Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005 (V.27.) rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról, (HÉSZ) és a belterületi illetve külterületi Szabályozási Tervről

Hatályos: 2022. 02. 11

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005 (V.27.) rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról, (HÉSZ) és a belterületi illetve külterületi Szabályozási Tervről

2022.02.11.

Felsőzsolca Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a partnerségi egyeztetést követően Felsőzsolca Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed FELSŐZSOLCA VÁROS teljes közigazgatási területére. (A határrendezések figyelembevételével.)

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes

Mellékletek:

1. számú melléklet: Szabályozási terv a belterületre M=1:4000

2. számú melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000

3. számú melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala

b) építési határvonal

c) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai

d) a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás

e) a legnagyobb beépítettség mértéke

f) a megengedett építmény magasság

g) a minimális telekméret

h) a kötelező beépítési vonal (ahol jelölve van)

i) korlátozások

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a szabályozási vonalakat,

b) a terület-felhasználási egységek határát,

c) a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

d) a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

e) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

f) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

g) a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

II. Fejezet

4. § (1) Az engedélyező hatóság - az építészeti minőség védelme érdekében - a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kérhet, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

A terület-felhasználási egységek övezetei

6. § (1) Beépítésre szánt területek

a) Lakóterületek alövezetei

Lk-1 Kisvárosi intenzív lakó alövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéssel)

Lke-1 Kertvárosi, kistelkes családi házas lakó alövezet

Lke-2 Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakó alövezet

Lf-1 Falusias aprótelkes lakó alövezet

Lf-2 Falusias szalagtelkes lakó alövezet

b) Településközpont vegyes terület alövezetei

Vt₁ Településközpont vegyes terület alövezete kisvárosias arculattal

Vt₂ Településközpont vegyes terület, dominánsan nagy telkes alövezet

Vt₃ Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet(kastély és parkja)

Vt₄ Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

Vt₅ Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

c) Gazdasági területek övezetei

Gip Ipari gazdasági alövezet

Gip-M Mezőgazdasági agroipari alövezet

Gksz Kereskedelmi gazdasági alövezet

d) ¹ Különleges területek alövezetei

Kr régészeti park

Ksp sportpálya

Kt temető

Kb kavicsbánya

Kkm különleges közmű terület

(2) Beépítésre nem szánt területek:

a) Közlekedési és közmű elhelyezési területek övezetei

KÖu közút

KÖk vasút

b) Zöld területek övezete

c) ² Erdő területek övezetei

Evk környezetvédelmi célú erdő

Eg gazdasági célú erdő

Evt természetvédelmi célú erdő

d) Mezőgazdasági rendeltetésű területek alövezetei

Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal)

Má-Ix Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal – majorlétesítési tilalommal)

Má-E Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)

Má-Ex Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal)

Mk Kertes mezőgazdasági terület

Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal

e) Védelmi célú területek övezetei: Kataszterezett természeti területek

f) ³ Egyéb területek övezetei

V-1 Élővízfolyások, tavak

V-2 Árvízvédelmi vápa

V-3 Egyéb vízgazdálkodási területek

V-4 Árvízvédelmi töltés

V-4.1 Közlekedési utakhoz kapcsolódó árvízvédelmi töltés övezete

g) ⁴ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

Kb/En Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások területének övezete

h) ⁵ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

Kk-b Különleges beépítésre nem szánt kavicsbánya területének övezete.

7. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre

vonatkozó előírások

Telekalakítás

8. § (1) Azon övezetek területén, ahol a szabályozási terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

Kodály Zoltán utcától D-re eső területek az Árpád fejedelem utcától keletre a Kodály Zoltán utca északi teleksora is, almáskertnél

Telekösszevonások esetén, ha kettőnél több telek kerül összevonásra,

Telekmegosztások esetén

(2) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. Illetve ilyen helyzetben, ha ez lehetséges, a beépítés egyértelművé tétele érdekében az övezeti tervet módosítani kell.

(3) A város belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. Az engedélyezési terveket 2000 m^2-nél nagyobb telekterület esetében a város önkormányzatánál helyi főépítésszel kell véleményeztetni. (illetve kettőnél több telek esetén)

(5) A telekalakítás szabályai:

a) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

b) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Elő-, oldal- és hátsókert előírásai

9. § (1) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) elő- és oldalkertben:

közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel , 1,00 m hosszúsággal).

b) oldal- és hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő, illetve 1 m-nél nem mélyebbre benyúló lefedés nélküli terasz ), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(2) Terepszint alatti építmény- a közműépítmények kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg.

(3) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát, szélkereket és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

helyi értékvédelmi területen,

lakóépülettől 50 méteren belül.

(4) Ha az övezetben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el.

(5) Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét.

(6) A SZT szerinti régészeti védelemmel érintett telkeken a földmunkával járó beruházások esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét.

(7) Talajmechanikai szakvélemény készítését engedélyezési eljárás során az építési hatóság előírhatja.

Közterületek szabályozására vonatkozó rendelkezések

10. § (1) Közterület csak a területre vonatkozó terv szerinti szabályozási vonal alapján módosítható.

a) Új telektömbök kialakításakor a közterületek szabályozási szélessége – a kizárólagos gyalogutak kivételével - keresztmetszet igazolásával sem lehet kevesebb 10 m-nél. Kivéve azokat a szabályozási terven jelölt utcákat, ahol a kialakult állapot ettől eltér pl.: Bocskai utca északi folytatása.

b) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a egyoldali fasor helyét.

c) A rögzített szabályozási vonalak, illetve meglévő közterületi határok módosításához nem szükséges a SZT egyébként előírt összes alátámasztó munkarészeit elkészíteni ha:

- a közterületi határ korrekciójára a létesítendő közművesítés és útépítés miatt van szükség, és a geodéziai felmérés alapján a közterületi telekhatár pontosítása indokolt,

- a közterület szélessége legfeljebb 20%-kal csökken vagy növekszik és nem lesz 10 m-nél kisebb, (Ld.: a) pont)

- a közterületi határ pontosítása meglévő épületet nem érint, a meglévő közművezeték helye a továbbiakban is közterületen biztosított.

Lakóövezetek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) termelő kertgazdasági építmény,

b) a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

c) kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

d) igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

e) szolgáltató és szállás épületek 500 m² beépített szintterületig

f) sportlétesítmény

g) üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

h) nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Ahol a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de a telekméret indokolttá, illetve szükségessé (illetve lehetővé) teszi, az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is engedélyezhető.

(3) Különálló kiszolgáló melléképületek elhelyezésének szabályai:

a) az épületek közötti tűz távolság betartandó,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt minden esetben , egyéb építményt általában a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

c) szabadonálló beépítésnél az építmény mögött, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb tűz távolság betartásával lehetséges.

(4) Kisüzemi állattartás létesítményei (helyi önkormányzati állattartási rendelet szerint) csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(5) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(6) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú (lehetőleg) natúr cserép lehet. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(7) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

A lakóterület övezetei

Lk jelű alövezet

kisvárosi intenzív lakóterület

12. § (1) Lk építési övezet max. négylakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

c) sportépítmény

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

e) gépkocsi-tároló, egyéb tároló építmények

(3) A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület

b) igazgatási épület

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb kézműipari építmény.

(4) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el

a) termelő kertészeti építmény

b) üzemanyagtöltő

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára

d) semmilyen feltétellel állattartó épület.

(5) A telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében, megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem korlátozhatja, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.

(6) I.SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti Jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építményének- magassága	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lk-1	K Kialakult	500 m²	40%	7,5 m	30%

Minimális telek szélesség 14 m

Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető.

Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg.

(7) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kisvárosias lakóterület

Közművesítés: teljeskörű

Lke jelű alövezetek

Kertvárosias lakóterület övezetei

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre

Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET

Lke-2 NAGYTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET

a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el.

(3) II. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének- magassága	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lke-1	O Oldalhatáron álló	550 m²	30 %	6,0 m	50%
Lke-2	O Oldalhatáron álló	700 m²	30 %	6,0 m	50%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

(4) ⁶ Az alakítható legkisebb telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1, Lke-2 estén 14 m.

Kivételt képeznek ez alól azok az ingatlanok, melyeknek eredeti térméreteit, így szélességét és a telekterületét is érinti a gát megépítésével kapcsolatos kisajátítás. Ezekben az esetekben a kisajátításból adódó visszamaradó telkek kialakult telekszélessége és visszamaradó telekterülete megtartható, akkor is, ha az nem felel meg az övezeti előírásoknak.területek

(5) ⁷ Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:

- járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)

- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár

- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva

- hőtermelést biztosító épület (kazánház)

- nyári konyha, mosókonyha, szárító

- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

-egyéb, a környezetre nem zavaró hatású, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, sport és szociális funkció.

(6) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a város állattartási rendelete szabályozza.

(7) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kertvárosias lakóterület határértékei szerint

Közművesítés: teljeskörű

(8) Övezeti eltérések

Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.)

Lf jelű alövezetek

Falusias lakóterület övezetei

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre

Lf-1- APRÓ (SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET

Lf-2- SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET

(3) III. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építményének- Magassága	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	O Oldalhatáron álló	550 m²	30 %	4,5 m	40%
Lf-2	O Oldalhatáron álló	800 m²	30 %	4,5 m	40%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

(4) Minimális telek szélesség új telek alakítás esetén Lf-1 esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m.

(5) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

Nem lakó funkciójú építmény elhelyezése esetén a teleknagyság nem haladhatja meg a normatív (minimális teleknagyság háromszorosát.

A beépítettség szempontjából figyelembevehető telekterület ez esetben Lf-1 övezetben max, 1650 m2, Lf-2 övezetben pedig 2400 m2

(6) Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető 18 m-nél szélesebb telek esetén.

(7) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajóvölgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

(8) Övezeti eltérések

Vegyes terület övezetei

15. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú és középfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők

Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkciók elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelület igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

Vt-5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai

16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes övezet helyi védelem alatt álló területére vonatkozó sajátos előírások

17. § (1) Az építési engedélyezési eljárás speciális szabályai településközpont vegyes területen és helyi értékvédelmi területen a következő szempontokat kell érvényesíteni:

(2) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő speciális előírások

a) Anyaghasználat -lábazat

-falburkolat

-eresz

-tető

-nyílászáró

b) Homlokzatképzés- arányrendszer, tagolás

- színezés

-nyílásképzés, (portál, ajtó, ablak)

c) Tömegalakítás: -tetőhajlásszög, tetőforma (oromzatos, kontyolt stb.)

-tetőablak

-tömör falazás, kapuáthajtó

zártsorú beépítésnél

-padló vonal

d) Utcaképek

e) Égéstermék kivezetés

f) Tetőtér beépítés

(3) Zártsorúsítás speciális szabályai

Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.

(4) Kerítés létesítésének speciális szabályai

a) A rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthető, illetve tartható fenn, az övezeti előírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.).

b) Ahol nincs külön előírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegű, időtálló, lehetőleg természetes anyagokról igényesen kialakított kerítés engedélyezhető.

c) A településközpont vegyes övezetben az érintett területen az épületek átépítésével együtt kell a kerítések építési engedélyét benyújtani.

Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZŐEN KIS TELKES ALÖVEZET KISVÁROSIAS ARCULATTAL

18. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el.

b) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2) Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomeráció zóna határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint

közművesítés: teljes körű

(3) IV. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magassága**	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	Z Zártsorú	550 m²	60%	6,0 m	20%
Vt-1a	Z Zártsorú	550 m²	100%	9,0 m	10%
Vt-1b	Z Zártsorú	550 m²	80%	6,0 m	10%
Vt-1c	Z Zártsorú	550 m²	50%	6,0 m	25%

Adott esetben, ahol ezt a szabályozási terv jelöli és az engedélyezéshez szükséges alátámasztó anyagok ezt igazolják – a legnagyobb beépítettség akár 100%-is lehet.

(4) Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell.

(5) az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén

* saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly

** Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik

(6) Zártsorú beépítési mód eltérő szabályai a településközpont vegyes övezetben a melléklet szerint alkalmazandó.

Vt-2 -TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN NAGYTELKES ALÖVEZET

19. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

c) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.

d) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2) V. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja*	Kialakítható legkisebb területe**	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építményének magassága***	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-2	SZ Szabadonálló	800 m² (T)	40%	12,5 m	15 %

* A beépítési mód az illeszkedés szabályai és beépítési terv alapján állapítandó meg

**(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében.

Oktatási intézmény elhelyezése esetén lakófunkció csak az intézményi funkció működtetéséhez kapcsolva szolgálati lakásként engedélyezhető. (intézményenként max. 2 lakás)

***(K) kialakult érték, az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik

6,0 m -lakóépületekre vonatkozó érték

12,5 m-intézményi épületekre vonatkozó érték, mely technológiai terv alapján igazolt érték

(3) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó- völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint

közművesítés: teljes körű

Vt-3 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI ÉPÜLET (KASTÉLY ÉS PARKJA) ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ NAGYTELKES ALÖVEZET

20. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) Az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg

c) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,3 ha terület nagyságig helyezhető el.

d) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2) Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei

közművesítés: teljes körű

(3) VI. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság**	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-3	K	K m²	K+10 %	K m	K %

*K kialakult érték

Vt-4 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN NAGY TELKES, JELENTŐS ZÖLDFELÜLETET IGÉNYLŐ INTÉZMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET

21. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) Az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg

c) Az övezetben sportlétesítmény elhelyezhető 1 ha nagyságrendig

d) ⁸

e) ⁹ Az egyes intézményterületeken elhelyezkedő kialakult épületek területét építési helyként lehet kezelni akkor is, ha a szabályozás erről külön nem rendelkezik, illetve a kialakult helyzet eltér az általános szabályozási elvektől.

f) ¹⁰ A kialakult épületek építési helyén belül, illetve a szabályozási terven jelolt építési helyeken, a kialakult épületek tömegét meg lehet tartani, akkor is, ha azok eltérnek az általános szabályozási elvektől.

(2) VII. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság*	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-4	SZ	1000 m²	20 %	7,5 m	30 %

*Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templom torony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot

(3) Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint

közművesítés: teljes körű

Vt-5 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLET ÉS KERESKEDELMI - SZOLGÁLTATÓI FUNKCIÓ ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET

22. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) Az övezetben 1 ha területnagyságot meghaladó telekterületre beépítési terv készítendő.

c) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.

d) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

e) Az alövezetben egy építési telken több főépítmény is létesíthető.

(2) VIII. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb területe	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építményének magassága*	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-5	SZ Szabadonálló	1000 m²	40%	12,5 m	15 %

*Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templomtorony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot

(3) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület

közművesítés: teljes körű

Gazdasági területek funkcionális övezetei

23. § (1)¹¹ A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A Gip jelű területeken belül min. 10 m széles sávban 3 szintes növénytelepítés szükséges.

(3) A gazdasági terület lehet:

a) Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) Gip-1 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére

c) Gip-2 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőtávolságot igénylő építmények elhelyezésére

d) Gip-M -Mezőgazdasági, agroipari terület

Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ALÖVEZETEI

24. § (1)¹² funkciók: az OTÉK 19. §. (2)(3)-ban megnevezettek helyezhetők el a következő

megkötésekkel:

-az egyes szolgáltatói övezetekben a szolgáltatáshoz kapcsolódóan egyházi funkció megjelenhet.

(2) A településképi megjelenítés feltételei:

- az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)

- a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

(3) A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 40 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

(4) IX. táblázat (Gksz)

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság*	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz	SZ	1000 m²	40 %	12 (T) m	20%

* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony)

(5) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

5. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.23 Élőállat nagykereskedelem

51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

51.51 Energiahordozó nagykereskedelem

51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem

51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem

51.55 Vegyi árú nagykereskedelem

51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

5. Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények

a) (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

b) melléképítmények:

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

c) terepszint alatti építmények

(talajmechanikai szakvélemény alapján)

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- technológiai és üzemelés közbiztonsági célú pincehelyiség

(6) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)

(7) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(8) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.

Gip-1 JELŰ ALÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA

25. § (1) A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.)

a) funkciók: az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő

megkötésekkel:

lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

b) A településképi megjelenítés feltételei:

- a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.

c) Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.

A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján az II. IPARI TEVÉKENYSÉGEK helyezhetők el kivéve az alábbi kód alatt megjelölt alábbi tevékenységek:

KOKSZGYÁRTÁS, KÕ OLAJ-FELDOLGOZÁS,

NUKLEÁRIS FÛTÕ ANYAG GYÁRTÁSA

GUMI-, MÛANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA

EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA

FÉMALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK

GYÁRTÁSA

GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA

VILLAMOS GÉP, MÛSZER GYÁRTÁSA

JÁRMÛGYÁRTÁS

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GÕ Z-, VÍZELLÁTÁS

(2) X. táblázat

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság**	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-1	SZ	1000 m²	50%	15 (T) m	25%

* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony)

(3) Környezetvédelmi besorolások

Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági és különleges területi kategória:

Közművesítés: teljeskörű

Gip-2 ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA

26. §¹³ (1) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a II. IPARI TEVÉKENYSÉGEK helyezhetők el kivéve az alábbi kód alatt megjelölt alábbi tevékenységek:

KOKSZGYÁRTÁS, KÕ OLAJ-FELDOLGOZÁS,

NUKLEÁRIS FÛTÕ ANYAG GYÁRTÁSA

(2) XI.táblázat

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság*	Zöldfelület legkisebb Mértéke
Gip-2**	SZ	1000 m²	50 %	15 (T) m	25%

* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony)

**A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg, amennyiben szükséges, ha a technológia környezeti hatástanulmány köteles.

(3) Környezetvédelmi besorolások

Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági és különleges területi kategória:

Közművesítés: teljeskörű

(4) Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók.

Gip-M – jelű MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ALÖVEZETE

27. § (1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik

(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

(3) A TEAOR. EU. megfeleltetés alapján i. számú tevékenysgi körök helyezhetők el elsősorban (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ERDŐGAZDÁLKODÁS A-b kód , továbbá a II. Ipar-feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenységek DA, DB, DC, DD, kód alatt felsoroltak, kivéve (ruházat)

(4) XII.TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság*	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-M	SZ	1000 m²	40%	15 (T) m	25 %

* (T) technológiafüggő érték (siló, víztorony, gabonatároló)

(5) Környezetvédelmi besorolások

Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei

Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági övezet kategória:

Közművesítés: részleges

Különleges területek

28. § Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XIII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

A különleges területek alövezeteinek előírásai

29. § (1)¹⁴ A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

Kr régészeti park

Kt működő temető

Ksp sportpálya

Kb kavicsbánya

Kkm különleges közmű terület

(2) ¹⁵ XIII. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti Jele	Funkcionális besorolása	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének- Magassága m
Kr	Régészeti park	SZ	2000 m²	10 % régészeti szakvélemény alapján	3,5 m régészeti szakvélemény alapján
Kt	Működő temető	SZ	1000 m²	5 %	7,5 m
Ksp1	Sportpálya	SZ	1000 m²	20 %	7,5 m
Ksp2	Sportcsarnok	Z	1000 m²	100 %	12,5 m
Kb	Kavicsbánya	SZ Csak kiszolgáló Épület	K * m²	5 %	4,5 m
Kkm	különleges közmű övezet	SZ	500 m²	30%	4,5 m

Legkisebb zöldfelület 40 %

Megjegyzés:

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

(3) Kr Az alövezet területe a jelentős régészeti lelőhelyek, ásatások, romkertek bemutatását szolgáló, jelentős zöldfelülettel rendelkező terület.

A területen - a SZT-ben meghatározott közterületi határ korrekciója kivételével – telekalakítás nem megengedett. Az egyes végleges építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírásokat SZT-ben kell rögzíteni a régészeti szakhatóság állásfoglalása alapján.

(4) Kt -meglévő temető alövezete, átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő

A temetők területén elhelyezhető

- egyházi és kegyeleti épületek,

- a temetkezés egyéb építményei,

- virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,

- a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,

kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges -műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.

A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT-ben kell meghatározni

Temető bővítésénél 100 m²-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni.

A temetőben biztosítani kell vízvételi lehetőségeket (ivóvíz minőségű vízzel) és illemhelyet

(5) ¹⁶

(6) Ksp - Különleges sport terület alövezet

A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet.

Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.

Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél.

Az övezet területén épületként elhelyezhető:

-a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, -újságos pavilon,

-nyilvános illemhely,

-a testedzést szolgáló építmény, épület,

(7) Kb- Különleges bányaterület (kavicsbánya) alövezete

A területen csak a bányászat üzemi épületei helyezhetők el, a bányászat felhagyása után a rekultivációról gondoskodni kell.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

A közlekedési területek általános előírásai

30. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Autópálya esetén 60 m

Országos főút esetén 30 m

Országos mellékutak esetén 22 m

Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m

Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

Kiszolgáló utak esetén 10 m

Kerékpárút esetén 3 m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a) Közlekedési létesítmények

b) Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület

31. § (1) Az övezetbe tartozik a 80-as és 90-es számú vasúti vonal,

(2) Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, annak meglévő határát módosítani, építményt elhelyezni csak a SZT előírásai alapján lehet.

(3) Az övezet területén az SZT alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiai- és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

-raktárak,

-szolgálati intézmények,

-szolgálati szállásépületek,

-szolgálati irodák,

-vendéglátási és maximum 500 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót --tartalmazó épületek,

-felszíni parkoló,

helyezhetők el.

(4) SZT hiányában a területen kizárólag a vasúti megálló és fedett várakozóhelyek építményei helyezhetők el.

(5) Az övezet területén el lehet helyezni:

-lakóépületet vagy lakást,

-olyan épületet, illetőleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértéke -alacsonyabb az övezet megengedett határértékeinél,

-önálló intézményt,

-kereskedelmi és vendéglátási létesítményt,

(6) Nem lehet elhelyezni:

-ipari létesítményt,

-veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktárt

(7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg.

(8) Az övezet területén a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értékét a SZT-ben kell rögzíteni.

A közlekedési és közmű területek sajátos előírásai¹⁷

31./ A §

Közterületek, egyéb közlekedési és közmű területek telekalakításának sajátos előírásai

(1) Az útlejegyzéssel kapcsolatosan kialakított telkek esetében az övezeti előírásokban előírt alakítható legkisebb telekterületet első ütemben nem kell megtartani, hanem az útlejegyzéssel csökkentett telekterület maradhat. A fennmaradó, kialakult, az övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került.

(2) Az egyes beépítésre szánt területeken meghatározott építési övezeteken belül kialakított közterületek, közlekedési és közmű területek telekalakításánál az övezetekben előírt alakítható legkisebb telekterület szabályozási előírásait nem kell tartani, helyette a műszaki szükségszerűségből és az egyes közterületek kialakult viszonyaiból következő egyedi telekméretek is alkalmazhatóak.

31./ B §¹⁸

Területfelhasználási egységeken belül kialakított magánutak szabályozása:

(1) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:

a) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,

b) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,

c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

d) A gazdasági (Gksz, Gip) területeken belül a magánút szélessége 12 m-nél kisebb nem lehet.

(2) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

(3) 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

(4) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő.

(5) A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső vagy területegység telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

Közműlétesítmények, közműellátás

32. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

c) Szélerőmű, szélerőműpark a település belterületi határától D-re környezeti hatástanulmány alapján, illetve a szakhatóságok által előírt védőtávolságok betartása mellett helyezhető el a város közigazgatási területén.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.

Közparkok területe

33. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

Erdőterületek

Általános előírások

34. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény.

(2) A város igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

Evk védelmi célú erdő

Eg gazdasági célú erdő

Evt természetvédelmi célú erdő

Evk

Védelmi rendeltetésű erdők

35. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Gazdasági erdők

36. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Védelmi célú erdők

37. § (1) A terület övezeteiben építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

38. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I általános mezőgazdasági terület övezete -szántó művelésű terület – extenzív terület,

Má-E általános mezőgazdasági terület övezete gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület,

Mk kertes mezőgazdasági terület,

X – kóddal jelölt területeken a távlati terület felhasználás tartalék területe, ahol építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Jellemzően általános mezőgazdasági terület övezete - szántó művelésű terület

39. §¹⁹ (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XIV. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántó művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

XIV. TÁBLÁZAT

Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb területe	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének magasság
Má-I	SZ Szabadonálló	3000 m²	3%	7,5 m*

Má-I szp Mezőgazdasági övezeten belül szélerőmű park telepítésének lehetősége környezeti hatástanulmány alapján engedélyezhető.

* A technológiai berendezések esetében a szabályozott építmény magasságtól a szabályoozott beépítettségi mérték 10 %-áig el lehet térni, azonban a berendezések magassága nem haladhatja meg a 25 métert.

Má-E

Jellemzően Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

40. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XV. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) XV. TÁBLÁZAT

Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének- Magassága
Má-E	SZ Szabadonálló	6000 m²	3%	4,5 m

Kertes mezőgazdasági terület övezetei, (gyümölcsös terület)

41. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XVI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m². Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület tulajdonlása szükséges.

(3) Az I. kategóriájú gyümölcs kataszterbe tartozó területek építési feltétele:

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Földbevájt pince létesíthető.

(4) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

XVI. SZ. TÁBLÁZAT

Övezeti jele	Beépítési módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének Magassága
Mk-1 Belterületi kertség	-	^-	-	-
Mk-2	SZ	3000 m²	3%	3,5 m

Mk-2 övezetben 5 ha terület tulajdoni jogának igazolása szükséges az építési telek környezetében.

Egyéb területek övezetei

Vízgazdálkodási terület övezetei

42. § (1)²⁰ V-1 jelű övezetbe tartoznak az élővízfolyások, valamint a tavak.

(2)²¹ Az élővízfolyások part élétől számított 6,0 m-es – illetve magasabb rendű jogszabályban meghatározott - kezelői, fenntartási sávot szabadon kell hagyni, azon belül építményt elhelyezni nem lehet.

(3)

(4) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(5) A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadóvíz által veszélyeztetett területeken építmény nem helyezhető el.

(6)²² V-2 jelű övezetbe tartozik az árvízvédelmi vápa.

Területén csak a hozzátartozó műszaki jellegű műtárgyak helyezhetőek el.

(7) ²³ V-3 jelű egyéb vízgazdálkodási területek övezetébe tartoznak:

- az általános vízbeszerzési területek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi, és viziközmű létesítmények,

- a hullámtéren belüli nem árvízvédelmi területfelhasználások

Az övezetben építményt elhelyezni csak a védelemre vonatkozó hatályos előírások betartásával lehet.

A hullámtéren belül építmény csak a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazottak szerint helyezhető el.

(8)

(9) ²⁴ A V-4.1 közlekedési utakhoz kapcsolódó árvízvédelmi töltés övezetének előírásai:

- Területükön kizárólag csak az árvízvédelmi létesítményhez kapcsolódó műtárgyak helyezhetők el.

-Telekalakításuk a tervezett övezeti határvonalak, valamint az egyéb műszaki, kisajátítási tervek alapján történhet.

Kb²⁵

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

42/A. §

Megújuló energiaforrások területének övezete

A Napelem telep

A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények.

A műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.

(2) A terület használatba vétele előtt régészeti terepbejárást kell tartani.

(3) Az igazgatási határ felőli oldalon legalább 10 méter széles védő zöldsávot kell kialakítani.

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

42/B. §

Különleges beépítésre nem szánt kavicsbánya övezete

(1) Kkb

A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények.

A műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.

(2) A területen belül háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű elhelyezhető, azonban szélerőmű park nem helyezhető el.

(3) A terület használatba vétele előtt régészeti terepbejárást kell tartani.

Védelmi célú területek

Az ökológiai hálózat, Természeti területek és NATURA 2000-es területek,

mint EU-s jelentőségű védelmi célú területek.

43. § (1) Az ökológiai folyosó területén építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.

A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését.

A közművezetékek tájbaillesztett módon helyezhetők el. A földalatti vonalvezetést előtérbe kell helyezni.

(2) Magterület övezetében építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs.

(3) Pufferövezeten építmény csak akkor helyezhető el, ha az a szomszédos magterület, vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint a táj értékeit nem zavarja.

(4) A Természeti területeken, továbbá a NATURA 2000 területeken szintén a vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok betartásával, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával lehet.

Építészeti értékvédelem

44. §²⁶

V. Fejezet

Záró rendelkezések

45. § (1) A rendelet a 2005. június 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelettel együtt alkalmazandó rendeletek:

a) A helyi örökség védelméről szóló 4/1999. (III. 26.) önkormányzati rendelet;

b) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló 10/2000. (IV. 28.) önkormányzati rendelet;

c) A köztisztaság fenntartásáról szóló 12/1993. (VII. 3.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 7/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 7/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelethez²⁷

3. melléklet a 7/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelethez

Módosította a 19/2014. (IX.11.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2014.X.11-től. Módosította a 33/2015. (XII.14.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. XII. 29-től.

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2014.X.11-től.

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2014.X.11-től. Módosította a 17/2016. (VI.20.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. VI. 21-től.

⁴

Beiktatta a 17/2017 (VI.7.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2017. VI. 8-tól.

⁵

Beiktatta a 15/2018. (X.10.) rendelet 1.§-a. hatályos 2018. X. 25-től.

⁶

Módosította a 33/2015. (XII.14.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. XII. 29-től.

⁷

Módosította a 18/2015. (IX.21.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. X. 21-től.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 14/2018. (IX.24.) rendelet 1.§-a. hatálytalan 2018. IX. 25-től.

⁹

Beiktatta a 33/2015. (XII.14.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. XII. 29-től.

¹⁰

Beiktatta a 33/2015. (XII.14.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. XII. 29-től.

¹¹

Módosította a 21/2016. (IX.19.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. X. 4-től.

¹²

Módosította a 18/2015. (IX.21.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. X. 21-től.

¹³

Módosította a 3/2019. (I.28.) rendelet 1.§-a. hatályos 2019. I. 29-től.

¹⁴

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2014.X.11-től. Módosította a 33/2015. (XII.14.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. XII. 29-től.

¹⁵

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2014.X.11-től. Módosította a 33/2015. (XII.14.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. XII.29-től. Módosította a 21/2016. (IX.19.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. X. 4-től.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte a 33/2015. (XII.14.) rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2015. XII. 29-től.

¹⁷

Beiktatta a 18/2015. (IX.21.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. X. 21-től.

¹⁸

Beiktatta a 18/2015. (IX.21.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. X. 21-től.

¹⁹

Módosította a 15/2018. (X.10.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2018. X. 25-től.

²⁰

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2014.X.11-től.

²¹

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2014.X.11-től.

²²

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2014.X.11-től.

²³

Módosította a 19/2014.(IX.11.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2014.X.11-től.

²⁴

Beiktatta a 17/2016. (VI.20.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. VI.21-től.

²⁵

Beiktatta a 17/2017. (VI.7.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2017. VI. 8-tól.

²⁶

Hatályon kívül helyezte a 24/2017. (XII.28.) rendelet 43.§-a. Hatálytalan 2017. XII. 29-től.

²⁷

Módosította a 3/2022. (II.10.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2022. II. 11-től.