MAGLÓCA KÖZSÉG KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 
5/2004.(III.31.) rendelete
A helyi építési szabályzat és a Szabályozási terv jóváhagyásáról

Maglóca község képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelmé-nyek közzétételéről szóló 253/1997./XII.20./ Korm. rendelet felhatalmazása alapján jó-váhagyja a Maglóca település helyi építési szabályzatát és a szabályozási tervet és el-rendeli azok kötelező alkalmazását.

I.    FEJEZET
ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK 
Előírások hatálya
l. §

(1)   Jelen rendelet (Maglóca település Építési Szabályzata továbbiakban HÉSZ) és a Szabá-lyozási Terv (továbbiakban            SZT) hatálya Maglóca község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, létesítmények elhe-lyezésére telket, építési                    területet (közpark esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló                    földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni:

       1.    csak az országos érvényű rendelkezések, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági                                 előírásoknak, a vonatkozó szabványoknak,

       2.    a településre vonatkozó településszerkezeti terveknek,

       3.    az Maglóca Építési Szabályzatának (HÉSZ),

       4.    a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek                       (továbbiakban OTÉK) megfelelően szabad.

(3)   A jelen szabályozási előírások csak a 2004.    . hónapban a „MENEDZSER” Mér-nöki Iroda Kkt. által az MMI_R.03.1I.        munkaszámon készült az alább felsorolt rendezési tervekkel együtt érvényesek:

       SZ-1 rajzszámú SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT).

(4)   A TELEPÜLÉSZERKEZETI TERV, a SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK és a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT az országos        településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Korm. rendelet alapján készültek.

 
Szabályozási elemek
2. §

(1)   Kötelező szabályozási elemek: melyeket kötelezően meg kell tartani, csak a szabályozási terv módosításával                    változtathatók meg.
       1.    belterületi határvonal,
       2.    a beépített, ill. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
       3.    a különböző terület-felhasználási egységek közötti határvonal,
       4.    az övezetek, ill. az építési övezetek határvonala,
       5.    a szabályozási vonal, közterületet az egyéb terület-felhasználási területtől elválasztó vonal,
       6.    létesítmények védőterületei (védőövezet, védősáv),
       7.    védelemre kijelölt területek, objektumok (művi és táji védelem),
       8.    építési hely határvonala.
(2)   Irányadó szabályozási elemek: az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók:
       1.    irányadó telekhatár,
       2.    irányadó szabályozási vonal,
       3.    az Lf építési övezetekben az épület utcai homlokvonala az építési helyen belül az előkért felöli építési                               határvonaltól számított a telek utcafronti méretének felén belül bárhová helyezhető,
       4.    a terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amennyiben nem meglévő                             telekhatárra illeszkedik -, az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók,
       5.    a tömbbelsőben megjelölt építési övezet határvonala, a ténylegesen megvalósult te-lekhatárra módosulhat,
       6.    megszüntető jel (építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken).
(3)   A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv módosítása szükséges.
(4)   A szabályozási terven alkalmazott övezeti jelek jelentése:      

Lf       területfelhasználási egység jele (falusias lakó)
II        építési övezet jele,    1,2,    övezet jele
O       beépítési mód (oldalhatáron álló)
02      sorszám: azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű ill. magasabb vagy a telekméret szerinti                         megkülönböztetés 
5,40    a megengedett legnagyobb építménymagasság m-ben
30       a maximális beépítés mértéke a telekterület %-ban,
40       a minimális zöldfelület mértéke a telekterület %-ban
14       telek minimális szélessége m-ben
25       telek utcafrontra merőleges minimális mélysége m-ben
600     minimális telekterület m2-ben.

Az előírások alkalmazása
3. §

(1)  A HÉSZ rendelkezéseiben nem szabályozott kérdésekben az illeszkedés általános sza-bályainak alkalmazása                   kötelező.
(2)  Lakóövezetben meglévő telken legfeljebb 200 m2 hasznos szintterületű lakóépület építhető, ill. a meglévő bővíthető -           az építmények közötti előírt legkisebb távolságok betartásával - az övezetre előírt beépítettség mértékén felül.
(3)  Külön elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel engedélyezhetők:
      1.    a lakóterületen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, mező-és                             erdőgazdasági üzemi építmény, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyéb szolgáltató épület, 
      2.    különleges területen lakóépület,
      3.    zöldterületen épületet,
      4.    a folyóvizek és az állóvizek medre és parti területein építmény.
(4)  Az irányadó szabályozási vonal mindkét irányban minimálisan 5 m előkerttel növelt sávjába eső építési telekrészre             épületet építését engedélyezni nem lehet annak érdekében, hogy hosszútávon az irányadó szabályozási szélesség             kialakulhasson.
(5)  Az építési hatóság, pl. utcakép védelme, rálátás és kilátás védelem, védett terület, ill. védett építmény, magánút                 kialakítása esetén stb. elvi építési engedélyt kérhet.
(6)  Funkcionális, technológia stb. igénynek megfelelően - a lakóépületek kivételével - elvi építési engedély alapján torony         jellegű építmény létesítése engedélyezhető a beépített alapterület 10 %-nál kisebb alapterülettel, magassága az                 övezeti előírás szerinti épít-ménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.
(7)  A településrendezési eszközök jóváhagyását követően a vonatkozó eljárási szabályok szerint módosítani szükséges a      megváltozott belterületi határt, a beépített és beépítésre szánt, ill. a beépítésre nem szánt területek határait, a tervezett       telek kialakításokat stb.
(8)  A szabályozási terven nem jelölt telek kialakításokat is engedélyezni kell abban az esetben, ha az övezeti előírásoknak       megfelelnek.
      Kialakult esetben a tömb legkisebb és legnagyobb területű telkeinek figyelmen kívül hagyásával számított átlagos               telekterületnél, ill. 600 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
(9)  Az építési engedély köteles munkák befejezését követően használatbavételi engedély csak az övezeti előírásokban           előírt közművesítettség mértékének megléte esetén adható ki.

II.    FEJEZET
TELEPLÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK Területfelhasználási egységek
4.§

(1)   A község igazgatási területét építési szempontból az OTÉK előírásai szerint terület-felhasználási egységekbe soroljuk       az alábbi betűjelekkel jelölve azokat:
(2)   beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe
      1.    Lakó: jelölése a terveken:         
             Falusias lakóterület:                                      Lf
      2.    Gazdasági terület                                         G
             Kereskedelmi, szolgáltató terület:                Gksz
      3.    Különleges                                                  K
             temető terület                                               Kt
             sportterület                                                  Ksp
(3)   beépítésre nem szánt területek
      1.    Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési: KÖ
             közúti közlekedés és közmű területei:          KÖu

       2.  Zöld:                                                             Z
            közpark:                                                        Zp
       3.  Erdő:                                                             E
            védelmi (védett és védőerdő):                         Ev
            gazdasági erdő                                              Eg
       4.  Mezőgazdasági:                                            M
            Általános                                                      Má
            szántó                                                         Msz
            legelő                                                           Ml
            üzemi                                                          Müz
            halastó                                                         Mh

Művelési ág változása esetén a megváltozott művelési ágnak megfelelő szabályozás vonatkozik a terület-felhasználási egységre.

       5. Vízgazdálkodási területek                                V

           folyó vizek medre és partja                              Vf

           állóvizek emdre és partja                                 Vá

           közcélú nyílt csatornák medre és partja            Vcs

       6. Tartalék terület:                                                 T

           falusias lakóterület                                          TLf 
(4) A fent megkülönböztetett terület-felhasználási egységek meglévő és tervezett területeit a TSZ-1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával és a fenti betűjelekkel jelöltük. 

ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
FL Falusi lakóterület övezetei
5.  §

(1)   A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá        a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére            szolgál.
(2)   A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
       1.    lakóépület,
       2.    mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
       3.    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
       4.    szálláshely szolgáltató épület,
       5.    kézműipari építmény,
       6.    helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
       7.    sportépítmény, üzemanyagtöltő.
(3)   A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
       1.    önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilye-neket szállító járművek                         számára.
(4)   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna                          megépültéig közműpótló berendezést kell építeni.
(5)   Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb                              beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő                táblázat szerint kell meghatározni:

(6)    Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1 jelű szabályozási             terven a telekre nincs jelmagyarázat szerinti építési hely berajzolva úgy az alábbi elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó         előírásokat kell betartani: 

        Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.
        „H”:     előírt legnagyobb építménymagasság.
        „Ht”:    érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
        Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.
        A Petőfi út 2-26 házszámú, és a Széchenyi utca mindkét oldalán végig az építési hely utca felöli határvonala -                   kialakult élőkért - vagy a meglévő épület homlokzati síkja, vagy a terven jelölt építési vonal, amely a telken                         elhelyezhető legszélesebb építési hely utcai határa.
        Az irányadó szabályozási vonallal is érintett utcaszakaszokon az építési hely utca felöli határvonala minden esetben           az irányadó szabályozási vonaltól 5 méterrel beljebb számítandó. Az előírt 5 m-es előkért mélysége ebben az esetben         megnő a kialakult utcai telekhatár és az irányadó szabályozási vonal közötti távolsággal.
        Az építési hely utcai határa minden esetben merőleges az építési oldal telekhatárára.
(7)    A tűzvédelmi távolság:
       kialakult beépített építési övezetben a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó 2 szintes vagy ennél                alacsonyabb lakóépületek közötti 
       minimálisan    4,00 m.
       Beépítetlen tömbben:    „H”   legnagyobb építménymagasság.
(8)   A lakóterület építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a védőtávolságok megtartásával          - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(9)   Az övezet építési telkein:
       a.) az önkormányzat állattartásról szóló módosítandó ÖK rendelete szerint állattartó épületek és melléképítmények              helyezhetők el az OTSZ (Tűzvédelmi szabályzat takar-mány és alom tárolására vonatkozó) előírásainak betartásával.
       b.) építési telek hátsó kertnek minősülő részén valamennyi melléképítmény elhelyezhető az előírt védőtávolságok              betartásával. Növényházat, üvegházat, fólia sátrat a telekhatártól legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.
       c.) az önkormányzat zaj és rezgés elleni védelem helyi szabályzatában és környezetvé-delmi programjában                        meghatározott (a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és lég-szennyező anyaggal stb. nem zavaró)                            határértékeket meg nem haladó mértékű kisipari és kézműipari épület helyezhető el.
(10)   Zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke:     nappal 50 dB
                                                                              éjjel     40 dB 
(11)   Az emissziós határértékeket a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet végrehajtási ren-deletei szerint kell                              meghatározni.
(12)   Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. 14/2001. (V.9.) KöM-        EüM- FVM együttes                      rendelete tartalmazza.
(12)   A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 40 %.
(13)   Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott           műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(14)   Az oldalhatáron álló beépítésű építési övezeteken belül megengedett a szabadon álló álló beépítés, ha a telek                   minimális telekszélessége a 20 m-t meghaladja. Személygép-kocsi tároló az építési hely oldalhatár felé eső                       határvonalára is elhelyezhető a védőtávolságok betartásával a szomszédok jogos érdekeinek sérelme nélkül.
(15)   Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető haj-lásszöge 30 - 45 fok közé                   essen. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés. A megengedett legnagyobb szintterület           sűrűség (épületm2/telekm2): 0,5.
(16)   A 22 m-nél szélesebb utcafrontú telkek - osztatlan közös tulajdonú telkek - ikresen is beépíthetők.
(17)   Ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az út padkáig eső közterületén lévő             zöldterületről az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.

Gksz...Kereskedelmi, szolgáltató terület
6. §

1.   A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek              elhelyezésére szolgál.
2.   A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
      2.1.  minden fajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
      2.2.  a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a sze-mélyzet számára szolgáló                        lakások,
      2.3.  igazgatási, egyéb iroda épület,
      2.4.  parkolóház, üzemanyagtöltő,
      2.5.  sportépítmény.
3.   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
4.   Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét,      továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell          meghatározni: 

5.   Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával -           az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
6.   A gazdasági területen az épületek közötti minimális tűzvédelmi távolságot - az épületek rendeltetése, tűzállósági                 osztálya és fokozata valamint szintszámúk alapján - az illetékes Tűzoltóparancsnokság határozza meg.
7.   A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.
8.   Az emissziós határértékeket a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet végrehajtási rende-letéi szerint kell meghatározni.
9.   A megengedett környezetterhelési határértékeket az önkormányzat az ezekről szóló ÖKT rendeletben határozza meg.
10.  Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott            műszaki megoldások megvalósulása esetén.
11.   A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2 /telekm2 ): 2.
12.   A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építmény-magasságnál magasabb épület,        építmény építése a technológiai szükségszerűségből ere-dően.
13.   A kereskedelmi, szolgáltató területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül        köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki                  megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.
14.   Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az utcai telekfronton az út padkáig          eső közterület gondozásáról, rendben tartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell. 

 
K    Különleges területépítési övezet
7. §

(1)   A rajtuk elhelyezett vagy elhelyezendő építmények különlegessége miatt az alábbi területeket különböztetjük meg:

      1.   Kt: temetőterülete:
            A temetkezések területén csak a tevékenységgel kapcsolatos funkciójú ravatalozó, szociális stb. épület építhető,               a beépítés mértéke legfeljebb 2 %. A sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges.             Meglévő temető kerítésétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület csak teljes közmű (ivóvíz,                           közcsatorna, villany) megléte esetén építhető, az építtető teljes felelősségvállalásával. A védőtávolságon belül                   kegyeletsértő tevékenységre, a temető működését zavaró építményre építési engedély nem adható (disco,                         lakatosműhely, vendéglő stb.).

      2.   Ksp: sportterület:
            A sportterület a sportolási célokra kialakított terület. A sportterületen sportpályák és kapcsolódó létesítményei                     (Öltöző, szociális épület, lelátó stb.) helyezhetők el legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, 40 %-os zöldfelület                         meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.

(2)   Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét,        továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell          meghatározni:

(3)   Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.
       Amennyiben a SZ-1 szabályozási terv telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az élőkért mélysége:

        Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.
        „Hm”: előírt legnagyobb építménymagasság,
        „Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
        Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.
(4)   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(5)   Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a - védőtávolságok megtartásával -          az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(6)   A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20-80 %.
(7)   Az emissziós határértékeket a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet végrehajtási ren-deletei szerint kell meghatározni.        Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. 14/2001. (V.9.) KöM-EüM- FVM együttes rendelete                tartalmazza.
(8)   Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott            műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(9)   A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 0.5
(10)   A különleges területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül köteles a               Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is          biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.
(11)   A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb épít-ménymagasságnál magasabb épület,         építmény építése a technológiai szükségszerű-ségből eredően.

K....Közlekedési és közműterület
8.  §

(1)   A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű                várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a                      gyalogutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi                          létesítményei, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2)   A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
       1.    közlekedési építmények,
       2.    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
       3.    igazgatási épület,
       4.    a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
(3)   A felmerült építési igényeket egyedi elbírálás alapján elvi építési engedély kérelmének kötelezettsége mellett az                  érintett szakhatóságok bevonásával kell elbírálni, az út kezelőjének hozzájárulásával.
(4)   KÖu: közúti közlekedési és közművek területei
       1.   A szabályozási vonalak közötti területek fekete kótavonallal meglévő szabályozási szélességgel, ill. piros                          kótavonallal tervezett szabályozási szélességekkel.
       2.   A közlekedési területen az „ÚTKERESZTSZELVÉNYEK” című tervlapon szereplő út szélesítéseket, járdákat, ill.                kerékpárutakat meg kell valósítani és zöldfelületi ele-meket el kell helyezni.
       3.   A közlekedésfejlesztési alátámasztó munkarészben, pl. „Pl2” jellel megjelölt (12 db személygépkocsi parkoló)                    területeken közparkolók alakítandók ki.
       4.   Külterületen a gyűjtő utak vagy annál magasabb rendű utak műszaki szélességét a kialakult állapot és a víz                        elvezetés lehetőségének figyelembevételével elvi engedélyben kell megállapítani.
(5)   KÖv: vízi terület: a Vízügyi Igazgatóság kezelésébe és hatáskörébe tartozó terület.

Z...Zöldterület
9. §

(1)   A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2)   A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3)   A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használ-hatónak kell lennie.
(4)   A zöld területen elhelyezhető:
       a.) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya,
            gyermekjátszótér stb.),
       b.) vendéglátó épület,
       c.) a terület fenntartásához szükséges épület.
(5)   A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(6)   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(7)   A területem ún. „háromszintű” (fa-, cserje- és gyepszintű) növényzet kihelyezéséről kell gondoskodni, a gyepszinten            talajtakaró növények alkalmazásával.
(8)   Utcán belül csak az utca fásítására alkalmas fafajok telepíthetők, egy utcán belül lehetőleg azonos fajták kerüljenek            telepítésre.
(9)   Új utcáknál utcafásítási tervet kell készíteni. Az ültetendő fák között legalább annyi hely legyen, hogy a KOMSZOL            által végzendő szolgáltatásokat ne akadályozza.
(10)   A beépítés során, engedély alapján kivágott fás növényzet - lombtérfogat egyenértékű - visszapótlásáról gondoskodni          kell az építkezés megkezdése előtt.
(11)   Tulajdonosoknak a gazdasági területek telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét zöldfelületként kell                      kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen legalább 1 lombos fát kell ültetni 100 m2-enként.

E...Erdőterület

10. §

(1)   Ev védelmi erdő (védett és védőerdő) területén építmények nem helyezhetők el.
(2)   Eg gazdasági erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az              erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el.

(3)   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén              építhetők be. 

M.....Mezőgazdasági terület

11. §

(1)   A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat to-vábbá az ezekkel kapcsolatos                termény feldolgozási és tárolás (továbbiakban me-zőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgáló                  terület. A területrész felosztását a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján készítettük.
(2)   Má  általános:
       Az általános mezőgazdasági terület művelési ágak szerint az alábbi módon szabá-lyozzuk. Amennyiben művelési ág          változás történik úgy a szabályozás a mindenkori művelési ágnak megfelelően értendő.
       1.   Msz       szántó
       2.   Ml          legelő, rét
       3.   Müz       üzemi
(3)   Mh:    halastó terület: a Vízügyi hatósági engedéllyel rendelkező mesterséges tó kialakítására szolgáló terület,                   halastóval, a halászati tevekénységhez szükséges építmények építésének lehetőségével.
(4)   Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3 000 m2, egyéb művelési ág esetén 6 000 m2 telekterület          felett helyezhető el 1,5 %-os beépítettséggel.
(5)   A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,50 m lehet.
(6)   Az épületeket díszítő-takaró-fásítással tájba illően kell elhelyezni.
(7)   Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén              építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb          beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő                táblázat szerint kell meghatározni:

 
(9)   Az Mü2 5-Sz-Ol övezetben - a nyugalomfarm volt állattartó telepterülete - amennyiben felújítják a nagylétszámú                 állattartást, úgy az csak olyan korszerű technológiával üzemelhet, amely nem zavarja semmilyen formában a                     szomszédos területfelhasználási egységek beépíthetőségét.
(10)   A nem szabályozott önálló helyrajzi számú telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 m-es távolságtól 110 m-         es sávig elhelyezkedő 100 m-es sávban az építménymagasság mértékével megegyező, de min. 6 m-es oldalkert               elhagyásával lehet építeni egy épületet illetve összefüggő épületcsoportot.
(11)   A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(12)   Az építési engedélykérelemhez Beruházónak be kell szerezni az illetékes talaj-védelmi szakhatóság hozzájárulását.           A megvalósítás során az építtető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(13)   A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület,         építmény építése a technológiai szük-ségszerűségből eredően.

V  Vízgazdálkodással kapcsolatos területek
12. §

(1)   Vf... folyóvizek medre és partja:
       1. A Keszeg-ér partéltől számított 6-6 m-es sávot a szakfeladatok ellátása érdekében szabadon kell tartani. A parti                  sávban csak rét-legelő művelés folytatható.
(2)   Vá állóvizek medre és partja
       1. Az állóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó léte-sítmény nem kerülhet. A parti                      sávban csak rét-legelő művelés folytatható.
(3)   Vcs közcélú nyílt csatornák medre és partja
       1. A közcélú nyílt csatornák partéltől számított 3 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A            parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható.

(5)   Egyéb területen – ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken                túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízi sport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők        el.

III.FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások
13. §

(1)   Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a                        környezeti-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, to-vábbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más            biztonsági, az akadály-mentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, ill. a terep, a talaj és a talajvíz          fizikai, kémia, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.
(2)   A terület táji megjelenésének megőrzése, és helyi karakterének megteremtése ér-dekében a terület arculatától idegen          építészeti, ill. műszaki megoldások alkalma-zását az illetékes építésügyi hatóság - szükség esetén szakhatóságok,            ill. a felek által elfogadott szakértő(k) bevonásával - az engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja vagy                    korlátozhatja.
(3)   A közterület szabályozással érintett építési telkek a tervezett közterület szabályozás lejegyzése, a telekalakítás                végrehajtása nélkül is beépíthetők, figyelembe véve a telek végleges kialakításakori szabályozását.
(4)   A telkek előtti - meglévő utcai telekhatár és a szabályozási vonal közé eső - ön-kormányzati tulajdonban lévő                      területeket az érintett telektulajdonosoknak kialkudott vételáron eladja az építési engedélyezési eljárás során.
(5)   Amennyiben a szabályozási terv vagy az övezeti előírás az építési vonalat meghatározza, arra a főépület                          homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell. Főépület: az építési telken lévő, a fő funkciót magukban                    hordozó, elsődleges használatot jelentő épületek.
(6)   A területen, közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető                  berendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer stb.) helyezhető el a vonatkozó hatályos                        rendelkezések keretei között egységes koncepció alapján.
(7)   Utca bútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján az illetékes                      szakhatóságok egyetértésével helyezhető el.

Védőterületek
14. §

(1)   Védőövezetek: területén építkezni csak az ÁNTSZ, ill. illetékes szakhatóságok hozzájárulásával lehet.
      1.   a temetők körül 50 m-es, a nagy létszámú állattartással foglalkozó majorok telekhatárától belterületen 500 m,                     külterületen 1000 m-es,
      2.   a rádió adótornyok 500 m-es védőtávolságon belüli területrészei, a település, ill. a szomszédos települések                         beépítésre szánt területének határától 1000 m-es távolságon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység             céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett az illetékes szakhatóságok jóváhagyó                     véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető,
      3.   oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények 50 m-es körzetén belül állattartó épület nem építhető.
(2)   Temető telekhatárától mért 50 m távolságon belül a temető működését zavaró, ke-gyeletsértő létesítmény nem                    építhető.
(3)   Gazdasági terület telekhatárától számított 500 m-es távolságon belül lakóépület - beépített lakótelkek kivételével - nem        építhető.
(4)   Vízmű kutak körül 10 m-es belső védőövezet biztosítása szükséges.
(5)   Védősávok: a nyomvonal jellegű építmények esetén: mely területén építményt el-helyezni, bármely környezetalakító            tevékenységet folytatni csak az érintett szak-hatóságok, ill. szolgáltatók hozzájárulásával lehet.
      1.   A Keszeg-éren a 6-6 m-es parti sávot a szakfeladatok ellátása érdekében szabadon kell tartani.
      2.   A vízfolyások, vízfelületek medrének szennyeződésektől való megvédésére közcélú nyílt csatornák partélétől 3 m,             álló és folyóvizek partélétől 6 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni.
      3.   a 20 kV-os elektromos szabadvezeték biztonsági övezetében (a szélső szálaktól számított 5-5 m) épület                           elhelyezése csak a kezelő (ÉDÁSZ RT.) előzetes hozzá-járulásával lehet.
      4.   a D 160 PE 80/G SDR 11 4 bar-os gázelosztó vezeték védőövezete a vezeték
            tengelyétől mindkét oldalra 5-5 m, D63-, D32-, D20-as elosztó- és
            bekötővezetékeké 4-4 m. Védelemmel ellátott szakaszok védőövezete, ahol a védőövezet csökkentése indokolt,               keresztmetszettől függetlenül 3-3 m.
      5.   nagy középnyomású gázvezeték tengelyétől 5-5 m.

IV. FEJEZET
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
15. §

Építésjogi követelmények:
Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően.
Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az említett tör-vényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet.
(1)   Tilalmak: a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, kör-nyezeti veszélyeztetettség                    megelőzése érdekében:
       a)   Változtatási tilalmat nem rendel el.
       b)   Telekalakítási tilalmat nem rendel el.
       c)   Építési tilalmat rendel el az alábbi hrsz-ú telkekre:
             - 140, 141/1, 141/2, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 152, 153 hrsz-ú telkek egy részére, az Arany                    János utca déli oldalán (11-14-es tömb) lévő terület feltárásához létesítendő út kialakítására,
             -23, 61, 136, 137 hrsz-ú területek egy részére a Petőfi Sándor utca szélesítésére.
(2)   Telekalakítás
       a)   Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen.
       b)   Az új kialakított telek és a telekalakítás után visszamaradt telek(ek) méretének meg kell felelnie az építési                          övezetre előírt telekméretnek.
       c)   A telekalakítás kezdeményezőjét utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezi              az önkormányzat.
       d)   A rendezési terv irányadó telekhatáraival nem egyező telekalakítás megenge-dett, amennyiben az övezet                            előírásainak megfelel.
(3)   Elővásárlási jog
       A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot állapít meg az alábbi              ingatlanokra:
       - az összes építési tilalommal terhelt területrészekre.
       Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezteti.
       Az elővásárlási jog a megkereséstől számított 60 napig jogszerű.

(4)   Kisajátítás
      A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből az építési tilalommal és elővásárlási joggal terhelt               ingatlanokat az önkormányzat a pénzügyi lehetőségek függvényében kisajátítja utak céljára.
      Az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függően tárgyalásokat folytat a.. 23, 61, 136, 137. hrsz-ú ingatlan                           tulajdonosával,      hogy ingatlanát kisajátítja a Petőfi S. út szabályozási szélességének megteremtése érdekében.
(5)   Helyi közút céljára történő lejegyzés
       Helyi közút céljára - a kisajátítási, kártalanítási szabályai szerinti kártalanítás mellett - az építési tilalommal és                    elővásárlási joggal terhelt ingatlanokat az önkormányzat a pénzügyi lehetőségek függvényében a területeket igénybe           veszi és lejegyzi. A kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, ill. az ezzel                        összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték - növekedés - összegét.
(6)   Útépítési-és közművesítési hozzájárulás
       Az önkormányzat költségén létesülő helyi közút, ill. közművek költségeit teljes egészben az érintett ingatlanok                   tulajdonosaira hárítja utcai telekhossz arányában.
(7)   Településrendezési kötelezések és kártalanítási szabályok.
       a)   A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 5               éves beépítési kötelezettséget állapít meg a 23, 24 és a 16 hrsz-ú önkormányzati területeken kialakítandó építési                telkekre.
       b)   Amennyiben az ingatlantulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni önkormányzat az ingatlant                    kisajátíthatja.
       c)   A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények hely-rehozatali kötelezettségének előírását a                képviselő testület nem támogatja kellő pénzügyi fedezet hiányában.
       d)   Közérdekű környezetalakítás céljából a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven belüli beültetési                        kötelezettséget ír elő a terven jelölt területekre valamint az építési telek utcai telekhatárának hosszában 5 m-                      enkénti fásításra. 

 
V. FEJEZET
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM
Országos művi értékvédelem
16. §

(1)   A kulturális örökség fogalom körébe tartozó javakra és az ezekkel kapcsolatos mindenféle tevékenységre a 2001.              LXIV. törvény Általános rendelkezései és a Régészeti örökség védelme fejezeteinek előírásai vonatkoznak.
(2)   Egyedi védettségű műemlékek a KÖH adatszolgáltatása, ill. a műemlékjegyzék alapján:
       1.   17 hrsz Katolikus templom Mtsz 3488 számon nyilvántartott,
       2.   Szentháromság szobor 109/2 hrsz-on Mtsz 3489 számon nyilvántartott.
(3)   Fent nevezett országos védettségű műemlékek esetén a Kulturális Örökség-védelmi Hivatal hatóságként jár el.
(4)   Műemléki környezetbe tartozik:
       1.   14, 15, 16, 18, 19, hrsz-ú ingatlanok teljes egésze, illetve a 22 hrsz-ú közterület egy része, valamint a 109/2 hrsz-ú              közterületen lévő Szentháromság szobor körüli asz-faltozott utak által határolt terület.
(5)   Régészeti örökség: A településszerkezeti és a szabályozási terven feltüntetett régészeti lelőhelyek (a Győr-M. S.              megyei Múzeum adatszolgáltatása alapján kerültek feltüntetésre):
       A területileg illetékes Xantus János Múzeumtól írásban díjfizetés ellenében kapott a régészeti adattárukban szereplő:
       Régészeti lelőhelyek:
       1.   Külterület 016/5 hrsz Ramosd-domb (EOV x 259220 - y 515300)
       2.   Belterület, Petőfi u. 22. (és feltehetőleg a szomszédos telkek is)
       3.   Külterület 036/11, 036/12, 036/13, 036/14, 036/15 hrsz „Hany” (EOV x 259760 - y 516990)
       4.   Külterület 042/6, 042/9, 042/10 hrsz „Keszeg-ér mellett” (EOV x 259530 - y 518080)
       A településszerkezeti terven jelölt be nem számozott régészeti lelőhelyek:
       Botfa 042/22 hrsz
       Gyimos: két korai avarsír néhány ékszere került felszínre 042/28 hrsz 

        (Forrás: Kinczer József: Acsalag, Bősárkány, Maglóca és Barbacs története I.) 
       Potenciális lelőhely:
       Az adatszolgáltatás alapján az igazgatási területen nincs.
       Jelenleg térképezhetetlen, beazonosításra váró adatok Maglóca területéről:
       Az adatszolgáltatás alapján az igazgatási területen nincs.
(6)   A régészeti lelőhelyek területén végzendő összes földmunka (alapárokásás, köz-műépítés stb.) megkezdése előtt 8            nappal azokat a helyileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni, az esetleg szükséges régészeti leletmentés                        érdekében.
(7)   A szabályozási terveken fent említett műemléki környezetben és régészeti a lelőhelyként jelölt helyrajzi számú                  területek esetében a KÖH szakhatóságként jár el. A KÖH véleményében javasolja a tervezés időszakában előzetes          szakhatósági állásfoglalás kérését.

Helyi művi értékvédelem
17. §

(1)   egyedi védettségű helyi művi értékek:
(2)   A településkép javítása érdekében ezen építmények területének és a körülötte lévő épületegyüttes telkeinek -                    beépítési terv alapján - kertészeti eszközökkel történő rendezése szükséges.
(3)   Nevezett építményekkel és területükkel kapcsolatosan az önkormányzat - a helyi területi és egyedi védelem alá                  helyezésről szóló - rendeletében előírtak szerint kell eljárni.
(4)   Az önkormányzati rendelet elkészültéig az épületeket, építményeket, jelenlegi ál-lapotukban meg kell őrizni.

VI. FEJEZET
TÁJ-és TERMÉSZETVÉDELEM 
Országosan védett táj-és természeti érték 
18. §

(1)   A Fertő-Hanság Nemzeti Park országos jelentőségű védett területe: 041, 042/2-26, 043 helyrajzi számú területek.
(2)   Érzékeny Természeti Terület használatára vonatkozó iránymutatást a 2/2002. KöM- FVM együttes rendelete ad.
(3)   A Tájvédelmi körzet területén bármiféle beavatkozás csak a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel                összhangban végezhető. 

Helyi védett táj és természeti értékek
19. §

(1)   A képviselő testület döntése értelmében:
       A 19. hrsz.-ú területrész, az elhelyezett millenniumi kereszttel.
(2)   Nevezett természetvédelmi értékekkel és területükkel kapcsolatosan az önkor-mányzat - a helyi területi és egyedi              védelem alá helyezésről szóló - rendeletében előírtak szerint kell eljárni.
(3)   Az önkormányzati rendelet elkészültéig az természetvédelmi értékeket jelenlegi állapotukban meg kell őrizni.
(4)   A Keszeg-ér partján a folyót kísérő idős tölgyek és nyárfák kivágását kerülni kell.

VII. FEJEZET 
KÖRNYEZETVÉDELEM 
Környezetvédelem

20. §

(1)   Földvédelme:
       1.   A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.
       2.   Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni                     (elkészültéig zárt rendszerű szennyvíz gyűjtőben).
       3.   A felszíni és egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak) hatóság (ok) előírásai                   szerint kell gondoskodni.
       4.   A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra                                  hasznosításáról gondoskodni kell.
       5.   A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell               eljárni.
(2)   Levegő tisztaság védelem
       1.   A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet rendelkezik.
       2.   A környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a 20/2001.(II.14.) Korm. rendeletben meghatározott - a környezeti                    hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körébe tartozó - a környezetre jelentős hatást gyakorló                          tevékenységekről, ill. létesítményekről, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes              szabályairól a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet szól. 
       3.   A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó                         tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.
       4.   A levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében gazdasági terület szélvédett                    oldalán 50 m széles védőerdő sávot kell kialakítani és fenntartani. A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát              szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(3)   A víz védelme
       1.   Vízvédelmi besorolás: Maglóca területe a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint fokozottan érzékeny felszín                    alatti vízminőségi területen fekszik és a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny                              kategóriába tartozik. A terület felszín alatti vízbázist nem érint.
       2.   A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv (ek) ben                  kell meghatározni.
       3.   A felszíni vizekben csak a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM e.r. 3. vízminőség - védelmi területi kategóriának megfelelő             minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető. A lakó és üdülő terület szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni               a hatályos 204/2001.(X.26.) Kormányrendelet által előírt határértékek betartásával, figyelemmel a 2003.01.01-én                  hatályba lépett 203/2001.(X.26.) K. rendeletre.
       4.   Az állattartó telepek további működésénél az irányadó jogszabályok a 33/2000.(III.17.). és a 49/2001.(IV.3.)                        Kormány rendelete szerint kell eljárni.
       5.   A felszíni vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes                      szakhatóság (ok) előírásai szerint kell gondoskodni.
       6.   Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok további szennyvíz iszap elhelyezésére és                kezelésére szolgáló telepet hullámtérben, töltésekkel nem védett ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel                             veszélyeztetett vízjárásos, ill. mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.
       7.   Szennyvíz csatornával nem rendelkező területeken zártrendszerű szennyvíz- gyűjtőbe kell a szennyvizet vezetni a              csatorna kiépültéig, szennyvizet szikkasztani tilos.
(4)   Zaj - és rezgésvédelem
       1.   A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme ér-dekében, - legalább a forgalmi úttal             érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási, kulturális és szociális létesítmények esetében azok zaj               elleni védelmét biztosítani kell.
       2.   A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelete                              rendelkezik. A csend védelmében a hatályos vonatkozó előírások alapján kell eljárni.
(5)   Élő természet táji értékeinek védelme
       1.   A területen meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a vo-natkozó jogszabályoknak megfelelően              szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása és cseréje.
       2.   A beépített, ill. a beépítésre szánt területen és annak határától mért 2000 m-es távolságán belül női ivarú nyárfa                  nem telepíthető.
       3.   A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-                       egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés terv részeként kell meghatározni, ha a fakivágásra               építéssel ösz-szefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség                     szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
       4.   Az igazgatási területen található a Fertő-Hansági Nemzeti Park Tájvédelmi Te-rülete. A tájvédelmi körzet területén               bármely épületet, építményt, utat, közművet stb. létesíteni csak a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, mint              területileg I. fokú természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(6)   Hulladékgazdálkodás
       1.   A hulladékgazdálkodásról a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezik.
       2.   Hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről a              22/2001. (X.10.) KöM rendelet, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a                98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet intézkedik.
       3.   A 110/2002. (XII.12.) számú OGY határozattal elfogadott Országos Hulladék-gazdálkodási Tervet s e tervben                      meghatározottakat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37 §. (1) bekezdése alapján                              érvényesíteni kell a terület és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések                          meghozatala során.
       4.   Települési szilárd hulladékok kezelésre szolgáló hulladékgyűjtő udvarok, hul-ladékgyűjtő szigetek, átrakó                            állomások kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól az 5/2002. (X.29) KvVM rendelet                   szól.
       5.   A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint                  kell végezni. A területen keletkező hulladékok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.
       6.   Az illegális szemétlerakó helyeket meg kell szüntetni.
       7.   A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések                szerint kell eljárni.
       8.   A gazdasági-, különleges- valamint közlekedési és közmű területi övezet terü-letén új építmény létesítése esetén                a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.
       9.   Meglévő építmény átalakítása vagy használati (rendeltetési) módjának megváltoztatása esetén a                                        környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez - közterülettel elválasztva vagy anélkül - legalább a                    csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.
(7)   Tájsebek
       Az elszórtan előforduló kisméretű, illegális homokgödrök megszűntetéséről gondos-kodni kell. 

III. FEJEZET 
INFRASTRUKTÚRA 
Közlekedés
21. §

(1    A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és azok védőtávolságait a mellékelt              szabályozási terv rögzíti.
(2)   A tervezett nyomvonal szabályozási szélességen belül létesítmény, épület és építményre építési engedély nem adható        ki kártérítési felelősséggel.
       A településen lévő közutak besorolása:

(3)   Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű                          használatához előírt mennyiségű és fajtájú jármű elhelyezését kell biztosítani saját telken.
(4)   Autóbusz várakozóhelyet az előírásoknak megfelelően jelölt helyeken kell létesíteni.
(5)   A közlekedési területeken elhelyezendő útépítési, közmű és zöldfelületi elemeket a mintakeresztszelvények szerint           kell megvalósítani.

Közművek
22. §

(1)   A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti        szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, ill. kialakítani.
(2)   A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, a védőtávolságokat be kell            tartani. Védőtávolságon belül építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3)   A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. A köz-műves ívó vízhálózatot a                  35/1996. (XII.29.) BM rendelet 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.
(4)   A területen a közművek telepítésénél lehetőleg azokat a közterületek alatt kell elhelyezni.
(5)   A területen a felszíni vizek védelme érdekében a vízállásos területek, tavak rendezése során az illetékes vízügyi                (szak) hatóság előírásai szerint kell eljárni (vízfelületek, tó, csatorna, forrás, kút).
(6)   A meglévő vízgyűjtő helyek környezetéből a felszíni vizeket a folyóba csak megfelelő és szükséges előtisztítás után          szabad vezetni.
(7)   Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával, ill. megfelelő elvezetésével                    végezhető.
(8)   Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett                  gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.
(9)   A területen szükséges transzformátor(ok)at a szakhatóságok, ill. az üzemeltető által meghatározott és                                jegyzőkönyvben rögzített helyen, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan,                           melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni. Az oszlopos légvezetékek helyett a jövőben                       elektromos földkábelek építendők.
(10)   A lakó, vegyes és gazdasági épületekre használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a                       közműcsatlakozások a közüzemi hálózathoz megépültek, a csapadékvíz elvezetésére nyílt vagy burkolt árokkal, ill. a         víz levezetésére alkalmas úttal rendelkezik.
(11)   A távközlési építmények létesítésénél a vonatkozó 9/2000.(IV. 19.) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X.6.) sz.           KHVM rendelet szerint kell eljárni. Javasoljuk a távközléssel kapcsolatos fejlesztési igények a többi (közművekkel)             fejlesztési igénnyel összefogva kerüljenek meghatározásra.
(12)   Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a meglévő közművezetékek védelméről                            gondoskodni kell.
(13)   Célszerűnek tartjuk megvizsgálni a megújuló energiaforrások (bio, szél, víz) kérdését helyi és kistérségi                              viszonylatban is. Az egyes épületeknél a fűtési rendszert alternatív (pl. földgáz és hagyományos, földgáz és olaj                stb.) javasoljuk megoldani. Épületek tervezése esetén a távközlés hálózat bevezetéseit (kábeltévé is) és belső                  védőcsövezéseit a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 84. §-a figyelembevételével, a vezetékeit a                                      vonatkozó hatósági előírások, valamint az MSZ 17-033 sz. szabványnak megfelelően kell elhelyezni.
(14)   Meglévő távközlési hálózat keresztezése vagy megközelítése esetében a nyomvonalas közművek tervezőinek be              kell tartani az MSZ 7487 sz. közmű elrendezési szabvány, amely biztosítja a távközlésnek fenntartott területet.

IX. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Egyéb előírások

23. §

(1)   Az engedélyezési eljárás során a +-0,00 m-es szint a gyalogos bejáró tengelyében a meglévő útkorona szint                      magassága: (pl.: Bf    =+-0,00 m).
(2)   A telekalakítások terület-felhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell                vonni.
(3)   Belterületbe kell vonni a rendezési tervekben jelölt területekre eső jelenleg 023/1, 028/3-8-as helyrajzi számú külterületi        földrészleteket.
(4)   A rendezési terv végrehajtása, az abban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges intézkedések:
       a)   a tervezett belterületi terület-felhasználások területének igény szerinti, ütemezett belterületbe vonása,
       b)   a tervezett közterület alakítások, bővítések végrehajtása,
       c)   a helyi védelem elrendelése,
       d)   sajátos jogintézmények rendelettel, ill. határozattal a törvényi előírásoknak megfelelő érvényesítése. 

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1)   A HÉSZ rendelkezéseit valamennyi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak                        módosításai értelmében vett ügyben alkalmazni kell.
(2)   Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell                  alkalmazni.
(3)   A rendelet -15. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 15.§ (3) bekezdés kivételével - 2004. április 1-jén lép hatályba.
(4)   A 15. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdés hatályba lépéséről az ön-kormányzat a későbbiek                  folyamán külön rendeletben rendelkezik.
(5)   A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat 8/1996.(VIII.18.) ren-delete hatályát veszti.
(6)   A HÉSZ az OTÉK településrendezési követelményeinél szigorúbb, illetve megengedőbb követelményeket nem állapít          meg.

       ………………………………                                                    …………………………
              Dr. Dóczy György                                                                 Dombos Márk
                       jegyző                                                                         polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2004. március 31-én. 

                                                                                       ………………………………
                                                                                               Dr. Dóczy György
                                                                                                       jegyző