Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2009. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 03. 16Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2009. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Kőtelek Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet és annak módosításáról szóló 36/2002.(III.7.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Kőtelek község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3)1 A jelen rendelet 2. melléklete a szabályozási terv, ami az alábbi címet viselő tervlapokból áll:
- SZABÁLYOZÁSI TERV I. (Külterület) és
- SZABÁLYOZÁSI TERV II. (Belterület).
(4) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(5) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.
Az építési engedélyezés helyi szabályai
2. § (1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik. Az elő- és oldalkertben csak a közműellátáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.
(3) Hátsókertben épület, építmény, műtárgy nem helyezhető el.
(4) Kőtelek község teljes közigazgatási területén új külszíni művelési bánya nem létesíthető.
(5)2 Az Lf3 jelű építési övezetbe sorolt településrészek kivételével lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.
Településrendezési előírások
A területfelhasználási egységek általános előírásai
3. § (1) Kőtelek község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
a) Beépítésre szánt területek:
aa) Lakóterület: falusias (Lf 1, Lf2, Lf3,Lf4)
ab) Vegyes terület: településközpont vegyes (Vt1, Vt2)
ac)3 Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz1, Gksz2) ; ipari terület (Gip1, Gip2, Gip3)
ad)4 Különleges terület: (Kt, Ksp, Ksz, Klo, Khu, Mü)
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba)5 Közlekedési és közmű –elhelyezési, hírközlési terület (KÖu-1, KÖu-2. KÖu-3, KÖu-4, KÖu-5, KÖu-6)
bb) Zöldterület (Z)
bc) Erdőterület (EG,EGöf,EV, EVöftk,Ee)
bd) Mezőgazdasági területek (Má, Má*, Máöf,Máöftt,Mábv, Máöfbv,Mk,Mágy)
be) Vízgazdálkodási (V, Vö, Vho, Vü1,Vü2)
(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
1. LAKÓTERÜLETEK
A lakóterületek tagolódása
4. § A lakóterületek sajátos építési használatuk általános jellegük szerint Kőtelek községben a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
Falusias lakóterület:
a) Lf1jelű építési övezet
b) Lf2jelű építési övezet
c) Lf3jelű építési övezet
d) Lf4jelű építési övezet
A. Falusias lakóterület
5. § (1) Lf1jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint (jellemzően szabálytalan alakú, kisebb telekméretű telkek):
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias lakóterület, Övezeti jel: Lf1; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 600; Beépítési mód: O; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Megengedett legnagyobb építmény magasság (M): 4,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 50; Előkert mérete (m): 0,00
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) mezőgazdasági (üzemi) építmény
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) szálláshely szolgáltató épület, maximum 2 egység elhelyezésével
ae) kézműipari építmény, maximum 60m2 főhelyiség tekintetében.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 600 m2
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m.
k) Melléképületek (lásd fogalom meghatározás, jelen rendelet 1. melléklete) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) közműbecsatlakozási műtárgy
lb) hulladéktartály – tároló
lc) kerti építmény
ld) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
le) kerti épített tűzrakóhely
lf) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
lg) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
lh) állatkifutó
li) trágyatároló, komposztáló
lj) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
lk) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
ll) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
m) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
(2) Lf2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint (nagyobb telkes, jellemzően szabálytalan alakú lakótelkek)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias lakóterület; Övezeti jel: Lf2; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800; Beépítési mód: O
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40; Előkert mérete (m): 5,00
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület
ab) mezőgazdasági (üzemi) építmény
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) szálláshely szolgáltató épület, maximum 4 egység
ae) kézműipari építmény
af) helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m2
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
g) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi
rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
h) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.
j) Melléképületek (lásd fogalom meghatározás) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: lakóépülettel azonos oldalhatáron létesíthető
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) közműbecsatlakozási (közműpótló) műtárgy
kb) hulladéktartály – tároló
kc) kerti építmény
kd) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
ke) kerti épített tűzrakóhely
kf) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
kg) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
kh) állatkifutó
ki) trágyatároló, komposztáló
kj) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
kk) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
kl) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
l) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
(3) Lf3 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint
(meglévő és tervezett szabályos alakú lakóterület)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias lakóterület, Övezeti jel: Lf3, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 900, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40, Az alakítható telek legkisebb szélessége (m): 16,00, Előkert mérete (m): 5,00
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) mezőgazdasági (üzemi) építmény
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) szálláshely szolgáltató épület
ae) kézműipari építmény
af) helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 900m2
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a saroktelek és a 20, 00 méternél szélesebb telkeken az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter, mely egyben a kötelező építési vonal.
k) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 16,00 m.
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) közműbecsatlakozási műtárgy
lb) hulladéktartály – tároló
lc) kerti építmény
ld) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
le) kerti épített tűzrakóhely
lf) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
lg) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
lh) állatkifutó
li) trágyatároló, komposztáló
lj) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
lk) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
ll) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
m) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
(4) Lf4 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint.
(a belterület kisebb telekterületű, sorházas területe)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias lakóterület; Övezeti jel: Lf4; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 600; Beépítési mód: Z; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30; Megengedett legnagyobb építmény magasság (M): 4,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 50; Előkert mérete (m): 5,00.
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) maximum két lakóegységes lakóépület
ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
ad) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású – a lakóterületekre meghatározott környezeti terhelési (zaj, rezgés, levegőtisztaságvédelem) értékeknél nem nagyobb kibocsátású –kézműipari (pl.: fazekas, kosárfonó, stb.) épület, maximum 40m2 főhelység tekintetében.
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
bb) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, tárolási célú gazdasági építmény
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 600 m2
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: zártsorú.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben terepszint alatti építmény elhelyezhető.
k) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.
l) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:
melléképület oldalhatáron, a mellette lévő telek oldalhatáron álló melléképületével összeépítve a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.
m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ma) közműbecsatlakozási műtárgy hulladéktartály tároló
mb) kerti építmény
mc) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
md) kerti épített tűzrakóhely
me) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel
mf) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
mg) legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop
n) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(5) A lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások:
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias Lakóterület, övezeti jel: Lf1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 600, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 50, az alakítható telek legkisebb szélessége (m): -, Előkert mérete (m): 0,00
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias Lakóterület, övezeti jel: Lf2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40, az alakítható telek legkisebb szélessége (m): -, Előkert mérete (m): 5,00
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias Lakóterület, övezeti jel: Lf3, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 900, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40, az alakítható telek legkisebb szélessége (m): 16,00, Előkert mérete (m): 5,00
Sajátos építési használat szerinti Terület: Falusias Lakóterület, övezeti jel: Lf4, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 600, Beépítési mód: Z, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40, az alakítható telek legkisebb szélessége (m): -, Előkert mérete (m): 5,00
2. VEGYES TERÜLET
6. § (1) A vegyes területet Kőtelken a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja: A. Településközpont vegyes terület
(2) Vt1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Kőtelek belterületének központi, intézményi és lakó funkciójú területe)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Településközpont Vegyes terület, övezeti jel: Vt1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 6,00, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30, Előkert mérete (m): 5,00
a) Az építési övezetben elhelyezhető
aa) igazgatási épület
ab) maximum 4 lakásos lakóépület
ac) - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (maximum 4 vendégszoba)
ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
ae) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
af) sportépítmény
b) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Saroktelek, valamint 20 méternél szélesebb telek esetén az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m
k) Melléképületek (lásd fogalom meghatározás) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) közműbecsatlakozási műtárgy
lb) hulladéktartály – tároló
lc) kerti építmény
ld) kirakatszekrény
le) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
lf) kerti épített tűzrakóhely
lg) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
lh) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
li) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
m) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
n) Az intézmények parkoló igényét telken belül, a zöldfelület legkisebb mértékének megtartása mellett kell biztosítani.
(3) Vt2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Kőtelek belterületének központi, elsősorban intézményi területe)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Településközpont Vegyes terület, övezeti jel: Vt2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 50, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 7,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30, Előkert mérete (m): 5,00
a) Az építési övezetben elhelyezhető
aa) igazgatási épület
ab) maximum 4 lakásos lakóépület
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (maximum 4 vendégszoba)
ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
ae) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
af) sportépítmény
b) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7, 50 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
j) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ka) közműbecsatlakozási műtárgy
kb) hulladéktartály – tároló
kc) kerti építmény
kd) kirakatszekrény
ke) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
kf) kerti épített tűzrakóhely
kg) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
kh) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
ki) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
l) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
m) Az intézmények parkoló igényét telken belül, a zöldfelület legkisebb mértékének megtartása mellett kell biztosítani.
(4) A vegyes terület építési övezeteire vonatkozó előírások:
Sajátos építési használat szerinti Terület: Településközpont Vegyes terület, övezeti jel: Vt1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800, Beépítési mód: O, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 6,00, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30, Előkert mérete (m): 5,00;
Sajátos építési használat szerinti Terület: Településközpont Vegyes terület, övezeti jel: Vt2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 800, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 50, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 7,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30, Előkert mérete (m): 5,00
3. GAZDASÁGI TERÜLET
A. Kereskedelmi, szolgáltató terület
7. § (1) Kőtelken a gazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:
(2) Gksz1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.(A belterületen lévő kisebb gazdasági területek)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Kereskedelmi szolgáltató terület, övezeti jel: Gksz1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 1500, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 35, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 6,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40.
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) mindenfajta, a lakófunkciót nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
ac) igazgatási egyéb, irodaépület,
ad) sportlétesítmény
ae) üzemanyagtöltő
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
bb) egyéb közösségi szórakoztató épület
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m2.
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,50 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
A zöldfelület legkisebb mértékéből a csatlakozó telekhatárok mentén 3,00m-es sávban háromszintes védőfásítás (lásd fogalom meghatározás) telepítendő, melyről mindenkor az üzemeltető köteles gondoskodni.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképítmények és melléképületek közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
l) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telken belül kell biztosítani.
(3) Gksz2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.(Beépítésre szánt területen lévő tervezett gazdasági területek)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Kereskedelmi szolgáltató terület, övezeti jel: Gksz2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 2000, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 7,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 50.
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
ac) igazgatási egyéb, irodaépület,
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.)
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos, vagy használó legalább 3,00 méteres sávban kétszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti falusias lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
j) Melléképítmények és melléképületek közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
k) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telnek belül kell biztosítani.
B. Ipari terület
(4) GIP1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.(mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek, a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok), mezőgazdasági termékfeldolgozás, mezőgazdasági gépjavítás, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipar területei)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari terület, övezeti jel: GIP1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): K, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40.
a) Az építési övezetben elhelyezhető: az ipar, energiaszolgáltatás és településgazdálkodás építményei
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
bb) mezőgazdasági termékfeldolgozás, gépjavítás, nagyüzemi állattartás épületei
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: K (kialakult)
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m. A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl. siló, kémény tartály, stb.)
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
l) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani.
m) Állattartó épületek elhelyezése tekintetében figyelembe kell venni a hatályos állattartási önkormányzati rendelet előírásait.
(5) GIP2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.(tervezett ipari üzem területe)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari terület, övezeti jel: GIP2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 5000, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30.
a) Az építési övezetben elhelyezhető: a környezetbarát ipar, energiaszolgáltatás és megújuló energiaszolgáltatás (bioenergia) valamint a településgazdálkodás építményei
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m2.
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
l) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani.
m) Az építési övezet területén – az MTrT előírásai szerint - új, külszíni művelési bánya nem nyitható.
(5a)6 A Gip3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Területfelhasználási mód: Ipari gazdasági terület
b) Területfelhasználási mód:Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának nem jelentős mértékű zavaró hatású ipari területre vonatkozó rendelkezéseiben és a 32. §-ban meghatározott rendeltetésű létesítmények helyezhetők el, a 31. § és a hatályos jogszabályok idevágó előírásainak figyelembevételével.
c) Terepszint alatti illetve egyéb építményekre vonatkozó előírások: Közműlétesítmény a földrészleten bárhol, egyéb építmény pedig az építési területen belül helyezhető el.
d) A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 5 000
e) Beépítési mód: szabadon álló
f) A beépítettség megengedett legnagyobb aránya (%): 50
g) A megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság (m): 0,00 - 12,00
h) A közművesítettség előírt mértéke: teljes
i) A zöldfelület előírt legkisebb aránya (%): 25
j) Az előkert megengedett legkisebb mérete (m): 5,00
k) A kialakítható telek legkisebb megengedett szélessége (m): -
l) A kialakítható telek legkisebb megengedett mélysége (m): -
m) Az övezetben kialakítandó építészeti karakter jellemzői: -
n) A nyomvonalas építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó előírások: -
o) Környezetterhelési határértékek: az országos érvényű előírások szerint.
(6)7 A gazdasági terület építési övezeteire vonatkozó előírások:
Sajátos építési használat szerinti Terület: Kereskedelmi szolgáltató terület, övezeti jel: GKSZ1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 1500, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 35, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 6,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40
Sajátos építési használat szerinti Terület: Kereskedelmi szolgáltató terület, övezeti jel: GKSZ2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 2000, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 7,50, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 50
Sajátos építési használat szerinti Terület: Egyéb ipari terület, övezeti jel: Gip1, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): K, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 30, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00 Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 40
Sajátos építési használat szerinti Terület: Egyéb ipari terület, övezeti jel: Gip2, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 5000, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 40, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00 Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 30
Sajátos építési használat szerinti Terület: Ipari gazdasági terület, övezeti jel: Gip3, Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 5000, Beépítési mód: SZ, Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 50, Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 12,00, Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 25.
4. KÜLÖNLEGES TERÜLET
8. § (1) A különleges területek közé Kőtelken azok a területek kerültek besorolásra, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt eltérnek jelen rendelet 5. § - 8. § - ok szerinti területektől.
(2) A különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:
(3) Kt jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (temető)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Különleges terület; Övezeti jel: K t; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): K; Beépítési mód: SZ; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 3; Megengedett legnagyobb építmény magasság (M): 4,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 80
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K. A temető területe nem megosztható.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m. Temetőkápolna, harangláb építése esetén max: 10,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ja) hulladéktartály – tároló
jb) kerti építmény
jc) kerti víz medence, (szökőkút)
jd) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes területtel
je) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
jf) zászlótartó oszlop
k) Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos hirdető táblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban.
l) A temető védőtávolságán belül (SZ –2 jelű terven jelölt) szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető fúrt ivóvízkút sem.
(4) Ksp jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (sportpálya és tanuszoda területe)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Különleges terület; Övezeti jel: Ksp ; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 5000; Beépítési mód: SZ; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 15; Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 7,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 80
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén elhelyezhetők továbbá:
ba) úszómedencék
bb) az uszoda üzemeltetéséhez szükséges létesítmények, műtárgyak
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m2.
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.
i) A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni. A meglévő növényállomány védelméről mindenkor a tulajdonos köteles gondoskodni.
j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
k) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak technológiai célból helyezhető el
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) hulladéktartály – tároló
lb) kerti építmény
lc) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
ld) lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.
le) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
lf) zászlótartó oszlop
m) Az építési övezet területén a hirdetőtáblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban
n) Az építési övezetben a fásított parkolót telken belül kell biztosítani.
(5) Ksz jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (szabadidős célú terület)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Különleges terület; Övezeti jel: Ksz; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 5000; Beépítési mód: SZ; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 20; Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 70
a) A területen a szabadidős rendeltetésének megfelelő épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén elhelyezhető továbbá:
ba) lovarda
bb) lovassport funkcióhoz tartozó kiszolgáló és járulékos építmények
bc) lovaspálya
bd) sportpályák (paintball, squash, stb.)
be) a személyzet, a használó részére szolgáló szálláshely épület
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5 000 m2.
d) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.
g) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak technológiai célból helyezhető el.
k) Melléképítmények tekintetében csak a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(6)8 Az Mü1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Területfelhasználási mód: Mezőgazdasági üzemi különleges terület
b) A rendeltetésre vonatkozó előírások: Az építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények és kiszolgáló építmények helyezhetők el, az OTÉK 32. §-ának és a hatályos jogszabályok idevágó előírásainak figyelembevételével.
c) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: Terepszint alatti építmények az építési hely határain belül helyezhetők el.
d) A kialakítható telek legkisebb területe (m2): 15 000
e) Beépítési mód: szabadon álló
f) A beépítettség megengedett legnagyobb aránya (%): 40
g) A megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság (m): 0 - 9,00
h) A közművesítettség előírt mértéke: részleges
i) A zöldfelület előírt legkisebb aránya (%): 40
j) Az előkert megengedett legkisebb mérete (m): 5,00
k) A kialakítható telek legkisebb megengedett szélessége (m): -
l) A kialakítható telek legkisebb megengedett mélysége (m): -
m) A nyomvonalas építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó előírások: - n) A megengedett környezetterhelési határértékek: a vonatkozó országos előírások szerint.
(7) Klojelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (lovaspálya területe a hullámtér területén)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Különleges terület; Övezeti jel: Klo; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): 10000; Beépítési mód: SZ; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 5; Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 9,00; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 80
a) A területen a lovassport funkciókhoz szükséges épületek és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el kizárólag mobil (szállítható) elemekből kialakítva.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 10 000 m2.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos, az időszakos sportrendezvények ideje alatt a mobil, zárt rendszerű szociális blokkok biztosítása a használó, üzemeltető kötelessége.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
j) Melléképítmények tekintetében csak a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el ideiglenes céllal.
k) A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
(8) Khujelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (hulladékátrakó)
Sajátos építési használat szerinti Terület: Különleges terület; Övezeti jel: Khu; Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2): K; Beépítési mód: SZ; Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%): 5; Megengedett legnagyobb építmény magasság (m): 4,50; Zöldfelület legkisebb mértéke (%): 80
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket építményeket, hulladékudvart lehet kialakítani.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K (kialakult)
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.
Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
j) A regionális hulladéklerakó bezárása után a terület terv alapján rekultiválandó, hulladék átrakóként hasznosítandó.
k) A rekultivációt követően a területet telken belül kerítés mentén háromszintes zöldnövényzet telepítése kötelező.
l) A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
m) Melléképítmények közül csak a terület rendeltetésének megfelelő, technológiával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(9)9
ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
5. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET
9. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Kőtelek közigazgatási területén a meglévő és tervezett országos és helyi közutak, a tervezett kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖU – jelű övezetekbe sorolja
a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:
aa) közlekedési építmények, továbbá
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény (pavilon)
ac) igazgatási épület
akkor, ha erre terület biztosítható, és az nincs zavaró hatással a környezetére, közlekedés biztonságára, továbbá ehhez a terület tulajdonosa és / vagy kezelője hozzájárul.
b) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(6) A (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Kőtelken az alábbiakra tagozódik:
a) KÖU – 1: 3224 jelű országos mellékút területe.
Tervezett országos mellékút (Kőtelek-Nagykörű) területe
Tervezett építési területe: 30,00 méter
b) KÖU – 2: Meglévő helyi gyűjtőút területe.
c) KÖU – 3: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén.
Tervezett építési területe: 12,00 – 14,00 méter
d) KÖU – 4: Tervezett külterületi főfeltáró utak területei.
Tervezett építési területe: 12,00 méter
e) KÖU – 5: Meglévő és tervezett országos kerékpárutak területei.
Tervezett építési területe: 3,00 méter.
f)10 KÖu-6: Egyéb közlekedési és közműterületek
(7) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(8) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15 - 15 m - en belül építmény nem helyezhető el.
(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(10) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni- Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.
(11) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik kerékpársáv kialakítható.
(12)11 A KÖu-6 jelű övezet kivételével a közlekedési és közműterületek közterületnek minősülnek.
(13)12 Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen vagy a KÖu-6 jelű övezet területén helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.
(14) Közműépítéseknél ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védő távolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
6. ZÖLDTERÜLET
10. § (1) Zöldterület Kőtelken a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark területek.
(2) A meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási terv Z jelű övezetbe sorolja.
a) A Z –jelű övezetben elhelyezhető:
aa) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszószerek, sportolást szolgáló pályák, stb.)
b) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
c) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
7. ERDŐTERÜLET
11. § (1) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
A. Gazdasági célú erdőterület
(2) EG jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek
a) Az övezetben a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel.
b) Az övezetben épület csak a nem erdő művelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.
c) Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.
d) Erdőterületen építmény elhelyezéséhez az erdészeti szakhatóság előzetes engedélyét kell beszerezni.
e) EGÖF jelű megyei tervi ökológiai folyosó terület övezetében a meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók. Az övezetben erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen.
B. Védelmi célú erdőterület
(3) EV – jelű övezet: a Tisza hullámterében lévő természetvédelmi terület erdőterülete
a) Az övezet területe nem építhető be.
b) Az erdőterület mérete nem csökkenthető, új erdő telepítését őshonos fafajtákkal, erdészeti terv alapján kell végezni.
c) Evöf, tkjelű megyei tervi ökológiai folyosó terület és tájképvédelmi terület övezetében a meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók. Az övezetben erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely- típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen. Az egyedi tájértékek környezeti állapotát meg kell őrizni.
C. Turisztikai célú erdőterület
(4) Ee – jelű övezet: a belterületen lévő turisztikai erdőterület
a) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő, turizmushoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
b) Az övezetben építmény csak a nem erdő művelési ágú területen helyezhető el.
c) Új erdő telepítését őshonos fafajtákkal, erdészeti terv alapján kell végezni.
8. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
12. § (1) A mezőgazdasági terület Kőtelken a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
(3) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes anyag használatával. A beépítetlen és nem intenzív kertészeti művelés alatt álló földrészlet nem keríthető le.
(4) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
(5) Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm -rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
(6) Az övezetben elhelyezhető építmények kivitelezése során hullámpala, fém, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.
(7) Az övezetben birtokközpont alakítható ki a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
(8) A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja.
A. Általános mezőgazdasági terület
(9) Má jelű övezet: Kőtelken a mezőgazdasági szántó művelési ág területei.
a) Az övezetben elhelyezhető tanyaépület max. 4,50 m építménymagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m építménymagassággal.
b) Az övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszög 30-45o közé essen.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
d) Az övezetben a kialakult hagyományokhoz illeszkedő tanyaépület építhető. Hagyományos építőanyagok (tégla, vályog, cserépfedés,) felhasználásával, továbbá hagyományos építészeti formák alkalmazásával épüljön.
e) Má* jelű övezet: község belterületén lévő mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol állatkifutó, karám és terménytároló kivételével más épület nem létesíthető.
f) Máöfjelű megyei tervi ökológiai hálózat övezetében a meglévő természetszerű művelési ágakat fenn kell tartani.
g) Máöftt jelű megyei tervi ökológiai hálózat és természeti terület övezetében a meglévő természetszerű művelési ágakat fenn kell tartani. A terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető. Az övezetben természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszert kell alkalmazni.
h) Mábv jelű megyei tervi rendszeresen belvízjárta terület övezete nem beépíthető. Új területhasznosítások esetén figyelembe kell venni a terület állapotát.
i) Máöfbv jelű megyei tervi ökológiai hálózat és rendszeresen belvízjárta terület övezetében a meglévő természetszerű művelési ágakat fenn kell tartani, valamint beépítés nem engedélyezhető.
B. Kertes mezőgazdasági terület
(10) MK jelű övezet Kőtelek külterületén lévő kertes mezőgazdasági területek.
a) Az övezetben a 720 m2-t meghaladó területű telken maximum nettó 30 m2 alapterületű a tárolás célját szolgáló, legfeljebb egy gazdasági épület építhető, maximum 3,00 m építménymagassággal.
b) Az övezetben intenzívebb művelés nem folytatható, a jelenlegi művelési ág nem változtatható meg.
c) Az övezetben lakóépület nem építhető.
C. Gyümölcsös mezőgazdasági terület
(11) Mágy jelű övezet: Kőtelken a meglévő gyümölcsösök területei.
a) Az övezetben a meglévő gyümölcsös művelési ág fenntartásáról a tulajdonos, használó köteles gondoskodni.
b) Az övezetben épület, építmény nem építhető.
c) Az övezetben a művelési ág nem változtatható meg.
9. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
13. § (1) A vízgazdálkodási terület Kőtelken a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) Az övezetben a vízfolyások (Tisza folyó, a Dobai-csatorna és a kisebb csatornák) medre, partja, hullámtere, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak partéltől mért 3 – 10 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő) alakítható ki. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerőként is fenntarthatók.
(4) Az árvízvédelmi töltés, töltéslábtól mért 10 m-es sávján belül építmény nem létesíthető.
(5) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
(6) Vö jelű övezet: a Tisza folyó és hullámterének területe, mely az MTrT alapján az ökológiai (zöld) folyosó övezetébe, védett természeti területek övezetébe, tájképvédelmi terület övezetébe valamint hullámtér és nyílt ártér övezetébe esik.
a) Az övezetben építmény csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján helyezhető el, vízisport és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmény nem helyezhető el.
b) Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül építmény nem létesíthető.
c) Az övezet területéből beépítésre szánt terület nem alakítható ki, mind az ökológiai folyosó, mind a hullámtér és –nyílt ártér védelme érdekében.
d) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, mocsár, erdő) nem változtathatók meg, az ökológiai folyosó biztosítása céljából.
e) Az övezet területén nem védelmi célú művelési ág változtatás nem engedélyezett.
f) Az övezetben átjátszó tornyok, toronyszerű építmények nem létesíthetők.
g) Az övezetben építmény, infrastruktúra csak úgy helyezhető el, hogy az árterület árvízlevezető képessége ne csökkenjen.
h) Az övezetben mindennemű tevékenység az illetékes vízügyi igazgatóság / hatóság engedélye alapján végezhető.
(7) Vü1 jelű övezet: Kőtelken a vízmű területe
a) Az övezetben a vízbeszerzéshez szükséges építmények helyezhetők el.
b) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (védőidom) mindenfajta tevékenység tilos.
(8) Vü2 jelű övezet: Kőtelken a gátőrházak területei
a) Az övezetben elhelyezhetők a vízgazdálkodással kapcsolatos területfelhasználásnak megfelelő építmények, létesítmények.
b) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el.
c) Az övezetben mindennemű tevékenység az illetékes vízügyi igazgatóság / hatóság engedélye alapján végezhető.
(9) V jelű övezet: Kőtelken a csatornák területe
a) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki.
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet.
c) Az övezetben mindennemű tevékenység az illetékes vízügyi igazgatóság / hatóság engedélye alapján végezhető.
(10) Vho jelű övezet: Kőtelken a horgásztavak területei
a) Az övezetben állandó vizű, horgásztó helyezhető el, melynek vízutánpótlásáról gondoskodni kell.
b) Az övezetben – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a sporthorgászás és csónakázás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
A sporthorgászás célját szolgáló építmények elhelyezése minimum a medertől számított 15 méterre, maximum 100 m2 szintterülettel, valamint 4,50 m megengedett legnagyobb építménymagassággal létesíthető.
c) Az övezetben elhelyezhetők a funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (pl. esőbeálló, stég, padok, stb.).A kiszolgáló létesítmények területe nem számít be a közösségi célú építmények szintterületébe.
MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM
A műemlék, és a település épített művi értékeinek védelme
14. § (1) A település és környékének épített építményeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(2) Egyedi művi védelem: a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi értékvédelmi vizsgálat tartalmazza.
(3) A helyi védelemre javasolt épületekről az önkormányzati értékvédelmi rendelet rendelkezik.
(4) A településen a Kossuth L. – Fiumei – Jókai Mór – Pozsonyi – Táncsics – Kiss János – Szent István tér – Rákóczi Ferenc – Petőfi Sándor – Szabadság út – Damjanich János – Szent István tér által határolt területen, a kialakult utcaképi védelem érdekében az egyes épületek kialakításánál, átalakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a) lábazatképzés: anyagát tekintve tégla vagy beton alkalmazásával, felületkezelését tekintve festett, sötét színű kivitellel.
b) falfelületek: anyaghasználatát tekintve vályog, tégla, vagy egyéb kézi falazóelem, külső homlokzati felületképzése fehér vagy pasztell színű festés. Falfelület esetében nem alkalmazható fém vagy eternitjellegű homlokzatburkolat, továbbá mázas kerámia burkolat.
c) tető: a tetőfedés anyaga cserép, nád vagy egyéb égetett kerámia, cserépfedés színét tekintve piros, vagy vörös árnyalatokban alkalmazandók. Tetőfedés esetén nem alkalmazható fém tetőhéjalás, hullámpala, pala, továbbá műanyag hullámlemez vagy síklemez.
(5) Az utcaképi védelem alá eső területeken tetőhajlásszög tekintetében 35 – 45º közötti tetőhajlásszög alkalmazandó.
(6) Az utcaképi védelem alá eső területeken belül az egyedileg védett lakóépületek felújítása esetén az utcai homlokzaton lévő nyílászárók műanyag vagy fém nyílászáróra nem cserélhetők.
(7) A meglévő egyedileg védett épületek felújításánál, átalakításánál a meglévő deszkaoromzatok visszaállítandók.
Természet és tájvédelem
15. § (1) A természet és tájvédelmi területeket a védett és védelemre tervezett természeti területek alkotják.Védett természeti terület Kőtelken a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet (Tisza folyó és hullámtere) területe, valamint a NATURA 2000 természetmegőrzési területek. (SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján)
(2) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(3) Látványtakaró fásítást kell telepíteni, illetve a meglévőt kiegészíteni, ami egyben véderdőként is funkcionál:
a) iparterületek térségében
b) gazdasági területek térségében
a védőfásítást a telep tulajdonosainak a tevékenység megkezdéséig kell elvégezniük.
Kultúrális örökség
16. § (1) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince – és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes Budapest Környéki Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
(3) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a beruházónak szerződést kell kötnie a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatóságával.
(4) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.
(5) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területeken földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, értesíteni kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Telekkosztás, telekrendezés általános szabályai
17. § (1) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani. Az előírt telekterületméret betartása mellett az előírt minimális telekszélesség és terület mérete 5% -kal csökkenthető.
(2) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
(3) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése
18. § (1) Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.
(2) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.
(3) Magas talajvízszint állásos belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű területen építkezni kizárólag talajmechanikai szakvélemény alapján, és abban foglaltak betartásával szabad.
(4) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.
Az építmény és a telekhatár közötti távolság
19. § (1) Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra. Az építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével, 0,00 m előkert esetén az építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén – amennyiben az építtető épület körüli járdát kíván létesíteni – az építmény elhelyezése az oldalhatártól minimum 30 cm – re kerüljön.
Építmény elhelyezése közterületen
20. § (1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.
(2) Közterületen elhelyezendő építmények tekintetében jelen rendelet 10. § (2) bekezdését figyelembe kell venni.
Környezetvédelem
21. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
(2) A környezetvédelmi előírások a
a) levegőtisztaság, - védelem,
b) zaj- és rezgésvédelem,
c) föld- és vízvédelem, témakörére terjednek ki.
(3) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást
(4) Roncsolt (volt szeméttelep) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban véderdőként újrahasznosítani.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Építési tilalmak és korlátozások
22. § Kőtelek közigazgatási területén sajátos jogintézmény nem kerül alkalmazásra.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv 2010. év január 01. –én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott, de még be nem fejezett ügyek esetén jelen rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
Az 1. § (3) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (3) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5a) bekezdését a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. § (6) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdését a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte. A 8. § (6) bekezdését a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 8. § (9) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 8. § (9) bekezdését a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (6) bekezdés f) pontját a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (12) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (13) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2023. (III. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.