a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazásra, összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1.§. (2) bekezdésével, valamint a törvény vonatkozó egyéb rendelkezéseivel, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§. (3) bekezdésével – az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételei és garanciáit.

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya kiterjed Tolna Város közigazgatási területén:

Tolna város közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre

1. a Szt. 6. §-ban meghatározott, az önkormányzat illetékességi terültén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Tolna város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte,
2. a Szt. 7.§. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
3. ^[2]a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Eljárási rendelkezések

2.§.

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

2. A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
   • az ellátást igénylő személynek az Szt. 18.§. a) c) h) pontjában szereplő adatait,
   • az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

3. A tényállás tisztázása érdekében – szükség esetén – így különösen a közös háztartás tényállása megállapításához a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 56-57.§.-a szerinti helyszíni szemle is tartható.

4. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához – az Szt. 10.§. (6) bekezdése esetén – a kérelmező felhívható arra, hogy az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat nyújtsa be. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

5. A szociális hatáskört gyakorló szervek – az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához szükséges személyi jövedelemadó alap közlése érdekében a Szt. 10.§. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – megkérhetik az ^[3]illetékes adóhatóság igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

3. §^[4]

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület:

1. önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatását,
2. önkormányzati segélyt,
3. méltányossági ápolási díjat,
4. méltányossági közgyógyellátást,

biztosít.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt hatáskör gyakorlását a polgármesterre, a c.) pontjában foglalt hatáskört a Humán Bizottságra, a b.) pontjában foglalt hatáskört a jegyzőre és Humán Bizottságra, a d.) pontjában foglalt hatáskört a jegyzőre ruházza át. Az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott ellátás természetben is nyújtható.

Egyes pénzbeli ellátások

4.§.^[5]

5.§.^[6]

Önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatása

6.§.

1. Átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatását (a továbbiakban: lakbértámogatás) állapíthat meg annak a Tolna Város Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásban lakó személynek vagy családnak, aki bérlőként, társbérlőként lakik a lakásban.

2. A lakbértámogatás csak annak a személynek vagy családnak adható, aki azt személyesen kérelmezi. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

3. A lakbértámogatás annak az igénylőnek nyújtható:
   1. akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,
   2. egyedülálló személy esetén pedig a nyugdíjminimum 200%-át,
   3. gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum 110%-át.

4. A támogatás mértéke az igénylő által bérelt önkormányzati bérlakás havi bérleti díjának 50%-ig terjedhet. A támogatás, annak megállapítása esetén havi rendszerességű.

5. A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha:
   1. a lakbértámogatásban részesülő a bérleti díj támogatáson felüli részét az adott hónapra megadott lakbérfizetési határidőre nem fizeti meg, vagy
   2. a támogatásban részesülő önkormányzattal fennálló bérleti viszonya megszűnik.

Önkormányzati segély^[7]

7. §

(1) Átruházott hatáskörben a jegyző a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély igényelhető:

1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak, eseti vagy rendszeres gyógyszerkiadásainak mérséklésére,
2. gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra
3. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.
4. ^[8]egyszeri tűzifa biztosítására, természetbeni támogatásként.

(3) Önkormányzati segélyre az a személy jogosult, aki az e § (1) bekezdése szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal és az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg

1. család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
2. gyermekét egyedül nevelő személy, egyedülálló, illetve egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, a (2) bekezdés a.) és b.) pontjaiban meghatározott önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiadható.

(5) A (2) bekezdés a.) és b.) pontjaiban meghatározott önkormányzati segély készpénzben vagy utalványban adható. Az utalvány a segélyezettet gyógyszer, élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű és tüzelő vásárlására jogosítja fel. Az utalvány azokban a kereskedelmi egységekben, gyógyszertárakban váltható be, amelyek üzemeltetőivel az Önkormányzat megállapodást kötött. Az utalványozás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben kivételes méltánylást érdemlő esetben – ilyen különösen elemi kár, lakáskár, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költség, életvitelt befolyásoló halaszthatatlan kiadások – évente legfeljebb további két alkalommal a (2) bekezdés a.) és b.) pontja alapján önkormányzati segélyt állapíthat meg.

(7) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben kivételes méltánylást érdemlő esetben – ilyen különösen elemi kár, lakáskár, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költség, életvitelt befolyásoló halaszthatatlan kiadások – évente legfeljebb két alkalommal a (2) bekezdés a.) és b.) pontja alapján önkormányzati segélyt állapíthat meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem meghaladja

a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, de nem éri el 300%-át.

b) gyermekét egyedül nevelő személy, illetve egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem éri el 400%-át.

^[9](8) A (2) bekezdés d) pontja szerinti természetbeni támogatás az egy főre számított családi jövedelem vizsgálata nélkül, a Családsegítő Központ családgondozóinak javaslata alapján annak a személynek biztosítható, aki:

1. lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy
2. rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
3. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, vagy
4. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
5. közgyógyellátásra jogosult, vagy
6. ápolási díjban részesül, vagy
7. 3 vagy több gyermeket nevel, vagy
8. 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, vagy
9. gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy
10. családjában igazolható módon mozgáskorlátozott él.

(9) A tűzifa támogatás egy ingatlanra egy személynek adható, a fűtési idényben egy alkalommal, 0,5 m³ mennyiségben.

(10) Nem jogosult tűzifa támogatásra – a (8) bekezdésben meghatározott feltételek fennállta esetén sem – a kérelmező azon ingatlan vonatkozásában, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető, vagy üresen áll.

(11) Tűzifa támogatás iránti kérelmeket kizárólag minden év szeptember-február hónapokban lehet benyújtani.

8. §

(1) A 7. § (2) bekezdés a.) pontja alapján nyújtott önkormányzati segély a szociálisan rászorult részére egy naptári évben 4 alkalommal adható. Az első és második alkalommal családonként legfeljebb 4.000,- Ft összegű, harmadik és negyedik alkalommal családonként legfeljebb 3.000,- Ft összegű segély állapítható meg. A segély összege készpénzben vagy utalványban adható.

(2) A 7. § (2) bekezdés b.) pontja alapján nyújtott önkormányzati segély a szociálisan rászorult részére egy naptári évben 4 alkalommal adható. Az első és második alkalommal családonként legfeljebb 4.000,- Ft összegű, harmadik és negyedik alkalommal családonként legfeljebb 3.000,- Ft összegű segély állapítható meg. A segély összege készpénzben vagy utalványban adható.

9. §

(1) A 7. § (2) bekezdés c.) pontja alapján igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát. A temetési számlát a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően a kérelmezőnek vissza kell adni.

(2) A 7. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 87.375,-Ft.

10.§.

Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

• ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, egyedül élő esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg és
• vagyonnal nem rendelkezik és
• a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Méltányossági ápolási díj

11.§.

1. A Humán Bizottság átruházott hatáskörben ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át, feltéve, hogy
   1. nincs a családban más olyan munkaviszonyban nem álló személy, aki az ápolást el tudná látni és
   2. a 18. életévét betöltött – önellátásra részben képes – tartósan beteg személy önálló életvitele családon belül elvárható segítséggel vagy az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével nem biztosítható.

2. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§.-ban és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25.§-ban meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

3. ^[10]Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg  80%-a.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

12.§.

1. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
   
2.  ^[11]A házi segítségnyújtást végző Családsegítő Központ a méltányossági ápolási díj esetében az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését kéthavonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

Méltányossági közgyógyellátás

13.§.

1. Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni és akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár
   1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
   2. egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg

és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

2. A kózgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35.§.-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

Aktív korúak ellátása

14.§^[12]

1. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

2. ^[13]

3. ^[14]Az aktív korúak ellátására az Szt. 33-37/C. §.aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. ^[15] Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, és rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szakhatóság szakvéleménye alapján az egészségkárosodás mértéke eléri a 30 %-ot.

5. ^[16] Foglalkozást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapít meg a jegyző annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a lakókörnyezetét rendben tartja. A szemle megtartásától a jegyző eltekinthet, ha ugyanazon személy ugyanazon lakhelyén foglalkozást helyettesítő támogatást megállapító eljárás keretében 1 éven belül már tartott szemlét.

6. A lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy:

1. az általa lakott ingatlanon legalább egy szeméttároló edénnyel rendelkezik és azt rendeltetésszerűen használja,
2. az általa lakott lakást vagy családi házat takarítja, tisztán tartja,
3. az általa lakott ingatlanon nem halmoz fel szemetet, egyéb lomot, építési törmeléket,
4. az általa lakott ingatlanon gondoskodik a folyamatos gyommentesítésről, bozótirtásról,
5. az általa lakott ingatlanban gondoskodik a rágcsálók, kártevők irtásáról,
6. az általa lakott ingatlanban gondoskodik a vizes helyiségek, valamint az illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, amennyiben az ingatlanon udvari illemhely található gondoskodik arról, hogy az ajtóval rendelkezzen,
7. az általa lakott ingatlanban betartja az állattartásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat,
8. családi házas övezetben gondoskodik az ingatlan előtti járdának, járda hiányában egy méter széles területsávnak, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az ingatlan 10 méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről.

7. A (6) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a jegyző helyszíni szemle során állapítja meg.

8. Amennyiben a helyszíni szemle során a jegyző azt állapítja meg, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a kérelmezőt az elvégzendő tevékenysége konkrét megjelölésével felszólítja a feltételek teljesítésére 5 napos határidő tűzésével.

9. A felszólításban foglalt tevékenységek elvégzését a jegyző helyszíni szemle során ellenőrzi, amennyiben azok nem teljesültek a megadott határidőben, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra^[17] való jogosultság nem állapítható meg, illetve az ellátást meg kell szüntetni.

10. A (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra^[18] való jogosultság felülvizsgálata során is vizsgálni kell, amennyiben a jogosultság egyéb feltételei fennállnak.

15.§^[19]

1. A rendszeres szociális segélyben részesített személy a folyósítás feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Központtal és az állami foglalkoztatási szerv^[20] illetékes kirendeltségével (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

2. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
   1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát és
   2. a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
   3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,
   4. együttműködik az ellátás kötelező felülvizsgálatában.

3. A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
   1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, mely havi jelentkezéseket foglal magában,
   2. a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
   3. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

4. A b) pontban meghatározott program lehet:
   1. egyéni: szociális, mentális, esetkezelés, életvezetési tanácsadás,
   2. csoport: önsegítő, képességfejlesztő csoportban való részvétel,
   3. közösségi: közösségi programon való részvétel, illetve a szervezésben végzett tevékenység.

5. Az együttműködés keretében a Családsegítő Központ
   1. a határozat alapján nyilvántartásba veszi az ellátásban részesülőt,
   2. egyénre szabott programot határoz meg, melynek keretében a családgondozó
   3. tájékoztatást ad az egyén adottságaihoz igazodó munkavállalási, képzési, álláskeresési felkészítésben való részvételi lehetőségekről,
   4. tanácsot ad – szükség szerint szakemberek bevonásával – munkavállalási esélyeit csökkentő mentális, életvezetési problémáinak megoldásában,
   5. segítséget nyújt munkahely felkutatásában az állás betöltéséhez szükséges feltételek teljesítésében,
   3. évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges, módosítja a programot.
6. Az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel megállapodást köt.

16.§^[21]

1. ^[22]Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

- nyilvántartásba vétel elmulasztása,

- rendszeres kapcsolattartás elmulasztása,

- beilleszkedést segítő programra vonatkozó írásbeli megállapodás megkötésének elmulasztása,

- beilleszkedést segítő programban foglaltak nem teljesítése

- az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele. 

2. Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, meg kel szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát.     

17.§^[23]

III. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

18.§.

A szociálisan rászorultak részére az Önkormányzat az általa működtetett Családsegítő Központon keresztül a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. családsegítés,
4. nappali ellátás,
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
6. közösségi ellátások,
7. támogató szolgáltatás.

Étkeztetés

19.§.

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

2. Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyt.

3. ^[24]Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészben – nem tud gondoskodni.

4. Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

5. Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

6. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye egy hajléktalan szállás.

(2) Nem részesülhet étkeztetésben:

1. aki után ápolási díjat állapítottak meg,
2. aki ápolási díjban, Gyes-ben, Gyed-ben, terhességi gyermekágyi segélyben részesül,
3. aki olyan eltartásra köteles és képes hozzátartozójával él közös háztartásban, aki folyamatosan otthon tartózkodik,
4. aki érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik.

Házi segítségnyújtás

20.§.

1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

2. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
   1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
   2. az önáll életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
   3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

Családsegítés

21.§.

1. A családsegítő szolgáltatás keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiéné problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

2. A családsegítő szolgáltatást az önkormányzat a Családsegítő Központ keretén belül biztosítja.

Nappali ellátás

22.§.

1. Az Önkormányzat a nappali ellátást a Családsegítő Központ keretén belül működtetett Időskorúak Klubján keresztül látja el.

2. Az ellátás során az Szt. 65/F.§. rendelkezései szerint kell eljárni.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23.§.

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartási mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
   1. az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,
   2. a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
   3. szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó készülékek igénylők közti elosztásáról a Humán Bizottság – a Családsegítő Központ javaslata alapján – dönt.

Közösségi ellátások

24.§.

1. Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás.

2. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell
   1. a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
   2. a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,
   3. a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
   4. a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
   5. az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
   6. megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

3. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell
   1. a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
   2. a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

4. Az ellátás során az Szt. 65/A.§. rendelkezései szerint kell eljárni.

Támogató szolgáltatás

25.§.

1. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

2. Az ellátás során az Szt. 65/C.§.-ai szerint kell eljárni.

26.§.

1. Az Önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

2. A szociálpolitikai kerekasztal feladata:
   1. részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,
   2. folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását
   3. ^[25]véleményezi a város közfoglalkoztatási tervét.

3. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
   • Roma Nemzetiségi Önkormányzat^[26] elnöke
   • Német Nemzetiségi Önkormányzat^[27] elnöke
   • Családsegítő Központ vezetője
   • Humán Bizottság elnöke
   • Magyar Vöröskereszt tolnai szervezetének vezetője
   • Nagycsaládosok Egyesületének vezetője
   • Nyugdíjas Érdekszövetség elnöke
   • Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke
   • Nyugdíjas Egészségvédő Klub elnöke
   • Mozgássérültek Megyei Egyesülete tolnai csoportjának vezetője
   • ^[28]

IV.FEJEZET

Szakosított ellátási formák

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

27.§.

1. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény a Tolnai Idősek Otthona.

2. Az intézménybe az a kérelmező vehető fel, aki az egyszeri hozzájárulás összegét megfizeti és az intézmény vezetőjével a szolgáltatási szerződést megköti.

Az ellátások igénybevétele

28.§.

1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

2. Tartós bentlakásos elhelyezést biztosító ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével – a rendelet 2. sz. mellékletét képező nyomtatvány alapján – az Szt. 94/B.§. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megállapodást köt.

29.§.

1. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az igénylők elhelyezéséről. Ha az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, úgy a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba kell venni a teljesítési sorrend megállapítása érdekében.

2. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1.§. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

3. Az intézményvezető évente felülvizsgálja a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát.

V. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

30.§.

1. Az Önkormányzat intézményeiben nyújtott egyes ellátásokért térítési díjat (intézményi térítési díj) kell fizetni. A térítési díjak összegét jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. A szociális alapszolgáltatások – jelen rendelet 1. sz. mellékletének 5. pontjában meghatározott – intézményi térítési díjai alapján a jogosult az intézményvezető által meghatározott térítési díjat (személyi térítési díj) fizet.

3. Az intézményi, vagy a személyi térítési díjat
   4. az ellátást igénybe vevő jogosult,
   5. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
   6. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenesági rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
   7. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
   8. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

4. A szociális alapszolgáltatások tekintetében a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
   1. aki jövedelemmel nem rendelkezik,
      
   2. ^[29]
5. Az intézményvezető a szociális alapszolgáltatások esetében a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így különösen:
   • elemi kárt szenvedett,
   • lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett,
   • egészségében állapotrosszabbodás következett be,
   • havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelme 30%-át.

6. Térítési díjkedvezmény vagy mentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.

31.§.

1. A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

2. Az ápolást, gondozást nyújtó intézményben a térítési díjat a szerződésben foglaltak szerint kell fizetni.

Az ellátás megszűnése

32.§.

(1) ^[30]Az alapellátás megszűnik:

1. ha az intézmény jogutód nélküli megszűnik,
2. a jogosult meghal,
3. a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejárt,
4. másik intézménybe történő elhelyezés esetén,
5. a házirend súlyos megsértése esetén,
6. ha az igénylő a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
7. ha az igénylő kéri az ellátás megszüntetését,
8. ha az igénylő a térítései díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve ha ingyenes ellátásban kell részesíteni.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. 

(3) Az intézményi jogviszony megszűnésére az Szt. 100-101.§.-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az intézmény szabályzata

32.§.

1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szervezeti felépítésének és működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza.

2. Az SZMSZ mellékletét képezi az intézmény házirendje.

3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát (mellékleteivel együtt) - átruházott hatáskörben – a Humán Bizottság hagyja jóvá.

Vegyes rendelkezések

33.§.

1. Annak érdekében, hogy e rendelet elérhesse célját, az arra rászorultak támogatása során együtt kell működni:

a) a gyermekintézményekkel

b) a háziorvosokkal

c) az egyházakkal

d)a Vöröskereszttel

e) állami foglalkoztatási szerv ^[31]illetékes kirendeltségével 

f) nyugdíjasokat tömörítő helyi szervezettel^[32]

g) Családsegítő Központtal.

2. Az együttműködés kapcsán az önkormányzat – az érintett szervezetek összehangolásával – biztosítja a ténylegesen rászorulók minél teljesebb körű felmérését, a párhuzamosságok kiküszöbölését, a felhasználás hatékonyságának elősegítését és figyelemmel kísérését.

VI. FEJEZET

Értelmező rendelkezések

34.§.

E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető helyzetek:

            - krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,

            - nagyobb összegű, váratlan vagy tervezhető önhibáján kívüli kiadás,

- munkanélküli járadék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósításáig terjedő időszak,

- elemi károsultság,

- egyéb támogatási formákból való kiszorulás,

- egyéb szabályozatlan különös méltánylást érdemlő esetek,

- a kérelmező gyógyszerköltsége meghaladja a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem 25%-át.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

35.§.

1. Ezen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2008. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. A rendelet 1. sz. melléklete rendelkezéseit – visszamenőleges hatállyal –  2008. március 1. napjától – kell alkalmazni.

3. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezései irányadók.

4. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tolna Város Önkormányzatának a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló
   • 17/2003. (VII.1.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító
   • 27/2003. (XII.16.) önkormányzati rendelet
   • 7/2004. (III.2.) önkormányzati rendelet
   • 20/004. (V.25.) önkormányzati rendelet
   • 34/2004. (XI.30.) önkormányzati rendelet
   • 4/2005. (III.1.) önkormányzati rendelet
   • 15/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet
   • 26/005. (X.25.) önkormányzati rendelet
   • 1/2006. (I.31.) önkormányzati rendelet
   • 8/2006. (III.28.) önkormányzati rendelet
   • 14/2006. (VI.27.) önkormányzati rendelet
   • 15/2006. (VII.11.) önkormányzati rendelet
   • 16/2006. (IX. 1.) önkormányzati rendelet
   • 1/2007. (I.26.) önkormányzati rendelet
   • 16/2007. (VI.1.) önkormányzati rendelet
   • 37/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelet
   • 5/2008. (II.29.) önkormányzati rendelet.

^[33](5) A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy 2014. január 1-jétől az Szt. és más jogszabály, valamint e rendelet alkalmazásában az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély ellátásnak minősül.

Tolna, 2008. április 24.

            dr. Sümegi Zoltán                                                        Ezerné dr. Huber Éva

               polgármester                                                                           jegyző

Záradék:

Ezen rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Tolna, 2008. április 25.

Ezerné dr. Huber Éva

jegyző