Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2022. 11. 24Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Nagybaracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Bajai Járási Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Magyar Közút Nonprofit ZRt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, Nagybaracska lakossága (közzététel útján) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya Nagybaracska község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK)
2. Környezetvédelmi általános előírások
2. §1 (1) Nagybaracska közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: Érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület a felszín alatti víz állapota és védelme szempontjából.
(2) Nagybaracska közigazgatási területének nitrátérzékenységi szempontú besorolása: Nitrátérzékeny terület, ezért a településen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak az erre vonatkozó országos előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során.
(3) Nagybaracska közigazgatási területének felszíni vízminőség-védelmi szempontú besorolása: Az állandó vízfolyások (Ferenc-tápcsatorna, Nagybaracskai-Ó-Duna, Füzesi-Holt-Duna) a 4. általánosan védett befogadók területi kategóriába tartoznak, míg a nem állandó vízfolyások (egyéb csatornák) a 3. időszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a használt- és szennyvizek felszíni vízbe való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan.
(4) Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó előírások betartásával.
(5) A deflációs porszennyezés mérséklése érdekében a szántóföldek földrészletein belül min. 10,0 m széles mezővédő erdősávok, míg a dűlőutak mentén fasorokat kell telepíteni az egyéb előírások figyelembe vételével.
(6) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül kell elhelyezni, tartósan közterületen tárolni csak hatósági engedéllyel szabad.
3. A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
3. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
3/A.2 Telekalakítás szabályai
3/A. § (1) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók magánút, vagy árok kialakítása, közműépítmény elhelyezése érdekében.
(2) Magánút bármely övezetben, vagy építési övezetben kialakítható. Magánút minimum telekszélességének mértéke:
a) beépítésre nem szánt területen 3 m,
b) beépítésre szánt területen maximum három építési telek megközelítésének biztosítása esetén 4 m,
c) beépítésre szánt területen háromnál több építési telek megközelítésének biztosítása esetén 10 m.
(3) Telekegyesítés, vagy telekhatár-rendezés abban az esetben is végezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó helyi településrendezési követelményeknek.
(4) Szabályozási vonallal, vagy övezethatárral metszett telek vagy építési telek szabályozási terv szerinti kialakítása akkor is lehetséges, ha az így kialakuló telek, vagy építési telek (továbbiakban együtt: maradványtelek) területe és alakja az adott övezetre előírt méreteknek nem felel meg. Az így kialakuló maradványtelek beépíthető.
(5) A (4) bekezdés szerint kialakuló maradványtelken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, az építési helyen belül bővíthető akkor is, ha a telekalakítást követően az elő-, oldal- és hátsókert mérete, megengedett legnagyobb beépítettsége nem felel meg az előírásoknak.
(6) Maradványtelken településrendezési előírások szerint telekosztás vagy telekcsoport újraosztás végezhető akkor is, ha a (4) bekezdés szerinti maradványtelek kialakuló elő-, oldal- és hátsókert mérete nem felel meg az előírásoknak.
(7) Egy telek vagy építési telek több övezetbe vagy építési övezetbe is tartozhat, mely során
a) az adott telekrészre vonatkozóan kell számítani az építési paramétereket, és
b) az építési hely megállapítása során az övezethatártól kell tartani az általános előírások szerinti legkisebb elő-, oldal-, vagy hátsókert méretet.
4. Az építmények elhelyezése, kialakítása
4. § (1) 3
(2) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:
a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 5. számú mellékletében rögzítettek szerint.
(3) 4
(4) 5
5. Beépítésre szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás
5. § A beépítésre szánt területek építési használatának általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf
b) vegyes terület (településközponti): Vt
c) gazdasági (ipari és kereskedelmi-szolgáltató) terület: Gip, Gksz
d) üdülő terület (üdülőházas és hétvégiházas terület) Üü, Üh
e) különleges terület: K
6. A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
6. § (1) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre vonatkozó értékek az új telekalakításokra, az építménymagasságokra vonatkozó értékek az új épületek építésére értendők.
(2) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(3) Bármely funkciójú telken és közterületen építés csak a csatlakozó közterület rendezésével és kiépített gyalogos és gépjárműkapcsolat biztosításával lehetséges.
7. Falusias lakóterület (Lf)
7. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
b) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
ba) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
bb) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
c) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
d)6
e) Új kétsoros beépítés a kialakultak kivételével nem létesíthető, az oldalkertben már meglévő mellékfunkciót betöltő (nyárikonyha) bontása esetén új épület nem létesíthető.
(3)7 A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) Lf-1 jelű építési övezet:
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 900 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 16 m
ac) A beépítési mód: oldalhatáron álló
ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
b) Lf-2 jelű építési övezet:
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 600 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 14 m
bc) A beépítési mód: oldalhatáron álló
bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
c) Lf-3 jelű építési övezet:
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 400 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 14 m
cc) A beépítési mód: oldalhatáron álló
cd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
(4) A területre vonatkozó részletes előírások:
a) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú.
b) Részleges közművesítés biztosítandó, az egyéb jogszabályban foglalt alternatív megoldások igazolt alkalmazásával.
8. Településközpont (vegyes) területe (Vt)
8. §8 (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 500 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 16 m
c) A beépítési mód: szabadon álló, zártsorú
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %
(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót kell létesíteni.
(5) A területre vonatkozó részletes előírások: Részleges közművesítés biztosítandó, az egyéb jogszabályban foglalt alternatív megoldások igazolt alkalmazásával.
9. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)
9. §9 (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %
(3) A területre vonatkozó részletes előírások: Részleges közművesítés biztosítandó, az egyéb jogszabályban foglalt alternatív megoldások igazolt alkalmazásával.
10. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)
10. §10 (1) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 1000 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m
c) A beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága: 15,0 m
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %
g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %
(3) A területre vonatkozó részletes előírások: Részleges közművesítés biztosítandó, az egyéb jogszabályban foglalt alternatív megoldások igazolt alkalmazásával.
(4)11 Az övezetben jelölt védőzöldet a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani beültetési kötelezettség alapján.
11. Üdülőházas üdülőterület (Üü)
11. §12 (1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 600 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
(4) A területre vonatkozó részletes előírások:
a) Részleges közművesítés biztosítandó, közműpótlóként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
b) Terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.
c)13 Az övezetben kerítések építhetők, max. 1,5 m magasságban. A kerítéshez max. 0,3 m magas lábazat építhető, mely beszámítandó a maximális építhető kerítés magasságba.
12. Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
12. §14 (1) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, továbbá szállásépületek, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(2) Az üdülőegységek száma az övezetben legfeljebb 2 lehet.
(3) Egy építési telken csak egy épület létesíthető.
(4) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 400 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 14 m
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %
(5) A területre vonatkozó részletes előírások:
a) Részleges közművesítés biztosítandó, közműpótlóként zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
b) Terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.
c)15 Az övezetben kerítések építhetők, max. 1,5 m magasságban. A kerítéshez max. 0,3 m magas lábazat építhető.
13. Különleges sport terület (K-sp)
13. §16 (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: a kialakult terület tovább nem osztható
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: a kialakult terület tovább nem osztható
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
14. Különleges gyógyfürdő, wellness központ terület (K-gy)
14. §17 (1) K-gy jelű övezet, a tervezett gyógyfürdő, wellness központ területei.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: a kialakult terület tovább nem osztható
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: a kialakult terület tovább nem osztható
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 13,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
(3) Az építési övezetben a strand, vízgyógyászat, a szabadidős, wellness tevékenység, a pihenés és rekreáció létesítményei, a terület funkciójával kapcsolatos szálláshely szolgáltató épületek, valamint a területet igénybevevők ellátását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
15. Különleges turisztikai területek (K-tu)
15. §18 (1) K-tu jelű övezet, a település tervezett turisztikai célú területe.
(2) A K-tu jelű övezet területen gyógyszálloda, terápiás centrum, üdülőfalu, a pihenés és rekreáció létesítményei helyezhetők el.
(3) K-tu-1 jelű építési övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: a kialakult terület tovább nem osztható
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: a kialakult terület tovább nem osztható
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 10 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
(4) K-tu-2 jelű építési – kemping, kalandpark – övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: a kialakult terület tovább nem osztható
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: a kialakult terület tovább nem osztható
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %
(5) Részleges közművesítés biztosítandó, az egyéb jogszabályban foglalt alternatív megoldások igazolt alkalmazásával.
16. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-mg)
16. §19 (1) K-mg jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 1200 m2
b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m
c) A beépítési mód: szabadon álló
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága: 15,0 m
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %
g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(4) 20
17. Beépítésre nem szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás
17. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b) zöldterület: Z,
c) erdőterület: E,
d) mezőgazdasági terület: M,
e) vízgazdálkodási terület: V,
f) természetközeli terület: Tk,
g) különleges beépítésre nem szánt terület: temető, turisztikai terület: Kk.
18. Közlekedési, közműelhelyezési terület
18. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(2a)21 A mintakeresztszelvényeket az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába:
a) KÖu-1 jelű övezet országos mellékút és főút,
b) KÖu-2 jelű övezet települési gyűjtőutak,
c) KÖu-3 jelű övezet kiszolgáló utak.
(4)22 A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) az övezet a tervezett 57. j. főút területét, valamint a meglévő 51. jelű és 5107. jelű utakat foglalja magában, általában kialakult építési területtel,
b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű vagy a szabályozási terv szerinti építési területet kell biztosítani.
c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza és a tervezett 57. j. főút mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 – 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az 5107. j. út mentén 50,0 – 50,0 m.
(5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak.
b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani.
(6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik,
b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani.
19. Zöldterület
19. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak.
(2) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(3) A zöldterület az alábbi területrészeket foglalja magába:
a) Z-1 jelű központi közpark,
b) Z-2 jelű lakóterületi közpark.
(4) A Z-1 jelű településközponti közpark övezet a településszintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.
(5) A Z-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el,
b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények,
c)23
d)24
e) parképítés szaktervező által készített zöldterületi terv alapján lehetséges.
(6) A Z-2 jelű lakóterületi közpark övezet részletes előírásai az alábbiak:
a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, sportpálya, passzív és aktív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések, helyezhetők el,
b) parképítés szaktervező által készített zöldterületi terv alapján lehetséges.
20. Erdőterület
20. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) gazdasági (Eg) és védelmi (Ev) turisztikai (Et) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel elhelyezhetők.
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.
b)25
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca) az épület földszintes legyen
cb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védő erdőben építmény nem helyezhető el.
(4) Turisztikai erdő övezetében (Et) 3%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények – erdei iskola, turistaház, szállásépület – helyezhetők el, max. 4,5 méteres építménymagassággal.
a) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátó, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 12 m lehet.
b)26
21. Vízgazdálkodási terület, védőterületek
21. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
(3) V jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak.
(4) A külterületi beépítés során vízrendezési érdekből – az egyéb jogszabályban előírt köz- és vízgazdálkodási szakfeladatok elláthatósága érdekében – az alábbi építési tilalmi területeket kell biztosítani:
a) állami tulajdonú, ill. társulati, önkormányzati kezelésű vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető, helyezhető el.
b) A mezőgazdasági területhasználat során figyelemmel kell lenni arra, hogy az a) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízi létesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partélétől számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen csak gyepgazdálkodás folytatható.
(5) A távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületei:
a) 8 bar nagyközépnyomású gázvezeték > 90 mm csőátmérő esetén 9-9 m
b) < 90 mm csőátmérő esetén 7-7 m
c) 3 bar középnyomású gázvezeték > 90 mm csőátmérő esetén 4-4 m
d) gáznyomás-szabályzó 10 m
e) 20 kV – s elektromos távvezetéknél 5-5 m
(6) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a szakmai szabványokban és más jogszabályban foglaltak az irányadóak.
22. Mezőgazdasági terület
22. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) Mezőgazdasági területbe tartoznak a dűlőutak az alábbi minimális közterület-szélességgel:
a) feltáró dűlőutak min. 10,0 m-es közterület szélességgel,
b) szerviz-utak, zsákos dűlőutak min. 6,0 m-es közterület-szélességgel,
c) magánutak, tanyai bejáró utak min. 4,0 m-es közterület-szélességgel.
(3) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
a) általános (szántó) Má
b) kertes mezőgazdasági terület Mk
(4) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
23. Általános mezőgazdasági terület (Má)
23. §27 (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból – Má jelű – általános mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.
(2) Má jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Minimális telekméret: 50 000 m2
c) Minimális szélesség: 100 m
d) Beépíthetőség: 3 %, lakóépület max. 1,5 %
e) Minimális zöldfelület: 90 %
f) Maximális építménymagasság: 6 m
g) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.
h) A beépítés min. 5,0 m előkerttel és oldalkerttel, valamint min. 6,0 m hátsókerttel történhet.
i) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető.
j) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése szerint.
ja) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.
jb) A birtokközponton belül egy-egy épület maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.
24. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
24. §28 (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3)-(4) pontja szerint építmény elhelyezhető.
(2) Mk jelű övezet telekalakítási és építési előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Minimális telekméret: 1200 m2
c) Minimális szélesség: 18 m
d) Beépíthetőség: 3 %
e) Minimális zöldfelület: 90 %
f) Maximális építménymagasság: 4,5 m
(3) A beépítés min. 5,0 m előkerttel és oldalkerttel, valamint min. 6,0 m hátsókerttel történhet.
(4) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvíz beszerzési móddal helyettesíthető.
(5) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.
(6) Terepszint alatti létesítmény csak úgy építhető, ha a belvizes elöntés, károsodás teljes mértékben kiküszöbölhető.
25. Természetközeli terület (TK)
25. § (1) A TK jelű övezet Nagybaracska közigazgatási területén lévő
a) mocsár
b) nádas
c) ősgyep
természetközeli területeket foglalja magába.
(2) A természetközeli területen épületeket – természeti kutatást és a bemutatást szolgáló építmények kivételével – elhelyezni nem szabad.
26. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület (Kk-tu)
26. §29 (1) A Kk-tu-1 jelű különleges beépítésre nem szánt terület a Füzes sziget beépítésre nem szánt területeit foglalja magába.
(2) A Kk-tu-1 jelű övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Minimális telekméret: 5000 m2
c) Minimális szélesség: 50 m
d) Beépíthetőség: 2 %
e) Minimális zöldfelület: 90 %
f) Maximális építménymagasság: 3,5 m
g) Az övezetben a tanyagazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
h) Közművesítettség: a területen vezetékes ivóvíz és elektromos ellátás biztosítandó, szennyvízkezelése zárt szennyvízgyűjtővel megoldható.
c)30
(3) Kk-tu-2 jelű különleges beépítésre nem szánt terület a településtől északnyugatra, a Ferenc-csatorna melletti területeket foglalja magába.
(4) Kk-tu-2 terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Minimális telekméret: 5000 m2
c) Minimális szélesség: 50 m
d) Beépíthetőség: 2 %
e) Minimális zöldfelület: 90 %
f) Maximális építménymagasság: 7,0 m
g) Az övezetben a horgász turizmussal kapcsolatos építmények helyezhetők el.
h) Közművesítettség: a területen vezetékes ivóvíz és elektromos ellátás biztosítandó, szennyvízkezelése zárt szennyvízgyűjtővel megoldható.
c)31
27. Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kk-t)
27. §32 Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Minimális telekméret: a kialakult terület tovább nem osztható
c) Minimális szélesség: a kialakult terület tovább nem osztható
d) Beépíthetőség: 2 %
e) Minimális zöldfelület: 50 %
f) Maximális építménymagasság: 5,5 m
g) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 12 m lehet.
h) Az övezetben ravatalozó, harangláb, harangtorony, kápolna és síremlék kivételével építmény nem helyezhető el.
i) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.
j) A temető kegyeleti parki részén kizárólag rekonstrukciós- és karbantartó- ill. állagmegóvó munkálatok végezhetőek.
k) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.
l) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt.
28. Műemlékek védelme
28. § A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
29. Régészeti védelme
29. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a Szabályozási Terv határolja le.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
30. Helyi védett épületek
30. §33
31. Természetvédelem
31. § (1) A Duna-Dráva Nemzeti Park nagybaracskai területeit, a Natura 2000 hálózat és az ökológiai hálózat határát a szabályozási terv tartalmazza. Területeinek helyrajzi számos listáját a 4. számú melléklet tartalmazza
(2) A Duna-Dráva Nemzeti Park védett területeivel, Ex lege védett területeivel, a Natura 2000 területeivel és az ökológiai hálózat kialakításával, fenntartásával, felújításával kapcsolatban az általános szabályok mérvadóak.
(3) 34
32.35
32. §
33. Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
33. §36
34. Tilalmak, korlátozások
34. § Az 51. j. főút tervezett külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől számított 100,0 – 100,0 m, valamint az 5107. út mentén, annak tengelyétől számított 50,0 –50,0 m távolságon belül új építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
35. Záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Nagybaracska község Füzes üdülőfalu helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 4/1992.(IV.3.) önkormányzati rendelet.
36. §37 E rendeletnek A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2022.(XI.23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.)
a) módosított 18. § (4) bekezdését, 1. mellékletét,
b) megállapított 3/A. alcímét és 3/A. §-át, 18.§ (2a) bekezdését, 5. mellékletét
a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
2. melléklet a 19/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 19/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Kun Béla u. (Árvizes u.) 33. (106 hrsz.)
2. Öregszőlők (92-100, 102 hrsz.)
3. Árvizes építkezés (102 hrsz.)
4. Zrínyi Miklós u. 58. (87 hrsz)
5. Piszkula (052/7 hrsz.)
4. melléklet a 19/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
1. számú FÜGGELÉK a 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez39
2. számú FÜGGELÉK a 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez40
3. számú FÜGGELÉK a 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez41
4. számú FÜGGELÉK a 19/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez42
A 2. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. alcímet (3/A. §-t) a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 7. § (3) bekezdése a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A bekezdés első mondatát hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 11. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatályos 2018. május 18-tól.
A 12. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatályos 2018. május 18-tól.
A 13. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 18. § (2a) bekezdését a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdése iktatta be.
A 18. § (4) bekezdése a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 23. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 27. § a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
A 32. alcímet (32. §) a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 20. §-a hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 12/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan 2016. december 22-től.
A 36. §-t a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.17.) önkormányzati rendelet 45.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2018. május 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan 2016. december 22-től.
Az 5. mellékletet a Nagybaracska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.