Szerkesztés...

Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének
8./2013 (VII.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Arnót Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

2. § Arnót Község Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

3. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ-ben) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

4. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére.

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Arnót Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

Az önkormányzat székhelye:

Arnót, Petőfi S. út 120 szám

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: ARNÓT KÖZSÉG            KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Székhelye: 3713 Arnót Petőfi S. u. 120.

A képviselő-testület hivatala:

ARNÓTI  POLGÁRMESTERI HIVATAL

Székhelye: Arnót, Petőfi S. Út 120.

(a továbbiakban: a Hivatal)

(3)Illetékességi területe: Arnót község Közigazgatási területe.

(4)A község címerének és zászlajának használati rendjét Arnót község Önkormányzatának Arnót község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről szóló 11/1997.(09.15.) sz. rendeletében állapítja meg.

II.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE

1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre

6. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az Mötv.  7 § (1) bekezdésében meghatározottakat látja el.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, vagy szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(4) Az önkormányzat feladatinak és tevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolását az 1.sz. függelék tartalmazza.

2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre

7. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását  az 1.  melléklet tartalmazza.

 (3) Az átruházott hatáskörök címzettjei az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév december 30. napjáig beszámolni kötelesek.

 (4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

III.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület ülései

8. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők névsorát a 2. függelék tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább hét alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkaterv elfogadásakor meghatározásra kerülő üléseken videofelvétel készül, melyet a település honlapján és a Kábel Tv-ben lehetőség szerint közzé kell tenni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések várható időpontját,
2. az előre tervezhető napirendek tárgyát és előterjesztőjét,
3. a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.

(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2. a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
4. az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
5. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
6. féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.

10 §. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

11.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában szabályozott esetekben.  

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

(3) Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése írásbeli meghívó nélkül rövid úton (pl. telefonon) 4 napon belüli időpontra, akár az összehívás napjára is összehívható a napirend megjelölésével. Ilyen esetben a sürgősség okát közölni kell.

12.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2)A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikusan a képviselő által megadott e-mail címre és papír alapon kézbesítő útján, vagy postai úton történik.

(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább a képviselők 1/4-e kérte.

13. § A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

b.) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

c.) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,

d.) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökét is,

e.)A képviselő-testületi ülésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirend előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni a 2. mellékletben szereplő  önszerveződő közösségek vezetőit is a  tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor 

14. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról 3 nappal az ülést megelőzően a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint elektronikus úton a település honlapján a lakosságot tájékoztatni kell

15. § A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

16. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen 4 fő képviselő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester a képviselő-testület ülését felfüggeszti. Amennyiben egy óra elteltével sem áll helyre a határozatképesség, úgy ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

2. A tanácskozás rendje

18. § (1)  A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.

(2) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

19. § A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség megállapítása, melyet az ülés teljes időtartama alatt figyelemmel kísér,
3. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
4. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
5. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
6. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

20. § A polgármester vitavezetési feladatai:

1. a vita megnyitása,
2. szavazás elrendelése,
3. a szavazás eredményének megállapítása,
4. a döntés kimondása.

21. § A polgármester utolsó napirendi pontként beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért, az ülés vezetője (a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület korelnöke) felel.

       E körben az ülés vezetőjének jogosítványai:

       a.)  figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, aki felszólalásában tartósan eltér a napirend témájától , rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

 (2) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

23. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

24. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, és az érintett bizottságok elnökének kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.

(3) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

25. §  (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2)   Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3)   Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható, mely szóban és írásban is előterjeszthető

(4) A sürgősségi előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület napirend előtt szavaz.

(5) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

1. polgármester,
2. képviselő-testület bizottságai,
3. képviselő-testületi tag,
4. jegyző,

 (7)  Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.

 (8) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az előterjesztés címét és előadóját,
2. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
3. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
4. a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.

27.  A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

28. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.

29. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. rendelet-tervezet
2. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
3. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
4. kérdés,
5. tájékoztató és egyéb bejelentés.
6. polgármesteri beszámoló

30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványként módosító javaslat nyújtható be:

(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

31. § (1) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt írásban, indokolt esetben az ülésen lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

32. § A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

33. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

3. Határozathozatal

34. § (1)A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

4. Rendeletalkotás

35. § A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglaltak szerint kell alkalmazni 

36. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
3. az elérni kívánt célt,
4. a rendelet-tervezet teljes szövegét

(2)   Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta.

37. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

38. § (1)  A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) Helyben szokásos mód alatt a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kihirdetést kell érteni.

5. A szavazás módja

39. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás nyíltan történik, kézfeltartással.

40. § (1)Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület által megválasztott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, mely a szavazást követően megállapítja a titkos szavazás eredményét és tájékoztatja róla a képviselő-testületet. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46 §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

41. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2)  Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom, nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja.  A szavazás eredményét az polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

42. § Minősített többség szükséges – a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl – a következő ügyekben:

1. helyi népszavazás kiírása,
2. közfeladat önkéntes felvállalása,

6. A döntések nyilvántartása

43. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

7. A jegyzőkönyv

44. (1) A képviselő-testület üléseiről a Mötv. 52 § (1) és (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv készül.

(2)       Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

1. az ülés számát,
2. a polgármester intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
3. az ülés befejezésének idejét.

(3)   Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

1. meghívó,
2. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
3. a név szerinti szavazásról készült névsor,

45. § (1) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő települési képviselő írja alá.

46. §  A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

                                               IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE

1. A Bizottság

47. (1)    A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

Pénzügyi Bizottság

Szociális Bizottság

Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottság

2. A bizottságok tagjainak száma Pénzügyi Bizottság: 5 fő

                                                             Szociális Bizottság: 4 fő

                                                             Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottság: 4 fő

        A bizottsági tagok névsorát 3. függelék tartalmazza

(3) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 3. melléklet tartalmazza.

(4)       A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

1. a polgármester,
2. a bizottságok,
3. bármely képviselő.

(5) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi és őrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(7) Az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Bizottság látja el.

48. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(2) Minden esetben csak az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek:

Pénzügyi Bizottság: a költségvetési rendelet módosítása

Szociális Bizottság: A szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása

49. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

1. bármelyik képviselő,
2. a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézői,
3. a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

50. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

51 § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.

(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

2. A települési képviselők

52. § A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

53.§ (1) A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani

(2) A települési képviselők, és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról a képviselői tiszteletdíj megállapításáról szóló 4/2010.(II.12.)  . önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára figyelmeztetésben részesíti azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta.

54. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

55. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.

(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

3. A polgármester

 56 (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

 (2) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

 (3) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

1. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
2. a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről

(5) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át, illetve részére juttatja el.

(6)A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

4. Az alpolgármester

57. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a választás napjáig vagy az új képviselő-testület alakuló üléséig,  – a polgármester  munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester munkarendje:

hétfőtől, kedd, csütörtök: 15:00-órától- 16:00-óráig,

szerda: 15:00 órától- 16:30-óráig tart.

5. A jegyző

58. (1) A polgármester - pályázat alapján, a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelően határozatlan időre nevez ki a jegyzőt.

(2) A polgármester aljegyzőt nem nevez ki.

(3) A képviselő-testület a jegyzői állás betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkavállalója útján gondoskodik.

59. (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
3. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
4. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.

 (2)  A jegyző egyéb feladatai:

1. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
2. gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
3. gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.

6. A Hivatal

60 .§ (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(2) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

61. § A hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő:                  08:00 órától           -     12:30-óráig

szerda:     12:30  órától           -     16:30-óráig

péntek:    08:00  órától           -     12: 30-óráig

7. Közmeghallgatás

62. (1) A képviselő-testület minden év november havában közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 15  nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására e rendelet előírásait kell alkalmazni.

63. (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

 (2)      Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

 (3)      Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

64. (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

8 Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

65. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a helyi népszavazásról

és népi kezdeményezésről szóló 9/2001.(IX.12.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

V.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

66. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

67. §  A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

68. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározottak szerint  a költségvetés végrehajtásáról saját hatáskörben döntsön.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti

tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 10 / 2012.(VI.06 ) rendeletben állapítja meg.

VI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69 §.(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az 6/2011(III.29.) önkormányzati rendelet.

(3)   SZMSZ mellékletei:

 1.melléklet az átruházott feladat és határkörökről

       2. melléklet Arnót településen működő Alapítványok és Civil szervezetek

3. melléklet  a bizottságok feladat és határkörei

(4) SZMSZ Függelékek:

       1. függelék:Arnót község Önkormányzat szakfeladata

       2. függelék:Arnót község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

       3. függelék: Bizottságok tagjainak névsora

Arnót, 2013.július 18.

P. H.

Dr. Üveges István  sk.                                                                        Bodnár Katalin sk

     Polgármester                                                                                             jegyző

Kihirdetve: Arnót, 2013. július 19.

                                                                                                          Bodnár Katalin

                                                                                                                 jegyző