Sárvár Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §    Az előírások hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed Sárvár (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás és a szabályozási terv szerint szabad.

2. § A szabályozási elemek típusai

(1) Kötelező szabályozási elemek:

- szabályozási vonalak,

- építési övezetek, övezetek területi határai és az azokhoz tartozó előírás,

- közlekedési célú közterületek, azon belül a településszerkezeti jelentőségű területek (gyűjtőút és magasabb kategóriák, vasutak) megkülönböztetésével, a közlekedés jellegének minősítésével (közút, vegyes használatú út, gyalogút),

- nem közlekedési célú közterületek, ezen belül a településszerkezeti jelentőségű közterületek, közparkok és erdők területeinek megkülönböztetésével a köztértől (kisebb jelentőségű közterületi zöldfelület),

- egyéb, építési övezeten, övezeten belüli, valamint közterületen ábrázolt, nem tájékoztató jellegű rajzi elem a tervezett telekhatár és a magánút kivételével.

(2) A szabályozási tervlapon kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek ± 1 m-rel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítása szükségessé válna. A módosítás nyomvonalas létesítmények, ill. 20 m-nél keskenyebb telkek esetében a szembenálló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

II. fejezet

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

3. § Tervezett beépítésre szánt területek általános előírásai

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

- beépítésre szánt területet

- tervezett beépítésre szánt területet,

- beépítésre nem szánt területet

jelöl ki.

(2) Tervezett beépítésre szánt területen a valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető építményeket, műtárgyakat és köztárgyakat kivéve építési engedély csak akkor adható, ha

a) az építési övezetek közös előírásain kívül az út (kopóréteg nélkül) elkészült. Épületre használatba vételi engedély csak akkor adható, ha a közműbekötések elkészültek, valamint a telek szilárd burkolatú úton megközelíthető, vagy

b) az a) pontban előírt kötelezettségekre tekintet nélkül

ba) az Mk jelű övezetek területén csak a jelen rendelet 14. § (1) bekezdésének

bb) az egyéb ba) pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 14. § (2) bekezdésének

előírásai teljesülnek.

4. § Az előírások fajtái

A város területén a szabályozási terv

rendeltetési

építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő)

környezetvédelmi

értékvédelmi

tilalmi és korlátozási

előírásokat alkalmaz.

RENDELTETÉSI ELŐÍRÁSOK

5. § A rendeltetési előírások

A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési előírásokat jelölheti ki:

(1) a beépítésre szánt területen

       -    lakó: (L)

       -    vegyes: (V)

       -    gazdasági: (G)

       -    különleges: (K)

(2) a beépítésre nem szánt területen

       -    közlekedési és közmű:(Kö)

       -    közpark:(Z)

       -    erdő:(E)

       -    mezőgazdasági:(M)

       -    vízgazdálkodási: (Vg)

       -    különleges beépítésre nem szánt: (K)

Beépítésre szánt területek rendeltetési előírásai

6. § Lakóterületek

(1) Nagyvárosias építési övezet (Ln)

a)    A terület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b)        A területen

1.  lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen

2.  szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő

helyezhető el.

c)    A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

(2) Kisvárosias építési övezet (Lk)

a)   A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b)   A területen

1.  lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

2.  szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c)   A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

d)   A területen, ahol a szabályozási terv zártsorú beépítést ír elő, de az illeszkedés szerinti beépítési mód nem zártsorú, ott az építéshatóság – amennyiben az építmény az egyéb előírásoknak maradéktalanul megfelel - a zártsorú beépítés helyett engedélyezheti az oldalhatáros beépítést.

(3) Kertvárosias építési övezet (Lke, Lke1)

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, Lke jelű építési övezetben legfeljebb kettő, Lke1 jelű építési övezetben legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

1. Lke építési övezetben legfeljebb kétlakásos, Lke1 építési övezetben legfeljebb négy lakásos lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény helyezhető el.

c)   A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

d)   Az övezeti előírás telekterületét kétszeresen meghaladó telekméret esetén a beépítési %-ot a kétszeres telekméretig lehet számítani, az ennél nagyobb telekméret a beépíthetőségbe csak fél értékkel számítható be. Az övezeti telekméretet négyszeresen meghaladó telek esetén a négyszeres telekméret fölötti telekrészt a beépíthetőség mértékébe nem lehet beszámítani.

(4) Falusias  építési övezet (Lf)

a)    A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b)    A területen a lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhető el.

      c)        A területen hulladékudvar kialakítható.

7. § Vegyes területek

(1) Településközpont vegyes  építési övezet (Vt)

a)    A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b)   A területen

1.  lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol az igazgatási célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá kivételesen

2.  nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c)    A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Központi vegyes építési övezet (Vk)

a)    A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

b)   A területen elhelyezhető

1.   igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át.

c)    A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

8. § Gazdasági területek

(1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezet (Gk)

a)   A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b)   A területen

1.   mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen

2.   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

(2)  Zavaró hatású ipari gazdasági építési övezet (Gip)

a)    A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b)        A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fetőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el.

(3)  Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Ge)                                              

a)    A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b)        A területen

1.   az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

2.   továbbá 10 000 m² épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények.

9. § Különleges területek

(1) Különleges kereskedelmi építési övezet (Kke)

a) A területen elsősorban a 10 000 m² hasznos bruttó szintterületet  meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele.

b) A területen kivételesen elhelyezhetők

1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá

2. szociális, szórakoztató és vendéglátó épületek.

c)    A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad.

(2) Különleges közhasználatú építményi  területek (Ki és Kiz)

a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. A területen az alábbi építési övezetekben

       - szabadidőközpont,

       - sportterület,

       - strand

       - fürdőterület,

       - kórház/szanatórium,

       - múzeum és régészeti bemutatóhely,

       - egyházi létesítmény,

       - idegenforgalmi és rekreációs építmény és terület,

       - kemping,

       - arborétum,

       - szálloda, hotel,

       - golfpálya,

       - lovas pálya,

          és egyéb a szabályozási terven rögzített funkciójú közcélú és közhasználatú létesítmény helyezhető el.

b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés és legnagyobb építménymagasság meghatározásával.

(3) Különleges bányászati építési övezet (K_b)

a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek építési övezete.

b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.

(4) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló építési övezet (Khu)

A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők.

(5) Különleges városüzemeltetési célokat szolgáló építési övezet (K_va)

a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló (pl. kertészet) számára fenntartott terület.

b) A területen csak városüzemeltetéssel (kertészettel) kapcsolatos építmények helyezhetők el.

c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is.

(6) Különleges közlekedési építési övezet (K_kö)

a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe.

b) Az építési övezetbe csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területei, illetve nagykapacitású parkolók, ha azok nem közterületek tartoznak.

Beépítésre nem szánt területek

10. § Beépítésre nem szánt területek általános előírása

A beépítésre nem szánt területeken, külterületen újonnan kialakítható telekterület legkisebb szélessége 10 m lehet.

11.§ Közlekedési rendeltetésű területek

(1) Általános közlekedési övezet (Köá)

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület: út, gyalogos út, kerékpárút.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

1.  az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá

2. A közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést kiszolgáló: közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el

c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 10 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve a töltőállomások, a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar területét, ahol a beépítettség max. 40 %, az építménymagasság max. 6,0 m lehet.

d) Gyalogos közlekedési célú területként kijelölt Posta tér és Batthyány utca 3081 hrsz-ú ingatlanának 3091/11 hrsz közterülettel határos szakaszán a 11.§ (1) b) 2. pontjában előírtakon túl pavilon, színpad, rendezvénysátor, a terület fenntartását szolgáló épület is elhelyezhető.

(2) Vasúti közlekedési övezet (Köv)

A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

12.§ Közpark övezet (Z)

(1)  Közparkok, közhasználatú zöldterületek céljára kijelölt terület. A terület min. 80%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísz, és csónakázó tó) fedetten kell kialakítani.

(2) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó épület, pavilon, szabadtéri színpad és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az építmények elhelyezésénél építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható ki.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága  legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át, a 68 hrsz Kossuth téren a telek terület 4 %-át.

 (5)  A területen – védett közpark kivételével – terepszint alatti épületek (pl. nyilvános WC, parkoló, kerti bútortároló) elhelyezhetők – kertészeti szakvélemény alapján – a közpark terület legfeljebb 10%-án, ha ez 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár. A terepszint alatti építmény felett legalább 50 cm vtg. földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára.

(6)   Új közpark, ill. közpark-felújítás, valamint közparkon belül 100 m²-nél nagyobb térburkolat létesítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.

(7)   Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni.

Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.

13. § Erdőterületek

(1) Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet-, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) Területén csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, oktatást, kutatást szolgáló létesítmények stb.) a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.

c) A területen épület újonnan nem építhető.

(2) Egészségügyi-szociális- turisztikai rendeltetésű erdőövezet(Ee)

a)   A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális- turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b)   A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5,0 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t, kivéve a kilátót.

d) Az övezetben elhelyezhető építmények összes bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telekterület 5,0 %-át.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg)

a) Az övezetbe az előző övezetekbe nem sorolható erdők tartoznak.

b) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(4) A védelmi (védett és védő), valamint az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek folyamatos karbantartására (a védett erdők őshonos állományának felújítására) az önkormányzat, a tulajdonosok, az erdészeti szervek, ill. a természetvédelmi hatóság részvételével közös programot kell készíteni, és azt az erdőtervekben érvényesíteni.

(5) Védelmi, valamint az egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.

(6) A védelmi, valamint az egészségügyi, szociális, turisztikai erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

14. § Mezőgazdasági  területek

(1) Mezőgazdasági kertes terület (Mk)

a)    A területbe a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

b)    A területen földszintes lakó-, és gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület, (kivéve: méhészet, illetve a már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

c)    A beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

d)    A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.

e)     Az építmény-elhelyezés feltételei a telkeken:

         1. Új lakóépülettel (és hozzá tartozó gazdasági épülettel) beépíthető telek:

1.1 Telekszélesség az építési helyen: min 14 m.

1.2 Telekterület:

      · Szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min. 1 ha (10 000 m²)

          ·Egyéb művelési ágú telkeken lakóépület nem létesíthető.

1.3 Beépítettség: max. 3%, de a lakóépület alapterülete maximum 200 m²-es lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

1.4 Építménymagasság: max. 4,5 m

2. Gazdasági épülettel beépíthető telek:

2.1 Telekszélesség az építési helyen: min. 10 m

2.2 Telekterület:

·   kert, szőlő, gyümölcs művelési ág esetén: min. 720 m² ;

a 720 m²-t el nem érő nagyságú, továbbá a fenti művelési ágakba nem tartozó telkeken (szántó, gyep, erdő) építmény (a nyomvonal jellegű építményeket és műtárgyaikat, valamint a köztárgyakat kivéve) nem építhető.

2.3 Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

2.4 Beépítettség: max. 3% épület (+ földdel borított pince).

2.5 Építménymagasság: max. 3,5 m.

2.      Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

(2) Mezőgazdasági általános övezet (Má)

a)      Az övezetbe a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

b)      Az övezeten a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek illetve földdel borított pince helyezhető el.

c)      Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

d)    A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, tóparttól min. 100 m távolságra kell lennie.

e)    Az építmény-elhelyezés feltételei a telkeken:

1.1 Beépíthető telek területe szántó, művelési ág esetén:

lakóépület:                    min.20 ha (200 000 m²)

gazdasági épület:   min. 5 ha (50 000 m²)

1.2 Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ág esetén:

lakóépület:             min. 3 ha (30 000 m²)

gazdasági épület:   min. 2 ha (20 000 m²)

1.3 Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összalapterülete telkenként max. 1200 m², ezen belül a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

1.4 Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

              -nem lehet nagyobb, mint 6000 m² ill. a telek 50%-a,

            -utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

1.5 Építménymagasság: max. 5,5 m, amennyiben a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani.

1.6 Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, ha az nem jár együtt szabadtéri trágyalégyüjtő létesítésével, és nem veszélyezteti a talaj és a vizek minőségét.

(3) Mezőgazdasági ökológiai korlátozott használatú övezet (Mko)

a)       Az övezetbe jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, gyakran ökológiai hálózati elemként is funkcionáló, illetve környezetvédelmi okok, vagy termőhelyi adottságok miatt korlátozott hasznosítású mezőgazdasági művelésű ágú területrészek tartoznak.

b)      A gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c)         Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

·   lakóépület nem építhető

·   gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

·   kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.

· nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

d)      Beépítés részletes előírásai:

·   A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

·   Beépítettség:      max. 0,5%, de telkenként max. 300 m² össz alapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, magas tetős, földszintes kialakítással.

·   Építménymagasság: max. 3,5 m

·   Beépítési mód: szabadon álló

            ·          előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

·   Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

15. § Mezőgazdasági  területek közös előírásai

(1) A mezőgazdasági területek a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Területükön a táji sajátosságok helyreállítása, a tájkép gazdagítása, ill. a többirányú hasznosítás érdekében erdő, sportolási célú gyep, vízfelület kialakítható, a szabályozási terven jelzett mezsgyefásítást ki kell alakítani.

(2) Mezőgazdasági területen csak tájba illő, magas tetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

(3) A mezőgazdasági területeken a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(4) Az Má és Mk mezőgazdasági övezetekben kialakíthatók anyagnyerő bányatelkek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10 000 m²-t. (A 10 000 m²-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati övezetekben, a szerkezeti terv módosítását követően alakíthatók ki. A kialakítási eljárásba minden esetben be kell vonni a bányakapitányságot, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóságokat.)

(5) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken

a)  a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló ideiglenes felvonulási épületek helyezhetők el,

b)  a felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után el kell távolítani és a rekultivációt végre kell hajtani.

(6) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak – a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után – a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető.

(7) A mezőgazdasági területeken az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben meghatározott^[1]birtoktestek és birtokközpontok az alábbi feltételekkel alakíthatók ki:

- A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

-  legalább 80 ha gyep, vagy

- legalább 30 ha szántó, vagy

- legalább 20 ha kert, vagy

- legalább 10 ha szőlő, gyümölcsös művelési ágú.

- A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 50 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

- A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m², építmény magassága max. 5,5 m lehet.

- A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – magasabb is lehet, de ez esetben elvi építési engedély kérelmet kell benyújtani.

 - Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

- Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) nem létesíthető a kertes övezetben, továbbá belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 500 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalé gyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.

- Birtokközpont, kiegészítő központ ökológiai korlátozott használatú övezetben, ill. kertes övezetben nem alakítható ki.

16. § Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai

Valamennyi mezőgazdasági és erdőövezetben a meglévő lakó (tanya-) épületek, ill. idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek – az esetben is, ha a telek nagysága, beépíthetősége ezt egyébként nem tenné lehetővé - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, ill. a SÉSZ hatályba lépését követően csak egy alkalommal, jelenlegi alapterületük max. 15 %-ával, de legfeljebb 25 m²-rel bővíthetők.

17. § Vízgazdálkodási övezet (Vg)

(1) Az övezet területébe

-    a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások) medre és parti sávja,

-    állóvizek medre és parti sávja,

-    a folyóvizekben keletkezett nyilvántartásba még nem vett szigetek,

-    a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

-    a vízbeszerzési területek,

-    a hullámterek,

-    a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

tartoznak.

(2) Az övezetben építményt elhelyezni csak a vonatkozó országos előírások rendelkezései szerint szabad

(3) Nyílt vízfelületeken – a vízügyi hatóság hozzájárulása mellett – a parti funkciókhoz kötődő ideiglenes jellegű mobil építmények elhelyezhetők a vízminőség veszélyeztetésének kizárása mellett.

(4) Az árvízvédelmi töltéseken és a körömvonaltól mért 10 m-es sávban épület, építmény (közmű) nem helyezhető, fás növényzet nem ültethető, a talaj mindennemű megbontása tilos.

(5) Vízbeszerzési területen a funkciónak megfelelő épület, építmény helyezhető el. Az épület által elfoglalt terület a vízmű telekterület 10%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg, hacsak azt az alkalmazott technológia nem követeli meg (pl. szivattyúház).

18. §

18/A.§ Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kiz)

(1) Különleges beépítésre nem szánt intézményi jelentős zöldfelülettel (Kiz)

A terület különleges célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál, ahol az egyes telkeken legfeljebb 5 %-os, az övezet területén legfeljebb 3 %-os beépítettség engedélyezhető.

(2) Különleges beépítésre nem szánt légi mentési terület (KbnLb)

a) A terület légmentési bázis létesítésére vehető igénybe.

b) Az övezet területén a légi mentés, földi kiszolgálás és a terület üzemeltetését és fenntartását kiszolgáló építmények helyezhetőek el legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.

c) Az építmények elhelyezésekor magassági korlátozásokat pl: a repülési síkot és a légügyi előírásokat is figyelembe kell venni.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

19. §  Az építési övezetek közös előírásai

(1)  

(2)   Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezeti előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:

a)   Ha a telek jelenlegi beépítettségének valamely paramétere nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a határértéket túllépő paraméter nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

Új épület vagy épületrész (toldalék) csak az építési övezeti előírásoknak megfelelően építhető. Ha az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken álló épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. A telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület(ek) csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és csak az övezeti előírások szerinti építési helyen belül bővíthető(k).

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.

(3) Amennyiben az építési övezet határa valamely meglévő telket metsz, a telekre azon övezet előírásait kell alkalmazni, amelyik az ügyfélre nézve kedvezőbb.

(4) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt gépjármű-elhelyezési igényre az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely-biztosítási kötelezettség elősegítésére e  rendelet előírásai az irányadók.

20. §  Kialakult szabályozási paraméterek esetére vonatkozó előírások

(1)   Ha az építési övezet egyes jellemzőinek helyén 0 kód áll, az a kialakult állapothoz való illeszkedést jelenti.

(2)   A legnagyobb beépítettséget, a legkisebb zöldfelület mértékét és a megengedett legnagyobb építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen, a 4., 5. és 6. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. A 0 kódú, 100 %-os be-építettség (4. sz. táblázat) csak kialakult esetben, ill. a szabályozási tervlapon jelölt helyen engedélyezhető. Az 1. kódszámú, előírás nélküli legkisebb zöldfelületi % (5. sz. táblázat) a kialakult, 100 % beépítettségű építési övezetekre alkalmazható. 0 kódos kialakult építési magasság (6. sz. táblázat) csak meglévő egyedi, meg nem változtatható beépítés (templom, vár) esetén alkalmazható az építési övezet kódjában.

(3)     Kialakult beépítési mód esetén a telekre jellemző, meglévő beépítési módot meg kell tartani. Attól eltérni csak egy tömbön belül vegyesen előforduló beépítési módok keveredése esetén lehet úgy, hogy a szomszédos telek érdekét ne sértse: oldalhatáros és szabadon álló vegyes beépítésnél az oldalhatáros beépítés szabadon állóvá változhat (de a szabadon álló nem módosítható oldalhatárosra, ha a szomszédos telek beépítését ezzel korlátozza), ill. a jellemzően nem zártsorú beépítésű tömbben előforduló zártsorú beépítés változtatható oldalhatárosra vagy szabadonállóra a tömbre jellemző beépítési módnak megfelelően.

(4) Kialakult telekméret esetén a telek területe csak úgy változtatható, hogy a tömbben előforduló jelentősen eltérő nagyságú telkek területe egymáshoz közelítsen. Az övezeti táblázatban rögzített, beépítési módtól függő legkisebb telekméret alá az építési telkek telekmérete nem csökkenthető.

(5) Ahol a beépítés az illeszkedés szabályai szerint történik, az építtető kérheti az építési hatóságtól a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

21-26. §

27. § Építési övezetek általános előírásai

(1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásai (továbbiakban sajátos előírások) az 1-6. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják.

(2) A lakótelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, és szintterületük a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított érték legfeljebb kétszerese lehet, de nem haladhatja meg a 80 %-ot.

(3) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál sem léphető túl sík terep, ill. 5 %-nál kisebb lejtés esetén. 5 %-nál meredekebb lejtő esetén a lejtőoldali homlokzatmagasság az övezetre előírt építménymagasság max. 1,25-szöröse lehet.

(4) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:

a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be;

b) épületrész kinyúlása közterület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 m-nél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át;

(5) Zártsorú beépítés esetén

a) az újonnan megvalósuló épületnél és bővítés esetén az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – 20,0 métermélységig zártsorúan beépíthető, ezen túl a hátsókert megtartásával oldalhatárosan a kialakult, jellemző oldalhatárra beépíthető. A hátsókert és az oldalkert minimális mérete azonos az épület hátsókertre, ill. az oldalkertre néző homlokzatának építménymagasságával (homlokzatmagasságával) azzal, hogy a hátsókert legalább 6 méter. A beépített oldalhatáron csak tűz gátló szerkezetek építhetők be. Meglévő, zártsorútól eltérő beépítési módú épület megtartható, felújítható, a szomszédos telek beépítése során adottságként figyelembe veendő. Második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az előírt alsó értéket nem éri el;

b) a saroktelek beépítettsége az övezetre előírt megengedett beépítést max. 20 %-kal meghaladhatja.

(6) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

(7) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állapot megóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.

(8) Településszerkezeti jelentőségű közterületről kisgarázs (Legfeljebb 2 db személygépkocsi befogadására alkalmas, max. 40 m² alapterületű személygépkocsi-tároló) közvetlenül nem nyitható.

(9) A kisvárosias, kertvárosias építési övezetekben, valamint a települési értékvédelem területein telkenként csak egy gépjármű közlekedésre alkalmas bejárat nyitható.

(10) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek.

(11) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakó- és üdülőépületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.

(12) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy kertvárosias lakóterületen a beépítési vonal 5 m, vagy kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követi. Településközpont vegyes területbe tartozó Rákóczi utcai ingatlanok esetében a kialakult előkert méret megtartható, vagy az előkert méretét 5 m-ben kell meghatározni.

(13) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét az Országos Településrendezési és Építési Követelmények magyarázatában foglalt arányban és a földtakarás vastagságának függvényében a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni.

(14) A lakóépület és szálláshely szolgáltató, valamint vendéglátó épület részére telken belül kialakított személygépjármű-parkoló szakszerűen kivitelezett beton gyeprácsos felülete 75 %-ban beszámítható az építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi minimum értékébe.

(15)-(16)

(17) Újonnan az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb telek nem alakítható, kivéve azon telekrendezéseket, ahol az övezeti előírásnál kisebb telek esetén olyan telekalakítás történik, mely az övezeti előírás szerinti telekméret elérésének irányában hat. Ez esetben a telekrendezés akkor is engedélyezhető, ha a teleméret - az övezeti előírások felé történő elmozdulás ellenére - nem éri el az előírt minimális telekméretet.

(18) 10 %-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság bármely építési övezetben elrendelheti, hogy az építési engedély kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni.

(19) 1 m-t meghaladó terepmunkával járó beavatkozás engedélyköteles.

(20) A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

28. § Zaj elleni védelem

(1)   Sárvár területén az alábbi zajvédelmi területek kerültek kijelölésre:

       a)  az érzékeny (zajvédelmi szempontból fokozottan védett)

       b)  az átlagos érzékenységű I.,

       c)  az átlagos érzékenységű II.,

       d) a nem érzékeny,

       e)  semleges

       területek.

(2)   Zajterhelési határértékek a megjelölt területeken:

a)    Üzemi létesítménytől származó zajterhelési határértékei (megengedett egyenértékű A-hang nyomás-szintje)

b) Az építőipari kivitelezési tevékenységből származó, illetve a közlekedésből származó zaj esetében a vonatkozó országos előírások szerinti terhelési határértékeket kell betartani.

Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje:

(3) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a zajterhelési határértékeket. A zajterhelési határértékek teljesülésének helyeiről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) Az előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

29. § Levegőminőség szabályozás

(1)-(2)

(3) Sárvár közigazgatási területén a szabályozási terv az alábbi levegőtisztaság-védelmi kategóriákat jelöli ki:

a) Kiemelten érzékeny

A kategóriában az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes országos érvényű előírásokat, illetve határértékeket kell alkalmazni. A területen csak nem terhelő hatású, védelmi övezet kijelölését nem igénylő létesítmény alakítható ki.

b) Átlagos érzékenységű – 1 kategória

A területen az országos érvényű rendeletekben foglalt előírásokat és határértékeket (légszennyezettség egészségügyi határértékeit) kell érvényesíteni (kivéve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkoztatottakat). A területen csak max. csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki.

c)        

d) Átlagos érzékenységű – 2  kategória

A területen csak max. közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki.

e) Nem érzékeny kategória

A területen jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös hatással járó működésű létesítmények is kialakíthatók –a megfelelő védelmi övezet figyelembevételével.

f) Vonalas levegőtisztaság-védelmi kategória

(országos közút és vasút védelmi területe)

A területen a vonalforrásokra vonatkozó országos érvényű előírások szabályai tartandók be.

(4) Az egyes levegővédelmi területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely az országos besorolásnak megfelelő szennyezettségi értékek betartását nem veszélyezteti.

(5) Új létesítmények engedélyezésénél a területen előírt határértéket be kell tartani, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrással rendelkező létesítmény technológiai engedélyezési eljárásakor vizsgálni kell a területen való elhelyezhetőséget.

30. § Felszín alatti és felszíni vízvédelem területei

(1) Sárvár közigazgatási területén található vízvédelmi területek:

- hidrogeológiai (ivóvíz kutak) védelmi terület,

(2) A hidrogeológiai és termálvízvédelmi területen építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával folytatható. A hidrogeológiai védőterület ("B" védőövezet) területén a vonatkozó országos előírásokat kell alkalmazni. 

a) a védőidom területén egyedi vizsgálat szükséges:

- mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása,

- ásványolaj és olajtermékek előállítása, feldolgozása, tárolása,

- salak- és hamu lerakása,

- veszélyes hulladék gyűjtése,

- élelmiszeripari hulladék tárolása,

- üzemanyagtöltő állomás létesítése

- bányászat,

- új kút létesítése ill. fúrása,

- a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység esetén.

b) a védőidom területén tilos:

           - veszélyes hulladék ártalmatlanító üzemeltetése, veszélyes hulladék tárolása ill. lerakó létesítése,

           - erősen mérgező és radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, lerakása és tárolása,

           - hígtrágya és trágyalé leürítése,

           - növény védőszer tárolása.

(3)

ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

31. § Települési értékvédelem területei

(1) A helyi települési értékvédelem :

- védett utcaképek, térfalak

- helyi városszerkezeti jelentőségű terület (védett telekstruktúra)

- helyi védelem alatt álló épület, vagy épületrész

(2) Védett utcaképek, térfalak területén az utca vezetése nem változtatható meg, az utca nem szélesíthető (hacsak a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik), a történetileg kialakult beépítési vonalat meg kell tartani új építés esetén is.

(3) Helyi városszerkezeti jelentőségű területeken a történetileg kialakult telekstruktúra megőrzendő, a telkek szélessége, ritmusa nem változtatható, telekösszevonás, telekmegosztás nem engedélyezhető, hacsak a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik. Telekkorrekció az utcavonalon álló épület mélységéig nem végezhető.

(4) Helyi védelem alatt álló épület felújítása, átalakítása esetén a védett homlokzatokat lehetőség szerint meg kell tartani vagy az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármely beavatkozás esetén a városi főépítész véleményét ki kell kérni.

(5) Helyi védelem alatt álló épületrész (pl. védett homlokzat) lehetőség szerint nem bontható le és nem alakítható át, az épület többi - védelem alatt nem álló - részének átalakítása csak olyan módon engedélyezhető, hogy az a védett épületrész látványát ne zavarja.

            A település régészeti területeivel kapcsolatosan a vonatkozó országos jogszabályok szerint kell eljárni.

Az országos védelem alatt álló területeken és objektumokkal kapcsolatosan a vonatkozó országos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

32. § Táj- és természetvédelem  területei

Sárvár közigazgatási területén az alábbi természetvédelmi területek találhatók, illetve kerültek kijelölésre (meglévő és tervezett védelem által):

(1) Országos jelentőségű természetvédelmi területek:

Országos jelentőségű természetvédelmi területek (meglévő és tervezett)

(2) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek (meglévő és tervezett)

Védett parkok, történelmi kertek és különleges intézménykertek

- Város- és utcaképi értékű zöldfelületi elemek

(3) Ökológiai hálózat területe

(4) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(5) Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

(6) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen az országos előírások szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság és a település jegyzője az eljáró szerv.

(7) A helyi jelentőségű védett kerteket, parkokat, valamint az egyedi természeti értékeket érintő bármilyen  tevékenység, építmények elhelyezése, bővítése stb. csak Sárvár város helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló rendelete alapján végezhető.

(8) Az ökológiai hálózat területén újabb beépítésre szánt terület kijelölése ill. a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(9) Védett természeti területen, Natura 2000 területen, ex-lege területen és természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületen az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell.

(10) Tájképvédelmi területen 6,5 m-nél magasabb homlokzatmagassággal, 7,5 m-t meghaladó épületrésszel rendelkező, vagy 300 m2-t meghaladó alapterületű épületek engedélyezési eljárása során a városi főépítész véleményét ki kell kérni. Amennyiben a városi főépítész ellenvéleményt ad, ki kell kérni az illetékes területi tervtanács véleményét.

TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK

33. § Tilalmak

(1)   A közcélú tilalmi területbe eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak.

(2)   A változtatási tilalmi területbe tartozó ingatlanok a területre készítendő szabályozási terv jóváhagyásáig de legfeljebb a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 évig - változtatási tilalom alatt állnak.

34. § Korlátozások

(1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási területébe eső, a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás és élelmiszer-kereskedelem céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető.

(2)   A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak az építés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján helyezhető el.

(3)   Árvízvédelmi korlátozási területen építési engedélyt adni csak az illetékes szakhatóság engedélyével, annak előírásai szerint (pl. a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel) lehet, vagy a terület árvízvédelmét - az illetékes szakhatóság előírásai szerint - meg kell oldani.

Nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül tervezett létesítmények tervezésekor az illetékes szakhatósággal egyeztetni kell és az építésengedélyezési eljárásban a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni. A mentett oldali töltéslábtól mért 110 m-es területsávon belül térszín alatti garázst vagy pincét építeni tilos.

A holtágak hasznosítása, esetleges vízkivétel ill. visszavezetés csak az élőmeder állandósításával ill. torkolati műtárgy kialakításával a szakhatóság vízjogi engedélye alapján történhet.

(4) A vasút védőterületének korlátozási területén - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az általános érvényű országos előírásokban előírtak figyelembevételével helyezhető el.

Az országos vasutak védőterületén – a szabályozási terven jelölt telkeken ill. telekrészeken építkezés csak a vonatkozó szakági előírások által korlátozott formában külön hozzájárulással engedélyezhető.

(5) Országos közút védőterületének korlátozási területén - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az általános érvényű országos előírásokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(6) Az elővásárlási korlátozás területén a telkeken az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn.

(7) Telken belüli Védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel.

A telken belüli védőfásítás

-    védőfásítás esetén háromszintes sűrű növényállomány alakítandó ki,

-    keretező fásítás esetén legalább 1 fasor, 1 cserjesor,

-    mezsgyefásítás esetén 1 fasor

telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.

(8) A hátsókert területét növényzettel fedetten kell kialakítani, melyen belül épület nem építhető.

(9) Bányatelek korlátozási területén csak a bányászatról szóló országos rendelkezések szerint szabad eljárni.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

35. § Közlekedési előírások

(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott területet biztosítani kell.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az országos rendelkezések alapján helyezhetők el.

(3) A közlekedési célú közterületeken (út, tér, gyalogos út, kerékpárút, stb.) az országos rendelkezések előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők. A szabályozási tervlap építési hellyel meghatározhatja a pavilonok telepítési helyét ill. egyes városrészekben, vagy utcákban megtilthatja pavilonok építését.

(4) Gépkocsi tároló rendeltetés módosítása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(5) A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek, területek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetők legyenek.

35/A.§

(1) Amennyiben az építtető Sárvár város településszerkezeti tervében meghatározott beépítésre szánt területén, a rábasömjéni, újmajori és lánkapusztai városrészek kivételével, építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához várakozóhelyek számának növekedésével járó új épület építésére, meglévő épület átalakítására, bővítésére, valamint rendeltetésének módosítására kér építési, illetve fennmaradási engedélyt, engedély nélkül végezhető tevékenységet folytat (továbbiakban: építés) továbbá az új építés során meglévő várakozóhelyet szűntet meg, akkor a várakozóhelyek vonatkozásában az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó szabályai  a (2) – (10) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.

(2) Az építés során az OTÉK-ban megállapított parkolóhelyeket a 35/A §  (3)-(11) bekezdésében szabályozott eltérésekkel- elsősorban az építtető saját telkén kell biztosítani.

(3) Lakásépítéshez a parkolóhelyet saját telken kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, a parkolóhelyek a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyedi hozzájárulásával legfeljebb 100 m-en belül más telken létesítendő parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(4) A Rákóczi út,   Várkerület, Kossuth tér, Batthyány utca, Sylvester J. utca, Ady utca, Papp köz, Dózsa utca, Deák Ferenc, Széchenyi és Hunyadi utcákkal határos építési telkeken a vendéglátó üzletekhez és a kereskedelmi szálláshelyekhez az OTÉK-ban előírt parkolóhely normáktól -50 %-os eltéréssel kell megállapítani a parkolóhelyek számát.

(5) Május 01. és október 31. között üzemelő vendéglátó ipari előkertekhez, továbbá az említett időszakban vendéglátó ipari előkertként, az év további részében pedig pavilonként funkcionáló építményekhez nem kell parkolóhelyet biztosítani.

 (6) Autószerelő műhely, valamint autókereskedés létesítésénél 60 m2 árusító ­– (szolgáltató) tér nagyságáig az OTÉK által előírt parkolóhely-normáktól + 25 %-os eltéréssel (növeléssel) kell a parkolóhelyek számát megállapítani. 60 m2 alapterületen felül az OTÉK parkolóhely-normái az irányadóak.

 (7) Az egészségügyi intézmények (fekvőbeteg ellátás), továbbá kulturális vagy sport célra építendő létesítmények esetében, ha a megépítendő parkolóhelyek száma 100 db felett van, a 100 db feletti mennyiség legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(8) Az iparterületen ipari tevékenységet folytató létesítmények esetében az építési engedélyezési eljárás során az OTÉK-ban előírt parkolóhely-normáktól - 50 %-os eltéréssel (csökkentéssel) kell megállapítani a parkolóhelyek számát.

(9) Az iparterületen a létesítményhez szükséges parkolóhelyeket kizárólag az építési telken kell kialakítani.

(10) A (4) – (8) bekezdésekben megfogalmazott kedvezmények megállapításánál az építéstervezés során hatályos jogszabályi előírások alapján számított, ténylegesen kiépítendő parkolóhely számot kell figyelembe venni. A már kiépített és meglévő parkolóhelyek megtartása után kedvezmény nem adható.

36.§ Általános közmű előírások

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, a

-    vízellátás,

-    szennyvízelvezetés és tisztítás,

-    csapadékvíz-elvezetés,

-    földgázellátás,

-    távhőellátás,

-    villamosenergia-ellátás,

-    kábel TV,

-    távközlés

számára a helyet közterületen, magánúton, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Az elhelyezésnél a vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani.

Az előírások szerint védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási tervlapon jelölt fásított, illetve fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(7) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével, az ágazati előírások szerint kell megoldani. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(8) A közműveknek és védőtávolságainak közterületen kell helyet biztosítani. A közterületen túlnyúló védőtávolságra is szolgalmi jog bejegyzése szükséges.

(9) Meg kell szüntetni a nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt szennyvízbevezetéseket.

(10) A csapadékvíz elvezetését nyílt, vagy zárt hálózat kiépítésével kell megoldani.

(11) Új villamos energia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási és távközlési hálózatok építését lehetőleg földkábelbe fektetve szabad engedélyezni.

37.§ Ágazatonkénti közmű előírások

(1)     VÍZELLÁTÁS

Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az adott vezeték-keresztmetszet mellett:

-    300 mm átmérőig   3 m,

-    700 mm-ig              5 m,

-    1200 mm-ig            7 m,

-    1200 mm felett      8 m.

a)    A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b)    A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték-hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel.

c)    Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglévő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály alapján.

d)    Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

e)    A termálvíz hasznosítására és védelmére a szakirányú szabványok és előírások betartandóak.

(2)

(3)     ÁRVÍZ-, BELVÍZVÉDELEM

a)    Az első- és másodrendű árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától, illetve magas part élétől 10,0-10,0 m. A töltés mentett oldali lábától mért 110 m-es, a vízoldali lábától mért 60 m-es sávban anyag-gödröt csak az illetékes szakhatóság előzetes engedélyével szabad létesíteni. A védősávon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A terület csak kertgazdálkodás céljára ill. nem fásított zöldterületként, gyepterületként hasznosítható.

b)    A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak az illetékes szakhatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

c)    Árvíz- és belvíz veszélyeztetett területen építményt elhelyezni csak az árvíz-, illetve belvízvédekezéssel az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.

d)    A Rába folyó partvonalától mért 10-10 m, a holtágak és a belvízcsatornák part élétől mért 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m sáv biztosítandó. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, illetve olyan tevékenység végzése amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(4)     VÍZELVEZETÉS

a)    A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m.

b)    A városi szennyvíztisztító telepről, az iparterületekről és a szennyvíztisztító kisberendezésekből elvezetett tisztított szennyvíz élőfolyásba csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. Közvetlen élővízbe szenny- és csapadékvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad.

c)    A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban a telkek bekötő csatornáit, a hálózatépítést elősegítő pályázatokban meghatározott feltételek szerint, a csatorna megépítése után a közcsatornára, kötésre – várhatóan a bekötést követő egy éven belül – kötelezni kell. A bekötés megvalósítása után a helyi szennyvíz közműpótló berendezéseket szakszerűen fel kell számolni.

d)    Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

e)    A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza, szétszórt beépítésű területeken a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló, illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani.

f)    A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer megépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

g)    A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.

h)    A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel terhelt gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

i)

(5)     VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS

A villamos művek biztonsági övezetét a vonatkozó országos előírások szerint kell biztosítani.

a)    A villamosenergia-hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető.

b)    Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást fenn kell tartani.

c)    Városképvédelmi szempontból a villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a jelen rendelet (31.§-ában) a felsorolt települési értékvédelmi övezeteken földkábelbe fektetve kell építeni.

d)    Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni.

e)    A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett nem lakó épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben, illetve süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is.

f)    Új közvilágítási hálózat létesítésekor, vagy meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(6)     FÖLDGÁZELLÁTÁS

A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.

A nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mérve 23-23 m.

A nagyközép nyomású vezeték biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetéké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.

a)    Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán föld felett, illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

b)    Parapet-konvektoros fűtési rendszer létesíthető.

(7)     TÁVHŐELLÁTÁS

a)    A meglévő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell helyezni.

b)    Új távhő vezeték-építést csak föld alatt szabad elhelyezni.

(8)     HÍRKÖZLÉS, TÁVKÖZLÉS

a)    Városképvédelem szempontból táv- és hírközlési hálózatokat a jelen rendelet (31.§-ában) felsorolt települési értékvédelmi övezeteken belül csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

b)    Építési engedélyköteles távközlési tornyot és antennát a város területén elhelyezni a városi főépítész szakvéleményére alapozottan a képviselő-testület eseti hozzájárulása alapján szabad. Az építés feltételeit elvi építési engedélyben kell tisztázni.

38. § Zöldfelületi előírások

(1) A szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi közkertek nem csökkenthetők.

(2) Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület igénybevétele esetén az elvesző biológiai aktivitásértéket a beruházónak kell pótolni a vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek megfelelően.

(3) Korábbi beépítésre szánt területen újonnan biológiailag aktív felületet, zöldfelületet igénybe venni csak a levélfelület-index egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett lehet. A visszapótlást biztosító növénytelepítések mennyiségét, fajtáját, helyét az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Teljesülése a használatba vételi engedély megadásának előfeltétele.

A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítendők:

Egy egységnyi erdőterület (levélfelület-index: 10) megszüntetésével járó levélfelület-csökkenés

-    1,7 egységnyi gyep

-    1,4 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

Egy egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés

-    1,3 egységnyi gyep

-    1,1 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

Egy egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelület-csökkenés

-    0,7 egységnyi gyep

-    0,5 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

Egy egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés

-    0,5 egységnyi gyep

-    0,4 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkolásával pótolandó.

A visszapótlásra szánt növényzet kiültetését az építési területen – vagy ha e kötelezettség a terület hasznosítását gátolná, vagy túlültetést okozna, úgy telken kívül, (de lehetőleg hatóterületen belül) – kell elvégezni.

(4) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(5) A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(6) Zöldfelületek rekonstrukciója csak kertészeti kiviteli tervek alapján végezhető.

(7) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos fajok alkalmazásával kell biztosítani. Ennek igazolására a tervdokumentáció mellékleteként kertészeti tervet kell benyújtani.

39. § Általános környezetvédelmi előírások

(1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek nem lépik túl a szabályozási terv környezetvédelmi előírásaiban és a vonatkozó jogszabályokban előírt – határértékeket.

(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és jelen rendelet előírásai, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(3) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított.

(4) Építési telken keletkezett hulladékot – annak elszállításig – csak saját telken belül szabad tárolni.

(5) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(6) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyezés veszélyét hordozó szabadtéri tárolásokat, illetve tevékenységeket csak vízzáró burkolattal ellátott felületen lehet végezni. A lefolyó vizeket fel kell fogni és tisztítani, vagy előkezelni kell.

(7) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.

(8) Kommunális szennyvíz a központi belterületen csak közcsatornába, egyéb belterületen közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(9) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(10) Külterületen az élővizek partjától számított 50, illetve 100 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül új építési telek nem alakítható, újonnan gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(11) Dögkút Sárvár közigazgatási területén nem létesíthető.

(12) Hulladékudvar létesítése csak gazdasági területen engedélyezhető.

(13) Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(14) Településszerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületek mentén új lakószoba csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.

(15) 10 000 m² bruttó szintterületű épület csak környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján engedélyezhető.

(16) A település közigazgatási területe a felszín alatti és felszíni víz védelme szempontjából nitrát érzékeny, kiemelten érzékeny terület, ennek megfelelően Sárvár közigazgatási területén mezőgazdaság tevékenység a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végezhető.

(17) A település közigazgatási területén csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

(18) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

40. § A közterületek általános előírásai

(1) Települési értékvédelem alatt álló közterületeken, valamint a települési értékvédelem alatt álló épületek utcafrontja által érintett közterületi szakaszokon hirdető berendezés

magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t,

felülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

(2) Közterületen a 2,0 m²-t meghaladó méretű reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb, mint a közlekedési terület szabályozási szélessége.

(3) A település táj- és természetvédelmi területén hirdető berendezés nem helyezhető el.

IV. fejezet

A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

41. §

(1) Batthyány u. - Dózsa György u. közötti terület

a) a területen a megkezdett passzázs rendszer kialakítását folytatni kell.

b) a tömbbelsőben a passzázsok menti belső beépítés építménymagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t. Az épületek magas tetősen építendők a közterülettel párhuzamos gerinccel.

(2) Tizenháromváros

a) A településrész falusias beépítési karakterét meg kell tartani, épületek csak oldalhatáron állóan építhetők, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel, utcára néző oromfallal. Az utcai homlokzaton csak 2 db max. 1,40 m széles, álló formátumú ablak helyezhető el. A tetőfedés anyaga csak cserép lehet, fémtető, tegola nem alkalmazható.

b) Az utcabútorozás csak faanyagú és rusztikus lehet, el kell térnie a történeti belváros bútorozási stílusától.

(3) Új rekreációs területek a tavaktól délre az árvédelmi töltésig

a) Az új épületek tengelye az idegenforgalmi körútra merőleges kell legyen, az úttal párhuzamosan látványt lezáró térfal nem alakítható ki.

b) Az épületeket a természetes környezetbe illesztetten, minél nagyobb növénytakarással kell kialakítani.

(4) A Várkerület teljes területén, a Nádasdy utca - Árpád utca - Hunyadi utca - Dózsa György utca - Deák Ferenc utca által határolt tömbökben, a Deák Ferenc utca keleti oldalán a Várkerület és a Móricz Zsigmond utca közötti szakaszon, a Várkerület – Malom utca – Gyöngyös – Rákóczi utca által határolt tömbben és a Tizenhárom város utca északi oldalán a Hold utcáig újonnan az utcavonalon magas tetős, az utcai épületszárnynál az utcával párhuzamos gerincű, legalább 6,5-9,0 m és legfeljebb 7,5-12,5 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezés mentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.

(5) Vízi színpad a vonatkozó országos előírások betartásával a Csónakázó tavon létesíthető.

(6) Az Ady utcában, a Várkerületen és a Batthyány utca elejétől a körforgalomig terjedő szakaszon a homlokzatot érintő bármilyen jellegű, nem engedély és bejelentés-köteles változtatás (átalakítás, felújítás) esetén a városi főépítész véleményét ki kell kérni.

(7) Rábasömjénben, a Hegyközség belterületi részén, Csénye-Újmajorban, Lánkapusztán és a Szombathelyi út déli oldalának vasúton túli területén közcsatorna kiépítésének hiányában közműpótló berendezés használata megengedett, de ez esetben az elhelyezhető lakásszám max. 1 db. Szilárd tüzelés csak Csénye-Újmajorban engedélyezhető.

41/A. § A volt cukorgyár és a volt ATEV telep területe

(1) A Szatmár utca, árvízvédelmi töltés, Rába folyó, 0357 hrsz-ú terület 84-es számú főút és a Rákóczi utca által határolt terület (továbbiakban: volt cukorgyár és ATEV telep) vonatkozásában a rendelet előírásait a jelen szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendelet 19.§ (2) bekezdés b) pontja második mondata nem alkalmazható.

(3) A rendelet 34.§ (3) bekezdése (Árvízvédelmi korlátozási terület) az alábbiak szerint alkalmazandó:

Árvízvédelmi korlátozási területen a vízjárta területen építési engedélyt adni csak az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával, annak előírásai szerint (pl. a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel) lehet.

Nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül tervezett létesítmények tervezésekor az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel egyeztetni kell és az építésengedélyezési eljárásban a szakhatósági hozzájárulását meg kell szerezni. Térszint alatti építmény elhelyezése e szakhatósági hozzájárulás függvényében lehetséges.

A holtágak hasznosítása, esetleges vízkivétel ill. visszavezetés csak az élőmeder állandósításával ill. torkolati műtárgy kialakításával a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízjogi engedélye alapján történhet.

(4) A rendelet 37.§ (3) bekezdése Ágazatonkénti közmű előírások, Árvíz- Belvízvédelemre vonatkozó rendelkezései kiegészülnek azzal, hogy a volt cukorgyár és ATEV telep területén a szabályozási tervben jelölt területeken a felszíni vizek közcélú elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését lehetővé kell tenni. Az árvízvédelmi gátakkal és zsilipekkel szomszédos területeken biztosítani kell a műtárgyak megközelíthetőségét, kezelhetőségét. Ezek érdekében az ingatlan-nyilvántartásba szolgalmi jog bejegyezhető az önkormányzat javára.

(5)

(6) A legnagyobb építménymagasság a szabályozási tervlapon jelölt 1. zónában 6,5 m (3. kód), a 2. zónában 16,5 m .

(7) az 5. sz. táblázat által meghatározott zöldfelületi %-ok szerinti besorolás

            Ki: minimum 40 % (4. kód)

Kke: minimum 25 % (6. kód), (újonnan való alkalmazása esetén OTÉK alóli felmentés szükséges)

(8) A Ki jelű övezetekben az engedélyezési terv kiadásához kertépítészeti és növénykiültetési terv megléte szükséges.

(9) A területen a csapadékvizek elvezetése csak zárt csapadékvíz csatornában történhet.

41/B. § A gyógyhely területére vonatkozó előírások

(1) A gyógyhely területe és határa területén belül minden közhasználatú építmény építhető.

(2) A gyógyhely védőterületének határán belül a területek közhasználata olyan mértékben korlátozható, hogy az ne jelentsen megközelítési akadályt a közhasználatú építmény eléréséhez.

41/C. § Az intézménykert jellel ellátott területre vonatkozó előírások

(1) Az intézménykert jellel ellátott területen belül korlátozott közhasználatot kell biztosítani, amely a földrészlet területén a követező létesítmények elhelyezését lehetővé teszi és korlátozott közhasználatának lehetőségét biztosítja:

a) gépkocsi parkolóhely

b) díszburkolat, dísztér, díszkert

c) gyalogút, kerékpárút

d) közhasználatú építmény, berendezési tárgy.

 (2) Az intézménykert közhasználat számára való nyitva tartásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) Az intézménykert területén az előkert mértéke 0,0 m.

V. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

42. § Fogalmak

Jelen szakasz az Étv. és OTÉK rendelkezéseiben nem szereplő, vagy attól a jelen rendeletben eltérő jelentéstartalommal használt kifejezéseket tartalmazza.

A rendelet alkalmazása tekintetében:

1.  Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési övezetekben alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési övezetre jellemző beépítési módra, módokra utal. Ilyen telkeken az adott építési övezetben kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni.

2.  Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.

3. Beépítési mód: Az építési hely építési telken való elhelyezésének módja. Az épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni. Beépítési módok: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra)

4.      Beépítési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 hosszúságú külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.

5.      Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírás értéke legalább 10%, kivéve a különleges (különleges intézményi, bányászati, közlekedési stb.) építési övezeteket, ahol ennél kevesebb is lehet.

6.      Építmény-szintterület:

nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,

bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe,

összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű.

7.      Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy

a települési művi/épített értékek védelemére, vagy

a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

8.      Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az építési hely, továbbá az oldalkert hátsó telekhatárra néző határvonala közötti telekrész.

9.      Helyi jelentőségű természetvédelmi terület:

A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.

A rendelettervezet szerint

- fa, facsoport, erdő kivágása vagy ültetése,

- kutatás,

- gyep feltörése és felújítása,

- nád és más növényzet égetése,

- az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó fa, facsoport, fás legelőn levő fa kivágása, telepítése,

- bármilyen építési tevékenység,

- művelési ág megváltoztatása, valamint

- természetvédelmi célt károsan befolyásoló bármely tevékenység

csak jegyző hozzájárulásával történhet.

A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak honos fafajok telepíthetők.

Védett fasorban levő fa, továbbá egyedi védelem alatt álló fa kivágása, csonkolása 10 m-es körzetében energiavezetékek vezetése, árkolás csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével történhet.

10.  Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.

11.  Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.

12.  Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el.

Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az

  -           vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,

     -        vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel

határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással.

13.  Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési övezet, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

14.  Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozási tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít.

15.  Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális- turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.

16.  Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadon álló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. Az építési övezeti paraméterek (telekterület, beépítettség, zöldfelület mértéke) meghatározása szempontjából figyelembe vett terület.

17.  A Közművesítés részleges, ha legalább:

-          a közműves villamosenergia-szolgáltatás,

-          a közműves ivóvíz-szolgáltatás,

-          a korszerű közműpótlóval (az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással) történő szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés, továbbá

-          a nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés

      az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.

18.  A Közművesítés teljes, ha legalább:

-          a közműves villamosenergia-szolgáltatás,

-          a közműves ivóvíz-szolgáltatás a biztonságos tűzi víz ellátással együtt,

-          a vezetékes gázellátás vagy távhő

-          a közműves szennyvízelvezetés továbbá

-          nyílt vagy fedett árokrendszeres csapadékvíz-elvezetés

      az adott területen biztosított.

19.  Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.

20.  Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.

21.  Különleges területek építési övezetei: A rendeltetési területegységek egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű terület felhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen területegységeken a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét.

22.  Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy építési övezeti határral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

23.  Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési területegység előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítményeknek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

24.  Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbítására, illetve változtatására szolgál. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

25.  Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy

-           vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,

-           vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel

határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.

26.  Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem  haladhatja meg.

27.  Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet nem nagyobb mint 100 m², valamint az építmény magassága legfeljebb 3,2 m.

28.  Rendeltetési területegységek: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak.

29.  Részletesebb szabályozási terv: Olyan tervművelet, melynek eredményeként egy-egy városrészre vonatkozó sajátos előírások, ill. a szabályozási tervlapon addig rögzített elemeken túli részletesebb rajzi, ill. szöveges szabályozási elemek kerülnek rögzítésre.

30.  Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik.

31.  Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

32.  Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el.

A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok

- vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

-           vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel

határosak.

A jelen rendelet a szabadon álló beépítési mód két típusát különbözteti meg:

- szabadon álló-általános:

A szabadon álló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége.

- szabadon álló-telepszerű:

A szabadon álló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége.

33.  Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy

- szövegben, vagy csak

- rajzilag
rögzíthetők,

A szöveges szabályozási elemeket a SÉSZ, a Sárvári Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap rögzíti.

34.  Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

35.  Szabályozási terv: A rendelet (SÉSZ: Sárvár város Építési Szabályzata) rajzi kiegészítése és melléklete, így jogszabály, és annak elválaszthatatlan része.

36.  Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

37.  Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt terület együttes területe.

38.  Tervezett beépítésre szánt terület: Azok a beépítésre szánt területek, melyek a jelen rendelet hatálybalépésekor a szabályozási terv szerinti telekrendezés még nem történt meg.

39.  Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.

40.  Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.

41.  Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

42.  Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.

43. § A helyi előírások táblázatai, függelékei és mellékletei

1. melléklet: Építési övezetek előírási paraméterei

1. függelék: Sárvár műemlékei 2008.

2. függelék: Sárvár helyi védelmi rendeletével védett, a szabályozási terven feltűntetett épületek

2. melléklet Zaj- és rezgésvédelem tervlap

3. melléklet Levegőtisztaság-védelem tervlap

4. melléklet Szabályozási tervlapok

belterületi szabályozási tervlapok ma=1:4000

külterületi szabályozási tervlapok ma=1:8000”

44. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 27/2001. /VI.21./ sz. és a 9/2004. /II.12./ sz. önkormányzati rendelettel módosított 10/1998. /VI.9./ sz. önkormányzati rendelet (A város általános rendezési tervének megállapítása, városrendezési és szabályozási előírások), a 10/2004. /II.12./ sz. önkormányzati rendelettel módosított 11/1998. /VI.9./ sz. önkormányzati rendelet (Az üdülőterület részletes rendezési terve, városrendezési és szabályozási előírások), a 21/2002. /IX.19./ sz. önkormányzati rendelettel módosított  12/200. /IV.27./ sz. önkormányzati rendelet (A Sárvár, Szombathelyi utcától délre fekvő terület Helyi Építési Szabályzatáról), a 22/2002. /IX.19./ sz. önkormányzati rendelet (Sárvár, Magyari I. u., Bocskai I. u., Nagyvárad u., Erdély u. által határolt tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályozásáról), a 24/2002. /X.17./ sz. önkormányzati rendelet (Sárvár fürdőkörnyék építési szabályzatának megállapításáról), valamint a 36/2004. (X.21.) sz. önkormányzati rendelet (Változtatási tilalom elrendeléséről).

45. §    Rendelkezések az egyes területekre önállóan készülő szabályozási tervek jóváhagyásáról

A szabályozási tervek

a)  építési szabályzatát a jelen rendelet módosításaként, a sajátos előírások kiegészítése-ként,

b)  a szabályozási tervlapját a jelen rendelet mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként

kell rendelettel jóváhagyni.

46. § Előírások alkalmazása

Jelen rendelet 2005. május 19.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló ügyekre kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyeknél akkor kell alkalmazni, ha a rendelet előírásai összességében kedvezőbbek az ügyfél számára a korábbi szabályozásnál.

E rendelet hatályba lépése után a hatálya alá tartozó területen az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről – az önkormányzat vonatkozó rendeletében foglaltak figyelembe vételével – az érintett ingatlan(ok) tulajdonosa(i) saját költségükön kötelesek gondoskodni.

Sárvár, 2008. november 25.

   /:Dr. Dénes Tibor:/                                                                         /:Dr. Szijártó Valéria:/

      polgármester                                                                                           jegyző

Kihirdetve: Sárvár, 2008. november 25.

/:  Dr. Szijártó Valéria  :/

jegyző