alatti vízkészletek mennyiségére. A tervezési területen néhány évtizede zajló hidrológiai állapotváltozások azt eredményezték, hogy a szikesedési folyamatok megszakadtak. A Nyíri-csatorna területet érintő középső szakaszán egy betonhíd is található, amely a külső körút kiépítése után funkcióját veszítette. A tervezési területen más vízgazdálkodási létesítmény nem található.

2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők

A terület jelenlegi természeti helyzetét leíró részletes ökológiai állapotfelmérés nem készült, ezért a területen előforduló élőhelyek, növény- és állatfajok elsősorban korábbi eseti észlelések alapján jellemezhetők, utalva a jelenleg feltételezhető helyzetükre.

A terület 15–20 évvel ezelőtt még szikes tavak parti zónájára jellemző mészpázsitos (Lepidio-Puccinellietum), sziki őszirózsás-tippanos (Astero-Agrostetum stolonifearea), helyenként kopár vakszikes és szikfok élőhelyek voltak a jellemzőek. Ezek a karakteres szikes gyepi élőhelyek napjainkra a tartós kiszáradás eredményeképpen szinte teljesen eltűntek a területről, és homoki sztyeprétek kialakulása észlelhető a szikes élőhelyek rovására. Ezt a folyamatot segíti elő a száraz mederben kiülepedő szél szállította homok lerakódása az aljzaton. Mindezek szintén azt támasztják alá, hogy a tervezési területen a szikesedési folyamatok megszakadtak.

Korábban a védett növényfajok közül az agárkosbor (Orchis morio), a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), apró nőszirom (Iris pumila), epergyöngyike (Muscari botryoides) és a budai imola (Centaurea sadleriana) előfordulásáról is van adat a területről, de jelenlegi helyzetük nem ismert. A védett ízeltlábúak közül előfordult itt is a Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), vagy például a dongószender (Hemaris tityus), de ezek jelenlegi biztos előfordulása szintén nem ismert.

A védett állatfajok közül a száraz homoki élőhelyek elterjedése miatt jelenleg is valószínűsíthető a fürge gyík (Podarcis agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis) előfordulása a területen, mivel ezek a szomszédos Szabadidőközpont területén is élnek.

Vizesebb esztendőkben bizonyos kétéltűfajok is megjelenhetnek, mint például a vöröshasú unka, vagy a dunai gőte, de ezek a fajok jelenleg nem találhatók meg a terület száraz élőhelyein, tekintettel arra hogy mostanában a Nyíri-csatornában sem alakulnak ki tartós vizek.

A terület madárvilágáról valamivel több ismeretünk van. Vizesebb esztendőkben – mint például az 1999–2000-es időszak - bizonyosan költött itt a bíbic (Vanellus vanellus) és előfordult a piroslábú cankó (Tringa totanus) is.

A nyílt száraz füves területekhez kötődően értékesebb védett madárfajok a kis őrgébics (Lanius minor), a hantmadár (Oenanthe oenathe), illetve a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) előfordulása a területen. A kis őrgébics és a szalakóta a környező fás és bokros élőhelyeken költhetnek is, ezért az őshonos fajokból álló elszórt kisebb fa- és bokorcsoportok megőrzése fontos madárvédelmi szempont. A terület jelenlegi állapotából következően potenciális költőfajok a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a cigánycsuk (Saxicola torquata), esetleg a sordély (Miliara calandra) is.

A víz jelenlététől független madárfajok előfordulása szempontjából meghatározó a szomszédos Arborétum és a Szabadidőközpont területén található telepített erdők és fásítások által vonzott madárfajok megjelenése is, ami szintén kifejezi a szomszédos helyi védett területekkel alkotott ökológiai egységet. Ezek a madárfajok elsősorban táplálkozni járnak ki a gyepterületre, ilyenek például az egerészölyv (Buteo buteo), a fenyőrigó (Turdus pilaris), vagy a seregély (Sturnus vulgaris), illetve a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó számos gyakoribb magevő madárfaj. A gyepterülethez kötődően vonuló és telelő énekesmadarak is előfordulnak, mint például a sárga billegető (Motacilla flava), vagy a réti pityer (Anthus pratensis).

A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó tájidegen özönnövények közül a szikes pusztákra jellemzően a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) van jelen kisebb foltokban a tervezési területen, elsősorban a terület középső részén és a Nyíri-csatorna mentén. A nagyobb termetű egyedek kivágása megtörtént, de jelentős mértékű a gyökérsarjadás, amelyet intenzíven kezelni kell. A terület kiszáradási folyamatával egyidejűleg a selyemkóró (Asclepias syriaca) terjedésére is lehet számítani.

2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők

2.3.1. Mezőgazdaság

Az egykori szikes tómederben kialakult gyepterületen juhokkal történő extenzív legeltetéses hasznosítás folyik, amely megfelelő körülmények között a terület jelenlegi állapotának fenntartásával és természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban van. Egyéb mezőgazdasági jellegű termelési tevékenység nem folyik a védett területen. A terület észak felé néző sarkán egy karámmal elkerített lovas tanya található, de a lovak nem legelnek a gyepterületen.

2.3.2. Vadgazdálkodás

A vadászatra jogosult kezelő a Kecskemét Városi Vadásztársaság (03-601610-1-4-1). A terület jellegéből kifolyólag apróvadas (fácán, nyúl) vadászterület lenne, ugyanakkor a belterület közelsége és a környező beépítettség miatt gyakorlatilag érdemi vadászati hasznosítás nem folyik a területen. A jelenlegi elenyésző vadgazdálkodási hasznosítás összhangban van a természetvédelmi célkitűzésekkel.

2.3.3. Táji értékek

A tervezési terület térbeli helyzete (léte) a városi környezet szélén és közvetlen kapcsolata a szomszédos zöldterületekkel (Arborétum, Szabadidőközpont) egy „természetszerű egységet” képeznek, ami táji értéket is jelent, ezért megőrzésre érdemes. Ebben a „zöldfelületi” rendszerben a Kápolna-rét kiszáradt állapota ellenére a legkevésbé művi megjelenésű, leginkább a kiskunsági tájra jellemző természetszerű pusztai jellegű tájképi egységet képvisel.

2.3.4. Kultúrtörténeti értékek

A tervezési területtel ÉK-i határvonalon szomszédos Arborétumban kb. 300 méterre a védett terület határától található az 1713-ban épült Sarlós Boldogasszony-kápolna (Mária-kápolna), amelyről a nevét kapta a Kápolna-rét. A kápolna védett műemlék, továbbá környezete régészeti lelőhely (szarmata sírleletek) is.

2.3.5. Egyéb használat

Halászati, horgászati, erdőgazdálkodás, ipari, bányászati tevékenység nem folyik a területen. Ugyan szervezett üdülési, idegenforgalmi tevékenység sem jellemzi, de a szomszédos Arborétumba és Szabadidőparkba érkező jelentős számú látogató egy része eljut a Kápolna-rét ÉK-i szélét határoló aszfaltozott útvonalon erre a területre is. Az aszfaltút az Arborétum kápolna felőli bejáratához vezet, ahol parkoló is található. Innen a látogatók betekintést nyerhetnek a területre. A bevezető út mentén a parkoló előtti információs tábla 1994-ben készült. A terület észak felé néző sarka egy hobbitanya telkével határos.

2.4. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése

Méret: Az átlagos helyi jelentőségű védett területek nagyságának megfelelő, ezáltal kiterjedése biztosítja a védelmi szint megtartását.

Sokféleség: A városi környezet közelségéhez viszonyítva a biológiai sokféleség jelentős, különösen a természetszerű füves élőhelyek vonatkozásában.

Természetesség: A területen található élőhelyek ugyan jelentős mértékű mesterséges hatásra kialakult másodlagos élőhelyek, ugyanakkor természetközeli állapotukban számos értékes fajnak nyújtanak élőhelyet.

Ritkaság: Ritka fajokat és élőhelyeket nem tartalmaz a terület.

Sérülékenység: A terület környezetét és a tájszintű kiszáradási folyamatokat tekintve az itt található élőhelyek kifejezetten sérülékenyek.

Jellemzőség: A jelentős emberi behatások, a gyors környezeti átalakulások és az épített környezet közelsége ellenére a terület őrzi a kiskunsági tájra természetesen is jellemző száraz pusztai élőhelyeket.

3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása

3.2.1. Célkitűzések

- A jelenlegi állapotot tekintve biztosítsa a területen található természetközeli állapotú füves pusztai élőhelyek hosszú távú fennmaradását, valamint a tervszerű természetvédelmi kezelés hatására az élőhelyek és ezekre jellemző életközösségek fennmaradását, lehetőség szerint a biológiai sokféleség élőhelyre jellemző összetételű fejlődését;

- A térségi talajvízszint esetleges emelkedése és a természetszerű vízellátás javulása esetén a kezelés adjon lehetőséget a területre korábban jellemző szikes tavi élőhelyek visszatérésére;

- A terület biztosítsa a látogatók számára a természetközeli állapotú élőhelyek és ehhez kötődő fajok megismerésének, megfigyelésének lehetőségét.

3.2.2. Természetvédelmi stratégiák

A terület rendeltetésének biztosításához alapvető stratégiai feltétel a terület jelenlegi állapotának, jellegének hosszú távú megőrzése, lehetőség szerint természeti állapotának további javítása. Ezért a terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágának megváltoztatása, valamint az ingatlanok funkciójának és jellegének megváltoztatása (pl. gyepterület csökkentése, lakóingatlanként való beépítés, stb.) kifejezetten nem kívánatos tevékenység!

A védett terület által érintett ingatlanok jelenlegi természetközeli állapota megfelelő természetvédelmi kezelés mellett alkalmas a terület helyi védettségű rendeltetésének hosszú távú biztosításához. A rendeltetésben foglalt funkciók hosszú távú biztosítása érdekében a környezeti és természetvédelmi kezelési terv bizonyos tevékenységeket időben és térben szabályoz, illetve tilt, valamint meghatározza a szükséges természetvédelmi kezelési beavatkozásokat.

A területet érintő ingatlanok állapotának megváltoztatása engedélyköteles és kizárólag a védett természeti terület rendeltetésével (lásd az 1.2. fejezetet) és a kezelési célkitűzésekkel összhangban történhet, amelyet határozatban kell előírni. A határozatot a jegyző adja ki és végrehajtását ellenőrzi.

A védett természeti érték és természeti terület megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a jegyző, mint az első fokú természetvédelmi hatósági jogkört gyakorló hozzájárulásával lehetséges.

A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata.

A védett természeti terület határainak táblával történő megjelölése szükséges.

A jelenlegi természeti állapot megőrzése mellett a környezeti viszonyoktól függően a hajdani vizes élőhelyek rehabilitációja is indokolt lehet, például vízmegőrzést szolgáló létesítmények kialakításával. Emellett a természeti állapot fejlesztését szolgálja a tájidegen növényfajok eltávolítása, és a speciális szaporodó helyek létesítése (pl. madárodúk kihelyezése).

3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

Anyagi források hiánya;

A látogatók létszámának jelentős növekedése okozta terhelésnövekedés;

Látogatók fegyelmezetlen magatartása okozta terhelés: szemetelés, zajkeltés;

Globális klímaváltozás okozta további környezeti változások (kiszáradás);

A tájidegen fajok további terjedése;

Túllegeltetés.

II. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE

1. Általános területhasználat

- A védett természeti terület (továbbiakban:TT) határának jellegzetes pontjain (töréspontok, utak metszéspontja stb.) "Helyi Jelentőségű Védett Természeti Terület" feliratú hatósági táblákat kell elhelyezni.

- A TT-nek az Arborétum kapujával szembeni határszakaszán a terület értékeit ismertető tájékoztató tábla szövege elavult, ezt aktualizálni. Javasolt továbbá a tábla áthelyezése az Arborétum kápolna bejárati kapuja előtt található parkolóhoz, mert itt áll meg a legtöbb látogató.

- A TT szabadon látogatható.

- A gyepterületre csak gyalogosan lehet belépni.

- Kedvtelésből tartott kutyát és más háziállatot tilos bevinni a területre.

- A gyepterületen tilos a lovaglás, illetve a lovak futtatása, edzése.

- A terület alkalmi rendezvények lebonyolítására (pl. népi játékok, sportolás, modellezés) a természetvédelmi kezelő előzetes engedélye alapján vehető igénybe.

- Csak olyan területhasználat engedélyezhető, amely jelenlegi természeti állapotot nem veszélyezteti, az élővilág tartós megőrzésével összhangban van, illetve a vizes élőhelyek ismételt kialakulását segíti elő.

- A gyep művelési ág nem változtatható meg, kivéve a természetszerű vizes élőhely kialakulása esetén szükséges természetbeni változásokat.

- A helyi védettség kiterjesztendő a Nyíri-csatorna, Széles köz és III. Béla krt. közötti szakaszára.

- A területen természetes módon felgyülemlő felszíni vizeket maximálisan meg kell őrizni, csak az épített környezetet veszélyeztető „fölös” vizek engedhetők el. Ennek érdekében a Nyíri-csatorna medrében a III. Béla körút keresztezése előtti áteresznél javasolt egy földtöltéses bukóküszöb létesítése. Ezzel összefüggésben a megváltozott vízgazdálkodási viszonyok miatt a csatorna vízjogi engedélyének felülvizsgálata is szükségessé válhat.

- Halastó, horgásztó, jóléti tó nem létesíthető.

- A területen illegálisan elhelyezett szemetet (pl. a Nyíri-csatorna mentén) folyamatosan össze kell gyűjteni.

2. Építési tevékenység

- A területen beruházással, különösen infrastruktúra fejlesztéssel járó tevékenység nem folytatható, állandó épület, vagy építmény nem létesíthető.

- Ideiglenes építmény csak a természetvédelmi kezelés érdekében külön engedéllyel létesíthető.

- A TT-n sem közút, sem saját használatú út nem vezethető át.

- Felszíni vonalas létesítmények a TT határain belül nem vezethetők.

- További elektromos szabad légvezeték a TT határvonalától számított 300 méteren belül nem létesíthető.

- Felszín alatti vonalas létesítmények csak a határoló utakat, illetve vasútvonalat kísérő nyomvonalvezetéssel fektethetők.

- A TT-n anyagnyerőhely, illetve depónia nem létesíthető.

- A TT-n kívül, de azzal vizuálisan együtt megjelenő védőzóna határai:

- A Kápolna rétet délen a Kecskemét-Budapest vasútvonal, keleten a III. Béla körút, északon az Arborétum határolja, amelyen belül ipari tevékenységgel járó létesítmények, továbbá benzinkút nem építhető és csak a tájba illő építési megoldás engedélyezhető.

3. Földhasználat

- Gyepfeltörés, fogasolás, hengerezés, gyeptelepítés, felülvetés, öntözés, trágyázás tilos.

- Tápanyag utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat.

- A felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

- A terület jelenlegi legelő típusú gyep, ezért a mérsékelt legeltetés a természetvédelmi kezelés alapeleme. A legeltethető maximális állatlétszám 0,5 állategység/ha. A legeltethető állatfajok juh (3 egyed/ha), szarvasmarha (0,5 egyed/ha), ló (0,5 egyed/ha). Sertéssel a terület nem legeltethető. A legeltetés mellett a gyepterület kaszálása esetén a területet két részre kell osztani és a tárgyévben a gyepnek legfeljebb az 50%-a kaszálható július 1. után. A kaszált területen a sarjúlegeltetés szeptember 1. után végezhető. A legeltetett és a kaszált területeket évente váltogatni kell.

- A legeltetést március 15 és november 30 között lehet végezni.

- A legeltetést általában a hagyományos pásztoroló módon lehet végezni. Igény szerint villanypásztor is alkalmazható külön engedélyben meghatározott módon és szakaszolással.

- Kizárólag szükség esetén a gyomosodást – különösen a tájidegen növényfajok terjedésének megakadályozása érdekében - tisztító kaszálással lehet kezelni. Tisztító kaszálást a tárgyévben szeptember 1. után lehet elvégezni, amelyet legalább egy hónappal megelőzően a természetvédelmi kezelőnek be kell jelenteni.

- A kaszálás során természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni, vagyis a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező.

- A tisztító kaszálást csak a gyomnövényekkel fertőzött foltokon kell elvégezni, de legalább 20% kaszálatlan terület meghagyása kötelező.

- Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

- A kaszálással levágott szénát és növényi maradékot a gyepterület károsodása nélkül a kaszálást követő 30 napon belül el kell távolítani a területről.

- A régebbi károsító jellegű területhasználatok (pl. beszántások) okozta terepegyenetlenségek fokozatosan, kíméletes beavatkozásokkal felszámolandók.

- Tilos a gyepterület erdősítése, és a gyep cserjésedését is meg kell akadályozni. Emellett a korábbi keskenylevelű ezüstfa foltok területén őshonos fa és cserjefajok telepítendők.

4. Élővilágvédelem

- A tájidegen inváziós növényfajok folyamatos mechanikus irtása kötelező.

- A tájidegen fák, cserjék és lágyszárúak irtása csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban végezhető.

- A tájidegen fákat (nemesnyár) és bokrokat (ezüstfa) fokozatosan el kell távolítani, helyettük a gyepterület szélén, illetve a csatorna depónia mentén a természetvédelmi kezelő által kijelölt helyeken telepítendő őshonos fajokból (kocsányos tölgy, fehér és szürke nyarak) álló kisebb elegyes foltok bizonyos értékes védett és fokozottan védett madárfajok (pl. szalakóta, kis őrgébics) megtelepedését szolgálják.

- Az eltávolított fák és bokron helyén felnövő gyökérsarjakat szárzúzással el kell távolítani.

- A TT-n tilos bármilyen növényvédő, gyomirtó, rovarölőszer kijuttatása, kivéve a központilag végzett szúnyogirtást, és a tájidegen inváziós növényfajok megfékezésére használt szereket. A tájidegen inváziós növényfajok vegyszeres kezelése külön engedélyköteles tevékenység.

- A védett madarak megtelepedésének elősegítése érdekében a gyepterületet határoló fás, bokros részeken – főként az Arborétum felőli oldalon - mesterséges fészkelő odúk kihelyezése javasolt (különösen a szalakóta megtelepítésére alkalmas típus).

- A TT-n és annak 500 m-es körzetében mesterséges vadtenyésztő és kibocsátó telep nem létesíthető, illetve nem működtethető.

- A TT-n vadetető, szóró nem létesíthető.

- Tilos bármilyen nemű vadtelepítés (pl. fácán).

- A TT-n tilos a tűzgyújtás.

5. Közlekedés

- A külső körút kiépítése után funkcióját veszített, a Nyíri-csatornán épített régi betonhídhoz vezető utat a járműforgalom elől lezárva kell tartani.

- Az alkalmi járműcsapások megszüntetendők, illetve lezárandók a terepviszonyok adta körbeárkolással.

- A TT-n a gépjárművel való közlekedés és tartózkodás tilos.

- A TT-n repülőgép és helikopter alkalomszerűen sem szállhat le.

6. Költségvetés

A TT rendjének, tisztaságának, természetvédelmi kezelési teendőinek költségeit Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése biztosítja éves költségvetésében a környezetvédelmi alapon belül a természetvédelmi költséghelyen.

7. Munkaterv

Feladatok	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019
A védettség kiterjesztése a Nyíri-csatorna Kápolna-rétet érintő szakaszára	X
A meglévő információs tábla frissítése és áthelyezése	X	X
Az ezüstfák gyökérsarjainak szárzúzása	X	X	X
Őshonos facsoportok telepítése a gyepterület szélén	X	X
Mesterséges költőodúk kihelyezése		X	X	X	X
A vízvisszatartó küszöb beépítése a Nyíri-csatornán	X	X
Odútelep kialakítása és működtetése		X	X	X	X	X	X	X	X	X
Természeti alapállapot felmérés	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
A kezelési terv felülvizsgálata										X

⁵²Boros E., Biró Cs. (1999): A Duna–Tisza-közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII–XX. századok időszakában. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81–105.

⁵³Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13–80.

5. melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

A 0194/14, 0194/19, 0194/20, 0194/22, 0194/23, 0194/24 hrsz-ú ingatlanok helyi jelentőségű védett természeti területek (ún. Zombory-birtok) kezelési szabályai ^[⁵⁴^]

Tulajdonosok a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított ingatlanokat saját eszközeivel ápolják, ill. a védetté nyilvánítással járó feladatokat a természetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával az alábbiak szerint végzik:

- A vízvisszatartás érdekében a kiépített meliorációs alapcső-rendszert megszüntetik. Ez történhet kivitelezési terv alapján a kivezető nyílások feltárásával és biztonságos elzárásával. A földdugós elzárás nem akadályozza meg a vízszivárgást, az alapcsövek kivezető nyílásainál elhelyezett zsiliptáblák újradeszkázása indokolt.

- Vaditató: az élőhely változatosságának további biztosítása érdekében néhány vaditató helyet alakít ki. Pl. a vízelvezető rendszer csatorna melletti gyűjtőkútjainál. A meglévő betongyűrűk fakávával eltakarásra kerülnek, és az ivóvíz gémeskúttal kiemelhető. Madáritató a pihenőpark területén létesíthető.

- Zsombékos fenntartásában a korábbi lecsapolás előtti vizesebb állapot visszaállítása szükséges. Az itt élt és jelenleg még egyes elemeiben megtalálható vízi életközösség rekonstrukciójához a vízellátás, vízforrás biztosítását meg kell oldani.

- A nádas vízvisszatartása feltétlenül indokolt. A zsombékostól elválasztó földút alatti vízátvezetés csak a meliorációs rendszer teljes elzárása után. A vízmosás több éves tapasztalati tényeire alapozva valósítható meg. Elsősorban a megtelepedni szándékozó élőlények (kétéltűek, hüllők, madarak) érdekében – kisebb, nyílt vízfelszínek alakítandók ki. Arányaiban azonban ez ne haladja meg – a párolgási vesztesé csökkentése érdekében – e rész 30 %-át. A nádasként fenntartott kb. 70 %-on a nemkívánatos szervesanyag felhalmozódás elkerülése érdekében – mely a terület feliszapolódásához, végső soron feltöltődéséhez és eltűnéséhez vezet – szükséges az avas nád téli letermelése és elszállítása. Több éves megfigyelésekre alapozva pedig megállapítandó, hogy szükséges-e a felhalmozódott iszap részleges eltávolítása?

- A gyepterületeket eredeti kiterjedésükben kell megőrizni. A területre fák, cserjék telepítése nem történhet. A természetes úton történő becserjésedést pl. ezüstfa – Eleagnus angustipholia- meg kell akadályozni a felnövő állomány időnkénti kivágásával. Csökkenteni kell a legeltetett szarvasmarha-állomány létszámát 2 ha/1 szarvasmarha optimumra. A tómeder legeltetését a vegetáció teljes kifejlődésének idejéig – adott év június 15-ig – szüneteltetni kell. A legeltetés felhagyása esetén az évi rendszeres gazdálkodás érdekeit szolgáló kaszálást el kell végezni. Kiemelten fontos feladat a tájidegen gyomfajok pl. selyemkóró (Asclepias syriaca) állományának visszaszorítása, és néhány év alatt teljes kiirtása mechanikus irtással. Vegyszer a területen sehol sem használható!

- Erdők, facsoportok: A terület déli felében található rezgőnyár (Populus tremula) csoportot eredeti sűrűségében fenn kell tartani. Természetes terjedését akadályozni indokolatlan. Az adventív erdők állományának hosszú távú lecserélése - a városi főkertésszel történő előzetes egyeztetés szerint – a hazai fajokra, tájrekonstrukciós és természetvédelmi szempontból egyaránt kívánatos. Tarvágás a területen nem végezhető, csak egyedenkénti állománycsere. A természeti értékek hatékonyabb megőrzése érdekében előkerítés kialakítása indokolt – a városi főkertésszel történt egyeztetést követően -. A sövény telepítése – a sűrűbb kialakítás érdekében – hármas kötésben javasolt. Az oldalágak megerősödését 2-3 alkalommal végzett visszametszéssel lehet elérni.

- Kiemelten fontos a fajok védelme: A fokozottan védett szalakóta védelme érdekében 2-3, tájba illő szürkenyár-csoport kialakítása szükséges egyenként kb. fél hektárnyi területen az akácosok lecserélésének helyszínén, ill. a fészkelés elősegítése érdekében javasolt néhány mesterséges fészekodú kihelyezése. A gyurgyalag védelmének biztosítására földmunkával a területen belül kisebb fészkelőgödör kialakítható. A kuvik védelme érdekében célszerű mesterséges kuvikodúk kihelyezése.

– A területen található romos tanyaépület teljes elbontása egyenlőre nem indokolt, mivel az sajátos rovar-, madár- és kisemlős-faunának nyújt kedvező életteret.

6. melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez⁵⁵

NATURGLOB Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

A KECSKEMÉTI SZÉKTÓ SZABADIDŐKÖZPONT HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE

Vezető tervező: Boros Emil – ökológus, természetvédelmi szakértő, agrármérnök

Erdészeti és természetvédelmi szakértő: Filotás Zoltán vadgazda mérnök, természetvédelmi szakmérnök

Tájvédelmi szakértő: Dóka Richárd – geográfus

2007. május 10.

Tartalom

1. Általános információk. 2

1.1. A terület azonosító adatai 2

1.2. A terület rendeltetése. 3

1.3. A terület jogi helyzete. 3

1.4. A terület elhelyezkedése, határai 3

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok. 4

1.6. Területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások. 5

1.6.1. Településrendezési vonatkozások. 5

1.6.2. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozások. 5

2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása. 6

2.1. Környezeti jellemzők. 6

2.1.1. Éghajlat 6

2.1.2. Hidrológia. 8

2.1.3. Felszínalaktan. 10

2.1.4. Földtan, vízföldtan. 10

2.1.5. Talajtan. 11

2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők. 12

2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők. 17

2.3.1. Mezőgazdaság. 17

2.3.2. Erdőgazdálkodás. 17

2.3.3. Vadgazdálkodás. 17

2.3.4. Halászat, horgászat 17

2.3.5. Üdülés és idegenforgalom.. 18

2.3.6. Települési viszonyok. 19

2.3.7. Ipar, bányászat 19

2.3.8. Oktatás, bemutatás. 19

2.3.9. Kutatás. 19

2.3.10. Egyéb használat 20

2.3.11. Kultúrtörténeti értékek. 20

2.4. Táji értékek. 21

2.5. Adatbázisok. 21

II. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE.. 22

3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése. 22

3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása. 23

3.2.1. Célkitűzések. 23

3.2.2. Természetvédelmi stratégiák. 23

3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők. 24

3.3. A gyakorlati természetvédelmi feladatok meghatározása. 25

3.3.1. Általános kezelési előírások. 25

3.3.2. Élőhely-rekonstrukciós javaslatok. 28

3.3.3. Az erdőterületek kezelése. 30

3.3.3.1. Az erdők természetvédelmi kezelésének szempontjai 30

3.3.3.2. Az erdők gyakorlati természetvédelmi kezelése. 36

4. Munkaterv (időbeli ütemezés 10 évre) 0

5. Mellékletek: 0

I. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ

1. Általános információk

1.1. A terület azonosító adatai

A védett terület megnevezése: Kecskemét i Széktó Szabadidőközpont helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület.

Védetté nyilvánító jogszabály száma: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2006. (IX. 18.) KR. Számú rendelete (a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2002. (II. 11.) KR. rendelet módosítása)

A védett terület kiterjedése: 95,8795 hektár

A tervezési terület elhelyezkedése: Bács-Kiskun megye, Kecskemét város

A tervezési területe középpontjának földrajzi koordinátái: EOV Y: 696459, EOV X: 173982

A tervezési terület túlnyomórészt 116-122 méterrel fekszik a tengerszint felett (Btszf.).

A védett terület helyrajzi számai: Kecskemét 10959/1, 10959/2, 10961, 10962, 10964/1, 10964/2, 10965, 10967/1, 10967/2, 10973, 10974, 10975/2, , 10984, 10985, 10986, 10987, 10988 hrsz. részben.

A tervezési területet fedő 1:100 000 méretarányú térképszelvény száma: EOTR 46

A tervezési terület átnézeti térképét és a helyi jelentőségű védett terület határát az 1. számú térképmellékletben mutatjuk be.

Az illetékes természetvédelmi hatóság: I. fokon Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője, II. fokon Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal

A kijelölt természetvédelmi kezelő: Hírös-Park Kft., Bácsvíz Zrt.

1.2. A terület rendeltetése

Környezetvédelmi: Biztosítsa Kecskemét város számára az uralkodó szelek várost elérő frontján a helyi jelentőségű védett Kápolna-réttel és az Arborétummal azt az egységes zöldfelületi rendszert, mely helyzeténél fogva kedvező hatással van a város levegőjére és klímájára,

Ökológiai: Őrizze meg Kecskemét város térségében a legnagyobb kiterjedésű, természetszerű állapotú állandó vízfelületeket,

Botanikai: Őrizze meg a tájra jellemző őshonos összefüggő természetszerű erdőállományokat,

Zoológiai: A környező degradált és alacsonyabb természetességű területek között biztosítson zavartalan élőhelyet a védett- és fokozottan védett állatfajok számára,

Vízvédelmi: Támogassa és erősítse meg a terület vízgazdálkodási funkcióinak biztonságát.

1.3. A terület jogi helyzete

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

1.4. A terület elhelyezkedése, határai

A tervezési terület Bács-Kiskun megyében, Kecskemét Megyei Jogú Város belterületének nyugati felén található.

Határai: III. Béla körút, Domb Lakópark, Domb Áruház, Nyíri út, Vízműdomb, a Szabadidőközpont keleti záportározója, Vízmű védterület aszfaltútjai, Vízmű utca.

A lehatárolt és lekerített területet a Kecskemét-Lajosmizse vasútvonal két különálló területrészre osztja.

Középpontjának hozzávetőleges földrajzi koordinátái: EOV Y: 696459, EOV X: 173982

A tervezési terület lehatárolása az 1. számú térképmellékletben került feltüntetésre.

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok

A védett területhez tartozó ingatlanok tulajdonosai és kezelői az 1. táblázatban kerülnek bemutatásra.

1. táblázat A védett terület ingatlanjainak tulajdonosai és kezelői a helyrajzi számok alapján

helyrajzi szám	tulajdonos	kezelő
10959/1	Magyar Állam	Magyar Államvasutak Zrt.
10959/2	Magyar Államvasutak Zrt.	Magyar Államvasutak Zrt.
10961	Hírös Park Kft.	Hírös Park Kft.
10962	Magyar Állam	ATIKÖVIZIG*

10964/1	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10964/2	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10965	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10967/1	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10967/2	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10973	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10974	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10975/2	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.

10984	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10985	Hírös-Park Kft.	Hírös-Park Kft.
10986	Magyar Állam	ATIKÖVIZIG*
10987	Magyar Állam	Magyar Államvasutak Zrt.
10988 (részben)	BÁCSVÍZ Zrt.	BÁCSVÍZ Zrt.

^* Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

A Bácsvíz Zrt. tulajdonában álló ingatlanból a Vodafone Magyarország Zrt. bérel földterületet mobilkommunikációs adótorony számára.

Megjegyzés: A védettnek kihirdetett helyrajzi számok közül több is (10985, 10988, 10959/1, 10959/2, 10987 hrsz-ok) túlnyúlik a ténylegesen védeni szándékozott terület határán. Esetükben a telekmegosztás megoldást jelenthet a természetvédelmi kötelezettségek alól való mentesülésre az indokolatlanul védett területrészek leválasztásával. Az 10963 hrsz. (III. Béla krt. része) és az 10983 hrsz. (keleti záportározó része) egészében kiesik a védett területből, a védettség törlése indokolt.

1.6. Területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások

1.6.1. Településrendezési vonatkozások

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának - többször módosított - 19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló rendelet a következő lényegi információkat tartalmazza a védett területre vonatkozóan.

A 2006. decemberében érvényben lévő településrendezési terv szerint a Szabadidőközpont és a Vízmű védterület védett területbe eső része a beépítésre nem szánt területek Vízgazdálkodási zónájába (Vg területfelhasználási egység) került besorolásra. Lakossági észrevétel alapján a Nyíri út, a Vízműdomb, a Szabadidőközpont keleti záportározója, a Kecskemét-Lajosmizse vasút, a fő sétaút és a Domb Lakópark által közrezárt fásított terület Erdő zóna egészségügyi, szociális, turisztikai erdő övezetébe (E_erendeltetési zóna) történő átsorolása tervezett. A fennmaradó rész továbbra is a Vízgazdálkodási zónához tartozna.

A védett terület - a rendeltetési zónákon felül - az Értékvédelmi zónákba, azon belül a Táj- és természetvédelem zónáiba is beletartozik elméletben, de a rendelet 28. §-ában nem szerepel, miként a Szabályozási tervlapokon sincs a védettség jelölve, egyéb védett természeti területektől eltérő módon (pl. Kápolna-rét természetvédelmi terület).

1.6.2. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi vonatkozások

A védett területen több vízgazdálkodási létesítmény is található: a záportározó-tórendszer részei, a Nyíri-csatorna (korábban: Csukás-ér) végszakasza. Ezeken túl a felszín alatt üzemelő vízbázis húzódik. Rájuk a vízgazdálkodási és környezetvédelmi jogszabályok vonatkozó részei érvényesek (pl. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekről).

A Kecskemét városi csapadékvíz-elvezető rendszer részét képező záportározó-tórendszer („Felső záportározó”) 2015. december 31-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melyet az ATIVIZIG 2.557/19/2000. számon (kiegészítése: 2.557/21/2001.) adott meg.

A Kecskeméti I. sz. Záportározó-tórendszer, mint halászati vízterület kezelését a BÁCSVÍZ Zrt. FVM-mel kötött Haszonbérleti szerződése, illetve a benne hivatkozott, 72.294-8/2002. számú ATIKÖFE által kiadott szakhatósági állásfoglalás szabályozza.

Tekintettel a védett terület alatt húzódó vízbázisra a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet értelmében vízbázis-védelmi tervet kell készíteni 2007. szeptember 1-ig, melyben a természetvédelmi szempontokat is célszerű figyelembe venni.

A korábbi tulajdonos BÁCSVÍZ Zrt. kezdeményezésére 1990-ben fogadták el a „Horgász- és környezetvédelmi rend”-et, mely a Szabadidőközpont látogathatóságát és használatát természet- és környezetvédelmi szempontok alapján is korlátozza. Ezen szempontokat a kezelési tervben figyelembe vettük.

2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása

2.1. Környezeti jellemzők

A tervezési terület mai képének és környezeti állapotának kialakulását a Tájtörténeti mellékletben foglaltuk össze.

2.1.1. Éghajlat

Az 1970 és 2000 közötti időszak mérései alapján a város évi átlaghőmérséklete 10,4 C (2. táblázat). Az évi közepes hőingás sokévi értéke 22 °C. Az abszolút hőingás 70 °C felett van, ami igen magas országos viszonylatban.

2. táblázat A léghőmérséklet, a csapadék, a relatív légnedvesség és a potenciális párolgás átlagos havi értékei az 1971-2000. közötti időszak mérései alapján

	jan.	febr.	márc.	ápr.	máj.	jún.	júl.	aug.	szept.	okt.	nov.	dec.	Év
hőmérséklet (C)	-0,9	1,0	7,2	10,7	16,2	19,3	21,1	20,6	16,0	10,4	4,5	0,4	10,4
csapadék (mm)	26,6	25,6	26,6	39,9	55,7	68,0	53,4	46,2	44,0	36,0	45,5	41,0	508
relatív légnedv. (%)	85,3	81,3	74,6	67,6	67,7	67,9	66,2	69,6	74,0	77,3	83,7	86,4	75,1
pot. párolgás (mm)	4,0	4,2	45,6	78,3	122,5	140,6	165,1	148,7	99,3	59,6	18,8	1,6	888

Kevés (évi átlag 508 mm, vegetációs időszakban 307 mm) és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a mezőgazdaság termesztési feltételeit. A júliusi relatív légnedvesség érték (66,2 %) az ország más részeihez viszonyítva a vegetációs időszakban közepesen száraz klímafeltételeket jelez. A potenciális párolgás és az átlagos havi csapadékmennyiség összevetéséből következik, hogy a talaj vízkészlete jellemzően november és február között tud pótlódni.

A térség klímájában is mérhetők olyan változások, melyeket egyértelműen klímamódosulásnak kell tekintenünk. Nyilvánvaló az évi összcsapadék és a téli félév csapadékmennyiségének csökkenése, az évi középhőmérséklet és a nyári félév hőmérsékleti átlagának enyhe emelkedése, ami az aszályosság fokozódását jelentette az 1970-es évek eleje és a 90-es évek vége közötti időszakban. Erre az időszakra számítva az évi átlag csapadék az 500 mm-t sem érte el. (Az utóbbi években ismét több csapadék hull.) A védett terület környezeti adottságainál fogva kevésbé van kitéve ökológiai szempontból a szárazodás és felmelegedés folyamatának, mint a táj egyéb felszínei.

A védett terület adottságai (nagy vízfelületek, fásítás) a felszín közelében számottevően módosítják a tájra jellemző éghajlati vonásokat. A vízfelületek és a fás területek nagyobb evapotranszspirációja a száraz városi környezetnél lényegesen páradúsabb lokális klímát eredményeznek.

Az alacsonyabb felmelegedés miatt a felszíni hőmérséklet nappal általában hűvösebb is, mint a környezetben, amit a melegebb városklíma még jobban hangsúlyoz. A felszíni vizek nagy fajhője miatt a hőmérséklet napi, évi járása kiegyenlítettebb, mint a szárazföldeké. A fásítások ugyanakkor a szélerősséget is jelentősen mérséklik a felszín közelében. A fás felszínek por- és szennyezőanyag-megkötő hatással is jellemezhetőek.

2.1.2. Hidrológia

A tervezési területen jelen állapotában természetes vízfolyás, állóvíz nincs. A Szabadidőparkhoz és a Vízmű védterülethez tartozó mesterséges víztározórendszert 1976 és 1986 között több fázisban alakították ki a hajdani vízjárta terület kotrásával. 2-6 méter mély, meredek falú, helyenként betonozott partvédelmű nyílt vízfelszínek jöttek így létre. A meredek partvonalak erősen korlátozzák a vízparti, mocsári növényzet megtelepedését. A tavak elsődleges rendeltetése a „záportározás”, ami a helyben és a Széchenyivárosban lehulló csapadék befogadását jelenti. Kialakításukra azért volt szükség, mert a városi csapadékcsatorna-hálózat bővülése (Széchenyiváros kiépülése) miatt a Csukás-ér vízelvezető kapacitása szűkösnek bizonyult. Ezen kívül a tavak jóléti csónakázó- és horgásztóként is működnek. A szabadidőpark területe a park kialakítását megelőzően eredeti természeti állapotában is a szomszédos helyi védett Kápolna-rét természetvédelmi területtel szerves összefüggésben mélyfekvésű szikes-mocsaras terület volt, melyet a jelenlegi mesterséges tavak kialakításával használtak ki. A Szabadidőpark területén található mesterséges, állandó vizű tavak jelenleg Kecskemét város térségének (beleértve a külterületet is) legnagyobb kiterjedésű állóvizei.

A tervezési területen található 17 hektáros szabályos alakú víztározó 20 méter széles, 500 méter hosszú betonozott csatornával csatlakozik a nagyobbik ( 20 ha ) 1. sz. záportározóhoz („keleti záportározó”). A tározók vízháztartását a beszivárgó talajvíz, illetve a lehulló csapadék és a városi hálózat befolyó csapadékvize szabályozza. A tavak – az átereszek, illetve a Csukás-ér fenékszintjéig - lefolyástalanok, vízcserére nincs lehetőség, felszín alatti vízzel történő vízutánpótlás nem engedélyezett. Mint ahogy a neve is utal rá (Széktó) a területen ugyan korábban szikes jellegű vizes élőhelyek voltak, azonban a jelenlegi mesterséges állapotban a nagy vízgyűjtőterületről befolyó csapadékvizek olyan mértékben felhígítják a mederben összegyűlő talajvizet, hogy a tóvíz összes oldott ásványi-anyag tartalma nem haladja meg a szikes vizekre jellemző 600 mg l-¹ határértéket. A tavak vízszintingadozása a mélységükhöz képest nem számottevő, de aszályos években elérheti a 80-100 cm-t is.

A csapadékvíz mechanikai tisztítás (uszadék és üledék visszatartás) után jut az 1. sz. záportározóba és a Vízmű-védterület befogadójába. A tervezési területen található tározóba a Széchenyiváros felöl csapadékvíz közvetlenül nem kerül, így onnan a szennyező-anyagok csak a betonozott összekötő csatornán keresztül az 1. sz. záportározóból, jelentős felhígulás után, közvetve juthatnak. Havária helyzetben - az összekötő csatorna lezárása esetén - lehetőség van a két tározó összeköttetésének ideiglenes megszüntetésére is.

A Szabadidőközpont déli felén keresztülhalad a Kápolna-rét felöl bevezető, nyílt földmedrű Nyíri-csatorna (Csukás-éri belvízcsatorna), mely a kisebb záportározóba vezet. A Homokhátság jelentős mértékű kiszáradása miatt az utóbbi években csak extrém magas talajvízállású időszakban, alkalmilag szállít vizet. Vízminősége az átlagos, mezőgazdasági területek talajvizeit megcsapoló belvízcsatornák vízminőségéhez hasonló. A záportározóba jutva vize jelentősen felhígul.

A területen vízminőség monitoring is folyik, a BÁCSVÍZ Zrt. Központi Laboratóriuma évente átlagosan két alkalommal vesz vízmintát a tavakból. Az összes foszfor (TP) mennyisége alapján az OECD szabvány szerint a záportározók vize bőventermő eutrofikus (TP> 0,09 mg l^-1). Az eutrofikus tápanyag ellátottságból következően bizonyos körülmények között az algák tömeges elszaporodása, azaz vízvirágzás is előfordulhat. A vizek oxigén ellátottsága jó. Tekintettel a trofitási státuszra, valamint a hasznosítási és egyéb körülményektől függő bentonikus, vagy planktonikus eutrofizáció lehetőségére a tavak kezelése során különös tekintettel kell lenni a bejutó tápanyagok minimalizálására (pl. halak etetésének korlátozása).

A vasúttól délre eső részen a vaditató gödrökben és az egykori „halnevelő” víztérben, illetve a közöttük húzódó csatorna mélyebb részén egész évben áll a talajvíz. A vaditató gödrök között, a részben kimélyített, laposabb fekvésű helyeken, illetve a csekély megmaradt természetközeli felszíneken - ha nem túl száraz a téli félév - a tavaszi magas talajvízállású időszakban gyűlik össze felszíni víz a nyári kiszáradásig.

2.1.3. Felszínalaktan

A tervezési terület a Duna-Tisza közi síkvidék középtáj részét képező Kiskunsági löszös hát elnevezésű kistájon található. A kistáj alapvonásaiban is eltér a szomszédos kistájaktól, mivel döntően lösz-homokos lösz alapkőzet építi fel, átlagosan mélyebb térszíni helyzetben húzódik és domborzatilag kevésbé tagolt. A kistáj északnyugati részén a keskeny löszös vonulat északnyugat-délkelet irányban ékelődik be a döntően homokból felépült környezetébe.

A déli homokháton találjuk Petőfivárost és Felsószéktó szórványait, az északi homokháton Máriahegy és Széchenyiváros fekszik. A környezeténél eredetileg 4-8 méterrel mélyebben (kb. 115-117 Btszf. magasságban) húzódó vonulat deflációs kialakítású, ahol a mélyedésekben magas talajvízállású időszakokban felszíni víz jelenik meg. A védett területnek a déli fele tartozik ehhez a mélyebb vonulathoz, az északi rész (a csónakázótó környéke) valamivel magasabb helyzetű (118-122 m Btszf.).

A mesterséges terepalakítások miatt ma döntően nem az eredeti domborzatot találjuk a területen, a feltöltések helyenként több méterrel is növelték a terepszintet. A térség legmagasabb pontja a védett terület határán álló, mesterséges kialakítású 49 méter magas, illetve 160 m tengerszint feletti magasságú „Vízműdomb”. A közte és a „Domb Lakópark” között húzódó, lejtővé kialakított „szánkózó domb” keleti vége a legmagasabb pont a védett területen belül.

A hajdan legmélyebb tájrész („Széktó lapos”), a Széktó helye a tervezési területtől délkeletre esik, a partvonal a védett terület határa környékén volt. Napjainkban a Széktó egykori területén részben feltöltött (’Vízmű-rét”) területrész található.

2.1.4. Földtan, vízföldtan

A védett terület felszínét felépítő földtani képződmények elsősorban a pleisztocénhez (felső-pleisztocén) köthetők. Az Ős-Duna hordalékkúpján települt üledékeket eolikus kialakulású lösz, homokos lösz képviseli. A védett területet is ezek építik fel jellemzően, de a mélyebb, vízjárta térszínen agyag és mésziszap is képződött a holocénben. A földtani jelenkor eseménye a szikesedés is.

A felszín alatt a lösz, homokos lösz feküje futóhomok. Gyakori mind horizontálisan, mind vertikálisan a két üledékfajta közti átmenet. A felszínen, magasabb helyzetben (pl. Petőfiváros, Máriahegy térsége), a védett területen kívül már a pleisztocén - helyenként holocén - futóhomok válik dominánssá. Az ős-dunai folyóvízi hordalékkúp pliocén (felső-pannon) tavi rétegeken fekszik, melyek felszíne kb. 200-300 méterre húzódik Kecskemét térsége alatt.

A kecskeméti I. számú vízműtelep mélyfúrású kútjai közül 10 kút (5 kútpár) található a védett területen. A 1967 és 1986 között kiépített 10 kút 180-300 méteres talpmélységű és az alsó-pleisztocén korú, durva kavicsos-durva homokos vízadó üledékekből termeli a rétegvizet. Napjainkban 570-2000 l/p vízhozamot produkálnak, fajlagos vízhozamuk 120-160 l/p/m körül van. Az ivóvíznek szánt mélységi vizek minőségével kapcsolatos probléma a viszonylag magas - geológiai eredetű - vas-, mangán- és arzéntartalom.

2.1.5. Talajtan

A tervezési terület eredetileg domináns talajtípusa - a magasabb, felszíni vízhatásnak ki nem tett részeken - a vályogos fizikai összetételű mészlepedékes csernozjom (típusos, mélyben sós altípussal) lehetett. Alárendelten, a vízhatástól befolyásoltan réti csernozjom is előfordulhatott. A talajvíz által jobban átjárt felszínek (időszakos tófelszín, parti sáv) esetében agyagos fizikai összetételű szikes talajtípusok (pl. szoloncsákok) voltak a jellemzőek. Helyenként réti talajok megjelenése is valószínűsíthető. Az emberi behatás miatt ma gyakorlatilag bolygatott antropogén vagy városi talajról beszélhetünk. A mély fekvésű terület feltöltése ún. kultúrréteggel gyarapította az eredeti felszínt, így talajtani szempontból az alapvetően kettős felépítésű: az eredeti talaj felett „művi” talajt találunk.

2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők

Az egykori természetes szikes vizű jellegre utal például a védelemre tervezett területen található tóegység partvonalában helyenként foltszerűen jelen lévő zsióka (Bolboschoenus maritimus), más néven széki sás (fotómelléklet). A nyílt vízfelületen foltokban Myriophyllum hínarasok is megjelennek. A parti zónát helyenként keskeny nádas (Phragmites australis) sáv övezi, amely a vízityúk (Gallinula chloropus) költőhelye. A sekélyebb vizek jó élőhelyei a kétéltűeknek is. A sekélyvízi élőhelyek hiányoznak a területről.

A korábbi halfaunisztikai felmérések és a horgászok fogási eredményei alapján a tóban számos halfaj megtalálja az életfeltételeit, melyek közül elsősorban az alábbi fajok kerültek elő:

Amúr (Ctenopharyngodon idella) – tájidegen

Balin (Aspius aspius) - őshonos

Bodorka (Rutilus rutilus) - őshonos

Compó (Tinca tinca) - őshonos

Csuka (Esox lucius) - őshonos

Dévérkeszeg (Abramis brama) - őshonos

Ezüstkárász (Carassius gibelio) -tájidegen

Fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) - tájidegen

Harcsa (Silurus glanis) - őshonos

Küsz (Alburnus alburnus) – őshonos

Naphal (Lepomis gibbosus) - tájidegen

Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis) - tájidegen

Ponty (Cyprinus carpio) - őshonos

Sügér (Perca fluviatilis) - őshonos

Süllő (Sander lucioperca) - őshonos

Széles kárász (Carassius carassius) – őshonos

Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus) - őshonos

A kutató és szelektáló halászatok fajlistájából megállapítható, hogy tavakban az őshonos halfajok dominálnak. Ezek mellett - a 80-as évek végén történt, kellően át nem gondolt, vagy ellenőrzött telepítésekből kifolyólag - a két busa faj, az amúr és a szinte valamennyi állóvizünkben elszaporodott ezüstkárász is megtalálható.

A halállomány szabályozása és a megfelelő állományszerkezet kialakítása érdekében a 90-es évek elejétől szelektáló halászatokkal csökkentették a tájidegen fehér és pettyes busa állományát, amelyek mint szűrő táplálkozású fajok a zooplankton mennyiségének csökkentésével tovább rontják a honos halak szaporulata fennmaradásának esélyét. A rendelkezésre álló adatok alapján az 1992. és 2005. közötti időszakban a Záportározó tórendszerből 20.534 kg busa szelektálására került sor.

A nyílt vízfelület vonuló, pihenő és táplálkozó helyet biztosít például a vöcsök (Podiceps sp.) réce (Anas sp.) félék egyes fajai számára, de különösen fontos ivóhelye a Széchenyiváros panelrepedéseiben tömegesen élő közönséges denevérnek (Myotis myotis).

A nyílt partszakaszok rézsűjén helyenként löszös szakadó partokat találunk (Fotómelléklet), amely költő helye a parti fecskének (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalagnak (Merops apiaster). A nyílt fövenyes partszakaszokon rendszeresen előfordul a billegetőcankó (Actitis hypoleucos), valamint a víz fölé hajló bokrok a jégmadár (Alcedo atthis) vadászhelye (Fotómelléklet), melyek költése ugyan nem bizonyított, de potenciálisan elképzelhető. A tavakat övező magasabb elmunkált térszint döntő hányadán természetszerű erdőtelepítések találhatók, melyekben a tájra jellemző őshonos fafajok dominálnak.

Védett növényfaj előfordulásáról jelenleg nem ismert a területről. Madártani szempontból különösen fontos érték, hogy az őshonos erdőállományok viszonylag nagy kiterjedésű zavartalan tömbökben találhatók a területen, ezért bizonyos rendszeresen előforduló ragadozó madárfajok költésre is megtelepedhetnek, például héja (Accipiter gentilis), egerészölyv (Buteo buteo).

A déli elzárt területrészen található mobilkommunikációs adótorony melletti tisztás területen az elszaporodott ezüstfa bozótos között foltokban megtalálható még az eredeti élőhelyek maradványaként a mészpázsitos (Puccinellia limosa) szikes rétek kisebb foltjai (Fotómelléklet). Ez a területrész alkalmas lehet természetszerű vizes élőhely rehabilitációra. A szomszédos Arborétum és Kápolna-rét a város vonzáskörzetében igen jelentős költő, vonuló és telelőhelye számos védett énekesmadárfajnak, melyek számára a közvetlenül határos szabadidőközpont szintén jelentős élőhelyet és aktív ökológiai folyosót jelent.

A területen, illetve a vele szomszédos kaszálón („Vízmű rét”), valamint a Csukás-ér sekélyvizű medrében alkalmilag a szürke gém (Ardea cinerea), a nagy kócsag (Egretta alba) és fekete gólya (Ciconia nigra) is előfordul.

A vasút és a Vízmű utca közötti kerítéssel teljesen elzárt területrészt szinte egészében nyárfafajok uralta erdőállomány borítja, melyek természetvédelmi és ökológiai értéke a fentiekkel megegyező. Ezen a területrészen betelepített dámszarvas (Cervus dama) állomány is található.

Az erdőrészletek természetessége és erdőökológiai értékük:

A védetté nyilvánított erdőrészletekről egységesen elmondható, hogy mindegyikük eredete mesterséges erdőtelepítésből származik, amely 25-30 évvel ezelőtt valósultak meg. A mesterséges eredetük ellenére az erdőrészletek, mivel a hazai fafajok dominálnak bennük (két részlet kivételével), fontos élőhelyek a természetvédelmi területen.

Az erdőrészletek természetességére tett besorolást az Élőhelyismereti útmutató 2.0. (szerk: Bölöndi János, Kun András, Molnár Zsolt Vácrátót, Kézirat 2003) alapján, illetve annak részeként, a módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség osztályait vettük figyelembe. A besoroláskor a természetes élőhelyi kategóriákat vettük alapul, annak érdekében, hogy előrevetítsük azt a folyamatot, amelyek a természetvédelmi beavatkozások hatására az erdei élőhelyeket természetközeli élőhelyekké teszi.

A helyi védett természeti terület erdeinek ÉIU alapú besorolása és azok természetességi foka:

M4-Nyílt gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek:

Az erdők közül a legértékesebb erdőrészletek a tölgyes állományok ( Kecskemét 145 A , C, E) ezen erdőrészletek besorolása az M4-Nyílt gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek kategóriához van a legközelebb, jelen állapotukban is túlmutatnak a jellegtelen homoki tölgyeseken (RC), az őshonos fa- és cserjeelegyességükkel, tájidegen fertőzöttségük könnyen kezelhető, leginkább a cserjeszintben maradó ezüstfa jelenti csak a fertőzöttséget. Az erdőrészletek teljes egészében emberi hatásra létrejött erdők (másodlagos élőhelyek), de ennek ellenére is az M4 kategóriába besorolható, mivel a telepítést elegyesen valósították meg, az elegyek többsége a kistájra nézve őshonos. A definíció értelmében korosabb, nyílt gyepekkel mozaikos erdőterületek az M4 erdők, de az erdőrészletek az elegyességből, valamint az erős hazai, és a kistájra nézve is őshonos fafajarányokból kiindulva, megfelel a besorolási követelményeknek. Az erdőrészletek fiatal korukból kifolyólag, valóban még nem mozaikosak, de koruk előre haladtával ez a mozaikos térszerkezet ki fog alakulni. A Duna-Tisza közén fennmaradt M4 állományok természetes eredete is bizonytalan, többségüknél szintén elképzelhető az egykori emberi hatás, amely létrejöttüket elősegítette.

A módosított Németh-Seregélyes-féle természetességük szerint 4-es természetességűnek soroljuk be, bár a tájidegen fafajok aránya egyik részletben sem éri el a 25%-ot, tehát jobbnak mondható, viszont fiatal koruk miatt nem felelnek meg az 5-ös, sok idős egyedet magába foglaló kategóriának. Gyepszintjük még nem annyira változatos, mint pl.: a Nyárlőrinci tarka sáfrányos helyi védett területé.

J4 – Fűz-nyár ártéri erdők:

A helyi védett erdőrészletekből erre az élőhelytípusra leginkább hasonlító erdőrészlet a Kecskemét 144 A erdőrészlet (nem teljes területe). Állományalkotó fafajai, elegyfafajai, az erdőrészlet geomorfológiai elhelyezkedése erősen hasonlít egy puhafa ligeterdő szerkezetére, bár a részlet többlet vízhatástól független, és a részlet déli felén lévő csatorna jelentősen hozzájárul a részlet további vízvesztéséhez, mégis a részlet természetességben egy fűz-nyár ligeterdőre hasonlít.

A módosított Németh-Seregélyes-féle rendszer szerint természetessége nem megítélhető, mivel a klasszikus J4 élőhelyeknek elengedhetetlen feltétele az időszakos vízborítás, amely a jelen erdő esetében nem következik be, mivel a mellette lévő csatorna túl mély, és így nincs lehetősége a víznek a talajfelszínre jutnia.

J6 – keményfás ártéri erdők:

Valójában ez az élőhelyi kategória jelen állapotban nincs a védett területen, viszont egy erdőrészletet (Kecskemét 144 J) hosszú távú természetvédelmi beavatkozással el lehet tolni ebben az élőhelyi kategóriába. Az erdő jelenleg az RD - tájidegen fajokkal elegyes jellegtelen erdők, és ültetvények élőhely kategóriába tartozik. A módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség megítélhető.

RB – Puhafás pionír, és jellegtelen erdők, (jelen esetben üdébb, zártabb nyarasok):

A helyi védett természeti területen található erdők közül a következő erdőrészletek sorolhatók ebbe a kategóriába; Kecskemét 143 A, C, D, 144 E, G, 145 D. Tájidegen fertőzöttségük többségénél alatta marad a 20%-nál, abból is az EZ a döntő, mely nem nő ki a cserjeszintből. Ezek az erdők fontos és értékes élőhelyekké válnak hamarosan, főleg a természetes odvasodás megindulásával.

A módosított Németh-Seregélyes-féle természetességükre vonatkozóan az erdőrészletek általánosan a 3-as természetességi szintbe besorolhatók, mivel a legjellemzőbb tájidegen fafaj az egyébként cserjeméretből alig kinövő ezüstfa. Elegyeik leginkább hazai fafajok pl.: nyír, mézgás éger. Ezeknél a részleteknél, akár 4-es természetességről is beszélhetünk. Mivel az alföldi erdei élőhelytípusoknak, az üdébb, zártabb nyarasok karakter élőhelyei, így egy kissé hiányosnak tartjuk az élőhelyi kategorizálást, amely nem ad lehetőséget, egy természetesebb osztályba sorolásra.

Természetes kategóriával le nem írható erdőrészletek:

A helyi védett természeti területen belül öt erdőrészlet található, amely nem sorolható be jelenleg egyetlen természetes élőhelyi kategóriába sem. Ezek a következők: Kecskemét 144 F, I, H, 145 B, F. A teljesen tájidegen fafajú 144 I, H erdőrészletek fafaj cseréjét a véghasználatuk után hazai célállományra kell változtatni, de még így is évtizedeknek kell majd eltelni, hogy az erdei élőhelyek természetközelivé váljanak. A Kecskemét 144 F, 145 B, F részletek esetében, az erdőtelepítés jellege leginkább sorfásításra, tághálózatú faültetvényekhez hasonló, amelyek a későbbiekben parkerdővé alakítva tölthetnek majd be közjóléti funkciót. Mivel mindhárom részletben található hazai fafaj, és elegyes szerkezetű, így nem lesz nehéz ezt a célt megvalósítani.

2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők

2.3.1. Mezőgazdaság

Klasszikus értelemben vett mezőgazdasági termelési tevékenység nem folyik a területen. A tavak és erdőterületek körüli mezsgyék ruderális növényzetét tisztítókaszálással tartják karban a megközelíthetőség és a gyomosodás megakadályozása érdekében. (Fotómelléklet)

2.3.2. Erdőgazdálkodás

Az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti üzemterv értelmében elsődlegesen a vízvédelmi erdő funkció szerint került meghatározásra. Az erdészeti kezelés természetvédelmi célú kiegészítő és módosító intézkedéseit a kezelési fejezetben részletezzük.

2.3.3. Vadgazdálkodás

Vadgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. A tervezési terület déli végében található 144 jelű, kerítéssel külön elzárt területen jelenleg kb. 30-40 egyedből álló szaporodóképes dámszarvas (Cervus dama) populáció található, melyek létszámát a BÁCSVÍZ Zrt. szakszemélyzet megbízásával szabályoz a túlszaporodás megakadályozása érdekében.

2.3.4. Halászat, horgászat

A záportározó-tórendszer, mint halászati vízfelület kezelését a Bácsvíz Zrt. FVM-el kötött haszonbérleti szerződés, illetve a benne hivatkozott 72294-8/2002. számú ATIKÖFE által kiadott szakhatósági állásfoglalás szabályozza. A BÁCSVÍZ Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a vízmű tavaiba a halak tervszerű telepítése a 80-as években busa, compó, kárász és süllő kihelyezésével kezdődött. A tervezési területen található tómeder partvonalában a parti rézsűbe süllyesztett horgászhelyek és pihenő padok találhatók.

Tekintettel arra, hogy a halállomány szaporodási és növekedési lehetőségei korlátozottak, a fogási lehetőségek biztosítása érdekében - a szűrő táplálkozású halfajok (pettyes és fehér busa) szelektálásával párhuzamosan - 1990-től rendszeres telepítések történtek évi 60-120 mázsa közötti mennyiségben. A rendelkezésre bocsátott adatok szerint 2005-ben összesen 113 mázsa ponty, kárász és keszeg került a tóba. 2006-ban 2.666 kg kárászt, 7.400 kg pontyot és 1.039 kg keszegfélét telepítettek. A mesterségesen kialakított és szabályozott halállománynak – a vízmű védőövezet és a hosszú távú, többcélú hasznosíthatóságnak megfelelően - elsősorban a tórendszer vízminőségének stabilizálását, a honos fajok szaporulata megmaradási esélyének javítását, illetve a planktonikus algák káros mértékű elszaporodásának megakadályozását kell szolgálnia.

2.3.5. Üdülés és idegenforgalom

A tervezési terület vasúttól északra eső, Szabadidőközponthoz tartozó része 1987 óta jóléti és idegenforgalmi célokat is szolgál. A felüdülési célú igénybevétel elsősorban a tervezési területen kívül, a nagyobb (20 hektáros) víztározó környékén koncentrálódik, de itt is élénk a látogatottság és a terület rekreációs előnyeinek a kihasználása.

Az egyéni kikapcsolódási lehetőséget séta, kocogás, napozás és főként a horgászat jelenti. Szervezett programok keretében családi- és sportrendezvények kerülnek megrendezésre, de ez a tervezési területet - a fogathajtó versenyek kivételével - kevésbé érinti.

A terület rekreációs hasznosítása már a védetté nyilvánítás előtt szabályozott volt: 1990-ben fogadták el a „Horgász- és környezetvédelmi rend”-et, mely a terület látogathatóságát és használatát természet- és környezetvédelmi szempontok alapján is korlátozza. A Szabadidőközpont április első szombatjától október utolsó vasárnapjáig látogatható a nyitvatartási rend szerint, általában napközben, de nyári hétvégeken az éjszakai horgászat is megengedett. A terület használatát a nap 24 órájában őr (vízkezelő) felügyeli.

A bekerített területre bejutni jegy- ill. bérletváltás ellenében a Nyíri út felől lehet. A horgászathoz kapcsolódóan parti rézsűbe süllyesztett pados horgászhelyeket alakítottak ki és fából készült hulladékgyűjtőket helyeztek el.

A Szabadidőközpontot elsősorban a helyiek - azon belül is a széchenyivárosiak - látogatják. A Tó Hotel gyakran külföldieket is vendégül lát. A látogatók számáról számszerű adatok nem ismertek, de kb. néhány ezer főre becsülhető évente.

2.3.6. Települési viszonyok

A tervezési terület belterület határán helyezkedik el, tágabb környezetét Kecskemét város jelenti. A bekerített területtel északról közvetlenül határos a Domb Lakópark és - a Nyíri úton túl - a Széchenyiváros. Délről a Petőfivárost is csak a Vízmű utca választja el. A III. Béla körút mellett, a vasúttól délre az „Elizka Lakópark” szórványépületei találhatók.

Az elzártság és a korlátozott bejutás miatt nem kell a lakosság állandó zavaró hatásával számolni. A Szabadidőközponthoz tartozó részt a lakosság, a Széchenyiváros felől érkezve kikapcsolódási célra használja, a korlátozásokból eredően csak időleges és kis mértékű zavarást okozva ezzel.

2.3.7. Ipar, bányászat

Ipari tevékenység, bányászat a tervezési területen vagy a szomszédos ingatlanokon nem folyik. A város ipari tevékenysége lényegében elhanyagolható hatással van a terület környezeti viszonyaira.

2.3.8. Oktatás, bemutatás

A tervezési területen jelenleg nincs kiépített oktatással, bemutatással kapcsolatos létesítmény, de tervezett a védett területrészen egy az oktatást és bemutatást egyaránt szolgáló tanösvény és információs tábla kialakítása.

2.3.9. Kutatás

A területen ökológiai, botanikai, zoológiai, vagy átfogóbb természetvédelmi kutatás, illetve ezekhez kapcsolódó monitoring tevékenység nem folyt. A területen ez idáig alkalmi és részleges botanikai, valamint hal- és madárfaunisztikai felmérések történtek. Az erdőkre vonatkozó állományalkotó fafajok az erdészeti üzemtervből ismertek.

2.3.10. Egyéb használat

A védett területrészen jelenleg lakó, vagy gazdasági ideiglenes vagy állandó épület, építmény nem található. A művi elemek elsősorban a közlekedést (utak, híd) a vízkormányzást (átereszek, zsilipek), illetve a szabadidős tevékenységet (pl. padok horgászhelyek) szolgálják. A védett terület külön lekerített zárt déli felén a Vodafone hálózatához tartozó adótorony áll. Rendeltetésszerű használata természeti kárt nem okoz. A tervezési területet kettévágó alsórendű vasútvonal forgalma elenyésző. Kis sebessége miatt zavaró, veszélyeztető, vagy szennyező hatása nem számottevő. A zajhatás tekintetében kissé jelentősebb a III. Béla krt. gépjárműforgalma, de ez sem jelent veszélyeztető tényezőt a védett területre.

A tervezési területen kijelölt szilárd burkolattal ellátott, illetve burkolat nélküli saját használatú autó utak találhatók. Ezek kis sebességű rendeltetésszerű használata nem jelent veszélyeztető tényezőt a terület természeti értékeire.

A külön elkerített zárt területrészen egy kisebb kijelölt anyaglerakó-hely található. A jelenlegi mértékű alkalmi használata sem jelent veszélyeztető tényezőt a terület állapotára nézve.

2.3.11. Kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen nem, csak a környéken lelhető fel kultúrtörténeti érték. Az 1713-ban épült Sarlós Boldogasszony-kápolna (Mária-kápolna) kb. 300 méterre található a védett terület határától. Védett műemlék, továbbá környezete régészeti lelőhely (szarmata sírleletek) is. Továbbá lásd: Tájtörténeti melléklet.

2.4. Táji értékek

A tervezési terület különleges tájképi értékkel nem bír, elsősorban a jelentősebb zöldfelület tömeg jelenti a tájképi értéket. A környező beépített, művi elemekkel jellemezhető lakóterületekhez képest a nyílt vízfelszínek és a korosabb faállományok vonzóbb tájképet adnak, ami a rekreáció szempontjából is fontos. A tervezési terület speciális hasznosításánál (jóléti funkció, vízvédelem) fogva a tájjellegre nem jellemző, ahhoz kapcsolódóan értéket nem hordoz. Viszont térbeli helyzete (léte) a döntően városi környezetben és közvetlen kapcsolata más zöldterületekkel (Kápolna-rét, Arborétum) - miáltal „természetszerű egységet” képeznek, - táji értéket jelent, ezért megőrzésre érdemes. (Fotómelléklet – A horgásztó déli része)

2.5. Adatbázisok

- településrendezési terv

- erdészeti üzemterv

- vízminőség adatok

- kútkataszter

- helyi horgász- és környezetvédelmi rend

- üzemi, nyilvántartási, erdészeti térképek

- tulajdoni lapok

- vízjogi üzemeltetési engedélyek

- halfaunisztikai és telepítési adatok

- halászati haszonbérleti szerződés

- szakhatósági állásfoglalás

- fotódokumentáció

II. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE

3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése

Összességében a helyi jelentőségű védelemre tervezett területrészt másodlagos (antropogén hatásra kialakult) természetszerű élőhelyek uralják, melyek a városi és agglomerációs épített környezetben jelentős ökológiai és természetvédelmi funkciókkal bírnak. Botanikai szempontból az őshonos faállományok, zoológiai szempontból a védett vízi és- énekesmadarak, valamint az emlősök közül a szintén védett közönséges denevér populációi emelendők ki.

Méret: A terület mérete jelentősen meghaladja az átlagos helyi jelentőségű védett területek nagyságát, ezáltal megfelel elegendő a védelmi célok megvalósításához.

Sokféleség: A városi belterülethez viszonyítva a biológiai sokféleség kimagasló, különösen az erdei és vízi élőhelyek együttesét tekintve.

Természetesség: A területen található élőhelyek ugyan mesterségesen kialakított másodlagos élőhelyek, ugyanakkor természetközeli állapotában számos értékes fajnak nyújtanak élőhelyet.

Ritkaság: Ritka fajokat és élőhelyeket nem tartalmaz a terület.

Sérülékenység: A kerítéssel lezárt jól szabályozható, őrizhető terület kevésbé sérülékeny.

Jellemzőség: A területen található erdőkben magas a tájra jellemző őshonos fafajok aránya, valamint a kecskeméti kistérség egyik legjelentősebb állandó állóvize, amely meghatározza a terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzetét, potenciális természetvédelmi értékét, különleges jelentőségét.

Története: a terület mai képének kialakulását a mellékelt tájtörténeti elemzésben részletezzük (Tájtörténeti melléklet).

A terület természeti értékeinek táblázatos kiértékelését a kezelési fejezetben a kezelési javaslatokkal összefüggésben fejtjük ki.

3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása

3.2.1. Célkitűzések

- Biztosítsa a területen található természetközeli állapotú élőhelyek hosszú távú fennmaradását, valamint a tervszerű természetvédelmi kezelés hatására az élőhelyek jelenlegi állapotának javulását,

- A tervezett élőhely rekonstrukciókkal és élőhely teremtő intézkedésekkel növekedjen a terület biodiverzitása, valamint a területen előforduló védett állatfajok populációnak mérete,

- A terület biztosítsa a látogatók számára a természetközeli állapotú élőhelyek és ehhez kötődő fajok megismerésének, megfigyelésének lehetőségét.

3.2.2. Természetvédelmi stratégiák

A terület rendeltetésének biztosításához alapvető stratégiai feltétel a terület jelenlegi állapotának, jellegének hosszú távú megőrzése, lehetőség szerint további javítása. Ezért a terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágának megváltoztatása, valamint az ingatlanok funkciójának és jellegének megváltoztatása (pl. erdőterület csökkentése, további parti és vízi létesítmények telepítése, lakóingatlanként való beépítés, stb.) kifejezetten nem kívánatos tevékenység!

A területet érintő ingatlanok állapotának megváltoztatása engedélyköteles és kizárólag a védett természeti terület rendeltetésével (lásd az 1.1.2. fejezetet) és a kezelési célkitűzésekkel összhangban történhet, amelyet határozatban kell előírni. A határozatot a jegyző adja ki és végrehajtását ellenőrzi.

A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata.

A védett természeti terület határainak táblával történő megjelölése szükséges.

A jelenlegi természeti állapot megőrzése mellett bizonyos élőhelyek rehabilitációja is indokolt lehet, például vizes élőhely rekonstrukció, tájidegen növényfajok eltávolítása, speciális szaporodó helyek kialakítása.

3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

- Anyagi források hiánya,

- Túlzott látogató létszám okozta terhelés (pl. horgászat, rendezvények),

- Látogatók fegyelmezetlen magatartása: szemetelés, zajkeltés, fürdőzés,

- Havária esetén a csapadékvízzel potenciálisan bekerülő szennyező anyagok,

- Erdőtüzek,

- Globális klímaváltozás okozta környezeti változások,

- Erdőkártevők elszaporodása,

- A tájidegen fajok további terjedése

3.3. A gyakorlati természetvédelmi feladatok meghatározása

3.3.1. Általános kezelési előírások

- Kecskemét város hatályos Helyi Építési Szabályzatában és Szabályozási Tervében (Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának - többször módosított - 19/2005. (VI. 1.) számú rendelete), az Értékvédelem zónáihoz tartozó Táj és természetvédelem zónák között a Kecskeméti Széktó Szabadidőközpont helyi jelentőségű természetvédelmi területet, mint helyi természetvédelmi területet szerepeltetni kell, a Szabályozási tervlapokon a védett területet jelölni kell. A természetvédelmi rendeltetésnek megfelelően a védett terület nem beépíthető terület, ahol kizárólag a természetvédelmi kezelést szolgáló létesítmények helyezhetők el.

- Természetvédelmi kezelésnek minősül a terület értékeinek fenntartását és fejlesztését szolgáló tervszerű tevékenységen túl a monitorozási, oktatási és bemutatási tevékenység is, melyeket úgy kell megszervezni, hogy ne veszélyeztesse a természeti értékek fennmaradását.

- A terület szabadidőközpont része (a vasúttól északra fekvő rész) a zárt terület nyitvatartási rendjén belül szabadon látogatható, de az eseti szervezett rendezvények engedélyezése során a kezelési terv általános szempontjait figyelembe kell venni. A terület vasúttól délre fekvő különálló zárt vízmű védterülete nem látogatható.

- A természetvédelmi rendeltetésből eredően a kezelésnek a természetes, illetve természetközeli élőhelyek, életközösségek és különösen a védett fajok megőrzésére és fejlesztésére kell irányulnia.

- A bekerített terület látogatható területrészén a bejárat mellett jól látszó helyen általános tájékoztató tábla elhelyezése szükséges, amely a védettség tényén túl tájékoztatja a látogatót a területen való tartózkodás legfontosabb szabályairól, és a korlátozásokról. Ezen túlmenően a kerítés mentén jellemzően jól belátható helyeken egyszerűsített védett terület jelző tábla kihelyezése javasolt.

- A védett terület látogatható területrészén a meglévő gyalogösvényekhez kapcsolódóan az oktatást és ökoturisztikai bemutatást szolgáló tematikus tanösvény kialakítása javasolt. Ehhez kapcsolódóan bemutató és tájékoztató táblák kihelyezése és ismeretterjesztő szóróanyagok készítése szükséges.

- Tilos további parti és vízi létesítmények telepítése, lakó- gazdasági, vagy egyéb építmény elhelyezése.

- Tilos bármilyen nemű ipari- és bányászati tevékenység (kivéve ivóvíznyerés), illetve anyagnyerőhely létesítés.

- A védett terület déli részén (vízmű védterület) a 144/A jelű erdőrészletben található anyaglerakó-hely tovább nem bővíthető, környezetében a fákat kímélni kell.

- A védett terület déli részén (vízmű védterület) található „nevelő tó” közvetítésével a tórendszer és a vaditató gödrök közti csatorna sekély, állandó vízborításának biztosítása a torkolat megfelelő kialakításával, a csukás-éri elfolyási vízszint figyelembe vételével.

- A védett területen belül, a víztározón és az összekötő csatornán robbanómotoros vízi járművek - beleértve a kisméretű modelleket is - közlekedése tilos. Elektromos hajtású vízi járművek használata területkezelési, -fenntartási, egyéb közcélú feladatok ellátása céljából időszakosan megengedhető.

- A jelenlegi haltelepítési, horgász és látogatási rend természetvédelmi szempontból elfogadható, de irányelvként javasoljuk a felhasználható etetőanyag további csökkentését az eutrofizáció veszélyének csökkentése érdekében.

- A természetes halszaporulat elősegítése érdekében javasoljuk a nagyobb testű ragadozó halak, illetve a meglévő busaállomány kifogásának szorgalmazását, valamint a haltelepítések tervezésekor törekedni kell az őshonos halfajok alkalmazására.

- Tekintettel a tavak jóléti funkciójára halászati hasznosítás – a szelektáló halászatok kivételével - nem javasolt.

- A területen gépjárművel közlekedni csak a kezelési, karbantartási feladatok ellátása érdekében megengedett.

- A látogatók a kijelölt utakon és ösvényeken gyalogosan, illetve kerékpárral közlekedhetnek, de az erdőrészletek területére mind természetvédelmi, mind balesetvédelmi okokból tilos a belépés.

- A jelenlegi úthálózaton kívül további utak, nyomvonalak kialakítása nem kívánatos,

- A természetbeli állapotuk alapján gyep és mezsgye területeket kaszálással kell kezelni a gyomosodás megakadályozása érdekében, szükség esetén időnkénti cserjeirtással cserjésedésüket meg kell akadályozni. A kaszálás időbeli korlátozása nem szükséges.

- A selyemkóró (Asclepias syriacus) további terjedése elleni folyamatos védekezés.

- Fontos szempont, hogy a Széchenyivárosból, illetve a Megyei Kórház felől beérkező csapadékvizek szennyezettsége (pl.: fáradt olaj stb.) ne veszélyeztesse a védett természeti terület állapotát. Ezért a város felől beérkező csapadékvizek vizek mechanikai tisztítására szolgáló meglévő műtárgyak műszaki állapotát és üzemrendjét felül kell vizsgálni, és az esetlegesen szükséges rekonstrukciót, valamint a kezelési, mintavételezési szabályzatát ki kell dolgozni.

- A védett terület vasúttól északra eső látogatható részén biztosítani kell a látogatók számára a személyi hulladék megfelelő összegyűjtését szolgáló hulladéktárolók elhelyezését. Javasolt a tájba illő (fából készült) hulladékgyűjtők elhelyezése a régi fémvázúak helyett. A terület látogatásából származó gyűjtött és elhagyott hulladékelszállíttatásáról a terület kezelője gondoskodni köteles heti rendszerességgel.

- A vízmű védterületen a használaton kívüli (hulladéknak minősülő) épületrom elbontásáról, a törmelék engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba történő szállításáról a tulajdonosnak gondoskodnia kell.

- A területen tüzet gyújtani csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet.

- A gyakorlati természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében végrehajtandó erdészeti kezelési feladatokat a vegetációs időn kívül kell végrehajtani (kivéve az ezüstfa visszaszorítása, melyet augusztusban kell elvégezni).

- Az erdőterületek kezelését az erdészeti üzemtervvel összhangban kell végrehajtani, melyet a részletes kezelési tervben megfogalmazott természetvédelmi javaslatok (erdőszerkezet átalakítás, a tájidegen fafajok őshonos fajokra cserélése, stb.) szerint kell módosítani, ahol az elsődleges rendeltetésnek a természetvédelmet kell feltüntetni.

- Az erdőterületeken a védett madárfajok állományának növelése érdekében mesterséges odútelepek kialakítása javasolt, melyek kezelése egyben oktatási, környezeti nevelési funkciót is elláthat.

- A kezelési tervben az élőhelyek állapotának fejlesztése és a védett állatok állományának növelése érdekében élőhely-rekonstrukciók és mesterséges fészkelőhely kialakítás (pl. partfal kialakítás) került meghatározásra, melyek további megalapozó vizsgálatokat és engedélyeket igényelnek, ezért ezeket egy külön projekt keretében részletesen meg kell tervezni, és az illetékes hatóságoknál engedélyeztetni.

- Tekintettel arra, hogy a terület természeti értékei még kellően nem feltártak, valamint a monitorozási feladatok végrehajtása és a kezelési terv érdemi felülvizsgálata érdekében javasolt egy komplex természeti alapállapot felmérés elvégzése. A felmérésbe javasolt bevonni a kertészeti főiskolát.

- A kezelési tervben megfogalmazott feladatokat a mellékelt ütemterv szerint kell végrehajtani, valamint a tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.

3.3.2. Élőhely-rekonstrukciós javaslatok

- A parti fecske (Riparia riparia), gyurgyalag (Merops apiaster), esetleg jégmadár (Alcedo atthis) fészkelési lehetőségeinek javítása érdekében a védett területen a záportározó tómederben található „C” betű alakú szigetszerű földműnek a 2. számú térképmellékletben megjelölt partszakaszán nyeséssel meredek kialakítású partfalak fenntartása kívánatos. Ugyanakkor a sziget átellenes oldalán (lásd a 2. számú térképet) az egyébként is leomló meredek partvonal enyhe rézsűs elrendezésével, valamint a partvonal földanyaggal való feltöltésével sekély vizű partszakasz alakítható ki, ami jelentősen növelné a terület változatosságát. A szigeten kialakuló élőhelyek és védett madarak fészektelepének zavartalansága érdekében a szigetre bevezető földtöltéseket javasolt megbontani, ezáltal a bejárást megszüntetni. A szigeten található tájidegen fákat és cserjéket (ezüstfa stb.) el kell távolítani.

- Az elzárt vízmű védterületen található 144/CE jelű 2,4 ha-os (erdő)terület jelenlegi erdei tisztás jellegénél fogva alkalmas lehet egy erdőssztyepp jellegű beékelődő mini pusztai és – a meglévő csatorna időszakos vízellátásával – egy vizes élőhely folt rekonstrukciójára. A rekonstrukciót az ezüstfa kitermelésével kell kezdeni (idős, magtermő egyedek találhatók a területen, melyek tovább fertőzik a védett területet). A kivágott ezüstfát a területről el kell szállítani. A kivágást követően a tuskókat is el kell távolítani, majd tereprendezés is szükséges. A tereprendezés során a bolygatott ezüstfás foltokon sekély lemélyítéssel és enyhe rézsűvel a terepfelszínbe simuló vizes élőhely medreket lehet kialakítani. A tereprendezéssel egyidejűleg a korábbi föld- és kődepókat is fel kell számolni. A tereprendezés során az egykori természetes növénytársulásra utaló gyepes felszíneket (pl. sziki mészpázsit) maximálisan kímélni kell (ezek kiterjedése kicsi, alig szobányi – 25 m2 – nagyságúak, két folton, a nyugati és délnyugati oldalon), melyek mint propagulumok hosszú távon alkalmasak lesznek rendezett terület benépesítésére. Az ilyen módon kialakítható mikro vízi- és pusztai élőhelyek kis méretük ellenére jelentősen növelhetnék a terület biodiverzitását, valamint a szabadidőpark kialakítását megelőző természetes állapot helyreállítására szolgáltatna jó példát. A javasolt élőhely-rekonstrukció helyszínét a 2. számú térképmellékletben mutatjuk be.

- Javasolt megvizsgálni továbbá a záportározóban esetileg felgyülemlő fölös vízmennyiségek helyben tartásának lehetőségét. Erre - az elzárt védterületen lévő csatornán kívül - például a szomszédos Kápolna-rétről betorkolló Nyíri-csatornába történő bevezetés és visszaduzzasztás adhat elvi lehetőséget. Ez a visszaduzzasztás megfelelő mértékű utánpótlás esetén elviekben az erősen vízhiányos, kiszáradó Kápolna-rét vízháztartását is javíthatná.

Megjegyzés: Tekintettel arra, hogy felsorolt beavatkozások további megalapozó vizsgálatokat és engedélyeket igényelnek, ezért ezeket egy külön projekt keretében részletesen meg kell tervezni, és az illetékes hatóságoknál engedélyeztetni.

3.3.3. Az erdőterületek kezelése

3.3.3.1. Az erdők természetvédelmi kezelésének szempontjai

Tekintettel arra, hogy a tervezési terület jelentősebb részét erdőterület borítja, valamint az erdészeti üzemterv erdőrészletek szerint taglalja a tervezett beavatkozásokat, ezért a természetvédelmi kezelést is ehhez igazítva határoztuk meg. Az erdőterületekre javasolt részletes természetvédelmi kezelési előírások meghatározása érdekében az üzemtervi adatok alapján, valamint helyszíni bejárással az alábbi szempontokat vizsgáltuk:

- fafajösszetétel, (az üzemtervi adatokra támaszkodva)

- tájidegen fafajok arányát, (szemrevételezéssel, viszonyítva az üzemtervben megadott %-os adatokhoz)

- a cserjeborítás nagyságát, (szemrevételezéssel, viszonyítva az üzemtervben megadott %-os adatokhoz)

- az őshonos cserjék dominanciáját, (az összcserjeborításhoz viszonyítottan az őshonos cserjék dominánsak-e)

- az erdőrészletek egészségi állapotát, (szemrevételezéssel a koronavesztést és odvasodást)

- a szükséges beavatkozások lehetséges formáját, (természetvédelmi kezelés szempontjából)

- a jelenleg érvényben lévő erdőgazdálkodási üzemterv (érvényessége: 2005. január 1 – 2013. december 31.) tervelőírásait és azok természetvédelmi szükségességét.

Klíma:

A védett erdőrészletek klimatikusan az erdőssztyepp klímába tartoznak. E klíma kedvez legkevésbé a zárt erdők kialakulásának, így a védett természeti terület, elsősorban KST állományainál várható, hogy a koruk előrehaladásával kiritkulnak és felveszik a pusztai tölgyesekre jellemző térszerkezetet. Mivel a klasszikus pusztai tölgyesek a mai Magyarországon kimondottan ritkának számítanak, így a védett területek közül a Kecskemét 145 A, C, E részletek kiemelten fontos erdei lesznek a védett területnek, még úgy is, hogy másodlagos eredetűek.

Talaj:

Az erdőrészletek talajainak talajfélesége főként vályog, az eredeti talajtípusok helyett mesterséges talajokat találunk. Szóbeli közlések értelmében az erdőterületek korábban mély fekvésű, mocsaras (helyenként szikes) területek voltak, melyet az elmúlt században elkezdtek feltölteni a kibányászott tavak földjével és így az eredeti térszinthez képest egy 1-2 m-el magasabb térszintet hoztak létre, mely alkalmassá vált már az erdők (zárt erdők) telepítésére. A talajok termőrétegei mélynek és középmélynek mondható, a humuszos talaj az alföldi talajokhoz képest jó termőképességűnek mondható, így az ott található erdőrészletek – főleg a hazai nyaras állományok - tartósan képesek lesznek a záródásukat megtartani a zárt erdőszerkezetet fenntartani.

Lejtés, fekvés:

Az erdőrészletek sík terülten fekszenek, enyhe lejtést mutatnak az északi résztől déli irányban, ez a lejtés nem éri el a 2%-ot, így sík lejtésűek.

Hidrológia, vízhatások:

Az erdőrészletek többlet vízhatástól függetlenek, de mivel a terület feltöltött, korábban mocsaras, vízzel borított terület volt, így az erdő fái könnyen elérik a talajvíz zónáját és azt kihasználva a kedvezőtlen, csapadékszegény időszakokat is átvészelik. Az erdőrészletek jelentős része a mesterségesen kialakított tavak mellett helyezkedik el, ezért vízellátásuk megfelelő.

Az erdőrészletek általános egészségi állapota:

A bejárások során tapasztaltak alapján kijelenthető, hogy az erdőrészletek többségében, a koruknak megfelelő, jó egészségi állapotban vannak. Ez alól csak a véghasználatra besorolt rövidebb életciklusú, tájidegen fafajú akácos (Kecskemét 144 H), valamint a nemes nyaras (144 I) erdőrészletek kivételek. A dominánsan hazai fafajú erdőrészletek üzemtervben megállapított véghasználati kora 45-50 év, tölgyes esetében 60 év. Mivel az erdőrészletek elsődleges rendeltetése megváltozik, így már a természetvédelmi kezelési javaslatok szerint kell az erdőrészletek véghasználati korát megállapítani. Mindenképp szükséges, a jó vitalitású erdők esetében a véghasználati korokat a fafajok biológiai korának felső határához (biológiai vágásérettségi korához) igazítani a véghasználatot.

Véghasználatok tervezése az erdőökológiai igények függvényében:

Az üzemterv a síkvidéki erdőgazdálkodás gazdálkodói optimumaival lett megtervezve, tehát: alacsonyabb vágásérettségi korok, a véghasználat módját tekintve pedig az egyszeri, nagy produktummal bíró tarvágás lett előtérbe helyezve, amely hirtelen, drasztikus változásokat eredményez.

Ezen hatást tompítandó, a hazai nyárasok esetében előtérbe kell helyezni a mikrotarvágás (0,1 – 0,5 ha ) lehetőségét, amely, igaz az alföldi viszonyokra nincs kidolgozva, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdálkodó és a természetvédelmi kezelő ne alkalmazhatná ezeket a fahasználati módszereket az erdők hosszú távú fenntartása érdekében.

A tölgyesek esetében az elkövetkezendő 25 évben véghasználatokról nem beszélhetünk, ezért az erre vonatkozó előírások a folyamatban lévő kutatások eredményeinek alapján a későbbiekben (a körzeti erdőtervezéskor, illetve a kezelési terv felülvizsgálatakor) kerülnek meghatározásra.

A tájidegen fafajok és a javasolt beavatkozások terjedésük megakadályozására:

Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

A fenti részletszintű elemzés alkalmával képet kaptunk arról, hogy a védett természeti terület erdőrészleteinek legsúlyosabban fertőző tájidegen fafaja a keskenylevelű ezüstfa. Szinte mindegyik erdőrészletben megtalálható de kimondott fertőzést a következő részletekben idézett elő: Kecskemét 144 A, E, F, G, H, CE, 143 D, 145 A (csak szegély, de magtermők).

Védekezés ellene: Elsősorban a magtermő egyedeket kellene rövid időn belül (maximum 3 év) visszaszorítani, hogy a magról történő további terjedése megszűnjön. Teljes egészében nem lehet kizárni a magról történő terjedést, mivel a környező területekről (akár 10- 30 km ) is bekerülhet vonuló madarak által a területre. Az üzemtervben a fakivágásra lehetőség nyílik, mivel a legtöbb erdőrészletnél TKGY fahasználat van tervezve. E beavatkozást elsősorban a tájidegen fafajok visszaszorítására kell felhasználni, így az ezüstfa irtására is. Tősarjai ellen vegyszeres védekezéssel lehet a legjobban védekezni, erre a legalkalmasabb az augusztusi időszakban történő kivágás, majd vágási felület (metszéslap-kenés) Medallon extra totális vegyszerrel (szelektív módon ecsetelő kenéssel). Mivel vastag fája a fafaragók számára kelendő, így érdemes kinyerni belőle az értékes rönköket, így csak a visszamaradó vékony gallyakat szükséges felaprítani. Az aprításhoz szükséges gép bérlésében segítséget nyújthat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is, mivel 2007. évben vásárlásra kerül olyan nagyteljesítményű aprítógép, amely könnyedén aprítja a vastag gallyakat.

Bálványfa (Ailanthus altissima)

A második helyen a most még csak egy erdőrészletben helyet foglaló bálványfa van, Kecskemét 143 A részlet. Amennyiben elszaporodik, úgy igen komoly kihívást jelent természetvédelmi kezelés terén. A bálványfa önmagával térben, és időben dimenzionál, így minden konkurenciát kiszorít maga mellől. Gyökérsarjai az anyafa magtermőre-fordulásával azonos időben már megjelennek, és élete végéig folyamatosan terjed sarjról is.

Védekezés ellene: a bálványfa teljes mértékű eltávolítása szükséges a védett területről, mivel jelenleg még megfogható a faj további terjedése, viszont, ha nem avatkozunk be időben, akkor a természetvédelmi kezelés jelentős energiáit ezen agresszívan terjedő fafaj elleni küzdelemre kell szánni. Hasonlóan az ezüstfához nyár végi időben kivágva a vágási felületet Medallon-nal megkenve védekezünk ellene, további két éven keresztül figyelni kell, hogy a sarja mennyire maradtak életképesek, és ezeket Medallon-nal injekciózva kell irtani. Szintén a faanyag felaprítását kell előtérbe helyezni, de csak már az elszáradt sarjak esetében.

Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

Az amerikai kőris is jelen van több erdőrészletben, viszonylag kevés problémát jelent most még. Legjelentősebb kiterjedésben a Kecskemét 144 A, J., ahol sajnos már magtermő korban van, így későbbi terjedésével lehet számolni, de mivel állományalkotó két erdőrészletben is, így a teljes kiirtása a tervezett fahasználattal (TKGY) nem lehetséges. Nem akkora veszélyforrás, hogy jelentős energiát igényelne most, de későbbiekben főleg a fiatalabb magoncait irtani kell.

Védekezés ellene: A tervezett TKGY fahasználatot elsősorban erre a fafajra kell irányítani a fenti két erdőben, illetve a szórvány előfordulásokat a többi erdőrészlet fahasználata (TKGY, EÜ, egyéb fahasználat) esetében e faj irtására is kell fordítani. Tősarj ellen vegyszeres védekezés javasolt Medallon extrával.

Akác (Robinia pseudo-acacia)

Az akác legjelentősebb előfordulási helye Kecskemét 144 H erdőrészlet, továbbá a Kecskemét 143 D, G részlet.

Védekezés ellene: Kiválóan sarjadzik gyökér és tősarjakkal egyaránt, ezért a faj visszaszorításának fontos eszköze a vegyszeres védekezés, amely a vágási felületek, valamint a hántolt kambiumgyűrűk kenését jelentik. A véghasználatra besorolt Kecskemét 144 H erdőrészletben, ha végrehajtja a gazdálkodó a fahasználatot, akkor mindenképp augusztusban történjen meg a fahasználat, és a vágáslapok legyenek megkenve vegyszerrel. Az akác elleni védekezés másik módszere lehet a türelem, ugyan is a túlöregedett faegyedek (jól látszó, száradó koronavesztés) elvesztik a sarjadzási vitalitásukat, így vegyszermentesen is vissza lehet szorítani a területről. A faanyaga ilyen esetben kissé értéktelenebb, mert lábon száradáskor a kéreg elkezd mállani, de tűzifa értékéből semmit nem veszít. A Kecskemét 144 H részlet véghasználatát, amely zömében A (71%) a közeljövőben végre kell hajtani, illetve a szomszédságában lévő 144 I részlet is (ONY) véghasználatra van besorolva.

Beavatkozások a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) fokozása érdekében:

Megállapítható hogy az erdőrészletek állapota (hazai fafajok aránya, elegyfajok jelenléte, cserjeszint jelenléte, őshonos cserjék, stb.) indokolja a védettséget. Természetvédelmi kezelés iránya elsősorban a tájidegen cserje és fafajok visszaszorítására kell, hogy vonatkozzon. Az üzemtervben erre a gyérítések lehetőséget is adnak, ezt kihasználva az elkövetkező 8 éven belül lehet az hazai fajok arányán javítani. A gyérítéseknél kíméletes fadöntést és közelítést kell alkalmazni. A véghasználat(ok) felújításakor is elegyes fafajösszetételű, őshonos fafajokból álló erdőt kell létrehozni, mely szintén javítja a biológiai sokszínűséget.

Rövidtávon, mivel az erdők olyan egészségi állapotban vannak, hogy természetes odvasodási folyamatok még nem, vagy csak alig indultak be, így szükséges lenne megfelelő helyekre, és mennyiségben mesterséges fészekodúkat kihelyezni odúlakó fajok számára, elsősorban madaraknak; de nem szabad megfeledkezni a nyári szállásokat elfoglaló, kolonizáló denevérfajokról sem. Ezért javasoljuk, hogy a védett erdőrészleteken belül, a következő részletekben legyen mesterséges odú kihelyezés: Kecskemét 144 A, G, E, J, Kecskemét 143 A, C, Kecskemét 145 A, C, E. Az odúk mennyiségét, fajtáját és pontos helyét további terepi bejárások alkalmával kell meghatározni. A felsorolt erdőrészleteknél indokolt lenne minimum 200-250 db odút kihelyezni.

Az erdőterületek részletes kezelését az áttekinthetőség érdekében a jelenlegi állapot ismertetése alapján erdőrészletekre bontva térképmelléklettel, táblázatosan határozzuk meg. Az erdőrészletek áttekintő térképét a 3. számú térképmelléklet tartalmazza.

3.3.3.2. Az erdők gyakorlati természetvédelmi kezelése

Kecskemét 144 A	Faállomány típusa:	Hazai nyár
	Terület:	11 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-59%, FFÜ-10%, AK-11%, EZ-18%, VSZ-2%
	Kor, véghasználati kor	30 – 50 év
	Cserjeborítás:	szórványosan fedett maximum 30%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 1
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészletben dominál a hazai nyár, amely zömében szürke nyár (Populus canescens), szórtan egy-egy fehérnyárral. Jelentős mennyiségben található a cserjeszintből alig kinövő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Szórt elegyként a fehér fűz (Salix alba) is megtalálható, valamint az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) is számottevő. Az erdőrészlet cserjeszintje nem jelentős, elsősorban a tájidegen ezüstfa alkotja, de helyenként borókát (Juniperus communis) is lehet találni a szegélyek mellett. Több elegyfafajjal is rendelkezik a részlet: mézgás éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur), jegenye nyár (Populus nigra var. pyramidalis). A vasút menti kerítéssor mellett balzsamos nyársor (Populus balsamifera) található.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Az erdőrészlet jó egészségi állapotban van, az üzemtervben előírt TKGY fahasználatot a gazdálkodó csak nagyon óvatos, precíz beavatkozással hajthatja végre, és kimondottan a tájidegen fafajok (AK, EZ) visszaszorítására koncentrálva a fahasználat megkezdése előtt a természetvédelmi kezelővel közös terepbejáráson kell a gyérítésre kerülő faanyagot bejelölni. Az erdőrészletben található hazai elegyfafajok kímélendők. Mivel az erdőszerkezet helyenként erősen felnyurgult állapotot mutat, a szürkenyarak pedig foltokban hatalmas mérettel kiemelkednek a szórt elegyeik közül, ezért a gyérítéskor elsősorban az idegenhonos (tájidegen) elegyfafajok visszaszorítására kell törekedni. Az alászorult füzeket pedig lábon száradó, korhadó faanyagnak meg kell hagyni, mivel eme telepített erdőnek növeli a biológiai sokféleségét. A lebontó szervezetek nem jelentenek veszélyt a vitális fákra. Az erdőrészletben nagyon kevés természetes odú található, amely a jó egészségi állapotnak és a fiatal kornak tudható be. Az erdei életközösségek strukturáltabbá tétele érdekében ebben az erdőrészletben feltétlen fontos lenne a természetes odvasodás megtörténte előtt (5-10 év) mesterséges odúteleppel az odúlakó fajokat az erdőbe „becsalogatni”. Távlati szinten az erdő véghasználati korát jelentősen meg lehet emelni, ezzel közelítve a biológiai korhoz. Az erdő a biológiai korának felső határa előtt egy lékesedési folyamattal ki fogja „jelölni” a felújításra váró mikrofoltokat, a kialakult helyeken mesterséges felújítással kell őshonos fafajokból álló elegyes fafajú erdőt létrehozni. A természetes sarjképzést is igénybe lehet venni a felújításkor, de törekedni kell az elegyes szerkezet kialakítására.

Kecskemét 144 E	Faállomány típusa:	Hazai nyár
	Terület:	2,1 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-100%
	Kor, véghasználati kor	30 – 45 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 1
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet egyenletes borítású, jó egészségi állapotú szürkenyaras. A részletben kisebb foltban található erdei fenyő (Pinus sylvestris) is. A szegélyek mentén az ezüstfa jelen van. A részlet északi oldalán széldöntésből eredően 2-3 fa kidőlt az út mellett.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Amennyiben a gazdálkodó elvégzi a tervezett TKGY termelést, úgy csak nagyon óvatos beavatkozással tegye, annak érdekében, hogy a talaj árnyékolása megmaradjon (nyugati oldalról szegélyerdő). A fenyők eltávolítása nem szükséges, bár tájidegen, de nem agresszíven terjedő fafaj, továbbá a kis mennyiségével csak színesítő eleme az erdőrészletnek. A nyári szélviharban kidőlt faegyedek helyben hagyása javasolt, annak érdekében, hogy a lebontó szervezetek megtelepedésével a védett természeti területnek a biológiai sokszínűsége jelentősen megnő. A természetes erdőkben nagyon fontosak a lebontó szervezetek (szaprofágok) jelenléte, e jelenlétet a kidőlt holt anyag helybenhagyásával tudjuk fokozni. Távlatilag a részlet véghasználata nem lehet tarvágás. Hasonlóan a Kecskemét 144 A részlethez a mikrofoltokat kell majd kímélő módon felújítani. A felújításban szerepet játszhatnak a természetes sarjak is, de szükséges az elegyes fafaj összetétel kialakítása.

Kecskemét 144 F	Faállomány típusa:	Egyéb kemény lomb (EKL)
	Terület:	2,7 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	Ezüstjuhar-50%, Nyír-30%, Juharlevelű platán-10%, ezüstfa-10%
	Kor, véghasználati kor	30 – 50 év
	Cserjeborítás:	szórványosan fedett maximum 30%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	-
Természetvédelmi értékelés: A helyi védett terület nyugati oldalán keskeny sávban helyezkedik el az erdőrészlet. Jó egészségi állapotú, zömében tájidegen fafajú, néhány kocsányos tölgy (Quercus robur) is található a részletben. További elegy fafajok a mézgás éger (Alnus glutinosa), szürke nyár (Populus canescens), csörgőfa (Koelreuteria paniculata). Őshonos cserjéi közül a fekete bodza (Sambucus nigra) a legjelentősebb.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Az üzemtervben nincs fahasználati előírás a részletre. Természetvédelmi beavatkozásként a magtermő ezüstfát (Elaeagnus angustifolia) kell a részletből egyéb termelés keretében eltávolítani. A hazai elegy fa- és cserjefajokat kímélni kell (pl.: fekete bodza). Távlati szinten a juharlevelű platánok (Platanus hispanica) fogják a legmagasabb kort megélni, mivel e faj klasszikus parkfa, így érdemes fenntartani 50 éves kor felett is, a kiritkuló foltok helyére hazai, elegyes állományt kell létrehozni.

Kecskemét 144 G	Faállomány típusa:	Hazai nyár
	Terület:	7 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-77%, AK-23%,
	Kor, véghasználati kor	30 – 50 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 2
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet jó egészségi állapotú, jelentős mennyiségben, szórt elegyként jelen van az amerikai kőris (Fraxinus pennsyvanica). Cserjeborítottsága elenyésző, keleti felén az ezüstfa terjed, találtunk még vadrózsát (Rosa sp.), borókát (Juniperus communis), örökzöld sóskaborbolyát (Berberus sp.). A G és I részlet nyugati határa mentén több nagyobb méretű fehérnyár található. Keleti oldalán szórtan néhány NYI, KST, CST található.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Az üzemterv 2-es sürgősségű törzskiválasztó gyérítést írt elő, melyet az őshonos fafaj javára kell elvégezni. Az amerikai kőrisen kívül a keleti oldalon a terjedő ezüstfát (Elaeagnus angustifolia) vissza kell szorítani (a H részlet mellett egy nagyobb tisztást már teljesen ellep). Hosszú távon, a tájidegen amerikai kőris arányát kell a részleten belül csökkenteni, elsősorban az erősen magtermő egyedeket kell eltávolítani. Ügyelve arra, hogy ne bomoljon meg a záródás, amely kedvez a tájidegen ezüstfa és amerikai kőris magról történő elszaporodásának. Az erdő a biológiai korának felső határa előtt egy lékesedési folyamattal ki fogja „jelölni” a felújításra váró mikrofoltokat, a kialakult helyeken mesterséges felújítással kell őshonos fafajokból álló elegyes fafajú erdőt létrehozni. A természetes sarjképzést is igénybe lehet venni a felújításkor, de törekedni kell az elegyes szerkezet kialakítására. Az őshonos elegy fafajokat NYI, KST, CST kímélni kell.

Kecskemét 144 H	Faállomány típusa:	Akác-nemesnyár
	Terület:	1,2 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	A-71%, OLNY-12%, KD-17%
	Kor, véghasználati kor	30 – 30 év
	Cserjeborítás:	szórványosan fedett maximum 30%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TRV - 1
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet javarészt tájidegen fafajokból áll, egészségi állapotuk foltosan már rossznak, illetve még kielégítőnek mondható, főleg az akácon lehet észrevenni jelentős száradást, koronavesztést. A részletben lévő közönséges dió (Juglans regia) csokros jelleget mutat, amely annak a következménye, hogy a területen lévő dámszarvas (Cervus dama) állomány fiatalkorában többször visszarágta a fákat.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: az üzemterv értelmében a gazdálkodónak az erdőrészletet véghasználnia kell tarvágásos üzemmódban. Az erdőrészletet jelen állapotában nincs értelme hosszabb távon fenntartani. A véghasználat módján érdemes elgondolkodni. Ha a gazdálkodó várna még néhány évet, úgy az akác (Robinia pseudoacacia) tovább vesztene a vitalitásából és a véghasználatkor a gyökér és tuskósarjak kisebb mértékben jelennének meg. Amennyiben 1-2 éven belül végrehatja a véghasználatot, úgy szükséges a tuskókat Medallon extra totális vegyszerrel lekenni. A véghasználat ideje augusztus eleje legyen, annak érdekében, hogy az esetlegesen növő sarjak kifagyási esélye nagyobb legyen egy erősebb tél folyamán. A faállományt őshonos, elegyes, a kistájra jellemző fafajjal felújítani. Tömbös elegyítéssel érdemes lenne a KST-t, CST-t NYI-t nagyobb mennyiségben bevinni a részletbe. A célállomány típusa lehetnek egyéb kemény lombú, illetve hazai nyarak. Az üzemterv 100% -a sarjat ír elő, ez nem támogatható egy védett területen, és egyben ellentétes a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) 33. § szakaszával is A véghasználat kiváltásának más lehetősége: a gazdálkodó a hatályos erdőtörvény értelmében (Evt. 65. § a) pontja alapján) kérelmezheti az első fokon eljáró Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál, hogy a véghasználatra tervezett erdőrészletet erdő művelési ágból kivonja (mezőgazdasági művelésbe vonás – gyep, legelő művelési ágon) és a kivont erdőterület után pénzbeni megváltást (melyet a hatóság állapít meg), vagy erdőfelújítást pótló erdőtelepítést hajt végre más területen. Ez az alternatíva a Kecskemét 144 I erdőrészletre is alkalmazható. A terület dámvad állománya is inkább a felújítást pótló telepítést indokolja, mivel a két véghasználni kívánt erdőrészletet csak vadvédelmi kerítéssel lehet sikeresen felújítani. A kerítés költsége az erdőfelújítást nagymértékben megdrágítja..

Kecskemét 144 I	Faállomány típusa:	Nemesnyár
	Terület:	1,7 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	elegyetlen nemesnyaras
	Kor, véghasználati kor	30 – 30 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TRV - 1
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet tájidegen fafajú nemesnyárból áll, helyenként, főleg a közepén és a nyugati felén erősen kigyérült, természetes tisztások keletkeztek benne. A véghasználati kor ellenére a nemesnyarak kevésbé odvasak, egy-egy példány elszáradt, derékba tört.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Az üzemterv szerint 1-es sürgősségű véghasználatot kell végrehajtani tarvágásos üzemmódban. Amit a gazdálkodó végre is hajthat, amennyiben a részletben lévő faanyag árbevételétől nem tud eltekinteni. Mivel a részlet helyenként kezd korhadni, lábon száradni, így érdemes elgondolkodni azon is, hogy a részletet nem lenne-e érdemesebb az odúlakó fajok érdekében lábon hagyni, és a végleges elpusztulása után mesterségesen elegyes, hazai nyarassá alakítani. A száradó, kidőlő faegyedek nem veszélyeztetnek emberi életet, mivel a 144-es erdőtag továbbra is zárt terület marad, látogatókat nem fogad. A tervezett felújításkor a már meglévő tisztásokat (gyepfoltokat) kímélni kell. A felújítás ne legyen teljes talaj előkészítéses módszer, mivel a részletben már - igaz kis mértékben - jelen van a selyem kóró (Asclepias syriaca), ami nyílt talajfelszínnél komoly fertőzést tud okozni; helyette a gödörfúrásos technológiával a szükséges helyre megfelelő számú csemetét kell kijuttatni. A vadrágás ellen védekezni kell ebben az erdőrészletben is, meg kell fontolni a 144 H részlettel történő egybekerítést is. A BKM-i Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága a 2007. május 30-án kelt, 123/16-1767-4/2007 iktatószámú, a Polgármesteri Hivatalnál 23130-36/2007 iktatószámú véleménye szerint az erdőrészlet kezelési tervére a talaj előkészítést és a 144 H erdőrészletnél megfogalmazottak alkalmazását tartja elfogadhatónak.

Kecskemét 144 J	Faállomány típusa:	Egyéb kemény lomb (EKL)
	Terület:	1 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	VSZ-70%, AK-30%
	Kor, véghasználati kor	30 – 50 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY-2
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészletben dominál a vénic szil (Ulmus laevis), szórt elegyként, de jelentős mennyiségben jelen van az amerikai kőris (Fraxinus pennsyvanica) is.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Az üzemterv kettes sürgősséggel TKGY termelését ír elő, melynek során elsősorban a nagyon domináns magtermő amerikai kőriseket szükséges eltávolítani. Hosszabb távon (10-20év) teljes egészében ki kell majd venni a tájidegen amerikai kőrist. Felújításának módja természetes mageredetű legyen, mivel a szil bő magtermésével könnyen megújítható az erdőrészlet, de arra az időszakra az amerikai kőrist el kell távolítani a részletből. A vénic szil biológiai kora meghaladja az 50 évet, így a részlet természetszerű felújításának problémájával a kezelőnek még (normál körülmények között) nem kell foglalkozni.

Kecskemét 144 CE	Faállomány típusa:	-
	Terület:	2,4 ha
	Jelenlegi rendeltetés	-
	Fafaj és elegyarány:	-
	Kor, véghasználati kor	-
	Cserjeborítás:	jelentős, 50-80%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	-
Természetvédelmi értékelés: A cserjés terület a valóságban nem erdőként funkcionál. Elsősorban tájidegen keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) dominál a cserjeborításban, csak ritkán található őshonos cserje a területen, mint például a galagonya (Crataegus monogina). A terület észak-nyugati fele erősen bolygatott, több helyütt korábbi föld-, és kődepók helye található. Helyenként a terület utal az egykori természetes vegetációfelszínre, ezeken a foltokon szikes réti növényzet található, domináns pázsitfűféle a sziki mészpázsit (Puccinellia limosa). Több mesterségesen ásott kisebb kubikgödör található még a területen, ebből az egyikben tartósan megmarad a víz, melyet a vadak rendszeresen fel is keresnek. A kiszáradó „tavak” esetében a nádas, illetve a magassásos növényzet dominál, de növénytársulás szempontjából ezek másodlagos, illetve harmadlagos életközösségek, a maguk roncsolt jellegével együtt.
A részlet kezelési javaslata: A terület erdei tisztás jellegénél fogva alkalmas lehet egy erdőssztyepp jellegű beékelődő mini pusztai és vizes élőhely folt rekonstrukciójára. A rekonstrukciót az ezüstfa kitermelésével kell kezdeni (idős, magtermő egyedek találhatók a területen, melyek tovább fertőzik a védett területet). A kivágott ezüstfát a területről el kell szállítani. A kivágást követően a tuskókat is el kell távolítani, majd tereprendezés is szükséges. A tereprendezés során a bolygatott ezüstfás foltokon sekély lemélyítéssel és enyhe rézsűvel a terepfelszínbe simuló vizes élőhely medreket lehet kialakítani. A tereprendezéssel egyidejűleg a korábbi föld-, és kődepókat is fel kell számolni. A tereprendezés során az egykori természetes növénytársulásra utaló gyepes felszíneket maximálisan kímélni kell (ezek kiterjedése kicsi, alig szobányi, – 25 m2 – nagyságúak, két folton, a nyugati és délnyugati oldalon), melyek mint propagulumok hosszú távon alkalmasak lesznek rendezett terület benépesítésére. Az ilyen módon kialakítható mikro vízi- és pusztai élőhelyek kis méretük ellenére jelentősen növelhetnék a terület biodiverzitását, valamint a szabadidőpark kialakítását megelőző természetes állapot helyreállítására szolgáltatna jó példát. A javasolt élőhelyrekonstrukció helyszínét a 2. számú térképmellékletben mutatjuk be.

Kecskemét 143 A	Faállomány típusa:	Hazai nyár - akác
	Terület:	3 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-82%, A-18%
	Kor, véghasználati kor	28 – 45 év
	Cserjeborítás:	közepesen fedett 30-70%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 1
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészletben dominál a hazai nyár, amely zömében szürke nyár (Populus canescens), szórtan egy-egy fehér nyárral (Populus alba). Az erdőrészlet cserjeszintje jónak mondható, melyet zömében a fekete bodza (Sambucus nigra), sajmeggy (Prunus mahaleb), kökény (Prunus spinosa) alkotott. Az erdőrészlet délkeleti sarkában nagyobb kiterjedésben megtalálható a bálványfa (Ailanthus altissima).
Az erdőrészlet kezelési javaslata: A TKGY elvégzése során az akác és a bálványfa visszaszorítására kell törekedni. A gyökér- és tuskósarjak ellen védekezni szükséges, a fakitermelést augusztusban kell végrehajtani.

Kecskemét 143 C	Faállomány típusa:	Hazai nyár - akác
	Terület:	5,2 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-72%, A-7%, EZ-8%, ÓNY-13%
	Kor, véghasználati kor	28 – 45 év
	Cserjeborítás:	teljes fedettségű, minimum 70%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 1
Természetvédelmi értékelés: Zömében haza fafajú erdőrészlet, egészségi állapota jó. Hazai elegy fafajai közül a nyír (Betula pendula), a madárcseresznye (Prunus serotina) és a sajmeggy (Prunus mahaleb) jelentős. Cserjeszintjének fontosabb őshonos alkotói az egybibés galagonya (Crataegus monogina) és a kökény (Prunus spinosa.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: 1-es TKGY-t ír elő az üzemterv, amit elsősorban a tájidegen fafajokra koncentrálva kell elvégezni, A és EZ vágása esetén vágáslap vegyszeres kenésével kombinálva. Az őshonos elegyfajok feltétlenül kímélendők. Hosszú távon elegyes szürkenyarassá kell alakítania részletet, vágásérettségi kora emelhető, mikrotarvágással kell majd a részletet kezelni a fafajok biológiai korának felső határán.

Kecskemét 143 D	Faállomány típusa:	Hazai nyár - akác
	Terület:	0,5 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-79%, A-21%,
	Kor, véghasználati kor	28 – 45 év
	Cserjeborítás:	szórványosan fedett maximum 30%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	TKGY - 1
Természetvédelmi értékelés: Jó egészségi állapotú erdőrészlet, jelentős A aránnyal. Hazai cserjéi közül legjelentősebb a fekete bodza (Sambucus nigra), és az egybibés galagonya (Crataegus monogina).
Az erdőrészlet kezelési javaslata: A erdőrészlet 1-s sürgősségű TKGY termelésre van betervezve, melyet elsősorban a tájidegen A állományra koncentráltan kell végrehajtani. A vágáslapokat Medallon-nal kell lekezelni (csak az akác esetében). Ha az üzemtervi időszak végén, már száraz akácokat távolítja el a gazdálkodó, úgy a vegyszeres beavatkozás lényegesen kevésbé indokolt. Mivel a részlet kis kiterjedésű, így a felújítása mikrotarvágás lesz, a biológiai korának felső határa közelében.

Kecskemét 145 A	Faállomány típusa:	Kocsányos tölgy
	Terület:	10,3 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	KST-80%, MJ-5%, EH-5%, NYI-10%
	Kor, véghasználati kor	32 – 60 év
	Cserjeborítás:	közepesen fedett. 30-70%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet kiváló képet mutat, az őshonos KST és szintén őshonos elegyei (NYI, EH, MJ) változatos élőhelyet hoztak létre. A részlet nagy, így ez további előnnyel jár, mivel nem kis kiterjedésben lehet erdőssztyepp jellegű tölgyessel számolni a védett területen belül, főleg úgy, hogy további két nagyobb tölgyes állomány is jelen van a 145-ös tagon belül. A részlet keleti felén egy mesterséges nyiladék húzódik, amely tovább folytatódik még a 145 C részletben is. A nyugati felén, főleg szegélyben erős EZ jelenlét van. A részlet jelentősebb elegy fafajai a következők: ezüstjuhar (Acer saccharinum), sajmeggy (Prunus mahaleb), boróka (Juniperus communis), gyertyán (Carpinus betulus). Fontosabb cserjék: fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogina), vadrózsa. A részletben már jelen van a selyemkóró (Asclepias syriaca), és az aranyvessző (Solidago gigantea) is.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: az üzemterv nem ír elő semmilyen beavatkozást, szükség esetén száradéktermelést javasol. A száradéktermelést teljes egészében el kell hagyni, mivel ezzel a beavatkozással csökkenne a biodiverzitás; a szaprofág fajok élőhelyének és életfeltételeinek a megszűnését jelentené a beavatkozás. Tájidegen fertőzöttsége elenyésző, azt nagyon óvatos beavatkozással (egyéb termeléssel) lehet csökkenteni. Elsősorban a magtermő, szegélyben elhelyezkedő EZ kell eltávolítani, de úgy; hogy a helyére azonnal méretesebb egybibés galagonyát, illetve kökényt kell ültetni, hogy a zárócserje szegély folytonosan fennmaradjon. Az erdőrészlet hosszú távú fenntartása indokolt és szükséges, a véghasználati kor a jelenlegi üzemterv szerint 60 év az erdő fő fafaja a KST biológia kora ennél lényegesen magasabb, még az erdőssztyepp klímában is 100-150 évet remélhetünk, ha nem is minden faegyedtől, de az erdő, homoki tölgyes jelleggel fenn tud maradni. időközben a természetesen meginduló lékesedésekben, ha szükséges, úgy mesterséges felújítással lehet visszahozni majd a tölgyes jelleget, makkvetéssel, illetve csemete ültetéssel. A beinduló természetes folyamatokat (pl.: szajkók makkvetése és a kikelő magoncok megsegítése, főleg az erdő középkorában 40-70 év lesz nagyon fontos segíteni). A keletkező száradékot szükséges a részletben hagyni a biológiai sokféleség fokozása érdekében.

Kecskemét 145 B	Faállomány típusa:	Egyéb keménylomb (EKL)
	Terület:	0,9 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	MK-45%, HJ-10%, KJ-10%, EZJ-5%, NYI-30%
	Kor, véghasználati kor	7 – 60 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: az erdőrészlet tághálózatú rendszerben park jelleget mutat, a faegyedek kora több, mint ami az üzemtervben szerepel (10-15 évesek a faegyedek).
Az erdőrészlet kezelési javaslata: A kezelési javaslatot lásd a Kecskemét 145 F erdőrészletnél.

Kecskemét 145 C	Faállomány típusa:	Kocsányos tölgy
	Terület:	8,6 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	KST-75%,MJ-5%, EH-5%, NYI-15%
	Kor, véghasználati kor	32 – 60 év
	Cserjeborítás:	közepesen fedett. 30-70%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: A részletben jelentős a fenyő állományrész, elsősorban fekete fenyő (Pinus nigra) a nyugati felén a részletnek, de erdei fenyő (Pinus sylvestris) is található a keleti részen. A jelen üzemterv a fenyőre vonatkozólag nem tartalmaz semmilyen információt. Az erdő jó egészségi állapotban van, természetes cserjei közül jelentős a boróka (Juniperus communis). Sajnos a cserjeszintben az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), melynek térhódítása az erdő keleti részében előrehaladott. Mivel a részletben a KST-vel megegyező korú néhány csertölgy (Quercus cerris) is található. A csertölgy makkból 5-10 éves gyér újulat látható a részlet cserjeszintjében. Fontosabb elegyfafajok: gyertyán (Carpinus betulus), közönséges dió (Juglans regia), madárcseresznye (Prunus avium), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus silvestris). A tájidegen fafajok közül jelentős a jegenye nyár (Populus nigra var. italica), ostorfa (Celtis sp.), ezüstjuhar (Acer saccharinum). Cserjéi közül az egybibés galagonya (Crataegus monogina), és a fagyal (Ligustrum vulgare) jelentős.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: Ez az erdőrészlet, hasonlóan a 145 A részlethez kiemelt értékkel bír az őshonos keményfafajú tölgy jellege miatt. Az erdőrészlet már igényel egy jelentősebb természetvédelmi beavatkozást (egyéb termelést) az EZ visszaszorítása érdekében. Ez a faanyag eltávolítás a legkíméletesebb módon, kézi erővel történhet meg, az erdőrészletbe semmilyen erőgép ne menjen be, még ha a tágabb szerkezet lehetővé is tenné, mert a talaj, bolygatása és az esetleges törzssérülések komoly károkat okoznak az erdő természetességében és a hosszú távú fennmaradásában. A tömbös fenyőállományok száradék termelését, amennyiben kézi erővel meg lehet oldani a kiközelítést indokolt esetben el lehet majd végezni, de a legkörültekintőbb módon. A várható kor és felújítás a 145 A részlettel megegyező.

Kecskemét 145 D	Faállomány típusa:	Hazai nyár
	Terület:	0,6 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	SZNY-100%,
	Kor, véghasználati kor	12 – 40 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: Egy kis kiterjedésű elegyetlen szürkenyaras erdő, melynek északnyugati irányba folyamatos lejtése van. A lejtőn több eróziós borda található az erdő jelenléte ellenére is.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: a dombot korábban szánkózásra tervezték, nem is telepítettek rá erdőt, hanem magától hódította meg a szürke nyár (Populus canescens) az erdőrészletet. Időközben a lejtő aljával szemben lakóparki beépítések történtek, így már nehezen lenne kivitelezhető a szánkózási funkció kialakítása, továbbá a szánkózás érdekében teljesen le kellene irtani a meglévő erdőt, melyeknek nagy szerepe van az erózió csökkentésében. Jelenleg a fával fedett állapotában is van eróziós borda a lejtőn, tehát az erdőborítása nélkül az eróziós folyamatok is felgyorsulnának. Hosszú távon az erdőt jelen formájában kell fenntartani.

Kecskemét 145 E	Faállomány típusa:	Kocsányos tölgy
	Terület:	4,5 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	KST-70%,MJ-10%, EH-10%, NYI-10%
	Kor, véghasználati kor	32 – 60 év
	Cserjeborítás:	közepesen fedett. 30-70%
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet szintén a fontos tölgyes élőhelyekhez tartozik. Az állományalkotó fajai mind őshonosak és három a faj – az ezüsthárs (Tilia tomentosa) kivételével – a kistájra is őshonos. Több tájidegen elegy fafajjal rendelkezik: EZ, juharlevelű platán (Platanus hybrida), vörösfenyő (Larix decidua). Ezek közül az EZ a legveszélyesebb.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: A részlet fertőzöttsége ezüstfával (Elaeagnus angustifolia) nem annyira jelentős, mint a 145 C részletnél, de a természetvédelmi kezelőnek meg kell akadályozni a további terjedését, illetve a magtermő egyedeket egyéb termelés keretében ki kell venni az állományból. Több helyen jelentős az aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte is, ügyelni kell arra, hogy a gyepszintbe ne terjedjen el nagyobb mértékben, ha kell, akkor ki kell kaszálni ezeket a foltokat. Terjedőben van a csörgőfa (Koelreuteria paniculata) is, agresszíven sarjadó volta miatt oda kell rá figyelni. A várható kor tekintetében a részlet megegyezik a 145 A , C részletekkel. Ebben a részletben is már korábban meg indul majd egy természetes lékesedési folyamat, elsősorban az alacsonyabb kort megélő elegyfafajok (pl.: NYI, EH) elszáradása miatt. Ezeknek a foltoknak felújítását mesterségesen el kell majd végezni, de elképzelhető, hogy természetes úton is megtörténik majd a felújulás, hisz a csertölgy újulat megjelenése a 145 C részletben is mageredetű.

Kecskemét 145 F	Faállomány típusa:	Egyéb keménylomb (EKL)
	Terület:	6,5 ha
	Jelenlegi rendeltetés	vízvédelmi erdő
	Fafaj és elegyarány:	MK-40%, KJ-20%, HBE-10%, NYI-20%, EKEM-10%
	Kor, véghasználati kor	7 – 50 év
	Cserjeborítás:	nincs
	Tervezett beavatkozás és sürgőssége:	–
Természetvédelmi értékelés: Az erdőrészlet egy klasszikus park jellegű terület. Tág hálózata teljes mértékben ennek felel meg. A kora lényegesen eltér az üzemtervben lévő kortól megközelítőleg 15-20 év közötti lehet.
Az erdőrészlet kezelési javaslata: különösebb kezelést nem igényel, az esetlegesen elpusztuló egyedeket érdemes pótolni, annak érdekében, hogy a tág hálózat ne ritkuljon tovább. Az erdő idősebb korban a tó körül klasszikus értelemben a park jelleget fogja betölteni. A mind nagyobb látogató létszám növekedésével ez az erdőrészlet fontos szerepet fog játszani a kulturált pihenésben, kikapcsolódásban. Szükséges lenne a tó körül már meglévő gyalogösvény mellett pihenő helyek kialakítására, mivel ez az erdőrészlet a B részlettel együtt alkalmas rá, így nem kellene az értékesebb, természetesebb erdőrészleteket feláldozni ilyen igényeknek. A horgászok által okozott környezeti nyomást minimalizálni kell (pl.: illegális szemét elhelyezés, gallyletörés, tűzgyújtás stb.) Az erdőrészlet hosszú távú hasznosítása is csak az értékesebb természeti területek védőzónája (pufferzóna) lehet.

4. Munkaterv (időbeli ütemezés 10 évre)

Feladatok	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
A terület kitáblázása	X	X
A javasolt élőhely-rekonstrukciók részletes megtervezése és engedélyeztetése		X	X
A javasolt élőhely-rekonstrukciók kivitelezése				X	X	X
Odútelep kialakítása és működtetése		X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tanösvény kialakítása		X	X
Komplex természeti alapállapot felmérés		X	X	X
Biomonitorozás			X	X	X	X	X	X	X	X
A kezelési terv felülvizsgálata										X
Erdészeti munkák ütemezése
1. Az üzemtervben foglalt kötelezettségek
1.1 1-es sürgősségű vághasználatok (vagy felújításpótló telepítések)		X	X	X	X
1.2 1-es sürgősségű TKGY fahasználatok	(X)	X	X	X	X
1.3 2-es sürgősségű TKGY fahasználatok			X	X	X	X
2. Üzemtervtől eltérő fahasználatok (a tájidegen fafajok visszaszorítása érdekében)
2.1 Egyéb termelések (területkezelési beavatkozások, az összes üzemtervben nem tervezett fahasználat)	(X)	X	X	X	X	X	X	X	X	X

5. Mellékletek:

1. sz. térképmelléklet (1 oldal)

2. sz. térképmelléklet (1 oldal)

3. sz. térképmelléklet (1 oldal)

Tájtörténeti melléket (4 oldal)

Fotómelléklet (4 oldal)

7. számú melléklet a 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelethez⁵⁶

Kecskeméti Főiskola Botanikus kert helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelési terve

1. Általános információk

1.1. A terület azonosító adatai

A védett terület megnevezése: Kecskeméti Főiskola Botanikus kert helyi jelentőségű természetvédelmi terület

Védetté nyilvánító határozat száma: Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 130/1977/29. VB számú határozata.

A védett terület kiterjedése: 1 hektár 0826

A tervezési terület elhelyezkedése: Bács-Kiskun megye, Kecskemét Ceglédi út. 2.

A tervezési területe középpontjának földrajzi koordinátái: EOV Y: 699383,32; EOV X: 174867,07

A védett terület helyrajzi száma: Kecskemét belterület 6124/8. hrsz

A tervezési terület átnézeti térképét és a helyi jelentőségű védett terület határát a térképmelléklet mutatja be.

A tervezési területet fedő 1:10 000 méretarányú EOV topográfiai térképszelvény száma: 46-411.

Kijelölt természetvédelmi kezelő: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar

1.2. A terület rendeltetése

Őrizze meg a botanikus kertbe telepített tájra jellemző őshonos vadon élő és nem ős őshonos dísznövény fajokat, szolgálja az oktatás és bemutatást, valamint járuljon hozzá a városi zöldövezet fennmaradásához.

1.3. A terület jogi helyzete

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

1.4. A terület elhelyezkedése, határai

A terület Bács-Kiskun megyében, Kecskemét Megyei Jogú Város belterületén a Ceglédi út, Bethlen körút és a Kerkápoly utca által határolt zárt terület.

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok

Tulajdonos a Magyar Állam, vagyonkezelő a Kecskeméti Főiskola.

1.6. Településrendezési vonatkozások

A Kecskemét településrendezési terve szerint a terület a különleges zónán belül a nevelési-oktatási és kutatási központok zónájába sorolt (Kn-601045), ahol csak nevelési-oktatási funkciójú és azok rendeltetésszerű használatához szükséges építmények helyezhetők el.

2. A tervezési terület leírása

A tervezési terület Kecskemét város belterületén kerítéssel lehatárolt mesterségesen kialakított botanikus kert, amely elsősorban oktatási és bemutatási célt szolgál. A botanikus kertet 1949-től kezdődően úgy alakították ki, hogy az a kertészeti hallgatók alapozó botanikai oktatása mellett a benne lévő díszfák, díszcserjék segítségével a dísznövény szakos hallgatók képzését is szolgálja. A védett terület növényanyaga nemcsak növényismereti, hanem növénytársulástani és növényföldrajzi ismeretek elsajátítására is alkalmas, mert megtalálhatók a Kiskunság homokvidékére jellemző néhány növényfaj és társulás bemutató példái (nyílt homoki gyep, borókás nyaras, stb.). A területen kialakításra került egy kerti tó, amely lehetőséget nyújt néhány vízi- és mocsári növényfaj fenntartására és bemutatására is. A botanikus kert növényanyagának esetleges távlati fejlesztését elsősorban a főiskola képzési igényei befolyásolják.

A környezeti feltételeket alapvetően a városi környezet határozza meg. A területet Dél- és Délkelet irányból forgalmas utak határolják, amelyek jelentős zaj és szennyezőanyag terhelést is jelentenek. A botanikus kertben található legfontosabb növényfajokat a növénylista tartalmazza. A városi park környezetben – az oktatás és bemutatási funkción túlmenően - egyéb különleges természetvédelmi érték nem található.

3. A botanikus kert védelmére vonatkozó előírások

- A védett területen tilos bármilyen nemű olyan tevékenység, amely botanikus kertben található növényfajok egyedeit, illetve állományának állapotát veszélyeztetik.

- A védett területen tilos a növényfajokat rongálni, állapotukat megváltoztatni.

- A védett területen vegyszerek alkalmazása külön engedélyhez kötött.

- A botanikus kert látogatási, oktatási és szakvezetési rendjét a kezelő határozza meg, valamint egyúttal biztosítja a terület megfelelő állapotának fenntartását.

4. A botanikus kert kezelési és fenntartási munkái

Tavasz: Cserje- és fametszés, vadalás, telepítés

Évelőfelületek gyomtalanítása, elvirágzott szárak eltávolítása, szaporítás

Gyepfelületek megtisztítása (lomb, gally, egyéb)

Nyár: Fűnyírás: április 20-tól október 30-ig (10-12 alkalommal az időjárástól függően). Évelőfelületek gyomtalanítása. Tóhínározás, vízutántöltés.

Ősz: Nyírott sövények metszése, vadalása.

Évelő dísznövények elvirágzott virágszárainak eltávolítása.

Tó: hínározás, dudvásszár eltávolítás.

Gyepfelületek: avar eltávolítás.

Növénytelepítés, ültetés (évelő, cserje, fa).

Tél: Az időjárás okozta károk megszüntetése, utak, egyéb felületek karbantartása.

A botanikus kertben öntözés nem folyik.

A botanikus kertben a meglévő nyövényanyag fenntartása mellett távlatilag célszerű lenne a tájra jellemző őshonok növények és társulások oktatási és bemutató célú fejlesztése.

4.1. A botanikus kert kezeléséért felelős személyek

A fenntartási munkákat a KF Kertészeti Főiskolai Kar dolgozói és hallgatói végzik.

Szakmai vezető: Dr. Lévai Péter intézetigazgató, főiskolai tanár.

Beosztott botanikus kerti munkatárs: Varga István technikus.

A botanikus kert elhelyezkedése (térképmelléklet)

A botanikus kertben található legfontosabb növényfajok:

Magyar név	Latin név
Akác	Robinia pseudoacia
Almafa-fajok	Malus ssp.
Aranyfa	Forsythia intermedia
Atlasz cédrus	Cedrus atlantica
Babérmeggy	Prunus laurocerasus
Berkenye-fajok	Sorbus ssp.
Borostyán	Hedera helix
Borsófa	Caragana arborescens
Bükkfa	Fagus sylvatica
Csenkesz-fajok	Festuca sp.
Cserfa	Quercus cerris
Duglászfenyő	Pseudotsuga menziesii
Enyves éger	Alnus glutinosa
Érdeslevelű gyöngyvirágcserje	Deutzia scabra
Fagyal	Ligustrum vulgaris
Fehér eperfa	Morus alba
Fehér nyár	Populus alba
Fehér tündérrózsa	Nymphaea alba
Fehér vadgesztyenye	Aesculus hippocastanum
Galagonya	Crataegus sp.
Gyertyán	Caprinus betulus
Gyöngyvirág	Convallaria majalis
Hársfa-fajok	Tilia ssp.
Hibiszkusz-fajok	Hibiscus sp.
Hóbogyó-fajok	Symphoricarpus sp.
Illatos lonc	Lonicera fragrantissima
Japán vérborbolya	Berberis thunbergii
Japánakác	Sophora japonica
Japánfű	Miscanthus sinensis
Jázmin-fajok	Jasminum sp.
Júlia borbolya	Berberis juliannae
Kecskefűz	Salix caprea
Kék nőszirom	Iris germanica
Kínai nyár	Populus simonii
Kis télizöld meténg	Vinca minor
Kocsányos tölgy	Quercus robur
Kőris-fajok	Fraxinus ssp.
Közönséges boróka	Juniperus communis
Közönséges nyír	Betula pendula
Madárhúr?	Cerastium tometosa
Mahónia	Mahonia aquifolium
Mocsári gólyaorr	Geranium palustre
Nagy télizöld meténg	Vinca major
Nehézszagú boróka	Juniperus sabina
Nyugati ostorfa	Celtis occidentalis
Olasz nyár	Populus nigra italica
Oregoni álciprus	Chamaecyparis lawsoiana
Orgona-fajok	Syringa sp.
Őszirózsa-fajok	Aster sp.
Sásliliom-fajok	Hemerocallis sp.
Sóskafa	Berberis vulgaris
Tarka levelű japán babérsom	Aucuba japonica
Tatár lonc	Lonicera tatarica
Tatárjuhar	Acer tataricum
Tiszafa	Taxus baccata
Török mogyoró	Corylus colura
Tuja	Thuja occidentalis malonyana
Tűztövis	Pyracantha coccinea
Vadkörte	Pyrus pyraster
Vénicfa	Ulmus laevis
Zsidócseresznye	Physalis alkekengi

Módosította: a 10/2010. (III. 26.) rendelet 1. §-a. Hatályba lépett: 2010. március 26.

Módosította: a 10/2010. (III. 26.) rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2010. március 26.

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁴

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁵

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

⁶

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

⁷

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

⁸

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

⁹

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁰

Módosította: a 6/2006. (I. 23.) rendelet 2. §-a. Hatályba lépett: 2006. január 23.

¹¹

Módosította: a 53/2007. (XII.20.) rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

¹²

Módosította: a 53/2007. (XII.20.) rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

¹³

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁴

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁵

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁷

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁸

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

¹⁹

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

²⁰

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

²¹

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

²²

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

²³

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁴

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁵

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁶

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁷

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁸

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

²⁹

Hatályon kívül helyezte: 24/2017. (XI.22.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése. Hatályát veszti: 2018. január 1.

³⁰

Módosította: a 6/2006. (I. 23.) rendelete 4.§-a. Hatályba lépett: 2006. január 23.

³¹

Módosította: az 53/2007. (XII.20) rendelet 2.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

³²

Kiegészítette: 22/2009. (III.27.) rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2009. április 1.

³³

Módosította: 22/2009. (III.27.) rendelet 2.§-a. Hatályba lépett: 2009. április 1.

³⁴

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

³⁵

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.

³⁶

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

³⁷

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

³⁸

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

³⁹

Módosította: az 53/2007. (XII.20.) rendelet 3.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

⁴⁰

Módosította: a 9/2005. (II. 21.) rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. február 21.

⁴¹

Módosította: a 42/2004. (X. 4.) KR. számú rendelet 10. §-a. Hatályba lépett: 2004. november 1.

⁴²

Módosította: az 53/2007. (XII.20) rendelet 4.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

⁴³

Módosította: a 9/2005. (II. 21.) rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2005. február 21.

⁴⁴

Hatályon kívül helyezte: a 9/2005. (II. 21.) rendelet 8. §-a.

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte: 4/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 8.§ (5) bekezdés 2. pontja.

⁴⁶

Hatályon kívül helyezte: 24/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 11.§ e) pontja.

⁴⁷

Hatályon kívül helyezte: 24/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 11.§ e) pontja.

⁴⁸

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁴⁹

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁵⁰

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁵¹

Hatályon kívül helyezte: 17/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdése.

⁵²

A Duna–Tisza közén tapasztalható vízhiány legszembetűnőbb jele a felszíni állóvizek vízfelületének csökkenése, amely szoros összefüggésben van a felszín alatti vízkészletek csökkenésével. A Duna–Tisza közi síkvidéken a XX. század közepén még közel 230 szikes tó volt, ezek jelentős része a homokhátsági deflációs (szél vájta) buckaközi mélyedésekben helyezkedett el (Boros és Biró, 1999). Egy ilyen szódás-szikes tómeder volt a Kápolna-rét területén is.

⁵³

A szikes tavak limnológiai értelemben nem igazi tavak hanem sekély („tócsa jellegű”) asztatikus vizes élőhelyek, amelyek az oldott ásványi anyagokban gazdag a talaj- és réteg vizek felszíni megjelenésével alakultak ki a különböző felszíni mélyedésekben. Vízszintjük a talajvíztől függően erősen ingadozó, rendszeresen kiszáradhatnak, amely a sófelhalmozódást segíti elő a meder aljzatán. Ebből következően a szikes tavak felszín alatti vízgyűjtőterülete lényegesen jelentősebb, mint a felszíni vízbefolyás, és fennmaradásuk meghatározóan a felszín közeli sós talajvizek jelenlététől függ.

⁵⁴

Módosította: az 53/2007. (XII.20.) rendelet 6.§-a. Hatályba lépett: 2008. január 1.

⁵⁵

Módosította:53/2007.(XII.20.) rendelet 7.§-a Hatályba lépett:2008. január 1.

⁵⁶

Kiegészítette: 22/2009. (III.27.) rendelet 3.§-a. Hatályba lépett: 2009. április 1.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 8/2002. (II.11.) önkormányzati rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 8/2002. (II.11.) önkormányzati rendelete

1Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól

¹Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2002. (II. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól