1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.

(3) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4)¹ Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok. Sz-1 Külterület szabályozási terv M= 1:10 000, Sz-2/M1 belterület szabályozási terv M=1: 4 000

(5)² A Nyírmártonfalva Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III. 12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 2. mellékletének (Belterület szabályozási tervének) „1”- jelű területegységekre (Széchenyi utca - Iskola tér- Óvoda utca - Jókai utca- Jókai utca északkeleti folytatásában tervezett utca által körülhatárolt területre) vonatkozó szabályozása e rendelet 1. melléklete (Sz-2/2022/1-jelű szabályozási tervlap) „érvényes szabályozási terv határán” belül jelöltek szerint módosul.

2. § (1) A község igazgatási területe a településszerkezeti terv besorolásainak megfelelően, a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: Beépítésre szánt területek:

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

3. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett, ha másként a telek egyébként nem lenne megosztható, az előírt legkisebb telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, vagy mélysége 5 %-al csökkenthető.

(3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

(4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. (A telek nyúlványos része legalább 3 m szélességű kell, hogy legyen. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.

(5) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:A telekalakítás során az utca felől szabályozott építési övezetre előírt legkisebb telekmélységet, kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felől) is biztosítani kell az övezet szerinti legkisebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

(6) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt legkisebb, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

4. § (1)³ Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.

(2) A lakótelken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

(3) A település egész területén előkertes beépítés szabályozott, ahol az utca felöli kötelező építési vonal az előkert szabályozott méretével esik egybe, mely 3,0 m

(4) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(5) Az épületelhelyezés egyéb szabályai:

5. § Lakóházakra telekvéggel forduló telkek beépítése:

6. § (1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület méret a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén az alakítható legkisebb telekterület méretet jelenti. A meglévő, övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb méretű, területű telkek az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthetőek.

(3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelken, vagy ahol a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető.

(4) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

7. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak: Lf-1, Lf-2 Falusias lakóterület

8. § (1)⁴ Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 50 méter mélységű részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el, mely gazdasági zóna a telekvégen ipari gazdasági övezettel szomszédos, Melánia utcáról megközelíthető ingatlanok esetében a hátsókert vonaláig tart. A mező és erdőgazdasági építmények építménymagassága, az övezetben elhelyezhető más építményekre előírtaktól eltérően azoknál magasabb, maximum 7,5 m is lehet.

(2)⁵ Az előkert előírt legkisebb mélységétől mért 20 m mélységű telekrész lakózónának minősül, ahol állattartó- és a lakózónára zavaró hatást kifejtő gazdasági épület nem helyezhető el. Az építési telek lakózóna mögötti, a (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, legfeljebb 50 méter mélységű telekrész minősül gazdasági zónának, ahol már gazdasági, állattartó, valamint tároló épületek is elhelyezhetők. A telek gazdasági zóna mögötti része nem építhet be. A telek beépítettségének számításakor legfeljebb a lakó- és legnagyobb mélységű gazdasági zóna, mélységének megfelelő telekrész vehető figyelembe.

(3)⁶ Azon telkek esetében, melyeknek hátsó határa utcára nyúlik és a telek (vagy szomszédos telkek) mélysége a telek végén lévő utca felöli, önálló telek kialakítását teszi lehetővé, a telek mindkét végén lakó és mögötte gazdasági zónát kell biztosítani

9. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1, Lf-2-vel jelölt általános falusias, többségében családiházas lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es építménymagasságú épületek, és legfeljebb 2 rendeltetési egységet tartalmazó épületek, elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

(3)

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló. Az előkertek szabályozását a 4§. (3) előírásai szabályozzák.

(5) A Zúgó utca és a Melánia út telkeinek azon része, amelyek a belvízlevezető árokra nyúlnak, a telek hátsó telekhatárától számított 30m-es sávon belül, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor vagy üvegház, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények nem helyezhetők el.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő az alábbiak szerint kell meghatározni. Lf-1 övezet esetében, oldalhatáron álló beépítéssel: a legkisebb területméret 1200 m2, legkisebb szélessége 16m, legnagyobb beépítési %-a 30%, legnagyobb építési magasság 4,5m. Lf-2 övezet esetében, oldalhatáron álló beépítéssel: a legkisebb területméret 800 m2, legkisebb szélessége 16m, legnagyobb beépítési %-a 30%, legnagyobb építési magasság 4,5m. Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, az építési oldalt jelentő telekhatártól legalább 4,0 m távolságra.

(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(8) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

10. § (1) Nyírmártonfalva területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: Vt: településközpont vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

11. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes. Az előkertek szabályozását a 4§. (3) előírásai szabályozzák.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Vt-1 övezet esetében, oldalhatáron álló beépítéssel: a legkisebb területméret 800 m2, legkisebb szélessége 16m, legnagyobb beépítési %-a 40%, legkisebb, legnagyobb építmény magasság 4,0 - 7,5 m. Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával. A 4,0 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet teljes közművesítettség kell ellátni.

12. § (1) A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére, Gip-1 Ipari gazdasági terület; Geg Mezőgazdasági Erdő gazdasági terület került kijelölésre.

(1) A telkek beépítésének általános szabályai:

13. § (1) Az övezet az ipari park körülményei között elhelyezhető gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. GIP-1 övezet esetében, szabadon álló beépítéssel: a legkisebb területméret 2000 m2, legkisebb szélessége 20m, legkisebb mélysége: 50m, legnagyobb beépítési %-a 40%, legnagyobb építmény magasság 9,0m.

(5) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen. (Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke, az OTÉK 25. §.-ban szereplő számítás alapján csökkenthető.)

(6) Az övezetben a falusias lakóterületektől és a belvízlevezető ároktól számított 30m-es sávon belül, épületet elhelyezni nem lehet, ezt a területet zöldbe ágyazott parkolók kialakítására, vagy növények telepítésére lehet használni kizárólag.

(7) Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.

14. § (1) Az övezetbe az erdőgazdálkodással foglalkozó gazdasági területek tartoznak, ahol az erdőgazdálkodási termékek feldolgozása, tárolása, az erdőgazdálkodási gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, erdőgazdasági illetve fafeldolgozáshoz szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Geg övezet esetében, szabadon álló beépítéssel: a legkisebb területméret 2000 m2, legnagyobb beépítési %-a 40%, legnagyobb építmény magasság 6,0m.

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A technológiából adódó (pl.: terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladhatja az előírtakat, de maximum 25m magasságig.

(5) Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.

15. § (1) A község területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint: Ktem Temető terület; Kkegy Kegyeleti parkok területe; Kkas Reviczky kastély területe; Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges területe.

16. § (1) „Ktem” övezetbe a települési temető, „Kkegy” övezetbe, a felhagyott temetők- kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. A kegyeleti parkok területén kegyeleti célú építmények helyezhetők el, de temetés nem engedélyezhető.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

17. § (1) Az övezetbe az Reviczky kastély területe tartozik.

(2) A terület az itt található létesítménynek, kapcsolódó és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

(4) A telek területének minimum 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

18. § (1) Az övezet a Melánia tanya és környezete, valamint a Zsuzsi kisvasút települést érintő nyugati és északkeleti településrészeken kijelölt, idegenforgalmi jelentőségű területek sajátos használatának szabályozása céljából került kijelölésre.

(2)⁷ A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények, valamint lakóépület helyezhetők el. Ingatlanonként egy lakóépület, önállóan, idegenforgalomhoz kapcsolódó rendeltetés nélkül – annak elhelyezését megelőzően- is elhelyezhető.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 20 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 7.5 méteres építménymagassággal.

(4) Az alakítható telek minimális területe 2000 m²

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(7)⁸ Az oldalkert előírt mérete 3,0 méter.

19. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve: KÖu Közúti közlekedési terület; Kök Vasúti terület

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:közlekedési létesítmények; közművek és hírközlési létesítmények

20. § (1) A község területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján, a belterületen: Z Közparkok területe

(2) Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

21. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie, gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető: a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.; vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely; a terület fenntartásához szükséges épület.

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal, legfeljebb 20,0 m² bruttó alapterülettel helyezhető el.

(5) Díszparkokban csak köztárgyak helyezhetők el.

22. § (1) A község igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján: Eg gazdasági célú erdő; Ev védelmi rendeltetésű erdő övezet került megkülönböztetésre.

23. § (1) Az „Eg” övezetbe tartozó erdők területén, a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel. A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani. A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. Erdőgazdasági építmények maximális építménymagassága technológiai indokoltság legfeljebb 7,5 m lehet.

24. § (1) Kijelölésük a környezetre ártalmas létesítmények, (temető) védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történt.

(2) Telepítéséről a védelmi okot kiváltó létesítmény tulajdonosának kötelessége gondoskodni.

(3) Területükön épület nem helyezhetők el.

25. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: MK Kertgazdálkodásra szolgáló terület; Msz-1 Többségében szántó művelésű terület; Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(4) Mivel a település teljes igazgatási területe az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozik:

26. § (1) Az „Mk” –jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az épületeket szabadonállóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

27. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Gazdasági épületeket jelen előírás a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4) Lakóépületeket a legalább 50000 m2 (5,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.

(5) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

(6) Az övezetben található régészeti lelőhelyek, valamint az ex-lege védett természeti értékek védelmében, a terven jelölt területeken történő, bármilyen beavatkozás esetén szakhatósági egyeztetés lefolytatása kötelező az ügyben illetékes szakhatóságokkal.

28. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, amely területek egy része a Hajdúsági Tájvédelmi körzet részét is képezik. Főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben lévő földterületek megosztása- alakítása során a legkisebb újonnan alakítható földterület nagyságaként 10 ha területet kell alapul venni.

(3) Épületeket jelen előírás a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

(4) Az övezet azon részén, ahol a Hajdúsági Tájvédelmi körzet területe található, lakás nem létesíthető, bármilyen tevékenység csak az illetékes Természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

29. § (1) V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis. Területükön -ha külön jogszabály másként nem rendelkezik- a vízkár-elhárítási célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A V-2 jelű övezetbe település állóvizei tartoznak.

30. § (1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg. A település műemléki védelem alatt álló épülete: Erdészeti irodaépület, Hrsz: 0511/3, tulajdonos: Guti Erdőgazdaság; Műemléki törzsszám: 9166

(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás: Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokoló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

31. § (1) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23. §. előírásait kell alapul venni.

(2) A Szabályozási terven helyi történelmi jelentősége miatt védelemre jelölt területek részletesebb építési feltételeit korlátait, támogatási -és megvalósítási formáit a Helyi Értékvédelmi Rendelet szabályozza.

(3) Használati és építési korlátozást jelent, a szabályozási terven jelölt Lf-1 övezet azon telkeire, amelyek a belvízlevezető csatorna parkjára nyúlnak

(4) .Lejegyzéssel érintettek azok a telkek, amelyek a tervezett gyűjtőutak, elsőrendű főutak tervezet nyomvonalának szabályozási szélességébe esnek.

32. § (1) Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2007. március 12. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Ezzel egyidejűleg a 6/1991.( IX.16.) rendelettel jóváhagyott és a 7/1991. (XII.16.) rendelettel módosított Általános Rendezési Terv és Építési Szabályzat hatályát veszti.