Gyöngyös Város Képviselő-testületének 13/2012.(III.30.) önkormányzati rendelete

Az épített és a természeti környezet helyi védelméről

Hatályos: 2012. 04. 02 - 2015. 05. 27

Gyöngyös Város Képviselő-testületének

13/2012.(III.30.) önkormányzati rendelete

az épített és a természeti környezet helyi védelméről


Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.


A helyi védelem tárgyai


1. §


(1) A helyi védelem – a mellékletben felsoroltak szerint – a következőkre terjed ki:


a)A városszerkezeti jelentőségű területekre, ahol a terület szerkezete, úthálózata és beépítésének jellege maradandó történeti érték.

b)Jellemző beépítési vonalakra, ahol az utcavonal helyi sajátosságú térfalakat alkot.

c)Egyedi épületekre, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátságát, kultúráját, hagyományait.

d)Jellegzetes, egyedi értéket képviselő kis architektúrális elemekre (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, épületszobrász munkák, egyebek).

e) Azokra a – helyzetüket tekintve – jól körülhatárolható területekre, melyeken olyan jellegzetes, több egyedből, elemből álló növény-csoportosulás, természeti képződmény-együttes (sziklák, kövek, kőzetek, barlangok, vízfolyások), illetve felhagyott, a természet részévé vált mesterséges képződmény (kőbánya, bányató, víztározó, várrom, egyéb) található, amely együttesében sajátos helyi értékkel bír.

f) Jellegzetes, egyedi értéket képviselő természeti emlékekre (fák, kövek), romemlékekre, síremlékekre és emlékművekre.


(2) A helyi védelem tárgyát képező védett ingatlanok (épületek, épületrészek), utcakép, területek, növényzetek, helyi természetvédelmi területek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi.


A helyi védelem személyi hatálya

2. §


(1)A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek, építészeti és természeti értékek tulajdonosaira (kezelőire) és használóira (üzemeltetőre, bérlőre) terjed ki.


(2)A személyi hatály alá eső tulajdonosok és használók e rendelet szabályai szerint önkormányzati támogatást igényelhetnek a fenntartási kötelezettségek teljesítésére.


A védelem módjának részletes előírásai

3. §


(1)A városszerkezeti jelentőségű területen (VJ) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni. Újépületcsakatelepülésszerkezettelepüléskép építészeti hagyományaihoz(telekméret ésformatömegéshomlokzatképzésanyagésszínhasználatstb)igazodóanhelyezhető el.



(2)Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról átépítéskor, illetve új beépítés esetén is gondoskodni kell. Ennek érdekében:


a)Az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, illetve helyreállítandó,

b)előkert nem létesíthető,

c)az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.


(3) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:


a)A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely az épület külső arculatát megváltoztatja, az Önkormányzati Tervtanács (továbbiakban: ÖTT) javaslata alapján, az építésügyi hatóság engedélyével szabad végezni.

b)védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,

c)a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, illetve hiányuk esetén pótlandók,

d)a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszítéseket.

e)homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,

f)az épület homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írja elő,

g)a földszinti portál-kialakítás, ­-átalakítás csak az épület teljes homlokzatának egységes – tulajdonrész-határoktól független anyag- és színhasználat, nyílászáró geometria stb. – kezelésével engedélyezhető,

h)cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető,

i)felújítás, átalakítás esetén az építésügyi hatóság az önkormányzat költségeire az épületről érték-elemző, építészeti állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. A tanulmánykészítési kötelezettséget a tulajdonos felújítást, átalakítást megelőzően, de legalább 3 hónapon belül köteles végrehajtani.


(4)Védett épület, épületrész bontása csak a teljes műszaki és funkcionális avultság (rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanság) beálltával, a védettség megszüntetését követően, az Önkormányzati Tervtanács javaslata alapján engedélyezhető. A Tervtanács véleményét az épület tulajdonosa által elkészíttetett, az épületre vonatkozó felmérési- és fotódokumentáció alapján alakítja ki.


(5) A Főépítész gondoskodik a (4) bekezdésben megjelölt dokumentációk megőrzéséről, valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről, elsődlegesen muzeális értékeket kezelő szervezetek közreműködésével.  



(6) A védett, kis architektúrális elemek önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb, kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében:


a)törekedni kell a védett épületrészek eredeti helyén történő megtartására;

b)fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, azaz természetes helyén vagy helyzetében, de ha nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is!),

c)a hozzá kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell,

d)felújítás, átalakítás esetén az épülethez mért jelentőségéhez képest a tervezésnél és kivitelezésnél figyelembe kell venni.


(7) A természetes növény-egyedek csoportosulása, természeti és/vagy mesterséges képződményekkel való együttese, történeti és kultúr-környezeti szerepe mellett, vizuálisan oldja a város élettelen, mesterséges jellegét, illetve hosszantartó, igényes növény-kultúrát testesít meg. Védelmük – a természet általános védelmén túlmenően – feltétlenül fontos. Ennek érdekében a védelem alá helyezett egyedek esetében:


a)folyamatos, szakszerű kezelésükről,

b)az ártalmas környezeti hatásokkal szembeni védelmükről


a terület sajátságainak megfelelően kell gondoskodni.


(8) A védett növények kivágásához hatósági engedély szükséges, mely csak a növényzet biológiai pusztulása esetén adható ki. Pótlása azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel kötelező, ezt az engedélyező határozatban elő kell írni.


(9) A védett természeti emlékek, fajtájuknál, koruknál, megjelenésüknél, elhelyezkedésüknél fogva ritkaságnak tekinthető helyi értékkel bírnak. A város környezeti minőségét jelentősen növelik, szakszerű kezelésükről és védelmükről gondoskodni kell. A védett síremlékek, romemlékek, emlékművek a település történelmének, kultúrájának és művészetének olyan sajátos kifejezői, amelyek mindenki számára a hozzátartozók, illetve a társadalom kiemelkedő személyiségei iránti kegyelet és emlékezés megtestesítőiként, a múlttal való közvetlen kapcsolatot őrzik. Jókarbantartásukról, gondozásukról, szükség esetén védelmükről gondoskodni kell.


(10) Az e §-ban foglalt részletes előírások betartásával kapcsolatos vitás kérdésekben a városi főépítész vagy az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztése alapján a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság dönt.


A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása


4. §


(1)A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése hivatalból, vagy a védelem alá helyezendő értéknek, illetve a védelem tárgyának a tulajdonosa, kezelője által előterjesztett javaslat alapján kezdeményezhető. Ennek során:


a)a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,

b)a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) – amennyiben nem ő a kezdeményező – a kezdeményezésről külön értesíteni kell,

c)a védelem alá helyezésre irányuló kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


(2)A védelemről vagy annak megszüntetéséről való döntés a Képviselő-testület joga.


(3)A védetté nyilvánítást és a védelem megszüntetését a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:


a)az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, kezelőjét,

b)az építésügyi hatóságot

c)az illetékes földhivatalt

d)a műemlékvédelmi- illetve természet- és tájvédelmi hatóságot.


(4)A helyi védettségű értékekről a főépítész katasztert vezet, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékletét – szükség esetén – módosítani kell.


(5)A helyi védelem alá tartozó ingatlanokat, objektumokat, természeti értékeket a Helyi Építési Szabályzat függelékében, továbbá a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni.


(6)A védelem alatt álló területet, építményt, vagy természeti értéket az e célra rendszeresített, „Gyöngyös város védett értéke” szövegezésű táblával lehetőség szerint meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről és fenntartásáról a tulajdonos beleegyezésével az önkormányzat – pénzügyi lehetőségek függvényében – gondoskodik.


A helyi védelem tárgyai fenntartásának támogatása

5. §


(1)A védelem tárgyainak folyamatos állagmegóvása a tulajdonos, kezelő kötelessége. A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jókarbantartásának biztosításához, a természeti területek és emlékek kezeléséhez, védelmének biztosításához a tulajdonos kezdeményezheti az Önkormányzat támogatását.


(2)A Képviselő-testület – pénzügyi lehetőségek függvényében – évenként a költségvetésben az önkormányzati támogatásra keretet biztosít. A keret felhasználására a városi főépítész tesz javaslatot, amelyről a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság dönt.


(3) A költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható, amelynek együttes mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitelezési költség 30%-át, illetve lakóingatlan, közhasznú, kiemelten közhasznú szervezetek, valamint egyházak tulajdonában lévő, alaptevékenységüket szolgáló ingatlan esetében 50%-át.


(4) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság írja ki. A pályázatot a főépítészhez kell benyújtani. A pályázatok benyújtása folyamatosan történhet a tárgyév szeptember 30-ig. A támogatást az épület, építmény tulajdonosa (közös tulajdon esetén a társtulajdonos hozzájárulásával), használója (a tulajdonos hozzájárulásával) igényelheti.

(5) Támogatás adható:


a)városképi jelentőségű, védetté nyilvánított, felújításra, korszerűsítésre szoruló épületre, építményre vagy annak részére,

b)természeti értékek gondozására, kezelésére;

c)sírok, síremlékek felújítására;

d)tárgyév szeptember 30-át követően, a fentiek szerint benyújtott pályázatok elbírálása után a költségvetési keret fennmaradó részéből az országos védelem alatt álló, felújításra, korszerűsítésre szoruló műemlék épületre, építményre vagy annak részére


  (6)  Az elbírálásnál előnyben részesül:


a)lakás céljára szolgáló, zártsorú épületek esetében védelemre érdemes főhomlokzat felújítása;

b)a város védett területén fekvő pince, illetve borház felújítása (pl. homlokzati megjelenés, homlokzati nyílászárók);

c)nagy közönségforgalmat bonyolító épületek esetében (pl. kereskedelmi, szolgáltató épület stb.) védelemre érdemes homlokzat felújítása, belső terek rehabilitációját igénylő, de az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója.


(7) A pályázatok tartalmi követelményei:


a)a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám),

b)tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén),

c)a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület, építmény vagy a kezelendő természeti érték pontos megnevezése, címe, helyrajzi száma, történetének, állapotának rövid leírása)

d)fotók a munka elvégzését megelőző állapotról,

e)felújítási, korszerűsítési tervek rajzi és szöveges formában, építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős építési engedély, az építész tervdokumentáció és műszaki leírás a tervezett munkálatokról.

f)az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés,

g)a munka elkészültének tervezett határideje,

h)az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,

i)a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,

j)előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.


(8) A pályázatokat a főépítész előterjesztésében településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság bírálja el, valamint dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság alapján.

(9) Támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester – a hatályos előírások szerint – az alábbi tartalommal köt megállapodást.


a)A támogatás nyertesének megnevezése, lakcíme, székhelye, adóazonosítója,

b)a támogatott számlaszáma vagy címe (ahová a támogatás utalható),

c)a támogatási döntésről szóló határozat száma, a támogatás összege,

d)a felhasználás feltételei és határideje,

e)a munkálatok szakszerűségére, műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályok,

f)az elvégzett munka átvételének módja,

g)a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.


(10) A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázatban szereplő támogatott munkarész(ek) elkészült(ek).

(11) A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság végzi. A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről, és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.

5/A. §[1]

(1) Az Önkormányzat – pénzügyi lehetőségei függvényében, évente a költségvetésben biztosított előirányzat terhére - támogatásban részesítheti az önkormányzat közigazgatási területén elhelyezkedő műemléki védettségű ingatlan tulajdonosát, vagy az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultját a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén.


(2) A támogatásra az jogosult, aki a műemléki védettségű ingatlan után kivetett építményadó alanya, az építményadót az esedékesség időpontjáig maradéktalanul megfizette, egyéb helyi adótartozása – ideértve a pótlékot is – nincs, és igazolt módon legalább a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor esedékes építményadó összegét elérő mértékű felújítási, karbantartási munkát kíván elvégezni a műemléki védettségű ingatlanon. Nem jogosult a támogatásra, aki nem rendelkezik legalább a tervezett felújítás, karbantartás teljes összegének 30 %-át elérő önerővel. 


(3) A támogatás iránti kérelmet a Főépítészhez kell benyújtani.  A kérelemhez a Rendelet 5.§ (7) a) –g) és j) pontjaiban foglaltakon kívül csatolni kell:


a) igazolást arról, hogy a kérelmezőnek helyi adó tartozása nem áll fenn,

b) az önerő biztosításáról szóló nyilatkozatot, és annak igazolására szolgáló bizonylatot.


(4) A kérelmet évente legfeljebb 2 alkalommal lehet benyújtani, tárgyév április 15-ig, illetve október 15-ig.


(5) A támogatás elbírálásával, a szerződéskötéssel, a támogatás folyósításával és a műszaki tartalom visszaellenőrzésével kapcsolatosan a Rendelet 5. § (8)–(11) bekezdésében foglaltak az irányadók.


(6) A támogatás összege nem haladhatja meg az adott évi költségvetési rendeletben e célra jóváhagyott előirányzat összegét.


(7) A felújítási, illetve karbantartási munka megítélése szempontjából a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései az irányadók.


(8) Nem nyújtható támogatás arra a fejlesztési, karbantartási munkára vonatkozóan, amelyre a kérelmező az 5. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatásban részesült.

Helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartási terve

6. §


(1) A helyi védelem alá helyezett természeti értékek fenntartási tervét a 2. melléklet tartalmazza.


Záró rendelkezések

7. §


(1)E rendelet 2012. április 2-án lép hatályba.

(2)Hatályát veszti

a)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet,

b)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2000. (III.28.) önkormányzati rendelet,

c)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2001. (VI.25.) önkormányzati rendelet,

d)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelet,

e)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 49/2005. (X.24.) önkormányzati rendelet,

f)az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 32/1999. (X.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet.


Gyöngyös, 2012. március 30.




        

Faragó László s.k.                                          Dr. Kozma Katalin s.k.

        polgármester                                                           jegyző














A 16/2013.(X.25.) önkormányzati rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba.



[1] Beiktatta a 16/2013.(X.25.) önkormányzati rendelet.