Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009.(X.15.) önkormányzati rendelete

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009.(X.15.) önkormányzati rendelete

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009.(X.15.) önkormányzati rendelete

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009.(X.15.) önkormányzati rendelete

Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ)

Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ) ¹

Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ)

Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ) 1

Keszthely közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: KÉSZ) ¹

Hatályos: 2022. 01. 17

2022.01.17.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8. §. (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 6. §. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a./ pontjában, a 7. § (3) bekezdése c.) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000. évi CXII. Törvény (Btv.) 59. §. (1)-(2) bekezdése, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XI.20) Kormány rendelet (OTÉK) 4. §-ban foglaltak alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK²

1. § (1)³ A rendelet hatálya Keszthely Város teljes közigazgatási területére kiterjed, kivéve az 5. § (11) bekezdésben megjelölt területeket.

(2)⁴⁵

(3)⁶ A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazhatóságával szabad (ld.: 7-9 számú melléklet).

(4)⁷

5)⁸ E rendelet alkalmazásában a szabályozási elemek értelmezése:

a) Lidós-homokfövenyes part kialakítás: Az épített partfal megbontásával, homlokfeltöltéssel kialakított természet közeli „homokfövenyes” partbiztosítás.

b) Hézagosan –zártsorú beépítés –HZ- : amikor telek utcai homlokvonalán, az egyik oldalhatár mentén, a két szomszédos épület közti zártsorú csatlakozás úgy jön létre:

- hogy a két szomszédos tűzfal között, az utcai fronton kapuzattal lezárt, legalább 3,0 m szabad átjárás biztosítható, vagy

- hogy az oldalhatártól legalább 3,0 m széles és legalább 3,5 m magas építmény biztosítja a zártsorú kapcsolódást.

c) ⁹

d) Gépkocsitároló-, garázs épület: a gépkocsi minden oldalról zárt, épített térben való elhelyezésére szolgáló épület, amelyet ha nem a főépületen belül alakítanak ki, szabadon állóan az övezetre előírt paraméterek betartásával is elhelyezhető. Ezen esetben a gépkocsitároló-épület vagy garázs-épület homlokzatkialakítása, tömegének karaktere illeszkedjen a főépületével. Mindennek igazolására illeszkedést igazoló látványtervet kell készíteni.

e) Főépület: Főfunkciót magába foglaló épület.

f) L-1 jelölés: Egykori nyilvántartott lápterületek. Láp előfordulása várható. A tényleges érintettség határozattal igazolandó

g) L-2 jelölés: Természeti területek.

I. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK¹⁰

2. § (1)¹¹ A műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenységen kívül a

a) vegyes területeken,

b) különleges területeken,

c) zöldterületeken,

d) üdülőházas üdülőterületeken,

e) történeti városközpont „b” jellel megkülönböztetett övezeteiben,

f) Vízpart-rehabilitációs szabályozási tanulmánytervvel érintett, „vprt” jellel megkülönböztetett parti sávban,

g) minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv. ^[i] (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 72. § (4) bekezdése alapján.)

(2)¹²

(3)¹³ Sugárzás céljára(adóantenna) is felhasználni kívánt antenna, az (1) bekezdésben felsorolt területeken, továbbá egyetlen lakóterületi övezetben sem létesíthető.

(4)¹⁴

(5)¹⁵ Azon kialakult esetekben, ahol a kialakult oldalkert kisebb, mint az övezetre előírt érték, a meglévő épületek átalakítása, felújítása, korszerűsítése, állagmegóvása esetén a telepítési távolság tartandó. Új építés, bővítés esetén jelen rendelet előírásai tartandók.

(6)¹⁶ Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó, illetve az egyéb, vonatkozó jogszabályok vétele mellett akkor változtatható, ha az a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el.

(7) Amennyiben az ingatlant új szabályozási vonal érinti, a meglévő és a tervezett szabályozási vonal közötti területrész közterület, vagy közforgalom számára megnyitott magánút lehet.

(8) A teljes tervezési területen csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető.

(9)¹⁷ Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani, az Lk, Vt-3b jelű övezetekben új építés, bővítés esetén, új lakásonként illetve rendeltetési egységként garázs létesítendő.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

3. §¹⁸

Településrendezési eszközök

4. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a város egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek módosítását vonja maga után.

(2)¹⁹ A kötelező szabályozási elemek a következők:

1) a meglévő belterület határa;

2) a tervezett belterület határa;

3) a tervezett szabályozási vonal;

4) a területfelhasználási egység határa ;

5) az övezet, építési övezet határa;

6) a beültetési kötelezettség és határa;

7) az ideiglenes építmények elhelyezésére szolgáló terület;

8) az építési vonal;

9) a szabályozási szélesség;

10) a kötelező védőfásítás;

11) a gyalogút;

12) a gyalog- és kerékpárút;

13) a kertépítészeti-, tájvédelmi-, elrendezési-, illeszkedési terv alapján kialakított közlekedési feületek;

14) a zöldfal;

15) a látszó kőfalként kialakítandó;

16) az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területe, kivéve, ha a funkció más beépítésre nem szánt használatot igényel;

17) a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv;

18) az új jogi partvonal;

19) a hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakasz;

20) a strandolásra alkalmas partszakasz;

21) a készítendő szabályozási terv határa;

22) a meglévő, megtartható épület;

23) a bontás esetén újra nem építhető épület;

24) a bontandó épület;

25) az árok, vízfolyás;

26) a területegységekre, övezetre vonatkozó előírások, övezeti jelek.

(3) ²⁰ A tájékoztató szabályozási elemek a következők:

1) Műemléki jelentőségű terület határa

2) Bővített műemléki jelentőségű terület határa

3) Műemlékek, műemléki jelentőségű területek műemléki környezetének határa

4) Országos jelentőségű természetvédelmi terület határa

5) Helyi értékvédelmi terület határa (7/2001 (IV.10.) rendelet szerint)

6) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa

7) Nyilvántartott Régészeti lelőhely (pontos meghatározás ld. HÉSZ)

8) Régészeti érdekű terület határa

9) Meglévő és védett fasorok

10) Vasútvonal

11) Vasúti átkelőhely

12) Műemléki védelem alatt álló épület

13) Helyi védelem alatt álló épület

14) Elektromos hálózat, földkábel (20 kV) védőtávolság: 1,0 m

15) Elektromos hálózat, légvezeték (20 kV) védőtávolság: belterületen 2,5 m , külterületen 5,0 m

16) Védőtávolság határa

17) Cserszegtomaj Vadaskert vízbázis hidrogeológiai "B" védőterület határvonala

18) Szennyezett terület, kármentesítés hajtandó végre

19) Ásványi nyersanyag kutatási területe

20) Megkutatott és nyilvántartott országos ásványvagyon területe

21) Natura 2000 határa

22) Nemzeti park határa

23) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától mért 50m védőtávolság

(3/a)²¹ Az irányadó szabályozási elemek a következők:

1) Új épület elhelyezésére javasolt terület

2) Új épület elhelyezésére javasolt terület határa

3) Irányadó telekhatár

4) Javasolt műemléki környezet határa

5) Országos jelentőségű természetvédelmi terület javasolt bővítésének határa

6) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület bővített határa

7) Kialakítandó árkád

8) Jelentős szintbeni gépjárműtároló határa, férőhelyszáma

9) Jelentős térszín alatti gépjárműtároló határa, férőhelyszáma

10) Lovasút

11) Javasolt magánút

12) Fedett csapadékcsatornává átépítendő nyílt árok

13) Gépkocsitároló elhelyezésére alkalmas útszakasz (Kertépítészeti, illeszkedési terv alapján meghatározandó)

14) Burkolt közlekedési felület

15) Homlokzat nyitás

16) Gépkocsi behajtó

17) Felszín alatti, vagy zárt gépkocsi tároló kialakítása esetén a javasolt megközelítés helye

18) Javasolt gyalogos feltárás

19) Megszüntető jel

20) Tervezett áthajtó

21) Földhivatali térképen nem szereplő, meglévő épület

22) Műemléki védelemre javasolt épület

23) Helyi védelemre javasolt épület

24) Létesítendő felnyíló gyalogoshíd

25) Pihenő-, kilátóhely kialakításának javasolt helye

(4) Telekhatár(ok) kialakítása, illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható.

(5) ²² A meglévő, szabályozási terven kitöltéssel jelölt épület építési helyet is jelent.

(6) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(7) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető.

(8) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.

(9) ²³²⁴

(10) ²⁵²⁶

(11) ²⁷²⁸

(12) ²⁹

(13) Az övezeti jelekben előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –

a.) kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés, bővítés, új építés esetén is;

b.) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti.

c.)³⁰

(14) ³¹ A terv BTSZ rövidítéssel minden esetben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló2000. évi CXII. Törvényre utal.

(15) ³² Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok módosíthatók.

(16) ³³

(17) ³⁴ A kialakult, változó beépítésű területeken a szabályozási terv beépítési módra tett javaslata a kialakult telekhatárokhoz, illetve a javasolt telekhatárokhoz igazodó lehetőség. Eltérés esetén a kérdéses ingatlan közvetlen környezetére (minden irányban legalább 3-3 szomszédos ingatlant) bemutató látványterv készítendő annak igazolására, hogy a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozza.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

5. § (1) Keszthely város területe

-közigazgatási szempontból

a.) belterületre – és

b.) külterületre;

-építésügyi szempontból

a.) beépítésre szánt területre és

b.) beépítésre nem szánt területre osztott.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a természet, az erdők, a termőföld, az épített környezet, a kulturális örökség, a bányászat, a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok mellett a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: BTSZ.), a Balatoni Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló korm. rendelet, valamint Keszthely Vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló miniszteri rendelet együttesen határozzák meg a területhasználat és az építés feltételeinek szabályait. ^[i] ^[ii] ^[iii] ^[iv] ^[v] ^[vi] ^[vii] ^[viii] ^[ix] ^[x]

(3) ³⁵ Ugyanazon területre vonatkozó ugyanazon szintű jogszabályi előírások közül minden esetben a szigorúbb előírást kell alkalmazni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túl a beépítésre nem szánt területeken új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha –

a.) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b.) közérdeket nem sért.

(5) A tervezési területen az építési engedély teljes közművesítettséghez kötött. A teljes közművesítettség mértéke OTÉK 8. § (2) bekezdés a.) pontja szerint értendő, továbbá új légkábel nem létesíthető.

(6) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei

1. lakó-,

1.1. nagyvárosias lakó-, Ln-1, Ln-2,Ln-2 _b jelű,

1.2³⁶. kisvárosias lakó-, Lk-1,Lk-1_b,Lk-2,Lk-2_b,Lk-3,Lk-3_{b ,}Lk-4,Lk-4_b, Lk-5,Lk-5_b, Lk-6,Lk-6_b, Lk-7, Lk-7_b, Lk-8 jelű,

1.3. kertvárosias lakó-, Lke-1,Lke-1_b, Lke-2,Lke-2_b, Lke-3,Lke-3_b, Lke-4,Lke-4_b, Lke-5, Lke-6, Lke-7, Lke-8 jelű,

2. vegyes-,

2.1. településközpont vegyes-, Vt-1,Vt-1_b,Vt-1_vprt, Vt-2,Vt-2_b,Vt-2_vprt,Vt-3,Vt-3_b,Vt-4,Vt-4_b, Vt-5,Vt-6,Vt-7, jelű,

2.2. központi vegyes-, Vk-1, Vk-1_b,Vk-1_vprt, Vk-2_b, jelű,

3. Gazdasági-,

3.1. kereskedelmi-, szolgáltató-, Gksz-1,Gksz-2,Gksz-3, Gksz-4,Gksz-5, Gksz-6 jelű

3.2. ipari-, Gip-1, Gip-2, Gip-3, jelű,

4. üdülő

4.1. üdülőházas üdülő- Üü-1,Üü-2,Üü-3, Üü-4_vprt,Üü-5_vprt, jelű

5. különleges, beépítésre szánt területekre tagolódnak.

K-1_gy,okt,sz,K-1_b_,_okt,vá,nk,K-1_{vprt,okt,kut,eü,}K-2_Szk,K-2_vprt,Szk,K-3_sp, K-3_vprt,sp,K-4_vprt,Ki,K-5_Sz,str,K-5_vprt,str,K-6_sp-lovas,K-7_mg,K-8_régészet,K-9_vsz,K-9_{b, vsz,}K-10_k,id,K-11_hgy,K-12_busz,K-12_b,busz jelű területekre tagolódnak.

(7) ³⁷ A tervezési terület beépítésre szánt területein (B-1 – B-12 jelű tervlapok) állattartást folytatni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet

(8) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza.

Övezeti jel Lke-2	Beépítési mód K(Sz,O,Ikr)/O/Ikr	Beépítettség (%) K/30
Övezeti jel Lke-2	Építménymagasság(m) K(..)/6,0	Teleknagyság(m²) K/600/450

a.) Az övezeti jelben a betűjel a terület-felhasználásra utal, a szám pedig az azonos terület-felhasználáson belül eltérő karakterű alövezetek számát mutatja.

b.) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A “/ ” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a .részletes övezeti előírás szerint.

c.) A beépítettség (%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld.:jelen előírás 4. §.(13) bekezdésének a.) pontját), az első szám az övezet telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

d.) Az építménymagasság (m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld.:jelen előírás 4. §.(13) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezet létesíthető maximális építménymagasságát mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

e.) A teleknagyság (m²) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld.:jelen előírás 4. §.(13) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja. Ahol második szám is van, az-az övezetben előforduló sajátos beépítésekre vonatkozó legkisebb kialakítható telekméretet jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

(9) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei

1. közlekedési- és közműelhelyezési-, Köu jelű, Köu, Köu, Köu,

1.1 országos úthálózat közlekedési létesítményei (K-1 jelű szabályozási tervek szerint)

1.2 belterületi-beépítésre szánt területek közútjai Köu-1 - Köu-10, Köu-P jelű,

1.3 vasúti pályatest Kök-1 jelű,

1.4 vasúti pályaudvar Kök-2 jelű,

1.5 Vízpart sajátos közútjai Köu-1_{vprt –}Köu-5_vprt, Köu-P_vprt_, jelű,

2. zöld- Z -1, Z-2, Z-1_b,Z-2_b,Z-1_vprt,Z-2_vprt,Z-3_vprt,jelű,

3. erdő-,

3.1. védelmi erdő, E-v jelű,

3.2. gazdasági erdő, E-g jelű,

3.2. turisztikai erdő, E-t jelű,

3.3. vízpart sajátos adottságú erdei E-v_vprt,E-t_vprt jelű,

4. mezőgazdasági-, M

4.1. kertes -, Mk jelű,

4.2 általános Má jelű,

4.2. 1. gyep, rét, legelő, Má-gyep jelű,

4.2.2. szántó Má-sz jelű,

jelű mezőgazdasági területekre,

5. vízgazdálkodási területekre V jelű,

5.1. vízfelület, tómeder V-1_vprt jelű,

5.2. a Balaton vízfelületéhez közvetlenül csatlakozó egyéb vízfelületek (kikötök, strandok),

V-2_vprt jelű,

5.3 csatorna, árok, vízfolyás V-3, V-3_vprt jelű,

5.4.záportározó V-4, V-4_vprt jelű,

5.5 tómedren kívüli vízgazdálkodási terület V-5_{vprt jelű,}

6. természetközeli területek Tk_n, Tk_n,vprt

7. Különleges beépítésre nem szánt területek Kk

7.1 történeti kert Kk-1_tkjelű,

7.2 temető Kk-2_temető jelű,

7.3 sport-, növény ill. állatkert Kk-3_sp,nk,áll,jelű,

7.4 zöldterületbe ágyazott szabadidő tér Kk-4_zt,Sz,jelű,

7.5 nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek Kk-5_mg jelű,

7.6 bányák Kk-6_bjelű,

7.7 közterületnek nem minősülő parkoló Kk-7_pjelű,

7.8 régészeti és természetvédelmi érdekeltségű területek Kk-8r,t jelű

területre tagolódnak.

(10) A többször módosított BTSZ övezeti tagozódása szerint, Keszthely város teljes közigazgatási területe történeti települési terület illetve történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség: T-2 jelű.

(11) ³⁸ A BTSZ övezeti tagozódása szerint, a szabályozási tervlapon Tb jellel jelölt, szürke színű területek olyan települési övezetek, melyek terület-felhasználási kategóriáját külön szerkezeti terv, a beépítés lehetőségeit külön szabályozási terv rendeli el. A jelzett térségben építeni a város e területére külön készítendő szabályozási terv hatályba lépéséig a BTSZ, az ÉTV rendelkezéseiben foglalt illeszkedés szabályai szerint lehet. Szabályozási terv készítése esetén, annak készítési időtartamára, annak hatályosulásáig, változtatási tilalom rendelhető el.

(12) A többször módosított BTSZ övezeti tagozódása szerint, Keszthely város teljes beépítésre nem szánt területe (külterülete) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: A-1 jelű.

(13) A többször módosított BTSZ további övezeti tagozódását, Keszthely város teljes beépítésre nem szánt területére (külterülete) vonatkozóan a Külterületi tervlapok –K-1 – K-4- területenként feltüntetik.

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

6. § (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat.

(2)³⁹ Egyetlen lakóterületi övezetben sem létesíthető építőanyag telephely, tüzép, továbbá az övezeti jelben „b” indexszel jelölt belvárosi területeken autójavítás és karbantartás létesítményei újonnan nem helyezhetők el.

(3)

Az
	Ln-1	K(SZ)/SZ	K(100)/60
		*K(35,0)/12,5*	K

jelű övezet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 11 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, pontja szerinti, valamint kivételesen^● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^• ▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ ⁴⁰

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Kialakult telekméret növelhető a szabályozási terv szerint.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K
		legkisebb utcai homlokvonala	-

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló	K(100) ^·- 60 %	K(0) ^·-20

^• A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a kialakult telekméret legalább 100 %-os, beépítetlen területtel való megnövelése esetén érvényes.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Egy tömeg lehet	K	K(12,5)/7,0^·	K(35)/12,5^·	Szabadon álló

^• Új építés, bővítés esetén tartandó adat;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴¹	⁴²	⁴³
	K (35) /12,5 ^·	⁴⁴	⁴⁵	⁴⁶

^• Új építés, bővítés esetén tartandó adat.

7. ⁴⁷

8. ⁴⁸

(4)

Az
	Ln-2, Ln-2b	K(SZ)/SZ/Z/HZ	K(100)/ 80
		*K/15,0/9,5/4,5*	K /300

jelű nagyvárosi lakóterületi övezet, összefüggő zöldterületen úszó, sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 15,0 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ⁴⁹

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 11 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, pontja szerinti, valamint kivételesen^● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^• ▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ ⁵⁰
▬

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Kialakult telekméret tartható, vagy az alábbi paraméterek szerint alakítható.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy az elő- oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható, de min. 300 m2 .
		legkisebb utcai homlokvonala	-

4 ⁵¹.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépíttsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló beépítés tartható illetve, zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan összeépíthető^·	K(100) ^·^· - 80	(K) ^·^· - 30

^• Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő tűztávolságok biztosítása
mellett engedélyezhető.
^·· ▬A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a kialakult telekméret legalább 100 %-os,
beépítetlen területtel való megnövelése esetén érvényes.
▬A terv szerint külön jelölt esetekben, az övezet telkein kialakítható legkisebb zöldfelületeken, „a területek biológiai
aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletében meghatározott, legalább kétszintes növényzet
telepítendő.

5. ⁵²	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több is lehet	Adottságoktól függően K tartható vagy 5,0 m	K vagy 8,0· m 15,0 m··	K vagy 15,0 m	Szabadon álló Zártsorú Hézagosan zártsorú

^· a hosszabb telekhatár mentén 0,0 m is lehet,
^··Zártsorú összeépítést megszakító távolság értéke, vagy épületszárnyak között tartandó távolság ettől eltérő lehet, de legalább az
OTÉK szerint meghatározott érték tartandó.

6. ⁵³	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁴	⁵⁵	⁵⁶
	K tartható vagy max.15,0/9,5·/4,5·· m min. 3,5 ··m	⁵⁷	⁵⁸	⁵⁹

^·▬A 15,0 m-es építménymagasság a kialakult, többszintes lakóépületekre (társasházakra), magastető ráépítése esetén
engedélyezhető, valamint abban az esetben, ha az új épület meglévő, 12,0m és 15,0m közötti építménymagasságú meglévő
épület mellé épül közvetlenül.
▬ Legfeljebb 15,0 m-es új beépítés akkor engedélyezhető, ha Keszthely sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján
a 3. § (5) bekezdése szerint megalkotott parkolási rendeletében meghatározott gépkocsi elhelyezhető.
^·· Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítése esetén, az új beépítés építménymagassága, a csatlakozó lakóépület első emeleti
padlósíkját meg nem haladó, legfeljebb 4,5 m , legalább 3,5 m lehet..

7. ⁶⁰^] ⁶¹

8. ⁶²

(5) ⁶³

(6) Az
	Lk-1	K(Sz)/SZ	K(100)/40(50)
		*K/9,5*	K/1000

jelű övezet összefüggő kertes társasházas lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 9,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^•, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^•▬ Az övezetben telkenként annyi lakás- vagy szállásférőhely helyezhető el, amennyihez, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi telken belül elhelyezhető.
▬ Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 1000· m2
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 22 m

^· Bármely olyan telekalakítás engedélyezhető, amely a kialakult, fenti táblázat adatát el nem érő telek méretének növekedésével jár, akkor is, ha az újonnan kialakított telek nagysága még ezután is kisebb 1000 m²-nél

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartandó, új beépítés szabadon álló legyen,	K tartható illetve 40(50)%•	40(30)•

^• saroktelken 50 %beépítettség, 30 % zöldfelület biztosítandó;

5. ⁶⁴	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb 2 épület	K vagy 6,0/0,0 ·m	K·· illetve 6,0 m	9,5- 12,0 m telekméret függvényében···	Szabadon álló

^· A terven jelölt esetekben 0,0 m lehet;
^··▬A kialakult állapot szerint a 3,0 m-es oldalkert átépítés során csak a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek
esetén tartható. Új építéskor a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság biztosítandó, vagy legalább
6,0 m .
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 9,5 m , ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés ében foglaltak
szerint kell eljárni.
^··· Hátsókert meghatározását ld.:jelen rendelet 3. számú mellékletben;

6. ⁶⁵	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁶⁶	⁶⁷	⁶⁸
	K tarható illetve 9,5 •m	⁶⁹	⁷⁰	⁷¹

^• A kialakult 12,5 m építménymagasságú lapos tetős társasházak magas tetős átépítése az építménymagasság növelése (térdfal
magasítás) nélkül lehetséges.

7. ⁷²

8. ⁷³

(7) Az
	Lk-1_b	K(Sz,Z)/SZ/Z/Hz	K(100)/40(50)
		*K/9,5*	K/1000

jelű övezet összefüggő zöldterületben úszó társasházas lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 9,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú új lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^•, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^•▬Az övezetben telkenként annyi lakás- vagy szállásférőhely helyezhető el, amennyihez, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi telken belül elhelyezhető.
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 1000^· m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 22 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló illetve zártsorú beépítés tartandó, új beépítés szabadon álló legyen, illetve a kialakult beépítéssel zártsorúvá, hézagosan zártsorúvá fejleszthető. ^·	K tartható illetve 40(50)% ^·^·	40(30) ^·^·

^· Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő tűztávolságok biztosítása
mellett engedélyezhető.
^··▬A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a kialakult telekméret legalább 100 %-os, beépítetlen területtel
való megnövelése esetén a beépítettség 40 % lehet;
▬ saroktelken 50 % beépítettség és 30 % zöldfelület tartandó;

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület lehet	K szerint 0,0 m , de legfeljebb 6,0 m	K illetve 5,0 m	10/0,0 m ^·	Szabadon álló Zártsorú

^· 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület lehet	K szerint 0,0 m , de legfeljebb 6,0 m	K illetve 5,0 m	10/0,0 m ^·	Szabadon álló Zártsorú

^· 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

7.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁷⁴	⁷⁵	⁷⁶
	K tarható illetve max. 9,5 ^·m	⁷⁷	⁷⁸	⁷⁹

^· A kialakult 15,0 m építménymagasságú társasház tovább nem magasítható, magastetősítése az építménymagasság növelése (térdfal magasítás) nélkül engedélyezhető.

8. ⁸⁰

9. ⁸¹

(8) Az
	Lk-2	K(SZ,Z,Ikr)/SZ/Z	K/45(60)
		K/6,5	K/1200/150

jelű övezet összefüggő kertes, részben kialakult társasházas lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ⁸²

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^•, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint
kivételesen^• (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^•▬Telkenként legfeljebb négy lakásos lakóépület létesíthető, kivételesen ennél több akkor
engedélyezhető, ha telken belül jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi
elhelyezhető és a telekméret meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét,
azaz > 2400 m ² .
^•▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében
előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ⁸³	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K· tartható illetve 1200 /150··m2
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 22··· m

^·
^· ▬Ha a kialakult telekméret a táblázatban meghatározott adatot nem éri el, a telek az övezetre előírt egyéb paraméterek
betartásával beépíthető.
^··Zártsorú beépítés esetén engedélyezhető telekméret.
^···Kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 22,0 m legyen.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló, zártsorú ill. ikresen csatlakozó beépítés tartandó, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítés is engedélyezhető^•	K tartható illetve 45(60)%^••	40(20)^••

^• ▬Kivételes esetek, azon helyben szokásos, több lakást magába foglaló szabadonálló beépítések (sorházak), melyek külsőleg egy
épület képét mutatják, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből sorolódnak,
zártsorúan/hézagosan zártsorúan csatlakozóvá alakíthatók.
▬A zártsorúan/hézagosan zártsorúan csatlakozó beépítés a meglévő épületek, nyílás nélküli tűzfalai között is engedélyezhető
(hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát ld.: jelen rendelet 4. számú mellékletben)
▬A kialakult oldalhatáron álló, főfunkciót kiegészítő épületek, bontás esetén a szabadon álló beépítés szerint meghatározott
építési helyen építhetők újjá, kivéve Damjanich utca mentén, ahol a hátsó telekhatáron garázsok építhetők.
^•• A zárójeles érték saroktelken tartandó;

5. ⁸⁴	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület létesíthető, egységes építészeti együttesben	K vagy 6,0 m	K(3,25) ^· illetve 4,0 m	6,5-12,0/0,0 m telekméret függvényében^··	Szabadon álló

^·▬A kialakult állapot szerint a <3,25 m-es oldalkert, csak átépítés esetén tarható, új építés esetén legalább 4,0m biztosítandó.
▬A kialakult 3,25 m-es oldalkert átépítés során csak a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek esetén tartható. Új építéskor legalább 4,0 m tartandó.
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 6,5 m , ott jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni.
▬Ha a kialakult oldalkert < 3,25 m , de a szomszédos épülettől az OTÉK szerinti telepítési távolság biztosítható, az építés
engedélyezhető.
^·· ▬Hátsókert meghatározása ld.:jelen rendelet 3. számú mellékletben;
▬A Damjanich utca mentén kialakult 0,0 m-es hátsókert tartható, a hátsó telekhatáron álló épületek fala tűzfalas kialakítású lehet.

6. ⁸⁵	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁸⁶	⁸⁷	⁸⁸
	K tarható ill. max. 6,5 m min. 3,5 m ^·	⁸⁹	⁹⁰	⁹¹

^· Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor, a csatlakozó lakóépület földszinti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de
legalább 3,5 m legyen.
^··

7. ⁹²

8. ⁹³

(9) Az
	Lk-2_b	K(O,Z,SZ)/Z/HZ	K/60
		K/6,5/5,5	K/600

jelű övezet sűrű kisvárosias karakterű lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (9) bekezdés,

1. ⁹⁴

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^●, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint
kivételesen^● (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^●▬Telkenként legfeljebb négy lakásos lakóépület létesíthető.
▬Kivételesen négynél több lakás, vagy annyi szállásférőhely engedélyezhető, amennyihez telken belül, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi elhelyezhető és a telekméret meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb
telekterület kétszeresét, azaz > 1200 m² .
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. bekezdéseiben előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 16 m

4. ⁹⁵	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló, zártsorú ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúvá, hézagosan zártsorúvá fejleszthető^●,	K^●● tartható illetve 60	40^●●●

^● Kivéve helyi védett épület esetén, ott a kialakult beépítés tartandó;
^●● Ahol a kialakult beépítés a táblázat adatát meghaladja, ott a kialakult beépítés visszaépíthető;
^●●●Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen.

5. ⁹⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód
	Elhelyezhető épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb 2 épület	K tartandó, mely szerint 0,0 m is lehet^·;	K illetve 4,0/7,0^·^· m K illetve 7,0/4,0^·^· m	7,0/0,0^·^··	Zártsorú, Hézagosan zártsorú Szabadon álló Oldalhatáron álló

		^· Kivéve vasútra néző telkek esetében (Kazinczy Ferenc utca mentén), ott az előkert a hátsókerttel azonos méret, azaz 7,0 m legyen, a zártsorú összeépítés pedig a hátsó telekhatáron hozható létre; ^··▬Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 4,0 m tartandó. ▬Oldalhatáron álló beépítés esetén és zártsorú beépítést megszakító oldalkert legalább 7,0 m legyen. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, hézagosan zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, < 4,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén < 7,0 m-nél, ott legalább a tényleges építménymagasság tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, hézagosan zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, kisebb, mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, kisebb mint a tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni. ^···▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető: -a ≤ 25 m-es telekmélység esetén; -ha a telek környezetében a kialakult állapot szerint jellemző és ezt a városi főépítész véleményével alátámasztja; - ha a terv másképpen nem rendelkezik; ▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;
6. ⁹⁷	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építmény- magasság		⁹⁸	⁹⁹	¹⁰⁰
	K tarható ill. max.6,5/5,5^·m		¹⁰¹	¹⁰²	¹⁰³

^·▬Műemlékvédelmi értékek függvényében, a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni
kell;
▬Az övezet Kossuth Lajos utcai szakaszán, a párkánymagasságok legalább 0,60 m-rel, legfeljebb 0,90 m-el térjenek el egymástól.
▬Egyetlen újonnan létesítendő udvari szárny homlokzat magassága sem lehet nagyobb 5,5 m-nél;
^·· ¹⁰⁴

7^. ¹⁰⁵

8. ¹⁰⁶

(10) Az
	Lk-3	K(SZ)/SZ/Z	K/50
		K/7,5	K/125

jelű övezet több önálló rendeltetési egység sorolásával kialakult sűrű, sorházas lakóövezet, amely a 7,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. § . (2) bekezdés 1^•, 2, pontja szerinti, valamint kivételesen^•• (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények.

^• Az övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető;
^•• ▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekfelosztás, a tényleges használat szerint engedélyezhető (ld. 4.sor alatti kitétel).
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 125^• m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 6,0 m

^• A kialakult telek ott osztható, ahol az épületekre a 4. sorban meghatározottak érvényesek.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartható illetve zártsorúvá alakítható^•	K tarható vagy 50%	30

^•Több lakást magába foglaló beépítések esetén, azon épületeknél, melyek külsőleg egy épület képét mutatják, de egymástól
szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből sorolódnak.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb két épület lehet	K(5,0) tartható vagy 6,0/0,0^• m	K tartható vagy 4,0 m	7,5 m	Szabadon álló Zártsorúan csatlakozó

^•A terven jelölt esetekben 0,0 m lehet;

6. ¹⁰⁷	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁰⁸	¹⁰⁹	¹¹⁰
	K tarható illetve 7,5 m	¹¹¹	¹¹²	¹¹³

^·

7. ¹¹⁴

Egyedi előírások
▬
▬A Festetics fenyő allée menti övezetekben, a terv szerinti közpark rovására az övezet telkei nem
növelhetők.
▬ ¹¹⁵

8. ¹¹⁶

(11) Az
	Lk-3_b	K(O,Z,SZ)/Z	K/40/50
		K/5,5/6,0	K/400

jelű övezet összefüggő kiskertes, kialakult lakóövezet, amely jellemzően négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, az 5,5 m-t illetve a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (9) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^·, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^· (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^· ▬Telkenként legfeljebb négy lakásos lakóépület létesíthető.
▬Az övezetben kivételesen legfeljebb 8 lakás, vagy szálláshely szolgáltató épület legfeljebb 12 önálló rendeltetési egységgel akkor
létesíthető, ha telken belül jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi elhelyezhető és a telekméret
meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >800 m²-nél;
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. bekezdéseiben előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 400 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 14,0 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló, zártsorú ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés zársorúvá fejleszthető^·.	K tartható illetve 40/50%^·^·	40/30^·^··

^· Kivéve műemléki ill. helyi védett épületeknél, ahol a kialakult beépítettség tartandó.
^·^· Saroktelken ill. zártsorú beépítés esetén 50 % létesíthető;
^·^·· Saroktelken ill. zártsorú beépítés esetén 30 % tartandó;

5. ¹¹⁷	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Legfeljebb 2 épület	K tartandó, mely szerint 0,0 m is lehet^·	K^·^· illetve 6,0 m K^·^· illetve 4,0 m	6,0/0,0 m^·^··	Oldalhatáron álló Zártsorúan csatlakozó

^· Két utca között húzódó telek esetén, az egyik, a terv szerinti utcavonal mentén, a hátsókert mérete tartandó;
^··▬Oldalhatáron álló beépítés esetén, legalább 6,0 m tartandó.
▬Zártsorú, ill. váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 4,0m tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek
találkoznak, < 4,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m-nél, ott legalább a tényleges építménymagasság
tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek
találkoznak, kisebb, mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a
tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni.
^···▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető:
-a ≤ 25 m-es telekmélység esetén;
-ha a telek környezetében a kialakult állapot szerint jellemző és ezt a városi főépítész véleményével alátámasztja;
- ha a terv másképpen nem rendelkezik;
▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6. ¹¹⁸	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹¹⁹	¹²⁰	¹²¹
	K tarható illetve 5,5/6,0^· m	¹²²	¹²³	¹²⁴

^· 6,0 m építménymagasság azon övezetben engedélyezhető, amely nem tartozik sem műemléki jelentőségű területbe, sem műemléki környezetbe, és helyi védett területbe sem;
^·^·
^·^· ¹²⁵

7. ¹²⁶

8. ¹²⁷

(12) ¹²⁸ Az
	Lk-4	K(SZ)/SZ	K/40/60
		K/9,5	K/2400

jelű övezet kialakult nagytelkes lakóövezet és üdülő övezet vegyesen, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 9,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (9) bekezdés,

1. ¹²⁹

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^·, 2, 3, 4, pontja szerinti, illetve
kivételesen (3) bekezdés 1^· és 2 pontja szerinti építmények.

^·▬Az övezetben telkenként annyi önálló rendeltetési egység (lakás, szálláshely szolgáltató rendeltetési egység, stb.) létesíthető,
amennyihez telken belül, az épületben vagy mélygarázsban, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható gépkocsi
elhelyezhető.
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. bekezdéseiben előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. ^·
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K tartható ill.2400 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 30 m

4. ¹³⁰	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartható. Új beépítés szabadon álló legyen^·.	40/60 ^·^·	40/20^·^··

^·▬ Kivéve műemléki ill. helyi védett épületeknél, ahol a kialakult beépítettség tartandó.
▬ A 4068 hrsz-ú közterületen kialakítandó új utca esetében, telekalakítás csak az egész utcasorra kiterjedő tereprendezés után
engedélyezhető, különös tekintettel a terepadottságokból adódó részük kialakítására és a csapadékvíz elvezetésre.
^··Kivételek: ▬Saroktelken 60 %-os beépítettség engedélyezhető;
▬Ahol a kialakult beépítés a táblázat értékét meghaladja, ott a kialakult beépítés tartható. Új építés a kialkult beépítés mértékéig
engedélyezhető.
^···Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöld homlokzat létesítendő.

5. ¹³¹	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület létesíthető	K tartandó, mely szerint 0,0m is lehet, ill. 6,0m	K^· illetve 5,0 m	12,0 m	szabadon álló

^·▬ Szabadon álló beépítés esetén, legalább 5,0 m tartandó.
▬Amennyiben a kialakult szabadon álló beépítés esetén az oldalkert <5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló beépítés esetén kisebb, mint az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság fele, ott jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni.
^··

6. ¹³²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹³³	¹³⁴	¹³⁵
	K/9,5 m	¹³⁶	¹³⁷	¹³⁸

^· ¹³⁹

7. ¹⁴⁰

8. ¹⁴¹

(13) Az
	Lk-4_b	K(O,Ikr, Z,SZ)/O/Z	K/40/60
		K/6,5	K/600

jelű övezet sűrű beépítésű, kiskertes lakóövezet villasorokkal, amely több önálló rendeltetési

egységet magába foglaló, a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (9) bekezdés,

1. ¹⁴²

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^·, 2, 3, 5 pontja szerinti, illetve
kivételesen^·· (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^· Az övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás létesíthető;
^··▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬Az övezetben kivételesen négynél több lakás, vagy annyi önálló rendeltetési egységgel kialakított szálláshely szolgáltató épület
létesíthető, amennyi gépkocsi telken belül, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható számban elhelyezhető és a
telekméret meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >1200 m²-nél;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 16 m

4. ¹⁴³	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló, ikresen illetve zártsorúan csatlakozó, szabadon álló beépítés tartható. Új beépítés oldalhatáron álló legyen, illetve zártsorúvá fejleszthető^·.	40/60 ^·^·	40/20^·^··

^·▬Kivéve műemléki ill. helyi védett épületeknél, ahol a kialakult beépítettség tartandó.
▬Zártsorú beépítés engedélyezhető a következő esetekben:
- ≤ 14 m utcai telekszélesség esetén;
- amikor a kialakult oldalkertek OTÉK-ban foglalt értékeknél kisebbek;
- ha a nem zártsorú beépítésű épület vagy beépítési együttes nem áll műemléki védelem alatt;
- új beépítés esetén, ha az övezet nem tartozik sem műemléki jelentőségű területbe, sem műemléki környezetbe, és helyi védett
területbe sem;
^··Kivételek: ▬Saroktelken 60 %-os beépítettség engedélyezhető;
▬Ahol a kialakult beépítés a táblázat értékét meghaladja, ott a kialakult beépítés tartható. Új építés a kialkult beépítés mértékéig
engedélyezhető.
^···Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöld homlokzat létesítendő

olyan szerkezetben és felületben, hogy a zöldfelületként beszámítható nagyság a telekterület legalább 5%-át adja.-

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető			Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma		előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	≤ 600 m ² telekméret esetén csak egy épület, > 600 m ² telekméret esetén több is lehet		K tartandó, mely szerint 0,0m is lehet, ill. 6,0m	K^· illetve 4,0 m K^·illetve 7,0/4,0 m	0,0/7,0/12,0 m^·^·	zártsorú ikresen csatlakozó szabadon álló oldalhatáron álló
		^·▬Zártsorú, ikresen csatlakozó, szabadon álló ill. váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 4,0 m tartandó. ▬Oldalhatáron álló beépítés esetén, legalább 7,0 m tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert ikresen csatlakozó, szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, <4,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 7,0 m-nél, ott legalább a tényleges építménymagasság tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert ikresen csatlakozó, szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, kisebb, mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni. ^··▬ 0,0 m-es hátsókert engedélyezhető: -a ≤ 25 m-es telekmélység esetén; -ha a telek környezetében a kialakult állapot szerint jellemző és ezt a városi főépítész véleményével alátámasztja; - ha a terv másképpen nem rendelkezik; ▬ 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet; ▬ ≥ 25 m telekmélység esetén 7,0 m tartandó; ▬ ≥ 40 m telekmélység esetén 12,0 m tartandó;

6. ¹⁴⁴	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁴⁵	¹⁴⁶	¹⁴⁷
	K/6,5 ^·m	¹⁴⁸	¹⁴⁹	¹⁵⁰

^· ▬Kivéve műemléki épületeknél, ahol a táblázat adatától eltérő, kialakult építménymagasság tartandó, attól eltérni, csak kivételes
esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodájának hozzájárulásával lehetséges.
▬Kivéve helyi védett épületeknél, ahol a táblázat adatától eltérő, kialakult építménymagasság tartandó, attól eltérni, csak kivételes
esetben, a városi főépítész véleménye alapján lehetséges.
^··
^·· ¹⁵¹

7. ¹⁵²

8. ¹⁵³

(9) Az
	Lk-5, Lk-5_b	K(SZ,O)/Z/SZ	K/40(60)
		K/6,0	K/600

jelű övezet kialakult sűrű, eredetileg szabadon álló, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló beépítésből zártsorúvá fejlődő lakóövezet, amely a 6.0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 5. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. § . (2) bekezdés 1^•, 2, 3, pontja szerinti, valamint kivételesen^•• (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények.

^· Az övezetben telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető;
^·^·▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬Az övezetben kivételesen kettőnél több lakás, vagy annyi önálló rendeltetési egységgel kialakított szálláshely szolgáltató épület létesíthető, amennyi gépkocsi telken belül, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható számban elhelyezhető és a telekméret meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >1200 m²-nél;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 14,0 m

4. ¹⁵⁴	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépí-tettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló illetve oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúvá fejleszthető illetve szabadon álló lehet^•	K tartható illetve 40(60)%^••	40(20)^••

^• Szabadon álló új beépítés akkor létesíthető, ha az épületek közti telepítési távolság az OTÉK 36. § bekezdéeiében meghatározott
értékek szerint biztosítható.
^•• ▬Saroktelek esetén tartható a zárójeles érték;
▬A terv szerint külön jelölt esetekben, az övezet telkein kialakítható legkisebb zöldfelületeken, „a területek biológiai
aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletében meghatározott, legalább kétszintes növényzet
telepítendő;

5. ¹⁵⁵	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb két épület lehet	K (0,00)^•vagy 5,0 m	K vagy 3,0 m^••	6 -12/0,00m telekméret függvényében^•••	Szabadon álló Zártsorúan csatlakozó

^• Kialakult állapot tartható, mely szerint 0,0 m is lehet.
^••▬A kialakult állapot szerint a < 3,0 m-es oldalkert, csak átépítés esetén-, illetve új építésnél csak a 6,0 m-t meg nem haladó
építménymagasságú lakóépületek esetén tartható.
▬Zártsorúan csatlakozó épületek udvari szárnyai között is tartandó érték.
▬Ha a kialakult oldalkert < 3,0 m , de a szomszédos oldalkerttel együtt a 6,0 m-es telepítési távolság biztosítható, az építés
engedélyezhető.
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 6,0 m , ott jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni.
^•••▬Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében jelen rendelet 3. számú melléklete szerint lehet, kivéve vasútra néző
telkek esetében, ahol 6,0 m tartható.
▬Kialakult állapot szerint a 0,00 m-es hátsókert új beépítés esetén akkor engedélyezhető, ha az épületek közti tűztávolság így is
biztosítható. Ilyen esetben a hátsó telekhatáron álló épület fala, tűzfalként alakítandó ki.


6. ¹⁵⁶	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁵⁷	¹⁵⁸	¹⁵⁹
	K tarható illetve 6,0 m	¹⁶⁰	¹⁶¹	¹⁶²

^·

7. ¹⁶³ ¹⁶⁴

8. ¹⁶⁵

(15) A
	Lk- 6 Lk-6 b	K(O,Ikr,Z )/Z	K/40/75
		K/5,0	K/700

jelű övezet sűrű beépítésű, kiskertes lakóövezet, amely legfeljebb három lakásos, az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ¹⁶⁶	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^●, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^● négylakásos lakóépület, illetve (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^· ▬ Az övezetben telkenként legfeljebb 3 lakás létesíthető.
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬Az övezetben kivételesen háromnál több lakás, vagy annyi önálló rendeltetési egységgel kialakított szálláshely szolgáltató épület
létesíthető, amennyi gépkocsi telken belül, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható számban elhelyezhető és
a telekméret meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >1400 m²-nél;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Csak olyan telekalakítás engedélyezhető, melynek következtében a telek utcai homlokvonala nem haladja meg az övezetre előírt maximális méretet.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	700 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 14 m
		Legnagyobb utcai homlokvonala	18 m

4. ¹⁶⁷	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló, ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés tartható, zártsorúvá fejleszthető. Új beépítés zártsorúan csatlakozó^· lehet.	40 (75) ^·^·	40 (20)^·^··

^· ▬ zártsorú összeépítés ≤ 25 m telekhossz esetén a hátsó telekhatáron is engedélyezhető .
▬egytraktusos utcai épület esetén (legfeljebb 7,0 m utcai homlokzatszélesség), a zártsorú összeépítés az utcavonaltól legalább
6,0 m-re beljebb létesíthető.
▬ zártsorú beépítés esetén a telek megközelítésére gépkocsi behajtó létesítendő.
^·· Kivételek: ▬Saroktelken 75 %-os beépítettség engedélyezhető;
▬Ahol a kialakult beépítés a táblázat értékét meghaladja, ott a kialakult beépítés tartható. Új építés a
kialkult beépítés mértékéig engedélyezhető.
^···Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöld homlokzat létesítendő

olyan szerkezetben és felületben, hogy a zöldfelületként beszámítható nagyság a telekterület legalább 5%-át adja.

5. ¹⁶⁸	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	≤ 450 m ² telekméret esetén csak egy épület, > 450 m ² telekméret esetén legfeljebb 2 épület,	K tartható Ill. 0,0/6,0 ^· m	K ill. 5,0 ^·^· m 4,0 ^·^··m	6,0 - 12,0 m K tartható, ill. telekméret szerint változó ^·^···	Kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén zártsorú

^· Kivéve egytraktusos utcai épület esetén (legfeljebb 7,0 m utcai homlokzatszélesség), amikor a zártsorú összeépítés az
utcavonaltól legalább 6,0 m-re beljebb létesíthető.
^·· Ha a kialakult oldalkert < 5,0 m , és kisebb az OTÉK 36 §. bekezdései alapján meghatározott tűztávolságnál, akkor
jelen rendelet 2. § . (5) bekezdése szerint kell eljárni.
^···Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó távolság 4,0 m , de az oldalszárnyak és a telekhatárok
által határolt belső udvar legalább egyik mérete 6,0 m legyen.
^···· Az övezetben a változó telekhosszúságok (TH) miatt, a hátsó kert (HK) meghatározása a közvetkezők szerint lehet:
▬ Ha TH ≤ 25 m akkor HK legalább 0 m ,
▬ Ha 25 < TH ≤ 35 m akkor HK legalább 6,0 m ,
▬ Ha 35 < TH akkor HK legalább 10,0 m .
▬ 0 m-es hátsókert , esetén a hátsó telekhatáron álló homlokzat kialakítása tűzfalas lehet.

6. ¹⁶⁹	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁷⁰	¹⁷¹	¹⁷²
	K tartható ill. 5,0m	¹⁷³	¹⁷⁴	¹⁷⁵

^•
^• ^[ ¹⁷⁶^]

7. ¹⁷⁷

8. ¹⁷⁸ ¹⁷⁹

(15) Az
	Lk-7, Lk-7_b	K(O/Ikr)O/Z/Ikr	K/50(75)
		K/4,5	K/300

jelű övezet sűrű beépítésű, kiskertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12 §. (2) bekezdés 1^●, 2, 3, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^● négylakásos lakóépület és (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények.

^· ▬ Az övezetben telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető;
▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬Az övezetben kivételesen kettőnél több lakás, vagy annyi önálló rendeltetési egységgel kialakított szálláshely szolgáltató épület
létesíthető, amennyi gépkocsi telken belül, jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározható számban elhelyezhető és a telekméret meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >600 m²-nél;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Csak olyan telekalakítás engedélyezhető, melynek következtében a telek utcai homlokvonala nem haladja meg az övezetre előírt maximális méretet.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	300 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 16
		Legnagyobb utcai homlokvonala	18 m

4. ¹⁸⁰	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja		Legnagyobb beépítettsége %	Legnagyobb szintterületsűrűség	Legkisebb zöldfelület %
	Kialakult oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló illetve zártsorú ^· lehet.		50 (75) ^·^·	0,8	20 ^·^··
		^· zártsorú összeépítés engedélyezhető, ha: a.) a kialakult oldalkert ≤ 3,0 m . b.) a telek szélessége ≤13,0 m. c.) > 20 m utcai telekszélesség esetén akkor, ha az új építés mindkét oldalhatáron épületszárnyat eredményez (“U” alakú beépítés). d.) a zártsorú összeépítés ≤ 25 m telekhossz esetén a hátsó telekhatáron is engedélyezhető . e.) egytraktusos utcai épület esetén (legfeljebb 7,0 m tetőszélesség) a zártsorú összeépítés az utcavonaltól legalább 6,0 m-re beljebb létesíthető, a.) zártsorú beépítés esetén a telek megközelítésére gépkocsi behajtó létesítendő. ^·· Kivételek:▬ Saroktelken 75 % engedélyezhető; ▬ Ahol a kialakult beépítés a táblázat értékét meghaladja, ott a kialakult beépítés tartható. Új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. ^···Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöld homlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy a zöldfelületként beszámítható nagyság a telekterület legalább 5%-át adja.

5. ¹⁸¹	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	≤ 450 m ² csak egy épület, > 450 m ² legfeljebb 2 épület,	0 m	K^· ill. 6,0 m 4,0^·^· m	K tartható, 10,0 m ill. 0 m ^·^·· m	Oldalhatáron álló Zártsorú ill. Ikresen csatlakozó

^· Ahol a kialakult oldalkert < 6,0 m , és kisebb az OTÉK 36 §. (2) bekezdése alapján a tényleges építménymagasságból
meghatározott telepítési távolságnál is, akkor az építési engedélyezés során jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^·· Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó érték, de az oldalszárnyak és a telekhatár által határolt belső udvar
legalább egyik mérete 6,0 m legyen.
^···▬ ≤ 25 m telekhossz esetén 0,0 m lehet,
▬ 0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat kialakítása tűzfalas lehet.

6. ¹⁸²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁸³	¹⁸⁴	¹⁸⁵
	4,5 m	¹⁸⁶	¹⁸⁷	¹⁸⁸

^·
^· ¹⁸⁹

7. ¹⁹⁰

8. ¹⁹¹

(15a) ¹⁹² Az Lk-8

Z	40 (60)
11	2400

jelű övezet nagytelkes lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 11 métert meg nem haladó építménymagasságú, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1.	Elhelyezhető funkció: a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportlétesítmény

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	2400 m²
		Legkisebb utcai homlokvonala	25 m

		Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
		Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége (%)		Legkisebb zöldfelület (%)
		szabadon álló; az övezethez kapcsolódó közterület legmagasabb szintje alatt zártsorú	40 %; az övezethez kapcsolódó közterület legmagasabb szintje alatt 60 %		a telek területének 20 %-a

5.	A beépítés paraméterei
	Megengedett legkisebb
	előkert			oldalkert
	szabályozási terven jelölt építési hely alapján			szabályozási terven jelölt építési hely alapján


6.	A beépítési magasság
	építménymagasság	felső építményszint magassága
	11 méter	A szabályozási terven a „Felső építményszint magassági korlátozása alá eső terület”-en az épületek, illetve az önálló főbejárattal rendelkező épületrészek (szekciók) legfelső, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményszintjének a felső szintek megközelítésére szolgáló főbejárat előtti közterületi járda szintjétől számított padlószint magassága nem lehet több 11 méternél.

7.	Vonatkozó védelmi kategóriák: 21/40 számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti a 4048/1 hrsz-ú telket.

(16) ¹⁹³ Az
	Lke-1	K(SZ,O,Ikr)/O/Z/SZ	K/30
		K/5,0/6,5	K/600

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, a 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ¹⁹⁴	Az övezetbenelhelyezhető funkció: OTÉK 13 §. (2) bekezdés 2, 3, 4. pontja szerinti, valamint kivételesen^● (3) bekezdés 1. 2. pontja szerinti építmények.

	^• ▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. ▬ kivételesen 3 lakásos lakóépület, vagy 3 egyéb rendeltetési egység akkor engedélyezhető, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.
	▬kivételesen 6 lakásos (szociális) lakóépület az övezet Keszthelyi övárok - 027/17 hrsz-ú földút – 021/35 hrsz-ú és 020/16 hrsz-ú ingatlanok, továbbá a Külső zsidi út által határolt területen engedélyezhető, de abban az esetben a kialakítható telekméret ott legalább 1200 m ² legyen.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható ill. 600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 16,0 m ^·

	^· kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, ▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, ▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen.

4. ¹⁹⁵	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	Kialakult szabadon-, oldalhatáron álló illetve ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen^•zártsorúan csatlakozóvá alakítható, illetve szabadon álló beépítés is engedélyezhető.	K tartható illetve 30 %^·^·	50^·^··

·▬ Zártsorú összeépítés engedélyezhető azokban az esetekben:
a.)ahol a kialakult oldalkert ≤ 3,0 m ,
b.)ahol a telek szélessége ≤ 12,0 m ,
c.)egytraktusos utcai épületnél (legfeljebb 7,0m tetőszélesség esetén), a zártsorú összeépítés az utcavonaltól beljebb, legalább 9,0 m-re létesíthető,
d.)zártsorú beépítés esetén a telek megközelítésére gépkocsi behajtó létesítendő.
▬ Szabadon álló új beépítés akkor létesíthető, ha az épületek közti telepítési távolság az OTÉK 36. § (1), (2) bekezdésében
meghatározott értékek szerint biztosítható, és az egész tömbben ez a beépítési mód többségben fordul elő, illetve a szabályozási
terv szabadon álló beépítési módról rendelkezik.
·· Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető.
···Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöld homlokzat létesítendő
olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen.


5. ¹⁹⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb kettő lehet	K szerint 0,0 m vagy 5,0/0,0^· m	K ^·^· vagy 5,0 m K ^·^· vagy 4,0^·^·· m	6,0 - 12,0 m telekméret szerint változó ( 0 m )^·^·· ^·	Oldalhatáron álló Zártsorúan csatlakozó szabadon álló ikresen csatlakozó

^·▬Saroktelek esetén, beépítéstől függetlenül, a hosszabbik telekhatár mentén, 0,0 m lehet.
^·· ▬A kialakult állapot szerint, oldalhatáron álló beépítésnél a < 5,0 m , szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél
< 2,5 m-es oldalkert, csak átépítés esetén tarható, új építés esetén oldalhatáron álló beépítésnél legalább 5,0 m , szabadon álló
beépítésnél legalább 4,0 m biztosítandó.
▬Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 5,0 m , de a szomszédos oldalkerttel együtt a jelen táblázat szerinti méret
biztosítható, az építés engedélyezhető.
▬ Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 5,0 m , szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél < 2,5 m ,
vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott telepítési távolság, ott az építési engedélyezés során
jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^···Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó távolság.
^···· ▬Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében lehet, jelen rendelet 3. számú melléklete szerint.
▬ < 25,0 m telekmélység esetén, a hátsókert 0,0 m is lehet, de ilyenkor a hátsó telekhatáron álló homlokzat kialakítása tűzfalas
lehet.

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	¹⁹⁷	¹⁹⁸	¹⁹⁹
	K tartható illetve 5,0/6,5^· m	²⁰⁰	²⁰¹	²⁰²

^· Az épület homlokzatainak egyetlen pontja sem haladhatja meg a 6,5 m-t.

7. ²⁰³

Egyedi előírások
▬
▬
▬Zártsorú összeépítés esetén az első beruházással megvalósult épület(ek) alkalmazott arányaihoz,
anyagaihoz, színeihez, formáihoz kötelező illeszkedni a későbbi beépítések számára.

8. ²⁰⁴
8. ²⁰⁴

(17) Az
	Lke-1b	K(O,SZ,Z,Ikr)/Z/SZ	K/30
		K/6,5	K/600

jelű övezet, kialakult összefüggő kertes, vegyesen beépített lakóövezet, amely a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb négy lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ²⁰⁵	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4. pontja szerinti, valamint kivételesen^● (3) bekezdés 1. 2. pontja szerinti építmények.

^• ▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ kivételesen elhelyezhető építmények akkor engedélyezhetők, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható
telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekfelosztás az alábbi szerint engedélyezhető. Új nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	Legkisebb mélysége	30 m
		legkisebb területe	K tartható ill. 600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 16,0 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	Kialakult oldalhatáron-, szabadon álló, zártsorú illetve ikresen csatlakozó vegyes beépítés tartható, zártsorúan csatlakozóvá alakítható. Új beépítés zártsorú, ill. oldalhatáron álló legyen, kivételesen^•szabadon álló beépítés is engedélyezhető.	K tartható illetve 30 %^·^·	50^·^··

^· ▬ Kialakult utcai szabadon álló beépítés csak átépítés esetén tartható, új beépítés zártsorú vagy oldalhatáron álló legyen.
▬ Kialakult nyeles telken az új beépítés szabadon álló lehet.
^·^· Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető.

5. ²⁰⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb két épült létesíthető	K tartható vagy 5,0 m ^·	K ill. 4,0/6,5 m ^·^· K ill. 6,5/4,0 m^·^· K ill. 4,0^·^·	K tartható ill. 8,0/0,0 m ^·^··	Zártsorúan csatlakozó Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Szabadon álló

▬Kialakult állapot szerint az előkert 0,0 m is lehet.
^··▬Zártsorú, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló-, illetve szabadon álló beépítés esetén, továbbá saroktelken,
teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 4,0 m tartandó.
▬Oldalhatáron álló beépítés esetén és zártsorú beépítést megszakító oldalkert legalább 6,5 m legyen.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló-, illetve szabadon álló
beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, < 4,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.

▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló-, szabadon álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, kisebb, mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság
fele, oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, kisebb mint a tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^···▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető a ≤ 30 m-es telekmélység esetén;
▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén < 6,5 m-nél, ott
legalább a tényleges építménymagasság tartandó.

6. ²⁰⁷	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²⁰⁸	²⁰⁹	²¹⁰
	K tarható illetve 6,5 m	²¹¹	²¹²	²¹³

^·^· ²¹⁴

7. ²¹⁵

8. ²¹⁶

(18) ²¹⁷ Az
	Lke-2 Lke-2 b	K(SZ,O,Ikr)/O/Z/Ikr/SZ	K/30
		K/6,0	K/600/450

jelű övezet kialakult kiskertes, sűrű beépítésű lakóövezet, amely a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

		“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,
1. ²¹⁸	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen ^• az alábbi részletezés szerint, továbbá OTÉK (3) bekezdés 2. és 5. pontja szerinti építmények.

^• ▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬az Lke-2 jelű övezetben kivételesen legfeljebb 4 lakás vagy egyéb rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret
meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.
▬az Lke-2b jelű övezetben kivételesen legfeljebb 6 lakás vagy egyéb rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret
meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ²¹⁹	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	600m², kivételes esetben^·^· 450 m ² illetve K tartható
		legkisebb utcai homlokvonala	16,0 ^·m, kivételes esetben^·^· 10m illetve K tartható

^· kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen.
^{·· -}kivételes esetek, azon helyben szokásos, egy-egy lakást magába foglaló beépítésekre vonatkozik, mely lakóépület külsőleg egy
épület képét mutatja, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből áll, lényegében
ikres illetve zártsorú beépítés, osztatlan közös telken.
- Kivételes eset továbbá, ha a telek átlagos szélessége a 14,0 m-t nem éri el.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon-, oldalhatáron álló, illetve ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorúvá vagy ikresen csatlakozóvá alakítható, ill. szabadon álló beépítés is engedélyezhető.^•	K tartható illetve 30%	50

^• ▬ zártsorú vagy ikresen csatlakozó beépítés engedélyezhető:
- ha az épületek közti telepítési távolság csak így biztosítható,
- továbbá azon helyben szokásos, egy-egy lakást magába foglaló beépítés esetén, mely külsőleg egy épület képét mutatja, de
egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épület.
▬Szabadon álló beépítés új építés esetén akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 36. §-a szerint meghatározott építmények közti
telepítési távolságok biztosíthatók, a kialakult telekhatárokat is figyelembe véve.

5. ²²⁰	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert^·	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb kettő lehet	K tartható vagy 5,0/0,0 m ^•	K vagy 6,0 (2+4)/3,0 m^•• K vagy 3,0/6,0 m ^••	6,0 - 12,0 m telekméret függvényében^•••	Oldalhatáron álló Zártsorú Ikresen csatlakozó Szabadon álló

^• ▬Toldi Miklós utca mentén (vasútra néző telkek esetén) az előkert meghatározása telekméret függvényében a hátsókerthez
hasonlóan a 3. számú melléklet szerint lehet. Az így meghatározott előkertben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók,
átépíthetők.
▬Kialakult állapot szerint 0,0 m is lehet.
^·· ▬Oldalhatáron álló beépítés esetén és zártsorú beépítést megszakító oldalkert legalább 6,0 m legyen.
▬ A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület, épületegyüttes, ott a
szomszédos beépítés oldalkertje 5,0 vagy 4,0 m lehet.
▬Zártsorú, váltakozó oldalhatáron álló-, ikresen csatlakozó, illetve szabadon álló beépítés esetén, továbbá saroktelken,
teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 3,0 m tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert, oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén < 6,0 m-nél, ott legalább a tényleges építménymagasság tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorú, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló-, illetve szabadon álló beépítés esetén,
továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, < 3,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬ ²²¹

^·^··▬Hátsókert meghatározása telekméret függvényében a 3. számú melléklet szerint lehet, kivéve:
- Toldi Miklós utca mentén (vasútra néző telkek esen), ahol a 6,0 m tartható.
- azon esetekben, ahol a kialakult beépítés miatt már csak 6,0 m-es hátsókert biztosítható.
- ▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető a ≤ 25 m-es telekmélység esetén;
▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6. ²²²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²²³	²²⁴	²²⁵
	K tarható illetve 6,0 m	²²⁶	²²⁷	²²⁸

^· ²²⁹
^·^· ²³⁰

7. ²³¹

8. ²³²

(23) ²³³

(24) ²³⁴ Az
	Lke-3, Lke-3_b	K(SZ,Ikr)/SZ/Ikr/Z	K/30
		K/5,5	K/600/450

jelű övezet kialakult kiskertes lakóövezet, amely a 5,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb két lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen^●az alábbi részletezés szerint, továbbá OTÉK (3) bekezdés 2 pontja szerinti építmények.

^• ▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬az övezetben kivételesen 3 lakás, vagy egyéb rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás, telekhatárrendezés az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	600 m ² , kivételes esetben^·^· 450 m ² is lehet illetve K tartható,
		legkisebb utcai homlokvonala	14,0 ^·m, kivételes esetben^·^· 8 m is lehet illetve K tartható;

^··kivételes eset, azon helyben szokásos, egy-egy lakást magába foglaló beépítésekre vonatkozik, mely lakóépület külsőleg egy
épület képét mutatja, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből áll, lényegében
ikres illetve zártsorú beépítés, osztatlan közös telken.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételes esetben ikresen illetve zártsorúan csatlakozóvá alakítható^•	K tartható illetve 30 %	50 %

^• kivételes esetben létesíthető (ld. kivételes esetre vonatkozó 3. sor alatti megjegyzés).

5. ²³⁵	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több is lehet	K tartható vagy 5,0 m	K ill. 3,0 m ^· K ill. 4,0^·	6,0 m ^·^·	Szabadon álló Ikresen csatlakozó Zártsorúan csatlakozó

^·▬ Új építés esetén legalább 3,0 m oldalkert biztosítandó.
▬ Ha a kialakult állapot szerint –
- a szomszédos beépítés az oldalhatártól 1,0 - 2,0 m-re áll, az új épület vagy épületegyüttes oldalkertje 5,0 – illetve 4,0 m lehet, az
OTÉK 36. §-a szerint meghatározott telepítési távolságot a két oldalkert együtt biztosítsa.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert, szabadon álló-, ikresen csatlakozó beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, < 3,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬ Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 6,0 m , vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, akkor minden esetben az építési engedélyezés során, jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell
eljárni.
▬ Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó távolság legalább 4,0 m legyen;
^··▬A hátsókert kivételesen, a kialakult állapot szerint, ill. < 20 m telekmélység esetén 0,0 m is lehet.
▬0,0 m-es hátsókert esetén az épület hátsó telekhatáron álló homlokzata tűzfalas kialakítású lehet,
▬bővítést, átépítést, esetleg új építést engedélyezni hátsó telekhatáron csak akkor lehet, ha az egyetlen telekszomszéd érdekét nem sérti (a szomszédos kerteket nem árnyékolja le, azok beépítését nem lehetetleníti el, stb.).

6. ²³⁶	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²³⁷	²³⁸	²³⁹
	K tarható illetve 5,5m •	²⁴⁰	²⁴¹	²⁴²

^· Az épület homlokzatainak egyetlen pontja sem haladhatja meg a 7,5 m-t.
^••

7. ²⁴³

8. ²⁴⁴

(25) ²⁴⁵

(26) Az
	Lke-4, Lke-4_b	K(SZ,O,Z,Ikr)/Z/O/Ikr	K/30
		K/6,0	K/600/150

jelű övezet kialakult kiskertes, vegyesen beépített lakóövezet, amely a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti, kivételesen^• az alábbi részletezés szerint, továbbá OTÉK (3) bekezdés 2, 3 pontja szerinti építmények.

^•▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬az övezetben kivételesen 3 lakás vagy egyéb rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1200 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekfelosztás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. Nyeles telek is létesíthető.
	A fennmaradó utcai telek	legkisebb mélysége	30 m ^•
	A kialakítható telek	legkisebb területe	600 m ² , kivételes esetben 150 m ² illetve K tartható^••
	A kialakítható telek	legkisebb utcai homlokvonala	12,0^·^·· m illetve K tartható

^• Ha a fennmaradó utcai telek esetében legalább 6,0 m-es beépítetlen hátsókert nem biztosítható, mert meglévő épület(ek) állnak
ebben a teleksávban, és azok nem kerülnek elbontásra a telekalakítás során, a telekmélység értelem szerűen úgy változik, hogy a
minimális hátsókert biztosítható legyen.
^••▬Kivételes eset azokra a sorházas beépítésekre vonatkozik, mely lakóépületek külsőleg egy épület képét mutatják, de egymástól
szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épületből áll, osztatlan közös telken.
^···kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 12,0 m legyen

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon-, oldalhatáron álló, zártsorú, ill. ikresen csatlakozó vegyes beépítés zártsorúan csatlakozóvá illetve oldalhatáron állóvá alakítható, kivételes esetben ikresen csatlakozó is lehet.^•	K tartható illetve 30	50

^• ▬Kialakult szabadon álló beépítés csak átépítés esetén tarható, új építés zártsorúan csatlakozó vagy oldalhatáron álló lehet,
▬Zártsorú csatlakozás, védett (műemléki vagy helyi érték), egytraktusos utcai beépítés esetén (max.7,0 m utcai
homlokzatszélesség) az utcavonaltól beljebb, legalább 9,0 m-re létesíthető.
▬Amennyiben a kialakult állapot a 30 %-ot meghaladja, a kialakult állapot visszaépíthető.
▬ Kivételes esetben ikresen csatlakozó beépítés engedélyezhető:
- ha az épületek közti telepítési távolság csak így biztosítható,
- továbbá azon helyben szokásos, egy-egy lakást magába foglaló beépítés esetén, mely külsőleg egy épület képét mutatja, de
egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épület.
▬ Tömbbelsőben kialakított új telek (nyeles telek is) beépítése oldalhatáron álló lehet.

5. ²⁴⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb két épült létesíthető	K tartható vagy 5,0/0,0 m^•	K ill. 4,0/3,0 m^•• K ill. 6,0(4+2)/3,0 m^••	K tartható ill. 6,0 - 12,0 m telekméret függvényében^•••	Zártsorúan csatlakozó Ikresen csatlakozó Szabadon álló Oldalhatáron álló

^• ▬Vasútra néző telkek esetén az előkert meghatározása telekméret függvényében a 3. számú melléklet szerint lehet. Az így
meghatározott előkertben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, átépíthetők.
▬Városi forgalmi útra néző telkek eseténlegalább 12,0 m tartandó. A 12,0 m-es előkertre beültetési kötelezettség vonatkozik.
▬Kialakult állapot szerint az előkert 0,0 m is lehet.
^•• ▬Zártsorú beépítés esetén saroktelken illetve hátsókert irányú épületszárny esetén legalább 4,0 m tartandó, zártsorú beépítést
megszakító oldalkert legalább 6,0 m legyen.
▬Új építés esetén oldalhatáron álló beépítésnél legalább 6,0 m , szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél legalább 3,0 m biztosítandó.
▬A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület vagy épületegyüttes, ott a szomszédos beépítés oldalkertje 5,0 vagy 4,0 m lehet.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló-, ikresen csatlakozó beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett,
amikor az oldalkertek találkoznak, < 3,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság tartandó.
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 6,0 m , vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a
szerint meghatározott távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
▬ Vízfolyás mentén minden esetben legalább 6,0 m legyen.
^•••▬Hátsókert meghatározása telekméret függvényében a 3. számú melléklet szerint lehet, kivéve:
- vasútra néző telkek esetén, ahol a 6,0 m tartható.
- azon esetekben, ahol a kialakult beépítés miatt már csak 6,0 m-es hátsókert biztosítható.
- < 20 m kialakult telekmélység esetén 0,0 m is lehet.
▬0,0 m-es hátsókert esetén az épület hátsó telekhatáron álló homlokzata tűzfalas kialakítású lehet,

6. ²⁴⁷	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²⁴⁸	²⁴⁹	²⁵⁰
	K tarható illetve 6,0 m	²⁵¹	²⁵²	²⁵³

7. ²⁵⁴ ²⁵⁵

8. ²⁵⁶

(28) ²⁵⁷ Az
	Lke-5	K(O,Sz,Ikr)/O/Sz/Ikr	K/30
		K/5,0/4,5	K/700

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ²⁵⁸	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (2) bekezdés 1. pontja, (3) bekezdés 2, 3, 5 pontja szerinti építmények.

^·▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬kivételesen elhelyezhető építmények akkor engedélyezhetők, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1400 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek kialakítható.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 700 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 16^• m

^• kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron-, szabadon álló ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételes esetben szabadon álló ill. ikresen csatlakozó beépítés is engedélyezhető. ^·	K tartható illetve 30	50

^· Kivételes esetnek számít:
▬ha az épületek közti, OTÉK 36. §-a szerinti telepítési távolság csak szabadon álló, vagy ikresen csatlakozó beépítés mellett
biztosítható;
▬ha a tömbben nagyobb részben szabadon álló, vagy ikresen csatlakozó beépítés fordul elő a kialakult állapot szerint;

5. ²⁵⁹	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb kettő lehet	K vagy 6,0m	K ^· ill. 6,0(2+4)/4,5 m K ^· ill. 3,0 m	6,0- 12 m telekhossz függvényében^··*	Oldalhatáron álló Szabadon álló Ikresen csatlakozó

		^· ▬Új építés esetén, oldalhatáron álló beépítésnél legalább 6,0 m/ 4,5 m-es építménymagasság esetén 4,5 m , szabadon álló illetve ikresen csatlakozó beépítésnél legalább 3,0 m oldalkert biztosítandó. ▬ A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület vagy épületegyüttes, ott a szomszédos beépítés oldalkertje 5,0 vagy 4,0 m lehet. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m-nél/ 4,5 m-es építménymagasság esetén <4,5 m- nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság tartandó. ▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló-, ikresen csatlakozó beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, < 3,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó. ▬ Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 5,0 m , vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott telepítési távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni. ^·· Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében lehet, a 3. számú melléklet szerint. Kivéve: Toldi Miklós utca mentén (vasútra néző telkek), ahol a hátsó és előkert mérete felcserélhető. Csapás út felőli oldalon az előkert és a hátsókert mérete felcserélhető.
	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
6. ²⁶⁰
	Megengedett építménymagasság		²⁶¹	²⁶²	²⁶³
	5,0/4,5^· m		²⁶⁴	²⁶⁵	²⁶⁶

^· Kisebb mint 12,0 m utcai homlokvonalú telek esetében az építménymagasság legfeljebb 4,5 m legyen”

7. ²⁶⁷

8. ²⁶⁸

(29) Az
	Lke-6	K(SZ/O)/SZ/O	K/30
		K/5,0	K/700

jelű övezet összefüggő kertes lakóövezet, amely az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13..§. (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (2) bekezdés 1. pontja, (3) bekezdés 2, 3, 5 pontja szerinti építmények.

^• ▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬az övezetben kivételesen 4 lakás vagy egyéb rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1400 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ²⁶⁹	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek betartásával engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 700 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 14,0 m

4. ²⁷⁰	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon- ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető. ^·	30%	50%

^· Kivételes esetnek számít:
▬ha az épületek közti, OTÉK szerinti telepítési távolság csak oldalhatáron álló beépítés mellett biztosítható;
▬ha a tömbben nagyobb részben oldalhatáron álló beépítés fordul elő a kialakult állapot szerint;

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Legfeljebb kettő létesíthető	K illetve 6,0/0,0^· m	K ill. 3,0 m K ill. 6,0 m	6,0- 12 m telekhossz függvényében^··	Szabadon álló Oldalhatáron álló

^·Saroktelek esetén, beépítéstől függetlenül, a hosszabbik telekhatár mentén, 0,0 m lehet.
^·^· Hátsókert meghatározása ld.: 3. számú mellékletben

6. ²⁷¹	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²⁷²	²⁷³	²⁷⁴
	K tarható illetve 5,0 m	²⁷⁵	²⁷⁶	²⁷⁷

^· ;

7. ²⁷⁸

8. ²⁷⁹

(30) Az
	Lke-7	K(SZ,O,Ikr)/SZ/O	K/25
		K/5,0	K/900

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes, kialakult lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ²⁸⁰	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen^• (2) bekezdés 1 pontja, ill. (3) bekezdés 3, 5 pontja, (4) bekezdés 1. pontja szerinti építmények. Utóbbiak a (3) bek. 1. pontjának megfelelő lakásszám szerint létesíthetők.

^• ▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ kivételesen négylakásos lakóépület akkor helyezhető el, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret
kéteszeresét, azaz > 1800 m²-nél. ”
▬ kivételesen szálláshely szolgáltató épület, a (3) bek. 1. pontja szerinti lakásszámnak megfelelően, akkor helyezhető el, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 1800 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5)bekezdés szerint. A zárt csapadékcsatorna kiépüléséig nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés is elfogadható, amennyiben a BTSZ.21. §-a szerinti feltételek biztosítottak.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek kialakítható, kivéve 20 %-ot meghaladó tereplejtés esetén.
	A fennmaradó telek^•	legkisebb mélysége	30 m
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 900 m ²
	A kialakítható telek	legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 16^• m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló ill. ikresen csatlakozó beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételes esetben oldalhatáron álló is lehet. ^•	25 %	50

^• Oldalhatáron álló beépítés akkor engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség ≤ 20,0m, illetve ha a kialakult állapot szerint, az
OTÉK 36. §-a szerinti telepítési távolságok betartása, oldalhatáron álló beépítési mód mellett lehetséges.

5. ²⁸¹	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	Oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület is létesíthető	K tartható vagy 6,0m^·	K ill.4,0/3,0 m^·^· K ill. 6,0/5,0 m^·^·	6,0- 12,0 m telekméret függvényében^·^··	Szabadon álló Ikresen csatlakozó Oldalhatáron álló

^·▬Hévízi út felőli oldalon előkert 12,0 m legyen, hátsókert pedig 6,0 m .
▬Saroktelken szabadon álló beépítés esetén az egyik közterület felé az oldalkert mérete tartandó, oldalhatáron álló beépítés esetén pedig az oldalhatáron álló telekhatár mentén 0,0 m is lehet.
^··▬Új építés esetén szabadon álló beépítésnél legalább 4,0 m , oldalhatáron álló beépítésnél legalább 6,0 m oldalkert biztosítandó,
kivéve ≤ 16 m kialakult telekszélesség esetén, ahol-
- Szabadon álló beépítés építés esetén az oldalkert 3,0 m lehet,
- oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 5,0 m lehet,
▬ A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület vagy épületegyüttes,
ott a szomszédos beépítés oldalkertje 5,0 vagy 4,0 m , illetve 4,0 vagy 3,0 m lehet.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló-, ikresen csatlakozó beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett,
amikor az oldalkertek találkoznak, < 4,0/3,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0/5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság tartandó.
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 5,0 m , vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^···▬ Hátsókert meghatározása a 3. számú melléklet szerint lehetséges. A hátsókert a meghatározott méretnél kisebb akkor lehet, ha a telekre előírt beépítettség másképpen nem biztosítható. A hátsókert mérete azonban nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
▬ Két utcát összekötő telek esetében egyik oldalon előkert, másik oldalon hátsókert biztosítandó.

6. ²⁸²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²⁸³	²⁸⁴	²⁸⁵
	5,0 m	²⁸⁶	²⁸⁷	²⁸⁸

7. ²⁸⁹ ²⁹⁰

8. ²⁹¹

(31) Az
	Lke-8	K(SZ,O)SZ/O	K/25
		K/6,0	K/1000

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes, kialakult kertvárosi lakóterület, amely legfeljebb kétlakásos, a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13)) bekezdés,

1. ²⁹²	Az övezetben elhelyezhető funkció:OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen^• (2) bekezdés 1 pontja, ill. (3) bekezdés 3, 5 pontja, (4) bekezdés 1. pontja szerinti építmények. Utóbbiak a (3) bek. 1. pontjának megfelelő lakásszám szerint létesíthetők.

		^• ▬ az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. ▬ kivételesen négylakásos lakóépület (OTÉK (2) bek. 1. pontja szerint) akkor helyezhető el, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 2000 m²-nél. ▬ kivételesen szálláshely szolgáltató épület, OTÉK (4) bek. 1. pontja alapján, a (3) bek. 1. pontja szerinti lakásszámnak megfelelően, akkor helyezhető el, ha a telekméret meghaladja az övezetre előírt kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 2000 m²-nél.
2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint. A zárt csapadékcsatorna kiépüléséig nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés is elfogadható, amennyiben a BTSZ. 21. § -a szerinti feltételek biztosítottak.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek kialakítható. ^·
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 1000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 18 ^·^·m

^· A 4068 hrsz-ú közterületen kialakítandó új utca esetében, telekalakítás csak az egész utcasorra kiterjedő tereprendezés után
engedélyezhető, különös tekintettel a terepadottságokból adódó rézsük kialakítására és a csapadékvíz elvezetésre.
^·· kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételes esetben oldalhatáron álló is engedélyezhető ^•	25 %	55

^• Oldalhatáron álló beépítés akkor engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség ≤ 20,0 m , illetve ha az épületek közti, OTÉK 36. §-a szerinti telepítési távolság csak oldalhatáron álló beépítés mellett biztosítható;

5. ²⁹³	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület is létesíthető	K tartható vagy 8,0 m	K ill.6,0 /4,0^·m K ill. 8,0/6,0^·m	6,0- 12,0 m telekméret függvényében ^·^·	Szabadon álló Oldalhatáron álló

^· ▬Új építés esetén szabadon álló beépítésnél legalább 6,0 m , oldalhatáron álló beépítésnél legalább 8,0 m oldalkert biztosítandó,
kivéve ≤ 24 m kialakult telekszélesség esetén, ahol-
- szabadon álló beépítés építés esetén az oldalkert 4,0 m lehet,
- oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 6,0 m lehet,
▬A helyben kialakult oldalhatáron álló beépítés szerint, ahol az oldalhatártól 1,0 vagy 2,0 m-re áll az épület vagy épületegyüttes, ott a szomszédos beépítés oldalkertje 7,0 vagy 6,0 m , illetve 5,0 vagy 4,0 m lehet.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, teleknyúlvány mellett, amikor az oldalkertek találkoznak, < 6,0/4,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 8,0/6,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság tartandó.
▬Ha a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 6,0 m , vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^·· ▬Hátsókert meghatározása ld.: 3. számú mellékletben.
▬ Két utca között elhelyezkedő telken az egyik előkert egyenlő legyen az övezetre előírt hátsókert méretével.
▬ Kilátásvédelmi adottságok miatt az előkert és a hátsókert felcserélhető.

6. ²⁹⁴	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	²⁹⁵	²⁹⁶	²⁹⁷
	6,0 m	²⁹⁸	²⁹⁹	³⁰⁰

^·

7. ³⁰¹

8. ³⁰²

Vegyes területek

7. §

(1) A
	Vt-1	K(SZ)/SZ/Z	K/50/75
		K/9,5/12,5	K/1500

jelű övezet elsősorban lakó- és települési szintű oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi- valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ³⁰³	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^•,2^••,3,5,6,7^••• pontja szerinti építmények, üdülőtábor^•••• és kemping^••••.

^•az övezetben telkenként annyi lakás létesíthető, amelyhez jelen rendelet 3. § (4) bekezdése alapján meghatározott számú
személygépkocsi telken elhelyezhető, továbbá a 4. sorban meghatározott legkisebb zöldterületen belül, lakásonként legalább 20 m ² nagyságú zöldterület biztosítható.
^••kivéve: építőanyag telephely/tüzép [i] nem létesíthető;
^•••kivéve: üzemanyagtöltő,
^•••• üdülőtábor és kemping akkor helyezhető el, ha a rendelkezésre álló telekméret az övezetben kialakítható legkisebb telekméret
kétszeresét meghaladja, azaz >3000 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K^· tartható vagy 1500 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 30 m

^· A kialakult, < 800 m² nagyságú telek nem beépíthető.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló beépítés lehet, kivételesen zártsorú beépítés^· is engedélyezhető	K tartható, illetve 50/75^·^·	30/15(20) ^·^··

^· ▬Amennyiben a földszinten elhelyezett üzletfunkciók (nem lakó!) előtt árkádsor kialakított, úgy földszinten
zártsorú összeépítés engedélyezhető;
▬A zártsorú összeépítés földszintjét (első emeletét) záró födémszerkezet szabad felületének 75 %-án, legalább egyszintű
növényzet létesítendő;
^·· ▬Saroktelken 75 % engedélyezhető;
^···▬Az övezet újonnan kialakított területein, a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (30%) legalább 1/3 részén (10%-án),
háromszintű növényzet létesítendő, kivéve saroktelkeket, ott 15 % legkisebb zöldfelület biztosítandó..
▬A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet.
▬A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térbulkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület is létesíthető	K tartható vagy legalább 8,0 m/0,0 m^·	5,0 m	Telekhossz < 35 m esetén 9,5 m Telekhossz > 35 m esetén 12,0 m	Szabadon álló

^·▬kivéve volt bányagödör partfalait, ahol az előkert mértékét mérnökgeológiai és statikai szakvélemény alapján ettől eltérően is meg lehet állapítani.
▬A terven jelölt esetekben 0,0 m is lehet, de abban az esetben a földszinten legalább 4,0 m szélességű árkádsor alakítandó ki.

6. ³⁰⁴	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építmény-magasság	³⁰⁵	³⁰⁶	³⁰⁷
	max. 9,5/12,5 m^· min. 3,5 m	³⁰⁸	³⁰⁹	³¹⁰

^· ▬ kivéve azokat a kialakult eseteket, amikor az épületek közti telepítési távolság < 9,5 m , ott az építménymagasság legfeljebb a
ténylegesen biztosítható épületek közti távolság lehet.
▬ az övezetben az újonnan tervezett épületek homlokzatainak magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 12,5 m-t.

7. ³¹¹

Egyedi előírások
▬
▬Az övezet területén külön nyíllal és “G” betűvel jelzett építési hely legalább 10 gépkocsi tárolót is
magába foglaló építmény elhelyezésére szolgál. Új garázsépítmény garázsonként nem létesülhet!
▬A területen gépkocsi tárolók alagsorban és/vagy földszinten alakíthatók ki.
▬Gépkocsi tároló önálló földszintes épületként földtakarással (dombgarázsként füvesítve, vagy tetőkert kialakításával) létesíthető; legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
▬ Gépkocsi tároló létesíthető a többszintes társasházakhoz zártsorúan csatlakozva, legalább 3,5 m-es építménymagassággal,

8. ³¹²

(1/a)³¹³ Az övezeti jelben „b” indexszel jelölt belvárosi területeken a autójavítás és karbantartás létesítményei újonnan nem helyezhetők el.

(2) A
	Vt-1_b	K(Z,O,Sz)/Z	K/70/80/100
		K/11,5/8,5	K/600

jelű övezet, elsősorban a városközpont fő gyalogos tengelyé(ei)t kísérő utcavonalak mentén elhelyezkedő kereskedelmi -, vendéglátó -, igazgatási -, kulturális -, egészségügyi célú létesítmények illetve földszinten jellemzően kereskedelmi -, vendéglátó -, igazgatási -, kulturális -, egészségügyi célú -, emelete(ke)n lakó- és iroda célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (13) bekezdés,

1. ³¹⁴	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^·, 2, 3, 5 pontja szerinti építmények.

^· ^-legfeljebb 6 lakás létesíthető, kivéve ha a telek mérete meghaladja a kialakítható telekméret kétszeresét, azaz >1200 m²-nél,
-6-nál több lakás is létesíthető, ha az összes lakásszámnak megfelelő gépkocsi tároló telken belül biztosítandó, mélygarázsban is
lehet, feltéve, ha műemlékvédelmi szempontok, vagy egyéb, a belváros területére vonatkozó sajátos adottságok (M, MJT, MK, He, R, stb.) ezt nem zárják ki. Ilyen esetben a gépkocsi tárolók elhelyezését a város parkolási rendelete szerint kell biztosítani.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 600 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 18,0 m

4. ³¹⁵	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult zártsorú, oldalhatáron illetve szabadon álló beépítés tarható, új beépítés zártsorú legyen^·;	K tartható, illetve 70/80/100^·^·	20/10 ^·^··

^· Kivéve műemléki illetve helyi védett épületek esetén, ott a kialakult beépítési mód, csak az illetékes szakhatóság illetve a városi
főépítész állásfoglalása alapján változtatható meg;
^·· ▬Saroktelken, ill. < 300 m ² telekméret esetén 80 % engedélyezhető;
▬Amennyiben a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, a kialakult beépítés visszaépíthető;
▬Mélygarázs létesítése esetén, a 100 %-os beépítettség a föld alatti szint(ek)re vonatkozik.
^···▬Saroktelken 10 % lehet;
▬Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen
▬A burkolt felületek kiselemes térbulkolatból készülhetnek, vagy gyephézagos kialakításúak lehetnek.

5. ³¹⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Egy utcai épület lehet, mellyel az udvari épület(ek) építészeti együttesben létesíthetők;^·	K^·^· tartható	K ill. 6,0/12,0 m^·^·· K ill. 12,0 m ^·^··	12,0/0,0^·^···m	Zártsorúan csatlakozó Szabadon álló Oldalhatáron álló

^· ▬Önálló garázsépület utcai oldalon nem létesíthető;
▬Kialakult szabadon álló beépítés bővítése esetén, a telken legfeljebb két épület létesíthető;
^··Kialakult állapot szerint jellemzően 0,0 m ;
^···▬Saroktelken, udvari épületszárnyak között legalább 6,0 m tartandó.
▬ Zártsorú beépítést megszakító oldalkert 12,0 m legyen;
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés, illetve zártsorú beépítést megszakító oldalkert estén < 12,0 m-nél, ott
legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság tartandó.
▬Amennyiben a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság szabadon álló beépítés esetén < 6,0 m , ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság szabadon álló beépítés kisebb mint a tényleges
építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb az oldalkertre néző
tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^····▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető:
-a ≤ 30 m-es telekmélység esetén;
-ha a telek környezetében a kialakult állapot szerint jellemző és ezt a városi főépítész véleményével alátámasztja;
- ha a terv másképpen nem rendelkezik;
▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6. ³¹⁷	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³¹⁸	³¹⁹	³²⁰
	K tartható ill. max. 11,5/8,5 m^·	³²¹	³²²	³²³

^· ▬ Műemlékvédelmi szempontok függvényében, a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel
igazodni kell;
▬az övezet Kastély utcai és Kossuth Lajos utcai, Sörház utcáig tartó szakaszán, a párkánymagasságok legalább 0,60 m-rel,
legfeljebb 0,90 m-el térjenek el egymástól. Ennek érdekében, a megengedett építménymagasságoktól min. 0,60 m-es eltérést
engedélyezhető,
▬Egyetlen újonnan létesítendő udvari homlokzat magassága sem lehet nagyobb 8,5 m-nél;
^··324 ³²⁴
^··· ³²⁵

7. ³²⁶

8. ³²⁷

(3) ³²⁸ Az
	Vt-1_vprt	K(Sz)/Sz/Z	K/40
		K/7,5	K/1200

jelű övezet, elsősorban olyan települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi illetve szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek megfelelnek a 7. sorban rögzített feltételeknek.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (13) bekezdés,

1. ³²⁹

Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 16. § (2) bek. 1^·.2. 3. 5. pont szerinti létesítmények.

^· - az övezetben előírt legkisebb telekterület kétszereséig (2400m²) legfeljebb 6 rendeltetési egység létesíthető, melyből legfeljebb 4
lehet lakás.
-az összes lakásszámnak megfelelő gépkocsi tároló telken belül biztosítandó.

2.	Az övezetben a közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint, továbbá légkábel nem létesíthető, a meglévő légkábelek cserélendők.

3. ³³⁰	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K^• tartható ill. 1200 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K^• tartható ill. 25 m

^•▬A kialakítható legkisebb telekméretet, illetve legkisebb utcai homlokvonalat el nem érő kialakult telek újonnan nem beépíthető. Az
ilyen ingatlanon már meglévő beépítés, az övezeti jelben meghatározott értékig növelhető.
▬Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló illetve kivételes esetben zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés^• is engedélyezhető	K/40^••	40

^•▬Több ütemben létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés is engedélyezhető, ha az épületegyüttes építészetileg
egységes, egy tömeg képét mutatja. Ebben az esetben kerítés telkenként nem létesíthető.
^••▬ > 40%-os kialakult beépítés, bontás után visszaépíthető.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület létesíthető, egységes építészeti együttesben	K ill. 6,0^•m	K^••ill. 6,0 m	8,0 m	Szabadon álló

^•Az övezet előkertjeiben -
a.)legfeljebb 100m² nagyságú, fedett kerthelyiség, porta, kapuház, kisebb üzlethelyiség, reklám célú kirakat, torony stb. létesíthető;
b.)az előkert területének max. 30 %-án, fásított, kiselemes térburkolattal kialakított autóparkoló létesíthető.
^•• Kialakult oldalkert csak akkor tarható, ha annak mérete legalább a 3,0 m-t eléri. A <3,0 m-es oldalkert esetén, bővítés nem
engedélyezhető;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³³¹	³³²	³³³
	K/7,5 m	³³⁴	³³⁵	³³⁶

^• ³³⁷

7. ³³⁸

Egyedi előírások
▬
▬Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek megfelelnek:
a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásainak,
nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve
rezgésterhelést.
▬Az övezetben utcafronton kerítés nem létesíthető, növényzetből kialakított, ill. növényzettel átszőtt
(takart) kerítés telepíthető.

8. ³³⁹

(4) A
	Vt-2, Vt-2_b	K(O,Z)/O/Z/HZ	K/60/75
		K/7,5/6,5	K/1000

jelű övezet átmeneti kisvárosi övezet, jellemzően vegyes használattal, amely utcai oldalon ill. földszinten elsősorban lakó- és települési szintű oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató- valamint egyházi építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^·, 2^··, 3, 5, pontja szerinti építmények. Az övezetben camping, és üdülőtábor nem helyezhető el.

^•az övezetben telkenként annyi lakás létesíthető, amelyhez legalább az OTÉK 42. §-a szerint meghatározott személygépkocsi
telkenként elhelyezhető, továbbá a 4. sorban meghatározott legkisebb zöldfelületen belül, lakásonként legalább 20 m ² nagyságú
zöldterület biztosítható.
^•• kivéve építőanyag telephely (tüzép) nem létesíthető;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ³⁴⁰	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 1000^· m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 24 m

^•▬A Hévizí út és a 0494/113 hrsz-ú út közötti területen a telekméret 700m²-re csökkenthető.
▬Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló illetve zártsorú beépítés tartandó, új beépítés oldalhatáron álló, illetve zártsorú lehet, esetenként hézagosan zártsorúvá^· is fejleszthető.	K tartható illetve 60/75^·^·	30(20/10) ^·^··

^· Hézagosan zártsorú beépítés földszinti összeépítést jelent. (elsősorban a Deák Ferenc utca mentén érvényesítendő).

^·· Saroktelken legfeljebb 75 % lehet, kivéve oldalhatáron álló beépítésnél, amikor minden esetben legfeljebb 30 % lehet.
^···▬A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet, saroktelken 10 %.
▬A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térbulkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet.

5. ³⁴¹	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Elhelyezhető épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület is létesíthető	K tartható vagy 0,0/5,0 m^·	K ill. 4,0/8,0 ^·^· m K ill. 8,0/4,0^·^··m	<------------------------------ 7,5-12/0,0 m telekméret függvényében^···· <----------------------------	Zártsorú Hézagosan zártsorú Oldalhatáron álló

^· ▬Két utcavonal között húzódó telkek esetén, a forgalmasabb út mentén legalább 5,0 m nagyságú előkert tartandó.
▬A Hévizí út és a 0494/113 hrsz-ú út közötti telkek esetében az alárendeltebb kiszolgáló út felé (0494/113 hrsz) 0,0 m is lehet.
^·· ▬Saroktelken, vagy hátsókert irányú épületszárny esetén 4,0 m legyen;
▬ Hézagosan zártsorú átépítés esetén a földszinti átépítés utcai szélességénél legalább 4,0 m tartandó;
^···▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 8,0 m legyen, vagy legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság
nagysága tartandó;
▬Kialakult, < 8,0 m nagyságú oldalkert akkor tartható, ha az, az oldalkertre néző tényleges építménymagasság értékével egyenlő,
vagy azt meghaladja. Ellenkező esetben zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéssé bővítendő;
^···· ▬ 0,0 m-es hátsókert engedélyezhető a ≤ 20 m telekmélység esetén;
▬ legalább 7,5 m-es hátsókert engedélyezhető, ha 20 m < TH ≤ 50 m-es hátsókert esetén, továbbiakban a 3. számú melléklet
szerint meghatározandó.
▬ 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású legyen;

5a. ³⁴² A Zsidi út-Köu-3 és Köu-4 jelű közlekedési területek – Schwarz D. utca által határolt telektömb beépítési módja zártsorú (Z) beépítés.

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³⁴³	³⁴⁴	³⁴⁵
	Utcai oldal homlokzat-magassága legfeljebb: 7,5 m ^·, Udvari szárny homlokzat-magassága legfeljebb: 6,5 m ^·	³⁴⁶	³⁴⁷	³⁴⁸

^·kivéve azokat a kialakult eseteket, amikor az épületek közti tűztávolság < 7,5 m , ott az építménymagasság legfeljebb a ténylegesen biztosítható épületek közti telepítési távolság lehet.

7. ³⁴⁹

8. ³⁵⁰ ³⁵¹
8. ³⁵⁰ ³⁵¹

(5) Az
	Vt-2_vprt	K(Sz)/Sz/Z	50
		K/12,5	K/3000

jelű övezet, elsősorban olyan regionális szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi illetve szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek megfelelnek a 7. sorban rögzített feltételeknek.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 16. § (2) bek. 1. 2. 3. 5. 6. pont szerinti létesítmények.

2.	Az övezetben a közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint, légkábel nem létesíthető, a meglévő légkábelek is földkábelre cserélendők.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható ill. 3000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló illetve kivételes esetben zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés^• is engedélyezhető	50	30

^•Több ütemben létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés is engedélyezhető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja. Ebben az esetben kerítés telkenként nem létesíthető.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma		Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
			előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület létesíthető, egységes építészeti együttesben		K ill. 6,0^•m	K^•• ill. 6,5 m	12,5 m	Szabadon álló
		^• Az övezet előkertjeiben - a.)legfeljebb 100m² nagyságú, fedett kerthelyiség, porta, kapuház, kisebb üzlethelyiség, reklám célú kirakat, torony stb. létesíthető; b.) az előkert területének max. 30 %-án, fásított, kiselemes térburkolattal kialakított autóparkoló létesíthető. ^•• Kialakult oldalkert csak akkor tarható, ha annak mérete legalább a 3,0 m-t eléri. A <3,0 m-es oldalkert esetén, bővítés nem engedélyezhető;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³⁵²	³⁵³	³⁵⁴
	K/12,5 m	³⁵⁵	³⁵⁶	³⁵⁷

^• ^[ ³⁵⁸^] ^{Hatályon kívül helyezte a} 23/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet ^{. Hatálytalan 2018. január 1. napjától.}

7. ³⁵⁹

8. ³⁶¹

(6) A
	Vt-3	K(SZ,O,Z)/SZ/Z	K/40/60
		K/7,5/9,5	K/1500

övezet elsősorban lakó- és települési szintű oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató, szálláshely szolgáltató-, egyházi építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ³⁶²

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^•, 2^••, 3, 5, 6, 7 pontja szerinti
építmények, üdülőtábor^••• és kemping^•••;

^•az övezetben telkenként annyi lakás létesíthető, amelyhez legalább az OTÉK szerint meghatározott személygépkocsi telkenként
elhelyezhető, továbbá a 4. sorban meghatározott legkisebb zöldfelületen belül, lakásonként legalább 20 m ² nagyságú zöldterület
biztosítható.
^•• kivéve építőanyag telephely (tüzép) nem létesíthető;
^••• üdülőtábor és kemping akkor helyezhető el, ha a rendelkezésre álló telekméret meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb
telekméret kétszeresét, azaz > 3000 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K^· tartható vagy 1500 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 35 m

^· A kialakult, < 800 m ² nagyságú telek nem beépíthető.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	zöldfelület (%)
	A kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet, kivételesen zártsorú beépítés is engedélyezhető ^·	K tartható, illetve 40/60^·^·	40/20 ^·^··

^· ▬Amennyiben a földszinten elhelyezett üzletfunkciók (nem lakó!) előtt árkádsor kialakított, úgy földszinten zártsorú összeépítés
engedélyezhető;
▬A zártsorú összeépítés földszintjét (első emeletét) záró födémszerkezet szabad felületének 75 %-án, legalább egyszintű
növényzet létesítendő;
^·· ▬Saroktelken 60 % engedélyezhető;
^···▬ A telkek legkisebb zöldfelülete 40 %, saroktelken 20 % lehet.
▬Az övezet újonnan kialakított területein, a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (30%) legalább 1/3 részén (10%-án),
háromszintű növényzet létesítendő, kivéve saroktelkeket.
▬A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térburkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület is létesíthető	K tartható ill. 8,0/12m/18,0 /0,0 m^·	K ill.4,0 ^·^·m K ill.8,0 ^·^·m	Telekhossz < 35 m esetén 7,5 m Telekhossz > 35 m esetén 12,0 m	Szabadon álló Zártsorú Oldalhatáron álló

^· ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m , ellenkező esetben legalább 12 m
legyen. Saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó.
▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬Az övezet gesztenye fasorra néző előkertjei legalább 18,0 m-esek legyenek.
▬0,0 m lehet, ha az utcai homlokzat földszintjén legalább 4,0 m szélességű árkádsor kialakított. Ez az előírás, legalább a terven
külön jelölt esetekben alkalmazandó.
^··▬Szabadon álló beépítés esetén az oldalkert, továbbá zártsorú beépítésnél az udvari épületszárnyak közti távolság és a zártsorú
beépítést megszakító az oldalkert 4,0 m legyen, vagy ha kialakult beépítés esetén, a jelzett távolság < 4,0 m-nél, akkor legalább
az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó;
▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 8,0 m legyen, vagy ha kialakult beépítés esetén az oldalkert < 8,0 m-nél, akkor
legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság nagysága tartandó;
▬Kialakult, oldalhatáron álló beépítésnél a < 8,0 m , szabadon álló beépítésnél a < 4,0 m nagyságú oldalkert akkor tartható, ha az, az oldalkertre néző tényleges építménymagasság értékével egyenlő, vagy azt meghaladja. Ellenkező esetben zártsorú, vagy
hézagosan zártsorú beépítéssé bővítendő;

6. ³⁶³	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építmény-magasság	³⁶⁴	³⁶⁵	³⁶⁶
	max. 7,5/9,5 m^· min. 4,5 m	³⁶⁷	³⁶⁸	³⁶⁹

^· az övezetben az újonnan tervezett épületek homlokzatmagasságainak egyetlen ponton sem haladhatja meg a 9,5 m-t.
^·^·;
^·^· ³⁷⁰

7. ³⁷¹

Egyedi előírások
▬
▬
▬Gépkocsi tároló önálló földszintes épületként földtakarással (dombgarázsként füvesítve, vagy tetőkert kialakításával) létesíthető; legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

8. ³⁷²

(7) A
	Vt-3_b	K(Z,HZ,O,SZ)/Z/HZ/SZ	K/65/75
		K/7,5/5,5	K/400

jelű övezet, átmeneti övezet a vegyes és kisvárosi használat között, amely földszinten jellemzően települési szintű kereskedelmi -, vendéglátó -, igazgatási -, kulturális -, egészségügyi célú -, emelete(ke)n lakó- és iroda célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ³⁷³	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^·, 2, 3, 5, pontja szerinti építmények. Az övezetben camping, és üdülőtábor nem helyezhető el.

^· legfeljebb 4 lakás létesíthető, kivéve, ha a telek mérete meghaladja a kialakítható telekméret kétszeresét, azaz > 800 m²-nél, akkor több is létesíthető, de az összes lakásszámnak megfelelő, garázs telken belül biztosítandó.”

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ³⁷⁴	A telekalakítás lehetőségei	Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, csak a kialakult telkek feltárásához létesíthető teleknyúlvány.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 400 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 16 m

4. ³⁷⁵	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult zártsorú, hézagosan zártsorú, oldalhatáron illetve szabadon álló beépítés tartható, új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú legyen, kivételesen szabadon álló beépítés is engedélyezhető ^·	K tartható illetve 65/75^·^·	15 ^·^··

^· ▬Hézagosan zártsorú beépítés fogalmát ld. jelen rendelet 4. számú mellékletben;
▬ Szabadon álló beépítés kivételesen tömbbelső feltárásánál engedélyezhető;
^·· Saroktelken 75 % engedélyezhető;
^···▬Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható, tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő
olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen
▬A burkolt felületek kiselemes térbulkolatból készülhetnek, vagy gyephézagos kialakításúak lehetnek.

5. ³⁷⁶	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Egy utcai épület lehet, mellyel az udvari épület(ek) építészeti együttesben létesíthetők;^·	K^·^· tartható, ill. 0,0 m	K ill. 5,0/8,0 ^··· m K ill. 8,0/5,0 ^··· m	7,5/0,0^·^··· m	Zártsorú Hézagosan zártsorú Szabadon álló Oldalhatáron álló

^· ▬Önálló garázsépület utcai oldalon nem létesíthető;

^·^·Kivéve terv szerinti esetekben, ott a kötelező építési vonal tartandó;

^···▬Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésnél az udvari épületszárnyak között, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, váltakozó
oldalhatáron álló beépítésnél, amikor az oldalkertek találkoznak legalább 5,0 m tartandó.
▬Amikor a kialakult oldalkert zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésnél az udvari épületszárnyak között, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, amikor az oldalkertek találkoznak , < 5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző
tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amikor a kialakult oldalkert zártsorú, hézagosan zártsorú beépítést megszakító oldalkert ill. oldalhatáron álló beépítés esetén < 8,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság tartandó.
▬Amikor a kialakult oldalkert zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésnél az udvari épületszárnyak között, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, amikor az oldalkertek találkoznak, kisebb mint az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság fele, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésnél kisebb 3,0 m-nél, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint
az oldalkertre néző tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.

^····▬0,0 m-es hátsókert engedélyezhető:
-a ≤ 30 m-es telekmélység esetén;
-ha a telek környezetében a kialakult állapot szerint jellemző és ezt a városi főépítész véleményével alátámasztja;
-ha a tényleges építménymagasság mértéke <7,5 m-nél.
- ha a terv másképpen nem rendelkezik;
▬0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³⁷⁷	³⁷⁸	³⁷⁹
	K tartható ill. max. 7,5 m/5,5 m^·	³⁸⁰	³⁸¹	³⁸²

^· ▬ Műemlékvédelmi szempontok függvényében, a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel
igazodni kell;
▬Egyetlen újonnan létesítendő udvari homlokzat magassága sem lehet nagyobb 5,5 m-nél;
^·· ³⁸³
^··· ³⁸⁴

7. ³⁸⁵

8. ³⁸⁶

(8) A
	Vt-4	SZ	50/75
		9,5	K/2000

jelű övezet elsősorban lakó- és települési szintű oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató- valamint egyházi építmények elhelyezésére szolgál.

1. ³⁸⁷	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5, 6, 7 pontja szerinti építmények, kivételes^• esetben (3) bekezdés 1, 2 pontja szerinti építmények

^• Kivételesen építmények akkor helyezhetők el, ha az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételén túl, a
rendelkezésre álló telekméret az övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladja, azaz > 4000 m²-nél.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 2000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló lehet	50/75^· %	30/20/10 ^·^·

^·Saroktelken 75 % lehet.
^·^·▬A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet, saroktelken 10 %.
▬A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térburkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet.

5. ³⁸⁸	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód
	Elhelyezhető épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület is létesíthető	8,0 m /12,0 ^•m	6,0 m	12,0	Szabadon álló

^• ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m , ellenkező esetben legalább 12 m legyen. Saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó.
▬

6. ³⁸⁹	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	³⁹⁰	³⁹¹	³⁹²
	Max. 9,5 m ^· Min.4,5 m	³⁹³	³⁹⁴	³⁹⁵

^· az övezetben az újonnan tervezett épületek homlokzatainak magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 12,5 m-t.

^·^·³⁹⁶

7. ³⁹⁷

8. ³⁹⁸

(9) ³⁹⁹ A
	Vt-4_b	K(SZ,O)/Z/SZ	K/80
		K/9,5/7,5	K/1500

jelű övezet elsősorban települési szintű kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ⁴⁰⁰

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 1^·, 2, 3^··, 4^···, 5, pontja szerinti
építmények, üdülőtábor^• és kemping. ^•

^· az összes elhelyezendő lakásszámnak megfelelő gépkocsi tároló, telken belül biztosítandó, mélygarázsban is lehet, kivéve, ha
műemlékvédelmi szempontok, vagy egyéb, a belváros területére vonatkozó sajátos adottságok (M, MJT, MK, He, R, stb.) ezt nem

teszik lehetővé. Abban az esetben a gépkocsi tárolók elhelyezését a város parkolási rendelete szerint kell biztosítani.
^·· üdülőtábor és kemping nem helyezhető el,
^···

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 1500 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 25 m

4. ⁴⁰¹	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, zártsorúvá fejleszthető, új beépítés szabadon álló^· is lehet;	K tartható, illetve 80^·^·	10^·^··

^· Szabadon álló beépítés tömbbelsőben és akkor létesíthető, ha OTÉK szerinti építmények közti távolság biztosítható;
^·^· Amennyiben a kialakult beépítés a táblázat adatát meghaladja, a kialakult beépítés visszaépíthető;
^·^··▬Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat legyen
▬A burkolt felületek kiselemes térbulkolatból készülhetnek, vagy gyephézagos kialakításúak lehetnek.

5. ⁴⁰²	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület is létesíthető, egységes építészeti kivitelben	K szerint 0,0 m lehet, de legfeljebb 16,0 m	K ill. 5,0 m ^· K ill. 10,0/5,0 m^·	10,0/0,0^·^· m	Zártsorú Szabadon álló Oldalhatáron álló

^·▬Zártsorúan csatlakozó, szabadon álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert, legalább 5,0 m legyen.
▬Oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 10,0 m tartandó;
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorúan csatlakozó, szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, továbbá
saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, <5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <10,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges
építménymagasság tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert zártsorúan csatlakozó, szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, továbbá
saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, kisebb mint az oldalkertre néző
tényleges építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^·· 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6. ⁴⁰³	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építmény-magasság	⁴⁰⁴	⁴⁰⁵	⁴⁰⁶
	max. 9,5 m ^· min. 7,5m	⁴⁰⁷	⁴⁰⁸	⁴⁰⁹

^· kivéve azokat a kialakult eseteket, amikor az épületek közti telepítési távolság < 7,5m, ott az építménymagasság legfeljebb a
ténylegesen biztosítható épületek közti távolság lehet.

7. ⁴¹⁰

8. ⁴¹¹

(10) A
	Vt-5	SZ	35
		9,5	K/3500

jelű övezet elsősorban magas üdülési minőséget szolgáló létesítményeivel, a Keszthelyen hosszabb időszakot, több vendégéjszakát töltő üdülőnépesség ellátását célzó övezet.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

Az övezetben elhelyezhető funkció: szálló, gyógyszálló, kongresszusi-, oktatási központ, kiállítások
illetve a kutatás-fejlesztés építményei, egészségügyi ellátó, valamint vendéglátó, kereskedelmi
rendeltetésű, fitness-wellnes, sport célú létesítmények épületei, továbbá a terület rendeltetésszerű
használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs, parkolók), karbantartó
létesítmények, a személyzet számára szolgáló legfeljebb 6 lakás.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § . (5) bekezdés szerint biztosítandó.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K^●/3500 m²
		Legkisebb utcai homlokvonala	-

^●A < 3500 m ² kialakult nagyságú telek nem beépíthető.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	szabadon álló	35%	45/20^●%

^●▬Az övezetben burkolt felületek mindösszesen, a telek 20 %-át nem haladhatják meg, melyek kialakítása lélegző burkolatú lehet;

▬Az övezet telkeinek legalább 45 %-os zöldfelületeit ligetesen fásított, bokorfás, cserjés-bozótos területként kell kialakítani (Ld.: OTÉK . 5. Számú melléklete;

5.	A beépítés paraméterei
5.	Az övezet telkein
	Elhelyezhető	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület létesíthető	8,0/12,0m^●	5,0 m^●	12,0 m^●	Szabadon álló Zártsorú

^● ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m , ellenkező esetben legalább 12 m legyen. Saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó.

▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.

6. ⁴¹²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴¹³	⁴¹⁴	⁴¹⁵
	9,5 m ^●	⁴¹⁶	⁴¹⁷	⁴¹⁸

^●●⁴¹⁹

7. ⁴²⁰
	▬ ▬ ▬ Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva. ▬Gépkocsi közlekedésre alkalmas felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek. ▬ Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani.

8. ⁴²¹

(11) A
	Vt-6	K(Sz/Z)/SZ/Z	40
		9,5/12,5	K/2500

jelű övezet a Keszthelyen vendégéjszaká(ka)t töltő üdülőnépesség, turisták kiszolgálását, ellátását célzó övezet, és elsősorban kulturális-, vendéglátó-, szolgáltató-, kereskedelmi-, igazgatási-, egyházi-, szórakoztató-, szálláshely –szolgáltató célú-, vegyes rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgálnak.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

Az övezetben elhelyezhető funkció: oktatási-konferencia célú létesítmények, egészségügyi ellátó,
valamint vendéglátó, kereskedelmi rendeltetésű, fitness-wellnes, sport célú létesítmények épületei,
továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs,
parkolók), karbantartó létesítmények, szálláshely szolgáltató épületrészek (emeleti szinten, nem önálló épületben), a személyzet számára szolgáló legfeljebb 6 lakás. Új üzemanyagtöltő önálló épületben nem létesíthető.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § . (5) bekezdés szerint biztosítandó.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K^●/2500 m²
	A kialakítható telek	Legkisebb utcai homlokvonala	-

^●A < 2500 m ² kialakult nagyságú telek nem beépíthető.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	szabadon álló, kivételesen zártsorú^●	40%	40/20^●●%

^● ▬Több ütemben létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés is engedélyezhető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja. Ebben az esetben kerítés telkenként nem létesíthető.

▬Amennyiben a földszinten elhelyezett üzletfunkciók előtt árkádsor kialakított, úgy földszinten zártsorú összeépítés engedélyezhető;

▬A zártsorú összeépítés földszintjét (első emeletét) záró födémszerkezet szabad felületének 75 %-án, legalább egyszintű növényzet létesítendő;

^●●▬Az övezetben burkolt felületek mindösszesen, a telek 20 %-át nem haladhatják meg, melyek kialakítása lélegző burkolatú lehet;

▬Az övezet telkeinek legalább 40 %-os zöldfelületeit ligetesen fásított, bokorfás, cserjés-bozótos területként kell kialakítani

5. ⁴²²	A beépítés paraméterei
5. ⁴²²	Az övezet telkein
	Elhelyezhető	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület létesíthető	8,0/12,0m^●	5,0 m^●	12,0 m^●	Szabadon álló Zártsorú

^● ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m , ellenkező esetben legalább 12 m legyen. Saroktelek és két út között elhelyezkedő telek esetén, legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó.

▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.

6. ⁴²³	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴²⁴	⁴²⁵	⁴²⁶
	9,5/12,5 m^●	⁴²⁷	⁴²⁸	⁴²⁹

^●●⁴³⁰

7. ⁴³¹	Egyedi előírások
	▬ ▬ ▬ Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva. ▬Gépkocsi közlekedésre alkalmas felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek. ▬ Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani.

8. ⁴³²

(12) ⁴³³ A
	Vt-7	Z	50
		6,0/7,5	300

jelű övezet a Utcaképet alkotó vegyes beépítésű terület a Zsidi utca mentén.

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: lakás, egészségügyi ellátó, vendéglátó, kereskedelmi, szálláshely szolgáltató rendeltetésű létesítmények épületei, továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs, parkolók).

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § . (5) bekezdés szerint biztosítandó.

3. ⁴³⁴	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	300 m ²
	A kialakítható telek	Legkisebb utcai homlokvonala	20 m

^●

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	zártsorú	50%	30%

5.	A beépítés paraméterei
5.	Az övezet telkein
	Elhelyezhető	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több épület létesíthető, egységes építészeti karakterben	0,0m	4,0^● m	0,0 m	Zártsorú

^● épületszárnyak között legalább 4,0 m tartandó

6. ⁴³⁵	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴³⁶	⁴³⁷	⁴³⁸
	6,0/7,5 m^●	⁴³⁹	⁴⁴⁰	⁴⁴¹

^● A létesítendő épületek homlokzatainak magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 7,5 m-t., kivéve toronyszerű építmény esetén, amikor jelen szabályzat 12. §. (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

7. ⁴⁴²

jelű településközpont vegyes övezet, mely a Balaton vízparti területén fekszik.

Az OTÉK 16. § (1) bekezdés e szerint: a településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények
elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
Az övezetben elhelyezhető funkciók:
1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény.

2.	Az övezetben a közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint, légkábel nem létesíthető, a meglévő légkábelek földkábelre cserélendők.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető, nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	1500 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja		Legnagyobb beépítettsége %			Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló		30			60
5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb					Beépítési mód függvényében
		Előkert		Oldalkert	Hátsókert
	Több épület létesíthető, egységes építészeti együttesben	8,0/6,0/0,0^• m		4,0 m	8,0 m		Szabadon álló

	^•- közút felé 8,0 m-es előkert tartandó; - saroktelken legalább az egyik közterületi határ mentén az előkert 8,0 m legyen, további előkerteknél 6,0 m tartandó, - közparkra néző előkert 0,0 m is lehet; -A telek 8,0 m-es előkertjében, optikai lehatárolást biztosító, kötelező fásítás létesítendő.
6.		Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
		Megengedett építménymagasság	max. 8,0 m

7. ⁴⁴⁵

(14) ⁴⁴⁶ A
	Vk-1, Vk-1_b	K(SZ,O)/SZ/O/Z	K/60/75
		K/12,5/6,5	K/5000

jelű övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban nem települési szintű oktatási-, igazgatási-, kulturális-, egészségügyi-, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi- valamint sportépítmények létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1. ⁴⁴⁷	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5, 9. pontja szerinti, valamint kivételesen^•a (3) bekezdés 2. pontja szerinti építmények. Az övezetben camping nem létesíthető, üdülőtábor csak idény jelleggel működhet(pl. oktatási létesítmények telkén)

^•
^•▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ kivételesen legfeljebb 8 lakásos lakóépület létesíthető;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	A kialakult állapot tartandó, illetve az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. A „b” indexszel jelölt belvárosi területeken, csak telekegyesítés illetve telekméret növekedéssel járó telekalakítás engedélyezhető;
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartandó ill. 5000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló illetve oldalhatáron álló beépítés tartandó új beépítés esetén is, kivételes esetben az oldalhatáron álló beépítés zártsorúvá fejleszthető^·,	K/60/75%^·^·	30(20/10) ^·^··

^· Hagyományos utcakép illetve építészeti értékek védelme érdekében a Deák Ferenc utca mentén.
^·^· Saroktelek esetén a beépítettség legfeljebb 75 % lehet, kivéve:
▬Balaton Múzeum telke, ahol a kialakult beépítettség nem növelhető.
▬Oktatási létesítmények telke ahol, ahol maximum 60 % lehet,
^·^·· ▬A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet, saroktelken 10 %.
▬A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térbulkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet.
▬A terv szerint külön jelölt esetekben, az övezet telkein kialakítható legkisebb zöldfelületek ligetesen fásítandók, jelen rendelet 4. § (10) bekezdés e szerint;

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület is létesíthető	Utcák mentén kialakult állapot tartható^·, vagy legalább 12,0 m	6,5 m ^·^· 12,5 m ^·^·	Legalább 12,0^·^·m	Szabadon álló Zártsorú^·^·· Oldalhatáron álló

^·▬Hagyományos utcakép védelme érdekében 0 m is lehet, a Deák Ferenc utca mentén.
▬A terv szerinti esetekben az előkertekre beültetési kötelezettség illetve védőfásítás vonatkozik. A beültetési kötelezettség „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletének 2. táblázatban meghatározott, legalább kétszintes növényzet legyen;
^·^· Kialakult zöld- illetve sportfelületek védelme érdekében ettől nagyobb távolságok is meghatározhatók a szabályozási terv szerint, az építési hatóság jogkörében.
^·^··Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén a beépítést megszakító oldalkert 2x6,5 m legyen, továbbá udvari épületszárnyak között 6,5 m távolság tartandó,

6. ⁴⁴⁸	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴⁴⁹	⁴⁵⁰	⁴⁵¹
	Kialakult párkánymagasság tartandó, új beépítésnél az építménymagasság legfeljebb 12,5 m , de egyetlen homlokzatmagasság sem lehet kisebb mint 6,5 m .	⁴⁵²	⁴⁵³	⁴⁵⁴

7. ⁴⁵⁵

Egyedi előírások
▬
▬
▬ Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani.

8. ⁴⁵⁶

(14a)⁴⁵⁷ Az

Vt-9 vprt	SZ	50
Vt-9 vprt	K/8,0	5000

jelű övezet elsősorban idegenforgalmi, szálláshely, szolgáltató, fürdő, vendéglátó, egészségügyi illetve sport épületek elhelyezésére szolgál.

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. § . (2) bekezdés: 2, 3, 5, 6. pont szerinti létesítmények.

2.	Az övezetben a közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	A telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető;
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható ill. 5000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható ill. 30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében %	Legkisebb zöldfelület (%)
	szabadon álló	50%	30

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető	Megengedett legkisebb
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület létesíthető, egységes építészeti együttesben	K/6,0	5,0	8,0

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	K/8,0

(15) ⁴⁵⁸ A
	Vk-1 _vprt	Sz	40
		12,5	3000

jelű övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi szolgáltató, vendéglátó és kulturális épületek elhelyezésére szolgál.

1.	Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 17. § (2) bek. 1.2.3^•. 4. 5. pont szerinti létesítmények, továbbá a tulajdonos, a személyzet, a használó számára lakás.

^• csak olyan egyéb közösségi, szórakoztató létesítmény engedélyezhető, amely nem okoz a vonatkozó jogszabályban, az
üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

2.	Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, légkábel nem létesíthető, a meglévő légkábelek cserélendők.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	3000 m ²
		legkisebb utcai homlokvonala	50 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló	40	40

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
		Elhelyezhető épületek száma		Megengedett legkisebb					Beépítési mód függvényében
				előkert		oldalkert	hátsókert
	Több épület létesíthető, egysé-ges építészeti együttesben		6,0/8,0^•m		7,0 m		12,5 m	Szabadon álló

^•▬Köu-1_vprtjelű közút felé legalább 8,0 m-es előkert tartandó,

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴⁵⁹	⁴⁶⁰	⁴⁶¹
	K/12,5	⁴⁶²	⁴⁶³	⁴⁶⁴

^• ⁴⁶⁵

7. ⁴⁶⁶

Egyedi előírások
▬A létesítmény parkolási igényének legalább 80 %-a mélygarázsban létesítendő.
▬A terven jelölt területsáv, a telek közforgalom előtt, meghatározott időszakban/időszakokban
megnyitandó része.

8. ⁴⁶⁷

(16) ⁴⁶⁸ A
	Vk-2_b	K(Z,O,SZ)/Z/SZ	K/50
		*K/7,5/5,5*	K

jelű övezet elsősorban regionális illetve kistérségi szintű, központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (13) bekezdés,

1. ⁴⁶⁹

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5, 9. pontja szerinti, valamint kivételesen^·a (3) bekezdés 2. pontja szerinti építmények.

^·
^· ▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬kivételesen, legfeljebb 6 lakásos lakóépület létesíthető;

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	A kialakult állapot tartandó, illetve a terv szerinti telekalakítások, továbbá bármely telekméret növekedést eredményező telekegyesítés, telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartandó
		legkisebb utcai homlokvonala	K

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult zártsorú, oldalhatáron álló illetve szabadon álló beépítés tartandó, bővítés esetén zártsorúvá fejleszthető, vagy új beépítés szabadon álló^· lehet,	K/50^·^·	20 ^·^··

^· Hagyományos utcakép, műemlékek illetve építészeti értékek védelme érdekében esetenként meghatározható, pl.: a Deák Ferenc
utca mentén.
^·· Amennyiben a kialakult beépítés a táblázat adatát meghaladja, a kialakult beépítés újjáépítés esetén is tartható;
^···A burkolt felületek legalább 80 %-a kiselemes térburkolatból készülhet, vagy gyephézagos kialakítású lehet. Oktatási létesítmény
udvarán, a sportpályák felújítás során, vagy ha alattuk mélygarázs létesül, gyepesített felülettel készíthetők ;

5. ⁴⁷⁰	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
		előkert	oldalkert	hátsókert
	Több épület is létesíthető	Kialakult állapot tartandó, új beépítésnél legalább 6,0 m ;	K ill. 5,0 m ^· K ill. 8,0 m ^·	8,0/0,0^·^·m	Zártsorú Szabadon álló Oldalhatáron álló

^·▬Szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert, legalább 5,0 m legyen.
▬Oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 8,0 m tartandó;
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, <5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság tartandó.
▬Amennyiben a kialakult oldalkert szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, továbbá saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, zártsorú beépítést megszakító oldalkert esetén, kisebb mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint az oldalkertre néző tényleges építménymagasság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
^·^· 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴⁷¹	⁴⁷²	⁴⁷³
	Kialakult párkánymagasság tartandó, új beépítésnél az építménymagasság legfeljebb 7,5 m , de a Deák Ferenc utca menti homlokzatmagasság egyetlen ponton sem haladhatja meg az 5,5 m-t.	⁴⁷⁴	⁴⁷⁵	⁴⁷⁶

^· ⁴⁷⁷

7. ⁴⁷⁸

8. ⁴⁷⁹

Gazdasági területek

8. § (1) Gazdasági területekre vonatkozó külön megkötések

a.) Utcai oldalon, közvetlenül az előkertre néző épületekben a gazdasági létesítmény fő funkcióját kiegészítő irodák, szociális helyiségek, esetleg bemutató terem, tárgyaló, díszterem, üzlet, stb. helyezendő el.

b.) A főfunkciót kiegészítő épületek homlokzati kialakítása környezetébe illeszkedő legyen, arányok, tömegformálás, anyag- és színhasználat tekintetében egyaránt.

c.)⁴⁸⁰ A helyi építési hatóság, ahol az övezetre jelen rendelet előírja, ott a használatbavételi engedély kiadását az előírásnak megfelelő növényesítési feladatok elvégzéséhez kötheti:

▬Meglévő épület tetőzetének-, tűzfalának- valamely részletének, stb. takarását tetőkert ill. zöld homlokzat létesítésével (ld. az OTÉK többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület méretének csökkentésére vonatkozó előírásokat).

▬Meglévő épület, építmény, kültéri tároló, depónia, stb. takarását többszintes növényállomány telepítésével (ld. az OTÉK többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület méretének csökkentésére vonatkozó előírásokat).

▬Fásított parkoló betelepítése

d.) ⁴⁸¹⁴⁸²Az övezetben a Köu-1 és Köu-2 jelű utak menti ingatlanok esetében raktározás, tárolás, 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára parkolóterület az utca felől csak épített szerkezettel, növényzettel takartan, az utcaképbe illeszkedő kialakítással létesíthető.

e.) ⁴⁸³Az övezetben a Tapolcai út, Szent László ároktól keletre eső szakasza mentén új építőanyag kereskedelmi telephely, építőanyag gyártó üzem, betonkeverő üzem, aszfaltkeverő üzem, 1000m²-t meghaladó bruttó alapterületű, önállóan csak kereskedelmi épület nem helyezhető el.

Jelen megfogalmazásban önállóan csak kereskedelmi épület: a kereskedelmi funkció az épület teljes alapterületének 50%-át meghaladja.

(2) ⁴⁸⁴ A
	Gksz-1	K(Sz,O,Z)/SZ	K/50
		*K/6,5*	K/1500

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású települési szintű kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen^• (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények.

^• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni,.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ⁴⁸⁵	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek^·	legkisebb területe	K tartható illetve 1500 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 40 m

^· A Tapolcai út - 4663/11 hrsz-ú, 71. sz. elkerülő út - Szent László árok által határolt területen az előírt minimális telekméret kialakítása egyben az ingatlan beépítésének feltétele is.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	A kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet	K tartható illetve 50%	30(20)^•

^• A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet;

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	Előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több is lehet	K tartható vagy 8,0/12,0/0,0^· m	4,0 m ^·^· 6,0 m	8,0 m	Szabadon álló zártsorú beépítés Oldalhatáron álló

^· ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén, legalább a telek felőli oldalon parkolósáv alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m,
ellenkező esetben legalább 12 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0m, a másik oldalon 8,0 m tartandó).
▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani;
▬A kialakult előkert tartható, 0,0 m esetében is;
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 80 m² nagyságú porta épület építhető,
továbbá, esővédő tetőzet, ideiglenes építmény, sátor, reklám célú kirakat, torony, stb. létesíthető;
^·· Zártsorú beépítés eseté oldalszárnyak között 4,0 m a tartandó távolság

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁴⁸⁶	⁴⁸⁷	⁴⁸⁸
	K tarható illetve 6,5 m	⁴⁸⁹	⁴⁹⁰	⁴⁹¹

7. ⁴⁹²

Egyedi előírások
▬
▬
▬Az övezetben található régészeti terület védőhatárán belül a 2001. évi LXIV tv. Rendelkezéseit be kell tartani. Az érintett ingatlanokon építési engedély kiadásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Keszthelyi Regionális Irodájának szakvéleményét.
▬ ⁴⁹³
▬ Az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területének 50%-án közlekedési felület, fásított parkoló kialakítható. ⁴⁹⁴

8. ⁴⁹⁵

(3) ⁴⁹⁶ A
	Gksz-2	K(SZ/O)/SZ/O	K/50
		K/9,5	K/3000/1500

Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § .(2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti építmények, valamint kivételesen^• a (3) bekezdés 2 pontja szerinti építmények.

		^• ▬az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. ▬ az egyéb szórakoztató létesítmények az övezet Rezi út és új elkerülő út csomópontjában található területein létesíthetők, ahol az alkalmazható hangosító berendezésekre, a képviselőtestület által külön rendeletben elfogadott határérték betartását kell megkövetelni. (Hangosító berendezésnek minősül a zenegép, hangszórón közvetített ének, stb.) (A külön rendelet megalkotásáig jelen rendelet 25. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.)
2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ⁴⁹⁷	A telekalakítás lehetőségei	Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek ^·	Legkisebb területe	K tartható illetve 3000/1500^•• m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 50 m

^· A Tapolcai út - 4663/11 hrsz-ú, 71. sz. elkerülő út - Szent László árok által határolt területen az előírt minimális telekméret
kialakítása egyben az ingatlan beépítésének feltétele is.
^••kivéve a Külső-Zsidi út menti azon övezeteket, melyek a 2005-2006 évben lefolytatott, egyszerűsített területrendezési
hatósági eljárás bizonyítványa alapján kerültek átminősítésre beépítésre szánt területté, ott a kialakult állapotot figyelembe véve 1500 m²is lehet.”

4. ⁴⁹⁸	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet.	50	25/30^•

^• ▬az övezet megengedett legkisebb zöldfelületén valamint a tervben külön jelölt helyeken, legalább háromszintű növényzet
telepítése kötelező, „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletében
meghatározottak alapján;
▬ A BTSZ szerinti ipari park jellegű üzemi területek alövezetén 30% lehet (Külső Zsidi út-Csapás út-Lippai Gáspár út-4684/23
hrsz-úút által határolt területeken).

5. ⁴⁹⁹ ⁵⁰⁰	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	minimális előkert ^·	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több is lehet	K tartható vagy 9,5/0,0/12 ^·m	K^•• ill. 6,0 m<-------- K^•• ill. 10,0 m<--------	---------------- 9,5 ^••• ---------------	------ Szabadon álló -------- Oldalhatáron álló

^• ▬A kialakult előkert 0,0 m esetében is tartható,
▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 9,5 m, ellenkező esetben legalább 12 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m tartandó).
▬A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, porta épület, sátor, esővédő tetőzet, ideiglenes
építmény, reklám célú kirakat, torony, stb. létesíthető;
▬ Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott annak határával megegyezik.
^••▬ Azon kialakult esetekben, ahol az oldalkert szabadon álló beépítés esetén < 6,0 m, oldalhatáron álló beépítésnél a < 10,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság tartandó.
▬Azon kialakult esetekben, ahol az oldalkert szabadon álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK
szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint
meghatározott távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.
▬A lakóterülettel közvetlenül határos oldalhatárok mentén legalább a hátsókert méretét kell tartani,
^{• • •} Kivéve beültetési kötelezettségű terület határa, ott azzal megegyezik.

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁰¹	⁵⁰² ⁵⁰³	⁵⁰⁴
	K/9,5 m	⁵⁰⁵	⁵⁰⁶	⁵⁰⁷

7. ⁵⁰⁸

Egyedi előírások
▬ ⁵⁰⁹
▬ Az övezet beültetési kötelezettséggel szabályozott területein (a tervben külön jelölt helyeken), legalább háromszintű

növényzet telepítése kötelező, „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletében meghatározottak alapján.
▬ Az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területének 50%-án közlekedési felület,
fásított parkoló kialakítható. ⁵¹⁰

8. ⁵¹¹

(4) A
	Gksz-3	SZ/O	50
		7,5	K/2000

Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú, térségi színtű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, épületeinek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, pontja szerinti, valamint kivételesen^• a (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények.

^• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ⁵¹²	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K illetve tartható 2000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K^• tartható illetve 30 m.

^●< 16,0 m kialakult utcai homlokzatú telek nem beépíthető

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető^●.	K tartható ill. 50%	25

^●amikor a kialakult telekszélesség < 24,0 m,

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	Minimális előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több épület létesíthető	12,0 m/6,0^• (fásított parkolóval)	6,0 m 8,0 m	8,0 m^••	Szabadon álló Oldalhatáron álló

^● ▬ Saroktelek esetén legalább egyik előkert 12,0 m, másik 6,0 m legyen,
▬ Abban az esetben is 6,0 m lehet, ha a telek utcavonala (saroktelek esetében legalább egyik) előtt fásított parkoló alakítható ki
▬ Az előkert akkor is 6,0 m lehet, ha az övezet telkét kiszolgáló szerviz út mentén, legalább egy oldalon parkolók létesültek.
▬ Porta épület, reklám célú kirakat, torony stb, előkertben minden esetben létesíthető.
^●● Kivéve beültetési kötelezettség határa, ott azzal megegyezik;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵¹³	⁵¹⁴	⁵¹⁵
	K ill. 7,5 m^●	⁵¹⁶	⁵¹⁷	⁵¹⁸

7. ⁵¹⁹

Egyedi előírások
▬Az övezet beültetési kötelezettséggel szabályozott területein (a tervben külön jelölt helyeken), legalább háromszintű
növényzet telepítése kötelező, „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet
mellékletében meghatározottak alapján.

8. ⁵²⁰

(5) A
	Gksz-4	K(SZ,O)/SZ/Z	K/50/60
		K/9,5	K/3000

Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, iroda épületek illetve sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények.

^• Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K tartható illetve 3000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon-, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet, kivételesen zártsorúan^· csatlakozó is engedélyezhető.	50/60^·^·	25/20^·^··

^· Zártsorú beépítés akkor engedélyezhető, ha az övezet több telekre osztott, és a tervezett építmények ütemezetten, több tulajdonos beruházásában valósulnak meg.
^·^· Zártsorú beépítés esetén 60 % engedélyezhető.
^·^·· Zártsorú beépítés esetén 20 % engedélyezhető.

5. ⁵²¹	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb				Beépítési mód függvényében
		előkert		oldalkert	hátsókert
	Több is lehet	K ill. 12,0/6,0 m^•	K^{• •} / 5,0 m K^{• •} / 10,0 m		12,0 m	Szabadon álló Zártsorú Oldalhatáron álló

^• ▬ Az előkert 6,0 m lehet azon esetekben, ahol a terv, kötelező építési vonalat jelöl, ellenkező esetben legalább 12 m legyen. A
legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬ Az előkert 6,0 m lehet saroktelek egyik telekhatára mentén, amikor a 12,0 m-es előkert másik oldalon már biztosított.
▬ Az előkert(ek)ben meglévő beépítés tartható, új beépítés a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, mindösszesen
legfeljebb 80 m² nagyságú épület(ek) -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett építmény(ek) létesíthetők, porta,
kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, reklám célú kirakat, torony stb. számára;
▬ A város elkerülő útja (tervezett) mentén, a terven jelölt 50,0 m-es védőtávolságba eső területen kialakult beépítés tartható, parkoló létesíthető ill. bármely építmény elhelyezéséhez az illetékes közlekedési
szakhatóságok eseti hozzájárulása szükséges. Az előkertekben a terv szerint beültetési kötelezettség, valamint kötelező védőfásítás elvégzendő.
^••▬ Azon kialakult esetekben, ahol az oldalkert szabadon álló beépítés esetén < 5,0 m, oldalhatáron álló beépítésnél a < 10,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság
tartandó.
▬ Azon kialakult esetekben, ahol az oldalkert szabadon álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb,
mint a tényleges építménymagasságból OTÉK szerint
meghatározott távolság, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.

6. ⁵²²	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵²³	⁵²⁴ ⁵²⁵	⁵²⁶
	9,5 m	⁵²⁷		⁵²⁸

^· ⁵²⁹

7. ⁵³⁰

Egyedi előírások
▬Az övezet beültetési kötelezettséggel szabályozott területein (a tervben külön jelölt helyeken), legalább háromszintű
növényzet telepítése kötelező, „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet
mellékletében meghatározottak alapján.”

8. ⁵³¹

(6) A
	Gksz-5	K(SZ)/SZ	50
		K/12,5	K/7000

Jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, illetve iroda épületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (3) bekezdés 1. 2. pontja szerinti építmények.

^•▬Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.
▬ az egyéb szórakoztató létesítmények esetén, az alkalmazható hangosító berendezésekre, a képviselőtestület által külön
rendeletben elfogadott határérték betartását kell megkövetelni. (Hangosító berendezésnek minősül a zenegép, hangszórón
közvetített ének, stb.) (A külön rendelet megalkotásáig jelen rendelet 26. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.)

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Kialakult állapot tartandó, továbbá az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyelestelek létesíthető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	K tartható illetve 7000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 50 ^·m

^· Kivéve:▬A nyeles telek nyúlványának szélessége legalább 6,0 m legyen.

▬Zsák utca végén legalább 6,0 m-es közterületi kapcsolat legyen;

▬Szabálytalan telekforma esetén az átlagos telekszélesség 50 m egyen;

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartandó új beépítés esetén is	50	30

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma		Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
			előkert	oldalkert	hátsókert
	Több is lehet		K ill. 8,0/12,0/50,0^•	K tartható ill.6,0 m	12,0 m	Szabadon álló
		^• ▬ Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 12 m legyen. Saroktelek esetén legalább egyik utca mentén 12,0 m távolság tartandó. A beültetési kötelezettséggel terhelt legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítható ki. ▬ A város elkerülő útja (tervezett) mentén, a terven jelölt 50,0 m-es védőtávolságba eső területen parkoló létesíthető ill. az illetékes közlekedési szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján benzinkút vagy a közlekedést kiszolgáló létesítmények helyezhetők el; ▬ Az előkert(ek)ben kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, mindösszesen legfeljebb 80 m² nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, reklám célú kirakat, torony stb. számára; ▬ Az övezet beültetési kötelezettséggel terhelt kertjeire vonatkozóan jelen rendelet 4. § .(10) bekezdése tartandó.

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵³²	⁵³³	⁵³⁴
	12,5 m	⁵³⁵	⁵³⁶	⁵³⁷

7. ⁵³⁸

Egyedi előírások
▬Az övezet beültetési kötelezettséggel szabályozott területein (a tervben külön jelölt helyeken), legalább háromszintű
növényzet telepítése kötelező, „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet
mellékletében meghatározottak alapján.

8. ⁵³⁹

(7) A
	Gksz-6	SZ	40
		6,5	K/2500

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású települési szintű vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

		“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,
1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. § . (2) bekezdés: 1, 2, 3 pontja szerinti, valamint kivételesen^• (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények.

^• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható illetve 2500 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható illetve 40 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	szabadon álló	40	30

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	Előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Több is lehet	6,0 m^·	4,0 m	8,0 m	Szabadon álló

^· ▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 20 m² nagyságú porta épület építhető,
továbbá, esővédő tetőzet, ideiglenes építmény, sátor, reklám célú kirakat, torony, stb. létesíthető;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építmény-magasság	⁵⁴⁰	⁵⁴¹	⁵⁴²
	6,5 m	⁵⁴³	⁵⁴⁴	⁵⁴⁵

7. ⁵⁴⁶

8. ⁵⁴⁷

(8) ⁵⁴⁸ A
	Gip-1	SZ	45
		K/9,5	K/2000

Jelű övezet egyéb ipari terület, elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20. § . (4) bekezdés szerinti építmények, kivételesen^• OTÉK 20. § . (5) bekezdés 1, 2. pontja szerinti épületek

^• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3. ⁵⁴⁹	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	2000 m²illetve K tartható
		legkisebb utcai homlokvonala	40 m illetve K tartható.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Szabadon álló lehet.	45%	30(25)^•

^•A telek burkolt felülete legfeljebb 25 % lehet;

5. ⁵⁵⁰	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Elhelyezhető épületek száma	Előkert ^·*	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több is lehet	8,0 - 16 m	8,0 m illetve kialakult állapot tartható	12,0 m	Szabadon álló

^• ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 16 m legyen (saroktelek és két út között elhelyezkedő telek esetén legalább egyik utca mentén kötelező).
▬A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, porta épület, sátor, esővétő tetőzet, ideiglenes
építmény, reklám célú kirakat, torony stb. létesíthető;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁵¹	⁵⁵²	⁵⁵³
	kialakult állapot tartható illetve 9,5 m	⁵⁵⁴	⁵⁵⁵	⁵⁵⁶

7. ⁵⁵⁷

8. ⁵⁵⁸

(9) A
	Gip-2	K(O/Z)/SZ/Z	45
		K/12,5	K/5000

Jelű övezet egyéb ipari területek építményeinek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20. § . (4) bekezdés szerinti építmények, kivételesen^• OTÉK 20. § . (5) bekezdés 1. 2. pontja szerinti épületek.

^• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyúlványos telek létesíthető^•.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	kialakult állapot tartható illetve 5000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	kialakult állapot tartható illetve 50 m

^• Közúti kapcsolattal nem rendelkező kialakult telek, nyúlványos telekké alakítható. Új telekosztásban, nyúlványos telek nem létesíthető.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron álló illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó^• is engedélyezhető.	45%	30(25)^••

^• Zártsorú beépítés, kialakult beépítés bővítése esetén akkor engedélyezhető, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti
tűztávolság, vagy a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság így biztosítható.
^•• A telek burkolt felülete legfeljebb 25 % lehet;

5. ⁵⁵⁹	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód függvényében
	épületek száma	Előkert ^·	oldalkert^·^·	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több is lehet	8,0 – 16 m	8,0 m illetve kialakult állapot tartható 12,5 m	12,5/6,0 m^·^··	Szabadon álló Oldalhatáron álló

^• ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 16 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén kötelező).
▬A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, porta épület, sátor, esővédő tetőzet, ideiglenes építmény, reklám célú kirakat, torony stb. létesíthető;
^·^· Az övezet oldalkertjeiben, legalább egyszintű növényzet telepítendő;
^••• ▬kialakult beépítés esetén, a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság értékével megegyező legyen, de nem lehet kisebb 6,0 m-nél
▬A hátsókertekre beültetési kötelezettség vonatkozik, mely a < 12,5 m-es hátsókert esetében „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletében meghatározott, legalább kétszintes növényzet legyen, a ≥ 12,5 m-es hátsókert esetében pedig, legalább háromszintes növényzet legyen;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁶⁰	⁵⁶¹	⁵⁶²
	kialakult állapot tartható illetve 12,5 m	⁵⁶³	⁵⁶⁴	⁵⁶⁵

7. ⁵⁶⁶

8. ⁵⁶⁷

(10) A	Gip-3	K(O,SZ,Z)/SZ/O	K/40
		K/9,5	K/3500

Jelű övezet egyéb ipari terület, elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld. 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20. § . (4) bekezdés szerinti építmények, kivéteklesen^• OTÉK 20. § . (5) bekezdés 1, 2. pontja szerinti épületek

• az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	3500 m²illetve K tartható
		legkisebb utcai homlokvonala	40 m illetve K tartható.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult oldalhatáron-, szabadon álló-, zártsorúan csatlakozó beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető^•	40%	30(30)^••

^•A már kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telkek felosztása, újraosztása során létrejött új telkeken a kialakult beépítési környezetnek megfelelően oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető.

^••A telek burkolt felülete legfeljebb 30 % lehet;

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető épületek száma	Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Elhelyezhető épületek száma	Előkert ^·	oldalkert	hátsókert	Beépítési mód függvényében
	Több is lehet	8,0/16 m	kialakult állapot tartható ill. 8,0 m kialakult állapot tartható ill. 10,0 m	12,0 m	Szabadon álló Oldalhatáron álló

^• ▬Ha az övezet telkét kiszolgáló út mentén parkoló alakítható ki, az előkert legalább 8,0 m, ellenkező esetben legalább 16 m legyen (saroktelek esetén legalább egyik utca mentén kötelező).
▬A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani.
▬A város tervezett elkerülő útja mentén, a terven jelölt 50,0 m-es védőtávolságba eső területen bármely építmény létesítése csak az illetékes közlekedési szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján engedélyezhető;
▬Az előkert(ek)ben meglévő beépítés tartható, új beépítés a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, mindösszesen
legfeljebb 80 m² nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, benzinkút, reklám célú kirakat, torony stb.
számára;

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁶⁸	⁵⁶⁹	⁵⁷⁰
	kialakult állapot tartható illetve 9,5 m	⁵⁷¹	⁵⁷²	⁵⁷³

7. ⁵⁷⁴

8. ⁵⁷⁵

Üdülőterületek

9. §

(1) Az
	Üü-1	K(Z)/Z	K/15
		K/6,0	K/150

jelű övezet kialakult, sűrű beépítésű, üdülőházas terület, amely a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

1.	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 22. § . (1) bekezdés szerinti építmények, kivéve üdülőtábor, kemping.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 150 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 6,0 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult zártsorúan csatlakozó beépítés tartható,	K vagy 15%	60%

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	Egy épület létesíthető	K tartható vagy 5,0 m	4,0 ^·	6,0 m	Zártsorúan csatlakozó

^· Udvari szárnyak között legalább 4,0 m tartandó

6. ⁵⁷⁶	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁷⁷	⁵⁷⁸	⁵⁷⁹
	K vagy 6,0 m	⁵⁸⁰	⁵⁸¹	⁵⁸²

7. ⁵⁸³

8. ⁵⁸⁴

(2) Az
	Üü-2	K(SZ)/SZ	K/30
		K/9,5	K/2000

jellemzően kialakult üdülőterületek, üdülőtábor és/vagy kemping területéből átminősülő, laza beépítésű, nagytelkes üdülőházas üdülőterületek kialakítására szolgáló övezetek, amelyek a 9,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, több üdülőegységes üdülőépületek, elsősorban szálláshely szolgáltató épületek (szállók, panziók, stb) elhelyezésére szolgálnak.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 22. § . (1) bekezdés szerinti építmények, üdülőépületek, üdülőtábor és camping,
valamint a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodását szolgáló, konferencia központok, fitness-wellness célú,
egészségügyi, szabadidős és sportolással kapcsolatos létesítmények épületei. Az övezetben elhelyezhetők továbbá, az
üdülő-pihenő rendeltetésű épületek fenntartását biztosítandó, a tulajdonos, az üzemeltető, a személyzet számára szolgáló lakások.

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető^·.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K^·^·. tartható vagy 2000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 30 m

^· Az övezet új kiszolgáló útjait (lehet magánút is), úgy kell kialakítani, hogy azok biológiai aktivitásérték mutató száma legalább 3 legyen;
^·^· A kialakult, < 800 m² nagyságú telek nem beépíthető;

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartandó,	K vagy 30 %	50%

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	több épület is létesíthető	K tartható vagy 8,0 m	5,0 m	12,0	Szabadon álló

6.	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁸⁵	⁵⁸⁶	⁵⁸⁷
	9,5 m	⁵⁸⁸	⁵⁸⁹	⁵⁹⁰

7. ⁵⁹¹

8. ⁵⁹²

(3) Az
	Üü-3	K(SZ)/SZ	K/25
		K/12,0	K/3000

jelű övezet kialakult, laza beépítésű, üdülőházas terület, amely a 12,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, több üdülőegységes üdülőépületek, elsősorban szálláshely szolgáltató épületek (szállók, panziók, stb) elhelyezésére szolgál.

“K” betűjel meghatározása ld.: 4. § . (13) bekezdés,

2.	A közművesítettség mértéke: 5. § (5) bekezdés szerint.

3.	A telekalakítás lehetőségei	Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.
	A kialakítható telek	legkisebb területe	K tartható vagy 3000 m²
		legkisebb utcai homlokvonala	K tartható vagy 30 m

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége a telekméret függvényében%	Legkisebb zöldfelület (%)
	Kialakult szabadon álló beépítés tartandó,	K ^· vagy 25%	50%

^· Amennyiben a kialakult beépítés a 25 %-t meghaladja, új építés esetén a kialakult beépítés visszaépíthető.

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb		Beépítési mód
	épületek száma	előkert	oldalkert	hátsókert	függvényében
	több épület is létesíthető	K tartható vagy 8,0 m	K tartható vagy 6,0^· m	12,0 m	Szabadon álló

^· ▬Új építés esetén az oldalkert legalább 6,0 m legyen.
▬Ha a kialakult állapot szerint az oldalkert < 6,0 m (a kialakult állapot szerint az épületek közti telepítési távolság < 12,0 m), akkor az oldalkert legalább a tényleges építménymagasság felének nagyságával egyezzen meg (a telepítési távolság legalább a tényleges építménymagasság nagyságával egyezzen) .
▬Ha a tényleges építménymagasság fele kisebb mint az OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott jelen rendelet 2. § (5) bekezdés e szerint kell eljárni.

6. ⁵⁹³	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések
	Megengedett építménymagasság	⁵⁹⁴	⁵⁹⁵	⁵⁹⁶
	12,0 m	⁵⁹⁷	⁵⁹⁸	⁵⁹⁹

7. ⁶⁰⁰

8. ⁶⁰¹

(4) Az
	Üü-4_vprt	K(Sz)/Sz	K/30
		K(12,5)/7,5	K/5000

jelű övezetben olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, kialakításuk és felszereltségük, infrastruktúrális ellátottságuk alapján, túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb üdülési célú tartózkodására alkalmasak.

(13) ⁴⁴⁴ A

Vt-8_vprt