1. § A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya az 1. mellékletben jelölt területen megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetésmódosításra terjed ki.

1/A. §² (1) A rendelet mellékletei a következők:

(2) A település 1. §-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

4. § (1) A település közigazgatási területét építési szempontból

(2) A település közigazgatási területe a beépítésre szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

(3) A település közigazgatási területe a beépítésre nem szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

5. §⁷ (1) A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a termőföld használatra vonatkozó szabályok szerint történhet.

(2) Beépítésre szánt területen az övezeti előírásokban meghatározott közművesítettség feltételével adható ki építési engedély.

6. §⁹ (1) A község falusias lakóterületein az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el, az egyedi területi előírások figyelembevételével.

(2) Az övezetben alkalmazható beépítési mód, beépítettség, maximális építménymagasság és a kialakítható építési telek minimális és maximális területe a Szabályozási Terven jelölt övezeti besorolás és a (9) pont szerint határozható meg.

(3) A telken belül legfeljebb két különálló tömegben, maximum három rendeltetési egység helyezhető el az építési helyen belül.

(4) Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak az 1997. évi LXXVIII törvény 22. §(2) bekezdése b), c), és d) pontja szerinti építési tevékenység folytatható.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteiben építési engedély víz- villany- szennyvízcsatorna, nyílt vagy zárt csapadék csatorna hálózatra való rákötés biztosíthatósága esetén adható.

(6) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető az ily módon használt terület nem haladhatja meg a beépíthető terület 30%-át.

(7) A szükséges parkoló területet minden esetben telken belül kell biztosítani.

(8) A meglévő és újonnan beépülő falusias lakóterületeken a betartandó telekalakítási és építési előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(9) Az építési hely meghatározása:

7. § (1) A község településközponti vegyes területein az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A településközponti vegyes építési övezetekben építési engedély víz- villany- szennyvízcsatorna, nyílt vagy zárt csapadék csatorna hálózatra való rákötés biztosíthatósága esetén adható.

(3) A Vt-1, Vt-2, Vt-3 építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi épületeknél (templom, kápolna) a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával állapítandó meg.

(4)¹¹ A településközponti vegyes területeken a betartandó telekalakítási és építési előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5)¹² Az építési hely meghatározása: az alábbi szabályok szerint az épületek elhelyezhetők:

7/A. §¹⁴ (1) Az ipari gazdasági és a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Gip, Gip-1, és Gip-2, valamint a Gksz, Gksz-1 és Gksz-2 jelű övezetkre tagozódnak.

(2) A Gip, Gip-1 és Gip-2 jelű övezetek rendeltetése egyéb ipari gazdasági területként szabályozott, mely területen elhelyezhetők

(3) A Gip, Gip-1 és Gip-2 jelű övezetek területén az épületekben önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(4) A Gksz, Gksz-1 és Gksz-2 jelű övezetek rendeltetése kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként szabályozott, mely területen elhelyezhetők

(5) Az építési telken kialakított zöldfelület minden 300 m2-én minimum 1 db lombkoronás fa ültetése kötelező, mely kötelezettségbe a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel szabályozott terület fái beszámíthatók.

(6) A gazdasági területek építési övezetiben épületet elhelyezni víz-, villany-, nyílt vagy zárt csapadék csatorna hálózatra való rákötés esetén lehet, szennyvízcsatorna gerincvezeték megléte esetén a hálózatra történő csatlakozás kötelező, annak hiányában egyedi tisztítót kell létesíteni.

(7) A gazdasági terület övezetinek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet határozza meg.

9. § (1) K-2 jelű terület, sportpálya, rekreációs létesítmények, maximum két lakóegységet befogadó szállásépületek csoportja, kemping, fogadó- és szolgáltató épület, sátorozó helyi infrastruktúra hálózata helyezhető el, maximum 15 %-os beépítettségig.

(2) K-2 jelű különleges területeken a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.

(3) K-3 jelű különleges terület közmű építmények elhelyezésére szolgál.

(4) Az övezet területén az építmények kialakítására normatív korlátozás nem vonatkozik.

(5)¹⁷ A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, egyéb gazdasági építmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Az övezet területére vonatkozó normatív szabályok a következők:

10. §¹⁹ (1) Közlekedési és közmű területein az OTÉK 26. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények, és a (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el kivéve a vízi és légi közlekedés létesítményeit.

(2) Közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélességére vonatkozó szabályokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.

(4)²⁰ Kök-2 jelű területen a terület rendeltetését szolgáló üzemi és szállásépület elhelyezhető, maximum 5%-os beépítettségig, legfeljebb 6 m építménymagasságig.

(5) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével.

(6) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.

(7) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(8) A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(9) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

(10) A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet (gyep kivételével) nem telepíthető.

(11) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.

(12) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat.

(13) A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

(14) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(15) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

(16) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(17) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell.

11. § (1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra fel nem használható. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(3) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, max 4 m építménymagassággal.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A pótlás során a kivágott fával egyenértékű faállomány ültetése szükséges. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.

(5) Közpark kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. A kertépítészeti terveket csak Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő, bejegyzett táj- és kertépítő tervező készítheti (K1, vagy K2 névjegyzéki szám).

(6) Az építési engedélyekhez benyújtott helyszínrajz a zöldfelület kialakításának tervét is tartalmazza. Az építési telken belül a Szabályozási Terven is feltüntetett zöldfelületi sávot más célra felhasználni nem szabad. A házkerti használat is zöldfelületnek megfelelő művelésnek számít.

11/A. §²³ (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület, mely rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetekre tagozódik.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetek és az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetek területén a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetben közmű és út építményei, valamint erdei kilátó, és magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.

(4) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(5) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezet telkein az építési használat megengedett határértékei a rendelet 3. mellékletében kerültek szabályozásra.

11/B. §²⁵ (1) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktesthez tartozóan birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület és legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület elhelyezhető.

(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezet területén lakóépületet elhelyezni

(4) Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetőek el. Nem helyezhető el az előzőkhöz kapcsolódó feldolgozó, árusító építmények, lakóépület és birtokközpont. Az övezetben építményt elhelyezni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével lehet.

(5) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 3. mellékletében kerültek szabályozásra.

(6) Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 3. mellékletében kerültek szabályozásra.

12. § (1) A hidrogeológiai védőövezet területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően az engedélyezéseket a környezetvédelmi és vízügyi hatóság előírásai szerint kell lefolytatni.

(2) A szabályozási terven jelölt, a felszíni vizek elvezetésével érintett területeken a vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba szolgalmi jogot kell bejegyezni.

12/A. § (1)²⁸ K-1 jelű terület, a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el. K-1 jelű területen a zöldfelületként kialakított terület többszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani.

(2) K-1 jelű különleges területeken a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.

(3) K-4 jelű, különleges bányaterület övezetén a nyersanyag kitermelési és feldolgozási tevékenységet kiszolgáló építmények, épületek helyezhetők el.

(4) K-5 jelű, különleges szennyvíztisztító övezetén a szennyvíztisztítással kapcsolatos technológiai építmények, épületek helyezhetők el.

(5) K-6 jelű, különleges naperőmű területének övezetén a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények helyezhetők el.^[1]

13. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]

(6) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(7) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]

(8) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]

(9) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

14. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

(2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

(7) A meglévő és létesítendő villamos közművektől védőtávolságot (biztonsági sávot) kell tartani, melynek mértékét külön jogszabály állapít meg.

15. §³² (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

(2) Zalaszentiván a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el, mely egyben a jogszabály értelmezésében kiemelten érzékeny felszín alatti minőségvédelmi területi besorolást jelent. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]

(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(9) Zalaszentiván településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

(11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

17. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.

(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(4) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása irányadó az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

(6) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.

(7) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell, létesíteni illetve üzemben tartani.

(8) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.

19. §³⁷ Az 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § alapján az önkormányzatok a szabályozási tervben kijelölt zöldterületekre elővásárlási jogot jegyeztet be az alábbi területekre:

19/A. § Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

20. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentiván község Önkormányzat Zalaszentiván község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 6/1993. (XI. 16.) számú rendelete, továbbá hatályukat vesztik az alábbi alaprendeletet módosító rendeletek: