Jászfényszaru Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Jászfényszaru Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 3. mellékletének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján eljáró Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság előzetes véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1 §

(1) Jászfényszaru város önállóan és szabadon, demokratikus módon a széleskörű nyilvánosságra támaszkodva intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a közhatalom törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlásáról

(2) Jászfényszaru város közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illeti meg, melyet az önkormányzati testületbe (továbbiakban: képviselő – testület) közvetlenül választott képviselői útján és a helyi  népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.

(3) Az önkormányzat megnevezése: Jászfényszaru Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat./ Székhelye: a Városháza, Jászfényszaru, Szabadság tér 1.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látja el.

(5) Jászfényszaru Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Pusztamonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. március 1- től közös önkormányzati hivatalt hozott létre. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal

2 §

(1) Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlója és pecsétje.

(2) Az önkormányzat jelképeiről, valamint ezek használatáról külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(3) A település ünnepe: a Város Napja. Időpontja: minden év május 1-je.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete  díszpolgári címet, díjakat és egyéb elismeréseket adományoz, melyekre a vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.   

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

3. §

Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.

4. §

Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Mötv. 13 § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

5. §

(1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) alapfokú művészeti iskolai oktatás

b) gondozási központ működtetése

c) helyi újság kiadása

d) sportolási feltételek biztosítása /sport támogatása/

e) vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

f) foglalkoztatás elősegítése

g) gondoskodás a helyi tűzvédelemről

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előirt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi, tárgyi feltételeit. Az eljárás során az érintett bizottságok és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt /többlet/ feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

6. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulásokra ruházhatja.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

III. fejezet

A képviselő – testület működése

7. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, névsorát és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen  a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról.

(4) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, munkaterv szerint ülésezik.

(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy az a képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal megérkezzék. A meghívó tartalmazza az ülés idejét, helyét és a javasolt napirendi pontokat az előterjesztő megjelölését.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a város lakosságát a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, a város honlapján történő közzététele útján kell értesíteni.

(7)

a) A rendkívüli testületi ülést 3 napon belül kell összehívni, a képviselő-testület bizottságának a képviselők legalább ¼ -ének napirendet is tartalmazó indítványára

b) Rendkívüli ülést a polgármester is jogosult összehívni az ülést megelőző napon, vagy azonnal is, ha azt rendkívüli körülmény indokolja, vagy a döntés meghozatalához fontos település érdek fűződik. Ilyen sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés a legalkalmasabb formában – akár telefonon is – összehívható.

(8) A képviselő-testületi ülésekre tanácskozási joggal meghívottak

a) az önkormányzat intézményeinek vezetői,

b) a nem képviselő bizottsági tagok,

c) a pártok helyi szervezeteinek vezetői,

d) a közös önkormányzati hivatal vezető köztisztviselői,

e) a civil fórum vezetője,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

g) a közös önkormányzati hivatal dolgozói a feladatkörükkel összefüggő napirendhez,

h) a településen működő és bíróságon bejegyzett egyesületek képviselői a tevékenységüket érintő napirendhez,

i) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges

(9) A (8) bekezdés g)-i) pontjaiban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

Munkaprogram, munkaterv

8. §

(1) A polgármester – a megválasztását követő 3 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület működésének alapja - a  program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

(3) A munkaterv előkészítése során a polgármester javaslatot kér a bizottságok elnökeitől, önkormányzati képviselőktől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) Ezekről a javaslatokról a polgármester akkor is köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, ha azok a tervezetből kimaradtak.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) a megvalósítandó fő feladatokat,

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjeit,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalás, javaslat szükséges,

e) rögzíti a jelentések, előterjesztések előkészítésének és leadásának határidejét, megjelöli az ülésre meghívottak körét és egyéb szervezési feladatokat.

Előterjesztés

9 §

(1)

a) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottság által javasolt rendelet és határozat- és rendelettervezet, beszámoló és tájékoztató.

b) A képviselő önálló indítványt terjeszthet elő, melyre a (3) bekezdésben foglalt szabályokat alkalmazni kell. Az indítványt a testületi ülés előtt 3 nappal – a törvényességi felülvizsgálat érdekében – a polgármesternek kell benyújtani.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők /részhatáridők/ megjelölésével.

A képviselő-testület ülése

10. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2)  a) és b) pontjában foglaltak szerint

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2)  c) pontjában foglaltak szerint

Erről a Képviselő-testület, az érdekelt, az előterjesztő, vagy képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján minősített többséggel dönt.

c) zárt ülésen a az Mötv. 46. § 3) bekezdésében foglaltak szerint vesznek részt.

d) zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(3)

a) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.  A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

b) A polgármester megnyitja az ülést és számszerűen megállapítja a határozat képességet és vita nélkül kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét és felkéri a jegyző könyvet hitelesítő két képviselőt.

c) Javaslatot tesz az ülés napirendjére /a napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz/.

d) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. Tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

e) A polgármester napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

f) Kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,

g) Hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,

h) Hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások idő tartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

i) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

j) Ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét,

k) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja – először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztések sorrendjére – az eredeti határozati javaslatot. Ugyanazon napirend ismételt szavazásra történő előterjesztésére az ülésen nem kerülhet sor.

l) Kihirdeti a határozatokat,

m) Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,

n) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

11.§

(1) A képviselő-testület határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület:

a) titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

b) titkos szavazást tart az Mötv. 48. § /4/ bekezdésében meghatározott intézmények vezetői kinevezése ügyében.

c) titkos szavazást tart a Rendelet 11. § /5/ bekezdés m) pontja szerinti ügyekben

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét

(4) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján, ha azt a képviselő/k/ kezdeményezi/k/ és a képviselő-testület egyszerű többséggel elfogadja. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt, személy szerint szólít és a képviselő – felállva – adott válaszát /igen, nem, tartózkodom/  a névsorban rögzíti.  A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(5) Minősített többség: a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,

g) az önkormányzati képviselő kizárásához,

h) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

i) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

j) személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról

k) az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b), c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez

l) képviselő döntésből való kizárása ügyében,

m) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

n) a polgármester elleni kereset benyújtásához

o) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

p) település rendezési tervének jóváhagyásához,

q) kitüntetések, díjak, díszpolgári cím adományozásához

(6) A polgármester az ülés egész ideje alatt gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, a másokat sértő kifejezést használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanusít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után – a képviselő kivételével -  a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

A képviselő-testület dokumentumai

12. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent települési képviselők felsorolását, a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát /illetve azt, hogy ezt nem jelezte/,

c) a napirendeket az előadók nevével,

d) napirendi pontonként a szóbeli kiegészítés rövid tartalmát,

e) vita során felszólalók nevét, a felszólalás tömör szövegét,

f) a szóban előterjesztett javaslatokat, illetve azok mellőzésének indokát,

g) szavazásonként a számszerű eredményt,

h) a rendeletek és a határozatok szó szerinti szövegét,

i) az interpellációkat, kérdéseket és bejelentéseket, válaszokkal együtt,

j) a polgármesternek a rend fenntartására tett intézkedéseit.

(3)

a) Jegyzőkönyvben rögzítendő határozatokat külön – külön  - a naptári év elejétől – folyamatos arab sorszámmal kell ellátni. A számozás mellett az elfogadásának évét, hónapját az ülés időpontját is meg kell jelölni.

b) A képviselő-testület számozott határozattal – jegyzőkönyvi rögzítéssel – dönt a napirendi pontok elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről.

(4) Ha az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli beajánlás hosszabb terjedelmű, úgy azt a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint két fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyveket a mellékleteivel együtt évente be kell köttetni /külön a zárt ülés jegyzőkönyvét/.

(6) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet – zárt ülés kivételével – az állampolgárok a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik. A nyilvános ülések jegyzőkönyvét egyszerű másolatban meg kell küldeni a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárnak.

(7) A jegyzőkönyvből határozatkivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

a) a végrehajtásért felelősöknek,

b) mindazoknak, akiket a határozat érint,

(8) A képviselő-testületi határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre.

(9) A képviselő – testület által hozott normatív határozatok közzététele a város hivatalos honlapján történik. A határozatok megtekinthetőek a Közös Önkormányzati Hivatalban.

A határozatok végrehajtása

13.§

(1) A képviselő-testület lejárt határidejű határozatairól a polgármester köteles negyedévente beszámolni. A beszámolónak tartalmaznia kell:

a) a végrehajtás módját,

b) a határozatok hatását,

c) az esetleges akadályokra vonatkozó indokolást.

(2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése. A beszámoló elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles javas latot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidő módosítására.

(4) A folyamatos határidejű határozatok végrehajtásáról félévente írásban be kell számolni a képviselő-testületnek.  

IV. fejezet

A rendeletalkotás

14.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a települési képviselő,

d) a képviselő-testület állandó bizottsága,

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezető testülete, a jegyző.

(3)A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki  a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglal a rendelettervezet előkészítésének főbb elveiről. A tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság készíti el a jegyző közreműködésével.

(5) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet legalább 30 napra nyilvánosságra kell hozni /a helyben szokásos módon, hirdető táblán, szórólapokon/ és  ezután lehet a tervezetet  a képviselő-testület elé terjeszteni.

(6) A képviselő-testület elé terjesztett rendelettervezethez rövid indokolást is mellékelni kell.

a) Az előterjesztő köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

b) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet kihirdetése a városháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendelet megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárában.

c) Az önkormányzati rendeleteket évenként egytől kezdődően folyamatos arab  sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, az évszámot, majd zárójelben a kihirdetés időpontját. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megjelölését, a rendelet elnevezését, címét.

(7) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a képviselő-testületnek és kezdeményezheti a rendelet felülvizsgálatát.

V. fejezet

Önkormányzati képviselők jogállása

15.§

(1) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, jegyzőnek, társulásának - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) a Közös Önkormányzati Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, amelyre a Közös Önkormányzati Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni;

f) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet;

g) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, a bizottság elé a tárgyalásra javaslattevő terjeszti az anyagot;

h) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

i) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.

(3) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) részvétel a Képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/;

e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel;

f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

g) személyes érintettség bejelentése;

h) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele;

i) a képviselő-testület és a bizottságok működésére vonatkozó szabályok betartása.

(5) A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(6) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,

d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(7) A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(8) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(9) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(10) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testület dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újra tárgyalja-e.

VI.fejezet

A képviselő-testület bizottságai

16.§

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai (a továbbiakban: bizottság) a következők:

a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság (7 fő)

b) Szociális, Egészségügyi, Idős- és Vallásügyi Bizottság (5 fő)

c) Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Közbiztonsági Bizottság (5 fő)

d) Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság (7 fő)

(2) A bizottságok névsorát a 2. függelék, feladat és hatáskörét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Esetenkénti feladatokra az önkormányzat ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre.A bizottság összetételét az ellátandó feladathoz kell igazítani.

(4) Speciális szakértelmet igénylő döntés előkészítés folyamatába, illetve ilyen állásfoglalás kialakításához a bizottság bevonhat külső szakértőket is. A szakértők díjazásáról a képviselő-testület dönt.

(5) A bizottság előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatal képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját

(6) A tárgy szerint illetékes bizottság előterjesztésében tárgyalja a képviselő-testület az alábbi előterjesztéseket:

a) gazdasági társaság, intézmény alapítás, megszüntetés, átalakítás,

b) hitelfelvétel,

c) kötvénykibocsátás.

(7) A képviselő-testületnek a tárgy szerint illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

a) éves pénzügyi terv,

b) beszámoló az éves pénzügyi terv végrehajtásáról,

c) helyi adók megállapítása, eltörlése,

d) településrendezési terv jóváhagyása, módosítása,

e) közérdekű célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, átadása,

f) közterület elnevezés, emlékmű állítás,

g) polgármester illetményének, képviselők, bizottsági elnökök és tagok az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.

(8)

a) A vagyonnyilatkozatok és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés vizsgálatát a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi bizottság végzi.

b) A vagyonnyilatkozatok kezelésének, nyilvántartásának ellenőrzésének  szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

VII. fejezet

Polgármester

17.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester feladatait az Mötv., valamint a Rendelet tartalmazza.

(2) A polgármester illetményére, jutalmazására a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság véleménye alapján a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(3) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat tevékenységének szabályszerűségéért, az önkormányzat gazdálkodásáért.

(4) A polgármester önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d) a képviselőtestület két ülése közötti időszakban halaszthatatlan esetben döntést hozhat az önkormányzat nem kizárólagos hatáskörében, erről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolnia,

e) szervezi a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,

f) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármester gyakorolja az Mötv. 67. § (c) bekezdés alapján átruházott hatásköröket, továbbá:

a) dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről,

b) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

(6) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.

Alpolgármester:

18.§

(1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester a polgármestert távollétében teljes jogkörrel helyettesíti,  gyakorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Mötv. és a Rendelet rendelkezései a polgármester feladataként előírnak.

(3) Az alpolgármester teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől kapott megbízatásokat és arról beszámol a megbízónak.

(4)A polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(5) Az alpolgármester részére a képviselő-testület tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

Jegyző:

19.§

(1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a jegyzőre irányuló képesítési előírásoknak megfelelő – a polgármester által kijelölt -  köztisztviselő látja el.

(3) A jegyző feladatai: A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

A jegyző:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

VIII. fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

20.§

(1)  A képviselő-testület egységes hivatalt működtet – Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat, működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv, önálló jogi személy. A költségvetés határozza meg a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységek vezetői, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét e rendelet 3 sz. függeléke tartalmazza. A Közös Önkormányzati Hivatal a jogszabályokban biztosított feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét ügyrendje szerint látja el.

(5) Az ügyrend tartalmazza:

a) a hivatal  megnevezését, jogállását,

b) a hivatal belső szervezeti tagozódását,

c) a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköröket,

d) a c./ pontban meghatározott feladatok elosztását a szerv dolgozói között, az ügyrend mellékletét képező – névre szóló – munkaköri leírásként,

e) az általános munkarendet, ügyfélfogadás szabályait,

f) a nem önkormányzati szervek és a Közös Önkormányzati Hivatal kapcsolatát, az információs rendszer kialakítását, a társadalmi szervezetekkel való kapcsolat formáit.

IX. fejezet

Társulások

21.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő – testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő – testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat (a társulási megállapodásokat a 4. függelék tartalmazza).

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezetében foglaltak szerint jár el.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint  a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4) Az önkormányzati feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik:

• a települési önkormányzatokkal,
• a nemzetiségi önkormányzattal
• az egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,
• az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel, valamint,
• tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

Az együttműködés keretében a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, különösen a működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását. E feladat végrehajtásáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

X. fejezet

  Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

22. §

A képviselő-testület önálló, külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét

A lakossági fórumok rendje

23. §.

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal az éves költségvetés ügyében előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester ismerteti az éves költségvetés tervezetét a megjelentekkel, lehetőséget adva arra, hogy az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői javaslatot tehessenek, véleményt nyilváníthassanak.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 10 nappal előbb a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(4) Az /1/ bekezdésben foglaltakon túl közmeghallgatást kell tartani:

a) a település rendezési terv elfogadása előtt,

b) az állampolgárok szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek megalkotása előtt,

c) az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi közügyben, ha azt a települési képviselők egyharmada, illetve a választópolgárok öt százaléka indítványozza.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott vélemények, javaslatok lényegéről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint 
(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó javaslatokról a képviselő-testület 30 napon belül dönt, az egyéb közérdekű javaslatokat pedig intézkedés céljából átadja szerveinek.

(7) A jelentősebb képviselő-testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott vezetői és bizottságai városi gyűléseket szervezhetnek.

(8) A lakossági fórumok szervezésével kapcsolatos egyéb feladatokat az önkormányzat éves munkaterve tartalmazza.

(9) A lakossági fórumokra meg kell hívni:

a) a település országgyűlési képviselőjét,

b) a nagyobb termelő és közszolgáltatást végző egységek vezetőit,

c) a helyi rendőri szerv vezetőjét,

d) a településen működő politikai pártok vezetőit,

e) a településen működő, bíróságon bejegyzett egyesületek vezetőit.

XI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

24. §

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Ebben az önkormányzati rendeletben kell meghatározni

a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát /forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet, ill. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban, valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.

(5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal az éves költségvetés ügyében tartott közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

25. §

(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és éves költségvetését.

(2)Az éves költségvetést a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(3)Az első tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, ennek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,

c) be kell mutatni a felmerült igényeket, célkitűzéseket, ezek kielégítésének alternatíváit,

változatait, megfogalmazható a szükségletek sorrendje,

d) jelezni kell az elemzés, a döntés több évre szóló hatásait.

(4) A második fordulóban

a) a közmeghallgatást követően az államháztartásról szóló törvény által előirt részletezésben

az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület,

b) a képviselő-testület elé terjesztés előtt a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság tárgyalja meg a költségvetési tervezetet.

(5) A nemzetiségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti külön megállapodás alapján – a Közös Önkormányzati Hivatal. A megállapodásnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása végrehajtásának rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését is.

(6) Az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint a költségvetési évet követően a polgármester zárszámadást terjeszt a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

26.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:

a)a Nemzetgazdasági Minisztérium által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat,

d) felügyeli az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,

e) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

f) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a Nemzetgazdasági Miniszter által  meghatározottak szerint kialakítja saját, valamint az önkormányzati intézmények könyvvitelének számlarendjét,

g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

h) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához.

i) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan vagy  részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Közös Önkormányzati Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.  

(3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján -  kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előirt bevételi terv teljesítéséért.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.

(5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(6) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő – testület szerződéses jogviszonyban álló külső szakemberek igénybevételével látja el.

(7) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakemberek igénybevételével gondoskodik.

(8) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés, - csökkenés / alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

d) vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

27.§

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2003. 06. 01.  napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 9/1995. (VII. 1.) számú és az azt módosító 11/1998. (X. 30.) sz., 12/1999. (VII.23.) sz., 13/2001. (IX. 13.) sz., 6/2002. (V. 30.) sz.,  16/2002. (XI. 05. ) számú önkormányzati rendelet.

(2)  Az állampolgárok a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Közös Önkormányzati Hivatalban és a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban tekinthetik meg.

(3) A rendelet mellékletei, függelékei

1. melléklet Bizottságok működései, feladatai
2. melléklet Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata
3. melléklet Polgármesterre, bizottságokra átruházott feladat és hatáskörök jegyzéke

1. függelék A települési képviselők névsora és lakcíme
2. függelék A bizottságok névsora
3. függelék Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje
4. függelék A társulási megállapodások

Kelt: Jászfényszaru Város Önkormányzati képviselőtestülete 2003. május 28-án tartott ülésén.

             Győriné dr.Czeglédi Márta                                                    Mészáros László

                         polgármester                                                                      jegyző