Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (IV. 24.) önkormányzati rendelete

az Intézményfejlesztési Alapról

Hatályos: 2022. 01. 01

Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (IV. 24.) önkormányzati rendelete

az Intézményfejlesztési Alapról

2022.01.01.

BEVEZETÉS

Az Önkormányzat az 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a település alapellátását szolgáló intézményhálózat kapacitásának a település lakóövezeteinek fejlődésével és lélekszámának növekedésével párhuzamos fejlesztésére, a fellépő igények elvárható szinten történő kielégítésére Intézményfejlesztési Alap néven a költségvetésén belül külön kezelt pénzügyi alapot kíván létrehozni. Az Alap bevételeit az ingatlanfejlesztők által az e rendeletben meghatározott szabályok szerint befizetett pénzügyi hozzájárulások képezik. Az Alapban akkumulált összeg felhasználásáról az Önkormányzat általában az éves, illetve a több éves kihatással járó fejlesztési tervek készítésével egyidejűleg, kivételes esetben rendkívüli költségvetés-módosítással dönt, azonban az Alap bevételei más költségvetési kiadások fedezésére nem csoportosíthatók át.
A bevezetésben megfogalmazott célok teljesítése érdekében, az ott megfogalmazott elvek alapján az Önkormányzat az alábbi Rendeletet (továbbiakban Rendelet) alkotja:

1. § Az Önkormányzat a település alapellátását szolgáló intézmények fejlesztési (felhalmozási, beruházási) forrásainak megteremtéséhez Intézményfejlesztési Alapot (továbbiakban Alap, rövidített néven IFA) hoz létre. Az Alapból finanszírozható feladatok:

- alapfokú nevelési-oktatási intézmények fejlesztése
- a terhesgondozás, az anya- és csecsemőgondozás intézményeinek fejlesztése
- gyermekvédelmi szolgálat tárgyi feltételeinek fejlesztése
- háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat intézményeinek fejlesztése
- közművelődési intézmények fejlesztése

2. § (1) Az Alapot az önkormányzat költségvetésén belül elkülönítetten kezelt (cél) tartalékként kell működtetni, abból kiadásokat teljesíteni csak a Rendeletben meghatározott célokra, az éves költségvetési rendeletben meghatározott ütemezéssel, a képviselőtestület határozatával szabad.

(2) Az Alap számláján felhalmozott összegek legkedvezőbb feltételek melletti lekötéséről és/vagy befektetéséről a képviselőtestület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján dönt. Ezt a döntést legfeljebb éves időközönként felül kell vizsgálni.

(3) Az Alapba befizetendő hozzájárulás (továbbiakban hozzájárulás) összegét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.1

(4) Hozzájárulás fizetésére kötelezett minden ingatlantulajdonos, aki a település közigazgatási területén új, lakóépülettel beépíthető vagy beépített telket (a továbbiakban: új építési ingatlan) alakít ki, függetlenül a kialakítás műszaki és jogi megoldásától.2

3. § (1) A hozzájárulás alapösszege 2022. január 1-jétől 440.000 Ft / új építési ingatlan, amely 1.000 m2 telekterület felett minden megkezdett 500 m2 után az alapösszeg 30 %-ával nő.3

(2) A hozzájárulás minden kialakuló új építési ingatlan után – azaz annyi építési ingatlan után, amennyivel az építési ingatlanok száma a kialakítás eredményeképpen nő – megfizetendő. Meglevő építési ingatlan felhasználásával kialakított új építési ingatlan esetén a kialakított építési ingatlanok közül újnak minősül:

a) a beépített és beépítetlen építési ingatlan közül a beépítetlen,

b) több beépítetlen építési ingatlan közül a kisebb területű,

c) több beépített építési ingatlan közül a kisebb területű.4

(3) Több tulajdonos esetén a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.5

(4) A fizetési kötelezettséget átruházott hatáskörben a polgármester írja elő egyedi határozatban. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati hatósági ügy során – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási eljárást szabályozó törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni.6

4. § A hozzájárulás megfizetésére

a) az első tulajdonosváltásig haladék adható. Tulajdonosváltásnak kell tekinteni minden, az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre kerülő, a kialakítást megelőzően fennálló tulajdonosi kört vagy jogosultságot érintő változást, függetlenül annak jogcímétől, illetve pénzügyi vonatkozásaitól.

b) legfeljebb 12 hónapos részletfizetési kedvezmény adható, azzal, hogy amennyiben ez idő alatt az érintett ingatlan vonatkozásában az a) pont szerinti tulajdonosváltás történik, a fennmaradt hozzájárulási összeg egy összegben esedékessé válik.7

5. § (1) Amennyiben a kötelezett élni kíván a halasztott vagy a részletfizetés lehetőségével, az önkormányzattal hatósági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt, melyben vállalja, hogy legkésőbb a 4. §-ban megjelölt esedékességgel megfizeti a határozatban megállapított összeget.8

(2) A polgármester e rendelet alapján – külön képviselőtestületi felhatalmazás, vagy döntés nélkül – jogosult a szerződést az önkormányzat képviseletében aláírni. A szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséért a jegyző a felelős.

(3) A szerződésben alapkövetelésként a szerződéskötés időpontjában hatályos hozzájárulás összegét kell beállítani, késedelmi pótlékként fizetendő járulékként pedig a szerződés keltétől a tényleges megfizetés időpontjáig terjedő időszakra eső jegybanki alapkamatot kell kikötni.

(4) A hozzájárulás, illetve járulékai, (a továbbiakban együttesen: kötelezettség) megfizetésének biztosítása céljából az önkormányzat a szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba a kötelezettség összegének erejéig jelzálogjogot, ennek biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be. A bejegyzés kikötését a szerződésbe bele kell foglalni.9

6. § (1) Amennyiben a hozzájárulás megfizetése, illetve a halasztott vagy részletfizetésre vonatkozó szerződés megkötése a fizetési kötelezettséget megállapító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül nem történik meg, az önkormányzat jogosult az érintett ingatlanokra külön eljárás nélkül, a rendeletre való hivatkozással építési tilalmat bejegyeztetni.10

(2) A hozzájárulás megfizetése a szerződésben meghatározott számlára való átutalással, vagy a Polgármesteri Hivatal pénztárába (a bevételi cél egyértelmű megjelölésével) való befizetéssel történhet.

(3) A befizetésről kiállított igazolás ellenében a polgármester – külön felhatalmazás nélkül - az elidegenítési és terhelési tilalmat törölteti az ingatlan-nyilvántartásból. A törlés iránti eljárás hivatalból indítandó, a korábbi kötelezettet ebben a tekintetben semmiféle hátrány nem érheti, további kötelezettség nem terheli.

7. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

1. számú melléklet11

(...)

2. számú melléklet12

(...)
1

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

2

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

3

Módosította: 9/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2022. január 1-jétől.

4

Módosította: 15/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. november 16-ától.

5

Módosította: 4/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. május 1-től.

6

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

7

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

8

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

9

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 8. § (2) a). Hatályos: 2019. január 1-jétől.

10

Módosította: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

11

Hatályon kívül helyezte: 23/2010. (XII.28.) önkormányzati rendelet 2. § (2). Hatálytalan: 2010. december 28-tól.

12

Hatályon kívül helyezte: 15/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 8. § (2) b). Hatálytalan: 2019. január 1-jétől.