Pusztacsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 12. 02
Pusztacsalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2022.12.02.
Pusztacsalád község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
(1) A rendelet hatálya Pusztacsalád község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá — a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével — építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani., átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint' mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: SZ-J1/2M jelű, Szabályozási és övezeti terv I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv) című tervlap, munkaszám Rp.I.194-3
b) 2. melléklet: SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című tervlap, a c)-f) bekezdésben szereplő tervlapokon nem módosított területekre, munkaszám Rp.I.194-1
c) 3. melléklet: SZ-J2/1M jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (fedvény 1.) (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című tervlap, munkaszám Rp.I.194-4
d) 4. melléklet: SZ-J2/1M jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (fedvény 2.) (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című tervlap, munkaszám Rp.I.194-4
e) 5. melléklet: SZ-J2/3M jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (fedvény 3) (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című tervlap, munkaszám Rp.I.194-5
f) 6. melléklet: SZ-J2/4M jelű, Szabályozási terv (külterület) (fedvény 4) (a továbbiakban: SZ-J2 terv) című tervlap, munkaszám Rp.I.194-6
g) 7. melléklet: SZ-TH jelű, Szabályozási tervek területi hatálya című tervlap, munkaszám Rp.I.194-6
3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák
(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
4. § 5. (1) Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala - a belterület határvonala
- a módosított belterület határvonala
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési hely hátsókerti határvonala
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály' szerinti előírásokat.
(3) Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(5) A megszüntető jel az építési ,szempontból egynek tekintendő építési telken, a területen meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
A telekalakítás általános szabályai
5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
Kivételt képeznek a telekszerkezet védelmével érintett telkek, amelyek telekátalakítására a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(3) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K" jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő leiegyzését, a telekhatár kiigazítást.
(4) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
A telek beépítésének általános szabályai
6. §
(1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. §
(1) Az építési hely határvonalait a szabályozási terv terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
Kivétel az utcakép védelemmel érintett telkeken álló épületek, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (4) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani — kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
(1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: „B" felszíni szennyezésre érzékeny terület
b) felszíni vizek: általános védett terület
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.
(1) Településszerkezet védelme
a) Megőrzendő érték a Fő utca és az ahhoz kapcsolódó ingatlanok telekszerkezete.
aa) A Fő utca 100 hisz-ú és 6 hrsz területét, elrendezését, kapcsolódó zöldfelületeit meg kell tartani, csupán az útburkolat 6,0 m-ig történő bővítése lehetséges.
ab) A településszerkezeti védelemmel érintett telektömbben az utcaképet meghatározó kialakult telek és településtritmus megőrzése érdekében a meglévő telekszélességet az eredeti mérethez képest legfeljebb 10%-nyi mértékben lehet telekhatárrendezéssel megváltoztatni.
b) A Fő utca utcaképének megőrzése érdekében a jelölt szakaszokon új épület építése, vagy meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a településképi követelményeket külön jogszabály szerinti elvi építési engedélyezési tervdokumentációban kell tisztázni.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazásánál az eredeti tömegarányokat, tetőformákat, homlokzati nyílás arányokat és ritmust kell alapul venni.
c) A védendő utcai telekhatár vonala nem változtatható meg.
(2) Helyi védelem:
a) Pusztacsalád közigazgatási területén a helyi védelemről szóló külön rendelet megalkotásáig átmeneti védettség alatt áll:
- a 112/1 hrsz-ú telken álló kastély és kertjének növényzete a 6 hrsz-on a templom épülete
- a 19 hrsz — 72 hisz ingatlanok telkein álló, az SZ-J1 terven helyi védelemre jelölt pajták
- templom előtti Szentháromság szobor
- Fő utcai Széchenyi szobor
b) A külön jogszabályban meghatározottakon túl építési engedély köteles a helyi védett épületek külső megjelenését megváltoztató mindennemű építési, felújítási munka.
c) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
d) Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.
e) A védett növényzet (kert) folyamatos fermtartása csak kertrekonstrukciós terv alapján történhet.
f) A védett növényzetet csak szakértő által megállapított: életvédelmi és balesetmegelőzési okból lehet kivágni.
(3) Régészeti értékek védelme:
a) Pusztacsalád közigazgatási területén az alábbi régészeti lelőhelyek találhatók:
- Hegyiföld (09/1 hrsz, a alrészlet)
- Hegyiföld (09/1 lusz-ú, a alrészletű területtől keletre)
Hegyiföld (09/1 hrsz., k alrészlet)
b) A régészeti lelőhelyeken földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
(1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek
12. §
(1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
- 20 kV-os vezeték: 5,0 — 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 7,0 - 7,0 m
- középnyomású gázvezeték: 4,0 - 4,0 m
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályosjogszabályok tartalmazzák.
(6) A Gipz jelű terület védőterülete a telep körüli 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül lakó- és üdülő épület nem építhető.
(7) Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(8) A mikrohullámú összeköttetések miatti beépítési korlátozások:
a) A Fertőszentmiklós — Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés tengelyvonalától számított 25,0-25,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 10,0 m feletti nagyságú építményekre.
b) Sopron — Répcelak közötti mikrohullámú összeköttetés tengelyétől számított 35,0 —35,0 m széles sávba eső ingatlanokon a 60,0 m feletti magasságú építményekre.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) Beépített és beépítésre szánt terület
1. Lakóterület
1.1. falusias Lf
2. Vegyes terület
2.1. településközpont Vt
3. Gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz
3.2. ipari zavaró hatású Gipz
3.3. gazdasági, egyéb ipari
4. Különleges terület
4.1. idegenforgalmi Kid
b) Beépítésre nem szánt terület
1. Közlekedési és közműterület
1.1. közút terület KÖu
1.2. légi közlekedési terület KÖl
1.3. közműterület Köm
2. Zöldterület Z
3. Erdőterület E
4. Mezőgazdasági terület
4.1. általános Má
5. Vízgazdálkodási terület V
6. Különleges beépítésre nem szánt terület
6.1. temető Kt
6.2. sportterület Ksp
6.3. nagy kiterjedésű sportolási célú terület
6.4. bányaterület
Az övezeti jel értelmezése
|
beépítési mód
(oldalhatáron álló,
szabadonálló) |
megengedett legkisebb kötelező
legnagyobb zöldfelület %
beépítettség |
területfelhasználási
elem |
|
|
kialakítható
legkisebb
építési
telekterület
(m2) |
|
kialakítható kialakítható legkisebb legkisebb építési építési telekszélesség telekmélység (m) (m) |
megengedett
legnagyobb
építménymagasság
(m) |
|
|
|
|
(1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint: - falusias lakóterület
a) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
c) Az oldalhatáron álló építési hely — beépítetlen tömbben — K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(4) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli — kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
|
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy
legalább három egymás melletti
beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló oldalhatáron álló |
szabadonálló oldalhatáron álló |
előkert |
kialkult |
5,0 ni |
oldalkert |
3,0 m 6,0 (4,5 m**) |
3,0 m 6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 ni*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető .
A 16,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni, - kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10. § (1) bekezdése vonatkozik.
(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- zárt szennyvíztárolóval.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
A falusias lakóterület építési előírásai
16. §
(1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
fő funkciót hordozó épületként:
a) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó kézműipari létesítmény,
c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
a fő funkciót kiegészítő épületként:
d) gépjármű és egyéb tároló
(2) A telkeken a d), e), f) pontokban felsorolt épületek csak az a), b), c) pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény — kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait — az építési helyen belül az előkedi építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31. § /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.
(4) Övezeti előírások:
|
|
|
( Lf 0 |
30/50 |
1:,._f). |
l'___,f2) 0 |
20/50 |
|
4,5 |
18/40/800 |
3,5 |
30/-/- |
|
Az építési
hely |
elhelyezkedése
tömbönként |
oldalhatáron |
álló |
az illeszlcedés
szabályai szerint |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület /%/ |
30%
50% |
30%
50% |
20%
50% |
|
Épület |
legnagyobb
építménymagasság
/m/ |
4,5 m ' |
az illeszkedés
szabályai szerint |
3,5 m |
|
Telekalakítás |
szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
18,0 ni 40,0 m
800 m2 |
az illeszkedés
szabályai szerint |
30,0 m
meglévő
meglévő |
|
Egyéb |
|
|
Az illeszkedési
szabályok
alkalmazásánál az |
|
|
5. § /2/ b., pontját a
7. § /3/ bekezdés, és
a 10. § /I/ bekezdés
előírásait
figyelembe kell
venni.
Az illeszkedés
szabályait ki kell
terjeszteni az
épületek
tömegfonnálására és
anyaghasználatára
is. |
|
|
/.,__,f) 0 |
30/50 |
V SZ |
30/50 |
|
4,5 |
18/65/1400 |
4,5 |
30/50/1500 |
|
Az építési
hely |
elhelyezkedése
tömbönként |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület /%/ |
30%
50% |
30%
50% |
|
Épület |
legnagyobb
építménymagasság
/m/ |
4,5 m |
4,5 m |
|
Telekalakítás |
szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
18,0 m
65,0 m
1400 ni2 |
30,0 m
50,0 m
1500 m2 |
|
Egyéb |
|
|
|
|
(1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület C)
a) A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
a) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
b) Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- zárt szennyvíztárolóval.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelem: településközpont vegyes terület:
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
Településközpont vegyes terület
18. §
(1) A településközpont vegyes területen
- fő funkciót hordozó épületként
a) több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
- fő funkciót kiegészítő épületként
b) a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek közül az intézményi — oktatási, egészségügyi, szociális — épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(3) Egyéb, az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(4) Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.
(5) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli
|
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy
legalább három egymás melletti
beépítetlen teleknél |
|
szabadonálló oldalhatáron álló |
szabadonálló oldalhatáron álló |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m 6,0 m (4,5 m**) |
3,0m 6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
(6) Övezeti előírások
|
|
Vt 0 |
40/30 |
Vt, SZ |
20/60 |
vt templom |
4,5 |
18 /55/- |
K-6,0 |
40/80/3200 |
|
Az építési
hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület /%/ |
40%
30% |
20%
60% |
|
Épület |
legnagyobb
építmény-
magasság /m/ |
4,5 m |
kialakult;
6,0 m |
|
Telekalakítás |
szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
18,0 m
55,0 m
meglévő |
40,0 m
80,0 m
3200 m2 |
|
Kizárólagos
használat |
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
Idegenforgalmi
létesítmények számára
fenntartott terület |
Kizárólag a
templom
elhelyezésére
szolgáló
terület |
|
|
7-\yt)__, g___
3,5 |
60/20 |
Vt4 0 |
40/30 |
Vt5 SZ |
20/60 |
SZT |
4,5 |
K/K/K |
4,5 |
K/KK |
Az építési
hely |
elhelyezkedése tömb önként |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület /%/ |
60%
20% |
40%
30% |
20%
60% |
Épület |
legnagyobb
építményrnagasság
/m/ |
3,5 ni |
4,5 m |
meglévő épület
bővítése esetén
kialakult, új épület
esetén 4,5 m |
Telekalakítás |
szélesség /m/
mélység /m
telekméret /m2/ |
szabályozási terv
szerint |
kialakult
kialakult
kialakult |
kialakult
kialakult
kialakult |
Kizárólagos
használat |
|
|
|
|
Egyéb |
|
Kereskedelmi,
szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló terület |
Intézmény számára
fenntartott terület |
A területre vonatkozó
értékvédelmi
követelményeket a
külön rendelet
szerinti elvi építési
engedélyezési eljárás
keretében kell
tisztázni.
Az értékvédelmi
szempontok között a
területen található fák
felméréséről, értékük
megőrzésének
módjáról
gondoskodni kell
|
|
|
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható |
|
|
(7) A jelű. övezetben kereskedelmi, szolgáltató épületek építhetők.
a) Az övezetben lakás nem alakítható ki
b) A kereskedelmi, szolgáltató épületek minimális alapterülete 20 m2.
c) Az övezet telkén több önálló kereskedelmi, szolgáltató épület is elhelyezhető.
d) Az övezetben az építési hely határai:
e) Az épületek közötti minimális távolság 5,0 m.
(1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató
b) egyéb ipari
c) jelentős mértékű zavaró hatású ipari
Kereskedelmi, szolgáltató terület
20. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
(2) A jelű övezetben a gazdasági épületben a tevékenység folytatásához szükséges legfeljebb egy lakás létesíthető.
|
|
-1(s9 |
30/4 |
Gksz SZI 50/30 |
. ,0 |
30/60/2000 |
9,0150/100/5000 |
|
elhelyezkedése |
szabadonálló |
szabadonálló |
Az építési
hely |
, |
|
|
|
legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb
zöldfelület % |
|
Beépíthetőség |
30% |
50% |
40% |
30% |
|
legnagyobb |
|
|
Épület |
építménymagasság |
6,0 m |
9,0 m |
|
/m/ |
|
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
30,0 m |
50,0 m |
kialakítható |
mélység /m/ |
60,0 m |
100,0 m |
telekméretek |
telekméret 1m21 |
2000 m2 |
5000 m2 |
Építési hely |
előkert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
határai |
oldalkert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
|
hátsókert /m/ |
10,0 m |
10,0 m |
Egyéb |
|
|
Ipari, kistermelői,
kereskedelmi
raktározási,
szolgáltatások épületei,
építményei építhetők. |
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékszállítás,
(6) Az ipari terület É-i és K-i oldalhatárán legalább 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon — alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen — tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2- ként egy lombos fát kell elültetni.
20/A. § (1) Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el, figyelemmel az övezeti előírásokra.
(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb két lakás alakítható ki.
|
|
SZ/50/25 -------------- 8,0/-/-/5000 |
Az építési hely |
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadon álló.
Az építési hely meghatározásánál közterületként a Köukp jellel jelölt terület nem vehető figyelembe.
8,0 m, az SZ-J terven jelölt helyen 10,0 m.
5,0 m az azonos, 8,0 m az eltérő övezetbe tartozó telekhatároktól mérten; az SZ-J terven jelölt helyen 10,0 m.
8,0 m |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
50% |
|
legkisebb zöldfelület % |
25% |
Épület |
legnagyobb építménymagasság |
8,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%-ának mértékéig terjedő területnagyságban, a műtárgyak építménymagassága az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságot legfeljebb kétszeres mértékben haladhatja meg. |
Legkisebb
kialakítható
telekméretek |
szélesség /m/
mélység /m/
telekterület /m2/ |
-
-
5000 m2 |
Egyéb |
|
Az SZ-J terven jelölt helyen és szélességben háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje), takaró-, védőfásítást kell létrehozni és fenntartani.
Műtárgy a telekhatárhoz a tényleges magasságánál közelebb nem helyezhető el.
Az övezet telkeinek megközelítésére, kivéve a megújuló energiaforrások létesítményei által igénybe vett területet magánút legalább 16,0 m-es szabályozási szélességgel létesíthető. A magánút területén az 1. sz. függelékben ábrázoltaknakmegfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani. A csak a megújuló energiaforrások létesítményei által igénybe vett terület megközelítésére szolgáló magánút megkötés nélküli szélességgel létesíthető.
Az övezet területének felhasználása az SZ-J terven jelölt ütemezésnek megfelelően történhet. Az újabb ütemű területek felhasználása az I. ütem jellel jelölt területek megközelítését biztosító út, magánút kiépítésének és ezen területek közműellátásának kivételével addig nem kezdhető el, amíg a megelőző ütemű terület legalább 40%-a beépítésre nem került. |
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
21. §
(1) A területbe (jele: Gipz) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.
(3) A telephely eltérő területfelhasználású telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
övezeti besorolás |
Gipz |
beépítési mód |
szabadonálló |
megengedett legnagyobb
beépítettség: |
30% |
kialakítandó legkisebb
zöldfelület: |
50% |
megengedett legnagyobb
építménymagasság: |
6,0 m |
kialakítható legkisebb
telekterület: szélesség /m/
mélység/ni/ telekméret /m21 |
10000 ni2 |
építési hely határai:
előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ |
15,0 m
15,0 m
15,0 m |
(5) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
közüzemi villamos energiavezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- zárt kommunális szennyvíztárolóval,
csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladék elszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.
(1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
a) idegenforgalmi terület Kid
(2) A Kid jelű övezetben igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint az idegenforgalmi hasznosításhoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, szállás rendeltetésű épület; mezőgazdasági üzem, kézműves terményfeldolgozó és bemutató építmények, ezek működéséhez szükséges tároló építmények, a megújuló energiaforrások építményei; reklám- és tájékoztatási célú építmények, továbbá állattartó épület helyezhető el.
(3) Övezeti előírások:
|
Kid SZ 30/40
K, 4,5, 6,0, 6,6 -/-/2500 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadon álló |
Építési hely határai |
előkert
oldalkert
hátsókert |
0,0 m, vagy kialakult
SZ-J1 terv szerint, vagy 3,75 m
SZ-J1 terv szerint, vagy 6,0 m |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
30% |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
Építmény |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
az övezet Fő utcával közös telekhatárától mért 10 m-en belül 4,5 m, ezen túl 6,6 m, egyben párkánymagasság azzal, hogy a kastély esetén kialakult, valamint a reklám- és tájékoztatási célú építmények esetén 6,0 m |
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
- |
mélység /m/ |
- |
telekméret /m2/ |
2500 m2 |
Épülettömeg, beépítési ritmus |
|
az övezet Fő utcával közös telekhatárától mért 10 m-en belül kialakítandó épületek tömegének, építménymagasságának, tetőformájának, valamint beépítési ritmusának illeszkednie kell a Fő utca északi szakasza menti beépítéshez
az övezetben állattartó épület telkenként legfeljebb 300 m2 alapterülettel helyezhető el. |
Szín- és anyaghasználat |
|
az építmények közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzatának színezését és burkolását, tetőzetének fedését a tájba, az utcaképbe illeszkedően, természetes anyagok felhasználásával (kő, tégla, cserép, nád), a homlokzatok színezésénél a fehér mellett a földszínek, azon belül a barna, sárgászöld , sárga színek alkalmazásával kell megvalósítani |
Parkolás |
|
a parkolási szükséglet telken belül biztosítandó |
Zöldfelület |
|
az övezet SZ-J1 terven jelölt helyén és szélességben legalább három szintű (fa, magas cserje, alacsony cserje) növényzetből álló takaró-védőfásítást kell létrehozni. |
(1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint:
a) közpark: Zkp
b) díszkert: Zdk
c) játszótér: Zjt
(2) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
(1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
A védelmi erdőben épület nem építhető.
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
Vízgazdálkodási terület
26. §
(1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven jellel jelölt terület.
(2) Vízgazdálkodási terület a Kardos-ér területe.
Mezőgazdasági terület
27. §
(1) Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint
- gazdálkodási terület MáG
- gyepgazdálkodási terület Mágyep
(2) Mezőgazdasági gazdálkodási terület
Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m -oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek — géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület — max. 6,0 m-es építménymagassággal építhetők. Az övezetben nagy energia- és vízfogyasztású, valamint nagy külső forgalmat indukáló létesítmény nem helyezhető el.
(3) Gyepgazdálkodási terület Mágyep
A gyep művelési ágú területeken épület nem, állattartó karám, szénatároló építhető.
(1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték,
föld felett: villamos energia vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §- 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Különleges beépítésre nem szánt terület
28/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület besorolása a sajátos használat szerint
c) nagy kiterjedésű sportolási célú terület
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m.
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(4) A nagy kiterjedésű sportolási célú területen sport rendeltetésű és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben magánút létesíthető.
Beépítési mód: szabadon álló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek legkisebb mérete: 5000 m2
Építési hely határai: a telekhatároktól mért 10,0 m
A parkolási szükséglet telken belül biztosítandó.
(5) a) A bányaterületen a bánya működéséhez szükséges építmények építhetők.
1. Az Sz-J2 terven Kbb1 jelölt övezet előírásai:
ba) Építési hely határa: a telekhatároktól mérten 10,0 m, portaépület esetén 5,0m. Műtárgy a telekhatárhoz a tényleges magasságánál közelebb nem helyezhető el.
bb) Megengedett legnagyobb
építménymagasság: 6,0m
bc) Megengedett legnagyobb
beépítettség: 2%.
bd) Egyéb: Utóhasznosítás: legelő, valamint az SZ-J2 terven jelölt helyen és szélességben takaró-védőfásítás létrehozása.
(6) A különleges terület
(2)-(4) bekezdés hatálya alá tartozó területeinek telkeit el kell látni:
1. közműves villamosenergia vezetékkel,
2. közműves ivóvízvezetékkel,
3. zárt szennyvíztárolóval
Intézkedési és ütemezési előírások
29. §
(1) A lakóterületi fejlesztési területegységeket a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) Az 1. jelű lakóterület fejlesztési területen a telekalakítás feltétele az „A" jelű hulladéklerakó megszüntetése.
(3) A 2; -3; -4; -7 jelű lakóterület fejlesztési területeken a telekalakítás feltétele a jelű telephelyen a nagyüzemi állattartó tevékenység megszüntetése.
(4) Az 5. és 6. jelű lakóterület fejlesztési területen a beépítés feltétele a 209. hrsz út I. sz. függelékben szereplő közterület bővítésének végrehajtása és a mintakeresztszelvényekben rögzített, vagy azzal egyenértékű útépítési elemek elhelyezése.
(5) Az egyes lakóterület fejlesztési egységeken a telekalakítás feltétele az, hogy a már megkezdett lakóterület fejlesztési egység legalább 60%-án az építési tevékenység elkezdődött, vagy a beépítési kötelezettséggel terhelt telkek esetén a telkek 80%-a értékesítésre került.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
30. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a helyi községrendezési előírásokról szóló 7/1995(X.1.) rendelet, valamint az azt módosító 9/1997(VIII.31.) rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.