Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2025. 01. 15 14:00Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
*A rendelet célja
1. §
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonára mint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény vagy Nvtv.) által meghatározott nemzeti vagyonra, valamint az önkormányzati vagyon hasznosítójára (használó, bérlő stb.), haszonélvezőjére, vagyonkezelőjére.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat vagyonába tartozó következő vagyonelemekre:
a) az Önkormányzat pénzvagyonára,
b)2 a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCL. törvény által meghatározott nemzeti adatvagyonra.
(3) E rendelet rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben jogszabály – ideértve az Önkormányzat rendeletét is – eltérően nem rendelkezik.
(4) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, haszonélvezetbe vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
(5) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak (pl. átlátható szervezet, többségi befolyás, közfeladat stb.) meghatározására az Nvtv. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) Az Önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, amelyet
a) törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (Nvtv. 5. § (3) bekezdés),
b) törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon]
c) törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg (Nvtv. 5. § (5) bekezdés).
(4)3 Az önkormányzati társulásba bevitt önkormányzati vagyont továbbra is az Önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény (vagyonszaporulat) azonban a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, amelyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vagyonleltár4
4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát, annak értékét és változásait az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett (felfektetett) vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) tartalmazza. Az érték nyilvántartásától el lehet tekintetni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
(2) A vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(3)5 Az önkormányzati vagyon nyilvántartására egyebekben a vonatkozó jogszabályi előírásokat – különösen az Nvtv. 10. §-a, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. §-a, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásait, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait – kell alkalmazni.
4/A. §6 (1) Az önkormányzati vagyont vagyonleltárban kell szerepeltetni:
a) törzsvagyon
A vagyongazdálkodás alapelvei
5. § (1) Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a – kötelező és önként vállalt – közfeladat ellátásának biztosítása. Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (Nvtv. 7. § (1) bekezdés)
(2)7 A felelős önkormányzati vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagvédelmi kötelezettség megszegésének.
(3) A vagyongazdálkodás alapelveire, illetve önkormányzati vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó további szabályok tekintetében az Nvtv. 6., 8-9. §-át kell alkalmazni.
Az önkormányzati vagyon kezelése, haszonélvezete
6. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelő kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek (szervezetek) lehetnek (Nvtv. értelmező rendelkezések 19. pont).
(2) A vagyonkezelő tevékenységért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
(3) Az vagyonkezelő szervezet köteles a rábízott önkormányzati vagyon állagát és értékét megőrizni, és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani (értékét növelni).
(4) A vagyonkezelői jog tartalmára, korlátaira vonatkozóan a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Ezen előírások által meghatározott keretek között a vagyonkezelő szervezet jogosult, illetve köteles az önkormányzati vagyon:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) bérbeadására és egyéb hasznosítására, a használat engedélyezésére,
c) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására,
d) közterheinek viselésére.
(5) Amennyiben a vagyonkezelő szervezet az Önkormányzat költségvetési szerve vagy az Önkormányzat intézménye (az irányítási jogokat az Önkormányzat gyakorolja), a vagyonkezelő szervezetet ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg. Egyéb vagyonkezelő szervezet esetében a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződéssel egyidejűleg dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről. Az ellenérték mértékét a kezelt önkormányzati vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenéséhez, valamint a kezelt vagyonnal összefüggésben a vagyonkezelőt megillető bevételhez igazodóan kell megállapítani. (Mötv. 109. § (4) bekezdés)
(6) Amennyiben a vagyonkezelő szervezet az Önkormányzat költségvetési szerve vagy az Önkormányzat intézménye, ezen szervezetek – mint önálló jogi személyek – saját nevükben, az Önkormányzat javára tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik.
(7) Amennyiben a vagyonkezelő szervezet az Önkormányzat költségvetési szerve vagy az Önkormányzat intézménye, ezen szervezetek az önkormányzati vagyon tekintetében – állagmegóvás jellegű mértéket meghaladó – beruházást, felújítást csak az Önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozott módon és keretekben tehetnek.
(8)8 A vagyonkezelő évente az Önkormányzat éves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz (zárszámadása) kapcsolódóan köteles számot adni a kezelésében lévő önkormányzati vagyon állapotáról, a beszámolóval érintett időszakban végzett esetleges felújításokról, beruházásról és az Mötv. által kötelezően előírt tartalék-képzésről és a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeket, illetve közvetlen költségeket és ráfordításokat tartalmazó elkülönített nyilvántartásról (Mötv. 109. § (6)-(7) bek.).
(9) Az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – bármikor ellenőrizheti az önkormányzati vagyon kezelésének jogszerűségét, a vagyonnal való gazdálkodást. A vagyonkezelő köteles tűrni a tulajdonosi ellenőrzést, illetve az ellenőrzés érdekében bármikor kötelezhető bármely közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
(10) Az önkormányzati vagyon haszonélvezetbe adására – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott előírások betartása mellett – a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Nvtv. 11. § (2)-(4) bek.).
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében hasznosításra vonatkozó szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel (szervezetekkel), az ott meghatározott feltételek mellett és korlátozásokkal köthető (Nvtv. 11. § (10) bek.). Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításba adásához – a törvény által előírt feltételek betartása mellett – a Képviselő-testület minősített többségi határozata szükséges.
(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (16) bekezdésében meghatározott kötelezően lefolytatandó versenyeztetésre vonatkozóan az e rendelet 1. mellékletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (17) bekezdésének b) pontja alkalmazásában – versenyeztetés mellőzése önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet részére történő hasznosításba adás esetén – önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni különösen a külön törvényben önkormányzati feladatként meghatározott feladattal megegyező tevékenységet folytató, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott civil szervezeteket (pl. sport, kultúra).
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meg kell határozni az önkormányzati vagyon hasznosításának ellenértékét, amelynek mértékéről a Képviselő-testület a hasznosításra vonatkozó szerződéssel egyidejűleg dönt. Az ellenérték mértékét az érintett önkormányzati vagyon hasznosításából elérhető várható bevételekhez, a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenéshez és a hasznosításba vevő által ellátandó közfeladat jellegéhez és mértékéhez igazodóan – figyelembe véve a helyben szokásos piaci viszonyokat – kell megállapítani.
(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (13) bekezdésének alkalmazásában – ingyenes hasznosításba adás – közfeladatnak kell tekintetni különösen a külön törvényben önkormányzati feladatként meghatározott feladattal megegyező tevékenység folytatását.
(6) A hasznosításba vevő tevékenységért a szervezet vezetője – természetes személy esetén maga a természetes személy – felel.
(7) A hasznosításba vevő köteles a rábízott önkormányzati vagyon állagát és értékét megőrizni, és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használni.
(8) A hasznosítási jog tartalmára, korlátaira vonatkozóan a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait kell alkalmazni (Nvtv. értelmező rendelkezés 4. pont, 11. § (10)-(18) bek.).
(9) A hasznosításba vevő évente az Önkormányzat éves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz (zárszámadásához) kapcsolódóan köteles számot adni a hasznosításában lévő önkormányzati vagyon állapotáról, a beszámolóval érintett időszakban végzett esetleges felújításokról, beruházásról, a hasznosításba vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételekről, illetve közvetlen költségekről és ráfordításokról.
(10) Az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – bármikor ellenőrizheti az önkormányzati vagyon hasznosításának jogszerűségét, a vagyonnal való gazdálkodást. A hasznosításba vevő köteles tűrni a tulajdonosi ellenőrzést, illetve az ellenőrzés érdekében bármikor kötelezhető bármely közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, hasznosításra vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
Vagyonkezelői jog létesítése, a vagyonkezelői jog gyakorlása és a vagyonkezelés ellenőrzése9
7/A. §10 (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában levő vagyon (2) bekezdésében meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével –vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jog létesíthető:
a) településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés,
b) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint,
c) víziközmű-szolgáltatás,
d) muzeális és kulturális feladatok,
e) oktatási feladatok
f)11 szociális feladatok
ellátásához szükséges vagyonra.
7/B. §12 (1) A vagyonkezelői jog létesítése visszterhesen vagy ingyenesen történhet.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai, és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kerül meghatározásra.
(3)13 A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb) alpontjaiban és c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(4) A vagyonkezelői jog visszterhességéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
7/C. §14 (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt a Képviselő-testület, akkor az ingatlanra bejegyezhető vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan értékbecslésében megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékekről szóló mindenkori hatályos törvény rendelkezései alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.
(2) A pályázat lebonyolítására a vagyonrendelet mellékletében meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, védművek és védelmi létesítmények esetén a sajátos védettség szempontjait, valamint az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét a pályázatnak tartalmaznia kell.
(3) Ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzése esetén a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges, a bejegyzésről a vagyonkezelői jog jogosultja gondoskodik a saját költségén.
7/D. §15 (1) A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
(5) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - köteles biztosítási szerződést kötni és az ellenértékét megfizetni.
(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer köteles, a tárgyévet követő év február 15.-ig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Képviselő-testületnek a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltatni, a vagyonkezelésről beszámolni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkentésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.
7/E. §16 (1)17 A vagyonkezelési szerződés tartalmazza:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,
b) a vagyonkezelő által igénybe vehető-e alvállalkozó,
c) a vagyonkezelésbe adott eszközök tételes listáját,
d) a gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,
e) a vagyonkezelői jog ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítékait,
i) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, valamint,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket,
k) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének módját.
(2) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni az ingatlan részét vagy egészét fenyegető veszélyről és a beállott kárról, a tudomására jutott minden olyan tényről, körülményről, amely a vagyon rendeltetésszerű használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a vagyon nagyobb mérvű romlásához vezethet.
(3) Az értesítés elmaradása vagy késedelme miatt bekövetkezett kárt, illetve költségnövekedést a vagyonkezelő köteles viselni. A vagyonkezelő felel minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű használat következménye.
(4) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a veszély elhárítására, a kár következményeinek megszüntetésére vagy enyhítésére a szükséges intézkedést megtegye, a veszély elhárításában, illetve enyhítésében lehetőségéhez mérten részt venni.
(5) A vagyonkezelő legalább az elszámolt értékcsökkenés mértékéig köteles gondoskodni a vagyonkezelésében lévő vagyon értékének, állagának megóvásáról, karbantartásáról.
(6) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnal, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 5 napon belüli, írásbeli jelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha
a) tulajdonosi szerkezete a nemzeti vagyonról szóló törvény előírási alapján megváltozik,
b) a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai alapján meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek.
(7) A vagyonkezelésbe adáskor, valamint vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyon birtokba adásáról és visszavételéről jegyzőkönyv kerül felvételre.
7/F. §18 (1) A vagyonkezelést, illetőleg a vagyonkezelési szerződésben foglaltak teljesülését a polgármester - az általa megbízott személyen/szerven (a továbbiakban: ellenőrzést végző) keresztül - a szerződésben foglaltaknak megfelelően évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A polgármester estenkénti ellenőrzést is elrendelhet.
(2)19 Az ellenőrzést végző feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata során az, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyon vagyonkezelését a nemzeti vagyonról, valamint az Mötv. és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e, továbbá feladata, hogy az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedést kezdeményezzen, valamint az ellenőrzési megállapításokra a vagyonkezelő által készített intézkedési terv végrehajtását ellenőrizze.
(3) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 munkanappal köteles az ellenőrzött vezetőjét értesíteni és köteles az ellenőrzés megkezdése előtt a megbízólevelét bemutatni.
(4) Az ellenőrzést végző jogosult az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt anyagokban betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamin az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.
(5) A vagyonkezelő köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, a kért adatokat, információkat szolgáltatni, valamint az adatokhoz, információkhoz való hozzáférést biztosítani. A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzésnél jelen lenni, és az ellenőrzés megállapításait megismerni, arra észrevételt tenni.
(6) A vizsgálatról az ellenőrzést végző köteles írásbeli jelentést készíteni és azt a polgármesternek átadni.
(7) A polgármester a Képviselő-testületet az azonnali intézkedést igénylő ügyben soron kívül, az intézkedést nem igénylő ügyekben évente - a költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan - tájékoztatja.
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
8. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek (szervezetek) részére, az ott meghatározott feltételek mellett és korlátozásokkal lehet (Nvtv. 13. § (1)-(2) bek.). Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy ellenérték fejében történő átruházásához – a törvény által előírt feltételek betartása mellett – a Képviselő-testület minősített többségi határozata szükséges.
(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezően lefolytatandó versenyeztetésre vonatkozóan az 1. mellékletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (4) bekezdésének b) pontja által előírt esetben – az ingyenesen átruházott önkormányzati vagyon tulajdonosának évente történő kötelező beszámolója a vagyon (célhoz kötött) hasznosításáról – az Önkormányzat a tulajdonost minden év január 31-ig felszólítja, hogy legkésőbb február 28-ig írásban számoljon be az átruházott vagyon (célhoz kötött) hasznosításáról. Az Önkormányzatnak ezen felszólítási, illetve a tulajdonosnak ezen beszámolási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (4) bekezdésének a) pontjában előírt elidegenítési tilalom – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – törlésre nem kerül az ingatlan-nyilvántartásból.
(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szerződésben minden esetben rögzíteni kell az érintett vagyon forgalmi értékét abból a célból, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdésében meghatározott eset előállása esetére előírt nemteljesítési kötbér összege pontosan meghatározható legyen.
(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdésében meghatározott esetben annak megállapítására, hogy az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tett eleget, kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A jogsértő állapotot megállapító ezen képviselő-testületi határozatban meg kell határozni, hogy
a) a tulajdonjogot megszerző fél a jogsértő állapotot mely határidőig köteles megszüntetni,
b) a jogsértő állapot megszüntetésére kiszabott határidő elmulasztása esetén az Önkormányzat részéről 15 napon belül fel kell szólítani a tulajdonjogot megszerző felet, hogy az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a törvény által előírt kamatokkal növelt összegét legkésőbb 30 napon belül fizesse meg.
(6)20 A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdése szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett – az érintett átruházott önkormányzati vagyon jellege, értéke, az iránta felmerülő esetleges újbóli szükséglet, valamint a tulajdonjogot megszerző fél vélelmezhető fizetőképességének mérlegelése alapján – a Képviselő-testület dönthet a tulajdonjog átruházást eredményező szerződés elállásáról is. Ebben az esetben az elállási nyilatkozatot haladéktalanul meg kell küldeni a tulajdonjogot megszerző személy részére. A nyilatkozat kézbesítésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az elállási nyilatkozat kézbesítését – illetve a kézbesítési vélelem beálltát – követően haladéktalanul intézkedni kell az elállás jogkövetkezményeinek – azaz az átadásról szóló szerződést megelőző eredeti állapot helyreállításának – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(7) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (11) bekezdésében meghatározott, az átadott volt önkormányzati vagyon megterheléséhez történő hozzájárulást a Képviselő-testület akkor köteles megadni, ha az átruházott vagyon fejlesztése, korszerűsítése, felújítása, illetve az érintett állami vagy európai uniós támogatás felhasználása közvetlenül vagy közvetve Marcali város érdekét vagy általában közérdeket szolgál. Egyéb esetekben a Képviselő-testület az eset összes körülményét mérlegelve jogosult megadni vagy megtagadni a megterheléshez történő hozzájárulást.
Az önkormányzati vagyon ellenértéke megfizetésével kapcsolatos speciális szabályok
9. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az Önkormányzat készpénzt, illetve – külön Képviselő-testületi jóváhagyással – csereingatlant, értékpapírt, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásával összefüggő és egy éven belül szükségessé váló felajánlott szolgáltatást, továbbá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges és egy éven belül hasznosítható felajánlott tárgyi eszközt fogadhat el.
(2) Szolgáltatás és tárgyi eszköz felajánlása esetén azok értékét a piacon található azonos vagy hasonló szolgáltatás vagy tárgyi eszközök értékéről szóló megbízható adatok (pl. bekért árajánlatok, piacon elismert szolgáltatók internetes honlapján található árak stb.), vagy független értékbecslő által készített értékbecslés alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az ügylet értéke a kettőmillió forintot meghaladja, részletfizetést, fizetési haladékot, kizárólag a Képviselő-testület engedélyezhet.
A forgalomképtelen vagyonnal kapcsolatos rendelkezések
10. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint e rendelet 3. mellékletét21 képező vagyonnyilvántartás határozza meg. E rendelet 3. mellékletében22 meghatározott, törvény által forgalomképtelennek nem minősített vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonnak kell tekinteni.
(2) A forgalomképtelen vagyon egy évet meg nem haladó hasznosításáról a Polgármester, az egy évet meghaladó hasznosításáról a Képviselő-testület – egyszerű többséggel – dönt.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát átengedő koncessziós pályázat kiírásáról, illetve koncessziós/közszolgálati szerződés megkötéséről – amennyiben az adott pályázati kiírás, illetve szerződés forgalomképtelen törzsvagyont is érint – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4)23 Amennyiben egy forgalomképtelen vagyontárgy már nem közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyontárgy üzleti (forgalomképes) vagyonná történő minősítéséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. (Nvtv. 7. § (2) bek.).
(5)24 A forgalomképtelen vagyon körébe tartozó ingatlan üzleti (forgalomképes) vagyonná történő átminősítéséről szóló képviselő-testületi döntés előkészítéseként meg kell vizsgálni
a) a forgalomképtelen ingatlan jellegét, besorolását, nyilvántartott és forgalmi (piaci) értékét,
b) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásának lehetőségét, kérdéseit az adott forgalomképtelen ingatlant érintően,
c) az esetleges értékesítés előnyeit és hátrányait, különösen az adott ingatlan működtetési, fenntartási költségeinek, illetve esetleges hasznosításából származó bevételek lehetőségének vizsgálatával.
(6)25 Az üzleti (forgalomképes) vagyon körébe átsorolt ingatlanok értékesítéséről az üzleti (forgalomképes) vagyonnal kapcsolatos eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.
A korlátozottan forgalomképes vagyonnal kapcsolatos rendelkezések
11. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint e rendelet 4. mellékletét26 képező vagyonnyilvántartás határozza meg.
(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat egy évet meg nem haladóan hasznosításba adhatja, az egy évet meghaladó hasznosításról, amennyiben a hasznosításba adandó vagyontárgy értéke nem haladja meg az ötmillió forintot, a Polgármester, azt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület jogosult – egyszerű többséggel – dönteni.
(3) Az érték meghatározásánál az érintett vagyonkezelő által – piackutatással alátámasztott – forgalmi értékre vonatkozó javaslatát kell irányadónak tekinteni.
(4) Amennyiben egy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy már nem közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, a Képviselő-testület köteles haladéktalanul döntést hozni az érintett vagyontárgy üzleti (forgalomképes) vagyonná történő minősítéséről (Nvtv. 5. § (6) bek.).
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlan üzleti (forgalomképes) vagyonná történő átminősítéséről szóló képviselő-testületi döntés előkészítéseként meg kell vizsgálni
d) a korlátozottan forgalomképes ingatlan jellegét, besorolását, nyilvántartott és forgalmi (piaci) értékét,
e) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásának lehetőségét, kérdéseit az adott korlátozottan forgalomképes ingatlant érintően,
f) az esetleges értékesítés előnyeit és hátrányait, különösen az adott ingatlan működtetési, fenntartási költségeinek, illetve esetleges hasznosításából származó bevételek lehetőségének vizsgálatával.
(6) Az üzleti (forgalomképes) vagyon körébe átsorolt ingatlanok értékesítéséről az üzleti (forgalomképes) vagyonnal kapcsolatos eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát átengedő koncessziós pályázat kiírásáról, illetve koncessziós/közszolgálati szerződés megkötéséről – amennyiben az adott pályázati kiírás, illetve szerződés korlátozottan forgalomképes törzsvagyont is érint – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
Az üzleti (forgalomképes) vagyonnal kapcsolatos rendelkezések
12. § (1) Az Önkormányzat üzleti (forgalomképes) vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint e rendelet 5. mellékletét27 képező vagyonnyilvántartás határozza meg.
(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő üzleti vagyontárgyat egy évet meg nem haladóan hasznosításba adhatja, az egy évet meghaladó hasznosításról, amennyiben a hasznosításba adandó vagyontárgy értéke nem haladja meg az ötmillió forintot, a Polgármester, azt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület jogosult – egyszerű többséggel – dönteni.
(3) Az érték meghatározásánál az érintett vagyonkezelő által – piackutatással alátámasztott – forgalmi értékre vonatkozó javaslatát kell irányadónak tekinteni.
(4)28 A kettőmillió forintot meg nem haladó értékű belterületi és külterületi beépítetlen telek, egyéb föld átruházásáról a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) dönt.
(5) Az egymillió forint egyedi értéknél kisebb értékű ingó átruházásáról, cseréjéről a vagyonkezelő, egymillió forint feletti ingó esetén a Polgármester dönt.
(6) A Képviselő-testület eseti döntéssel az üzleti vagyon értékesítésére vonatkozó döntési jogát átruházhatja a gazdasági ügyekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező önkormányzati bizottságára vagy a Polgármesterre. Ez esetben e rendeletnek a pályázati eljárás szabályairól szóló 1. mellékletében meghatározott képviselő-testületi feladatokat a felhatalmazott látja el.
Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos egyes tulajdonosi feladatok ellátása
13. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása során felmerülő egyes feladatokat (igazgatási, előkészítési és a döntés végrehajtása során felmerülő feladatok) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal látja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:
a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése,
b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése,
c) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése,
d) a Képviselő-testület, a bizottságok, a Polgármester által kiírt pályázatok lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése,
e) szerződések előkészítése.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, illetve a képviselet jogot – szerződés vagy meghatalmazás alapján – ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak képviselője gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonos-társakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.
(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve képviselő a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.
Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
14. § (1)29 A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság, valamint Marcali Város Polgármestere gyakorolja.
(2) Az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet előírásai szerint ruházza át.
(3) Az önkormányzati tulajdonrésszel (társasági részesedéssel) működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a Polgármester) látja el.
A kártérítéssel és kártalanítással kapcsolatos jognyilatkozatok
15. §30 (1) Az Önkormányzat által a törvényben meghatározott feladatai ellátása körében okozott kár megtérítésével összefüggésben a károsult által tett egyezségi ajánlat elfogadásáról a – Pénzügyi Bizottság egyetértő javaslata alapján 2 millió Ft értékhatárig – a Polgármester dönt.
(2) A Pénzügyi Bizottság előző bekezdés szerinti határozata meghozatalához szakértőt vehet igénybe. A szakértő költsége az Önkormányzat költségvetését terheli. A szakértőre vonatkozó előírások tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos egyéb jognyilatkozatok
16. § (1) Az Önkormányzat vagyona tekintetében az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére – így különösen a tulajdonosi, elővásárlási jog gyakorlása, vagyonértékű jog alapítása és megszűntetése, ingó- és ingatlan vagyontárgy megterhelése, kezességvállalás, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár rendezés, jelzálogjog törlése, elidegenítési tilalom törlése, beépítési kötelezettség meghosszabbítása – a Polgármester jogosult.
(2) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban meglévő tagsági joga és részesedése vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat – értékhatárra tekintet nélkül – a Polgármester gyakorolja.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben az Önkormányzatot a Polgármester, akadályoztatása esetén a Polgármester által megbízott személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét.
(4) Amennyiben a vonatkozó jogszabályok vagy az Önkormányzat által megkötött szerződések rendelkezései alapján az adott jogügylet érvényes és hatályos létrejöttéhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, e hozzájárulás beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
17. § (1) Az Önkormányzat követeléséről lemondani, tartozást elengedni a következő esetekben lehet:
a) csődegyezség keretében,
b) felszámolási eljárásban kötött egyezség keretében,
c) bíróság vagy közigazgatási hatóság által jóváhagyott egyezség keretében,
d) ha a követelés igazolhatóan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életvitelét igazolhatóan számottevően ellehetetlenítené vagy létfenntartását veszélyeztetné, így különösen, ha kiskorú gyermekei lakás nélkül maradnának, vagy a kötelezett személy tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,
f) a kötelezett igazolhatóan nem lelhető fel,
g)31 az Mötv. és más jogszabályok által meghatározott közérdekű cél esetén, ha a követelésről lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és a követelés lemondásával nyújtott előny nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésének, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet előírásaival.
(2) A követelés elengedésére jogosult köteles megvizsgálni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: természetes személy kötelezett esetén jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyekkel, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozókkal kapcsolatos iratok, stb. A rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok széleskörű mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás, a tartozás elengedés kérdésében dönteni.
(3) Követelésről az önkormányzati bizottság vagy – a Polgármester kezdeményezésére – a Képviselő-testület minősített többségi határozattal (döntéssel) mondhat le.
(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(5) A Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés fejében az Önkormányzat számára hasznosítható és pénzben kifejezhető értéket képező szolgáltatás teljesítésében. Részletfizetésről szóló vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).
A felajánlott vagyon elfogadása
18. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a vagyonkezelő részére történik, a felajánlás Képviselő-testület részéről történő elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozatának beszerzése. A vagyonkezelő arról köteles nyilatkozni, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. A Képviselő-testületet a felajánlott vagyon elfogadásáról szóló döntése során a vagyonkezelő nyilatkozata nem köti.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.
(4)32 Nem ingyenes vagyonfelajánlás esetén minden esetben vizsgálni kell a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 98. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint a 114. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek megvalósulását.
Eljárási szabályok
19. § (1) Az önkormányzati vagyon átruházását, vagyonkezelésbe adását, hasznosítását vagy – felajánlás alapján történő – megszerzését a
a) a Képviselő-testület,
b) a települési képviselő(k),
c) az önkormányzati bizottság(ok) vagy
d) a Polgármester
kezdeményezheti.
(3) Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a Képviselő-testület által, az e rendelet 1. mellékletében meghatározott eljárásrendben megindított (kiírt) versenyeztetés (pályázati eljárás) útján történik.
(4)33 A Képviselő-testület a pályázat kiírásának jogosultságát bármely – a Képviselő-testület által, az ügy összes körülményét tekintve egyszerűnek ítélt – ügyben, egyedi határozattal a Pénzügyi Bizottságra, vagy a Polgármesterre ruházhatja át.
(5)34 A Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság vagy a Polgármester dönthet úgy, hogy a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatár alatti vagyon értékesítésére, illetve időtartamot meg nem haladó hasznosításra – a vagyontárgy jellegére, egyéb körülményre – tekintettel pályázatot ír ki.
(6) A pályázati rendszer nem terjed ki
a)35 huszonöt millió36 forint egyedi érték alatti ingatlanra, négymillió forint alatti ingó és más forgalomképes vagyon értékesítésére, 10 évet meg nem haladó tartós hasznosítása esetére,
b) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására,
c) kisajátítás esetében csereingatlan biztosítására,
d) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzésének hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek kiegészítéseket,
e) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,
f) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására,
g) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére,
h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott civil szervezetek helyiség igényének kielégítésére,
i) ha az ingatlan (helyiség) hasznosítása közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladatot vagy más önkormányzati feladat ellátását szolgálja, és e feladatellátás érdekében az Önkormányzat feladat átvételére a hasznosításba vevő személy (szervezet) és az Önkormányzat között megállapodás jön létre,
j) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási jogosultsággal rendelkező részére történő értékesítés során,
k) az állam, másik helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ezek költségvetési szerve vagy intézménye, az állam és/vagy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére, vagy az Önkormányzat feladatát feladatellátási megállapodás alapján ellátó szervezet vagy személy részére történő – az Önkormányzat számára feleslegessé váló, de használható – ingóság ellenértékkel vagy ellenérték nélküli átadására,
l) a törvény által előírt esetekben az ingyenes átruházás vagy hasznosításba adás esetére.
Záró rendelkezések
20. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik. Az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.
21. § (1)37
(2)38
22. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 12/2004. (IV. 23.) önkormányzati rendelet.
(2) E rendelet 21. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 2013. január 1-én hatályát veszti.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet
1. Az önkormányzati vagyon átruházására, hasznosítására irányuló pályázatot külön íven kiállított hirdetményben az önkormányzat honlapján közzé kell tenni (meghirdetés), továbbá ki kell függeszteni az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtáblájára legalább 15 napra.
2. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására előírt határnap között rendelkezésre álló idő ne legyen rövidebb 15 napnál.
3. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, több forduló esetén a fordulók számát, a második fordulóban ajánlatra felhívott pályázók keretszámát,
c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését,
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos határidejét,
e) a pályázatra vonatkozó kérdés-feltevés, az esetleges további információszerzés módját és határidejét,
f) részletes pályázati kiírás vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átadásának helyét, módját és határidejét,
4. A részletes pályázati felhívásnak – az előző pontban foglaltakon túl – tartalmaznia kell:
a) hasznosításra kiírt pályázat esetén a vagyontárgy(ak) forgalmi értékét,
b) szükség esetén a pályázati biztosíték értékét és nyújtásának módját, határidejét,
c) az ajánlati kötöttség kezdeti időpontját és minimális időtartamát,
d) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik pályázóval se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
e) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,
f) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,
g) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét,
h) az elbírálás (értékelés) szempontjait.
5. Ingatlan esetén a pályázat kiírásával egyidejűleg meg kell határozni egy konkrét időpontot a helyszíni megtekintésre, amelynek a pályázat benyújtására meghatározott határnapot legalább 5 nappal meg kell előznie.
6. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetőleg a megküldött szerződés-tervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
7. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni. A nyertesként kihirdetett pályázat tartalma közérdekből nyilvános adatnak minősül, kivéve a pályázó által a pályázatban külön megjelölt olyan adatok, amelyek üzleti titokként kezelendőek.
8. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
9. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban részt vevő személy számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
A pályázati biztosíték
10. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, amelyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kell az önkormányzat megjelölt számlaszámára átutalni.
11. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követően – az alábbi pontban megfogalmazott kivételektől eltekintve – haladéktalanul vissza kell juttatni a pályázó részére.
12. A biztosíték nem jár vissza, ha:
a) a pályázati kiírás szerint az a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonja,
c) a szerződés megkötése a pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
A pályázati felhívás visszavonása
13. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
14. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
15. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró köteles a pályázónak a teljesített pályázati biztosítékot visszafizetni.
16. Az pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetőleg egy alkalommal módosíthatja.
17. Az pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
Az ajánlat
18. Az pályázók ajánlataikat cégszerű aláírással (magánszemély esetén hiteles aláírással), zárt borítékban, az adott pályázatra utaló és a „felbontani tilos” jelzéssel, személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.
19. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a megajánlott ellenszolgáltatás összegére,
d) a fizetés módjára és időpontjára,
e) az ajánlati kötöttségre,
f) ingatlan esetén a megtekintett állapot ismeretében történő ajánlattételre, vagy a megtekintés elutasítására,
g) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra vonatkozóan, valamint,
h) nyilatkoznia kell arról, hozzájárul-e, hogy az általa benyújtott pályázat tartalmát – nyertessége esetén – a többi pályázó megismerje.
20. Amennyiben a pályázati felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a megjelölt határidőben és módon rendelkezésre bocsátotta.
Az ajánlatok benyújtása, bontása
21. A pontos határidőre beérkezett pályázatok felbontásán a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
22. Az pályázó meghatalmazottja köteles igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.
23. A benyújtott pályázatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét) és a megajánlott ajánlati feltételeket (ár stb.).
A pályázatok értékelése, elbírálása
24. A benyújtott ajánlatokat a Pénzügyi Bizottság – a pályázati felhívásban előírt bírálati/értékelési szempontok, valamint az egyéb kiírt feltételek tüzetes vizsgálata alapján – véleményezi és a kiíró részéről eljáró szervnek (Képviselő-testület, Polgármester) az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tesz.
25. A pályázat eredményéről, a szerződés megkötéséről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt.
26. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személyeket, illetve az esetlegesen felkért szakértőket összeférhetetlenségi és titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének, elbírálásának céljára használhatják fel.
27. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személy, illetőleg annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott személy,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
e) az, aki tulajdonos, résztulajdonos, tag, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, könyvvizsgáló olyan gazdasági társaságban, melynek a pályázó a tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,
f) egyéb módon nem várható el tőle elfogulatlan, részlehajlás nélküli elbírálás.
28. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.
29.39 Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Jogi, Ügyrendi és Civil Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.
30. Az ajánlatok felbontását követően felvilágosítás kérhető annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, elbírálása, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csupán azok értelmezését szolgálhatja.
31. A pályázó egy alkalommal hiánypótlásra hívható fel, amennyiben ajánlata nem tartalmazza a pályázati felhívásban, és e rendeletben előírtakat, valamint a szükséges nyilatkozatokat.
32. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban és e rendeletben foglalt követelményeknek.
33. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg e rendeletben foglalt feltételeknek.
34. Eredménytelen a pályázati kiírás, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy a beküldött ajánlatok a pályázati kiírás szempontjai alapján nem értékelhetők,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy más – a pályázatra vonatkozó – előírásnak,
c) az ajánlat tartalma, vagy az abban megjelölt ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól, illetve
d) a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
35. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
36. A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi pályázóval.
A szerződés megkötése
37. A pályázati eljárás eredményeként – az alábbi 43-44. pontban foglalt kivétellel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, amely a pályázati kiírás nyerteseként került kihirdetésre.
38. A szerződést a pályázat eredményének közlésétől számított 15 napon belül kell megkötni.
39. A pályázati biztosítékot a vételár/hasznosítási ellenérték összegébe be kell számítani.
40.40 Adásvétel esetén a fizetés határideje legkésőbb a szerződés aláírását követő 15. nap. Ennél hosszabb határidőt ötmillió forint értékhatárig a Pénzügyi Bizottság, ezen összeghatárt meghaladóan a Képviselő-testület engedélyezhet, ha a pályázó ajánlatában részletfizetési lehetőséget kért, és a kiíró részéről ennek ismeretében került kihirdetésre a pályázat nyertesének.
41. Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyv szerinti mindenkori kamatot kell felszámolni.
42. Fizetési késedelem esetén – ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – az Önkormányzat mint eladó a Polgári Törvénykönyv, illetőleg – annak felhatalmazása alapján – egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.
43. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
44. A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval kizárólag akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás arra lehetőséget adott és:
a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt pályázót erről külön értesítették, továbbá,
b) a szerződésnek a kiíró részéről – az előző pontban meghatározott okok miatt – történő felmondáskor/elálláskor elállásakor a pályázat eredményhirdetésétől számított 6 hónap még nem telt el.
Egyebek
45. Amennyiben jelen mellékletben történő eljárásrend szerint egy adott önkormányzati vagyontárgy vonatkozásában hat hónapon belül két ízben is pályázati kiírásra kerül sor, és mindkettő pályázati kiírás eredménytelenséggel zárul (lásd a fenti 34. pontot), ebben az esetben ha a második pályázati kiírás eredménytelenségét megállapító döntést követő újabb hat hónapon belül az adott vagyontárgy átruházására/hasznosításba vételére a Képviselő-testület által elfogadható ajánlat érkezik, akkor jelen melléklet szerinti pályázati eljárás (versenyeztetés) mellőzhető, és az ajánlatot tevő személy (szervezet) számára a szerződés odaítélhető. – A versenyeztetés jelen pont szerint történő mellőzését úgy kell tekintetni, hogy a kötelezően előírt versenyeztetés az adott vagyontárgy vonatkozásában megtörtént.
2. melléklet41
A bevezető a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az alcímet Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022.(VI.16.) önkormányzati rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte 2022. június 17. napjával.
A 2. § (2) bekezdés b) pontja a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A címet módosította 8/2013. (V.10.) önkormányzati rendelet 1. §- a, hatályos 2013. május 10- étől
A 4. § (3) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta a 8/2013. (V.10.) önkrományzati rendelet 2. §- a, hatályos 2013. május 10- étől
Az 5. § (2) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (8) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
A 7/A. § (2) bekezdés f) pontját a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
A 7/B. § (3) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
A 7/E. § (1) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 19/2016.(VI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. június 18-tól.
A 7/F. § (2) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 8/2013. (V.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2013. május 10- étől
Módosította: 8/2013. (V.10.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2013. május 10- étől
Beiktatta a 18/2013.(IX.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. szeptember 20-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Beiktatta a 18/2013.(IX.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. szeptember 20-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Beiktatta a 18/2013.(IX.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. szeptember 20-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Módosította: 8/2013. (V.10.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos: 2013. május 10- étől
Módosította: 8/2013. (V.10.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése, hatályos: 2013. május 10- étől
A 12. § (4) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés g) pontja a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (6) bekezdés a) pontja a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.
Módosította: 10/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. §- a.
Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése, hatálytalan 2013. január 1- jétől
Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése, hatálytalan 2013. január 1- jétől
Az 1. melléklet 29. pontja a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 40. pontja a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése, hatálytalan 2013. január 1- jétől
Megállapította: 24/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. szeptember 26-án 15 órától A 3. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: 10/2020. (III. 10.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. március 11-től A 4. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította: 10/2020. (III. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2020. március 11-től Az 5. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.