1. § (1) Az önkormányzat jelképei:

(2)⁴ A Polgármesteri Hivatal által használt bélyegzőkről a Polgármesteri és Jegyzői Főosztály nyilvántartást vezet. Az önkormányzat címerével ellátott körbélyegző használatának rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzat kitüntetéseit, valamint a kitüntetések adományozásának rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja a Városkép. A lap tulajdonjoga nem idegeníthető el. A lap kizárólagos kiadója a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.bp18.hu.

2. §⁵ (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. (1675 Budapest, Pf. 49.).

(3) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVIII. kerület közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat KSH jelzőszáma: 15735818-8411-321-01.

3. § (1)⁷ A Képviselő-testület ellátja az önkormányzat kötelezően előírt, önként vállalt, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3)⁸ A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § rendelkezik.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira, valamint a részönkormányzat testületére átruházott hatásköröket e rendelet a Képviselő-testület egyes szerveire vonatkozó részletes szabályoknál tartalmazza.

4. §⁹ A Képviselő-testület tagjainak száma: 21 fő. Egyéni választókerületből 14 fő képviselő, kompenzációs listáról 6 fő képviselő kerül a Képviselő-testületbe. A közvetlenül megválasztott polgármester a Képviselő-testület tagja.

5. § A képviselő Pestszentlőrinc-Pestszentimre egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

6. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely esküjének szellemében méltóvá teszi a közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.

(2)¹⁰ A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában.

(3)¹¹ A képviselő a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadóórát tart. A képviselői fogadóórák rendjét az önkormányzat hivatalos lapja tartalmazza.

7. § (1)¹²¹³ A képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32. §-a határozza meg.

(2)¹⁴ A képviselő a tisztségviselőktől önkormányzati ügyekben szóban és írásban felvilágosítást kérhet, valamint képviselői munkájához szükséges ügyviteli közreműködést igényelhet a polgármestertől, alpolgármestertől és a jegyzőtől.

8. §¹⁵ A Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a képviselőknek járó tiszteletdíjat. Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíjából, természetbeni juttatásából a külön rendeletben (a továbbiakban: Tiszteletdíj rendelet) megállapított részletes szabályok alapján, az ott meghatározott mértékű összeg kerül levonásra.

9. § (1)¹⁶ Az ugyanazon párthoz tartozó önkormányzati képviselők tevékenységük összehangolása érdekében képviselőcsoportot hozhatnak létre. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez legalább egy képviselő szükséges.

(2) A képviselőcsoport megalakulását, tagjainak névsorát és postacímét, valamint a képviselőcsoport megszűnését a polgármesternél írásban be kell jelenteni.

(3) Egy képviselő csak egy képviselő-csoporthoz tartozhat.

(4) A képviselőcsoport működésének szabályait maga alakítja ki.

(5) A képviselőcsoport működésének feltételeit a polgármester biztosítja.

(6) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, valamint a képviselőcsoport által felhatalmazott személy képviseli, aki élhet mindazon jogokkal, melyet e rendelet a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.

10. § (1) A képviselőcsoportok működéséhez a feltételeket az Önkormányzat éves költségvetéséből kell biztosítani. Ennek mértéke havonta képviselőcsoportonként 30.000,-Ft, ezen felül havonta 10.000,-Ft/fő illeti meg a képviselőcsoportokat.

(2) Az összeg átvételére a képviselőcsoport vezetője jogosult.

(3)¹⁷ A számlákkal igazolt költségekről történő elszámolás a felhasználást követő hónap 5. napjáig a Hatósági Főosztály vezetőjének igazolását követően a képviselőcsoport vezetőjének feladata. Az elszámolás a Polgármesteri Hivatal Pénz- és Értékkezelési Szabályzata alapján történik.

10/A. §¹⁸ -

11. § (1)¹⁹²⁰ A Képviselő-testület saját soraiból a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára az Mötv. 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján tanácsnokot választhat. A tanácsnok tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület a Tiszteletdíj rendeletben határozza meg. A tanácsnok megbízatásának időtartamáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel meghozott határozattal dönt.

(2) A tanácsnok a Képviselő-testületnek és az ügykörének megfelelő bizottságoknak tartozik beszámolási kötelezettséggel.

(3) ²¹A tanácsnok éves munkatervet készít a tevékenységi köréhez kapcsolódó éves elképzelésekről, megvalósítandó feladatokról, amelyet a Képviselő-testületnek legkésőbb január 31. napjáig köteles írásban benyújtani. Év végén írásos beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról, a tanácsnoki munka legfontosabb önkormányzati tapasztalatairól. A beszámolót írásban december 31. napjáig köteles benyújtani a Képviselő-testületnek.

(4) A tanácsnoki tevékenység feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5)²² A tanácsnok véleményét ki kell kérni az általa felügyelt ügykörhöz kapcsolódó Képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseknél. A véleményt az előterjesztéshez csatolni kell.

(6) A tanácsnok megbízása megszűnik:

(7) A visszahívást a polgármester, vagy 8 képviselő írásban kezdeményezheti önálló indítvány formájában.

12. § A tanácsnok

13. § (1)²⁴ A Képviselő-testület megalakulására vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. § tartalmazza.

(2)²⁵ A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A munkaterv szerint rendes ülést tart az előre meghatározott hónapban a Tanácsteremben.

14. § (1)²⁶ A Képviselő-testület a munkatervtől eltérő hónapban rendkívüli ülést tarthat. Amennyiben a tárgyhónapban sor került a 13. § (2) szerinti rendes ülés tartására, úgy a tárgyhónapban tartott további ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2)²⁷ A rendkívüli ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzatnak, a polgármesternek az összehívás indokát tartalmazó írásos indítványára.

(3)²⁸ Az indítvány alapján a rendkívüli ülést a polgármester hívja össze az ülés indokának, időpontjának, helyszínének, valamint napirendjének meghatározásával. A rendkívüli ülést tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

15. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel kell értesíteni.

16. §²⁹ (1) A Képviselő-testület zárt ülés tart az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában, zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

17. § (1)³⁰ A Képviselő-testület éves munkaterv szerint dolgozik, amit a testület egyszerű szótöbbséggel fogad el. A tárgyévre irányadó munkatervet a tárgyév január első napjáig el kell fogadni.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot nyújthat be:

(4) A munkaterv tartalmazza:

18. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(2) Egyes napirendekhez a meghívottak konkrét körét - az állandó bizottságok és a képviselőcsoportok javaslata alapján Képviselő-testület ülése esetén a polgármester, bizottsági ülés esetén a bizottsági elnök állapítja meg.

(3) A meghívásról a Képviselő-testület ülése esetén a polgármester, bizottsági ülés esetén a bizottsági elnök gondoskodik.

19. § (1) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést (önálló indítványt) tehet:

(2) A rendelet-tervezet és az önálló indítvány csak írásbeli lehet. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Az önkormányzati rendelet módosítására, valamint kiegészítésére vonatkozó rendeleti javaslatot – a bizottsági, és testületi üléseken tett, rendeletre vonatkozó javaslatok, valamint kiegészítések kivételével – úgy kell megszerkeszteni, hogy ebből egyértelműen kitűnjön, mely rendelkezés szorul kiegészítésre, valamint módosításra. Ezért az előterjesztésben a rendelettervezeten kívül – két hasábra osztva – egymás mellett kell feltüntetni a módosításokkal érintett hatályos szöveget és a módosításként, valamint kiegészítésként javasolt újat is.

(4)³⁸ A nem szabályszerűen benyújtott előterjesztést a polgármester visszautasíthatja. A szabályszerű előterjesztés mintája e rendelet 1. melléklete.

(5) Végrehajtásért felelősnek polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, tanácsnokot, bizottsági elnököt és a településrészi önkormányzat elnökét lehet megnevezni.

20. § (1)³⁹ Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi nem önálló indítványok nyújthatók be:

(2) A módosító javaslat az eredeti javaslat megváltoztatására irányul.

(3) A kiegészítő javaslat az eredeti javaslat változatlan megtartása mellett új javaslatot tartalmaz.

(4) Nem önálló indítványt a Képviselő-testület tagja, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester, a bizottság, a képviselőcsoport, a településrészi önkormányzat és a jegyző nyújthat be.

(5) A bizottsági ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

21. § (1) A 19. § (1) bekezdésében megjelöltek javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2)⁴⁰ A sürgősségi indítványt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a jegyzőhöz kell benyújtani írásban.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület napirend előtt, vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány a Képviselő-testület ülésén kerül kiosztásra, bármely képviselő kérheti meghatározott idejű olvasási szünet elrendelését.

22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármestert helyettesítő alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű és tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság elnöke hívja össze.

(2)⁴¹ A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, az alakuló ülés és a rendkívüli ülés meghívóját az ülés napja előtt legalább 24 órával előbb elektronikus úton meg kell küldeni a meghívottaknak.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét. A meghívóval lehetőleg egyidejűleg közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján a napirendi pontok tervezetét és az írásos előterjesztéseket is. A 18. § (1) bekezdés g), h), j) és l) pontjában meghatározott meghívottak írásos előterjesztést csak a meghívásukhoz kapcsolódó napirendhez kapnak.

23. §⁴² A Képviselő-testület ülésének vezetéséről az Mötv. 45. §-a rendelkezik. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, valamint távolléte esetén a Képviselő-testület ülését a jelenlévő korelnök vezeti.

24. §⁴³ (1) Az ülésvezető feladatai:

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti javaslatról a Képviselő-testület dönt. Az összevont napirendekben szereplő rendeletalkotási és határozati javaslatokról napirendenként külön kell szavazni. Az összevont napirendi pontok a 35. § szerint megállapított időkeretek tekintetében egy napirendi pontnak számítanak.

25. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól az ülésvezető köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Amennyiben a felszólaló a felszólításnak nem tesz eleget, az ülésvezető megvonhatja a szót.

26. § (1) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása.

(2) Azt a képviselőt, aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, képviselő társa becsületét sértő kijelentést tesz, valamint a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni nem lehet.

27. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

28. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 11 fő jelen van.

(2)⁴⁴ Ha a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülésvezető az ülést 30 percre felfüggeszti. Ha a Képviselő-testület ezt követően sem határozatképes, az ülést 8 napon belüli időpontra kell újból összehívni. A megismételt ülésen más napirend is tárgyalható

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen ismertetni kell a korábbi ülések határozatképtelenségének okát.

29. § (1)⁴⁵ A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradást köteles bejelenteni. Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását nem jelenti be legkésőbb az ülés kezdetéig a jegyzőnél vagy a PJF Testületi Osztály vezetőjénél, tiszteletdíjából a Tiszteletdíj rendeletben meghatározott összeg kerül levonásra. A tiszteletdíjból történő levonástól indokolt esetben a polgármester által történt igazolás esetén el kell tekinteni.

(2)⁴⁶ Amennyiben a képviselő a testületi ülésen - függetlenül attól, hogy távolmaradását bejelentette-e - nem jelenik meg, vagy számítógépes kimutatás szerint a testületi ülésen a napirendi pontok több, mint egyharmadánál nincs jelen és nem szavazott, tiszteletdíjából a Tiszteletdíj rendeletben meghatározott összeg kerül levonásra. A tiszteletdíjból történő levonástól indokolt esetben a polgármester által történt igazolás esetén el kell tekinteni.

30. § (1)⁴⁷ Napirendre vonatkozó előterjesztést és önálló indítványt a meghívó 22. § (2) bekezdése szerinti megküldését megelőző napon 16:00 óráig, amennyiben az előterjesztést, önálló indítványt bizottság is tárgyalja, a bizottság meghívójának megküldését megelőző napon 16:00 óráig el kell juttatni a PJF Testületi Osztály vezetője útján a jegyzőhöz. A meghívók megküldésének napjáról kérésre a PJF Testületi Osztály vezetője ad felvilágosítást. A meghívó megküldését követően érkezett előterjesztésekre, önálló indítványokra nézve a 21. § szerinti sürgősségi indítványra vonatkozó szabályok irányadók.

(2) A polgármester köteles az előírásszerűen benyújtott előterjesztéseket a javasolt napirendek közé felvenni.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(4)⁴⁸ A napirendi pontok tárgyalásának (3) bekezdésben rögzített sorrendjétől a Képviselő-testület eltérhet. A Képviselő-testületi ülés napirendjéről a polgármester javaslata alapján a testület dönt.

(5)⁴⁹ -

(6)⁵⁰ Az ülés folyamán az elfogadott napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról, még nem tárgyalt napirend napirendről történő levételéről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) Az előterjesztő, vagy bármely képviselő javaslata alapján a Képviselő-testület elnapolhatja a napirendet. A napirend tárgyalását a Képviselő-testület következő rendes ülésén kell folytatni.

31. §⁵² -

32. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a meghívottak, valamint akiknek a Képviselő-testület szót ad. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, szakértőknek válaszadásra, hozzászólásra az ülésvezető ad szót.

(2)⁵³ A napirendhez kapcsolódóan – az (1) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – nem Képviselő-testületi tag számára tanácskozási jog megadására vonatkozó igényt az előterjesztő az előterjesztésben, a tisztségviselők, a képviselőcsoportok, a bizottságok és a tanácsnokok a napirendi pont kezdete előtt az ülésvezetőnek jelezhetik.

(3)⁵⁴ Az előterjesztő kérésére helyette az előterjesztésben megjelölt összeállító kaphat szót a szóbeli kiegészítések megtételére, a kérdések megválaszolására, valamint a napirend összefoglalására. Az előterjesztő kérésére helyette az előterjesztést az ülésvezető képviselheti.

(4) A 18. § (1) bekezdés g), h), j) és l) pontja alapján meghívottak csak annak a napirendnek a tárgyalási szakaszában vehetnek részt, amelyre meghívásuk szól.

(5) A jegyző és az aljegyző törvényességi észrevétele, megjegyzése ismertetése céljából a Képviselő-testületi üléseken elhangzottakhoz bármikor hozzászólhat.

33. § -⁵⁶

34. § (1) Az ülésvezető minden napirendi pont tárgyalását külön megnyitja. A napirend megtárgyalásának szakaszai:

(2) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel dönthet úgy, hogy adott napirendi pont megtárgyalásán belül visszatér az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott szakaszhoz.

(3) Az ülésvezető a módosító indítványok elkészítése érdekében a tárgyalási szakasz lezárását követően bármely képviselő kérésére a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti. A felfüggesztett napirendi pont tárgyalása folytatása érdekében más napirend tárgyalását nem lehet felfüggeszteni.

(4) Az előterjesztő az előterjesztést, a képviselő a módosító indítványát a határozathozatalig megváltoztathatja vagy visszavonhatja, a határozathozatal során - ügyrendi felszólalásban – visszavonhatja.

(5)⁵⁷ A képviselő köteles személyes érintettségét a tárgyalási szakasz kezdete előtt bejelenteni. Személyes érintettség esetén a 44. § rendelkezései szerint kell eljárni.

35. § (1) A hozzászólások ideje:

(2) A tárgyalási szakaszban kétszer, legfeljebb 5-5 percben szólalhat fel az, akinek a Képviselő-testület a 32. § alapján tanácskozási jogot adott.

36. § (1)⁵⁸ A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben tisztségviselő, a napirendi pontot véleményező bizottság/településrészi önkormányzat elnöke és alelnöke, vagy az általuk megbízott bizottsági/településrészi önkormányzati tag, bármikor 2 percre szót kérhet a tárgyalási szakasz során a szavazógépen a „tartózkodik” gomb megnyomásával, határozathozatalkor kézfelemeléssel.

(2) Ügyrendi felszólalás tartalma csak az eljárás menetére vagy a napirenddel összefüggő határozathozatalra irányuló észrevétel lehet.

37. §⁵⁹ Az ülésvezető a Képviselő-testületi ülés során képviselői kérésre egy alkalommal legfeljebb 30 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendelhet el. Az ülés alatt további- képviselői kezdeményezésű - tárgyalási szünet elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

38. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a tárgyalási szakaszt lezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármely képviselő javasolhatja a tárgyalási szakasz lezárását. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül dönt. A már regisztrált hozzászólóknak az ülésvezető a határozat után köteles megadni a szót.

39. § (1) A polgármester önkormányzati érdekből, valamint a jogszabályi előírások betartása érdekében kezdeményezheti valamely napirendi pont rendkívüli eljárás keretében történő megtárgyalását. Az erre vonatkozó kezdeményezést fel kell tüntetni a testületi ülésre szóló napirendi pontok tervezetében az adott napirendnél.

(2) A rendkívüli eljárás keretében történő tárgyalás feltétele, hogy a napirendet előzetesen tárgyaló szakmai bizottság (bizottságok), valamint illetékességi körében a településrészi önkormányzat tárgyalásra alkalmasnak találja (találják), vagy támogassa (támogassák) az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elfogadását.

(3) A képviselő-csoportok maximum öt percben, a képviselő-csoporthoz nem tartozó képviselők három percben kifejthetik véleményüket, melyhez a polgármester és az előterjesztő 5-5 percben véleményt fűzhet. Az előterjesztő véleményének elhangzása után kerül sor a módosító indítványok beterjesztésére és a határozathozatalra.

40. § (1) A képviselő, a képviselőcsoportok a Képviselő-testület rendes ülésén interpellációt intézhetnek a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottsági elnökhöz a bizottság munkájával kapcsolatban, a településrészi önkormányzat elnökéhez a településrészi önkormányzat munkájával kapcsolatban és a tanácsnokhoz tanácsnoki feladatkörével kapcsolatban, amelyre érdemi választ kell adni.

(2)⁶⁰ Az interpellációt az ülés kezdetét megelőzően legalább 72 órával a PJF Testületi Osztály vezetője útján a címzetthez kell írásban beterjeszteni. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát és címzettjét, a tárggyal kapcsolatos tényeket, körülményeket és a választ igénylő kérdéseket. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(3) Az interpellációra és a válaszra 5-5 perc, a viszontválaszra 3 perc áll rendelkezésre.

(4)⁶¹ Az interpellációra az interpellált személy válaszol. Az interpellált az interpelláció napirendre tűzését követően 30 napon belül írásbeli választ is adhat. Az írásbeli válaszadást az interpellált azon az ülésen jelenti be, melyre az interpellációt napirendre tűzték. Ebben az esetben a választ minden képviselő részére meg kell küldeni. A viszontválaszra és a válasz elfogadásáról való szavazásra a testület következő rendes ülésén kell lehetőséget biztosítani.

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után – amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el – a testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a választ, a kérdezett a következő rendes ülésen újra válaszol. Ismételt válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület azt bizottság vagy eseti bizottság elé utalja. A bizottság 30 napon belül megvizsgálja a választ és a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén előterjesztést tesz.

(7) Az interpelláció, a válasz és a viszontválasz rövidített változatát a szavazás eredményével az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni. Az interpelláló és az interpellált közös megegyezése esetén, valamint zárt ülésen tárgyalt interpellációnál a közzétételtől el kell tekinteni.

41. § (1)⁶² A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a bizottság elnökétől, a településrészi önkormányzat elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2)⁶³ A kérdést legkésőbb az ülés kezdetéig írásban át kell adni a PJF Testületi Osztály vezetője útján a címzettnek. A PJF Testületi Osztály vezetője gondoskodik a kérdésnek az érintettek részére történő továbbításáról.

(3) A kérdésre adott válasz után vitának, viszontválasznak helye nincs.

42. § (1)⁶⁴ A Képviselő-testület ülésén külön napirend keretében az önkormányzattal összefüggő kérdésben bejelentést, tájékoztatót tehet bármely képviselő, a polgármester, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a kerületben megválasztott országgyűlési képviselő, és akinek erre a Képviselő-testület lehetőséget biztosít.

(2)⁶⁵ A bejelentés, valamint a tájékoztató adása történhet írásban és szóban. A szóban elhangzó bejelentés, tájékoztató időtartama legfeljebb 5 perc. A nem képviselő által tett bejelentéshez, tájékoztatóhoz a polgármester, a képviselők, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester észrevételt fűzhet 1 percben. A képviselő által tett bejelentés, tájékoztató esetén bármely képviselő egy alkalommal kérdést tehet fel a felszólalóhoz, vagy a felszólaláshoz megjegyzést tehet 1 percben.

(3)⁶⁶ A bejelentés, tájékoztatás napirendre fordított idő nem haladhatja meg a 30 percet.

43. § (1) A Képviselő-testület a tárgyalási szakasz lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)⁶⁷ Az ülésvezető a döntést igénylő javaslatokat külön-külön, – azonos részhez a benyújtás sorrendjében – előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazást követően az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét.

(3) Ha egy adott napirendi ponton belül több határozati javaslat szerepel, lehetőség van több határozati javaslat együttes szavazására. A képviselőcsoportok vezetői, a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők, valamint a polgármester kézfelemeléssel jelezheti, hogy az egyszerre történő szavazás ellen kifogása van. Ebben az esetben a kifogásolt határozati javaslatról külön kell dönteni. A kifogással nem érintett határozati javaslatok vonatkozásában továbbra is lehetőség van az együttes szavazásra.

(4) Szavazni személyesen kell.

(5) A szavazás szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történhet.

(6) Kézfelemeléssel történő szavazáskor a szavazás sorrendje: az egyetértő (igen), az ellenző (nem), és a tartózkodó szavazatok számbavételével történik.

(7) Szavazógéppel történő szavazáskor az eredmény a kijelző táblán jelenik meg. Bármely képviselő kérheti az ülés szünetében vagy az ülést követően a szavazások számítógépes nyilvántartásába való betekintést.

(8) Szavazógép meghibásodása esetén az ülésvezető technikai szavazást rendelhet el.

44. §⁶⁸ (1) A képviselő döntéshozatalból való kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(3) Amennyiben ugyanazzal a képviselővel szemben egy cikluson belül két figyelmeztetésre is sor kerül, a képviselő tiszteletdíjából a Tiszteletdíj rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, egy elmulasztott ülésnek megfelelő összeg kerül levonásra.

45. §⁶⁹ (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő kérhet név szerinti szavazást. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem kezdeményezhető.

(3) A név szerinti szavazás az ezt lehetővé tévő üzemmódra állított szavazógépen történik. A jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozata alapján a szavazógép kezelője a szavazatot rögzíti. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.

(4) Amennyiben a szavazógéppel történő szavazás súlyos, elháríthatatlan okból ellehetetlenül, úgy név szerint szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozata alapján a jegyzőkönyvvezető a szavazatot rögzíti. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.

46. §⁷⁰ (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. Titkos szavazást kezdeményezhet bármely képviselő, a jegyző és az ügyben személyesen érintett.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tart alpolgármester (alpolgármesterek) választásakor és az Mötv. 76. § d) pontjában foglalt esetben.

(3) A szavazás a titkos szavazás üzemmódra állított szavazógépen történik a választható három gomb megnyomásával aszerint, hogy mire irányul a képviselő akarata.

(4) A szavazás eredményét az ülésvezető ismerteti és az eredmény megjelenik a kijelző táblán is. (5) A titkos szavazásról készült gépi jegyzőkönyvet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ezt a jegyzőkönyvet az ülésvezető és a jegyző írják alá.

47. §⁷¹ (1) Alpolgármester (alpolgármesterek) választása a 46. § (3)-(5) bekezdése szerint történik.

(2) Amennyiben a szavazógéppel történő titkos szavazás súlyos, elháríthatatlan okból ellehetetlenül, úgy a titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és szavazóurna igénybevételével történik.

(3) A szavazatszámláló bizottság feladatait a Képviselő-testület képviselőcsoportjainak egy-egy delegáltja látja el.

(4) A négy alpolgármester jelölt nevét tartalmazó, lepecsételt szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a képviselőknek egyesével kiosztják, melynek átvételét a képviselők aláírásukkal igazolják. A képviselő megszavazza a jelöltet, ha a nevét érintetlenül hagyja, és nem szavazza meg a jelöltet, ha a nevét tollal áthúzza. A képviselők – döntésük után – a szavazólapokat az erre a célra kijelölt helyen, az erre a célra kihelyezett gyűjtőládába helyezik.

48. § (1) Határozathozatal egyszerű és minősített többséggel történhet.

(2) Egyszerű szótöbbséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több, mint felének az egybehangzó szavazata szükséges. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének az egybehangzó szavazata, azaz legalább 11 egybehangzó szavazat szükséges.

49. §⁷² Minősített többség szükséges:

50. § (1) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, a napirend lezárásáig a Képviselő-testület egy alkalommal külön döntés alapján a szavazást megismételteti.

(2)⁷⁴ A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

51. §⁷⁵ (1)⁷⁶ A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet alkot

(2)⁷⁷ A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

52. §⁷⁸ (1) A rendelet kezdeményezésére, megalkotására e rendelet előírásait ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁷⁹ Rendelet megalkotására, valamint annak módosítására vonatkozó előterjesztést (a továbbiakban: rendeleti javaslatot) a PJF Testületi Osztály vezetője a jegyzőhöz kell benyújtani.

(3)⁸⁰ A rendeleti javaslathoz módosító indítványt csak írásban lehet előterjeszteni. A módosító indítványt a Képviselő-testület ülésének megkezdéséig a PJF Testületi Osztály vezetője útján a jegyzőhöz, az ülés során az ülésvezetőhöz kell eljuttatni.

(4)⁸¹ A rendeleti javaslatot – az 51. § (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csak az illetékes bizottságok, valamint a Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság tárgyalása, valamint a felügyeletet ellátó tanácsnok véleményének kikérése után lehet Képviselő-testület elé terjeszteni. Az 51. § (5) bekezdésében meghatározott sürgős elfogadás esetén a rendeleti javaslat nem tárgyalható a 39. § szerinti rendkívüli eljárás keretében.

(5)⁸² A rendeleti javaslatot a polgármesternek a benyújtástól számított 45 napon belüli időpontra a Képviselő-testület napirendjére kell tűznie.

(6)⁸³ -

(7) A költségvetési rendeletet a Képviselő-testület az előterjesztő javaslatára két fordulóban tárgyalhatja.

53. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2)⁸⁴ Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A Képviselő-testület az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvései programját tartalmazó határozatát normatív határozatban szabályozza, melyet a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell közzétenni.

54. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hanganyagon is rögzíteni kell. A testületi ülésről készült hanganyag archiválására a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló mindenkor hatályos Korm. rendelet szabályai vonatkoznak.

(2)⁸⁵ Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá:

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közölttel. A kérdésben a Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság a hangfelvétel meghallgatása után dönt.

55. § (1)⁸⁷ A jegyzőkönyv elkészítéséről a PJF Testületi Osztály vezetője útján a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2)⁸⁸ A jegyzőkönyvet a jegyző köteles megküldeni az ülést követő tizenöt napon belül a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyvből a képviselőcsoportok – amennyiben igénylik – egy másolatot kapnak az ülést követő 15 napon belül

56. § (1)⁸⁹ Az állampolgárok - a zárt ülés kivételével – megtekinthetik a Képviselő-testület és bizottságai üléseinek jegyzőkönyveit az önkormányzat hivatalos honlapján, valamint a PJF Testületi Osztály vezetőjével történt előzetes időpont egyeztetést követően betekinthetnek a Képviselő-testület és bizottságai üléseinek jegyzőkönyveibe, azok mellékleteibe, valamint meghallgathatják az ülésekről készült hangfelvételt a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában.

(2)⁹⁰

57. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett helyszínen, időpontban és témában közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülés, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Bármely képviselő előterjesztésére, valamint legalább 500 választópolgár írásos kérelme alapján a Képviselő-testület a munkatervben nem szereplő időpontban is tarthat közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatásról szóló értesítést a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a helyszín, időpont és téma megjelölésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A közzététellel egy időben fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy előzetesen kérdéseket tehetnek fel, valamint meg kell jelölni, hogy hová és milyen formában lehet a kérdéseket eljuttatni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők kérdést vagy javaslatot tesznek.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezt az állampolgárok részére a Képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvéhez hasonlóan kell hozzáférhetővé tenni.

(6)⁹² A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, valamint elhangzott javaslatokra a kérdésfeltevő részére szóban vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(7)⁹³ A közmeghallgatás határozatképességére a 28. § (1) bekezdése megfelelően irányadó.

(8)⁹⁴ Ha a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülésvezető a közmeghallgatást a határozatképesség létrejöttéig, de legfeljebb 30 percre felfüggeszti. Ha a képviselő-testület ezt követően sem határozatképes, a közmeghallgatást 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni az időpont és téma megjelölésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel. A határozatképtelenség miatt meg nem nyitható közmeghallgatás a polgármester által összehívott önkormányzati lakossági fórummá alakul át.

58. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, valamint a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából várospolitikai fórumot hívhat össze.

(2) A várospolitikai fórumról legalább 15 nappal a tervezett időpont előtt írásban értesíteni kell a Képviselő-testületet.

(3) A várospolitikai fórumról emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza a felszólalások lényegét. A várospolitikai fórumról - az emlékeztető megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(4) A polgármester jogszabályban meghatározott esetben lakossági fórumot hív össze.

(5) A lakossági fórumról legalább 15 nappal a tervezett időpont előtt írásban értesíteni kell a Képviselő-testületet.

(6) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a felszólalások lényegét. A lakossági fórumról – a jegyzőkönyv megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

59. §⁹⁶ -

60. §⁹⁷ -

61. § -⁹⁸

62. § (1) Az önkormányzat tisztségviselői:

(2) A tisztségviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

63. § (1) A polgármester megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármestert a hatályos jogszabályokban meghatározott mértékű fizetett szabadság illeti meg. A szabadság igénybevételét – ha ez előzetesen tervezhető és az igénybevétel az 5 munkanapot meghaladja – a szabadság kivételét megelőző testületi ülésen be kell jelenteni. A bejelentés alapján a polgármesteri titkárságon pontosan vezetett nyilvántartásban az igénybevételt rögzíteni szükséges.

(3) Előzetesen nem tervezhető, vagy 5 munkanapot meg nem haladó szabadság igénybevételét a polgármester a kivételt követő rendes testületi ülésen tájékoztatójában jelenti be. Az igénybevett szabadság nyilvántartása a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

64. §⁹⁹ (1) A polgármester ellátja az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatait, továbbá

(2) A polgármester szükség szerint, előre egyeztetett időben tart fogadóórát.

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet

65. § (1) ¹⁰¹Általánosságban:

(2) Környezetvédelem területén:

(3)¹⁰³ Egészségügyi ellátás területén:

(4) Növényvédelem területén: a kerület belterületén - külön jogszabályban meghatározott - növényvédelmi feladatok ellátása és gondoskodás az ellenőrzésről.

(5) Állategészségügy területén:

(6)¹⁰⁴ Építésügyi igazgatás területén:

(7) Közútkezelői tevékenység területén:

(8) Belső ellenőrzés területén:

(9)¹⁰⁸ Nemzetiségek jogainak biztosításával kapcsolatban:

(10) Polgári védelem területén:

(11) Vagyon- és lakásgazdálkodás területén:

(12)¹²⁷ Szociális és gyermekjóléti igazgatás területén:

(13)¹³⁸ Közművelődéssel, helyi kultúrával, közneveléssel, sporttal kapcsolatos tevékenység területén:

66. §¹⁴¹ -

67. § (1)¹⁴² A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel négy alpolgármestert – közülük legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül – választ. Valamennyi alpolgármester főállásban látja el a feladatát. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester jogállásáról az Mötv. 75. § (2) bekezdése rendelkezik.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, konkrét feladat és tevékenységi körét a polgármester utasításban határozza meg.

(3) Az alapvető munkáltatói jogokat (megválasztás, fegyelmi eljárás lefolytatása, összeférhetetlenség megállapítása, díjazás) az alpolgármester tekintetében a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) Az alpolgármesterek szükség szerint, előre egyeztetett időben tartanak fogadóórát.

68. §¹⁴³ A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

69. § (1)¹⁴⁴ A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, ennek keretében ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá:

(2) A jegyző szükség szerint, előre egyeztetett időpontban tart fogadóórát.

(3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a részönkormányzatnak, a bizottságnak, a nemzetiségi¹⁴⁸ önkormányzatoknak, a bizottsági elnököknek és a tisztségviselőknek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

70. § (1)¹⁴⁹ A polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére, határozatlan időre – aljegyzőt nevez ki, ugyanilyen feltételek mellett két aljegyző is kinevezhető.

(2)¹⁵⁰ Az aljegyző a jegyző által munkaköri leírásban meghatározott feladatokat látja el.

(3) Az aljegyzők szükség szerint, előre egyeztetett időpontban tartanak fogadóórát.

(4)¹⁵¹ A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére legfeljebb 6 hónapra a jegyző által előzetesen írásbeli utasításban megbízott köztisztviselő(k) látja(ák) el a jegyzői és aljegyzői feladatokat.

71. §¹⁵² (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) A munkaidő

(3) A Polgármesteri Hivatal az ügyfeleket – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - a Hatósági Főosztály Ügyfélszolgálati Osztályán fogadja a lakosság ügyeinek közvetlen intézése érdekében.

(4) A Hatósági Főosztály Ügyfélszolgálati Osztálya az ügyfeleket

(5)¹⁵⁴ A Hatósági Főosztály Városrendészet18 Osztálya az ügyfeleket hétfőtől péntekig 12:00-13:00 óráig a 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 1. szám alatti hivatali helyiségekben fogadja.

(6) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7) A Polgármesteri Hivatal feladatairól, a szervezeti egységek közötti munkamegosztásról a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

72. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok döntenek e rendeletben meghatározott feladatkörükben, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

(3)¹⁵⁵ A Képviselő-testület rendes ülésén az állandó bizottságok feladatkörébe tartozó előterjesztéseket csak a bizottság véleményezését követően lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A bizottság feladatkörébe tartozó kérdésben önálló és módosító indítványt, valamint ajánlást terjeszthet a Képviselő-testület elé.

(5) A Képviselő-testület felülvizsgálhatja bizottságai döntéseit.

(6) A bizottság tevékenységéhez tájékoztatást kérhet:

(7)¹⁵⁶ Amennyiben ugyanazt az előterjesztést több bizottság is tárgyalja, és a bizottságok átruházott hatáskörben, egyazon tárgykörben hozott döntése eltér egymástól, az adott előterjesztésről a Képviselő- testület dönt.

73. § (1)¹⁵⁷ A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét – nyílt szavazással – a képviselők közül választja a Képviselő-testület az Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve.

(2) A bizottságok tagjainak, elnökének, alelnökének a megválasztására vonatkozóan a polgármester készít előterjesztést figyelembe véve a képviselőcsoportoknak a Képviselő-testületben kialakult arányok alapján tett javaslatát.

(3) A bizottsági tagság megszűnik:

(4) A képviselő lemondását személyesen vagy írásban jelentheti be a Képviselő-testületnek. Visszahívást a bizottság, a bizottság elnöke, képviselőcsoport vagy legalább 8 képviselő kezdeményezheti önálló indítvány formájában.

(5)¹⁵⁸ A bizottság képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az Mötv., nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései irányadóak.

74. § (1)¹⁵⁹ A bizottságok a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva végzik tevékenységüket. A bizottságok az önkormányzati rendeletekben részükre átruházott hatáskörök és feladatkörök gyakorlása során tett intézkedéseikről a polgármester kérésére, szükség szerint tájékoztatják a Képviselő-testületet.

(2)¹⁶⁰ A bizottságok évente legalább hat ülést tartanak. A Képviselő-testület munkatervéhez igazodva rendes ülést tartanak.

(3)¹⁶¹ A bizottságok a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthatnak.

75. § (1) A bizottság ülését az elnök, távollétében az alelnök hívja össze. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(2)¹⁶² Valamennyi bizottság állandó meghívottja a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a városigazgató, valamint a szakfőosztály vezetője.

(3) A bizottságok ülései nyilvánosak, zárt ülésre a Képviselő-testület zárt ülésénél leírtak az irányadóak.

(4)¹⁶³ A bizottság

(5) Amennyiben egy adott napirendi ponton belül több határozati javaslat szerepel – lehetőség van több határozati javaslat együttes szavazására. A bizottságok tagjai jelezhetik, hogy az egyszerre történő szavazás ellen kifogásuk van. Ebben az esetben a kifogásolt határozati javaslatról külön kell dönteni. A kifogással nem érintett határozati javaslatok vonatkozásában továbbra is lehetőség van az együttes szavazásra.

(6) Bármely képviselő írásban javasolhatja a bizottság elnökének (alelnökének) a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi rendes ülése elé kell terjeszteni és a tárgyaláshoz a képviselőt meg kell hívni.

(7) Képviselő-testületi ülés alatt a napirendi pontokkal össze nem függő ügyek megtárgyalására bizottsági ülés nem tartható. Ennek betartásáért a bizottsági elnök a felelős.

(8) A Képviselő-testület ülésén a bizottság állásfoglalását előterjesztő köteles kitérni a bizottsági kisebbségi véleményre, ha azt a vélemény megfogalmazói kérik.

76. § (1) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásnál leírtak az irányadóak.

(2)¹⁶⁴ A bizottsági ülésről való távolmaradást a bizottság tagjai kötelesek bejelenteni.

77. § (1)¹⁶⁵ A bizottságok működésének ügyvitelét a Polgármesteri Hivatal a PJF Testületi Osztály vezetője útján látja el.

(2) A bizottságok ügyviteli költségeiről a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni. A költségkeret rendeltetésszerű felhasználásáért a bizottság elnöke a felelős. Az ügyviteli költségeken felüli kiadásokat a polgármester engedélyezheti.

78. §¹⁶⁶ A bizottságok működésüknek további részletes szabályait ügyrendben állapítják meg.

79. §¹⁶⁷ (1) A bizottságok és a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat közös megállapodás alapján együttes ülést tarthatnak. Az ülés megtartásának szabályai az egyes bizottságok ügyrendjeit értelemszerűen követi.

(2) Határozathozatal esetén a bizottságok külön szavaznak.

(3) Az együttes ülés vezetőjét a bizottságok külön-külön ügyrendjeik szerinti egyszerű szótöbbséggel választják meg a jelenlévő elnökök, akadályoztatásuk esetén alelnökök közül. Az a személy lesz az együttes ülés vezetője, akit az ülésező bizottságok számának több, mint a fele a bizottság ügyrendje szerinti egyszerű szótöbbséggel megválasztott.

(4) Az állandó bizottságok albizottságokat hozhatnak létre szakmai vélemények, javaslatok kialakítása céljából. Bizottsági jogosítványok albizottság számára nem adhatók tovább. Az albizottság elnöke csak képviselő lehet.

80. § A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság állásfoglalását kell kérni. Amennyiben az állásfoglalással valamely érintett bizottság nem ért egyet, az ügyben a Képviselő-testület dönt.

81. §¹⁶⁸ A Képviselő-testület állandó bizottságai:

81/A. §¹⁷¹ (1) A bizottság létszáma 9 fő.

(2) A bizottság feladatai:

81/B. §¹⁷⁴ (1) Az egészségügy területén:

(2) Szociális és gyermekjóléti igazgatás területén:

(3) Az idősügy területén:

(4) A lakásgazdálkodás területén:

84. § (1)¹⁸⁰ A bizottság létszáma 9 fő.

(2) A bizottság feladatai:

85. § (1) Nevelési és kulturális igazgatás területén:

(2) Ifjúsági és sport igazgatás területén:

(3) A nemzetiségi ügyekkel kapcsolatosan gyakorolja a nemzetiségi önkormányzatok pályázat útján elnyerhető pénzügyi támogatásának rendjéről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott bizottsági feladatkört.

86. § (1)¹⁸⁵ A bizottság létszáma 9 fő.

(2) A bizottság feladatai:

87. § (1)¹⁸⁸ Gazdálkodással kapcsolatos feladatok:

(2) Közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok:

88. §¹⁹² (1) A bizottság létszáma 9 fő.

(2) A bizottság feladatai:

89. §¹⁹⁵ (1) Környezetvédelem területén:

(2) Településfejlesztés területén:

(3) A vagyongazdálkodás területén:

90. § (1)¹⁹⁷ A bizottság létszáma 9 fő.

(2) A bizottság feladatai:

91. §²⁰⁰ A Testületi, Ügyrendi és Koordinációs Bizottság:

94. § (1) A Képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot, továbbá konkrét feladatokra, meghatározott időtartammal eseti bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottságok létrehozására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

(3) Az eseti bizottságok meghatalmazásának időtartamáról a Képviselő-testület létrehozásukkor dönt, mely legfeljebb 1 évre szólhat, és azt a Képviselő-testület szükség esetén meghosszabbíthatja.

95. § (1) A képviselő-testület a Budapest XVIII. kerület - korábban - Pestszentimre nagyközség területén Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat néven településrészi önkormányzatot (továbbiakban: PVÖ) hoz létre.

(2) A PVÖ székhelye: Budapest 1188 XVIII., Nemes utca 16.

(3) A PVÖ a Képviselő-testület szerve, amelynek tagjait a Képviselő-testület választja a testület mandátumának idejéig, nyílt szavazással, minősített többséggel.

(4)²⁰⁷ A PVÖ létszáma: 9 fő

(5) A PVÖ tagság megszűnhet lemondással, visszahívással és a Képviselő-testület mandátumának megszűnésével. A PVÖ tagjainak visszahívását a PVÖ testülete, annak elnöke, képviselőcsoport, vagy legalább nyolc képviselő kezdeményezheti önálló indítvány formájában.

(6)²⁰⁸ A PVÖ elnökét és alelnökét a képviselő-testület választja meg. A PVÖ elnöke csak önkormányzati képviselő lehet.

(7)²⁰⁹ -

(8)²¹⁰ A szervezetére, működésére és tagjaira az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a PVÖ-re önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.

96. § (1) A PVÖ elnökének feladatai különösen:

(2) A PVÖ önkormányzati képviselői tagjaira e rendelet önkormányzati képviselőre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3)²¹¹

(4)²¹² A PVÖ elnöke és tagjai a PVÖ-ben végzett munkájukért tiszteletdíjban részesülnek, melyet a Képviselő-testület a Tiszteletdíj rendeletben állapít meg.

(5)²¹³ A PVÖ üléseiről való távolmaradást a PVÖ tagjai kötelesek bejelenteni. Amennyiben a PVÖ tagja a PVÖ üléséről távolmaradását nem jelenti be legkésőbb az ülés kezdetéig személyesen vagy telefonon a titkárságon, a jegyzőkönyvvezetőnél, a részönkormányzat elnökénél, vagy alelnökénél, tiszteletdíjából a Tiszteletdíj rendeletben meghatározott összeg kerül levonásra. A tiszteletdíjból történő levonástól indokolt esetben a PVÖ elnöke által történt igazolás esetén el kell tekinteni.

97. § (1) A PVÖ a vonatkozó jogszabályok és e rendelet keretei között – Pestszentimre lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben – közreműködik:

(2)²¹⁴ Az önkormányzat Képviselő-testülete – a törvényes keretek között – az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához egyes hatásköreinek gyakorlását átruházza a PVÖ-re, valamint Pestszentimre lakosságát közvetlenül érintő helyi kérdések tekintetében döntési, javaslattételi és véleményezési jogot biztosít a részönkormányzat részére.

(3)²¹⁵ A PVÖ-nek döntési joga van:

(4)²¹⁶ A (2) bekezdésben foglaltak alapján a PVÖ előzetes véleményezési, valamint javaslattételi joggal rendelkezik:

(5)²¹⁹ A PVÖ-nek javaslattételi és véleményezési joga van más önkormányzatokkal való társulás, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozás, hazai önkormányzati szervezethez csatlakozás kérdésében.

(6)²²⁰ -

(7)²²¹ A PVÖ a Képviselő-testület egyedi felhatalmazása alapján képviselheti az önkormányzatot más önkormányzatokkal való tárgyalásokon.

(8)²²² A PVÖ feladata az általa hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Az általa hozott és lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról a polgármester kérésére, szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(9)²²³

(10)²²⁴ -

98. § (1)²²⁵ A 97. §-ban meghatározott hatáskörök gyakorlásához a polgármester a Képviselő-testület bizottságai részére rendelkezésre álló határidőt köteles biztosítani a PVÖ számára, kivéve rendkívüli ülés összehívása, valamint sürgősségi indítvány benyújtása esetén.

(2)²²⁶ Amennyiben a PVÖ nem élt véleményezési jogával, akkor álláspontját az adott kérdésben egyetértőnek kell tekinteni, kivéve, ha a PVÖ a jogkörét menthető okból nem gyakorolhatja. Ebben az esetben a PVÖ utólag élhet jogaival. Ha a menthető okokat a döntés meghozatala előtt bejelenti, a bejelentés ténye halasztó hatályt eredményez.

(3)²²⁷ -

100. § A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben, az ott megjelölt célokra és az abban meghatározott módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a PVÖ-nek feladatai ellátásához.

101. § (1) ²²⁹A PVÖ-t megillető jogosítványokat a tagokból álló testület gyakorolja. A testület vezetésére a PVÖ elnöke jogosult, helyettesítését az alelnök látja el.

(2)²³⁰ A PVÖ a részletes működési szabályait az ügyrendjében szabályozza.

(3)²³¹ A PVÖ működésének ügyvitelét a Polgármesteri Hivatal a PJF Testületi Osztály vezetője útján látja el, munkáját a jegyzőkönyvvezető segíti.

102. §²³³ -

103. § (1)²³⁵ Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi²³⁶ önkormányzat részére a testületi működés feltételeit, így különösen

(2)²³⁷ Az önkormányzat és a nemzetiségi²³⁸ önkormányzat közigazgatási szerződést köt, melyet e rendelet 3. melléklete tartalmaz.

(3)²³⁹ A nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX. törvény értelmében: az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogokat érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(4)²⁴⁰ A Képviselő-testület nemzetiségi önkormányzati kezdeményezésre – a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően – megbízta egyik állandó bizottságát a nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátásával.

104. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

105. §²⁴¹ -

106. § (1)²⁴² A költségvetési rendelet tervezete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiaban Áht.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal készül.

(2) A jegyző által elkészített és a költségvetési szervek vezetőivel leegyeztetett költségvetési rendelet tervezetét az állandó bizottságok – a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság kivételével – a szakterületüket érintően, a PVÖ Pestszentimrét érintően véleményezi, ezt követően a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság a költségvetési rendelet tervezet egészéről alkot véleményt. A rendelet tervezetéhez csatolni kell a könyvvizsgáló írásos jelentését is.

(3)²⁴³ A rendelet tervezetét a polgármester az Áht. 24. § (3) bekezdésében meghatározott határidőben terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásról a polgármester köteles a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni.

(5)²⁴⁴ A helyi önkormányzat az önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik.

107. § (1)²⁴⁵ -

(2)²⁴⁶ -

(3)²⁴⁷ A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester az Áht. 91. §-ában meghatározott határidőben a Képviselő-testület elé terjeszti azt, melyről a Képviselő-testület rendeletet alkot.

108. § (1) Az önkormányzat az önkormányzati intézményeket támogatásban részesítheti.

(2) A Képviselő-testület felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - jogszabályban meghatározott módon - a Képviselő-testület döntése szerint hajthatnak végre előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást.

109. §²⁴⁹ -

110. §²⁵⁰ (1) Az önkormányzat a külföldi önkormányzattal történő együttműködés keretében testvérvárosi kapcsolatot tarthat fenn.

(2) A testvérvárosi szerződésnek tartalmaznia kell:

(3) Az önkormányzat a külföldi önkormányzattal történő együttműködés keretében partnervárosi kapcsolatot, baráti kapcsolatot és egyéb formájú együttműködést tarthat fenn, e körben gazdasági, kulturális, és társadalmi kapcsolat kiépítésének lehetőségére is figyelemmel együttműködési megállapodást köthet.

(4) A külföldi önkormányzattal történő együttműködés során az önkormányzatot a polgármester képviseli.

111. §²⁵³ -

112. §²⁵⁴ -

113. §²⁵⁵ -

114. §²⁵⁶ -

115. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

116. § A rendelet mellékletei: