Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a helyi körülményekből adódó sajátosságokra tekintettel - a közterületek használatára és a közterület-használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek városképi, város környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot, a közterület felbontást és helyreállítást, ezen belül a közlekedési területek és zöldfelületek használatát, valamint üzemeltetését.

A rendelet hatálya

2. §

(1) ^[1] A rendelet hatálya kiterjed a Budakeszi Város Önkormányzatának tulajdonában álló közterületekre. E rendelet szabályait kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (7) bekezdésében meghatározott esetben is.

(2) Rendelkezései azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, egyéni vállalkozókra, természetes személyekre vonatkoznak, amelyek állandó, vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, illetve működnek.

(3)^[2]

(4)^[3]

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. ^[4]Közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti fogalom.
2. Alkalmi vásár: néhány napos (max. 15 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.
3. Egyéb árucikk: játék, bazár, kegytárgy, virág, illetve egyéb idénycikk.
4. Árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m² bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.
5. Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esténként legfeljebb egy szezonra - maximum 8 hónapi időtartamra -, eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.
6. Alkalmi és mozgó árusítás: az idény árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként, legfeljebb egy alkalommal 1-30 napot meg nem haladó, mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.
7. Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület /közút, magánút/. Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban /KRESZ/ foglaltak az irányadók.
8. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegélyes vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztottak.
9. Parkolóhely: az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával, vagy mindkettővel kijelölt a járművek várakozására kialakított terület.
10. Főútvonal: jelzőtáblával fő útvonalként megjelölt út.
11. Az út határa: az útnak a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsút, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló külső széle.
12. Az út területe: az út határai közötti terület.
13. Jármű: közúti szállító, vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.
14. Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.
15. Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.
16. Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - 9-nél több állandó ülőhely van.
17. Üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, helyhez kötött, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi árusítóhely.
18. Szerencsejáték: minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véltetlentől függ.
19. Választás: az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, a kisebbségi önkormányzati képviselők választása, az országos népszavazás, a helyi népszavazás, az országos kezdeményezés, a helyi népi kezdeményezés.
20. Nagyberuházás: a 100 MFt-ot meghaladó beruházás

A közterület-használata

3/A §

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja, melyre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata, mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza. 

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély vagy hatósági szerződés kötése szükséges. 

(5) E rendelet mellékletében nem szereplő, illetve a 4. § (6) bekezdésben nem szereplő tevékenységre, rendezvényre a közterület nem vehető igénybe. 

A közterület-használati engedély

4. §

(1)

(2)

(3)

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához - a (11) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban foglaltak kivételével¹¹ - engedély szükséges.

(5) Közterület használati engedélyt kell kérni e rendelet 1. sz. mellékletében (díjtáblázatában) meghatározott esetekben, amennyiben nem kerül sor hatósági szerződés megkötésére.¹¹

(6) Közterület-használati engedély nélkül, előzetes bejelentés alapján végezhető tevékenységek:⁹

1. a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalása, ha a zavartalan közlekedés külön intézkedés nélkül biztosítható; ⁹
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezése; ⁹
3. a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkálatok; ⁹
4. közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, stb.) hibaelhárítása; ⁹
5. tüzelő vagy egyéb anyag, tárgy /pl. költözködés során bútorok és egyéb háztartási felszerelések) rakodása és tárolása, feltéve, hogy az a 24 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza. ⁹
6. építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezet 24 óránál rövidebb időtartamú lerakása, illetve elhelyezése, amely a közlekedést nem akadályozza. ⁹
7. hatályát vesztette. ^9,12
8. a kulturális célú rendezvények alkalmával kézműves, képző- és iparművészeti alkotások, valamint könyvek értékesítése; ⁹
9. a városi önkormányzat által szervezett rendezvény, valamint a város vallási és kulturális hagyományainak szokásos rendezvényei; ⁹
10. az élet- és balesetveszély elhárításhoz szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzése; ⁹
11. 
    
12. elektromos gépjármű töltőállomás (töltőoszlop és kiszolgáló területe) elhelyezése.
    

A bejelentést a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. 

(7) 

(8) A rendelet hatálybalépése előtt közterületen létesült állandó jellegű építmények esetében a közterület használat visszavonásáig is engedélyezhető.

(9) Nem adható közterület-használati engedély:

1. lakó- vagy középület homlokzatától 3 m-en belül pavilon és a hozzá tartozó szerkezeti elemek (előtető ⁸, stb.) elhelyezésére,
2. tömegközlekedési járművek megállóiban, ha az nem az utasforgalmat szolgálja⁸,
3. olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná.
4. haszon- és tehergépjármű, autóbusz és lakókocsi tárolására,
5. zöldfelületen kereskedelmi és szolgáltató tevékenységére, járművek tárolására, kivéve, ha ez szervezett rendezvényhez kapcsolódik,
6. mutatványos tevékenységre, kivéve ünnepnap vagy rendezvény alkalmából a rendezvény időtartamára,
7. olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, az egészséget vagy a városképet kedvezőtlenül befolyásolná,
8. egy  éven  belül annak, akinek (vagy tagjának, alkalmazottjának) előzőleg az engedélyét szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták vagy nem hosszabbították meg,
9. szeszesital közterületi forgalmazására, kivéve ünnepnap vagy rendezvény alkalmával a rendezvény időtartama alatt.
10. élelmiszerre, használati cikkre történő árusításra, hasonló terméket, árut forgalmazó üzlethelyiség 10 m-es körzetébe, kivéve az érintett üzlet tulajdonosát, más számára közterület-használati engedély nem adható,
11. jövedéki termék értékesítésére, közterületen pornográf, erotikus áru és szexuális eszköz elhelyezésére,
12. ha a kérelmezőnek közterület-használati díj hátraléka, helyi adótartozása van, valamint a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül a közterület használatával, valamint a közterület-használatra jogosító tevékenységével összefüggésben szabálysértést követett el,
13. teher- és különleges gépjárművek (kamionok), valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
14. üzemképtelen járművek tárolására,
15. forgalomnak átadott utcák ideiglenes elzárása üzembővítésre, anyagtárolásra stb. célra.

(10) A közterület- foglalási engedély kiadása megtagadható, ha a kért közterület-használat

1. a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,
2. veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,
3. a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,
4. sértené a városképet,
5. gátolná a település esztétikai követelmények érvényesülését,
6. a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,
7. veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,
8. indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,
9. a kereskedelempolitikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna.
   

(11) Nem kell közterület-használat iránti engedélyt kérnie Budakeszi Város Német Önkormányzatának, valamint az Önkormányzat intézményeinek, közterületet érintő építkezés esetén tevékenységüket bejelentés alapján végezhetik.

Hatósági szerződés

4/A §

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához hatósági szerződés köthető az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott esetekben.

(2) A hatósági szerződés megkötése önkormányzati hatósági ügynek minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésére a Ket. rendelkezései az irányadók.

(4) A hatósági szerződés tartalmazza:

      a) a szerződő felek azonosító adatait körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét, idejét;

b) a szerződés tárgyának fontosabb jellemzőit, a mennyiségi és a minőségi adatokat;

c) a szerződés időbeli hatályát;

d) a közterület-használat díját;

e) amennyiben szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni, az abban meghatározott előírásokat és feltételeket;

f) az ügyfél nyilatkozatát arról, ha a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül;

g) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.

(5) Amennyiben a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását.

(6) Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I.12.) önkormányzati rendelet.

(7 Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I.12.) önkormányzati rendelet.

A közterület-használat hatásköri rendelkezések

5. §

(1) ^[5]A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a jegyző jár el. Az engedélyezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Akr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jegyző önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) 

(3) Az eljárásra jogosult az eljárás során mérlegelési jogkörrel jár el, bevonja az eljárásba a jogszabályban előírt, illetve a döntéshez szükséges szakhatóságokat, továbbá indokolt esetben más szakértőket is.

(4)

(5) ^[6]A hatósági szerződés megkötése a jegyző hatáskörébe tartozik.

A szakhatóságok közreműködése

6. §

1. A közút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közútkezelő és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.

2. Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kisipari tevékenység esetében a közterület-használati engedély megadásához az első fokú kereskedelmi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása szükséges.

3. Szükség szerint (a közterületen fogyasztásra kerülő élelmiszer-árusítás engedélyezéséhez) a népegészségügyi hatóság illetékes hivatalától.

4. Hatályát vesztette.

5. Cirkuszi és mutatványos tevékenység esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság illetékes hivatalának engedélye szükséges.

Az engedély iránti kérelem

7. §

1. A közterület-használati engedélyt a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
   
2. Ha közterület ideiglenes jellegű, használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
3. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (székhely, telephely) helyének címét, személyigazolvány számát, érvényes adószámát,
2. a közterület-használat célját és időtartamát, továbbá a közterületen elhelyezett építmény, utcabútor fényképét vagy rajzát,
   
3. a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. iparjogosítvány, működési engedély/ ismertetését.
5. Hatályát vesztette.
6. kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a használatbavétel megszűnte után az eredeti környezeti állapotot az engedélyezett a saját költségen minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.

4. Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.
5. A kérelem beadása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.
6. Az engedélykérelmet vissza kell igazolni az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül.
   

8. §

1. Választási kampányidőszakban a közterület-használat igénybevételére vonatkozó igényeket a kérelmek beérkezésének sorrendjében kell elbírálni, a beérkezéstől számított két munkanapon belül.
   
2. A személyesen kézben benyújtott kérelmeket az érkezéskor dátummal, a benyújtás pontos időpontjával (óra, perc) kell rögzíteni.
   
3. Választási kampányhoz tartozó rendezvény nem tartható:
   

• oktatási intézmény előtti vagy azzal közvetlenül határos közterületen,
  

• egyházi intézmények előtti, vagy közvetlen szomszédságában lévő kerületen abban az esetben, ha ez az egyházi rendezvény lefolytatását zavarná.
  

Az engedély megadása

9. §

1. Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a város- /község/ rendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek /pl. iparjogosítvány, működési engedély/ fennállását is.
2. A közterület-használat - a 7. § (2) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető. Építőanyag és törmelék tárolására csak akkor adható engedély, ha a kérelmező azokat saját ingatlanán elhelyezni nem tudja.
3. Amennyiben egy közterületi helyet egyidőben több kérelmező kíván használni, a használati jog megszerzésénél a helyi állandó lakos előnyben részesül.
4. Közút és a hozzátartozó /vele párhuzamos/ gyalogos járda közötti zöldterületi sávban gépkocsi parkoló létesítése csak az alábbi feltételekkel engedélyezhető.

• I. és II. rendű főútvonal esetén 3 m szélességű,

• gyűjtőút esetében 2,25 m  szélességű és

a gyalogos forgalom számára szabad közlekedési területsáv biztosítása mellett.

5. Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghozni.
6. ^[7]A közterületen nem helyezhető el komposzt tárolására szolgáló edény.
7. ^[8]A közterület, a közterületi zöldterület - különös tekintettel az ingatlan előtti utcafrontra - engedély nélkül nem elkeríthető.

​

10. §

1. Az engedélynek tartalmaznia kell:
   

1. az engedélyes nevét és állandó lakó- /székhely, telephely/ helyének címét,
   
2. a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes, illetőleg utalást arra, hogy az engedély visszavonásig érvényes,
   
3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
4. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok feltételeinek pontos meghatározását,
5. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
6. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, figyelemmel a 12. §-ban foglaltakra.
   
7. a közterület használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
8. a jogorvoslati eljárás lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást.

2. Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyhez azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
3. Az építési munka végzésének tartalmára szóló közterület-használati engedélyben

1. - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,
2. elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdásra nem terelhető át - az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni,
3. elő kell írni útelzárás engedélyezése esetén a hatóság által kijelölt terelő utat és annak megjelölési módját.

4. az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen való körzetben asztalról vagy járműből történhet-e.
5. Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
2. élelmiszer-árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel, továbbá
3. a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.
   6. Az I. díjövezetben idényjellegű árusításra csak abban az esetben adható közterület-használati engedély, ha az árusítás mozgópultról, gurulókocsiról vagy tehergépkocsi platójáról történik. Alkalmi árusítás legfeljebb 6 m² területen sátorból is folytatható.
      
   7. Építkezés céljára történő közterület-használat csak a szükséges időtartamra /az építési szerződés szerinti időre/ és a műszakilag indokolt területre engedélyezhető.
   8. Hatályát vesztette.
      

Az engedély érvénye

11. §

1. Az engedély határozatlan ideig, illetve az ügyfél kérelmére az engedélyben meghatározott idő elteltéig érvényes.
   
2. A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító érvénye megszűnik.
3. Hatályát vesztette.
   

A közterület-használati díj

12. §

1. Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. A díjkötelezettség megállapításánál a töredék négyzetmétert 1 négyzetméter alatt teljes, a továbbiakban pedig a kerekítés szabályai szerint, a töredék napot egész napként kell figyelembe venni.
2. Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
3. A közterület-használati díjat közterület-használati engedéllyel rendelkező /továbbiakban: engedélyes/ köteles fizetni.
4. Az önkormányzat a díjszabás szempontjából Budakeszi területét két díjövezetbe bontja:

I. frekventált területek:

• Fő utca mindkét oldala

• Temető utca mindkét oldala

• Budaörsi út mindkét oldala

• Pátyi út mindkét oldala

• Dózsa Gy. tér

• Táncsics Mihály utca

• Fő tér

• Kossuth L u.

• Szarvas tér

II. Átlagos forgalmú területe:

• az I. frekventált területek kivételével az összes többi közterület

5. A közterület-használati díj mértékét az önkormányzat a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
6. Amennyiben a közterület-használati díjfizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdésében meghatározott építési munka végzésével, valamint az 1. számú melléklet 7. pontjában meghatározott konténer elhelyezésével kapcsolatban keletkezik, a beruházó, az építtető, az építkezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, valamint a konténert elhelyező magánszemély vagy gazdasági társaság a közterület-használati díj megfizetéséért a kivitelezővel egyetemlegesen felel.
7. Az engedélyes – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a közterület-használati díjat negyedévente az engedélyben foglaltak szerint kell megfizetni.
8. A határozott időtartamú közterület-használat esetén az engedélyes a közterület-használati díjat az engedélyben foglaltak szerint kell megfizetni.
9. A határozatlan közterület-használat esetén az engedélyben meg kell jelölni, hogy a díj mértéke az e rendeletben foglalt mindenkor érvényes díj.

(10) ^[9]A virágláda közterületen való elhelyezéséért közterület-használati díjat nem kell fizetni.

(11) ^[10]A kihelyezéshez a főépítész állásfoglalása szükséges.

(12) ​^[11]A kihelyezésre kerülő virágláda

a) a parkolást, a hókotrást, a gyalogos és gépjárműforgalmat nem akadályozhatja,

b) elbontható és áthelyezhető,

c) elsősorban természetes anyagból készülhet,

d) a település- és utcaképpel összhangban kell lennie.

A közterület-használati díj mérséklése, elengedése

13. §

1. Mentesül a közterület-használati díj fizetési kötelezettség alól

1. az engedélyes és az önkormányzat megállapodása alapján az engedélyes beruházásában létesített, kihelyezett és az önkormányzat tulajdonába átkerülő utcabútor,
   
2. a jótékony célú, közcélú rendezvény,
3. Hatályát vesztette.
   
4. írásbeli kérelemre - május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszak kivételével - az év többi napjára a fagylaltozó üzemeltetője, aki engedéllyel a közterületen teraszt létesített,
5. a választás kampányidőszakában jelölt vagy jelölőszervezet által tartandó választási kampányhoz kapcsolódó rendezvény.
   

2. A mérséklés mértéke a R. 12. § (5) bekezdésében meghatározott díj maximum 70 %-a.
   

Mérséklésben részesülhet az, akinek a fizetendő közterület-foglalási díjának egy évre számított összege meghaladja a 2 millió forintot. A mérséklés mértékének meghatározása annak mérlegelési jogkörébe tartozik, aki az engedélyezési eljárás, illetve a hatósági szerződés megkötése a hatáskörébe tartozik.

Részletfizetés

13/A. §

1. Részletfizetés a közterület-használati díj megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. határozott időtartamú közterület-használat esetén.
   
2. A részletfizetés iránti kérelem illetékköteles.
3. A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető.
   1. ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a közterület-használati díj későbbi megfizetése valószínűsíthető és.
   2. a fizetendő közterület-foglalási díj összege meghaladja a 1millió forintot.
      4. A közterület-használati díj a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb tizenkét egyenlő részletben történő megfizetése engedélyezhető.
      5. Részletfizetés esetén a hátralékos összeget kamat nem terheli.
         

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

14. §

1. A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.
2. A közterület-használat közérdekből történt megszüntetése esetén az eljáró hatóság másik terület kijelöléséről, vagy az időarányos díj megfizetéséről gondoskodik. Új terület kijelölése esetén az engedélyes 15 napon belül nyilatkozik a terület elfogadásáról.
3. Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.
   
4. A közterület-használati engedély visszavonható, ha az engedélyes a közterületet az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően használja.
5. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírtak. Az eredeti állapot helyreállításáért a beruházó, az építtető és az építkezéssel érintett tulajdonosa a kivitelezővel egyetemlegesen felel.
   
6. Ha a közterület-használat a /3/ bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

15. §

1. A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
2. (2) Az (1) bekezdésen túlmenően a használót közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indított eljárás lefolytatása mellett az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére is kötelezni kell. Azt a használót is kötelezni kell a közterület használati díj megfizetésére, aki az engedélyében foglalt feltételektől eltérő módon használja a közterületet.
   
3. Ha közterületet engedély nélkül használnak, de az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelemre - az 5. §. (1) bekezdésében meghatározott eljárásra jogosult a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a 16. § (1) bekezdésében foglalt szabálysértési jogkövetkezmények alól.
4. Amennyiben a közterület engedély nélküli használata a 7. § (2) bekezdésében meghatározott építési munka végzésével kapcsolatos, az engedély nélküli használat megszüntetéséért, az eredeti állapot helyreállításáért és a közterület-használati díj megfizetéséért a beruházó, az építtető és az építkezéssel érintett ingatlan tulajdonosa a kivitelezővel egyetemlegesen felel.
   

Vegyes rendelkezések

16. §

1. Hatályát vesztette.
   
2. Hatályát vesztette.
   
3. Hatályát vesztette.
   
4. A közterület-használati engedélyt a helyszínen kell tartani és azt az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni.
5. A közterület-használatának ellenőrzésére a közterület-felügyelő jogosult.
   

A rendelet hatálybalépése

17. §

1. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budakeszi Képviselő-testület 5/2003. (II. 05.), 41/2002. (X. 8.), 20/2002. (V. 10.), 29/2000. (VII. 01.), a 17/2000. (IV. 17.), 9/2000. (III. 2.), 35/1999. (X. 26.), 28/1999. (IX. 20.), 6/1999. (III. 01.), 19/1998. (VI. 16.), 22/1997. (VI. 26.), 3/1997 (II. 04.), 28/1996. (VIII. 06.), 19/1996. (VI. 06.) számú rendelettel módosított 34/1994. (IX. 25.) számú rendelete.
   
3. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.