Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005. (XII.29.) önkormányzati rendelete

Zalacséb Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2023. 04. 01

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005. (XII.29.) önkormányzati rendelete

Zalacséb Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2023.04.01.

Zalacséb Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével jóváhagyja Zalacséb Község Szabályozási Tervét, és megalkotja Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: rendelet), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § [ A rendelet területi hatálya]

A jelen rendelet területi hatálya Zalacséb Község közigazgatási területére terjed ki.

2. § [ A rendelet alkalmazása]

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak az 1997. évi LXXVIII. törvénynek (továbbiakban: Étv.), az ezt módosító 1999. évi CXV. törvénynek, az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2) A jelen rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusai, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai:- Szabadonálló, - Oldalhatáron álló, - Ikresen csatlakozó, - Zártsorú, - Egyedi

b) Bevágás: Az természetes terepfelület művi megváltoztatása (támfal).

c) Építési hely: A telek épületek elhelyezésére szolgáló része.

d) Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

e) Építménymagasság (H): Az építmény valamennyi homlokzatának függőleges vetületi-felülete összegének (F) valamennyi – vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő – homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

f) Őshonos fafaj: A területen a természetes növénytakaró részeként is előfordul

g) Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala.

h) Szennyezett talaj: Olyan talaj, amely veszélyes hulladékot, mérget, emberi életre és a természetre káros szerves/szervetlen vegyi anyagot tartalmaz.

i) Területfelhasználási egység: A település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

j) Törzsátmérő: 1 méteres magasságban mért átlagos átmérője az adott faegyednek.

k) Zöldfelület: A telek növényzettel fedett része.

3. § [Szabályozási elemek]

(1) A szabályozási tervlapon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:
- belterületi határvonal,
- kötelező szabályozási vonal,
- építési hely határa,
- építési övezet határa,
- építési övezetre vonatkozó beírások:
- a kialakítható legkisebb telekterület mérete,
- a beépítési mód,
- a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%),
- a megengedett építménymagasság,
- a zöldfelület legkisebb mértéke
- védőtávolságok határa,
- elővásárlási joggal terhelt terület határa,
- beépítési kötelezettségű területek határa,
- beültetési kötelezettségű területek határa,
- helyi értékvédelmi terület határa,
- helyi védelem alatt álló épületek és alkotások
Irányadó szabályozási elemek:
- telekhatárok,
- gyalogutak.
a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
b) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.

4. § [A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása]

1. Az 1. § szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

2. A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

a. falusias lakóterület,

b. településközpont vegyes terület,

c. gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület,

d. különleges terület, ezen belül:- sport, - temető

3. A beépítésre nem szánt terület a következõ területfelhasználási egységekre tagozódik:

a. közlekedési és közműterület,

b. zöldterület,

c. gazdasági erdő,

d. kertes mezőgazdasági terület,

e. általános mezőgazdasági terület,

f. vízgazdálkodási terület.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

5. § [A kerítésekre vonatkozó előírások]

Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört, kerítés létesítése engedélyezhető. A lábazat maximum 80 cm lehet. A kerítések felületének 0,80 m és 1,80 m magasság közötti sávja, legalább 75 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki.

III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

6. § [A falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírások]

1. A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.

2. A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

3. A lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.

4. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet (az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó!).

5. A lakóterületeken üzemanyagtöltő nem létesíthető.

7. § [A falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások(a szabályozási tervlap szerint)]

1. A Lf-K1 jelű falusias lakóterület, a település régi magja.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2.

a. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m.

b. Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.

c. Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tetőgerinc legyen merőleges az utcára. A tető hajlásszöge 35o-45o lehet.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.

f. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabálya szerint kell kialakítani.

g. az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen.

2. A Lf-K2 jelű falusias lakóterület, a főút mellett.

a) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető. A teleknyúlvány minimális szélessége 3m.
c. Maximum kétlakásos, maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
d. Az elhelyezendő épületeket lehetőség szerint magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.
e. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.
f. A minimális zöldfelületi borítottság 55 %.
g. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani.
h. Az oldalkert minimum 7,5 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.
3. A Lf-K3 jelű falusias lakóterület, az utóbbi idők lakóterület-fejlesztései.
a. A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 18m legyen.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
c. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.
e. A minimális zöldfelületi borítottság 55 %.
f. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan (de minimum 5 m), az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani.
g. Az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.
4. A Lf-1 jelű falusias lakóterület a falu nyugati határában kialakítandó lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés III. üteme. Megvalósítására kizárólag a II. ütem befejezését követően kerülhet sor A II. ütem befejezettségéről a képviselő-testület dönt..
a. A kialakítható legkisebb telekméret 1200 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 22 m legyen.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
c. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, jellemzően szabadon álló beépítéssel.
d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %.
e. A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.
f. Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,25 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint.
5. A Lf-2 jelű falusias lakóterület a falu Szabadság utcájának meghosszabbításával kialakítandó lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés II. üteme. Megvalósítására kizárólag az I. ütem befejezését követően kerülhet sor. Az I. ütem befejezettségéről a képviselő-testület dönt.
a. A kialakítható legkisebb telekméret 1200 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
c. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapothoz igazodóan - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %.
e. A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.
f. Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen, de a beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t a szabályozási terven jelölt építési hely szerint.
6. A Lf-3 jelű falusias lakóterület a sportpálya alatti, tömbfeltárással megvalósuló lakóterület, amely a lakóterület-fejlesztés I. üteme.
a. A kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2. A telek legkisebb utcai homlokvonalának szélessége 20 m legyen.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
c. Maximum kétlakásos, maximum 6,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.
e. A minimális zöldfelületi borítottság 55 %.
f. Az előkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen. A telek minimális mélysége 50 m.

8. § [Településközpont vegyes területre vonatkozó általános előírások]

1. A településközpont vegyes terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.

2. A Vt jelű településközpont vegyes terület az OTÉK 16. §-a szerinti építmények - lakófunkció mellett a lakosság ellátását biztosító igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek – elhelyezésére szolgál. Nem zavaró hatású egyéb gazdasági és termelő kertészeti építmény is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.

3. Lakóépület esetén maximum 2 lakás helyezhető el.

4. A településközpont vegyes területen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai okból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges.

5. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó-

9. § [Településközpont vegyes terület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások(a szabályozási tervlap szerint)]

1. A Vt-K1 jelű településközpont vegyes terület, a település régi magja.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető.

c. Maximum 4,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló – beépítéssel építhetők.

d. Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.

e. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.

f. A minimális zöldfelületi borítottság 55 %.

g. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m legyen.

h. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

i. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

2. Vt-K2 jelű településközpont vegyes terület.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 550 m2.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása engedélyezhető.

c. Maximum kétlakásos lakóépületek, vagy maximum 6,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló – beépítéssel építhetők.

d. Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.

e. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50 %.

f. A minimális zöldfelületi borítottság 30 %.

g. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 6,5 m, a hátsókert minimum 6,5 m legyen.

h. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

i. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

3. Vt-K3 jelű településközpont vegyes terület a főút mellett.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

c. Maximum kétlakásos lakóépületek, vagy maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek a kialakult állapot szerinti – jellemzően oldalhatáron álló – beépítéssel építhetők.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 30 %.

f. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, de minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

g. Üzemanyagtöltő létesíthető.

h. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

4. Vt-1 jelű településközpont vegyes terület az új fejlesztési területnél.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 800 m2.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

c. Maximum kétlakásos lakóépület, vagy maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek szabadonálló beépítéssel építhetők.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 30 %.

f. Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

g. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

h. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

10. § [Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó általános előírások]

1. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.

2. A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület az OTÉK 19. §-a szerinti építmények – nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek – elhelyezésére szolgál. Ezen kívül elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával: szolgálati lakások, igazgatási és irodaépületek, sportépítmény, szociális épület.

11. § [Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások(a szabályozási tervlap szerint)]

1. A Gksz-1 jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a FETA területe.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.

b. A FETA területe nem bővíthető.

c. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

d. Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.

e. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 40 %.

f. A minimális zöldfelületi borítottság 20 %.

g. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 6 m legyen.

h. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

i. Üzemanyagtöltő létesíthető.

2. A Gksz/M jelű külterületi mezőgazdasági gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület, a major területe.

a. Már kialakult mezőgazdasági üzemi telephely, ahol a mezőgazdasági termelést, raktározást, feldolgozást, nagyüzemi állattartást szolgáló tevékenység, illetve az azt szolgáló kereskedelem, kutatás, távlatban is fenntartandó.

b. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.

c. A Major területe északi irányba a szabályozási tervlap szerint bővíthető.

d. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

e. Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.

f. Az övezet területén a maximális beépíthetőség (beleértve minden épületet és építményt) maximum 40 %.

g. A minimális zöldfelületi borítottság 20 %.

h. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 6 m legyen.

i. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

j. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

3. A Gksz-2 jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület, a falu keleti oldalán kialakítható gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület.

a. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

c. Maximum 10 m-es építménymagasságú épületek jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 40 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 20 %.

f. Az elõkert minimális mérete 5 m, az oldalkert minimum 5 m, a hátsókert minimum 10 m legyen.

g. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

h. Üzemanyagtöltő létesíthető.

4. A Gksz-3 jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a fűrészüzem területe.

a. A területen a fűrészüzemhez kapcsolódó és azt kiszolgáló építmények és bővítmények elhelyezésére van lehetőség. A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2-es lehet. A fűrészüzem területe nem bővíthető.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

c. Maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 40 %.

f. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani. Az oldalkert minimum 3,75m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

g. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

h. Üzemanyagtöltő nem létesíthető.

1. A Gksz-4 jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület a főúttól délre eső terület.

a. A területen a legkisebb kialakítható telekméret 2000 m2-es lehet.

b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

c. Maximum 7,5 m-es építménymagasságú épületek jellemzően szabadonálló beépítéssel építhetők.

d. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 30 %.

e. A minimális zöldfelületi borítottság 30 %.

f. Az elõkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, az illeszkedés szabályai szerint kell kialakítani, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m legyen.

g. Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

h. Üzemanyagtöltő létesíthető.

12. § [K – SP jelű sportterület]

(1) Az építési övezetben csak sporttevékenységet szolgáló, az azokat kiszolgáló vendéglátó és közösségi, maximum 7,5 m építménymagasságú, szabadon álló építmények, épületek helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekméret 6000 m2.

a. A sportpálya telkének területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet.

b. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %.

c. A minimális zöldfelületi borítottság 80 %.

d. Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3,75 m, a hátsókert minimum 7,5 m lehet.

13. § [K – TE jelű temetőterület]

(1) Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

a. A temető területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet.

b. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 10 %.

c. A minimális zöldfelületi borítottság 80 %.

d. Az elõkert minimum 5 m, az oldalkert minimum 3 m, a hátsókert minimum 6 m legyen.

2.1 A parkolás a Fenyő utca meghosszabbításaként kialakítandó parkolóban, illetve a temető déli oldalán lévő csapadékvíz-elvezető árok lecsövezésével, a felette kialakított parkolóban oldható meg.

IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI

14. § [Zöldterületek]

Z közkert

(1) A közkertekben a kertvárosias arculat kialakítását szolgáló korlátlan közhasználatú fásított zöldfelületek létesíthetők. Az övezet területein pihenőhely, játszóhely, emlékmű helyezhető el. Kialakítására kertépítészeti terv készítendő.
(2) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet.
(3) A kötelező fásítottság mértéke 50 m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa.

KÜLTERÜLETI ÖVEZETEK

15. § [Külterületi falusias lakóterület]

(1)2

(2) Lf/Mp: Az övezet a Malom Tanya már kialakult, tanya jellegű külterületi lakóterület övezete, ahol a falusias lakóterület beépítési szabályai szerint kell eljárni.

a. Maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakó-, és szállás- és vendéglátó épületek, valamint ezeket kiszolgáló épületek és építmények a meglévő állapot szerinti elhelyezésére szolgál - jellemzően szabadonálló - beépítéssel.

b. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 25 %.

c. A minimális zöldfelületi borítottság 60 %.

16. § [EG Gazdasági célú erdő]

(1) Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,01% beépítettséggel elhelyezhető az erdőgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény. Maximális épületmagasság 4,5 m.

(2) Az erdőterület karbantartását-művelését erdészeti ütemterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőművelési terv kidolgozásánál az 5,0 ha-t meghaladó összefüggő területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására.

17. § [M 1 – A jelű, Általános célú mocsár-rét-gyep-legelő gazdálkodású mezőgazdasági terület]

1. Az övezet területén 15.000 m2-t meghaladó telken maximum 2 %-os beépítettséggel, maximum 300 m2-en 4,5 m épületmagassággal a gyep-rét-legelő gazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető.

2. A gyep-rét-legelő gazdálkodás, illetve a vizes élőhely (nádas-mocsár) az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

18. § [M 1 – B jelű Általános célú, szántó művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület]

(1) Az övezet területén 15 000 m2 telekterület felett a gazdasági épületeken kívül lakóépület helyezhető el 6,5 m épületmagassággal. A maximális beépíthetőség 3 %.

(2) Az övezet területén a termőterület megműveléséről, a termőtalaj termőértékének megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

19. § [M 2 – A jelű Kertes mezőgazdasági terület]

(1) Az övezet területén csak ideiglenes tartózkodásra szolgáló és/vagy a mezőgazdasági művelést támogató építmények (tároló, terménytároló, pince, stb.) helyezhetők el 4,0 m épületmagassággal. A maximális beépíthetőség 15 %.

(2) Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges) legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében.

V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

20. § [Az élő természet védelme]

(1) Zalacséb belterületein élő fát (kivéve gyümölcsfákat, a szelídgesztenyefát nem beleértve) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével az építésigazgatási hatóságnál kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérő arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek.

(2) Közterületi fakivágás esetén, amikor növény-egészségügyi, közlekedésbiztonsági, vagy egyéb műszaki okból kell 10 cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére.

(3) Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben őshonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni.

(4) A „Natura 2000” területbe eső zónákban lévő gyep-legelő-rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban élő állatvilág megőrzését lehetővé tevő módon kell a gyepgazdálkodást folytatni. A területek elbozótosodását, beerdősülését meg kell akadályozni. A Zala folyó partján lévő füzes-nyáras galéria növényzet megtartandó.

(5) A védett lápok területén az értékes lágyszárú növényzet és az együtt élő állatvilág megőrzendő, annak létét semmilyen beavatkozás nem veszélyeztetheti.

21. § [Környezeti elemek védelme]

(1) A termőföld védelméről a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mezőgazdasági művelésű területeken a korszerű, korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehetővé tevő talajművelési módokat kell alkalmazni. Belterületeken építés-előkészítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a termőföld letermeléséről, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell.

(2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható.

(3) A település területén kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható, hulladéklerakás nem végezhető. Potenciális talajszennyező technológia, tevékenység létesítésénél az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását az építtetőnek be kell szerezni. A kialakított GIP I.1. és I. FETA övezetekbe tartozó létesítmények mellett kijelölt védősávban nem lehet lakóépület.

(4) A meglévő tájsebek, felhagyott területek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell.

(5) A község jó levegőminőségének megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesítőnek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. Bármely ipari-üzemi és állattartó létesítmények bővítése, átalakítása, funkcióváltása esetén a Környezetvédelmi hatóság engedélyét ki kell kérni. A község területén az érvényes levegőtisztaság-védelmi előírások szerinti határérték meghaladását okozó emissziós forrás nem telepíthető.

(6) A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni az új beépítésű és az üzemi területeken is, a belterületi és üzemi vezetékes vízfogyasztókat kötelezni kell, hogy ingatlanjaikat a rendszerre csatlakoztassák rá.

(7) A „Natura 2000” területek és a védett lápok a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi kategóriába tartoznak, ezen területeken a kategóriára vonatkozó határértékek betartása kötelező.

(8) A településen a zajvédelmi határértékek tekintetében a 8/2002.(III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet határértékeit kell alkalmazni. Üzemi létesítményektől származó zaj esetében a lakóterületeken nappal 50 dB, éjszaka 40 dB, gazdasági területen nappal 60 dB, éjszaka 50 dB határérték megengedett. Közlekedési eredetű zajterhelés esetén az összekötő és bekötő utak mellett a lakóterületeken nappal 60 dB, éjszaka 50 dB, gazdasági területeken nappal 65 dB, éjszaka 55 dB a megengedett érték.

A létesítendő új vasútvonal mellett, a vasúti beruházás részeként a belterületek védelme érdekében a szabályozási terven jelzett, a vasútvonal és a belterület közötti sávban zajvédő létesítmény (fal vagy domb) helyezendő el. A vasútvonal mellett a vasúti közlekedésből eredő zajvédelmi határérték nappal 65 dB, éjszaka 55 db.
(9) A településen a kommunális hulladékok gyűjtésének rendszerét az új beépítésű területekre is ki kell terjeszteni. A kertes mezőgazdasági területen jól megközelíthető pontokon területegységenként kell 1-1 kommunális hulladékgyűjtő konténert kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot hetente el kell szervezetten szállítani. A kereskedelmi–gazdasági területeken a tevékenységtől függően kell a hulladékgyűjtés rendszerét – a környezetvédelmi hatósággal egyeztetett módon – kialakítani.
(10) Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gyűjtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhető.
(11) A településen távlatban kialakításra kerülnek a szelektív hulladékgyűjtés műszaki feltételei. A gyűjtőszigeteket a település nyugati és keleti szélső lakóterületei mellett, a Zalaszentgyörgy – Zalalövő útvonal mellett jelöljük ki (100 – 100 m2).

22. § [Közlekedési létesítmények]

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetben az országos és a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek, járdák, kerékpárutak, mindezek környezetvédelmi és vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.

2. Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért mellékút esetén 50-50 m-en belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

3. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló övezetben a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.

4.

5. A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

6. Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve konkrét tervi előírás hiányában az OTÉK 26. §(2) bekezdése szerint kell megállapítani.

7. A terület telkein elhelyezhető építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át - magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

8. Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket, várakozó helyeket, rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.

9. A parkolási igényeket általában telken belül kell kielégíteni.

23. § [Közművekre vonatkozó általános előírások]

1. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén illetve a vízi-közműveknél a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások figyelembe-vételével végezhető és engedélyezhető.

2. Zalacsében a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

3. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezeték) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

4. Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

5. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

6. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

7. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

8. Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

9.

10.

10a.

24. § § [Vízellátás ]

1. A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben rögzített előírások szerint biztosítandó.

2. Az új vízmű-kutak védőtávolságait és a hidrogeológiai védőövezeteit a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások szerint kell meghatározni.

3. A védőtávolságon és védőövezeten belüli beépíthetőséget a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet szabályozza, melyet beépítés esetén figyelembe kell venni, és a szerint kell eljárni.

4. A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

5. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

6. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell.

7. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani

25. § [Csatornázás ]

1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.

b. Nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közműpótló kisberendezéseket kell építeni. Zárt szennyvízgyűjtő, közműpótló berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig kivitelezhető, illetve tartható fent.

d.

e. A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.

f. A település új beépítési területein a meglévő csatornázási rendszerhez hasonlóan elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

c. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

d. Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

e. a Halastói patak mentén partéltől 6-6 m nagyságú védősávot kell biztosítani,

f. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,

g. az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó. A Zala folyó árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezető építmény elhelyezése, illetve anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.

1. A Zala folyó völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be.

2. Árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni.

5. Közművet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közművet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhető, amelynek folyamatos közműellátását biztosítani nem kell.

6. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

7. A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a. Zárt, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

b. Nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén.

8 A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

9. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

10. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyülekező csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

11. A csapadék-vízelvezető rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a vizek kártétel nélküli lefolyása a legközelebbi közcélú befogadóig biztosítva legyen. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

26. § [ Villamosenergia ellátás]

(1) A meglévő középfeszültségű 20kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: 20 kV-on belterületen 2,5-2,5 m, 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, 0,4 kV-on 1,0-1,0 m.

(2) A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles, illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.

1. A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok (villamos-energiaellátási, hírközlési) egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.

2. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

27. § [ Földgázellátás]

1. A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

2. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

3. A nagyközép-nyomású gázvezeték védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten.

28. § [ Távközlés]

1. A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal lehetőleg egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

2.

3. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

4.

5.

VI. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

29. § [Épített értékek védelme]

1. A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott országos védelem alatt álló ingatlan nem található.

2. A helyi védelemre javasolt épületek és területek a rendezési tervben kerülnek rögzítésre.

Ezek a következők: (E-02 tervlap) TELEPÜLÉSSZERKEZETI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK:- Kossuth Lajos utca –Béke utca – Rákóczi utca által határolt terület, - Kossuth Lajos utca nyugati oldala a pataktól a falu végéig, - Kossuth Lajos utca keleti oldala a 21. házszámtól (hrsz:11) a 75. házszámig (hrsz:11), - Béke utca keleti oldala végig. Helyi védendő épületek: - Római katolikus templom Kossuth u. 26. Hrsz.: 233 - Lakóépületek: Kossuth u. 7. Hrsz.: 147/1 Kossuth u. 9. Hrsz.: 146, Kossuth u. 11. Hrsz.: 145, Kossuth u. 43. Hrsz.: 31, Kossuth u. 45. Hrsz.: 30, Kossuth u. 49. Hrsz.: 26, Kossuth u. 53. Hrsz.: 22, Kossuth u. 38. Hrsz.: 237, Kossuth u. 58. Hrsz.: 255, Kossuth u. 60. Hrsz.: 256, Rákóczi u. 47. Hrsz.: 64/1, - Melléképület Kossuth u. 55. Hrsz.: 21, - Malom Tanya Külterület Hrsz.: 049
3. Településszerkezeti jelentőségű terület az úthálózat, a telekstruktúra és a beépítés védendő. Ezért meg kell őrizni a az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítés módját és magasságát Ez vonatkozik átépülés esetére is.
4. A védett épület, vagy épületrész a település történeti, faluképi, építészeti, kulturális örökségének részei, a hely sajátos karakterének kifejezője, ezért meg kell őrizni.
5. Azon ingatlanok esetében, mely telken helyi védelem alatt álló épület áll, telekalakításnál a következőket kell figyelembe venni:
a. A kialakítható legkisebb telekmélység a hagyományosan kialakult telekmélységnél kisebb nem lehet.
b. Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
6. Védett épület, illetve épületrész nem bontható. Amennyiben ez elkerülhetetlen megfelelően dokumentálni kell. Új épület építése esetén lehetőleg a védett épületet vagy épületrészeket az új épület részeként is meg kell őrizni.
7. Védett épületek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, ill. hiányuk esetén pótlandók.
8. A helyi védelem alatt álló épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
9. A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület bővítése, felújítása, átalakítása során a következőket kell figyelembe venni:
a. Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelelően lehet bővíteni.
b. Az épület tömegét és tetőformáját meg kell őrizni. A tető hajlásszöge általában 40o-45o lehet.
c. Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő.
d. Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az épületről értékelemző, építészeti felmérés-tanulmány készítését írhatja elő.
10. A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a telken új épületet kívánnak építeni, az adott övezet előírásain kívül a következőket kell figyelembe venni:
a. Maximum kétlakásos, maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 14. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti - jellemzően oldalhatáron álló - beépítéssel.
b. Az elhelyezendő épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani. A tető hajlásszöge 40o-45o lehet. Tetőfedésre csak sík, vagy sajtolt agyagcserép használható.
c. Az épületek homlokzatszínezésénél a védett épület színével összhangban kell lenni. Általában a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók.
11. A telken csak őshonos fafajták ültethetők.

30. § [Régészeti lelőhelyek védelme]

1. A település közigazgatási területén 3 db országosan védett régészeti lelőhely található. Ezek a következők:

1. Zalacséb – Zsohár patak (római kori telep) Hrsz.: 031/15 azonosítószáma: 39702

2. Zalacséb – Malom (őskor, római kor, Árpád kor) Hrsz.: 041/1, 042, 043/1, 045, 046/4, 051, 053, 059/26 azonosítószáma: 30383

3. Zalacséb – Körtvélyes (őskor és késő bronzkor/temető) Hrsz.: 072/8 azonosítószáma: 38770.

2. Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

3.

4. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

5. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

6. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

VII. TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

31. §[8]

32. § [Településrendezési kötelezések]

1. Az Étv. 29. §-a alapján beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok a következők: 169/2 hrsz. tervezett gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-4) tervezett sport-terület

2. A beültetési kötelezettségű területeket a szabályozási tervlap ábrázolja. A kötelezően telepített zöldsávokba őshonos fafajok felhasználásával 5 m-es tőtávolsággal és 5 m-es sortávolsággal védőfásítás telepítendő.

3. Az Étv. 29. §-a alapján beépítési kötelezettséggel érintett területek a következők:- Lf-1 jelű területek, - Lf-2 jelű területek, - Lf-3 jelű területek, - Lf-4 jelű területek.

4. A beépítési kötelezettség az építési telkek kialakítását követően, az építési telek eladásakor lép életbe. A beépítési kötelezettség a telek első tulajdonosváltásától számított 5 év.

33. § [Telekalakítás]

Az Étv. 23. §-a alapján telket alakítani csak telekalakítási terv készíttetésével és engedélyeztetésével lehet a következő területeken:- Lf-1 jelű terület, - Lf-2 jelű terület, - Vt-1 jelű terület, - Gksz-2 jelű terület. A telekalakítás költségei a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

34. § [Útépítési és közművesítési hozzájárulás]

Az Étv. 28. §-a alapján a jelen Helyi Építési Szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben, valamint a Telekalakítási Tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése – ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez – a települési önkormányzat feladata.

VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § [Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása]

(1) A belterületi határ változtatása a szabályozási tervnek megfelelően történhet.

(2) A belterületbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó. A beépítésre szánt lakóterületen telekalakítási engedély és új épület építésére építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott terület belterületbe vonásáról és beépíthetőségéről a képviselő-testület döntött, és erről határozatot hozott.

36. § [Záró rendelkezések]

(1) Ez a rendelet a 2006. január 01. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(2) Jelen rendelet előírásait hatályba lépését követõen induló építési ügyekre kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalacséb Községi Közös Tanácsnak Zalacséb község összevont rendezési tervéhez készült helyi építésügyi előírásokról szóló 1/1983. számú tanácsrendelete.

(4) A 13/2016. (X. 24.) önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

1

A 13. § 2. bekezdése a Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 15. § (1) bekezdését a Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

3

Az 1. melléklet a Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. melléklet a Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. mellékletet a Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.