Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló – többször módosított – 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése alapján a város címerének és zászlójának alapításáról, valamint a jelképek és a „Ráckeve” név használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Ráckeve város címere és zászlója

1. § (1) Ráckeve város címerének leírása:

Ráckeve város címere legkorábbi változatában egy 1586-ból származó pecsétlenyomaton található. A címerpecsét alkotója Ethves (Ötvös) Péter mesterember, aki 1516-ban a város egyik tehetős esküdtje volt.

A címer reneszánsz címerrajzot ábrázol, amely jobb oldali mezőjében (a címer mögül nézve) hegyével lefelé fordított kard látható, bal oldali mezőjét pedig kilencszer vágott vörös, ezüst (fehér) sávozat tölti ki. A vörös, ezüst (fehér) sávozat az Árpád Ház felségjele. Ráckeve királyi címerpajzs alapszíne 1440-től vörös.

A jobb oldali mezőben le-föl hajlított markolatkeresztű pallos látható. Nincs okleveles ismeret, hogy a városnak „pallosjoga” lett volna, de feltételezhető, hogy a királyi várispán e jogot gyakorolta.

(2) A címerrajz – a latin felirattal együtt – a település középkorban használt pecsétlenyomatának hiteles, korhű másolata. A címer rajzát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Ráckeve város zászlójának leírása:

A városi zászló a címer szerves folytatása, sávozata ötsávos piros, fehér (ezüst), piros.

(2) A zászló rajzát ezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A zászló méretei a szabvány szerint elfogadottakhoz igazodik.

3. § (1) Ráckeve város címere és zászlója kizárólag hiteles alakban, színeinek és méreteinek

megtartásával állítható elő és használható.

(2) A címer és a zászló eredeti példányait a város polgármestere őrzi.

(3) A címer fekete-fehér színekben is előállítható. Nyomdai termékeken, valamint dísz- és emléktárgyakon az előállításhoz felhasznált anyag színei ugyancsak alkalmazhatók.

A címer használatának köre és szabályai

4. § (1) A címert az önkormányzat és szervei, valamint az önkormányzati intézmények külön engedély nélkül használhatják:     

1. a város zászlaján

2. a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, az önkormányzat intézményeinek, kisebbségi önkormányzatiknak, Ráckeve Város Újhegyi Városrészi Önkormányzatának, Ráckeve Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek készített levélpapírok fejlécén, és a levél továbbítására szolgáló borítékon, valamint az önkormányzat képviselőinek és jegyzőjének intézményvezetőinek, köztisztviselőinek készített névjegykártyáján, a 3. sz. mellékletben meghatározott forma szerint
3. az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon
4. a testületi ülések meghívóin

5. az önkormányzati szervek nem önkormányzati szervekkel kötött együttműködési megállapodásain
   6. az önkormányzat által alapított kitüntetéseken és elismeréseken
   7. a város által rendezett, vagy támogatott kulturális és szakmai rendezvényeken, sportrendezvényeken, bajnokságokon
   8. a városháza épületének bejáratánál és a képviselő-testület tanácskozó termében, házasságkötő termében
   9. a város polgármesterének, és jegyzőjének hivatali helyiségében
   10. az önkormányzat intézményeinek bejáratánál, és vezetőinek irodáiban
   11. az önkormányzat és szervei által megjelentetett a település életével kapcsolatos kiadványokon, meghívókon és emléktárgyakon
   12. a település történelmével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon és a településre vonatkozó emléktárgyakon
   13. a nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmat népszerűsítő kiadványokon
   14. a városba vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán
   15. az önkormányzat által készítetett protokollajándékokon és dísztárgyakon.

5. § (1) A 4.§–ban meghatározottakon kívül más jogi személy számára a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti a város címerének használatát:

1.  gazdasági-, társadalmi-, tudományos, egészségügyi-, kulturális, oktatási, vagy egyéb szervezetek, intézmények más jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági- vagy egyéb társaságok, egyéni cégek, természetes személyek bármely tevékenységével összefüggésben kiadott kiadványokon, és az intézmény, vagy szervezet történetét, életét, fejlődését bemutató kiadványokon, jellegzetes termékeken, és általa szervezett fesztiválokon, egyéb rendezvényeken
2. a várost érintő kiadványokon, internetes honlapokon
3. a városra utaló ajándék-, emlék- és dísztárgyakon
4. az önkormányzat intézményei, alapítványai tulajdonában álló tárgyakon.

(2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a pénzügyekkel foglalkozó bizottság (továbbiakban: bizottság) állapítja meg:

1. a díj mértékének kiszabása során tekintettel kell lenni a kérelmező vállalkozásának nagyságára, a címerhasználattal összefüggő realizálható bevételére
2. ^[1]a címerhasználati díj minimumösszegét előre, egy összegben kell megfizetni Ráckeve Város Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára

3. az előírt díj befizetését követően a bizottság kiadja a címer használati engedélyt

4. amennyiben a címer használati engedély kiadására jelen rendeletben meghatározott kizáró ok miatt nem kerül sor, a címer használat engedélyezéséért megállapított összeg - elutasításról szóló levél érintett részéről történő kézhezvételtől számított 15 napon belül – a jegyző intézkedése alapján a kérelmező részére visszautalásra kerül
5. az engedély szólhat egy alkalomra, meghatározott eseményre vagy tárgyra, maximum két év határozott időre.
6. méltatlan tárgyakon a címer alkalmazása tilos

(3) A díj mértéke termékcsoportonként 30 .000, Ft-tól - 300.000, -Ft/ évig terjedhet.

(4) Önkormányzat által alapított gazdasági társaság, a bizottsági döntés alapján, a jelkép használati díj megfizetése alól mentesülhet.

A címerhasználat kérelmezése

6. § (1) A címerhasználat engedélyezése iránti kérelem a Ráckeve Város Polgármesteri Hivatalához nyújtható be.

(2) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező megnevezését, címét
2. a címerhasználat célját
3. eseti felhasználásnál a használat helyét
4. az előállítani kívánt termék mennyiségét
5. a címerhasználat módját és előállításának anyagát
6. a terjesztés és forgalomba hozatal esetén annak módját
7. a használat időtartamát
8. a címerrel díszítendő tárgy rajzát vagy fényképmásolatát
9. a használatért felelős személy megnevezését, forgalmazás esetén az egységárat

(3) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

1. kérelmező megnevezését és címét
2. az előállítás anyagát, az engedélyezett felhasználás célját
3. az előállításra engedélyezett mennyiséget
4. a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát
5. a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket
6. felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket
7. a címer használatáért felelős személy nevét
8. a fizetendő díj összegét, fizetés módját
9. az engedély visszavonásának lehetőségére történő figyelmeztetést, illetve, hogy az engedély visszavonása esetén díjvisszafizetésre a korábbi engedélyes nem tarthat igényt

(4) A címerhasználati kérelem formanyomtatványát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

   (5) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) Amennyiben a címer használó a címert az önkormányzat érdekeit sértő módon, vagy az engedélytől eltérő formában használja, megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget, a kiadott engedélyt a bizottság visszavonhatja.

A zászló használatának köre és szabályai

7. § (1) A város zászlóját méretarányos, tetszés szerinti nagyságban lehet használni:

1. a hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlajával együtt
2. a város életében jelentős események, ünnepségek, rendezvények (sportrendezvények) alkalmával, más hivatalos zászlóval vagy zászlókkal együtt
   3. több település részvételével tartandó ünnepségeken megkülönböztetésül
   4. más települések közötti bel- és külföldi kapcsolatok esetében
   5. cserezászlóként és elismerésként a juttatás jellegének feltüntetésével
   6. a képviselő-testület ülései alkalmával az ülés helyszínén
   7. nemzeti, illetve helyi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve

(2)  A zászló a Magyar Köztársaság zászlaját nem helyettesíti.

(3) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § Az állami címer, az állami zászló, valamint a helyi címer és zászló együttes használata esetén az állami címer, valamint az állami zászló elsőbbségét kell biztosítani. Az elsőbbség biztosítása eltérő méretezéssel vagy eltérő elhelyezéssel, továbbá ezek együttes alkalmazásával is történhet.

II. fejezet

A „Ráckeve” név felvétele és használata

9. § (1) Gazdasági, társadalmi, tudományos, egészségügyi, kulturális, oktatási, vagy egyéb szervezetek, intézmények, más jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági, vagy egyéb társaságok, egyéni cégek, valamint természetes személyek elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához, fesztiválok és más rendezvények elnevezéséhez, illetve embléma, jelvény, kiadvány, vagy dísz, ajándék és más használati tárgyak, egyéb termékek  készítéséhez és forgalmazásához a „Ráckeve”  kifejezést, annak toldalékos, vagy bármely más kötőjeles és egyéb írásmódú megjelölését engedéllyel vehetik fel, illetve használhatják.   

(2)^[2] Az (1) bekezdésben meghatározott név felvétele és - jellegzetesen helyi kötődésű kézműves termék esetén - annak használata csak azok számára engedélyezhető, akiknek székhelye (telephelye) Ráckeve területén van és tevékenységüket ténylegesen Ráckevén folytatják, valamint természetes személyek esetében Ráckevén állandó lakóhellyel rendelkeznek.

(3) A társadalmi szervezetek bírósági bejegyeztetéséhez szükséges Ráckeve névhasználata térítésmentesen engedélyezhető.

(4)   A névfelvétel, illetve a névhasználat a gazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató személyek és szervezetek számára térítésmentesen is engedélyezhető.

(5) Névfelvétel és/vagy használat engedélyezéséért engedélyezési díjat kell fizetni, amelynek mértékét jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

(6)^[3] A függelékben meghatározott – kérelmezett használatnak megfelelő – engedélyezési díj minimumösszegét az önkormányzat költségvetési számlájára kell befizetni. A befizetést igazoló szelvény fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell. A kérelem elutasítása esetén az engedélyezési díjat a kérelmező részére, a Jegyző intézkedése alapján vissza kell fizetni.

(7)   A névfelvétel vagy névhasználat engedélyezése, megtiltása az engedély visszavonása Bizottság hatáskörébe tartozik.

(8)   A névhasználatra vonatkozó engedélyt vagy hozzájárulást a bizottság visszavonhatja attól, aki a jelen rendeletben foglalt bármely rendelkezést megsérti vagy a 13.§ (1) bekezdés szerinti szabálysértést elköveti.

A „Ráckeve” név felvételének kérelmezése

10. § (1)^[4] A név felvétele, vagy használata iránti kérelmet a bizottsághoz írásban kell benyújtani.

        A névfelvételi/használati kérelem formanyomtatványát jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)   a kérelmező nevét és székhelyét

b)   a kérelmező tevékenységi körét

c)   a használat célját és módját

d)   a használat időtartamát.

(3) Amennyiben a név embléma, jelvény, kiadvány vagy dísz- és ajándéktárgy, vagy egyéb más termék megjelölését szolgálja, a kérelemhez csatolni kell az adott tárgy tervét színes rajzon, 20x20 cm-es méretben, feltüntetve a tényleges méreteket és a nagyítás/kicsinyítés léptékét is.

(4) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a)   egy alkalomra

b)   meghatározott időre

c)   a tevékenység folytatásának idejére

d)   határozatlan időre.

(5) Az érvényességi idő megállapításánál az egyéb jogszabályokra figyelemmel kell lenni.

(6) A kiadott engedély tartalmazza:

a)   a jogosult nevét és székhelyét

b)   a névfelvétel vagy használat célját

c)   az érvényesség időtartamát

d)   az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést, a lehetséges okok felsorolását.

(7) A kiadott engedélyekről – a név és az érvényesség feltüntetésével – a Jegyző nyilvántartást vezet.

(8) A név használatának jog- és rendeltetésszerűségét a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri.

11. § (1) Meg kell tagadni az engedély kiadását, ha:

a)   a névkizárólagosság elvébe ütközik

b)   olyan személy kéri, akitől a névhasználat jogát a Bizottság korábban megvonta, és a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig két év még nem telt el

c)   a használat célja vagy módja a Magyar Köztársaság Alkotmányába, vagy más jogszabályba ütközik

d)   a használat célja vagy módja másnak a jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti

e)   a kérelmező az engedélyezési díjat a megadott határidőig nem fizeti meg

(2) Meg lehet tagadni az engedély kiadását, ha:

a)   a kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a bizottság már névhasználati engedély adott

b)   a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a Bizottság megítélése szerint Ráckeve gazdasági érdekeivel ütközik

c)   a használat célja nem jogellenes, de a Bizottság megítélése szerint Ráckeve Város Önkormányzat, vagy Ráckeve lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.

(3) A kiadott névfelvételi vagy - használati engedélyt vissza kell vonni, ha:

a)   a tevékenység gyakorlása során az (1) bekezdésében foglaltak bekövetkeznek

b)   a természetes személy jogosultat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás során jogerősen elítélik.

(4) A névhasználati engedély visszavonásáról - a bizottság döntését követően - a jegyző az engedélyest haladéktalanul értesíti.

12. § (1) Aki a „Ráckeve” kifejezést jelen rendelet hatályba lépése előtt vette fel és folyamatosan, jogszerűen használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles.

(2) A jelen rendelet hatályba lépése előtt felvett és folyamatosan használt megjelölés vagy név használata a jövőre nézve megtiltható a 11.§ (1)- (3) bekezdéseiben foglalt esetek bármelyike bekövetkezésével.

 13.§^[5]

14.§ (1) Jelen rendelet 2011. december 1. napján lép hatályba, amellyel egyidejűleg a 34/2008.(XII.22.) rendelettel módosított 24/1996.(XI.29.) rendelet hatályát veszti.

(2) a) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg törlésre kerül Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 3/2007.(II.26.) rendelete (továbbiakban: SZMSZ) 1. számú melléklet 4. pontjának névhasználat engedélyezéséről szóló 14. szakasza.    

          b) Az SZMSZ 1. számú mellékletének 1. pontja az alábbi, 21. ponttal egészül ki:

„dönt a város jelképei használatának, „Ráckeve” névhasználatának engedélyezéséről, visszavonásáról, valamint az engedélyezett felhasználást ellenőrzi „

(3) Ezen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

        Szadai József s.k.                                        Mesterné Veszeli Mária  s.k.

             polgármester                                                                               jegyző

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

 2015. december 1.

Bartal Zita

   jegyző