1. §¹ (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

2. §² A szabályozás elemei

3. §³ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési terv módosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe

4. §⁴ Terület-használat rendszere

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen – az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

6. § (1)⁵ A területfelhasználási egységeken belül 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2)⁶ A terület egyes építési övezeteiben, a szabályozási területet ellátó, az építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható.

(3)⁷

(4)⁸

(5) A lakóterületen lévő telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek közterülettől mért 50 méteren túli területe a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig, legalább 5,0 m méretben kell biztosítani.

(7) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

(8) Az OTÉK-ban az egyes területfelhasználásokra megadott legnagyobb szintterületsűrűséget az egyes telkekre vonatkoztatva is be kell tartani. E számítás során szintterületnek kell tekinteni a beépített tetőtér 1,90 m-nél nagyobb belmagasságú részét, és nem kell számításba venni a pinceszint területét.

(9) Az SZ-3 jelű tervlapon szabályozott építési övezetek területén terepszint alatti építményt elhelyezni tilos.

7. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterületen lakóépületeken kívül önállóan is elhelyezhető 300 m²-t meg nem haladó alapterületű, a helyi lakosság alapellátását szolgáló, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális, vagy termelési célú épület, amennyiben azok környezetterhelési értékei nem haladják meg a lakóterületre megengedett mértéket.

(2)⁹

(3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az épületben, a lakó funkciójú terület 1/3-át meg nem haladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyeknek a szomszédos lakásokra ható környezet-terhelése nem haladja meg az adott lakóövezetre megengedett határértékeket.

(4) Az Lk jelű kisvárosias építési övezetben a szomszédos telkeken lévő épületek a hátsókertben összeépíthetők. Az épület hátsókerti részét a telekhatárokon tűzfalként kell kialakítani.

(5) Az Lk építési övezetben minden telekhatáron tömör kerítés létesíthető.

(6) Egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(7)¹⁰

(8) A telkeknek csak a közterület felöli 50 méteres sávja építhető be.

(9)¹¹ A lakóterület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

8. § (1) A Vk jelű központi vegyes területen és a Vt jelű településközponti vegyes területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

9. § (1) A területen az OTÉK-ban a gazdasági területre meghatározott funkciójú létesítményeken kívül

10. § (1) Az üdülőterület Üü jelű üdülőházas és Üh jelű hétvégi házas övezetre tagolódik.

(2) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

11. § (1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 10% beépítettséggel létesíthető.

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

12. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

13. § (1) A Z jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

14. § (1) A területen lévő erdők Ev jelű védelmi erdők, illetve Eg jelű gazdasági erdők lehetnek.

15. § (1)¹³

16. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület vízművek, árvízvédelmi töltések, folyó és állóvizek területét és partját foglalja magában.

(2) A Ve jelű vízgazdálkodási terület a hullámtéri galériaerdőket jelöli. A Ve jelű övezetben építményt elhelyezni tilos.

(3)¹⁴

(4) Az álló és folyóvizek partjától (telekhatárától) számított 10,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

17. § (1) A táji és természeti értékek helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2)¹⁵

18. § (1) Az épített környezet értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. Az országos jelentőséggel rendelkezőket – a műemlékeket – és az azokkal kapcsolatos előírásokat országos érvényű rendeletek határozzák meg.

(2) Az épített környezet helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket a szabályozási terv, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, termeléstörténeti, vagy régészeti értéke miatt védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(3) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. A területi védelem a helyi értékvédelmi terület határán belül lévő településszerkezetet és utcaképet védi. Az egyedi védelem egy létesítményre szól és kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H₁), vagy az építmény tömegére, illetve valamely részértékére (H₂),

(4) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen a településszerkezet védelmét kell biztosítani. Ezért itt

(5) A védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosítást a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6)²²

(7)²³

(8)²⁴

20. § (1)²⁶

(2)²⁷

(3) A beépítésre szánt területek, telkek beépítése során a hozzájuk csatlakozó beépítésre és burkolásra nem kerülő – területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egy időben.

(4)²⁸

(5)²⁹

(6)³⁰

22. § (1) A beépítésre szánt területen elégséges oltóvizet, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a csatorna-hálózatra történő rákötést kell az építés feltételeként megkövetelni.

(2) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben nem helyezhető el.

24. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

25. §³³ Záró rendelkezés

26. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.