1. § (1) E rendelet előírásait – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Sülysáp Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Bérbeadó) kizárólagos tulajdonában lévő lakások – ideértve a szükséglakásokat is – (a továbbiakban: lakás) valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szervei önállóan jogosultak meghatározni a feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit. Ennek során – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 80. § (1) bekezdése értelmében – az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

2. § A Bérbeadó a lakások és helyiségek felett a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A Bérbeadó a tulajdonában álló lakásokat /1. melléklet/

(2) Lakás megüresedése vagy új lakás létesítése esetén a Képviselő-testület határozatban dönt arról, hogy a lakást milyen jelleggel kívánja bérbe adni.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszony a lakásbérleti szerződés megkötésével jön létre.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell

6. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, lakást határozott időtartamra, legfeljebb öt évre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(2) Határozatlan időtartamra kell a lakást bérbe adni a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére, ha a fennálló bérleti szerződés megszüntetésére a Ltv. 26. § alapján, cserelakás biztosításával kerül sor.

(3) A Bérbeadó a piaci alapon határozott időtartamra bérbe adott lakást a bérlő részére, legfeljebb ötévi határozott időtartamra ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közüzemi díjhátraléka nem keletkezett.

(4) A Bérbeadó a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást a bérlő részére legfeljebb ötévi határozott időtartamra kizárólag akkor adhatja ismételten bérbe, ha a bérlő az ismételt bérbeadás időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

(5) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal, a Bérbeadóhoz benyújtott írásbeli kérelmében kérheti a lakás ismételt bérbeadását.

7. § (1) Önkormányzati tulajdonú bérlakás lakbérének mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Lakás szociális alapon történő bérbeadása esetén – a bérlő szociális körülményei alapján – lakbértámogatás adható. Lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén lakbértámogatás nem adható.

(3) A Bérbeadó e rendelet módosítása esetén jogosult a hatályban lévő bérleti szerződések bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Lakbérhátralék esetén a bérlő – e rendelet előírásai szerint – fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránti kérelmet nyújthat be.

8. § (1) A lakás átadás-átvételekor a Bérbeadó e rendelet 4. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését. A felek a lakásnak a bérlő részére történő birtokbaadását a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismerik el.

(2) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a bérlő részéről felmerülő, igazolt költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni, oly módon, hogy Bérbeadó kötelezettségvállalása nem haladhatja meg az előzetesen általa bekért, legkedvezőbb ajánlatban szereplő összeget.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott megállapodás megkötésére – a Bizottság javaslata alapján – a Polgármester jogosult.

9. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás egésze vagy annak egy része nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Piaci alapon bérbe adott lakás egésze nem lakás céljára nem adható bérbe. Piaci alapon bérbe adott lakás egy része nem lakás céljára a Bérbeadó hozzájárulásával bérbe adható.

(3) Lakásra kizárólag a Ltv. 4. § (4) bekezdésében leírt személlyel, e rendelet rendelkezései szerint köthető bérlőtársi szerződés.

(4) A bérlő a lakás albérletbe adására nem jogosult, ahhoz tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

10. § (1) A Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül havonta, de szükség esetén bármikor jogosult ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzésről a Bérbeadó a helyszínen e rendelet 3. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt megfelelő határidő tűzésével felhívja, a határidő leteltét követően a felhívásban szereplő hiányosságok megszüntetésének végrehajtását ellenőrzi.

(3) Amennyiben Bérbeadó az ellenőrzés során a Ltv. 24. § (1) b)-d) pontjaiban foglaltakat tapasztalja, jogosult a bérleti szerződést felmondani.

11. § (1) Lakás bérleti jogának cseréjéhez – ideértve a másik lakás bérleti és tulajdonjogát egyaránt – Bérbeadó kizárólag a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt esetekben adhat hozzájárulást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás kizárólag akkor adható meg, ha a bérlő lakbérhátralékot vagy közüzemi díj tartozást nem halmozott fel.

12. § (1) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit, valamint azt, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a Bérbeadó viseli, vagy azt a bérlőnek utólagosan megtéríti.

(3) A lakást erre vonatkozó külön megállapodás hiányában átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásai megtérítését a Bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel, amelynek időtartamát a Bérbeadó és bérlő megállapodása határozza meg.

(5) Az (1) és (4) bekezdésekben szabályozott megállapodások megkötésére – a Bizottság javaslata alapján – a Polgármester jogosult.

13. § (1) A bérleti szerződés megszűnik, ha

(2) A határozott időre szóló vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

14. § (1) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására és a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének Ltv.-ben meghatározott módjáról, másik lakás bérbeadásáról, másik lakás bérbeadása helyett, vagy másik lakás bérbeadása mellett fizetendő pénzbeli térítésről, valamint annak összegéről a Képviselő-testület dönt. A pénzbeli térítés mértékét az általa felkért független ingatlanforgalmi értékbecslő vagy a Hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező dolgozója lakásra vonatkozó szakvéleménye figyelembevételével állapítja meg.

(3) A pénzbeli térítés kizárólag akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást a Bérbeadó részére e rendeletben foglaltaknak megfelelően adja át, valamint lakbérhátralékkal nem rendelkezik.

15. § (1) A szolgálati lakásra kötött szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek a Bérbeadóval fennálló munkaviszonya, vagy a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége megszűnik.

(2) Annak a bérlőnek, akinek az (1) bekezdés szerinti munkaviszonya, munkaköre vagy tevékenysége nem neki felróható okból szűnik meg, cserelakást kell felajánlani.

16. § (1) A bérbeadó a szerződést az Ltv. 25. §-a szerinti módon írásban felmondhatja, ha

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

17. § (1) A Bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést – kivéve a szociális alapon bérbe adott lakásra vonatkozót – három hónapos felmondási idővel indokolás nélkül is felmondhatja, ha

(2) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

(3) A Bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlő Sülysáp közigazgatási területén megfelelő lakás tulajdoni vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik.

(4) Cserelakás nem ajánlható fel, amennyiben a bérlő Sülysáp közigazgatási területén megfelelő és beköltözhető lakás megfelelő mértékű tulajdoni hányadával – kivéve, ha lakás tulajdonjogát öröklés útján, haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, és a haszonélvező a lakást használja – vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás határozatlan idejű bérleti jogával rendelkezik.

18. § (1) A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja.

(2) A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

19. § A Bérbeadó a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére nem vállal kötelezettséget, így a Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

20. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, beköltözhető, tiszta állapotban, az átadás-átvételkor és a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett leltár alapján, a jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor a Bérbeadó e rendelet 5. melléklete szerinti jegyzőkönyvet valamint 6. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

(3) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban a Bérbeadó részéről felmerülő, igazolt költségei megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. E bekezdés szerinti megállapodásról a Polgármester dönt.

21. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó ellen haladéktalanul megteszi a lakáskiürítés iránt szükséges intézkedéseket.

(2) A lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, két hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszeres összegére emelkedik.

(3) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki volt bérlőként lakik a lakásban, egy alkalommal kamatmentes fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz.

(4) A kérelemről a Bizottság javaslata alapján, a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit figyelembe véve a Polgármester dönt. A fizetési könnyítés elsősorban abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező fizetési nehézsége átmeneti jellegű, azaz a hátralék későbbi megfizetése a fizetési könnyítés biztosítása révén valószínűsíthető, továbbá a hátralék kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járt el. A tőketartozás fizetési könnyítés esetén sem mérsékelhető.

(5) A volt bérlő a fizetési könnyítésre irányuló megállapodás létrejötte esetén, annak megkötésétől a hátralék megfizetéséig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. A volt bérlőt ez a kedvezmény addig illeti meg, ameddig kötelezettségét a megállapodás szerint teljesíti. A Bérbeadó a megállapodás ideje alatt az (1) bekezdésben szabályozott intézkedések megtételét szünetelteti.

(6) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, a továbbiakban a (2) bekezdésben foglalt mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, egyúttal Bérbeadó az (1) bekezdés szerint jár el.

(7) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, a Bérbeadó az eredeti bérleti szerződésből a jogcím nélküli lakáshasználat idejét bele nem számítva még fennmaradó időtartamra a volt bérlővel új bérleti szerződést köt.

22. § (1) Szociális helyzete alapján lakás annak a Sülysápon lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélynek adható bérbe,

(2) Lakás az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe annak, aki

23. § (1) A Bérbeadó a lakás bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együttköltöző személyek számára tekintettel, az alábbiakra is figyelemmel dönt a bérlő személyéről:

(2) Minden további személy esetén a lakásigény mértéke fél lakószobával nő. A szobaszám megállapítása esetén két fél lakószoba egy lakószobának számít.

24. § (1) A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása és lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet (a továbbiakban: Kérelem) – e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon a Hivatalhoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő a Kérelmet nem e rendelet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő vagy a Kérelem hiányos vagy egyéb okból pontosításra szorul, a Hivatal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást ad ki.

(2) A Kérelemben foglaltak valódiságát a Hivatal helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni.

(3) A Bérbeadó a Kérelem a benyújtásától számított 30 napon belül értesíti az igénylőt a Kérelem nyilvántartásba vételéről, vagy annak visszautasításáról.

(4) A Bérbeadó a Kérelem nyilvántartásba vételét visszautasítja, amennyiben az igénylő

(5) Az igénylő a Kérelem elbírálása alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál.

(6) A Kérelem a benyújtását követő év azonos hónap utolsó napjáig érvényes, ezt követően az igénylőt a Hivatal a lakásigénylési nyilvántartásából törli. A Kérelem érvényessége lejártát legfeljebb 90 nappal megelőzően az igénylő ismételt lakásigénylési kérelmet nyújthat be e rendeletben szabályozottak szerint.

25. § (1) Összkomfortos és komfortos lakás esetében szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője lakbértámogatásra az alábbiak szerint jogosult, melynek mértéke – amennyiben a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi jövedelem

(2) Félkomfortos, komfort nélküli, valamint szükséglakás szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője lakbértámogatásra jogosult, melynek mértéke – amennyiben a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi jövedelem

(3) A lakbértámogatás pontos mértékét a Bérbeadó a lakás bérbeadásával egyidejűleg szociális rászorultság alapján állapítja meg, az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint. A lakbértámogatás az arra való jogosultság fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban a bérleti jogviszony időtartamára állapítható meg.

(4) A lakbértámogatásban részesülő a lakbértámogatás alapjául szolgáló feltételek megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál.

(5) A Bérbeadó a lakbértámogatásra való jogosultság fennállását naptári évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek módosulása vagy megszűnése esetén a Bérbeadó a lakbértámogatást e rendelet szabályai szerint módosítja vagy megszünteti.

26. § (1) A Bérbeadó a bérlő személyéről és a lakbértámogatás mértékéről az igénylő családi helyzete, jövedelmi viszonyai és a Hivatal által készített környezettanulmány alapján dönt.

(2) A Hivatal a döntést követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a Bérbeadó döntéséről a bérlőnek kijelölt személyt, aki az értesítés közlését követő 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az adott lakásra kíván-e bérleti szerződést kötni. Amennyiben a bérlőnek kijelölt személy a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az adott lakásra nem kíván bérleti szerződést kötni, vagy a bérleti szerződést önhibájából a megadott határidőig nem köti meg, a kijelölés érvényét veszti.

27. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) Amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

28. § (1) A bérlő a lakásba a Ltv.-ben foglaltakon túl – a (2) bekezdésben foglalt feltétellel – kizárólag élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő (1) bekezdés alapján jogszerűen befogadott élettársa és annak együttköltöző kiskorú gyermeke a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a Bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.

29. § (1) A Bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása vagy a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek.

(2) A Bérbeadó a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján, kizárólag az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli. A lakásigénylők nyilvántartásában szereplők adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

30. § (1) Lakás piaci alapon történő bérbeadására – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a Bérbeadó döntése alapján, pályázati eljárás keretében van lehetőség. A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik.

(2) Pályázat benyújtására az a magánszemély jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeket vállalja.

31. § (1) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon és a helyi lapban is közzé kell tenni, oly módon, hogy a pályázat benyújtására legalább 15 nap rendelkezésre álljon.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(4) A pályázat elbírálása során csak annak a pályázónak a pályázata vehető figyelembe, aki ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. Az ettől eltérően benyújtott pályázat érvénytelen.

32. § (1) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A Bérbeadó a lakásbérleti szerződést – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és a legmagasabb lakbért ajánlotta.

(3) Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, úgy a Bérbeadó licittárgyalást tart.

(4) Érvénytelen a pályázat, ha nem érkezett ajánlat vagy egyik ajánlatban megjelölt díj sem éri el az e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott lakbérmértéket.

33. § (1) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke a szerződésben meghatározott havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén Bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

34. § (1) A Bérbeadó a helyiséget – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázati eljárás lefolytatása után adja bérbe.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérbeadására, ha

(3) A helyiség térítésmentes használatba adásáról – amennyiben a mindenkor hatályos, önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a Bérbeadó dönt.

35. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a helyiséget határozott időre, legfeljebb 5 évre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(2) Bérbeadó a határozott időre bérbe adott helyiséget a bérlő részére, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra, pályázati kiírás nélkül, új bérleti szerződés megkötésével ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legfeljebb 90 nappal, a Bérbeadóhoz benyújtott, írásbeli kérelmében kérheti a helyiség ismételt bérbeadását.

36. § (1) A pályázat kiírásáról a Bérbeadó gondoskodik.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon és a helyi lapban is közzé kell tenni, oly módon, hogy a pályázat benyújtására legalább 15 nap rendelkezésre álljon.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(5) A pályázat elbírálása során csak annak a pályázónak a pályázata vehető figyelembe, aki ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. Az ettől eltérően benyújtott pályázat érvénytelen.

(6) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. A helyiségbérleti szerződést a Bérbeadó azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.

37. § (1) A helyiség rendeltetésszerű használata ellenőrzése, átadás-átvétele, visszaadása, valamint a helyiség átalakítása, korszerűsítése tekintetében az e rendelet II. Fejezetében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, valamint a helyiség átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó megállapodások megkötésére – a Bizottság javaslata alapján – a Polgármester jogosult.

38. § (1) A bérleti szerződésben meg kell jelölni a bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet. A szerződésben megjelölttől eltérő célra a helyiség csak a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használható.

(2) Amennyiben a bérlő a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a helyiségben a tevékenységet nem kezdi meg, vagy a helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása nélkül a szerződében megjelölttől eltérő célra használja, úgy a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés feltételeit felülvizsgálni, vagy a szerződést felmondani.

39. § (1) Jogcím nélküli használat esetén a Bérbeadó a helyiség jogcím nélküli használója ellen haladéktalanul megteszi a helyiség kiürítése iránt szükséges intézkedéseket.

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(3) A használati díj mértéke a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összeg, két hónap elteltével a használati díj a helyiségre megállapított bérleti díj négyszeres összegére emelkedik.

40. § (1) A bérlő önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján a Bérbeadó hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára, tulajdonjogára elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog cseréjére irányuló megállapodást kizárólag a Bérbeadó előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján köthet.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell

(4) A helyiség bérleti jogának cseréjéhez a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha

41. § A bérlő nem jogosult

42. § (1) Lakás és helyiség a Bérbeadó döntése alapján, az általa felkért független ingatlanforgalmi értékbecslő vagy a Hivatal szakképzett dolgozója által készített szakértői vélemény figyelembevételével, kizárólag pályázat útján idegeníthető el.

(2) A szakértői véleményben a lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen

(3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és hitelt érdemlően igazolt, meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(4) A pályázat kiírása, tartalma, benyújtása vonatkozásában e rendelet IV. Fejzetének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

43. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értéke 90 %-ával egyezik meg. Amennyiben a lakást nem az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a Bérbeadó döntése értelmében

(3) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés időtartama alatt a vevő által fizetendő szerződéses kamat mértéke a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat összegével egyezik meg. A Bérbeadó döntése értelmében a részletfizetés időtartamára legfeljebb a jegybanki alapkamat mínusz 1 százalékpont mértékű szerződéses kamatmérték határozható meg.

(4) A Bérbeadó a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meghatározásakor az elővásárlásra jogosult vagyoni és jövedelmi viszonyának figyelembevételével dönt.

(5) A Bérbeadó a részletfizetés időtartamát, valamint a szerződés megkötésekor egy összegben teljesítendő vételárrész mértékét nem határozhatja meg a Ltv. által szabályozott minimális feltételeknél az elővásárlásra jogosult számára kedvezőbb mértékben, ha az elővásárlásra jogosult

(6) Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.

(7) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell

(8) A jogosult elővásárlási jogát az Önkormányzathoz címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.

44. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakás elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) A lakás vételárát a vevőnek kedvezmények nélkül, egy összegben kell megfizetnie. A vételár megfizetésére sem részletfizetés, sem pedig egyéb kedvezmény nem biztosítható.

45. § (1) Elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) Az Állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségre az eredeti bérlőt, bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 10 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 8 napon belül kell megfizetnie.

(4) Amennyiben helyiség vételára az (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a Bérbeadó döntése értelmében a vevő a vételár 30 %-át a szerződéskötéstől számított 8 napon belül, 70 %-át szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 éven belül, egyenlő havi részletekben fizetheti meg a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő szerződéses kamat felszámítása mellett. Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.

(5) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait, a helyiség vételárát, a megfizetés módját.

(6) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

46. § (1) Az üresen álló vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető. Elővásárlási joggal nem érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) Az adásvételi szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

(4) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül egy összegben kell megfizetni. A vételár megfizetésére sem részletfizetés, sem pedig egyéb kedvezmény nem biztosítható

47. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/1995. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelet és módosításai.

48. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatálybalépése után megkötött bérleti vagy adásvételi szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) A Bérbeadó a határozatlan időre bérbe adott lakások esetén a bérleti jogviszony tartalmát felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az e rendeletben szabályozott feltételek nem állnak fenn, a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyra a továbbiakban e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó előírásai az irányadók.