Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk a) és d) pontjaiban, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, 53. §-ában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (4) bekezdésében szabályozottak esetében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 138. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30 § e) pontjában szabályozottak esetében, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 3. § (2) bekezdésében szabályozottak esetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (5) bekezdésében szabályozottak esetében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény a 10/A. § (3)-(5) bekezdéseiben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (2) bekezdésében szabályozottak esetében, az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Fülöpháza Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), székhelye és címe: Fülöpháza, Kossuth u. 5.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területe: 4706 ha.

(3) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn a horvátországi Batina (Kiskőszeg) településsel.

(4) A képviselő-testület Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(5) ^[1]Az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények részletes felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

(6) Az önkormányzat társulás keretében látja el:

a)^[2] a feladatellátó társulás biztosítja a szociális ellátási feladatokat, valamint az óvodai ellátást

b) valamint a gyermek- és háziorvosi ügyeleti feladatokat. 

Az önkormányzat a 2. sz. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

(7) A képviselő-testület és szervei szervezeti struktúráját bemutató szervezeti diagramot a 8. sz. függelék tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig Fülöpháza Község Önkormányzata felirat olvasható.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig Fülöpháza Község Polgármestere Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.

(3) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.

3. § (1) A Képviselő-testület együttműködik Bács-Kiskun Megye Önkormányzatával.

(2) A képviselő-testület gyakorolja az 1. § (5) bekezdésben felsorolt intézmények vezetői tekintetében a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat és felelős a vagyonnyilatkozatok őrzéséért, mely feladatok elvégzése során a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) támogató szolgálat működtetése.

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgálat működtetése,

(4)^[3] Az önkormányzat által ellátott feladatok államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolása felsorolását a 10.sz. függelék tartalmazza

2. A képviselő-testület működése

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak a száma: 4 fő és a polgármester. A képviselők név, és címjegyzékét a 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülésezik saját, előre megállapított munkaterve alapján.

(3) A képviselő-testület üléseit a Községháza Tanácstermében tartja.

5. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket postai úgy kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőző 7. napig a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kézhez kapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv./ 44. §-ában szabályozottakon túl a napirendi pontok előterjesztőit is.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról és napirendjéről a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpházi Kirendeltség hirdetőtábláján történő elhelyezésével, valamint az Önkormányzat honlapján – www.fulophaza.eoldal.hu – tájékoztatni kell a lakosságot is.

6. § (1) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és helyen is összehívhatja.

(2) Sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőzően egy nappal is kiküldhető a meghívó. Amennyiben az idő rövidsége miatt írásos meghívót küldeni nem lehet, a képviselő-testület tagjait személyesen történő értesítéssel kell tájékoztatni az ülés helyéről, idejéről, a napirendről, a sürgősség okát azonban feltétlenül közölni kell.

(3) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a Mötv 44. §-ában foglalt indítvány miatt kerülne sor, a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül – kivéve, ha a képviselő-testület rendes ülést tart ezen időn belül és az indítvány a napirendek közé felvehető – köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, melyet – legalább 10 nappal az ülés előtt – nyilvánosságra kell hozni az 5. § (3) bekezdésben szabályozott módon.

(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőket,

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint,

d) napirendi pontok előadóit,

e) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,

f) a közös önkormányzati hivatalt érintő kérdésekben Kerekegyháza Város polgármesterét,

g) a járási hivatal vezetőjét

h) akiket a polgármester és a képviselő-testület a napirenden szereplő előterjesztésekkel kapcsolatban indokoltnak tart.

(6) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat társulásait, akkor a társult önkormányzatok polgármestereit, egyéb képviselőit a testület ülésére meg kell hívni.

3. A képviselő-testület ülése

7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(2) A munkaterv készítése előtt javaslatot kell kérni az önkormányzat területén működő, általa fenntartott intézmények vezetőitől és a képviselőktől, a bizottságoktól.

8. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az előző munkatervi időszak főbb feladatai végrehajtásának értékelését;

b) a tervidőszakra vonatkozó legfontosabb célokat és feladatokat magában foglaló bevezetőt;

c) az ülések várható időpontját;

d) a közmeghallgatás időpontját.

e) a falugyűlés időpontját

f) a napirendek címét, előadóját;

g) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell megvitatnia;

h) a jelentések elkészítésének határidejét;

i) az ülésre meghívandók külön körét;

j) az előkészítésért felelős nevét;

k) a munkatervbe be nem került javaslatokról szóló tájékoztatást.

(2) A következő évi munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év utolsó ülésén határoz.

9. § (1) Az ülést a polgármester, és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az képviselő-testület ügyrendi feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke /továbbiakban: levezető elnök/ vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdésben szabályozott személyes érintettség merül fel vele szemben.

10. § (1) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzatban /továbbiakban: SZMSZ/ szabályai szerint hívták össze,

b) megállapítja, és folyamatosan vizsgálja az ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollevõket,

c) figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésben szabályozott személyes érintettséget,

d) negyedévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, és az ülések között történt fontosabb eseményekről,

e) előterjeszti az ülés napirendjét,

f) az ülést megnyitja , szünetet rendel el, berekeszti azt,

g) megadja a szót, illetve megtagadja azt,

h)megvonja a szót, a tárgyra térésre szólít fel,

i) megadja a szót ügyrendi kérdésben, illetve megtagadja azt,

j) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

k) javaslattétel a napirendek összevont tárgyalására.

(2) A levezető elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a határozatot.

(3) A levezető elnök az ülés rendjének biztosítása érdekében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illõ, másokat sértõ megfogalmazást használ;

b) rendre utasítja azt, aki képviselõhöz méltatlan magatartást tanúsít;

c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót, és szükség esetén javaslatot tesz a vitából való kizárásra, amely javaslatról a képviselõ-testület vita nélkül határoz;

d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarást tanúsító – nem képviselõ jelenlévő(ket).

(4) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül határoz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van. A napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

 (5) A napirend keretében tárgyalásra kerülő előterjesztések sorrendje:

a) közérdekű bejelentések,

b) lejárt határidejű határozatok,

c) rendelet-tervezetek,

d) normatív határozati javaslatok,

e) határozati javaslatok,

f) beszámolók,

g) tájékoztatók,

h) bejelentések.

(6) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára az ülés napirendjét a napirendi pontokhoz meghívottakra tekintettel az (5) bekezdésben szereplő sorrendtől eltérően is meghatározhatja.

(7) Az írásbeli bejelentést az ülés megkezdésének kezdetéig a levezető elnöknél kell benyújtani.

11. § (1) A képviselő-testület tagjai, a bizottságok és a jegyző javasolhatják a képviselõ-testületnek az előterjesztés sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi javaslatot – a sürgősség tényének indoklásával és az anyag becsatolásával – írásban az ülés elõtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősségi ok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadása esetén a javaslatot a képviselő-testület a napirendjére tűzi.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, normatív határozat-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. A képviselõ-testületi előterjesztések és a testületi ülés előkészítésének részletes szakmai követelményeit a 4. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az előterjesztés írásban készülhet.

13. § (1) Az előterjesztés fõbb elemei:

a) az előterjesztés címe, tárgya, ismertetni kell az előzményeket ezen belül különösen a hozott határozatokat, a tárgykört szabályozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevõk nevét, véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, döntési alternatívákat, melyek lehetõvé teszik az értékelést és a döntést alátámasztják,

b) határozati javaslat és annak tárgya, amely egyértelműen tartalmazza a döntés tartalmát, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidõk megjelölésével.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalását megelőzően az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője az általa elkészített anyagot szóban kiegészítheti.

(3) A kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője köteles választ adni még a vita elõtt.

(4) A képviselõ-testület ülésén a napirenddel kapcsolatban a tanácskozási joggal rendelkezőkön túl felszólalhat az, akinek a levezető elnök szót ad.

14. § (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Egyazon napirendi pontnak a vitája kapcsán a képviselő legfeljebb két alkalommal kérhet szót.

(2) A képviselő részére a harmadik felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A felszólalások idõtartama legfeljebb 5 perc. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.

(4) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) az, aki a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,

c) a jegyző, ha a törvényességi észrevételi jelzést kíván tenni a Mötv. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(5) A napirend tárgya szerint érintett bizottság elnöke közvetlenül a határozathozatal elõtt felszólalhat, ajánlást nyújthat be a képviselõ-testületnek.

15. § (1) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.

(2) Az érdemi vitát követően a napirend előterjesztõje, vagy az előterjesztés készítője válaszol a kérdésekre és a hozzászólásokra. A válasz után a levezető elnök az elhangzottakat összefoglalja.

16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy érdeklődés.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

17. § (1) Ha az interpelláció írásbeli benyújtására a képviselő-testület soron következõ ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(2) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt kérésére be kell vonni.

(3) A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja bizottságát. A megbízásról a testület vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

18. § (1) A nyílt testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpházi Kirendeltség testületi anyagot kezelő irodájában,

b) a második példányt a kormányhivatalnak kell megküldeni.

(2) A képviselő-testület ülésérõl készített jegyzőkönyvekhez csatolni kell a meghívót az előterjesztéseket, és a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, az esetleges kisebbségi véleményt.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. Az első példány a jegyző páncélszekrényébe kerül, míg a második példányt a kormányhivatalnak kell megküldeni.

4. A határozathozatal

19. § (1) Az előterjesztő a vita során felmerült módosító javaslatokat felvállalhatja. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat felvállalta, úgy a levezető elnök a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatot szavaztatja meg.

(2) Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat nem vállalta fel, úgy a levezető elnök először a módosító javaslatokat szavaztatja meg egyenként. Ezt követően a képviselő-testület a módosító javaslatokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt.

20. § (1) Név szerinti szavazást indítványozhat a Mötv. 48. § (3) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) a polgármester,

b) bizottsági elnök.

(2) A névszerinti szavazási indítványról a testület vita nélkül határoz.

(3) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét ABC-sorrendben, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, „tartózkodom”-mal szavaznak.

Az elkészített névsoron a szavazatokat személyenként külön fel kell tüntetni, össze kell számolni, melyrõl a jegyzõ gondoskodik. Ezt követõen a levezető elnök a szavazás eredményét kihirdeti.

21. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz a Mötv. 50. §-ában szabályozottak figyelembe vételével.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazást a képviselő-testület tagjaiból vita nélkül választott 3 tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja el. A bizottság tagjaira a levezető elnök tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült egyéb körülményeket. A szavazás eredményét a képviselõ-testület határozattal fogadja el.

22. §^[4] (1) A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához.

(2) Államháztartáson kívüli forrás átadására az adott évi költségvetési rendeletben biztosított előirányzat terhére van lehetőség, a közpénzek felhasználásáról szóló támogatási szabályzatban foglaltak figyelembe vételével.

23. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdõdõen – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következõk szerint:

Fülöpháza Község Képviselõ-testülete
1/2011. (I. 18.) sz. Kt.
(A zárójelben feltüntetett dátum a határozatot hozó testületi ülés napját jelöli.)

(2) A testületi határozatokról a Fülöpházi Kirendeltség hivatal betűrendes, és határidõs nyilvántartást vezet.

23/A. §^[5] (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról

5. A rendeletalkotás

24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását írásban kezdeményezhetik:

a) képviselők,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

A rendeletalkotás kezdeményezhető a szabályozni kívánt tárgykör (beleértve a meglévő rendelet módosítását, kiegészítését és hatályon kívül helyezését is) megjelölésével, vagy a rendelet-tervezet benyújtásával a polgármesternél.

(2) A rendelet tervezetét a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti elő. Az előkészítés során a Közös Önkormányzati Hivatalban rendszeresített egyszerűsített hatásvizsgálati lapot kell alkalmazni. A kitöltött hatásvizsgálati lap az előterjesztés mellékletét képezi. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(3) A tervezetet a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja, és véleményezi a képviselő-testület részére.

(4) A tervezet elkészítésébe külsõ szakemberek is bevonhatók.

25. § (1) Az írásba foglalt rendelet-tervezetet a polgármester – az előkészítést és véleményezést követően – a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A képviselő-testület a szavazást a 19. §-ban foglaltak szerint hajtja végre.

26. § (1) Az önkormányzati rendelet, valamint a normatív határozat kihirdetése a Fülöpházi Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a Mötv. 51. § (2) bekezdésben szabályozottak szerint történik. A rendelet és normatív határozat szövege 30 napig marad kifüggesztve.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.

(3) Azon önkormányzati rendeletek végrehajtásáról és hatályosulásáról, amelyeket jogszabály szerint nem tárgyal évenként visszatérő rendszerességgel, a polgármester kétévenként tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.

6. Az önkormányzati stratégiaalkotás

27. § (1) Az önkormányzat stratégiai dokumentumait az 5. sz. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Az egyes stratégiai dokumentumok előkészítés során gondoskodni kell a már elfogadott stratégiai dokumentumokkal való összhangjáról.

(2) Stratégiai dokumentumokban foglalt akciókat az éves költségvetés tervezése során figyelembe kell venni. A költségvetési koncepció képviselő-testület elé történő benyújtásával egy időben polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja az adott évet terhelő, stratégiákban foglalt feladatokról.

(3) A költségvetési rendelet megalkotását követően szükség esetén aktualizálni kell a stratégiai dokumentumokat és testületi döntéssel megerősíttetni azt.

7. A települési képviselõ

28. § (1) A képviselő kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud megjelenni.

(2) a képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói kötelesek soron kivül fogadni.

(3) A képviselők tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

8. A képviselõ-testület bizottságai

29. § (1) A képviselő-testület döntéseinek elõkészítéseire a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenõrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

            a) Ügyrendi Bizottság (3 fő)

(3) A bizottság tagjainak összetételét a 6. sz. függelék tartalmazza. A függelék naprakész állapotban tartásáról a jegyzõ gondoskodik.

(4) A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg. A bizottság működésére az ügyrendjében meghatározottak az irányadóak.

30. § (1) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) bizottsági ajánlástétel,

b) javaslatot tesz az önkormányzati intézmények létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekhez,

c) javaslatot tesz a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,

d) közremûködik a képviselõ-testület által elrendelt, az intézményeket érintő szakmai és pénzügyi vizsgálatokban.

e) elemi kár esetén ellátja kárbecslő bizottsági feladatokat.

f) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket, illetve részt vesz előkészítésükben,

g) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek végrehajtását,

(2) A bizottság ellátja a képviselők és a polgármester esetében a vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos feladatokat. A bizottság működésének speciális szabályait a 7 sz. függelék tartalmazza, amely külön részletezi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

(3) A bizottság gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester esetében.

(4) A bizottság javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére.

(5)^[6] A bizottság vizsgálja ki a képviselők esetében benyújtott összeférhetetlenségi kezdeményezést, valamint a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos ügyeket.

31. § (1) A képviselõ-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetõleg az errõl szóló jelentésnek a képviselõ-testület által történõ elfogadásáig tart.

(2) Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is értelemszerûen alkalmazni kell.

32. § Az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza az egyéb önkormányzati rendeletekben szabályozott további átruházott hatásköröket.

9. A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

33. § (1) A polgármester feladatai:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. szervezi a településfejlesztést,
3. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
4. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
5. támogatja a lakosság önszervező közösségeit,
6. kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszervezetek vezetőivel, a kisebbségi szószólóval,
7. gondoskodik a település vagyonának megőrzésérõl,
8. feladata az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
9. összehívja, és vezeti a falugyűlést,
10. egyetértési jogot gyakorol a Fülöpházi Kirendeltségen minden a jegyző által javasolt kinevezéshez, vezetõi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetõi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz,
11. a Fülöpházi Kirendeltség Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

34. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

35. § (1) A jegyző, aljegyző:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő elõterjesztéseket;

b) a várospolitikai fórumon elhangzottak lényegéről és a javaslatokról feljegyzést készít.

(2) A belső ellenőrzési vezető feladatokat az aljegyző látja el, aki felelős az önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséért, külső erőforrás bevonásával a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

(3)^[7] A Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a közös önkormányzati hivatal városfejlesztési és városüzemeltetési iroda vezetője, mint megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

10. A közös önkormányzati hivatal

36. § (1) Az 1. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Fülöpháza Község Önkormányzatával fenntartott közös önkormányzati hivatal

a) székhelye: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a.

b) telephelye: 6042 Fülöpháza, Kossuth u. 5. (kirendeltség)

c) további telephelyei:

ca)    6041 Kerekegyháza Szent István tér 6. (konyha)

cb)    6041 Kerekegyháza, Szent István tér 14. (védőnői szolgálat)

cc)    6041 Kerekegyháza, Szent István tér 15. (vérvételi laboratórium).

(2) A közös önkormányzati hivatal hivatali munkarendje:

a) hétfõ – csütörtök             7.30 – 16.00

b) péntek                             7.30 – 13.30

(3) A közös önkormányzati hivatal belső tagozódása:

a) Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda,

b) Igazgatási Iroda,

c) Pénzügyi Iroda,

d) Intézményfenntartó Iroda,

e) Fülöpházi Kirendeltség (iroda)

(4) Az irodákat vezető köztisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény 236. § (5) bekezdés b.) pontja szerinti osztályvezetői szintnek megfelelő vezetõi megbízás az irodavezetői megbízás

(5) A képviselő-testület a Kttv. 234. § (4) bekezdése alapján a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére illetménykiegészítést biztosít, melynek mértékét az adott évi költségvetési rendelet határozza meg.

11. Falugyűlés

37. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott napirend(ek) megtárgyalására szükség szerint felugyűlést hívhat össze.

(2) Az önkormányzat a falugyűlésen tájékoztatja továbbá a lakosságot:

a) az önkormányzat éves és középtávú tervéről,

b) az önkormányzat éves költségvetésérõl,

c) a képviselõ-testület munkájáról,

d) a lakosságot érintõ kérdésekrõl.

(3) A falugyűlésen elhangzott javaslatok alapján hozott intézkedésekről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(4) A falugyűlés a közmeghallgatással egybekötve is megtartható. Ebben az esetben a képviselõ-testületi ülés összehívására, levezetésére, az ülésről való jegyzõkönyv készítésére, annak felterjesztésére értelemszerûen a képviselõ-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

12. Záró rendelkezések

38. § (1) Az SZMSZ  2013. március 1. napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

Fülöpháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

a) 7/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelete,

b) 9/2010. (X. 10.) önkormányzati rendelete.