Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2013. (III. 01.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Preambulum

Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.

A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.

Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében - figyelembe véve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az 51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján megalkotta Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvényt.

Erdőkertes község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.CLXXXIX törvény 143.§.(4) bekezdése a. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kizárólag  a törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok  szervezeti és működési szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban SZMSZ) az alábbiak szerint alkotja meg:

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Erdőkertes község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2113 Erdőkertes, Fő tér 4.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Erdőkertes község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Illetékességi területe: Erdőkertes község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat és a hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét vagy a település címerét kell használni.

(6) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(7) Az önkormányzati helyi kitűntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.

A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása

2.§.

(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a mindenkor hatályos helyi rendeletek tartalmazzák. Az átruházott hatáskörök felsorolását jelen rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozik Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

2011.évi CLXXXIX törvény - továbbiakban (új) Ötv -  rendelkezésein túl a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó ügyekben árubeszerzés, szolgáltatások megrendelése, koncesszióba adás.

A képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendje

3.§.

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke, az esetleges további akadályoztatás esetén az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A  képviselő-testület feladatát éves munkaterv alapján végzi.

(3) Az egyes feladatok ellátásának meghatározásánál a Munkaprogram (Ciklusprogram), az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak e két dokumentumot kell alapul venni, és az aktuális feladatokra figyelemmel megfogalmazni a képviselő-testület üléseire szánt témaköröket.

(4) A munkaterv tervezetét a bizottságok javaslatainak figyelembevételével a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(5) A következő évi munkaterv tervezetét minden év utolsó testületi ülésén kell tárgyalni.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a. a tárgyidőszak fő feladatainak meghatározását, azoknak az ügyeknek a megjelölését,    

       amelyek eldöntéséhez a képviselő- testület igényli a lakossági fórumok közreműködését,

2. a testületi ülések várható időpontját, a javasolt napirendeket, azok előadóit, azoknak a
   

       bizottságoknak a megjelölését, melyek a feladat előkészítésében részt vesznek.

3. azoknak a napirendeknek a megjelölését, melynek tárgyára tekintettel az előterjesztés

       csak könyvvizsgálói véleménnyel együtt tárgyalható.

(7) A képviselő-testület feladata a munkaterv alapján:

1.  döntésre előkészített előterjesztés megvitatása, elbírálása vagy elnapolása, feladat meghatározása,
2. a végrehajtás kereteinek kijelölése, a szükséges anyagi eszközök biztosítása, a végrehajtás befejezésekor indokoltnak tartott ellenőrzés-értékelés szempontjainak meghatározása,
3.  hiányosságok feltárása, és szükség esetén felelősség megállapítása.

Az előterjesztés

4.§.

(1) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, a Jegyző, a Polgármester vagy a Képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által a napirendre történő felvételhez szükséges időben előzetesen javasolt, a testületi anyaggal együtt kiküldhető és bizottság által tárgyalható, indokolást és határozattervezetet magába foglaló döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozattervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban - rendkívüli esetben, szóban - kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a tárgyalandó téma világos és közérthető, ebben az esetben a döntést az előzetes bizottsági vélemény nélkül is meg lehet hozni. A szóbeli előterjesztés napirendre tűzéséről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

(3) Az írásos előterjesztésnél az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, korábbi megállapításokat, a témára vonatkozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, a hivatal illetékes szakterületének szakmai véleményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek alapján döntés hozható.

(4) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidő megjelölésével.

(5) Egyszerűbb döntést igénylő, vagy közismert ügyekben nem szükséges részletes előterjesztést készíteni, elegendő a határozati javaslat kiküldése. Erről a polgármester dönt.

(6) A testületi ülés elé kerülő írásos előterjesztések előkészítésének megszervezése mindenkor a jegyző feladata. Az előterjesztés döntés-előkészítő fázisában a bizottsági megtárgyaláshoz szükséges adatszolgáltatást a jegyző - a hivatal dolgozóinak bevonásával - biztosítja. A jegyző felel azért is, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó témakörökben az összes általa és a hivatal dolgozói által ismert információ a képviselők elé jusson. A törvényességért és a helyi jogszabályok harmonizációjáért, valamint az ügykörébe tartozó előterjesztések tartalmi és formai követelményeinek betartásáért, minőségéért a jegyző felelős.

(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztéseknek és a határozati javaslatoknak az ülésen történő kiosztását.

(8) Írásos előterjesztések, rendelet-tervezetek illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző ellenjegyzésével kerülhetnek a testület elé.

(9) A tárgyalás további feltétele az előterjesztés tárgyaló, illetékes bizottság véleményének, esetleges különvéleményének, módosító indítványának ismertetése, melyet a bizottsági ülést követően kell a „véleménylapon” feltüntetni és a képviselő-testület részére az előterjesztéssel együtt megküldeni esetlegesen az ülés előtt kiosztani.

(10) A képviselő-testület a munkaterv alapján évente legalább 10 alkalommal ülésezik, általában a hó utolsó csütörtöki napján 17 órai kezdettel. Az ülések befejezési ideje maximum 20 óra.

(11) Szükséges esetben az ülések számától el lehet térni azzal, hogy évente legalább hat ülést meg kell tartani.

(12) A rendes (Munkaterv szerinti) ülés meghívóját és a hozzákapcsolódó előterjesztéseket a címzetteknek a csütörtöki ülést megelőző 72 órával kell megkapni.

(13) A meghívót elektronikus úton kézbesíteni kell:

1. a képviselők,
   
2. az önkormányzati intézmények vezetői,
3. az önkormányzat könyvvizsgálója részére, (ha véleményezési jogkörébe tartozó  

    napirendek vannak).

4. az ügyben érintett külső szervezet vagy személy részére.

(14) A meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(15) Rendkívüli testületi ülést a polgármester hívhat össze. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is - sürgősség okának közlésével - kiküldhető a meghívó. Erre bármely értesítési mód igénybe vehető.

Az ülés menete

5.§.

(1) Az ülés megnyitásakor a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, és lehetőséget biztosít arra, hogy bármely képviselő a napirend módosítására javaslatot tegyen az előterjesztés szabályai figyelembe vételével.

(2) A napirendről a képviselő testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A polgármester az ülés kezdetén szóbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról, ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az induló építési beruházásoknak minősülő feladatokról. Ezt követően a polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. A napirendek tárgyalása határozathozatallal, illetőleg rendeletalkotással illetve a tájékoztatás elfogadásával vagy az ismertető tudomásul vételével (ez utóbbi szavazást nem igényel) zárul. 20 óra után új napirendi pont megtárgyalását nem lehet elkezdeni. Ez alól kivétel: a képviselő-testület egyhangú döntése szerinti napirendi pont. Az elmaradt napirendi ponto/ka/t a testület következő rendes ülésen kell tárgyalni.

(4) Az előterjesztések feletti vita során a téma előadója a napirendhez szóban kiegészítést tehet, illetőleg határozati javaslatát módosíthatja, pontosíthatja, javíthatja. Ezt követően a napirend tárgyában illetékes bizottsági elnök vagy megbízottja szólhat a napirendhez. Mindezek után a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(5) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.

(6) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás csak kivételes esetben lehetséges, melynek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, a hangrögzítő berendezésen a túllépő mikrofonjának kikapcsolását rendelheti el.

(7) Újbóli viszontválasz, továbbá személyes érintettség címén a polgármester megadhatja a szót, de annak időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. A napirendi pontot érintően bármelyik képviselő 2 percben ügyrendi javaslatot tehet, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ügyrendi felszólalás elsőbbséget élvez. Amennyiben a felszólalás nem ügyrendi jellegű, a polgármester megvonja a szót.

(8) A vita lezárását követően - a határozathozatal előtt - a napirendi pont előadójának és a jegyzőnek, amennyiben jelzést kíván tenni meg kell adni a szót.

Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének

fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedések

6.§.

(1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét gondatlanul mulasztó képviselőt a polgármester figyelmeztetésben részesíti, a szándékosan mulasztó képviselőt figyelmezteti és rendre utasítja, s kezdeményezi  mindkét esetben a képviselő-testület felé, hogy a mulasztót a döntéshozatalból zárják ki.

(2) A figyelmeztetést és a rendre utasítást indokolni szükséges. A polgármester ez irányú döntése és intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

(3) A kizárásról a polgármester a jegyző, az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármelyik települési képviselő javaslatára a képviselő testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni és szavazatát tartózkodásként kell számba venni. 

(5) A képviselő-testület ülésén a tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester gondoskodik.

Ennek keretében:

            a) Figyelmezteti vagy szóban, vagy elektronikus hangjelzéssel azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, ill. a hozzászólás megszabott idejét túllépi.

            b) Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

       c) Az ülésen jelenlévő érdeklődőknek a polgármester - a témától függően - max. 2 perces hozzászólási jogot biztosíthat.

       d) Tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja, felfüggesztheti, vagy bezárhatja az ülést.

            e) Bármely képviselő indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el, a képviselők 1/3-nak kérésére pedig köteles azt elrendelni. A szünet időtartama legfeljebb 1/4 óra lehet. A szünet elrendelésének indítványozási jogával minden képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet, az előbbiek szerint kötelező szünet elrendelésére pedig ülésenként maximum két esetben kerülhet sor.

(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a Polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődés esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(7) A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

A nyilvánosság biztosítása

7.§.

(1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe, egyrészt oly módon, hogy ezen dokumentumokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, másrészt a betekintést személyesen a polgármesteri hivatalban tehetik meg.

(2) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvánosságának biztosítása az önkormányzati honlapon való közzététellel történik.

(3) A képviselő-testület ülésére készített meghívót, az ülést megelőzően közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület üléséről készített hangfelvétel és jegyzőkönyv a zárt ülést kivéve nyilvánosan elérhető és megtekinthető az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hivatali helyiségében.

(5) Az ülésen született határozatok és rendeletek az önkormányzat hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatalban megtekinthetők.

(6) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

(7) A megválasztott képviselők címlistája nyilvános, jelen SZMSZ 1.sz. függeléke tartalmazza.

A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

8.§.

(1)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat

           egyenként bocsátja szavazásra.

(2) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - a véleménylapo/ko/n szereplő bizottsági sorrendben, majd az ülésen elhangzottakról / az elhangzás sorrendjében / - ezt követően az eredeti vagy módosított (egységes szerkezetű) határozati javaslatról születik döntés.  

(3) Szavazategyenlőség esetén a születő határozat azt rögzíti, hogy a javaslatot a testület elutasította.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik elektronikus hangrögzítő és szavazatszámláló rendszer működtetésével. Technikai hiba, üzemzavar esetén a szavazatokat személyesen számolja.

(5) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, úgy a polgármester a szavazást egyszeri alkalommal köteles megismételtetni.

(6) A nyílt szavazás elektronikus szavazatszámláló rendszer „igen” vagy „nem” vagy  „tartózkodik” gombjának megnyomásával történik. Technikai hiba, üzemzavar esetén kézfelemeléssel történik a szavazás.

(7) A név szerinti szavazás esetén az elektronikus szavazatszámláló rendszer név szerinti szavazás funkcióját kell használni. Ezt követően a polgármester ismerteti a rendszer által név szerin rögzített szavazás képviselőként. Technikai hiba, üzemzavar esetén a polgármester egyenként, név szerint szólítva kéri fel a képviselőket a szavazásra.

(8) A titkos szavazás esetén az elektronikus szavazatszámláló rendszer titkos szavazás funkcióját kell használni.  Ezt követően a polgármester ismerteti a titkos szavazás eredményét. Technikai hiba, üzemzavar esetén a titkos szavazás szavazólapon történik. Ebben az esetben a titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 2 fő képviselőt választ egyszerű szótöbbséggel. Ügyviteli segítséget a jegyző, vagy az általa felhatalmazott köztisztviselő biztosít. A szavazólapot zárt borítékban kell elhelyezni az erre a célra rendszeresített urnába. Az urnát a szavazást megelőzően a 2 fő képviselő ellenőrzi. Az urnát bontja és a szavazatokat szintén a két fő képviselő számolja a jegyző, ill megbízottja jelenlétében. A szavazás eredményét a két fő képviselő ismerteti a képviselő-testülettel. 

(9) Minősített többség szükséges a törvény rendelkezésein túl:

a.  kitüntetések és elismerő címek alapításához,

            b. közterület elnevezéséhez.

A rendeletalkotás és határozathozatal

9.§.

(1) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el, az illetékes bizottságok, esetleges külső szakértő bevonásával.

(2) A rendelet-tervezetet a tárgykörben érintett (témafelelős) bizottság írásos véleményével együtt kell a testület elé terjeszteni.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegének megszerkesztéséről és a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, azaz a képviselő-testület hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.

(5) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(6) A képviselő-testület határozatait - külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(7) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvános közzétételéről /a jogszabályi határokat figyelembevételével/ a jegyző gondoskodik.

(8) A zárt ülés határozatairól megkülönböztető betűjelzéssel (Z), de folyamatos sorszámmal és évszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni.

(9) Nem kell sorszámmal ellátni: a napirend elfogadására, az ügyrendi kérdésekre, az ismertetők tudomásulvételére vonatkozó határozatokat.

(10) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal tematikus nyilvántartást vezet.

(11) A határozatokat az azonnal intézendő ügyek kivételével legkésőbb a testületi ülést követő 2 napon belül kell a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, valamint igény szerint a képviselőknek eljuttatni.

(12) A lejárt idejű határozatok végrehajtásáról a polgármester ad tájékoztatást a képviselő-testületnek a soron következő testületi ülésen.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről

10.§.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve - a törvényi előírásokon túl - a szavazás szemszerű eredményét a szavazatszámláló informatikai rendszer(szoftver) által generált „szavazati összesítő tábla” tartalmazza, melyet a jegyzőkönyv szövegébe az adott napirendi pont szavazásához kapcsolódóan be kell tűzni.

A közmeghallgatásról

11.§.

(1) A törvényi előírásokon túl a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről a lakosságot legalább 14 nappal korábban

az önkormányzat hivatalos honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a helyi újságban és plakátokon értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal érdemi választ kell adni.

(5) A jegyzőkönyv vezetéséről, a válaszadásra vonatkozó határidők betartásáról a jegyző gondoskodik.

 Az önkormányzat szervei, jogállásuk, feladataik törvényi és más jogszabályi előírásokon túl:

A polgármester

12.§.

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az át nem ruházható ügyeket kivéve, valamennyi ügyben döntést hozhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(3) A polgármester a mindenkor hatályos helyi költségvetési önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a civil szervezetek támogatásáról, ingatlan vásárlásról és értékesítésről, árubeszerzésről, szolgáltatások megrendeléséről, koncesszióba adásról és az ehhez szükséges forrásfelhasználásról.

 A bizottság

13.§.

(1) A képviselő-testület két bizottságot hoz létre.

a. A Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi, Jogi Ügyrendi, Összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló és Vagyonnyilatkozatokat kezelő Bizottság továbbiakban: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot és az

b. Oktatási Művelődési Ifjúsági Sport Egészségügyi Családvédelmi és Szociális Bizottság (továbbiakban: OMISZ Bizottságot).

(2) A képviselő-testület ülésére benyújtandó valamennyi írásos előterjesztést a fenti két bizottság működési területét érintően külön-külön előzetesen megtárgyalja, kivéve a halaszthatatlan okból a képviselő-testület ülésén kiosztott, vagy ott szóban előadott előterjesztéseket.

(3) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 2. sz. függeléke rögzíti, a bizottságok személyi összetételében bekövetkező időközi változásokról a testület határozati formában dönt.

(4) A bizottságok működésének alapja a képviselő-testület éves Munkaterve, az időszerű előterjesztések, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel kell összeállítani – a polgármesterrel együttműködve – a bizottság elnökének az  ülés napirendi pontjait.

(5) A bizottságok működési szabályai megegyeznek jelen SZMSZ-ben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokkal.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal – a bizottság mellé kirendelt koordinátor útján – látja el.

(7) A bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv 1 példányát helyben a jegyző őrzi.

A polgármesteri hivatal

14.§.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(3) A polgármesteri hivatal pontos megnevezése: Erdőkertesi Polgármesteri Hivatal 2113. Erdőkertes, Fő tér 4.

(4) A polgármesteri hivatal közigazgatási feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó szerv, szakfeladatait a képviselő-testület által jóváhagyott Alapító okirat rögzíti.

(5) A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és feladatát a képviselő-testület által elfogadott   hivatali szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

(6) A jegyző ügyrendet készít és ad ki, mely részletesen tartalmazza a Hivatal és a hozzá rendelt, önállóan működő költségvetéséi szervnél a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyeket, az ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás-, és jogkörét.

A jegyző

15.§.

(1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

(2) A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – jegyzői feladatok ellátásáról a Közigazgatási Iroda vezetője gondoskodik.

A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről

16.§.

(1) A jogszabálysértő döntések, működés jelzése a jegyző részéről szóban és írásban is megtehető.

(2) Ha a jegyző a képviselő-testület illetve bizottsága ülésén a döntést megelőzően fenti tárgyú jelzéssel kíván élni, az ülés vezetőjének a szót soron kívül meg kell adnia, a vita lezárását követően is.

(3) Ha a jegyző a jogszabálysértő döntést, azaz a szavazást követően él jelzéssel és kezdeményezi az újbóli szavazást, az ülés vezetője a témában egyszeri alkalommal ismételt szavazást rendel el.

A társulás

17.§.

(1) Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testülete a Veresegyház többcélú kistérség önkormányzatainak társulása, valamint a Veresegyház és környéke szennyvízközmű társulás és az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagja.

(2) A társulási megállapodást mely a feladatokat és a hatásköröket rögzíti  a képviselő-testület hagyja jóvá.

Az Önkormányzat további intézményei jogállása és feladatai:

18.§.

Közfeladatokat ellátó, önállóan működő költségvetési szervek:

1. Ki akarok nyílni Óvoda 2113. Erdőkertes, Fő tér 5. Szakfeladatait az Alapító Okirat rögzíti
2. Erdőkertesi Faluház és Könyvtár 2113. Erdőkertes, Fő út 112. Szakfeladatait az  Alapító Okirta rögzíti.
3. Erdőkertesi Műszaki Ellátó Szervezet, 2113. Erdőkertes, Fő tér 4. Szakfeladatait az Alapító Okirat rögzíti.
4. Önálló szakfeladaton: 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (Neumann János Általános Iskola állami fenntartásba adása mellett, az önkormányzatnál maradó intézményműködtetési feladatok)

Civil kapcsolatok

19.§.

(1) Az erdőkertesi önszerveződő közösségek képviselőit megilleti tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

(2) Fórumok, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

a. Civil szervezetek munkájáról szóló párbeszéd, rendszeres beszámolók, melyet a képviselő-testület minden év első testületi ülésén megtárgyal,

b. „Isten hozta Erdőkertesen” , mely rendezvényt a Polgármester hív össze és vezet, az újonnan beköltöző polgárok részére.

c. egy-egy adott fejlesztési témában a hatásterületen élők lakossági fóruma, melyet a polgármester hív össze és vezet.

(3) Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet soron k övetkező ülésén.

Záró rendelkezések

20.§.

(1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőkertes község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007.(06. 07.) önkormányzati rendelete.

Erdőkertes, 2013. február 28.

                        Dr. Pásztor László                                                             Vargáné Rajna Ágnes

                          polgármester                                                                      címzetes főjegyző

Kihirdetve: 2013. március 1.

                                                                                                            Vargáné Rajna Ágnes

                                                                                                                címzetes főjegyző