1. § A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város területén lévő valamennyi köztemetőre, valamint az ezek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. § (1)^{2 3} Működő köztemetők:

(2) Lezárt temetők: Rácváros (a pécsi 1846 hrsz-ú 4707 m² területű ingatlan), Szentkút (a pécsi 6153 hrsz-ú 472 m² területű ingatlan), Nagyárpád (a pécsi 22963 hrsz-ú 6193 m² területű ingatlan), Újhegy (a pécsi 43702 hrsz-ú 1489 m² területű ingatlan), Üszög (a pécsi 01491 hrsz-ú 3845 m²területű ingatlan).

(3) A központi temetőben lévő hősi temetőket (I., II. világháborús temetőket) az önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn.

3. § (1) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése az önkormányzat feladata.

(2)⁴ A jelenleg működő köztemetők és létesítményeik fenntartásáról, az erre vonatkozó jogszabályokban meghatározott temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat – a megkötött közfeladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel – a többségi tulajdonában lévő BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52., továbbiakban: BIOKOM Nonprofit Kft.) útján gondoskodik.

4. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (hagyományos felnőttsír-, gyereksír-, urna-, urnasír-, urnasírbolt-, sírbolt parcellákra), valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre kell felosztani.

(2) ⁵A sírhelytáblák, valamint a bennük lévő temetési helyek olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket nyugvási, valamint a megváltási idő elteltével, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 19. §-ában és 20. §-ában, valamint a Temetőszabályzatban meghatározott eljárás-rend mellett meg lehet szüntetni, és azokat újabb temetések céljára igénybe lehet venni.

(3) Külön sírhelytáblákat kell kijelölni a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a halva születettek, az elvetélt magzatok és a csonkolt testrészek eltemetésére.

(4) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

(5)⁶

(6) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(7) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(8) ⁷ Sírhelytábla vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről, továbbá megszüntetéséről a tulajdonos önkormányzat dönt. A temető, valamint a temetkezési hely megszüntetését megelőzően a Vhr. 19. §-a szerint kell eljárni.

(9) Lezárt temető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő lejártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetők el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(10) Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába).

(11) Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

(12) ⁸ Megszüntetés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A temetési hely megszüntetése esetén a lejárt és újra nem váltott vagy újra nem váltható temetési helyen lévő sírjel lebontásáról, elszállításáról, értékesítéséről a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat rendelkezik⁹.

(13) ^{10 11 12 13} A lejárt sírhely újra hasznosítása, valamint újra betemetés esetén az eltemettető választhatja a csontmaradványok díjmentes mélyebbre ásását, vagy a sírhely kiürítését. A sírhely kiürítése keretében az üzemeltető a temetési hely előkészítésére vonatkozó – 1. mellékletben meghatározott – díjtétel megfizetése mellett

(14) ¹⁴,¹⁵, ¹⁶, ¹⁷, ¹⁸

5. § (1) ²⁰ Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, vagy az eltemetésre kötelezettnek az 1. mellékletben meghatározott díjat kell fizetnie. Dupla sírhely esetén a megváltás, újraváltás és a rendelkezési jog együtt kezelendő, az erre vonatkozó eljárásról a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat rendelkezik.

(2) Az elhunyt temetőben történő elhelyezését az utolsó bejelentett lakóhely figyelembe vételével kell biztosítani. A nem pécsi lakosú elhunyt pécsi köztemetőben történő eltemetésére az üzemeltető ad engedélyt, a mindenkori sírhelydíj ²¹megfizetését követően.

(3) A temetkezési hely feletti rendelkezési jog kiterjed a temetkezési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetkezési hely gondozására és újraváltására.

(4) ^{22 23} A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatóak. A temetkezési helynek a 25 éves egyszeri megváltási időt követő teljes, vagy időarányos újraváltása hagyományos sírhely esetén a Pécsi Központi Temetőben minden esetben a parcella (sírhelytábla) lejáratakor esedékes. Amennyiben a sírhely 25 éves megváltási időtartama alatt az adott parcella időtartama lejár, sírhely megváltással járó betemetési időpontjától a parcella lejártáig eltelt évekre az időarányos sírhelydíjat meg kell fizetni. Abban az esetben, ha időarányos újraváltási időszak nem éri el a 10 évet, a 10 év alatti időarányos időszakra és az azt követő teljes parcella lejárati időszakra kell az újraváltási díjat megfizetni. Az időarányos sírhelydíj megfizetésével a sírhely lejárati ideje azonos lesz a parcella lejárati idejével. Az időarányos újraváltás azon parcellában (sírhelytáblában) fekvő sírhelyek esetében is esedékes, melyben a sírhely lejárati ideje a parcella lejárati idejét megelőzi.

(5) ²⁴

(6) Az egyszeri megváltás időtartama:

(7) ²⁷A temetkezési helyek feletti rendelkezés jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet. A használati idő leteltével, vagy a rendelkezési jog használati idő letelte előtti megszüntetésével ezt a jogot a sírhely újramegváltásával az arra jogosult szerzi meg.

(8) ²⁸Ha a használati idő leteltét követően

(9) ²⁹ Ha a használat a (8) bekezdésben foglalt ok, vagy a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni. Exhumált urnák gyűjtőhelyen történő tárolása az exhumálást követő fél évig³⁰ kötelező, azt követően a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

(10) A temettető kívánságára történő halott- illetőleg urnaáthelyezés, vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék igazoltan fizetett megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

(11) ³¹

(12)³² Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének tulajdonában lévő temetőkben sírhelyet előre megváltani nem lehet, kivéve az üzemeltető által megkötött kegyeleti előtakarékossági szerződés esetén vagy az exkluzív sírhelyek vonatkozásában (exkluzív urnaföld, exkluzív urnafal, exkluzív urnasírbolt, exkluzív urnacsarnok, exkluzív koporsós sírhely).

(13) ³³ A hamvakat tartalmazó urnát a köztemetőben lévő temetési helyen elhelyezni, a temetési helyről kivenni, valamint a köztemetőből kivinni csak az eltemetésre kötelezett és a rendelkezésre jogosult a temető üzemeltetőjének előzetes engedélyével és közreműködésével jogosult, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. §-ában foglalt szabályok szerint.

6. § (1)³⁴ Felnőttsírba két koporsó és még két urna temethető. Egy koporsó rátemetés nélküli elhelyezése esetén a sírban még 4 urna helyezhető el. Felnőttsírba urna csak koporsóra történő rátemetés útján helyezhető el.

(2) Gyermekparcellában kizárólag 10 éves korig lehet gyermeket eltemetni, illetve a 10 éven aluli elhunyt gyermek hamvait elhelyezni.

(3)³⁵ Az elhunyt eltemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

(4) ³⁶

(5)³⁷ Hagyományos sírhely esetén hamvakat tartalmazó urna kizárólag a sírhelyben helyezhető el, sírhely felületén urna, urna elhelyezésére szolgáló építmény nem létesíthető.

(6)^{38 39} A temetőben lévő sírhelyek belső méretei:

(7) A sírmélységet a talajfelszín síkjától kell mérni.

(8) Szabványtól eltérő eltemetésre kerülő koporsóméret esetén a sírhelyet úgy kell módosítani, hogy annak minden oldala legalább 10 cm-rel nagyobb legyen, mint a koporsó.

(9) A hamvakat tartalmazó urnát sírhelyben történő temetéskor a talaj szintjétől legalább 50 cm mélységbe kell helyezni.

(10) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem szabad.

(11) A felnőttsírok egymástól való oldaltávolságát a kialakult rend határozza meg, az újonnan kialakított parcellákban az oldaltávolság 80 cm.

(12) A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm).

(13) A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező - legfeljebb 50 cm lehet.

(14) ⁴⁰ A köztemetés céljára szolgáló parcellában építmény nem építhető, növény nem ültethető, valamint hant készítése is tilos.

(15) ⁴¹ A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény maximális méreteit a sírhelyen kialakult méretben vagy a 6. § (16) – (20) bekezdésében⁴² meghatározottak szerint kell elfogadni vagy meghatározni, a kijelölt sorok és a sírhelyek rendjének figyelembevételével.

(16) A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény engedélyezett méretei az újonnan kialakított parcellákban:

(17) ⁴⁴ Főút melletti dupla (kettős) sírhelyek közötti belső járda mérete a korábban kialakult parcellákban 15-15 cm lehet. Dupla sírhelyet a parcellákban úgy kell kialakítani, hogy az a parcellában kijelölt sorok és sírhelyek rendjét ne bontsa meg. Dupla sírhelyen a felépítmény (többek között járda, keret, fedlap és emlék) összeépíthető.

(18) Gyermeksírhelyeket a kialakult méretben kell elfogadni.

(19) A gyermeksírhelyekre építhető felépítmény méretei:

(20) Az (1) - (19) bekezdésben meghatározott méreteket, illetve a sírhelyekre építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat 1. melléklete tartalmazza⁴⁵.

7. § (1) Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették.

(2) Az urnasírbolt felszíni (belső) méretei: 0,90 m hosszú; 0,60 m széles; 0,60 m mély.

(3)^{46 47}Az urnasírbolt köré az üzemeltető által kialakított alépítményen, illetve azon kívül egyéb építményt, járdát építeni nem szabad, növény nem ültethető.

(4) Az urnasírboltra építhető felépítmény méretei:

(5) Az urnasírbolt és a felépítmények méreteit 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat 2. melléklete tartalmazza.⁴⁸

8. § (1) Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették.

(2)⁴⁹ Urnaföldön – exkluzív urnasírhely kivételével – építhető felépítmény méretei fedlappal együtt: maximum 1,0 m hosszú és 0,9 m széles. Magassága virágtartó nélkül maximum 0,25 m. Az urnadoboz mögé csak egy darab virágtartó helyezhető el a felépítmény méretein belül, melyet az építhető felépítmény magába is foglalhat. Ezen felül egyéb építmény vagy tárgy (ideértve: kereszt, kerítés, terméskövek, kavicsolás) nem helyezhető el, köré növény nem ültethető.

(3)⁵⁰ Az urnasírhely (a sírhely külső mérete: 1,0 m hosszú és 0,9 m széles) köré járda nem építhető, ezen felül egyéb építmény vagy tárgy (ideértve: emlék, kereszt, kerítés, szegély, zúzott kő, kavics, egyéb burkolat) nem helyezhető el, köré növény nem ültethető.

(4)⁵¹

(5)⁵² Urnafalak köré semmilyen építménynem építhető vagy helyezhető el, az urnapiramisok felülete nem burkolható, virágtartó és váza csak a fülketáblán helyezhető el.

(6) A kolumbáriumfalban biztosítani kell az urnatáblák egyöntetűségét, méretazonosságát, a szöveg- és betűvésés szakszerűségét. A fülketáblán elhelyezhető egy darab örökmécses, egy darab virágtartó váza és egy koszorútartó kampó.

(7) Új urnafülkénél az urnát befogadó belső méretnek legalább 30 x 30 cm-nek kell lennie.

(8)⁵³ Exkluzív urnasírhelyekre építhető gránit vagy márvány felépítmény (doboz) méretei: 0,9-0,95 m hosszú, 0,8-0,85 m széles, 0,25 m magas (fedlappal együtt). Fedlap maximális méretei: 1 m hosszú, 0,9 m széles. Exkluzív urnasírhelyre csak virágtartó és párnakő (szögletes, rézsüs elhelyezés), könyv típusú emlék rakható. Exkluzív urnasírhelyet, hagyományos sírhelyet, sírboltot az üzemeltető felépítménnyel együtt is értékesíthet.

(9) ⁵⁴Egységes szerkezetű kavicsozással, járdaszegéllyel kialakított urnasír-helyen építhető gránit felépítmény (doboz) méretei: 0,6-0,65 m hosszú, maximum 0,7 m széles, maximum 0,3 m magas (fedlappal együtt), melyre emlék nem, csak virágtartó és mécsestartó rakható. Fedlap maximális méretei: 0,65 m hosszú, 0,7 m széles.

9. § (1)⁵⁵ Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hatszemélyes sírboltban további 20 urna, kilencszemélyes, tizenkét személyes, tizenöt személyes valamint exkluzív sírboltban további 30 urna helyezhető el.

(2) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(3) ⁵⁶ A sírboltba történő koporsós temetés esetén az elhunytat légmentesen zárt, fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell helyezni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell, melyet légmentesen le kell zárni.

(4) Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

(5) A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

(6) Sírbolt (kripta) csak külön kijelölt helyen, a temető területére elfogadott szabvány, illetve kiviteli terv alapján, a temető tulajdonosa vagy az általa megbízott üzemeltető hozzájárulásával, azon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott esetekben az I. fokú építési hatóság engedélyével építhető.

(7) ⁵⁷ Sírbolt alépítmény kivitelezése a Temetőszabályzatban meghatározott módon és feltételekkel történhet.

(8) A különálló sírboltok felszíni méretei járdával együtt:

(9) A leeresztő nyílás 0,90 m széles 2,10 m hosszú.

(10)⁶¹ A sírbolt alépítmények belső méretei:

(11) A sorolt alépítményű sírboltokra építhető keret engedélyezett méretei maximum: 2,40 m hosszú, 1,10 m széles;,0,35 m magas (járdaszinttől).

(12) Külön álló sírboltoknál a keret maximum: 2,60 m hosszú, 1,50 m széles, 0,35 m magas (járdaszinttől).

(13) ⁶²Az emlék keretmagassággal együtt 1,50 m magas lehet. A temetőt határoló kerítés melletti sírboltok esetében maximum a kerítés magasságával azonos magasságú egyedi méretű emlék (obeliszk) építhető az üzemeltető írásbeli engedélyével.

(14) A sírboltokra, illetve a sírboltokra felépíthető felépítmények méreteit a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat 3. melléklete tartalmazza.⁶³

(15) ⁶⁴A sírbolthelyekre építhető felépítmény méreteit – a nem új építésű vagy újonnan kialakított alépítménnyel rendelkező sírboltok esetében – a sírbolthelyen kialakult méretben kell elfogadni, vagy meghatározni. A Temetőszabályzatban meghatározott parcellákban, parcellarészekben, sírbolthelyeken levő sírboltok esetében az e rendeletben szabályozott méretektől eltérő méretezésű felépítmény is építhető.

(16)⁶⁵ Exkluzív sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető üzemeltetője jelöli ki és méretétől függően építési engedéllyel építhető.

10. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(5) A díszsírhely parcellában a koporsó a földbe temetésével vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezésével hajtható végre a temetés.

(6) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, hozzátartozók hiányában a díszsírhelyet adományozó önkormányzat megbízása alapján és költségére, az üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A díszsírhelyek méretei és a járdaméret a hagyományos sírhelyek méreteivel megegyező.

(8) Díszsírhelyen történő felépítmény mérete nem meghatározott, egyedi elbírálás alá tartozik, de meg kell felelnie a karbantarthatóság követelményeinek.

(9) ⁶⁶ Pécs Megyei Jogú Város díszpolgári címével rendelkező elhunytat díszsírhely és dísztemetés illeti meg.

(10) ⁶⁷ A dísztemetés költségeit az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó választása szerint az Önkormányzat

(11) ⁶⁸ A dísztemetés (10) bekezdés szerinti Önkormányzat által viselt összege tartalmazza

10/A. § (1) Az Önkormányzat Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú temetőkben a sírjel művészeti értéke miatt, vagy az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében sírjelet (síremléket), temetési helyet védetté nyilváníthat (védett sírhely).

(2)^70717273 Az (1) bekezdésben meghatározott védett sírhellyé nyilvánításra, vagy a védettség megszüntetésére az erre a célra az Kulturális Bizottság által létrehozott, 3 tagból álló „Kegyeleti Munkacsoport” ad javaslatot. A javaslatról az Kulturális Bizottság állásfoglalása ismeretében a Közgyűlés dönt, szükség szerint, de legfeljebb évente egy alkalommal.

(3) A (2) szerinti javaslatnak tartalmaznia kell:

(4) Védetté nyilvánítható az a nem díszparcellában lévő temetési hely

(5)^{75 76}A sírhelyre, síremlékre vonatkozó védelem a temetési hely, valamint a síremlék megőrzésére irányul, és kifejezetten csak a védelemre jogosult elhunytra vonatkozóan áll fenn. A védelmet az Önkormányzat – a temetők üzemeltetését ellátó BIOKOM Nonprofit Kft. útján biztosítja:

(6) A védett sírhelyek száma nem haladhatja meg a díszparcellában lévő sírhelyek mindenkori számát.

(7) A védett sírhelyek felsorolását a 2. melléklet⁷⁷ tartalmazza.

10/B. §⁷⁸ (1) ⁷⁹ A védett sírhely használata díjtalan, és a temető fennállásáig tart. Amennyiben a sírhely felett rendelkezésre jogosult döntése alapján a védett hagyományos sírhelybe, vagy sírboltba új, koporsós betemetés, vagy urnasírhelybe új mellé helyezés történik, a sírhely egyszeri, újraváltási díját minden egyes új betemetés esetén meg kell fizetni. Abban az estben ha olyan védett sírhelybe temetkeznek, amelyen még érvényes a megváltás, a megváltás kezdetétől az új betemetésig eltelt időszakra eső arányos megváltási díjat kell megfizetni.

(2) A védettség alá helyezési, valamint a védettség megszüntetésére irányuló eljárásról, majd a döntésről írásban értesíteni kell

(3) A védett sírhelybe – a 10/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével és a sírnyitás, valamint a rátemetés szabályainak betartása és költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye, közvetlen felmenői és lemenői (szülők, gyerekek) is eltemethetőek.

(4) ^{80 81} A Ttv. 22. § -ában meghatározott rendelkezni jogosult hiányában a védett sírhely feletti rendelkezési jogot a Polgármester gyakorolja.

(5) A temető üzemeltetője a temető nyilvántartási könyvben rögzíti a védettség tényét, továbbá a védett sírhelyről nyilvántartást vezet, amelynek a tartalmazza:

11. § (1) A sírhely feletti rendelkezési jog magába foglalja a temetkezési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására és mindezek együttes karbantartására, gondozására vonatkozó kötelezettséget is.

(2) Gondozatlannak minősül az a sírhely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a sírhelyet.

(3)⁸² Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomirtását az üzemeltető előzetes értesítés nélkül elvégezheti és ennek költségeit a sírgondozási árlistában rögzített áron a sírhely felett rendelkezővel szemben érvényesítheti. Újraváltás csak a felszámított költségek kiegyenlítése után lehetséges. Az elvégzett munkákat az üzemeltető a munka megkezdése előtti és utáni állapotok dokumentálásával rögzíti.

(4) Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóban szabad.

(5) A temetkezési helyen a temetkezési helyre a temetkezési hely birtokosa egynyári vagy évelő, lágyszárú dísznövényeket és törpe jelzővel ellátott örökzöldeket ültethet, cserepes, vágott, illetve művirágot-koszorút helyezhet el. Tilos ültetni kúszó növényeket, lombhullató fákat és cserjéket, tűlevelű örökzöldeket és tarackkal terjedő növényeket.

(6) Az üzemeltető a temető hirdetőtábláján, valamint a honlapján⁸³ teszi közzé a temetőbe ültethető, engedélyezett növényfajták jegyzékét.

(7) A sírokra ültetett növényzetet és a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak a temető kezelőjénél történt előzetes bejelentés után lehet.

(8) ⁸⁴Az Üzemeltető a sírhelyekhez a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzatban meghatározott egységes arculatnak megfelelően ad ki padkihelyezésre engedélyt oly módon, hogy azt a temetőlátogatók korlátlanul használhassák. A temetkezési helyek kerítéssel nem határolhatók körül.

(9)⁸⁵ A köztemetőkben az üzemeltető gondoskodik – díjköteles zöldhulladék kezelés körében – a koszorúk és virágok sírhelyről történő levételéről és elszállításáról. Az üzemeltető gondoskodik továbbá a hulladék folyamatos összegyűjtéséről és elszállításáról, a gyomirtásról és a zöldterület fenntartásáról.

(10)⁸⁶ A sírhelyen kívül ültetett vagy a temetőben nem ültethető növényeket, vagy a sírhelyen kívüli terület egyéb módon történő foglalását az üzemeltető előzetes értesítés nélkül eltávolíthatja és az ezzel felmerült költségeket érvényesítheti. Az elvégzett munkákat az üzemeltető a munka megkezdése előtti és utáni állapotok dokumentálásával rögzíti.

(11) Ha a sírjel vagy a sírbolt műszaki állapota nem biztonságos⁸⁷, a fenntartásra kötelezett személyt az üzemeltető felszólítja, hogy gondoskodjék a helyreállításról. A sírjel vagy sírbolt összeomlásának közvetlen veszélye esetén az üzemeltető felhívja a fenntartásra kötelezett személyeket írásban és a hirdetőtáblán 90 napra terjedő kifüggesztés útján.

(12) Ha a (11) pontban megjelölt felhívás eredménytelen marad és az életet fenyegető közvetlen veszélyt a sírhely felett rendelkezni jogosult nem szünteti meg, úgy költségére a veszélyt az üzemetető hárítja el.

(13) ⁸⁸A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig, illetve a (12) bekezdésben meghatározott igazolt költség meg nem fizetéséig a temetési helyre további temetkezés nem történhet, a sírhely újra nem váltható, és a lebontott síremlék természetben a sírhely feletti rendelkező részére nem adható ki.

12. § (1) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie (nyilvántartókönyv, sírboltkönyv, jegyzék a halva született gyermekekről, ismeretlen holttestekről, sírnyilvántartási térkép).

(2)⁸⁹ A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, hamvak szórását) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési neve, anyja neve, születési ideje, utolsó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhelytábla sor- és helyszáma, valamint a síremlékre vonatkozó információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult, illetve eltemettető személy nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét, telefonos elérhetőségét, email címét. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik megjelölését tartalmazza.

(3) A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett elhunytak bejegyzésére szolgál. A sírboltkönyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell vezetni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személy sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét és az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját.

(5) Ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét és az eljárás ügyszámát is.

(6) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a Jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a Jegyző engedélyével történhet a térkép egyidejű módosításával.

(7) Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

(8) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halottak nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak a temetkezési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

(9)⁹⁰ A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve, riasztóval, füstjelzővel ellátott helyiségben kell megőriznie, azt követően át kell adni a Baranya Vármegyei Levéltárnak. Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén az üzemeltető köteles hiteles biztonsági másolat készítéséről vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetéséről gondoskodni.

(10) ⁹¹ Az elhunyt hamvait tartalmazó urnának – a Ttv. 21. § (2) bekezdése szerint – a temetőből történő kiadására lehetőséget biztosító nyilatkozatokról Pécsen, a Központi Temetőben annak üzemeltetője nyilvántartást vezet, valamint azokról igazolást ad ki.

13. § (1) ⁹² A temetők látogatási rendjét, továbbá a kegyeletgyakorlással kapcsolatos szabályokat a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat tartalmazza.

(2) ⁹³

(3) ⁹⁴

(4) ⁹⁵

(5) ⁹⁶

(6) ⁹⁷

(7) ⁹⁸

(8) ⁹⁹

(9)¹⁰⁰ A temetőbe járművel behajtani, azzal közlekedni és várakozni, – a (10), (11) bekezdésekben és a 19. § (5) bekezdésben foglalt feltételekkel – az üzemeltető engedélyével, díjfizetés ellenében lehet. A mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező mozgássérültek és az őket szállító személyek a temetőbe díjmentesen behajthatnak és várakozhatnak. A behajtási engedély, valamint a behajtásért fizetendő díj 1 alkalomra, 6 hónapra (január 1-től június 30-ig, vagy július 1-től december 31-ig), továbbá 1 naptári évre szólhat. A behajtási engedély rendszámra szól és nem átruházható. A bejhajtásra jogosító igazolványokat és engedélyeket a gépjármű vezetője köteles a gépjárműben úgy elhelyezni, hogy az kívülről ellenőrizhető legyen. Az üzemeltető az aktuális behajtási díjakat köteles előzetesen közzétenni, illetve a bejáratnál jól látható helyen feltüntetni.

(10) ^{101 102}A temetőben engedélyezett munkálatokat végzők az 1. mellékletben meghatározott díj (behajtási díj) megfizetését követően¹⁰³ közlekedhetnek, tartózkodhatnak gépjárművel a temetőben.

(11) A ravatalozás helyszínére gépkocsival kizárólag a mozgáskorlátozott személyt, az elhunyt, illetve az elhunyt hamvait tartalmazó urnát, és a koszorúkat, csokrokat szállító jármű vezetője jogosult behajtani a szükséges időtartamig.

(12)¹⁰⁴ A temetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett maximális sebesség 20 km/óra.

(13)¹⁰⁵ A hulladékot a temető kezelője által kijelölt helyen, illetve a padkákon elhelyezett szeméttárolókban kell gyűjteni. A temetők egyéb területén és a központi temetőhöz tartozó „bővítési területen” bármilyen hulladék lerakása tilos. Szelektíven kell gyűjteni a temetőben keletkezett műanyag, zöld- vagy üveg hulladékot az üzemeltető által kihelyezett gyűjtőedényekben, az ott feltüntetett jelzésnek megfelelően.

(14) ^{106 107 108} Kegyeleti jog gyakorlása céljából a központi temetőbe gépjárművel, gépkocsival, motorkerékpárral, lassú járművel és segédmotoros kerékpárral behajtani, ¹⁰⁹ és ott közlekedni, valamint várakozni – az 1. mellékletben meghatározott – behajtási díj megfizetése ellenében lehet. Mindenszentek és Halottak napja alkalmával, ¹¹⁰ az említett gépjárművekkel a központi temetőbe behajtani nem lehet. Ez a tilalom a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező mozgássérültekre és az őket szállító személyekre nem vonatkozik.

14. § (1) A köztemetőkben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatások ellátását az üzemeltető által (Ttv.¹¹¹ 25. § (1) és (2) bekezdés) és az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók és az üzemeltetető között létrejött megállapodások alapján biztosítja.

(2) ¹¹² Temetkezési szolgáltatásként a törvényben meghatározott tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők. A temetkezési szolgáltatások díjtételeit az 1. melléklet állapítja meg.

15. § (1) Elhunytat csak a halál bekövetkezésének tényét és módját megállapító halottvizsgálat után halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani. Elhunytat csak az azonosítást követően szabad eltemetni vagy elhamvasztani.

(2) Üzemeltető biztosítja az eltemetés feltételeit.

(3) A temettetőknek a temetőbe szállított elhunyt hűtéséért az 1. mellékletben meghatározott mértékű hűtési díjat kell fizetni.

(4) A holttest elhamvasztásához a tisztifőorvos engedélye szükséges, azonban a kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

(5) Az elhunytat eltemetni, az elhamvasztott elhunyt maradványait elhelyezni – a temettető részére történő urnakiadás kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(6) A temetés módjára és helyére, illetve a hamvasztásra az elhunyt életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése irányadó.

(7) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be.

(8) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

16. § (1) ¹¹³ Az eltemettető vagy a temettetésre kötelezett kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és a kiadás tényét a nyilvántartásba fel kell jegyezni.

(2) A temetőkben korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról – jogosult személy kérelmére – az üzemeltető gondoskodik.

(3) ¹¹⁴Pécs Megyei Jogú Város Jegyzője jár el a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 24. § (3) bekezdésében foglalt azon esetben, ha az eltemettetésre kötelezett a hamvak elhelyezéséről nem gondoskodott, és a hamvak birtokosa kezdeményezi, hogy a hamvakat tartalmazó urnát – az eltemetésre kötelezett költségére – az Önkormányzat helyezze el a temetési helyre

17. § (1) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre¹¹⁵ való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

(2) A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(3) Az üzemeltetőnek a temetői munkák során talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált értékek megőrzéséről a jogosultnak történő átadásig gondoskodni kell.

18. § (1) A felravatalozott koporsó – az eltemettető kívánságára – búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva tartható.

(2) Nem tartható nyitva a roncsolt állapotban lévő, illetve oszló holttest koporsója.

(3) A fertőző betegségen elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

19. § (1) ^{116 117 118}A köztemetőn belül az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, az erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, hamvainak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, az urnája elhelyezésével, a sírásással, a sírhelynyitással, a sírba helyezésével, a visszahantolásával, az újratemetésével és az exhumálásával kapcsolatos feladatok ellátása ¹¹⁹az üzemeltető kizárólagos joga és kötelezettsége.

(2) A temetkezési szolgáltatások közül az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezéseinek, mint az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevétele kötelező.

(3) ^{120 121} Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a (2) bekezdésben meghatározott üzemeltető által biztosított temetőn belüli szolgáltatások igénybevételéért az 1. mellékletben meghatározott díjat kötelesek fizetni.

(4) Az üzemeltető feladata a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységek összehangolása a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatásának elősegítése.

(5) ^{122 123 124}A temetőbe gépkocsival történő behajtás esetén - kivéve az elhunytat és a kellékeket szállító gépkocsikat – a temetkezési szolgáltatók az 1. mellékletben meghatározott behajtási díjat kötelesek megfizetni.

(6) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles egyenlő módon biztosítani a temetkezési szolgáltatások ellátásához szükséges feltételeket.

(7)¹²⁵ A pécsi köztemetőben és peremtemetőkben kialakított gyermek parcellákban a gyermek sírhely (14 éves korig) mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól. A mentesség a gyermek parcellákban történő eltemetésre, valamint felnőtt koporsóban történő temetés esetén a gyermek parcellán kívüli eltemetésre is igénybe vehető.

(8) ¹²⁶ A temetők, valamint a ravatalozó használatának az e rendeletben nem szabályozott további szabályait a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat¹²⁷ tartalmazza.

20/A. §¹³¹ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (1) bekezdése alapján az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a BIOKOM Nonprofit Kft. gondoskodik köztemetési feladatátadási szerződés alapján.

21. § (1)¹³³ A 2. § (1) bekezdésben megnevezett köztemetők területén az üzemeltetőn kívül vállalkozói munkát csak az végezhet, aki az ahhoz szükséges hatósági (különösen vállalkozói engedély, telephely-) engedélyekkel, valamint munkavégzésre vonatkozó egyéb jogosultsággal rendelkezik. Az üzemeltető köteles ezek meglétét ellenőrizni. Amennyiben a vállalkozó az üzemeltető kérése ellenére ezen hatósági engedélyeket nem mutatja be vagy jogosultságát nem igazolja a köztemetők területén nem végezhet vállalkozói tevékenységet.

(2) ¹³⁴

(3)¹³⁵ Urnás, illetve koporsós temetésnél a fedlap és a sírkeret leemeléséről és visszaállításáról az üzemeltető gondoskodik. A szertartáshoz nem kapcsolódó sírhelyreállítást az üzemeltető vagy az erre jogosult vállalkozó végezheti.

(4)¹³⁶ A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzőket az 1. mellékletben meghatározott temetőfenntartási hozzájárulás terheli, melyet engedélyenként az üzemeltető által kiállított számla alapján kötelesek megfizetni. A temető üzemeltetője jogosult a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők továbbá a virágárusok részére vízhasználati díjat felszámítani.

(5) A temetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, a temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását.

(6) Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a temetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását és ne okozzon balesetveszélyt.

(7)¹³⁷ A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők a síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezői munkákat hétköznap, illetve munkanapokon 7:30 és 15:00 óra között végezhetik, kivéve temetéshez kapcsolódó bontás esetén, melyet munkanapokon 14:30 és 16 00 között végezhetnek. Szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon szakipari jellegű célszállítás és munka nem végezhető. Halottak napján, Mindenszentek napján, valamint azok előtt 1 héttel, vagy az üzemeltető által kifüggesztett, kihirdetett időszakban a temetők területén semmilyen, az ebben az időszakban történő temetéshez nem kapcsolódó kivitelezői munka nem végezhető.

(8) ¹³⁸

(9) A temető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat.

(10)¹³⁹ Az üzemeltető az engedély nélküli munkavégzés vagy az előírásokat egyéb módon megszegő építési, bontási és egyéb munkát végző vállalkozó tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztheti és a jövőben a temető területére történő belépését határozott időre megtilthatja.

(11)¹⁴⁰ Síremléken helyben végzett betűvésést a 3. mellékletben foglalt Temetőszabályzat 9.5. sz. melléklete szerinti engedélyeztetést követően az üzemeltető kizárólag 4 karakterig engedélyezi, a por és zajszennyezés miatt helyben több karakter nem véshető.

22. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető a rendelkezni jogosult hozzátartozók elhatározása szerint.

(2) A síremlék a sírhelynél nagyobb területet nem foglalhat el.

(3) A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el.

(4)¹⁴¹ A síremlék létesítését az üzemeltetőnél be kell jelenteni, melyről nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi. A temető egységes arculatának kialakítása és megőrzése érdekében parcellarészenként a síremlék anyagát és színét az üzemeltető meghatározhatja.

(5) A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha

(6) ¹⁴²A síremlék, sírjel körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A járdán csak csúszásmentes fedés helyezhető el, amelyért a kivitelező vállalkozó a felelős. Amennyiben a vállalkozó személye nem ismert, a felelősséget a síremlék tulajdonosa viseli.

23. § (1) ¹⁴³

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(3) A síremlék és tartozékai tervét az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, azokat a hozzájárulást követően lehet a temetőkben elhelyezni. Az építési hozzájárulást „Temetői építmény építési engedély” nyomtatvány alapján kell igényelni.

(4) A síremlék kivitelezését az építési hozzájárulás kiadásától számítva 60 napon belül be kell fejezni.

(5) Hagyományos sírhelyben történő koporsós rátemetés esetén¹⁴⁴ – a balesetek elkerülése végett – a temetkezési helyen lévő síremléket a temettetőnek a járda szintjéig le kell bontatni és biztonságosan vissza kell állíttatni.

(6)¹⁴⁵ Síremlék (sírkő) bontása az üzemeltető által, vagy az üzemeltető hozzájárulása alapján végezhető.

(7) A temetés miatt lebontott síremlék 90 napon belül történő biztonságos visszaállításának megtörténtét üzemeltető ellenőrizheti.

(8)¹⁴⁶ Sírkőbontással járó építési munka esetén a bontásból származó hulladék elszállításáról napi gyakorisággal a kivitelező köteles gondoskodni.

(9) ¹⁴⁷

(10) ¹⁴⁸

(11) Síremlék állításakor okozott kárért elsősorban a károkozó tartozik felelősséggel, ismeretlensége esetén a síremlék tulajdonosa felelős.

24. §¹⁵⁰ A temetőkben a kegyeletgyakorlás és a temetőlátogatás rendjére vonatkozó szabályokat, továbbá a kegyeleti szolgáltatások lebonyolításával, a temetőben engedéllyel történő munkavégzéssel, valamint a temetőüzemeltetéssel és -fenntartással kapcsolatos – az 1. § – 23. §-ban nem szabályozott – eljárási és egyéb részletszabályokat a 3. melléklet szerinti Temetőszabályzat tartalmazza

25. § (1) ¹⁵¹ E rendelet 2005. december 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályukat vesztik Pécs Megyei Jogú Önkormányzatának a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 57/1999. (12.15.) számú, valamint az ezt módosító 34/2000. (06.28.), 74/2000. (12. 20), 41/2001. (06.29.), 83/2001. (12.20) rendelet, a 73/2002. (12.20.), a 40/2003. (07.02.), 57/2003. (12.03.) és a 43/2004. (12.17.) önkormányzati rendeletek. A rendeletben megállapított díjtételek a rendelet hatályba lépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.¹⁵²

26. §¹⁵³ (1) E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2013. (VI.24.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend1.) megállapított 13. § (9), (10) és (14) bekezdését, valamint a 19. § (5) bekezdését a Rend1. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1a) ¹⁵⁴ E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 56/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend2.) módosított, vagy kiegészített 4. § (14) bekezdését 6. § (1), (6) és (14) bekezdését, 12. § (10) bekezdését, 19. § (1) bekezdését és (8) bekezdését, 14/A. alcímét és 20/A. §-át és 1. melléklet 44. sorát a Rend2. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1b) ¹⁵⁵ E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend3.) újonnan beiktatott 10. § (9) bekezdését, 10/A. §-át, 10/B. §-át és 5. mellékletét a Rend3. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1c) A Közgyűlés a Rend3. által megállapított 5. mellékletben meghatározott sírhelyeket a Polgármester által felkért 5 tagból álló ad hoc munkacsoport – Rend3. által beiktatott 10/A. § (4) és (5) bekezdésében foglalt adatok és szempontok figyelembe vételével készített – javaslata, valamint az Oktatási és Kulturális Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása ismeretében nyilvánította védett sírhelyekké.

(1d) ¹⁵⁶ E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11./2016. (II.29.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend4.) módosított 2. § (1) bekezdését, 4. § (2), (8) és (12) bekezdését, 5. § (9) bekezdését, 10/B. § (4) bekezdését, 13. § (2) bekezdését, 17. § (1) bekezdését, 21. § (1) és (7) bekezdését, 23. § (9) bekezdését, 1. és 5. mellékletét, valamint az újonnan beiktatott 5. § (13) bekezdését a Rend4. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1e) ¹⁵⁷ E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2017. (III.27.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend5.) módosított 4. § (13) bekezdése, 5. § (7) bekezdése, 6. § (15) bekezdése, 9. § (7) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 1. és 5. melléklete, valamint az újonnan beiktatott 4. § (14) bekezdése, 9. § (5) bekezdése és 16. § (3) bekezdése rendelkezéseit a Rend5. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1f) ¹⁵⁸ E rendeletnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2019. (I.29.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend6.) módosított 4. § (13) bekezdését, 5. § (1), (4) (8) bekezdését, 6. § (17) bekezdését, 7. § (3) bekezdését, 8. § (8) és (9) bekezdését, 9. § (3) és (13) bekezdését, 10/A. § (5) bekezdését, 10/B. § (1) és (4) bekezdését, 11. § (8) és (13) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 21. § (4) és (7) bekezdését, 22. § (6) bekezdését, 2. és 3. mellékletét, valamint az újonnan beiktatott, 16/A. alcímét a Rend6. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.