1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

(2)

2. § (1) Az önkormányzati vagyon teljes köre

(2) Az önkormányzati vagyon részei:

(3) Az önkormányzati vagyon rendeltetése:

3. § Az önkormányzat szervei, intézményei, az önkormányzat gazdasági társaságai, továbbá a képviselő-testület által feljogosított más szervezet a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint működtetni és gyarapítani.

4. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) A Hajdúnánás Városi Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek az alábbiak:

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon tételes felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképesek:

(2) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, valamint a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló:

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett vagyonkezelésbe vagy hasznosításra átadhatók. A hasznosításra átadott vagyontárgyak közül azokat, amelyek az önkormányzati hivatal, vagy az önkormányzat intézményi körén kívüli szervekhez kerültek, a számviteli nyilvántartásokban is el kell különíteni.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha a kihasználatlanságuk, vagy fenntartásuk magas költségei miatt rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzat számára.

(5) A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon tételes felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Üzleti vagyon a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

(2) Az üzleti vagyont e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. § Az önkormányzat tulajdonát képező, az 1-3. számú mellékletekben tételesen felsorolt vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának átminősítésére a képviselő-testület jogosult.

8. § (1) A tulajdonost megillető jogok (rendelkezési jog, birtoklási jog, használati jog) gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik, e jogait más szervekre, személyekre átruházhatja, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(3)

(4) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

9. § (1)¹ Az önkormányzat vagyonának vagyongazdálkodói a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzat intézményei, a helyi önkormányzati társulás intézményei, az önkormányzat gazdasági társaságai, továbbá a képviselő-testület által erre feljogosított más szervezet (a továbbiakban együtt: vagyongazdálkodó szervezet).

(2) A vagyongazdálkodó szervezet jogosult – a rendeletben foglalt korlátozásokkal:

(3) A vagyongazdálkodó szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért.

(4) A vagyongazdálkodó szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(5) A vagyongazdálkodással megbízott szervek vezetői a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

(6)² A vagyongazdálkodó szervezetek vagyonkezelésében lévő ingatlanvagyont a 4. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgyakat csak a képviselő-testület által elfogadott szabályzatban előírt versenytárgyalás útján lehet értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, továbbá a hasznosítás jogát átengedni a legjobb ajánlatot tevő részére. A versenytárgyalást a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal bonyolítja le. Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosító államháztartási körbe tartozó szervezet, jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, valamint ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartalma a kilencven napot nem haladja meg. A versenytárgyalás megtartásának szükségességéről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő 1 millió Ft értékhatár alatti vagyontárgyakat csak a képviselő-testület által elfogadott szabályzatban előírt nyilvános vagy zártkörű pályázat útján lehet értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, továbbá a hasznosítás jogát átengedni a legjobb ajánlatot tevő részére.

(5) Az önkormányzati vagyonról az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt hasznosítása előtt az erre feljogosított társaság, vagy személy által értékbecslést kell készíttetni.

(6) Az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírok és részesedések elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete tartalmazza.

(7) Az önkormányzatot megillető követelés elengedéséről:

(8)⁶ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a képviselő-testület jogosult a behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről lemondani – a kötelezett (adós) írásbeli kérelmére, az adott ügy összes körülményeire tekintettel – az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(9)⁷ A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(10)⁸ Minden követelésről való lemondás esetén részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(11)⁹ Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is. Így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.

11. § (1)

(2) Önkormányzati vagyont ingyenesen használatba adni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott célból és mértékben lehet.

(3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a képviselő-testület döntése alapján adhatja ingyenes használatba, az eseti, vagy az 1 évet meg nem haladó ingyenes használatba adás kivételével, mely esetben a polgármester jogosult dönteni.

(4) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségek, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

(5) Az ingyenes használatra vonatkozóan haszonkölcsön szerződést kell kötni.

11/A. § (1) Önkormányzati ingatlanvagyont ingyenesen használatba adni a Szociális Földprogram keretében 1 éves határozott időtartamra lehet magánszemélyek részére.

(2) A Szociális Földprogramban résztvevő ingatlanok körét a szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

12. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható. A vállalkozások a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztethetik. A vállalkozások körét és mértékét a költségvetési szervek alapító okirataiban meg kell határozni.

(2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján, a városfejlesztési feladatokat ellátó bizottsága, valamint a pénzügyi bizottságok véleményével együtt lehet javaslatot tenni.

13. § (1)

(2) A törzsvagyon használati jogát azok a vagyongazdálkodó szervezetek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, valamint azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(3) A használati jogot gyakorló intézmény, Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal, valamint más vagyongazdálkodó szervezet a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel a hasznosítót illeti meg.

(4) Az eseti és a legfeljebb 1 éves bérbeadásra a vagyongazdálkodó szervezet vezetője jogosult, az 1 évet meghaladó, vagy határozatlan bérbeadáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződéseket a vagyongazdálkodó szervezet vezetője jogosult megkötni, az 1 évet meghaladó, vagy határozatlan idejű bérbeadás esetén a képviselő-testület határozatában foglalt feltételeknek megfelelően.

(5) A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából a hivatalnak meg kell küldeni.

13/A. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértékéről, az ingyenes átengedésről a képviselő-testület egyedileg dönt.

(3) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.

(4) Vagyonkezelő a (3) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen:

(5) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6)–(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(6) A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.

(7) Az Önkormányzat az ellenőrzés során – a tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

(8) Az Önkormányzatnak az (6) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével gyakorolja.

14. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogával történő rendelkezés (elidegenítés, csere, más önkormányzatnak átadás, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, vagy a 10. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása) a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (társtulajdonosi elővásárlási jog, az önkormányzatot megillető elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos jognyilatkozatok, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adataiban változást nem eredményező tulajdonosi jognyilatkozatok, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adataiban változást eredményező tulajdonosi jognyilatkozatok közül a közcélú közművek elhelyezését biztosító vezetékjogi nyilatkozatok, az önkormányzati tulajdonú, nem erdő művelési ágú ingatlanokon fás szárú növények kivágásához és gyérítéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok) megtétele a polgármester hatáskörébe tartozik.

15. § (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyongazdálkodó szerv hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a használó vagyongazdálkodó szervet illeti meg.

(2) A vagyongazdálkodó szervezetek a használatukban lévő ingóságokat, valamint a pénzvagyont az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba - figyelemmel a 9. § (2) bekezdésére - csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) Selejtezést a vagyongazdálkodó szervezetek csak a jegyző előzetes értesítése után, a selejtezési szabályzatukban foglaltak szerint végezhetnek. A vagyongazdálkodó szervezetek az 50.000 forintot meghaladó bruttó értékű eszköz selejtezését a polgármester előzetes hozzájárulásával végezhetik.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyongazdálkodó szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

16. § (1) Az üzleti vagyon ingatlanvagyon körébe tartozó tulajdon működtetéséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az üzleti vagyon hasznosításának előkészítése a hivatal feladata.

(3) Az üzleti vagyon ingatlanvagyon körébe tartozó ingatlanokkal, valamint az üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos tulajdonjogi rendelkezések és egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok a 14. §-ban megjelölt hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület, vagy a polgármester hatáskörébe tartoznak.

16/A. §¹⁰ (1) Azon belterületi földterületek bérbeadása, amelyeket más jogszabály nem szabályoz, Képviselő-testület által elfogadott szabályzatban előírt versenyeztetési eljárás keretében történik.

(2) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vagy meghatalmazott vehet részt, aki az ajánlatát a kiírásban előírt időben és tartalommal nyújtotta be.

(3) Azzal a pályázóval köthető bérleti szerződés, aki a versenytárgyaláson a bérleti díj összegére magasabb ajánlatot tesz. Egyezőség esetén a versenytárgyalás győztese az, aki hosszabb időtartamra szólóan vállalja a bérleti díj előre történő egyösszegű megfizetését.

(4) A bérleti szerződés első alkalommal 5 éves határozott időtartamra szólhat, amelyet a bérlő által a határozott idő lejárta előtt legalább 90 nappal korábban benyújtott kérésére a képviselő-testület egy alkalommal meghosszabbíthat, maximum 3 évvel.

(5) A bérlő a felépítményen kívül kizárólagosan használt terület vonatkozásában a szerződés módosítását kérheti, melyről a polgármester dönt.

(6) A felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, havi fordulónapra, a közös megegyezésről szóló okirat mindkét fél általi aláírásától számított második hónap utolsó napjára.

(7) A bérleti díj az év első napjától kezdődő hatállyal minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékének megfelelően változik.

(8) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a felépítményre, mely a soron következő Képviselő-testületi ülésen kerül megtárgyalásra. Amennyiben az elővásárlási jogával az önkormányzat nem él, bérlő az ingatlanon álló felépítménye tulajdonjogát harmadik személyre átruházhatja azzal, hogy a felépítmény tulajdonosának kötelezettsége a vevő tájékoztatása e rendelet szabályairól és a szerződéses rendelkezésekről.

(9) A felépítmény értékesítése esetén az ingatlanra bérleti szerződés azonos tartalmi elemekkel kizárólag nyilvános versenyeztetési eljárást követően, az ott kialakult bérleti díj viselésének terhe mellett köthető.

(10) Az önkormányzat a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a bérlő a képviselő-testület által elfogadott Házirendben foglalt kötelezettségeit megszegi, és két írásbeli felszólítást követően sem tesz eleget a kötelezettség teljesítésének.

16/B. §¹¹ (1) A bérlő a bérleti szerződésének időtartama alatt nyilatkozhat, hogy versenyeztetési eljárás mellőzésével bérleti jogának folytatására ki jogosult. Az általa tett nyilatkozatban megjelölt személy a halál napjától számított 60 napon belül kérheti jogosultsága elismerését. Amennyiben erre határidőben nem kerül sor, az önkormányzat a hozzájárulást nem köteles megadni.

(2) Az a személy, aki az előbérleti jogával élni akar, annak igazolnia kell, hogy a belterületi földterület és azon lévő felépítmény tekintetében bérleti díj, illetve közüzemi díj hátralék nem áll fenn.

(3) A bérlő halála esetén – bérleti jogviszony megszűnésekor – , amíg az örökös az eredeti állapotot helyre nem állítja, a felmerülő költségek az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek bérleti díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként érvényesíteni.

16/C. §¹² Elhalálozás okán bérlővel nem rendelkező földterületek esetében bérleti jog folytatására vonatkozó nyilatkozat hiányában, versenyeztetési eljárás mellőzésével a következő sorrend szerint folytatható a bérleti jogviszony: a bérlő házastársa, gyermeke, gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője. Ezen jogosultság elismerése 1 éven belül kérhető.

17. § (1) Ha valamely vagyont az önkormányzat, annak szerve, gazdasági társasága vagy intézménye részére ajándékozás jogcímén felajánlják, ezt a felajánlásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő-testület hozzájárult. Ha a képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, vagy a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) Az ajándék terheit, valamint az ajándékozási eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) Az önkormányzat részére felajánlott vagyon ingyenes megszerzéséről átruházott hatáskörben 500 ezer Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén a képviselő-testület közvetlenül dönt.

(4) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

18. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A polgármester köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni és azt évente egyszer a képviselő-testületnek bemutatni.

(4) Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele a polgármester hatáskörébe tartozik, annak figyelembevételével, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke fedezetként a változás után is megfelelő legyen.

(5) A rendelet betartása minden szintű vezetőnek személyes felelőssége. A végrehajtás évenkénti ellenőrzése a pénzügyi bizottság, és a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal feladata. Az ellenőrzés tapasztalatairól választási ciklusonként legalább egyszer a polgármester beszámolót köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

19. § (1) Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló, többször módosított 21/2005. (V. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására és egységes szerkezetbe foglalására megalkotott, többször módosított 18/2009. (IX. 22.) Önkormányzati Rendelet, valamint az azt módosító a 1/2010. (I. 27.), a 8/2010. (III. 25.), a 15/2010. (VI. 28.), a 6/2011. (VI. 01.) és a 15/2011. (VI. 30.) Önkormányzati Rendelet.