1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata – továbbiakban: Önkormányzat – tulajdonában álló

(2) E rendelet hatálya – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott azon vagyonelemekre is, amelyek vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelőnek átadásra kerültek.

(3) Bérbeadás tekintetében kiterjed továbbá a rendelet hatálya azokra a vagyonelemekre is, amelyek az Önkormányzat vagy szervei kezelésében vannak vagy kezelésébe kerülnek, de tulajdonjoguk nem tisztázott, a tulajdon tárgyában való jogerős döntésig.

(4) Nem terjed ki e rendelet hatálya

(5)⁵ A (4) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletek által nem szabályozott, de az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő esetekben – eltérő rendelkezés hiányában – e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) E rendelet alkalmazása során:

3. § Az önkormányzati vagyon fogalmát és tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény - továbbiakban Vagyon tv. - határozza meg.

4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyon körét a Vagyon tv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2)¹¹ A forgalomképtelen ingatlan törzsvagyon tárgyainak körét az 1. melléklet tartalmazza. Forgalomképtelennek minősülő vagyonelem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként nem kerül minősítésre.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak körébe tartozik:

(2)¹² A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonelemek körét a 2. melléklet tartalmazza.

6. §¹³ Forgalomképes vagyon (üzleti vagyon) mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete – továbbiakban: Képviselő-testület – rendelettel dönt:

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdése szerinti jogát:

8. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyonkimutatás az Önkormányzat és intézményei a költségvetési év zárónapján meglévő saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) tartalmazza.

(2) A vagyonkimutatást az éves költségvetési zárszámadáshoz kell csatolni.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása magában foglalja a vagyontárgy birtoklásával, használatával, hasznainak szedésével és a vagyontárgy feletti rendelkezéssel (elidegenítésével, megterhelésével és más módon való hasznosításával) kapcsolatos, a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét, kötelezettségek vállalását.

(3) A tulajdonosi jogokat

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyonának kezelésével a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet szabályai szerint intézményt, gazdálkodó szervezetet is megbízhat. A vagyonkezelő, illetve vagyonhasználó a vele kötött szerződés tartalma szerint átruházott tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja és teljesíti a szerződésben meghatározott, a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

(5) Vis maior esetében, a krízis szállón történő elhelyezésről a polgármester dönt, de ebben az esetben a szerződés időtartama 90 napnál hosszabb nem lehet. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén, vagy ha a döntésre egyébként bizottság illetékes, az illetékes bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatja.

(6) A tulajdonosi jogok gyakorlása során hozott döntések előkészítésére a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel az Önkormányzat Szmsz-ének az előterjesztésekre vonatkozó szabályait, továbbá az adott kérdés eldöntésére hatáskörrel rendelkező bizottság ügyrendjének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) A tulajdonos képviseletében a tulajdonosi jogok gyakorlója az e rendelettel hatáskörébe utalt tulajdonosi jogosítványokat önállóan gyakorolja az alábbiak szerint:

11. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint nyilvántartási értéken, értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat és üzletrészeket névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítése, cseréje, más jellegű hasznosítása, megterhelése, zálogba adása esetén, a döntést megelőzően az adott vagyontárgy (piaci) forgalmi értékét:

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést, illetve más jellegű hasznosítást megelőzően készült értékbecslés vagy üzleti értékelés – ha az egy évnél nem régebbi –, a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó hatáskört az adott vagyontárgyra vonatkozó hasznosítás szerződéses értéke és a hasznosítás időtartama határozza meg.

(5) Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a hasznosítási szerződés érvényességéhez a szerződés értéke alapján hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogok gyakorlója köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jog gyakorlójának hozzájárulását beszerezni.

(6) A rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétes, ezért érvénytelen az a szerződés, amely – a tulajdonosi jogok gyakorlójának a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése, hasznosítása, megterhelése útján – a tényleges döntésre jogosult joggyakorlótól az e rendelet szerinti hatáskört elvonja.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított keret terhére történhet. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére a vagyontárgy értéke szerinti hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult.

11/A. §¹⁶ Ingatlan vagyon tulajdonjogának megszerzése esetén a döntést megelőzően az adott vagyontárgy (piaci) forgalmi értékét a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár alapján kell meghatározni.

12. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon kezelőinek körét a Vagyon tv. 3. § (1) bekezdés 19. pontja határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelők a gazdálkodásra átvett önkormányzati vagyonnal jelen rendelet és a vonatkozó jogszabályok, valamint a velük kötött szerződés keretei között önállóan gazdálkodnak.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelők kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő kötelezettségeket.

(4) Ha az önkormányzati vagyon kezelésére létrehozott gazdasági társaság alapító okirata vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a társaság a Képviselő-testület engedélyével alapíthat az Önkormányzat által kezelésébe adott vagyont érintő gazdasági társaságot és szerezhet meg gazdasági társaságban érdekeltséget.

13. § (1)¹⁷ A Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. ellátja

(2) Az (1) bekezdésekben megjelölt feladatok ellátásának feltételeit, az Önkormányzat és a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. együttműködésének részleteit az Önkormányzat és a Városgazda XVIII. kerületi Nonprofit Zrt. között megállapodásban kell rögzíteni.

14. §¹⁸ (1) A Képviselő-testület közfeladat átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakra a Vagyon tv. és az Mötv. szabályai alapján vagyonkezelői jogot létesíthet. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy vagyonkezelésbe adása 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján történhet.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy ingyenesen kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján közfeladat ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(4) A vagyonkezelői jog pályázat útján történő létesítéséhez a VI. fejezetben foglalt versenyszabályokat kell alkalmazni. A pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően a Képviselő-testület határoz.

15. § (1)¹⁹ A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a rábízott önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2)²⁰ A vagyonkezelő az Áht.-ban, a Vagyon tv.-ben, az Mötv.-ben és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) előírt kötelezettségeken túl köteles

(3) A vagyonkezelői jog esetleges ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

(4) A vagyonkezelő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az Önkormányzat írásos hozzájárulását is.

(5) ²¹A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyonnyilvántartásban fel kell tüntetni ennek tényét, a vagyonkezelő éves beszámolója alapján az átadott tárgyi eszközök értékében bekövetkezett változásokat át kell vezetni. A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előírt feltételek érvényesülését. A beszámolót a Településfejlesztési ésTulajdonosi Bizottság fogadja el.

16. § (1) Az Önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását évente, az alábbiak szerint ellenőrzi:

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő megfelelően gondoskodott

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az Önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

17. §²² Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedését a Vagyon tv. 13. § (3) bekezdése és a Mötv. 42. § 16. pontja és az Mötv. 108. § (2)-(5) bekezdése szabályozza.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát – amennyiben a vagyontárgy értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg – kedvezményesen átengedni csak az alábbi jogosultak részére az alábbi feltételek fennállása esetén lehet:

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tulajdonjog kedvezményes átengedéséről

(3) A (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló részletfizetést az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben, illetve az (1) bekezdésben meghatározott mértékektől eltérő mértékben is engedélyezhet önkormányzati érdekből vagy különös méltánylást érdemlő esetben.

(4) Részletfizetés esetén a megállapított törlesztési részletekben érvényesíteni kell a szerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.

19. § (1) Az önkormányzati vagyon használati jogát közfeladat ellátása céljából, az ehhez szükséges mértékben ingyenesen átengedni csak az alábbi szervezetek számára lehet:

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes használatának átengedése tárgyában kötött szerződésben az átadott önkormányzati vagyon használatára vonatkozó éves beszámolási kötelezettséget kell előírni.

20. §²⁶²⁷ (1) Az önkormányzati vagyont kedvezményesen bérbe adni csak az Önkormányzat érdekkörébe tartozó cél megvalósulása esetén (pl. közművelődés-, sport-, környezetvédelem) a bérleti díj maximum 50%-kal történő csökkentésével lehet.

(2)²⁸ A vagyon használati jogának ingyenes átengedéséről és a kedvezményes bérbe adásról - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - a Képviselő-testület dönt.

(3) A vagyon használati jogának ingyenes átengedéséről és a kedvezményes bérbe adásról -amennyiben jogszabály, alapító okirat, vagyonkezelési, hasznosításra, üzemeltetésre vonatkozó szerződés másként nem rendelkezik, ha a hasznosítás időtartama 3 hónapnál nem hosszabb - a 26. § (4) bekezdésében foglalt esetekben a tulajdonosi joggyakorlók előzetes javaslata alapján – a polgármester dönt.

(4)²⁹ A korábban vagy jelenleg önkormányzat által működtetett vagy fenntartott költségvetési szervek által alapított alapítványok és egyéb civil szervezetek - amennyiben a Vagyon tv. 11. § (13) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelnek – számára a Vagyon tv. 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyak székhelyként történő, a vagyontárgy székhelyhasználathoz szükséges mértéket meg nem haladó mértékű, határozatlan idejű ingyenes használatba adásáról a polgármester dönt. Az ezen döntés alapján kötött, használattal kapcsolatos szerződést - amennyiben magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik - a használatba adó 15 napra felmondhatja.

(5)³⁰ A Vagyon tv. 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyak az önkormányzati képviselők részére képviselői mandátumuk idejére – az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról, költségtérítéséről, valamint a bizottsági tagok és a tanácsnokok díjazásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően – a polgármester – vagyonkezelői joggal érintett vagyontárgy esetében a vagyonkezelő – döntése alapján térítésmentesen hasznosíthatóak.

21. §³¹ Amennyiben a tulajdonos a tulajdonjogáról az Önkormányzat javára ingyenesen lemond, annak elfogadásáról,

(1)³² amennyiben a tulajdonos az állam vagy másik helyi önkormányzat, a Képviselő-testület dönt.

(2) amennyiben a tulajdonos nem másik helyi önkormányzat

22. § (1) A közép- és hosszú távú „Vagyongazdálkodási tervet” a Képviselő-testület alkotja meg.

(2) A Vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására – ezen belül értékesítésére –, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseit a vagyon forgalomképességének megfelelően, az alábbiak szerint:

(3) A Vagyongazdálkodási terv tartalmazza, hogy a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétele milyen arányban fordítható újabb befektetésre, értéknövelő beruházásra, a költségvetésen keresztül a közszolgáltatások finanszírozására.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak meghatározásánál arra kell törekedni, hogy az Önkormányzat vagyonának hasznosítása és elidegenítése ne vezessen az önkormányzati vagyon feléléséhez; azoknak a vagyon reálértéken való szinten tartását, kedvező esetben növelését kell szolgálniuk.

23. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületi ingatlanokon végzett valamennyi beruházáshoz, felújításhoz, közműfejlesztési-bekötési munkálatokhoz tulajdonosi hozzájárulást szükséges beszerezni.

(2) A tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételei az alábbiak:

24. § (1)³⁹ Közérdekű használati jog vagy biztonsági övezet létesítésekor a jogosult – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kártalanítást köteles fizetni. A kártalanítás Önkormányzat által elfogadott, javasolt összegére e rendelet 23. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak az irányadóak.

(2) Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén, ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási összegeket.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi ingatlanok közérdekű használati joggal és biztonsági övezettel való megterhelése, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadása kapcsán kétoldalú megállapodás aláírására van szükség, amely tartalmazza a mindkét fél által elfogadott kártalanítási összeg mértékét, valamint annak megfizetésének feltételeit. A megállapodás aláírásáról bruttó 5 millió forint szerződéses összegig a polgármester, bruttó 5 millió forint szerződéses összeg felett az illetékes bizottság dönt.

(4) A polgármester az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül az elfogadott kártalanítási összeg megfizetése alól mentesítheti a jogosultat, amennyiben az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, illetőleg a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik önkormányzati tulajdont terhelő közérdekű használati jog alapítása és biztonsági övezet létrehozása.

(5) A megállapított kártalanítási összeg után – a mindenkori ÁFA törvénynek megfelelően – felszámított ÁFA megfizetési kötelezettsége a jogosultat terheli.

(6) Ellenkező megállapodás hiányában a közérdekű használati jog vagy biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése – az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt – a jogosult kötelezettsége.

25. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogának átruházásáról szóló szabályokat Vagyon tv. határozza meg.

(2) A forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjogot nem érintő – a közterület foglalásáról szóló rendeletben nem szabályozott – hasznosításáról az illetékes bizottság előzetes véleményezése és egyetértése alapján a Képviselő-testület dönt.

(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során a polgármester gondoskodik a hasznosításra irányuló szerződések előkészítéséről, megkötéséről, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlóját megillető jognyilatkozatok kiadásáról.

(4) A helyi közút és műtárgya hasznosítására koncessziós pályázat kiírása és elbírálása a Képviselő- testület hatásköre.

(5) A forgalomképtelen vagyon megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

26. § (1) Helyi közművek hasznosításáról szóló koncessziós pályázat kiírása és elbírálása a Képviselő-testület hatásköre.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, – ideértve a vagyon gazdasági társaságba való bevitelét is – a Képviselő-testület dönt jelen rendelet 30. §-ában foglaltak figyelembevétele mellett.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogot nem érintő – hasznosítása tárgyában – amennyiben jogszabály, alapító okirat, vagyonkezelésre, hasznosításra, üzemeltetésre vonatkozó szerződés másként nem rendelkezik:

(4)⁴⁰ Az 5. §-ban meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogot nem érintő hasznosítása tekintetében – amennyiben jogszabály, alapító okirat, vagyonkezelési, hasznosításra, üzemeltetésre vonatkozó szerződés másként nem rendelkezik – ha a hasznosítás időtartama 1 évnél nem hosszabb, vagy a szerződéses érték bruttó 5 millió forintot nem haladja meg, a tulajdonosi jogok gyakorlója a vagyontárgyat használó költségvetési szerv, társaság vezetője vagy az üzemeltetési feladatokat ellátó költségvetési szerv vagy gazdasági társaság vezetője (továbbiakban: vezetők).

(5)⁴¹ A vezetők a (4) bekezdésbe tartozó esetben csak abban az esetben köthetik meg a hasznosításra vonatkozó szerződést, ha a hasznosítás során elért bevétel meghaladja a hasznosítással összefüggésben keletkező kiadásokat, és a hasznosítás nem veszélyezteti annak a feladatnak az ellátását, amelyre tekintettel a vagyontárgy használatba adása történt. A vezetők kötelesek az általuk aláírt, hasznosításra vonatkozó szerződést tájékoztatásul megküldeni a polgármester részére a szerződés aláírását követő 15 napon belül.

(6) A hasznosításra vonatkozó szerződést a (4) bekezdésbe tartozó esetben törvényes képviseleti jogkörében a vezetők írják alá.

27. § (1) Az önkormányzati gazdasági társaság – az alapító okiratban, illetve társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körön belül és az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az ingó vagyon és a vagyoni értékű jog megszerzéséről – betartva azt, hogy gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet –, elidegenítéséről, megterheléséről, és egyéb módon történő hasznosításról – ha az alapító okirat másként nem rendelkezik – a törzstőke 25%-ának mértékéig.

(2) Az ingó vagyon megvásárlásáról, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról,

(3) Bruttó 5 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati ingó vagyont értékesíteni csak jelen rendelet VII. fejezetben foglaltaknak megfelelően.

(4)⁴² Az ingó vagyon ingyenes átruházására a 19. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az ingó vagyon ingyenes átruházásáról

(5)⁴³ Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő ingó vagyon hasznosításáról – ide nem értve az ingyenes átruházást – ha a szerződéses érték a bruttó 1 millió forintot nem haladja meg, a költségvetési szerv vezetője jogosult dönteni azzal, hogy abban az esetben köthető meg a hasznosításra vonatkozó szerződés, ha a hasznosítás során elért bevétel meghaladja a hasznosítással összefüggésben keletkező kiadásokat, és a hasznosítás nem veszélyezteti annak a feladatnak az ellátását, amelyre tekintettel a vagyontárgy használatba adása történt.

28. § (1) Értékpapírok vásárlásáról és eladásáról – kivéve az állampapírokat – a polgármester önállóan dönt bruttó 10 millió forint értékhatárig. Ezen értékhatár felett az illetékes bizottság(ok) előzetes véleménye alapján a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A Magyar Állam által kibocsátott állampapírok vásárlása és eladása kérdésében a polgármester értékhatár korlátozástól mentesen önállóan jogosult dönteni.

29. § Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény értékesítésére kizárólag e rendelet VII. fejezetben foglalt versenyeztetési szabályok betartásával kerülhet sor.

30. § (1) A Képviselő-testület határoz a forgalomképes ingatlan vagyon gazdasági társaságba apportként történő bevitele tárgyában.

(2) Forgalomképes ingatlan vagyon elidegenítéséről:

(3) ⁴⁵Negyedévenként a polgármester és a Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság köteles beszámolni a döntésük alapján elidegenítésre került ingatlanokról a Képviselő-testületnek.

(4)⁴⁶ Bruttó 25 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati ingatlant értékesíteni csak jelen rendelet VI. fejezetében foglalt versenyszabályok betartásával lehet.

(5)⁴⁷ -

(6)⁴⁸ A forgalomképes ingatlan vagyon vagyonkezelésbe adása, megterhelése, valamint a tulajdonjogot nem érintő hasznosítása tárgyában – amennyiben vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – a tulajdonosi jogok gyakorlója:

(6a)⁴⁹ A forgalomképes ingatlan vagyon megszerzése tárgyában a tulajdonosi jogok gyakorlója:

(7) A Képviselő-testület hatásköre a feladat- és hatáskör változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat, illetve állami szerv részére történő átadás, illetve átvételt szolgáló szerződés jóváhagyása.

(8) Az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalommal való rendelkezés tárgyában a polgármester dönt.

31. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság és az egyszemélyes nonprofit szervezet esetében alapítói határozattal, a társaság(ok) legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogosítványokat a Képviselő-testület gyakorolja:

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a társaság legfőbb szervének az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, a törvény vagy alapszabály által hatáskörébe tartozó ügyekben a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

32. § (1) Az olyan gazdasági társaságokban, illetve nonprofit Kft.-ben, amelyben az Önkormányzat tulajdonrésszel rendelkezik, a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésekben a Képviselő-testület az Önkormányzat képviselőjét mandátummal látja el; a társaság taggyűlésén, közgyűlésén a képviselő a mandátum tartalmának megfelelően képviseli az Önkormányzatot. A mandátum körében a Képviselő-testület az alábbiakról határoz:

(2) A taggyűlésen, közgyűlésen az Önkormányzat törvényes képviselője a polgármester vagy az (1) bekezdésben meghatározott személy.

(3) A 20% alatti mértékű tagsági jogot megtestesítő önkormányzati részesedés esetén a társaság legfőbb szerve előtt az eljáró képviselőt a polgármester látja el mandátummal.

33. § (1)⁵² Az Önkormányzatot megillető követelésről lemondani akkor lehet, ha

(2) ⁵⁴A követelésről való lemondásról százezer forint összeghatárig a polgármester önállóan dönt, az ezen összeget meghaladó, de az ötszázezer forintot el nem érő követelésről való lemondásról a Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság határoz. Ötszázezer forint összegű vagy azt meghaladó követelésről való lemondásról a Képviselő-testület jogosult dönteni. A Képviselő-testület döntését minősített többséggel hozza meg.

(3) A követelésről való lemondás ügyében a döntéshez be kell szerezni az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott tényeket alátámasztó adatokat és igazolásokat.

(4)⁵⁵ Az Önkormányzatot megillető követelésnek – a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó követelés kivételével – részletekben történő megfizetésének engedélyezésére, és a szerződés tartalmának és feltételeinek meghatározására a (2) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni, azonban egy havi részlet összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál.

34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségekre a bérbeadói jogok gyakorlására a rendelet szabályait jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől, eljárási rendtől el lehet térni, ha vis maior miatt kell bérbeadói döntést hozni. Ebben az esetben minden bérbeadói döntést a polgármester hozhat meg, 90 napnál hosszabb időre szóló bérleti szerződés megkötéséről azonban nem dönthet. A polgármester döntéséről Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén, vagy ha a döntésre egyébként bizottság illetékes, az illetékes bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatnia kell.

(3) A Képviselő-testület jogosult a rendeletben szabályozott döntéshozói szabályoktól eltérően arra, hogy bármely helyiség tekintetében a bérbeadói jogokat közvetlenül gyakorolja.

35. § (1) Bérbe adni üres vagy üresnek minősülő és kiürített helyiséget lehet.

(2) Üres helyiségnek minősül az

(3)⁵⁶ Helyiség jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nyilvános pályázat útján adható bérbe. Bruttó 25 millió forint forgalmi értéket meghaladó helyiséget csak nyilvános pályázat (indokolt esetben zártkörű pályázat, egyszerűsített zártkörű pályázat vagy kétszakaszos pályázat ) útján lehet bérbe adni. A pályázati eljárást az VI. fejezetben foglalt versenyszabályok betartásával kell lebonyolítani.

(4) A bérbeadói jogok gyakorlására jogosult dönthet úgy, hogy a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárással adja bérbe az ingatlant. Egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárásra abban az esetben is van lehetőség, ha a helyiség bérbeadása, hasznosítása a lakosság alapellátása vagy önkormányzati érdekkörbe tartozó cél megvalósítása érdekében – különösen a helyiségben folytatott tevékenység folyamatosságának biztosításával – szükséges.

(5) Egyszerűsített zártkörű pályáztatási eljárással üres és üresnek nem minősülő helyiség is bérbe adható, amennyiben a bérlő jelzi, hogy a bérleti szerződést annak lejárta előtt meg kívánja hosszabbítani, azonban a hosszabbítás a Vagyon tv. 17. § (1) bekezdése szerint új jogviszonynak minősülne.

36. § (1) Helyiségbérleti szerződést meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre lehet kötni.

(2) A bérbeadói jog gyakorlója egyedi elbírálása alapján legfeljebb 10 évre kötheti meg a bérleti szerződés az ott folytatandó tevékenység ellátását igénylő beruházás összegére tekintettel.

(3) Jelen rendelet 35. § (4) és (5) bekezdéseinek alkalmazása esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb időre is köthető bérleti szerződés.

(4) A határozatlan időre szóló bérleti jogot átruházással vagy cserével megszerző bérlővel bérleti szerződés csak határozott időre köthető.

(5) A határozott időre szóló szerződésben az előbérleti jogot biztosítani lehet, a szerződés közös megegyezéssel a lejárat előtt Vagyon tv. szerint meghosszabbítható.

(6) A bérlet megszűnése esetén a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt.

37. § (1) A helyiségben folytatott tevékenységi kör megváltoztatásához a polgármester hozzájárulása szükséges.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségekben tiltott az alábbi tevékenységek folytatása:

38. § (1) A bérleti díj a nyertes pályázó által megajánlott összeggel azonos.

(2) Amennyiben a bérleti szerződés nem pályázati eljárást követően kerül megkötésre, a bér mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A bérleti díjat – jogszabály, illetve a bérleti szerződés eltérő rendelkezése hiányában – évente felül kell vizsgálni és a bérleti szerződések módosítása iránt a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, különös tekintettel a (5) bekezdésben foglaltakra.

(4) A bérbeadói jogok gyakorlójának hatáskörébe tartozik a bérlő által eszközölt felújítási költségnek a bérleti díjba történő beszámítása, a bérhátralék járulékainak elengedése, valamint a 33. § (4) bekezdésében foglalt részletfizetési kedvezmény biztosítása.

(5) A bérlő alátámasztott kérelmére a bérbeadói jogok gyakorlója bérleti szerződés időtartama alatt egy esetben a helyiségbérleti díj maximum 15%-kal történő mérsékléséről dönthet, vagy a bérleti díj szerződésben megállapított éves emelésétől egy alkalommal eltekinthet.

39. § (1) A bérbe adott helyiség albérletbe, harmadik személynek további használatra, vagy üzemeltetésre a bérbeadói jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulásával adható, a bérleti díj másfélszeres összegére való emelése mellett.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe, használatba adás vagy az üzemeltetésre történő átengedés súlyos szerződésszegésnek minősül, és amennyiben a bérlő a kifogásolt magatartást felszólítás ellenére 30 napon belül nem szünteti meg, a bérleti szerződést fel kell mondani.

(3) A bérleti jog a bérbeadói joggyakorló előzetes hozzájáruló nyilatkozatával átruházható, amennyiben a bérleti jogot átvevő a bérleményre vonatkozó érvényes bérleti díj alapján számított egy éves bérleti díjnak megfelelő összeget az Önkormányzat számlájára a szerződés aláírásakor egy összegben befizeti.

(4) A helyiség bérleti joga a bérleti jog gyakorlója előzetes hozzájárulásával cserélhető el, amennyiben az új bérlő a bérleményre vonatkozó érvényes bérleti díj alapján számított egy éves bérleti díjnak megfelelő összeget az Önkormányzat számlájára a szerződés aláírásakor egy összegben befizeti.

(5) A bérlő az általa bérelt helyiségbe a bérbeadói jogok gyakorlója előzetes engedélyével azonos vagy hasonló tevékenységet végző más személyt bérlőtársként befogadhat, amennyiben annak tevékenysége a helyiség rendeltetésszerű használatát nem zavarja. Ilyen esetben az érvényes bérleti díjat másfélszeresére kell emelni, melynek megfizetésére a bérlőtársak egyetemlegesen kötelesek.

(6)⁵⁷ A (3) és (4) bekezdés alkalmazása során nem minősül a helyiség bérleti joga átruházásának, elcserélésének, amennyiben a bérlő személye a vállalkozás formájának változása miatt módosul, de a vállalkozó, a vállalkozás képviselőjének személye nem változik.

40. § (1) Az üres önkormányzati tulajdonú helyiségeket a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntését követően a jelen rendelet VI. fejezetében foglalt versenyeztetési szabályok betartásával kell értékesíteni.

(2)⁵⁸ A helyiség bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, ha azt jogszabály írja elő, vagy ha az a bérleti szerződésben kikötésre került. A helyiségbérlő elővásárlási jogát csak akkor érvényesítheti, ha jogszabályban jogosultak elővásárlási jogukkal nem élnek.

(3)⁵⁹ Az elővásárlási joggal rendelkezők részére történő elidegenítés esetén – ide nem értve a 43. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti helyiség értékesítését – a vételár az értékbecslésben megjelölt beköltözhető forgalmi érték és a bérlő által, az értékbecslő véleményében elismert, a rendeltetésszerű használathoz szükséges és a bérlőnek a bérbeadóval történt előzetes megállapodása alapján végzett értéknövelő beruházás értékével csökkentett összeg. A vevő a szerződés megkötésekor legalább a vételár 10%-át köteles megfizetni. Ebben az esetben a vételár 10%-a foglalónak minősül, és az adásvételi szerződést tulajdonjog-fenntartással kell kötni. A vételárhátralék fennmaradó teljes összegét a szerződés aláírását követő 60 napon belül kell kiegyenlíteni.

41. §⁶⁰ A tulajdonosi jogkör gyakorlója – a 43. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti helyiség esetében is – dönthet elővásárlási joggal érintett helyiség jelen rendelet VI. fejezete szerinti versenyeztetési eljárás útján történő értékesítéséről. Az elővásárlási jogosultakat nyilatkoztatni kell, hogy a versenytárgyaláson megajánlott legmagasabb vételi ajánlat megfizetése mellett élni kívánnak-e elővásárlási jogukkal.

42. § (1) Az értékesítés előkészítése és lebonyolítása a tulajdonosi joggyakorló döntése birtokában a Városgazda XVIII. kerület Non-profit Zrt. feladata.

(2) Az adásvételi szerződés megkötése előtt a vevőnek igazolnia kell, hogy adók módjára behajtható köztartozása, illetve a társadalombiztosítással szembeni tartozás nincs. Ilyen igazolás hiányában a szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(3) A vételre jogosult személy a vételi ajánlat elfogadását követő 90 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. Amennyiben a jogosult ezen határidőt elmulasztja, az adásvételi szerződés nem köthető meg. A polgármester a határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

43. § (1)⁶¹ Az Önkormányzat tulajdonában lévő bruttó 25 millió Ft értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, valamint a hasznosítás jogát átengedni – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános, indokolt esetben zártkörű vagy kétszakaszos versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)⁶² A bruttó 25 millió Ft forgalmi érték feletti ingatlan elidegenítése esetén jelen fejezetben meghatározott versenyeztetési szabályokat kell alkalmazni – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz.

44. §⁶³ Jelen fejezetben megállapított versenyeztetési szabályokat valamennyi, a 43. §-ban meghatározott ügylet esetében alkalmazni kell az adott esetre alkalmazandó rendelkezések figyelembevételével.

45. § (1) A versenyeztetési szabályok hatálya kiterjed

(2) Nem terjed ki a jelen fejezet hatálya

(3) Az önkormányzati ingó vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályait jelen rendelet VII. fejezete tartalmazza.

46. §⁶⁵ Az önkormányzati ingatlan elidegenítése – ha törvény kivételt nem tesz vagy arról jogszabály vagy jogszabályi felhatalmazás alapján hozott rendelkezés másképpen nem rendelkezik – e rendeletben meghatározott versenyeztetési szabályok szerint

47. § (1) A versenyeztetési eljárás résztvevője lehet, aki

(2) Az eljárás során az ajánlattevőt meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni.

(3) Az eljárás során összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában, lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázati vagy árverési ajánlatot tesz, vagy

48. § Az önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázatot és árverést a tulajdonosi jogkör gyakorlója vagy meghatalmazottja írja ki.

49. § A pályáztatást – a jelen rendeletben vagy egyéb jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvános eljárással kell lebonyolítani

50. §⁶⁷ (1) A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni:

(2) A hirdetmények kifüggesztésének napja, és a pályázat beadási határideje között legalább 20 napnak kell eltelni.

51. § A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

52. §⁶⁸ A pályázati eljárás dokumentációjának tartalmaznia kell:

53. § A Kiíró az ajánlattételi határidőt legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt – lehetőség szerint a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken, az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt legalább 5 nappal köteles hirdetményben megjelentetni.

54. § (1) A Kiíró jogosult a pályázati felhívását az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.

(2) A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a Kiíró köteles az ellenértéket az (1) bekezdésben meghatározott hirdetmény megjelenésétől számított 15 munkanapon belül visszafizetni

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

55. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége az általa vállalt ajánlattételi határidő lejártát követő napon kezdődik és amennyiben a kiírás eltérően nem rendelkezik, 90 napig tart.

(2) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.

56. § (1) A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege a vagyontárgy elidegenítése esetén a pályázati irányár 10%-a.

(2) A Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.

(3) A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a fizetendő ellenértékbe beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az önkormányzatot illeti meg.

57. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál a Kiírón, vagy az általa felhatalmazott személyeken kívül jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek, és képviselő-testületének képviselői.

(2) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint az általuk felkínált ellenérték-teljesítés módját és a határidőket. A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.

(3) A Kiíró a pályázatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az érvénytelen ajánlatot tevő pályázó – az érvénytelenség megállapításával egyidejűleg – kizárásra kerül.

(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről a Kiíró jegyzőkönyvet köteles készíttetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a (2) bekezdése szerint szóban ismertetett valamennyi adatot.

(5) A Kiíró a pályázatok felbontásához közjegyző közreműködését igénybe veheti.

58. § (1) A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és a Kiíró által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.

(2) A Kiíró az pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.

59. § Érvénytelen a pályázat, ha

60. § (1) A pályázatokat a tulajdonosi jogkört gyakorló, illetve a megbízottja – szükség szerint szakértő(k) bevonásával – bírálja el.

(2) A pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül el kell bírálni.

(3) A Kiíró az elbírálási határidőt legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról a Kiíró köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.

(4) A pályázó ajánlati kötöttségének időtartama az elbírálási határidő meghosszabbításával automatikusan meghosszabbodik.

(5) A Kiíró jogosult megvizsgálni a pályázók pénzügyi – gazdasági alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrzi.

(6) A pályázatok elbírálása során a Kiíró írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól az ajánlatban foglaltak pontosítása érdekében.

(7) A pályázat(ok) értékeléséről, elbírálásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

(8) Az értékelési jegyzőkönyvet a Kiíró, illetve annak megbízottja aláírásával hitelesíti.

(9) Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívás, a részletes dokumentáció, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről/szervezetekről készített lista, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a benyújtott pályázatok egy-egy eredeti példányát.

(10) A Kiíró a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.

(11) A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legelőnyösebb /legmagasabb ellenértéket tartalmazó pályázatot adta be.

(12) Ha több pályázó ad be legelőnyösebb, illetve legmagasabb ellenértéket tartalmazó pályázatot, a Kiíró az érintett feleket erről a tényről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy meghatározott időpontban versenytárgyalást tart.

61. § A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles 5 évig – jogszabály eltérő rendelkezése esetén ennél hosszabb ideig – a Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzatának megfelelően megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.

62. § (1) A Kiírónak a szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel, és a Kiíró így dönt- a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést.

(2)⁶⁹ A nyertes ajánlattevővel a pályázati kiírásnak megfelelő adásvételi szerződést a Kiíró a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül köti meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbítható, amelyről a polgármester jogosult dönteni.

(3) A Kiíró és a pályázó által megkötött szerződésben harmadik fél felé titoktartási kötelezettséget lehet kikötni.

63. § (1) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy akkor is, ha valamelyik pályázó vagy az érdekkörében álló más személy az eljárás tisztaságát, illetve a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, vagy a pályázat titkosságát megsértette.

(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

64. § (1) Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetekben a pályázat kiírójának döntése alapján kerülhet sor, különösen:

(2) A meghívásos eljáráson való részvételre a pályázót a pályázati eljárás dokumentációjának egyidejű megküldésével írásban kell meghívni.

(3) A zártkörű pályázat esetén az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról, az érdekelt pályázókat írásban értesíteni kell úgy, hogy azt az eredeti határidő lejárta előtt megkapják.

(4) A zártkörű pályázat esetében a visszavonásról az érdekelt pályázókat írásban értesíteni kell.

(5) Egyebekben a zártkörű pályázati eljárásra a nyilvános pályázatra vonatkozó eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

65. § (1) Egyszerűsített zártkörű pályázat kiírására van lehetőség ha

(2) Az egyszerűsített zártkörű pályázati eljárás esetén a Kiíró csak a határidőt és minimum árat határozza meg és felhatalmazza a polgármestert az eljárás lebonyolítására, a szerződés előkészítésére és aláírására, ha az ajánlati ár eléri a kiíró által meghatározott minimális árat.

(3) A Kiíró dönthet úgy is, hogy a pályázati anyagot elbírálásra ismételten a Kiíró elé terjeszti.

(4) Az egyszerűsített zártkörű pályázati eljárás esetén

65/A. § (1) A kétszakaszos pályázati eljárás kiírása a pályázat Kiírójának a döntése alapján a 64. § d) pontjában foglaltakra való hivatkozással lehetséges.

(2) Az eljárás részvételi- és ajánlattételi szakaszból áll.

(3) Az első (részvételi) szakaszban a pályázat Kiírója a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a pályázati felhívásban foglaltakkal összhangban. A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező ajánlatot nem tehet. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában kizárólag az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot.

(4) A kétszakaszos eljárás részvételi pályázati felhívással indul, amelynek közzétételére az 50. § (1) bekezdésében foglalt közzétételi szabályokat kell alkalmazni.

(5) A kétszakaszos eljárásban a részvételi határidőt a Kiíró nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.

(6) A részvételi szakaszra történő jelentkezési határidőt a Kiíró az 53. § szerint egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(7) Az eljárás részvételi szakaszában a 47. §-ban felsorolt személyek, gazdasági szereplők nyújthatnak be részvételi jelentkezést.

65/B. § A pályázat részvételi felhívásának tartalmaznia kell:

65/C. § (1) A pályázó jelentkezését bármikor visszavonhatja, a részvételi jelentkezés ajánlati kötöttséget nem eredményez.

(2) A részvételi szakaszra beadott jelentkezéseket tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel.

(3) A Kiíró képviseletében eljárva a polgármester által felkért 5 fős szakmai bizottság vizsgálja meg, hogy a beérkezett jelentkezések megfelelnek-e a pályázat részvételi felhívásában meghatározott alkalmassági és érvényességi kritériumoknak és a referenciáknak. A szakmai bizottság köteles megvizsgálni a jelentkezők pénzügyi-gazdasági alkalmasságát, referenciáit, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrzi.

(4) A pályázati eljárás részvételi szakaszában leadott jelentkezéseket legkésőbb a jelentkezések bontását követő 30 napon belül értékelni kell.

(5) A jelentkezések értékelése során a Kiíró írásban felvilágosítást, hiánypótlást kérhet a pályázótól.

(6) A jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, ha

(7) A részvételi szakaszra beadott jelentkezésekről minősítő jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv kötelező tartalmára a 60. § (7) bekezdés a)-e) és j pontja irányadó.

(8) ⁷¹A szakmai bizottság részvételi szakaszra beadott jelentkezések minősítését tartalmazó jegyzőkönyvének a jóváhagyásáról a Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság minősített többséggel dönt.

65/D. § (1) ⁷²A Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság – 65/C. § (8) bekezdése szerinti – döntésétől számított öt munkanapon belül a Kiíró köteles a jelentkezőket írásban tájékoztatni, és az alkalmasnak minősített pályázók részére az ajánlattételi felhívást megküldeni.

(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

(3) Az ajánlattételre felhívott pályázók közösen nem tehetnek ajánlatot.

(4) A pályázati eljárás dokumentációjának tartalmaznia kell az 52. § a)-d), l)-n) pontjában foglaltakat.

(5) Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról az ajánlattételre meghívott pályázókat írásban értesíteni kell oly módon, hogy azt az eredeti határidő lejárta előtt megkapják.

(6) A Kiíró jogosult a kétszakaszos eljárás bármelyik szakaszában az 54. § rendelkezései alapján a részvételi- vagy ajánlattételi felhívást visszavonni.

(7) A pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatóak.

(8) A Kiírónak az ajánlattételi határidő során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot a pályázók számára, így különösen a Kiíró által adott bármilyen tájékoztatást az összes pályázónak meg kell adni.

(9) Egyebekben a kétszakaszos pályázati eljárásra a nyilvános pályázatra vonatkozó eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni a (10)-(11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(10) ⁷³A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett az összeségében legelőnyösebb ajánlatot tartalmazó pályázatot adta be és a 65/C. § (3) bekezdése szerinti szakmai bizottság által készített pályázatok értékelését tartalmazó jegyzőkönyvet a Településfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság minősített többséggel elfogadta és jóváhagyta.

(11) Érvénytelen a pályázat az 59. §-ban foglalt érvénytelenségi okokon kívül abban az esetben is, ha az ajánlat nem a Kiíró által az (1) bekezdés szerint meghívott pályázótól származik.

66. §⁷⁴ (1)⁷⁵ Az árverési felhívást közzé kell tenni:

(2)⁷⁶ A hirdetmények kifüggesztésének napja, és az árverés ideje között legalább 15 napnak kell eltelni.

67. § Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell

68. §⁷⁷ Az árverés dokumentációjának tartalmaznia kell:

69. § (1) A Kiíró jogosult az árverési felhívását az árverés megkezdése előtt visszavonni.

(2) A Kiíró az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszavonással egyidejűleg hirdetmény megjelentetéséről intézkedik.

70. § (1)⁷⁸ Az árverési eljárásban való részvételt árverési előleg megfizetéséhez lehet kötni, ennek mértéke az induló ár 10%-a, de maximum 3 millió forint.

(2)⁷⁹ Az előleg megfizetésére az Önkormányzat számlájára történő átutalással kerülhet sor.

71. § (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba. Ha a szerződés megkötése, a szerződés teljesítése neki felróható okból hiúsul meg akkor az előleget elveszti. Az elvesztett előleg a Kiírót illeti meg.

(2) Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után 15 napon belül vissza kell fizetni, illetőleg visszautalásáról intézkedni kell.

(3) A Kiíró az árverési előleg után kamatot nem fizet, kivéve ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.

72. §⁸⁰ A Kiíró az árverés lebonyolításához közjegyző közreműködését veheti igénybe. Az árverésről a jegyzőkönyv készül.

73. §⁸¹ Az árverésen az ingatlanra az tehet ajánlatot, aki az ingatlanra vonatkozóan az árverési előleget az Önkormányzat számlájára befizette, úgy, hogy a befizetett összeg az Önkormányzat számlájára legkésőbb az árverést megelőző nap délig megérkezett.

74. § (1) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli vagyontárgy becsértékét (induló árat/kikiáltási árat), ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.

(2)⁸² Az árverést addig kell folytatni, amíg az árverezők a felhívásban szereplő licitösszegre folyamosan emelkedő összegű ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az árverés vezetője a felajánlott legmagasabb vételár kikiáltása után kijelenti, hogy a vagyont a legmagasabb licitösszeget tartó árverező megvette.

(3) Az árverésen nyertes árverezővel kötendő szerződés előkészítése az árverés Kiírójának feladata.

(4) A vevő köteles az árverést követő 3 munkanapon belül a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat a Kiíró részére megadni.

(5)⁸³ Az árverés nyertesével az árverést követő 30 munkanapon belül kell adásvételi szerződést kötni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbítható, amelyről a polgármester jogosult dönteni.

75. §⁸⁴ Az árverési vevő köteles a vételárat az adás-vételi szerződésben meghatározott ütemezésben és határidőben megfizetni. A szerződésben meghatározott fizetési határidőt a polgármester meghosszabbíthatja, amennyiben a Vevő hitelt érdemlően igazolja, hogy hitel igénybevétele esetén a pénzintézetnél a hitelügyleti kérelmét benyújtotta, vagy egyéb fizetési mód esetén a szükséges intézkedéseket megtette a határidőn belül történő teljesítés érdekében.

76. § Második árverést kell tartani, ha

77. § (1) A második árverésen a korábbi árverési vevő – akinek felróhatóan a szerződés megkötése, vagy a szerződés teljesítése meghiúsult – nem vehet részt.

(2) A második sikertelen árverés esetén az értékesítés további feltételeit a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg.

77/A. § (1) Az online árverésre az önkormányzati ingatlanvagyonra vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Online árverésre a Kiíró döntése alapján kerülhet sor.

(3) Online árverés során licitálni online felületen lehet a felületre történt bejelentkezést követően az ott meghatározott határidőn belül, az előzetesen megadott licitlépcső figyelembevételével.

78. § (1)⁸⁶ Az Önkormányzat tulajdonában lévő bruttó 5 millió Ft feletti értéket képviselő ingó vagyon, illetve vagyontárgy versenytárgyalása (továbbiakban licit) nyilvános, arra bárki jelentkezhet és azon részt vehet.

(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon, illetve portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igényértékesítésére kerül sor, akkor annak speciális jellegére tekintettel kizárólag a 33. alcímben foglalt eljárási szabályok a meghatározóak.

(3) A pályázati felhívást, annak helyét-, időpontját és feltételeit a Városkép című lapban kell közzétenni.

(4) Az árverésre szánt tárgyat az eladó köteles az árverés helyszínére szállítani és az árverés előtt 3 nappal minden tárgy megtekinthető, naponta 10-16 óra között.

(5) Az önkormányzat, mint eladó a licittárgyaláson tájékoztatja a jelentkezőket minden olyan körülményről, amely a tárgy eredetét, eredetiségét igazolja és felelősséget vállal az általa árverésre felajánlott tárgy/tárgyak per- és tehermentességéért.

(6) Az árverésen licitálni csak az árverésvezetőtől kapott sorszámozott táblákkal lehet, melyeket az árverés kezdete előtt név és cím ellenében térítésmentesen adunk ki.

(7) A tárgyak szavatosság nélkül minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotban kerülnek eladásra, melyben az árverés idején vannak.

(8) A licitálásra kerülő tételek a pályázati kiírás/katalógus sorrendjében kerülnek kikiáltásra úgy, hogy az árverésvezető bemondja az árverési tétel sorszámát, valamint induló (kikiáltási) árát, amire a venni szándékozók tárcsájuk felemelésével jelzik vásárlási szándékukat.

(9) Az árverési licitlépcső minimum 50.000,- Ft azaz ötvenezer forint.

(10) Ha valamely tárgy nem kelt el kikiáltási áron, úgy az egy új licittárgyaláson kerül értékesítésre.

(11) Amennyiben a teljes vételár egy összegben az árverésen kifizetésre kerül, a tárgy a helyszínen átvehető.

(12) Ha a vevő a vételárat a helyszínen nem kívánja kiegyenlíteni, a leütési ár 10%-át foglalóként az árverés befejezése után készpénzben azonnal tartozik kifizetni. A fennmaradó összeget 15 munkanapon belül ki kell egyenlíteni. Határidőig való kiegyenlítés esetén a foglaló beleszámít a vételárba.

(13) Amennyiben a vevő a megadott határidőig a teljes vételárat nem fizeti ki, eladó az árverési vevő ajánlatát érvénytelennek tekinti. Ez esetben a vevő által adott foglaló nem jár vissza.

(14) Amennyiben a vevő személyesen nem kíván részt venni az árverésen, az általa adott vételi megbízás alapján helyette az érvényes meghatalmazással rendelkező személy vehet részt a versenytárgyaláson.

(15) A pályázati kiírásban/katalógusban szereplő ár a tétel induló ára, a tétet az árverésvezető a szabályzatban rögzített lépésekben emeli, és a legnagyobb ajánlat elhangzása után követezik a leütés.

79. § Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény értékesítése nyilvános, arra – az alább meghatározott feltételek teljesítése esetén – bárki jelentkezhet, és azon részt vehet. Zártkörű pályázatra csak a jelen alcímben meghatározott tényállás teljesülése esetén kerülhet sor.

80. § Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény értékesítése – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az ezen alcímben meghatározott versenyeztetési szabályok szerint, a Képviselő-testület döntése alapján

81. § Értékpapír, illetve részvény nem értékesíthető:

82. § Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény nyilvános pályázat útján történő értékesítésre jelen rendelet az ingatlanok nyilvános pályázat útján történő értékesítésére meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

83. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény árverés útján történő értékesítése esetén jelen rendelet ingatlanok árverezésére meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni a az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Amennyiben értékpapír, illetve részvény az értékesítés tárgya, és jelen rendelet 76. § -ban meghatározott okokból eredően második árverés tartása válna szükségessé; a Kiíró jogosult úgy is határozni, hogy a második árverés helyett a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett értékpapír esetében a Budapesti Értéktőzsdén történjen meg a nyilvános értékesítés. Ebben az esetben az értékpapír, illetve részvény ellenértékének legalább az értékesítés időpontjában a BÉT-en kialakult aktuális piaci árat el kell érnie, azonban annak el nem érése esetén az adásvételi szerződés nem jöhet létre.

84. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező portfólió vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés, vagyoni értékű igény értékesítése érdekében zártkörű pályázat kiírására csak abban a kivételesen indokolt esetben - a pályázat Kiírójának döntése alapján - kerülhet sor, amennyiben a korábbi, legalább két nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az értékesítés feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárással meghiúsulna.

(2) A meghívásos eljáráson való részvételre a pályázót a pályázati eljárás dokumentációjának egyidejű megküldésével írásban kell meghívni.

(3) A zártkörű pályázat esetén az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról, az érdekelt pályázókat írásban kell értesíteni oly módon és olyan időintervallumon belül, hogy azt az eredeti határidő lejárta előtt értesítését kézhez kaphassák.

(4) A zártkörű pályázat esetében a visszavonásról az érdekelt pályázókat írásban értesíteni kell.

(5) Egyebekben a zártkörű pályázati eljárásra a nyilvános pályázatra vonatkozó eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Zártkörű pályázaton történő értékesítés esetén a részvény, illetve az értékpapír nem kerülhet értékesítésre a pályázatok bontásának időpontjában a BÉT-en kialakult aktuális piaci árat el nem érő ellenérték fejében.

(7) A Kiíró az árverés lebonyolításához közjegyző közreműködését veheti igénybe.

85. § (1) Jelen rendelet 2013. június 15. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 29/1997. (X.21.) önkormányzati rendelet, valamint a helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 31/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

86. § (1) A rendelet hatályba lépése nem érinti a rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatok és a rendelet hatálybalépése előtt kiadott bérbeadói hozzájárulások és más bérbeadói nyilatkozatok hatályát, azok az abban foglalt tartalommal változatlanul fennállnak.

(2) A rendelet nem érinti a hatályba lépése előtt kézbesített eladási ajánlatokat, ha a hatálybalépés napján az Önkormányzat oldaláról fennáll az ajánlati kötöttség, és a rendelet hatálybalépése előtt kötött adás-vételi szerződéseket. Ilyen esetekben az eladási ajánlat időpontjában, illetve a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok az irányadók.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően megindult eljárások és kérelmek esetében kell alkalmazni.

(4) Jelen rendelet rendelkezéseit a korábban megkötött szerződésekkel kapcsolatban is alkalmazni kell.

87. §⁸⁷ E rendeletnek az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 15/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2022. (XI.03.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: MÓD. rendelet) megállapított 39. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezését a MÓD. rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő – ideértve azt az esetet is, ha az egy éves bérleti díj megfizetésére még nem került sor – ügyekben is alkalmazni kell.