Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Szany Helyi Építési szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2023. 11. 28

Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Szany Helyi Építési szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2023.11.28.

Szany nagyközség Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Szany Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-06-02-03 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 és SZ-6 jelű szabályozási tervét jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Szany nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)

(3) Jelen rendelet csak TH-06-02-03 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 és SZ-6 számú szabályozási tervlapjaival, a TH-13-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M jelű szabályozási tervlapjával, a TH-19-02-09 munkaszámú SZ-6/M jelű szabályozási tervlapjával és a VT-23-02-18 munkaszámú SZ-6/M2 jelű szabályozási tervlapjával együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

„(4) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások);

b) 2. melléklet: Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények;

c) 3. melléklet: Intézkedési terv;

d) 4. melléklet;

e) 5. melléklet: TH-06-02-03 munkaszámú dokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 és SZ-6 számú szabályozási tervlapjai;

f) 6. melléklet:

a TH-13-02-09 munkaszámú tervmódosítás SZ-1/M számú tervlapja és a TH-18-02-01 munkaszámú tervmódosítás SZ-1/M számú tervlapja, érvényesek az SZ-1 tervlap módosítására a tervlapokon jelölt „tervezési terület határán” belül;

g) 7. melléklet:

a TH-19-02-09 munkaszámú tervmódosítás SZ-6/M számú tervlapja, érvényes az SZ-6 tervlap módosítására a tervlapon jelölt „tervezési terület határán” belül;

h) 8. melléklet:

a VT-23-02-18 munkaszámú tervmódosítás SZ-6/M2 – Szabályozási terv (vízrendezés) tervlapja, érvényes az SZ-6 tervlap módosítására a tervlapon jelölt „tervezési terület határán” belül;

i) 9. melléklet:

a VT-23-02-18 munkaszámú tervmódosítás Szabályozási tervlapok hatálya tervlapja.”

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)
c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
d.) területfelhasználási módok határa
e.) építési övezet határa
f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
g.) 10 éven túli szabályozási vonal
h.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
i.) építési hely határa
j.) építési vonal
(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
a.) irányadó telekhatár
(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel1 történhet.
(5) A szabályozási terven a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

3. § (1)

II. Fejezet

A településrendezés sajátos helyi eszközei

Közterület-alakítási terv

4. § (1) A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését
b.) magassági és keresztmetszeti méreteit
c.) a közműhálózat kialakítását
d.) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket
e.) a berendezéseket, utcabútort
f.) a burkolatokat
g.) a köz- és díszkivilágítást
h.) a terület kertépítészeti kialakítását
i.) a közlekedést és parkolást
j.) az egyéb településképi követelményeket
(2) Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén.
(3) A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével.
(4) A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.
III. Fejezet

A területfelhasználás rendszere

Övezeti besorolások

5. § (1) A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az alábbi övezetekre bontja:

1. számú táblázat

Megnevezés:

Rajzi jel:

Beépítésre szánt területek:

Lakóterületek

kisvárosias lakó

L k

falusias lakó

L f

Vegyes területek

településközpont vegyes

V t

Gazdasági területek

kereskedelmi-szolgáltató

G ksz

ipari

G ip

Különleges területek

sport-szabadidős terület

K sp

temető terület

K t

egyházi terület

K eh

kavicsbánya területe

K b

szennyvíztelep területe

K hu

Beépítésre nem szánt területek:

Közlekedési és közműterületek

országos mellékút

KÖ m

településközi út

KÖ t

helyi gyűjtőút

KÖ gy

kiszolgáló út

KÖ

gyalogút

KÖ gya

kötöttpályás közlekedés (vasút)

KÖ k

közlekedési területen belüli zöldfelület

KÖ z

Zöldterületek

közpark

Z kp

Erdőterületek

védelmi (védő) erdő

E v

gazdasági erdő

E g

közjóléti erdő

E k

Mezőgazdasági területek

szántó terület

M sz

rét, legelő terület

M r

halastó terület

M h

Mezőgazdasági egyéb

M egy

Vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás

V

vízbeszerzési (vízmű) terület

V v

gátőrházak területe

V g

hullámtéri erdő

V e

hullámtéri egyéb terület

V egy

árvízvédelmi töltések területe

V t
IV. Fejezet

A területfelhasználás általános követelményei

A telekalakítás szabályai

6. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak2 megfelelően végezhető.

(2) A szabályozási terven az irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(3) A szabályozási terven a’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ övezeti paraméter alkalmazása esetén történő telekalakítások során:

a kialakítandó minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekszélességek átlagánál
a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagának 90 %-ánál
A K jel és a megszüntető jel (*) együttes alkalmazása esetén a szabályozási terven a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.
(4) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.
(6) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók vízi létesítmény kialakítása érdekében.

A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai

7. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-06-02-03 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 és SZ-6 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3) Ahol a szabályozási terv nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a melléképületet (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épület tömegével egybeépítve, vagy azzal azonos oldalhatáron kell elhelyezni.
(6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban3 foglaltak szerint kell eljárni, kivéve, ha a kialakult eseteket, melyekben a jelenlegi meglévő távolságok betartása szükséges.
(7) Azokon a helyeken, ahol a szabályozási tervek a 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
(8) A vonatkozó jogszabályban4 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.

(6) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető.

(8) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(9) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét
(10) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken a hagyományos épület elhelyezésre, illetve utcaképre tekintettel, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály5 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél.
(11) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége
a.) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve
b.) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között
lehet.
Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.
(12) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.
(13) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15)

(16)

(17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

(19) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Művi értékvédelem

10. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a település területén a következők:

Szt. Vendel kápolna, törzsszám: 3506 (0341/2 hrsz.)
Volt püspöki kastély, törzsszám: 3507 (1162/1 hrsz.)
Nepomuki Szt. János szobor törzsszám: 3508 (1127 hrsz.)
(2) A műemléki környezetek6 határát az SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 és SZ-6 szabályozási tervlap jelzi. Műemléki környezetbe tartoznak az alábbi ingatlanok: 0341/2, 0341/5, 0341/6, 87/3, 90, 510, 511, 1127, 1128, 1161, 1162/1, 1162/2, 1163, 1321, 1322, 1323, 1324, 1325, 1326, 1327/1, 1327/2, 1330, 1333, 1334 hrsz.
(3) Műemléki védelemre felterjesztett objektumok a következők:
Római katolikus templom (1128 hrsz.)
Szent Lénárt kápolna (043/9 hrsz.)
Szentháromság szobor (1555 hrsz.)
Szent Ilona kápolna (0256/5 hrsz.)
Temető kápolna, és kereszt (289 hrsz.)
Temető kápolna (1211 hrsz.)
Szentháromság szobor (866 hrsz.)
(4) Helyi védelem alatt álló objektumok:
Templom téri keresztek (1127.hrsz.)
Kossuth Lajos u. 92. sz. előtti kereszt (1030 hrsz.)
Millenniumi hősi és áldozati emlékmű (1030 hrsz.)
Kossuth Lajos u. 174. sz. Rigó kereszt (0347/51 hrsz.)
Szent Anna kápolna, búcsújáróhely (021/2 hrsz.)
Éva kereszt (038/1 hrsz.)
018 hrsz.-ú út menti kereszt (018 hrsz.)
Kőkereszt, a Kis u. 2. sz. előtt (1384 hrsz.)
Magtár (1136 hrsz.)
Magtár (949 hrsz.)
Ady Endre u. 33. lakóház (1378 hrsz.)
Ady Endre u. 65. lakóház (1517 hrsz.)
Kis u. 4. lakóház (1446 hrsz.)
Kis u. 44. lakóház (1407 hrsz.)
Kossuth u. 8. lakóház (1161 hrsz.)
Kossuth u. 10. lakóház (1160 hrsz.)
Kossuth u. 33. lakóház (556 hrsz.)
Kossuth u. 33. lakóház (556 hrsz.)
Kossuth u. 66. lakóház (1104 hrsz.)
Kossuth u. 68. lakóház (1098 hrsz.)
Kossuth u. 85. lakóház (635 hrsz.)
Kossuth u. 88. lakóház (1071 hrsz.)
Kossuth u. 100. lakóház (1131 hrsz.)
Kossuth u. 123. lakóház (660 hrsz.)
Kossuth u. 134. lakóház (1037 hrsz.)
Kossuth u. 137. lakóház (668 hrsz.)
Széchenyi u. 15. lakóház (104 hrsz.)
Széchenyi u. 21. lakóház (114 hrsz.)
Széchenyi u. 29. lakóház (132 hrsz. )
Széchenyi u. 45. lakóház (162 hrsz.)
Széchenyi u. 59. lakóház (184 hrsz.)
Széchenyi u. 63. lakóház (186 hrsz.)
Széchenyi u. 64. lakóház (425/1 hrsz.)
Széchenyi u. 98. lakóház (364 hrsz.)
Széchenyi u. 107. lakóház (325/2 hrsz.)
Széchenyi u. 110. lakóház (358 hrsz.)
Széchenyi u. 111. lakóház (327 hrsz.)
Béke u. 8. lakóház (954 hrsz.)
Béke u. 10. lakóház (955 hrsz.)
Béke u. 27. lakóház (889 hrsz.)
(5)
(6) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:
nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.
tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet
törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására
a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen
új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtérbeépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.
az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani
(7) Utcaképi védelemmel érintett területeken a (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni az épületek utcai homlokzatán.
(8) Látványvédelemmel érintett területen biztosítani kell a térfalakat alkotó épületek látványát romboló vezetékek, közműépítmények reklámfelületek kiváltását, megszüntetését. A területen belül csak föld alatti közmű építhető. A közterületi utcabútorok, útbaigazító, információs táblák egységes koncepció alapján alakítandók ki. A reklámfelületek elhelyezése jelen rendelet 19. §-nak megfelelően lehetséges.
(9) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.
(10) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.
(11) A tervezési területen a szabályozási terven ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók:
1. lelőhely. Irtás-puszta.
Helyrajzi számok: 0365/4-8.
2. lelőhely. Varga Antal telke (Szabadság út 49.).
Helyrajzi számok: 31/2-3, 186, 190, 192/1-2, 195, 196-198, 204, 206, 210, 213-214, 217-225, 227-250, 255-260, 265, 268-300, 303-308, 311/1-2, 313/1-6, 316, 317, 318/1-2, 319/1.
3. lelőhely. Komócsin-dűlő.
Helyrajzi számok: 0309/10-21.
4. lelőhely. Halastó.
Helyrajzi számok: 0291/9-10.
5. lelőhely. Belső-legelő.
Helyrajzi számok: 0143/4-5.
6. lelőhely. Gyepi földek I.
Helyrajzi számok: 0255/6-9, 0255/17-19.
7. lelőhely. Gyepi földek II.
Helyrajzi számok: 0233/14-15, 19-20.
8. lelőhely. Németh Márton-dűlő.
Helyrajzi számok: 0124/2-3.
9. lelőhely. Pető Zoltán földje.
Helyrajzi számok: 0370/1-5.
10. lelőhely. Szent Anna kápolna.
Helyrajzi számok: 022/30-37, 021/2.
11. lelőhely. Római út.
Helyrajzi számok: 357/10, 357/10, 358/10-16, 0346/6, 0335, 0293/4-6, 0293/3, 0293/11, 0295/2, 0301/13, 0301/2-3, 0309/30-39, 0325/1-2, 0302, 0307/3-7.
12. lelőhely. Bébicz-dűlő.
Helyrajzi számok: 0138/8.
13. lelőhely. Komárom.
Helyrajzi számok: 0166/4-5, 0168/3.
14. lelőhely. Kövecses alja I.
Helyrajzi számok: 0155/1-2.
15. lelőhely. Kövecses alja II.
Helyrajzi számok: 0145/10.
16. lelőhely. Római katolikus templom.
Helyrajzi számok: 1126-1129.
17. lelőhely. Rövid-dűlő.
Helyrajzi számok: 0124/43.
18. lelőhely. Boros Endre földje.
Helyrajzi számok: 0273/7-8.
19. lelőhely. Kis-Eszteró mellett.
Helyrajzi számok: 0293/11-14.
(12) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a szabályozási terven a régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.
(13) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály7 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes.
(14) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj-és településkép védelem

11. § (1) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járdatőszinttől mért 0,02-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik.

(3) A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető.

(4) Zártsorú beépítésű lakó és vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsiáthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.

(5) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

(6) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(7) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(8) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(9) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(10) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(11) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(12) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(13) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(14)

(15) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.

(16) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

VI. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

Levegőtisztaság védelem

12. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály8 előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály9 előírásait be kell tartani.

(3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

Zaj- és rezgésvédelem

13. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály10 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

Kisvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály11 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Kisvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály12 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Kisvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.
(4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban13 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(5) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban14 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(6) A település területén a vonatkozó jogszabályokban15 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.
(7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
(8) A szabályozási terven a jelölt helyen méretezett zajárnyékoló létesítmény építése szükséges. A bányászati tevékenység a zajárnyékoló létesítmény elkészültéig csak a zajtól védendő területektől legalább 300 m távolságra folytatható.
(9) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
(10) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken épületek csak a vonatkozó jogszabályban16 meghatározott zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők.

A föld védelme

14. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály17 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

15. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály[19] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály[20] előírásait be kell tartani.

(3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály[21] alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály[22] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály[23] által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály[24] előírásainak.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

16. § (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály18 előírásait be kell tartani.

(2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban19 foglaltakat be kell tartani.

(3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.

(4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

(5) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak[27] megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

(6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály[28] előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály[29] előírásait be kell tartani.

(8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

Természetvédelem

17. § (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén nincs.

(2) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 0327, 03281, 0328/3, 0328/4, 0329, 0330/1, 0330/2, 0330/4, 0331/2, 0331/3, 0331/4, 0349 hrsz.

(3) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit az SZ-6 számú tervlap tartalmazza.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti értékek:

- a templomkert és a templom előtti utcaszakasz platánfái (1127 hrsz.)
- a Szentháromság szobrot kijelölő 4 db platánfa (1555 hrsz.)
- a 0215 hrsz.-ú erdőben lévő képesfa a hozzá tartozó zöldfelületekkel
- a 021/2 hrsz.-ú búcsújáróhely, Szent Anna kápolna körüli zöldterület fa- és növényállománya
(5) A helyi jelentőségű természeti értékek környezetében építési munkát végezni csak a növényállomány megóvásának biztosításával lehet.
(6) A helyi jelentőségű természeti értékek zöldfelületeinek felújítása csak arra jogosult zöldfelület-tervező által készített terv alapján történhet.
(7) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok20 rendelkezéseit be kell tartani.
VII. Fejezet

egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos KÖVETELMÉNYEK

Pavilon jellegű építmények

18. § (1) Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető.

(2) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(3) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(4) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás

19. § (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet.

(9)

(10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz.

Kerítések

20. § (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

Állattartás céljára szolgáló épületek

21. § (1)

Egyéb épületek, építmények

22. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

VIII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt területek

23. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

SZ: szabadonálló,
O: oldalhatáron álló
ezen belül egysoros és kétsoros valamint
Z: zártsorú
(5) Épületek elhelyezése:
már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 § –ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
(6) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
(7) Azokon a területeken ahol meglévő kétsoros oldalhatáron álló beépítés van, az épületek a kialakult beépítési módnak megfelelően továbbra is elhelyezhetőek.
(8) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály21 által előírt parkolószám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
(9) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.
(10) A terület-felhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembevételével változtathatóak, amennyiben a telekhatár-rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak és jelen rendeletben foglaltaknak megfelelnek. Telekegyesítés után az érintett telkek közül nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni.

Lakóterületek

24. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket

kisvárosias lakó-
falusias lakóterületekre bontja.
(2) A lakóterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Kisvárosias lakóterületek

25. § (1) A kisvárosias lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály22 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő.

(4) Kisvárosias lakó területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezési igénynél 30 %-kal több parkolót alakítanak ki a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, a rendeltetési egységek száma eggyel növelhető.

(5) A vonatkozó jogszabályban23 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (8) bekezdés figyelembe vételével.

(6) A kisvárosias lakóterületen építési munka a vonatkozó jogszabály24 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(7) A kisvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.

(8) A kisvárosias lakóterületen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

2. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Lk-1

Z

0,8

35

40

17

80

1300

7,5

3

Lk-2

Z

0,8

35

40

12

50

600

7,5

3

Lk-3

O

0,6

30

50

14

40

800

7,5

3

Lk-4

O

0,6

30

50

10

60

600

7,5

3

Lk-5

O

0,6

30

50

10

30

300

7,5

3

Lk-6

O

0,6

30

50

15

80

1200

7,5

3

Lk-7

Z

0,8

35

40

12

30

360

7,5

3

Lk-8

Z

0,8

35

40

K

K

K

7,5

3

Lk-9

SZ

0,8

K

20

50

30

1500

K

3

Lk-10

SZ

0,8

35

40

25

50

1250

7,5

3

Falusias lakóterületek

26. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál

(2) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály25 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(3) A vonatkozó jogszabályban26 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (8) bekezdés figyelembe vételével.

(4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(5) A falusias lakóterületen építési munka a vonatkozó jogszabály27 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(6) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni.

(7) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.

(8) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

(9) A szabályozási terven a „telek be nem építhető területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthető részére vonatkozik.

(10) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

3. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Lf-1

O

0,5

30

50

16

60

900

4,5

2

Lf-2

O

0,5

30

50

K

70

900

4,5

2

Lf-3

O

0,5

30

50

K

K

K

4,5

2

Lf-4

O

0,5

30

50

14

50

700

4,5

2

Lf-5

O

0,5

30

50

14

40

600

4,5

2

Lf-6

O

0,5

30

50

18

60

1000

4,5

2

Lf-7

O

0,5

30

50

12

40

500

4,5

2

Lf-8

O

0,5

30

50

20

70

1500

4,5

2

Lf-9

O

0,5

30

50

18

50

900

4,5

2

Lf-10

O

0,5

30

50

20

40

800

4,5

2

Lf-11

O

0,5

30

50

10

40

400

4,5

2

Lf-12

O

0,5

30

50

14

60

800

4,5

2

Lf-13

O

0,5

30

50

13

50

600

4,5

2

Lf-14

O

0,5

30

50

18

40

700

4,5

2

Lf-15

O

0,5

30

50

30

70

2100

4,5

2

Vegyes területek

Településközpont vegyes területek

27. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabály28 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(4) Településközpont vegyes területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezési igénynél 30 %-kal több parkolót alakítanak ki a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, a rendeltetési egységek száma eggyel növelhető.

(5) A vonatkozó jogszabályban29 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (8) bekezdés figyelembe vételével.

(6) A településközpont vegyes területen építési munka a vonatkozó jogszabály30 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(7) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(8) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

4. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Vt-1

Z

2,4

80

10

K

K

K

9,5

3

Vt-2

Z

2,4

80

10

12

30

400

9,5

3

Vt-3

SZ

1,5

50

25

18

50

1500

9,5

3

Vt-T

K

K

K

K

K

K

K

K

-

Az övezetben a meglévő templomon kívül más építmény nem helyezhető el
(9) A 1139/1 hrsz.-ú ingatlanon az épületek utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg a meglévő kétszintes iskolaépület homlokzatmagasságát.

Gazdasági területek

28. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

kereskedelmi szolgáltató gazdasági
ipari gazdasági
területekre bontja.
(2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.
(3) A gazdasági területek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

29. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály31 szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály32 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka a vonatkozó jogszabály33 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

5. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Gksz-1

SZ

1,5

60

20

-

-

2500

-

7,5

3

Gksz-2

O

1,5

60

20

-

-

1000

-

7,5

3

Gksz-3

O

1,5

60

20

-

-

2500

-

7,5

3

Ipari gazdasági területek

30. § (1) Az ipari gazdasági terület elsősorban a jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály34 szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály35 szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.

(4) Az ipari gazdasági területen építési munka a vonatkozó jogszabály36 szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A Gip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

6. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Gip-1

SZ

1,0

30

40

-

-

5000

-

7,5

3

Elsősorban a nagylétszámú állattartás
épületeinek elhelyezésére szolgál

Gip-2

SZ

1,0

30

40

-

-

3000

-

7,5

3

Egyéb ipari elsősorban nem jelentős zavaró hatású funkció elhelyezésére szolgál

Különleges területek

31. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott37 területektől eltérő területek.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket

a) K sp Sport és szabadidős területek

b) K t Temető terület

c) K eh Egyházi terület

d) K b Bányaterület

e) K hu Hulladékgazdálkodási terület

(3) A különleges területek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Sport- és szabadidős területek

32. § (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A K sp-2 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály38 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni.

(4) A sport- és szabadidős területen építési munka a vonatkozó jogszabály39 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A sport- és szabadidős területen a szabályozási terven jelölt helyeket a telken belül kötelezően zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A különleges sport és szabadidős övezetbe tartozó 0180/15 hrsz. területen belül a differenciált felületminőség alapján számolt biológiai aktivitásértéknek megfelelően a zöldfelületet háromszintű zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

1. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Ksp-1

SZ

0,2

10

80

-

-

10000

-

7,5

3

Ksp-2

O

0,5

20

60

-

-

2000

-

4,5

2

Az előírt zöldfelület mértékébe a kialakítandó vízfelület beszámítható

Temető területek

33. § (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80- 2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a szabályozási terven jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály[50] betartása kötelező.

Különleges egyházi területek

34. § (1) Különleges egyházi területbe tartoznak a külterületi egyházi emlékhelyek, kápolnák, búcsújáróhelyek területei.

(2) A területen csak a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága kialakult. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el.

(3) A területen csak a Szent Vendel kápolna közterület kapcsolatának biztosításának érdekében végrehajtandó telekalakítás végezhető.

(4) A terület határán kerítés nem létesíthető, csak természetes növényzetből álló térelhatárolás.

(5) A különleges egyházi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

7. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Kegy

SZ/O

0,2

10

80

-

-

K

-

K

-

Kavicsbánya területe

35. § (1) A bányászati terület a szabályozási terven a Kb jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.

(2)

(3)

(4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.

(5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.

(6) A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály40 által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 13 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható.

(7) A bányászati területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Meg
jegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Kb

SZ

0,1

3

-

-

-

5000

3,0

4,5

2

Hulladékgazdálkodás területe

36. § (1) A hulladékgazdálkodási területbe tartoznak a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos létesítmények területei.

(2) A területek kialakításakor a hulladékgazdálkodásról szóló vonatkozó jogszabályok[52] előírásait figyelembe kell venni.

(3) A 014 hrsz.-ú megszűnt dögtér területén épület, építmény nem helyezhető el.

(4) A 0347/39 hrsz.-ú ingatlanon csak a lakossági szelektív hulladékgyűjtés céljára alkalmas hulladékudvar létesíthető.

(5) A szennyvíztelep területén a terület funkciójához kapcsolódó épületek, építmények, technológiai létesítmények helyezhetők el.

(6) A hulladékgazdálkodási területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

8. számú táblázat

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K hu

O

0,5

50

20

-

-

K

-

7,5

3

Tecnológiai célú építmény magassága meghaladhatja a megengedett legnagyobb átlagos építménymagasság mértékét

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

37. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervek, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak41 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak42 a hozzájárulásával helyezhető el.

(12) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak43 megfelelően lehetséges.

(13) A tervezési területen az útkategóriák alábbiak:

országos mellékút KÖ m
településközi út KÖ t
helyi gyűjtőút KÖ gy
kiszolgáló út KÖ
gyalogos közlekedési terület KÖ gya
A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:
9. számú táblázat

Útszám, útnév

Útkategória

Közúti tervezési
osztály

Szabályozási szélesség

Javasolt, vagy kialakult
szabályozási
szélesség

Megjegyzés

8408. sz. közút

Országos mellékút

B.IV.b.C.
Főúti para méterrel

30,00

kialakult

szabvány alóli felmentés

8425. sz. közút

Országos mellékút

B.V.c.B.

30,00

kialakult

szabvány alóli felmentés

8424. sz. közút

Országos mellékút

B.V.c.B.

30,00

kialakult

szabvány alóli felmentés

Kis utca- Szentháromság utca
0362 hrsz.
0335 hrsz.

Településközi utak

B.V.c.B.

22,00

kialakult
18,00

22,00
22,00

szabvány alóli felmentés

tervezett
tervezett

Damjanich u.
Táncsics u.
Kossuth u.
Szabadság u.
Dózsa György u.

Helyi gyűjtőutak

B.V.c.B..

22,00

22,00
kialakult

Tervezett
szabvány alóli felmentés

Lakóutcák
tervezett

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

14,00
20,00

tervezett

Lakóutcák meglévő

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

kialakult

Gyalogos közlekedési terület

Kiszolgáló út


3,00

kialakult


(15) Az egyéb közlekedési és közmű területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
kötöttpályás közlekedés (vasút) területe KÖ k
A vasút területén belül a vonatkozó jogszabályban44 meghatározott létesítmények helyezhetők el.
közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ z
A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

Zöldterületek

38. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály45 előírásait alkalmazni kell.

(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

(6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10. számú táblázat

Övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Zkp

SZ

0,02

2

75

-

-

K

-

3,5

1

Erdőterületek

39. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

a) E v Védelmi ( védőerdő)

b) E g Gazdasági erdő

c) E k Közjóléti erdő

területre bontja

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000 m2-t ( 10 ha ) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(5) A védelmi rendeltetésű védőerdők területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdők területén építmény nem helyezhető el.

(6) Közjóléti erdőterületen (Ek) egészségügyi-szociális, turisztikai valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló épületek helyezhetőek el az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően:

(7)

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató-M2/M2)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A beépítéshez szükséges telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Megjegyzés

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m2)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Egyéb előírások

Ek

SZ

0,1

2

90

-

-

40000

-

3,5

1

Mezőgazdasági területek

40. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

a) M sz Szántóterület

b) M r Rét és legelő terület

c) M ht Mezőgazdasági halastó

d) M egy Egyéb mezőgazdasági terület

területekre bontja

(3) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály46 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(5) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható.

(6) A település huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület építését lehetővé tévő beépítésre szánt területeitől 500 m-es védőtávolságon belül nagylétszámú állattartásra szolgáló épület, létesítmény nem építhető.

(7) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet.

(8) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály47 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(9) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse.

(10) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal.

(11) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

(12) Egyéb mezőgazdasági területek a művelés alól kivett anyaggödör, udvar stb. területek.

(13) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(14) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

(15) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(16) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Vízgazdálkodási területek

41. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a Rába folyó medre és partja, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály48 előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban34 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban34 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

(5)

(6) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

- V vízmedrek területe
Az övezeten belül épület, építmény a fenti jogszabály34 5. § (4) (5) szerint helyezhető el.
- Vv vízbeszerzési terület vízmű területe
Az övezeten belül csak a vízmű funkcióhoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el.
- Vg gátőrház területe
Az övezeten belül csak a funkcióhoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el.
- Vt árvízvédelmi töltések területe
Az övezeten belül épület, építmény nem helyezhető el.
- Ve hullámtéri erdők területe
Az övezeten belül épület, építmény nem helyezhető el.
- Vegy hullámtéri egyéb terület
Az övezeten belül épület, építmény a fenti jogszabály34 5. § (4) (5) szerint helyezhető el.
(7) A vízgazdálkodási területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
11. számú táblázat

Övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyzés

Övezeti jel

Beépítési mód

SZTM
(szintterületi mutató)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megengedett
építménymagassága

Az építhető terepszint feletti szintek száma

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

V

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vv

SZ

0,2

10

50

K

K

K

-

7,5

3

Vg

SZ

0,1

10

70

K

K

K

-

6,0

2

Vt

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Ve

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vegy

SZ

0,02

2

85

-

-

-

-

3,5

1

IX. ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek

42. § (1) Építési tilalommal érintett ingatlanok:

221, 659, 1594 hrsz.
(2) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok:
85, 375, 490, 670/27, 826, 932, 1031, 1210, 1227/2, 1542, 1570, 1590, 1631,1632, 1634, 1637, 1639, 1642, 1645, 1646, 1647, 1680, 1682, 1683, 1724 010/8 hrsz.-ú területek közlekedés-fejlesztési célra.
Ahol a teleknek csak egy részét érinti az elővásárlási jog a szabályozási terv aszerint, ott az önkormányzat csak a telek érintett részére vonatkozóan kívánja az e rendelet szerinti elővásárlási jogát gyakorolni.
(3) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek: 144, 184, 185, 186, 190, 427, 432, 437, 438, 445, 471, 512, 526, 527, 529, 662, 663, 664, 665, 666 hrsz.
(4) Beültetési kötelezettséggel érintett területek:
- a meglévő temetőkkel szomszédos ingatlanok szabályozási terven jelölt 10 m-es sávja
- a vasút melletti lakóterületek szabályozási terven jelölt 30 m-es sávja
- a Szent Vendel kápolna körüli szabályozási terven jelölt 30 m-es sáv
(5) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések

43. § (1) Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:

12. számú táblázat

Termőréteg vastagsága (cm)

A zöldfelület számításnál
figyelembe vehető arány,
a teljes területi értékhez viszonyítva (%)

≥20

20

≥30

30

≥40

40

≥50

50

≥60

60

≥70

70

≥80

80

≥90

90

≥100

100
(3) A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt eseteket.
(4) Településközpont vegyes területen a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács, műfű), és a vízfelületek 50%-a, valamint a falra futtatott homlokzati zöldfelületek 25%-a a zöldfelület kötelezően előírt mértékébe beszámítható.
(5) Településközpont vegyes területen belül többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület övezetben előírt értéke 25 %-kal csökkenthető.

Hatálybalépés

44. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Szany nagyközség képviselőtestületének 5/2004 (IV.7.) valamint 4/2003. (IX.17.) rendeletével módosított 7/2002 (XI. 27.) számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

[28] 2000. évi XXXV. tv.
[52] 2000 évi XLIII. Törvény és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet

1. melléklet az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez az 1/2007. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet

9. melléklet

1

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések

3

OTÉK 36 §.

4

100/1999. (XII.10) OGY. határozat

5

OTÉK 36 §. (2)

6

A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

9

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet

10

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

11

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete

12

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

13

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete

14

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete

15

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

16

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet

17

2000. évi XXXV. tv.

19

16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

21

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

22

OTÉK 12. § (2) és (3)

23

OTÉK 4. sz. melléklet

24

OTÉK 8. §

25

OTÉK 14.§ (2)

26

OTÉK 4. sz. melléklet

27

OTÉK 8.§

28

OTÉK 16. § (2) és (3)

29

OTÉK 4. sz. melléklet

30

OTÉK 8. §

31

OTÉK 19. § (2), (3)

32

OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 §

33

OTÉK 8. §

34

OTÉK 20. § (3), (4), (5)

35

OTÉK 4. számú melléklet

36

OTÉK 8. §

37

OTÉK 10-23. §

38

OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. §

39

OTÉK 8. §

41

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozat

42

Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet

44

OTÉK 26. § (3)

45

OTÉK 27 § (2)-(3)

46

OTÉK 29. § (3)-(4)

47

OTÉK 29. § (5)-(8)