Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási tervek elfogadásáról
Hatályos: 2010. 06. 01Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási tervek elfogadásáról
Aranyosapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya kiterjed Aranyosapáti település közigazgatási területére.
(2) ) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv, Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV.törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002.(III.7.) Korm.rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-7/2009.törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A belterületbe vonás szabályai
2. § (1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg a beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrezárt területekre. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre nem szánt területen, közlekedési terület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.
(2) Ezen területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési igények függvényében hajtható végre
Általános építési szabályok
3. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(3) Közterületen történő építés szabályozása: a) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető
(4) Közművesítés
a) Közművesítettségi fokozatok: teljes közművesítettség, részleges közművesítettség,
b) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próbamegfelelősége esetén adható ki.
c) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki
(5) A telekalakítás szabályai:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ-ben és a szabályozási terveken kerültek rögzítésre.
b) Nyúlványos telek: nyúlványos telkek nem alakíthatóak ki.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
Terület felhasználás szerinti övezetek, építési övezetek
4. § (1) A település igazgatási területe építési szempontból Beépítésre szánt területre, Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
a) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek: Falusias lakóterületek (Lf)
2. Gazdasági területek: Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz)
3. Különleges területek: Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü) Szennyvíztisztító telep terület (Kü-sz)
b) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. Zöldterületek: közparkok (Z*,Z)
2. Erdőterületek: gazdasági erdő (E), gazdasági erdő korlátozott terület-felhasználással (E*)
3. Mezőgazdasági területek (M): általános mezőgazdasági területek (M), általános mezőgazdasági területek korlátozott területfelhasználással (M*) belterületi mezőgazdasági területek (Mb) gyepes mezőgazdasági területek (Mgy) gyepes mezőgazdasági területek korlátozott területfelhasználással (Mgy*)
4. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V) általános vízgazdálkodási terület (V)
5. Természetközeli területek lápos, mocsaras terület (Tk)
6. Különleges területek: Temető területe (Kü-t) Kegyeleti park területe (Kü-k) Sportcélú terület (Kü-s) Gázfogadó területe (Kü-g)
Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai
5. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(3) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(4) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. A, B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.
2. Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai érvényesek.
3. Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód: a) Főépületek esetében: Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.
(6) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a) Előkertek:
aa) - A lakó építési övezetekben az előkertek mélységét – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 2/3-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.
ab) - A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
b) Oldalkertek: Lakóterületen belül az oldalkertek mérete az előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, szabadon álló beépítés esetén az 50 %-a.
c) Hátsókertek:
ca) - Lakóterületen, területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter.
cb) - Azonban, ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 60 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 60 m-en túli telekrész nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Ez alól kivételt képeznek azok az övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai.
cc) - A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK/HK= kötelező előkerti/hátsókerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési határvonal is.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
A lakóterületre vonatkozó általános előírások
6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1. mellékletben található meg)
(3) Valamennyi lakóterületen a tulajdonosnak meg kell oldania a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetését, illetve ártalommentes elhelyezését. A településközpont építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Aranyosapáti község lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint: kisvárosias lakóterületek (Lk) falusias lakóterületek (Lf)
Falusias laklóterületek (Lf-3)
7. § (1) A falusias lakóterület maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmény elhelyezésére szolgál. Az Lf-3 falusias lakóterületen elhelyezhető: lakóépület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; igazgatási épület;a - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs,tároló épület)
(2) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők, kivéve az állattartás célját szolgáló építményeket.
(3) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
a) Közműbecsatlakozási műtárgy
b) Közműpótló műtárgy
c) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
e) Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
f) Kerti épített tűzrakóhely
g) Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
h) Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
i) Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
j) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop
(4) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
a) az építési övezet jele: LF-3
b) a beépítés módja: oldalhatáron álló
c) a legkisebb kialakítható építési telek: 600 m2
d) a legkisebb telekszélesség: 14 m
e) a legkisebb zöldfelület: 40 %
f) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
g) a megengedett maximális építmény magassága: 7,5 m
h) amennyiben a létesíteni kívánt építmény igazgatási, egyházi, oktatási rendeltetésű épület, úgy a legnagyobb beépítettség értéke legfeljebb 45 %-ra módosítható, az adott ingatlan tekintetében.
(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
(9) Új telek kialakításánál a kialakítható építési telek legnagyobb szélessége40 m, illetve az így kialakított telekterület nem haladhatja meg a 4000m2-t.
(10) Lf-3 falusias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyekben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.
Falusias lakóterületek (Lf-1, Lf-2)
8. § (10) A falusias lakóterület maximum 5,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgál. Az Lf-1, Lf-2 falusias lakóterületen elhelyezhető: lakóépület; mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez;tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (pl:garázs,tároló épület) és kézműipari épület.
(11) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.
(12) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
a) Közműbecsatlakozási műtárgy
b) Közműpótló műtárgy
c) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
e) Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
f) Kerti épített tűzrakóhely
g) Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
h) Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
i) Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
j) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop
(13) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(14) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(15) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(16) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 20,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.
(17) Az utcaképi védelem alatt álló, védelemre jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának, további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.
(18) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK vonatkozó bekezdése szerint, kivételt képeznek a HÉSZ 5. §. (6) 3. bekezdés szerinti eltérésekkel.
(19) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
1. A Falusias építési övezet jele: Lf-1
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) a legkisebb terület: 1100 m2
c) a legkisebb telek szélesség: 14 m
d) a legkisebb zöldfelület: 50 %
e) a legnagyobb beépítettség: 15 %.
f) a megengedett maximális építménymagasság: 5 m.
2. A Falusias építési övezet jele: Lf-2
a) a beépítési mód: oldalhatáron álló
b) a legkisebb terület: 800 m2
c) a legkisebb telek szélessége: 14 m
d) a legkisebb zöldfelület: 40 %
e) a legnagyobb beépítettség: 20 %
f) a megengedett maximális építménymagasság: 5 m.
(20) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
(21) Új telek kialakításánál a kialakítható építési telek legnagyobb szélessége 40 m, illetve az így kialakított telekterület nem haladhatja meg a 4000m2-t.
(24) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 7,5méter.
(25) Falusias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyekben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.
(26) Átmenő két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.
Gazdasági területek
9. § (1) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint: Kereskedelmi szolgáltató területek
(2) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.
A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető :
a) Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Igazgatási és iroda épület. Parkolóház, szerviz
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK vonatkozó bekezdése szerint előírtak figyelembevételével: Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
a) az építési övezet jele: Gksz
b) beépítési mód: szabadon álló
c) a legkisebb kialakítható terület: 1500 m2
d) a legkisebb szélesség: 16 m
e) a legkisebb zöldfelület: 20 %
f) a legnagyobb beépítettség 40 %
g) a megengedett maximális építmény magassága: 7,5 m (a technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.:siló, kémény, tartály stb.)
Különleges területek
11. § (1) Aranyosapáti különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü)
b) Szennyvíztisztító telep terület (Kü-sz)
(2) A különleges (beépítésre szán) területek célja és használatuk fajtája:
a) mezőgazdasági üzemi terület (övezeti jele: Kü-ü): Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Az övezetben elhelyezhető ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építménye Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezet előírásaira nem kerül sor.
b) szennyvíztelep (övezeti jele: Kü-sz) Aranyosapáti és Gyüre községek folyékony hulladékát befogadó és tisztító telep helyezkedik el az övezetben. A telep területén belül növényzetből kialakított védőzónát kell létrehozni. Ezen védőzónában legalább 80 %-os, 3 szintes zöldterületi fedettséget kell biztosítani. Ebben a zónában csak gépkocsi parkolók, és nem üzemi tevékenység számára helyet adó épületek (irodák, szociális helyiségek, tároló épületek) helyezhetők el.
(3) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:
(3a) a mezőgazdasági üzemi területek esetében az építési övezet jele: Kü-ü
b) mezőgazdasági üzem területek beépítési módja: szabadon álló
c) a legkisebb kialakítható terület: 2000 m2
d) a legkisebb kialakítható telek szélessége: 30 m
e) a legkisebb zöldfelület: 40 %
f) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
g) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m. (A technológiához tartozó építmények kivételével pl: siló, kémény, tartály)
3b) a szennyvíztisztító telep terület esetében az építési övezet jele: Kü-sz
b) a beépítési módja: szabadon álló
c) a legkisebb kialakítható terület 1000 m2
d) a legkisebb kialakítható telek szélesség: 30 m
e) a legkisebb zöldfelület: 40 %
f) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
g) a megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m (a technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével pl: siló, kémény, tartály.)
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület
12. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
(4) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak: K.III. Országos mellékutak: 4115., 4109. sz kl út külterületi szakaszán min. 26 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 16,00 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. A településközponton és a csatlakozó területeken a településszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint. KÖ1: gyűjtő út KÖ2: kiszolgáló út KÖ3: gyalogút KÖ4: mezőgazdasági dűlőutak
(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembe vevő előírások
13. § (1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
Zöldterületek
14. § (1) Zöldterület Aranyosapátiban a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark területek.
(2) A zöldterületet a szabályozási terv Z, Z* jelű övezetbe sorolja.
a) Az övezetben elhelyezhetőek (max. 2%-os beépítettséggel, a 4,5 m- es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, a 6,0 m-es megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladóan, csak kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján):
aa) -a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszószerek, stb.)
ab) - a terület fenntartásához szükséges épület
ac) - szociális épület
ad) - szabadtéri színpad
ae) - időszaki árusítóhelyek
b) Az övezetben épület a kapcsolódó terület-felhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
c) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
d) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Erdőterületek
15. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a) Gazdasági erdő, E övezeti jellel
b) Gazdasági erdő korlátozott terület-felhasználással, E* övezeti jellel
(3) A gazdasági erdők (övezeti jele: E) övezetben a 100.000 m2-t meghaladó terület nagyságú telken terület rendeltetésének megfelelőépítmények helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdő művelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén. Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet. Erdőterületen építmény elhelyezéséhez az erdészeti szakhatóság előzetes engedélyét kell beszerezni.
(4) A korlátozott terület-felhasználású erdő területeken (övezeti jele: E*) épületet elhelyezni nem lehet.
Mezőgazdasági területek
16. § (1) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgálóterülete.
(2) A korlátozott terület-felhasználású mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet
(3) A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) M : általános mezőgazdasági területek
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható.
(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
b) M*: általános mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
c) Mb : belterületi mezőgazdasági területek
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.d.)
d) Mgy: gyepes mezőgazdasági területek
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggőrészei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a főgazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
e) Mgy*: gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
Vízgazdálkodási területek
17. § (1) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint vízmű területek (övezeti jel: V)
(2) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható.
(3) Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez szükséges építmények helyezhetők el.
Természetközeli területek
18. § (1) A terv természetközeli területei az OTÉK 30/A. §.-a alapján mocsár,nádas területek (övezeti jel: Tk)
(2) Természetközeli területen épületet építeni nem lehet.
Különleges területek
19. § (1) Aranyosapáti (beépítésre nem szánt) különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) Temető területe (Kü-t)
b) Kegyeleti park területe (Kü-k)
c) Sportcélú terület (Kü-s)
d) Gázfogadó területe (Kü-g)
(2) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a) működő temető (övezeti jel: Kü-t) Aranyosapáti község köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a város temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre, temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával.
b) kegyeleti park, lezárt temető (övezeti jel Kü-k) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendő.
c) Sportcélú terület övezetében (övezeti jele: Kü-s) a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál, de kivételesen elhelyezhető rajta oktatási és egyéb közösségi szórakoztató épület.
d) Gázfogadó terület övezetében (övezeti jele: Kü-g) építményt elhelyezni az adott létesítmény elhelyezésére vonatkozó védelmi előírások szerint lehet.
(3) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:
1. A működő temető építési övezet jele: Kü-t
a) beépítési mód: szabadon álló
b) a legkisebb zöldfelület: 40 %
c) a legnagyobb beépítettség: 2 %
d) a megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m
2. Kegyeleti park építési övezet jele: Kü-k
a) a legkisebb zöldfelület: 50 %
b) a legkisebb beépítettség: 2 %
c) a megengedett maximális építmény magassága: 7,5
3. Gázfogadó terület építési övezet jele: Kü-g
a) a beépítés módja: oldalhatáron álló
b) a legkisebb zöldfelület: 40 %
c) a legnagyobb beépítettség: 2 %
d) a megengedett maximális építmény magassága: 4 m
4. A sportcélú terület építési övezet jele: Kü-s
a) a beépítési módja: szabadon álló
b) a legkisebb zöldfelület: 50 %
c) a legnagyobb beépítettség: 2 %
d) a megengedett maximális építmény magassága: 7,5 m
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
20. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
Levegőtisztaság-védelmi előírások (kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára)
21. § Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjai és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását, (betarthatóságát).
Zaj- és rezgés elleni védelem
22. § A 4109. és a 4115-ös sz. út zajjellemzőire tekintettel az út szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda, szállásadó épület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.
Természetvédelmi előírások
23. § Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme: Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.
ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
24. § (1) A HÉSZ 1. sz. függelékében szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.
(2) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 2 sz.mellékletében szerepelnek.
(3) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
25. § A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy sem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés: Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.
2. Falfelületek:Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető: A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
1. Térarányok, utcaképek: Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők. A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme: A műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor). Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. ±5% eltéréssel kell alkalmazni. Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át. A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
26. § Az 1997. évi LXXVIII. törvény 17. § szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges. Beültetési kötelezettség:a) A temető területének legalább 40 %-át növényzettel kell beültetnie a terület mindenkori üzemeltetőjének. b) Gazdasági és üzemi építési övezetben az S-1 és S-2 jelű tervlapok szerint kell kialakítani, a beültetési kötelezettséggel jelölt területeket a mindenkori ingatlan tulajdonosnak, jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § (1) Ez a rendelet 2010. május 1-én lép hatályba.
(2) E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 2/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelethez