Pécsvárad Város Képviselő-testületének 9/2013 (V.29.) rendelete

PÉCSVÁRAD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2025. 06. 24

Pécsvárad Város Képviselő-testületének 9/2013 (V.29.) rendelete

PÉCSVÁRAD VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2025.06.24.

Pécsvárad Város Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet területi hatálya Pécsvárad város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3)¹ A rendelet az AEDIS KFT 18/2000. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes. (6. számú melléklet)

I. Fejezet

Az engedélyezés általános szabályai

2. § Az építési engedélykérelmekhez az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban foglaltakat kell figyelembe venni

Geológiai és bányászati általános előírások

3. § A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

Telekalakítási rendelkezések

4. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek kialakítása és használata

5. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa kérelemre eseti jelleggel határozza meg esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

6. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közművesítettnek minősülnek, azaz

a) közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatást,

c) közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást,

d) közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést

kell biztosítani.

(2) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(3) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(4) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(5) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítani kell az elektronikus hírközlési létesítmények (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 94. § (1) bekezdés), és a postai létesítmények (2003. évi CI. Törvény a postáról 40. § (1) bekezdés) elhelyezésének lehetőségét, valamint betartandók a vonatkozó (9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzata és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel) kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabvány) előírásokban foglaltak.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

7. § (1) . Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(2) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

a) a közterület felé néző,

b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatainak magassága.

(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. Kialakult, egymás mellé telepített és esővíz elvezetővel elválasztott oldalhatáron álló beépítés zárt tűzfalakkal újjáépíthető.

(5) Kialakult állapot – 4,0 m-nél kisebb oldalkert – esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető. Az engedélyezési eljárásba a tűzrendészeti szakhatóságot be kell vonni.

(6) A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló, vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 m-nél nem nagyobb. Ilyen esetekben az oldalkert mérete is 4 m-ig csökkenthető, ha a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak.

(7) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.

(8) Az épületek tetőzete lehetőség szerint a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készüljenek.

Az épületek tömegéből adódó tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.

(9) A héjalás lehetőleg cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

(10) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:

a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,

c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa).

(11) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

8. § (1) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.

(2) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok tekintetéven a vonatkozó jogszabályokat (41/1997. (V.28.) FM számú rendelet, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltak) kell figyelembe venni (1. sz. melléklet).

Tűzvédelem

9. § A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.

II. Fejezet

A belterületi határ megállapítása

10. § (1) A város belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet:

a.) a város északi-északkeleti részén lakóterület céljára,

b.) a város nyugati részén lakóterület céljára,

c.) a 6-os számú úttól délre gazdasági terület céljára,

d.) a Dombay tó térségében üdülőházas és hétvégi házas üdülőterület céljára.

(2) A lakó-, gazdasági és üdülőterületi bővítés a területekre készített közműellátási program testületi elfogadását követően történhet meg.

III. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

11. § A szabályozási terv

a.) a város közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

12. § A város beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.) lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias lakóterület): KL, KEL, FL,

b.) vegyes terület (településközpont vegyes, központi vegyes terület): TV, KV,

c.) gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató ipari, valamint egyéb ipari gazdasági terület): KG, IG,

d.) üdülőterület (üdülőházas és hétvégi házas terület): ÜÜ, HÜ,

e.) különleges terület: KÜ.

13. § A város beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: K,

b.) zöldterület: Z,

c.) erdőterület: E,

d.) mezőgazdasági terület: M,

e.) egyéb terület: VT.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

14. § (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

(2) Megjegyzés:

a) az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,

b) a K jel a kialakult állapotra utal.

c) szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa (lásd: HÉSZ 9. § 12. c) pontja).

(3) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(4) Új telek kialakítása esetén a minimális teleknagyság a megosztás után visszamaradó telekre is vonatkozik.

(5) Építménymagasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

Kisvárosias lakóterület (KL)

15. § (1) A területen az OTÉK 12. § (2) és (3) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el – üzemanyagtöltő kivételével – az övezeti előírások szerint.

(2) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. Az illeszkedés követelményeit az építésügyi hatóság vizsgálja.

(3) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.

(4) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes.

(5) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését (tömeg, tetőforma) nem változtatja meg. A hagyományos értékek, fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában.

Épületbővítés csak a hátsó telek felé lehetséges a meglévővel szervesen összeépítve.

(6) Kerítés a kialakult utcaképhez illeszkedően létesíthető.

(7) Bontási előírások: a lakóépülethez csatlakozó, de nem lakó funkciójú épületrész, vagy helyiségek bontása lehetséges, ha anyagának, szerkezetének állapota veszélyezteti a jó állagú épületrész – lakórész – biztonságát, illetve a bentlakók egészségét.

(8) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

KL-1 jelű építési övezet (rehabilitáció)	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		K – 250	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		K – 10	m
A beépítési mód		K zártsorú,
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*		K	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	**	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	**	%

* * a KL-1 jelű építési övezetben a lakótelkekre vonatkozó szabályok:

A telkek beépítettségének mértéke a teleknagyságtól függően az alábbiak szerint engedélyezhető:

- a 150 m2 alatti telkeknél maximum 75%,

- a 150 m2-t meghaladó nagyságú telkek esetében

150 m2-ig 75% (A)

a további telekrész 25%-a

B=A+(T-150)x0,25

B= beépített terület

A=a 150 m2-es telekterület 75%-a

T=a telek területe

Közösségi és közös használatú épületek építése esetében a legalább 1000 m² nagyságú telek maximális beépítése 50 %

A KL-1 jelű építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

KL-2 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		600	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		-	m
A beépítési mód		zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság		9,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	60	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	20	%

A KL-2 jelű építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Előkert mérete a kialakult övezeti paraméterekhez igazodjon.

KL-3 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		450	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		-	m
A beépítési mód		zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság		7,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	50	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	30	%

A KL-3 jelű építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,2.

KL-4 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		K – 720	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		K – 16	m
A beépítési mód		zártsorú,
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság		3,5-4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	30	%

A KL-4 jelű építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,6.

KL-G jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		400	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		20	m
A beépítési mód		zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság		3,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	60	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	0	%

A KL-G jelű építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3.

Kertvárosias lakóterület (KEL)

16. § (1) A területen az OTÉK 13. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

A területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) az OTÉK 13. § (2), (3) bekezdése szerintiek,

(2) A területen nem helyezhetők el: az OTÉK 13. § (4) bekezdése szerintiek,

(3) Egy építési telken szabadonálló, illetve oldalhatáron álló beépítési mód esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

KEL-1 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		K – 900	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		K – 18	m
A beépítési mód		oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*		K – 4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	50	50	%

* Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

KEL-2 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		K – 900	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		K – 18	m
A beépítési mód		oldalhatáron álló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság		3,5-4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	50	50	%

KEL-3 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		1500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		20	m
A beépítési mód		oldalhatáron álló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság		3,0-4,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	20	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	50	60	%

KEL-4 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret		2000	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete		20	m
A beépítési mód		oldalhatáron álló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság		3,0-4,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	20 *	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	50	60	%

* maximum 400 m2

(5) A KEL jelű övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhető el.

(6) Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.

(7) Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m lehet.

(8) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők.Az építési helyet az OTÉK 35. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

(9) Az épületek építménymagassága sem az utcai, sem az oldal-, illetve hátsókerti homlokzatnál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott értéket.

Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet,

b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet.

(10) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 30-45° között lehet.

(11) Az utca felőli telekhatáron a településen hagyományos anyagú és kialakítású kerítés létesíthető.

(12) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(13) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,6.

Falusias lakóterület (FL)

17. §² (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

b) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

c) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

ca) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

cb) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén, falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni, illetve ilyet új épület esetén létesíteni nem szabad.

d) A gazdálkodás célját szolgáló épület a városban kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

e) A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan (keresztcsűr), zártsorú jelleggel is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(3) Egy építési telken szabadonálló, illetve oldalhatáron álló beépítési mód esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

(4) Az FL jelű építési övezetekre vonatkozó egyéb előírások:

a) FL-1 jelű építési övezet:

aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m²,

ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 18 m,

ac) A beépítési mód: oldalhatáron álló,

ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m,

ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %

af) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %

b) FL-2 jelű építési övezet:

ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m²

bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m

bc) A beépítési mód: szabadon álló

bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m

be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%

bf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60%

c) FL-3 jelű építési övezet:

ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret: K

cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: K

cc) A beépítési mód: oldalhatáron álló

cd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %

cf) cf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

(5) Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.

(6) Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

(7) Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 méter lehet.

(8) Az épületek építménymagassága sem az utcai, sem az oldal-, illetve hátsókerti homlokzatnál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott értéket.

Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet,

b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet.

3. A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 30-45° között lehet.

(9) Az utca felőli telekhatáron a településen hagyományos anyagú és kialakítású kerítés létesíthető.

(10) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(11) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Településközpont (vegyes) területe (TV)

18. §³ (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a városközpont és környezetének területe tartozik.

(3) A TV jelű építési övezetekre vonatkozó egyéb előírások:

a) TV-1 jelű építési övezet:

aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret: K,

ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: K

ac) A beépítési mód: zártsorú

ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m,

ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

af) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %

b) TV-2 jelű építési övezet:

ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m²

bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m

bc) A beépítési mód: zártsorú

bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%

bf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20%

c) TV-3 jelű építési övezet:

ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m²

cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 20 m

cc) A beépítési mód: zártsorú

cd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %

cf) cf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %

(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.

(5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományokhoz kell igazodni.

(6) Az építési engedélyezési dokumentációban az utcai homlokzat rajza kibővítendő a szomszédos épületek homlokzatait is ábrázoló utcaképpel.

(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Központi vegyes terület (KV)

19. § (1) A területen az OTÉK 17. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a város igazgatási, oktatási és szociális intézményeinek területe tartozik.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

KV jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 20	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	K – 7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	80	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	10	40	%

* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

Üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)

20. § (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló vendéglátó és kereskedelmi építmények, szálláshelyek helyezhetők el.

(2) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

ÜÜ jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 1000	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 20	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	15	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	60	%

(3) Az övezetben maximum 0,5 m tömör lábazatú 1,5-2,2 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

Hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

21. § (1) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

(2) Egy építési telken legfeljebb 2 épület létesíthető, az üdülőegységek száma maximum 2 lehet.

(3) Új épületeknél az elő-, oldal- és hátsókert mérete minimálisan az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek. Kialakult beépítés esetén a környező épületek beépítési módjához (elő-, oldal- és hátsókert) kell igazodni.

(4) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

HÜ jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 1200	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 18	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	20	K – 10	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	60	60	%

(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG)

22. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a Pécsi úttól délre, az 5609 számú út mindkét oldalán, az 5607 számú út nyugati oldalán, valamint a 65185 számú út nyugati oldalán meglévő, illetve tervezett területek tartoznak.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

KG-1 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 700	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 20	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,0-7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	30	%

KG-2 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	1200	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	20	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,0-4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	30	%

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (IG)

23. § (1) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el.

(2) A területen nem helyezhető el:

a) egészségügyi, szociális épület,

b) roncsautó tároló és bontó telepek.

(3) Az övezetben kivételesen mezőgazdasági üzemi épületek is létesíthetők.

(4) E területfelhasználási egységbe a Pécsi út és vasút közötti, a vasút és a 6-os számú út közötti, valamint a 6-os számú úttól délre meglévő, illetve tervezett ipari terület tartozik.

(5) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó előírások:

IG-1 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 1500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 30	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*	-	K – 3,0-5,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	25	30	%

* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, szárító, daruépület) magassága 20 méter magasságig.

IG-2 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	1500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	30	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*	-	3,0-7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	25	30	%

IG-3 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	2500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	40	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*	-	3,0-7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	25	30	%

Az IG jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.

(6) Telekalakítás:

a.) A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő.

A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza.

b.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

(7) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(8) Az övezetben jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani.

(9) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

(10.) Az utca felőli telekhatáron a településen hagyományos anyagú és kialakítású kerítés létesíthető.

(11) . Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Különleges területek (KÜ)

24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

(3) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

KÜ-T jelű építési övezet TEMETŐ, KÁLVÁRIA	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	nincs kikötés	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	nincs kikötés	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,0-4,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	2	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

KÜ-SP jelű építési övezet SPORTTERÜLET	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	nincs kikötés	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	nincs kikötés	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,5-7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	10	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	60	%

KÜ-R jelű építési övezet REKREÁCIÓS TERÜLET	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	nincs kikötés	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	nincs kikötés	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,5-4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	3	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	50	%

KÜ-B: bányaterület

KÜ-SZ: szennyvíztisztító területe

KÜ-H: hulladéklerakó területe

KÜ-HV: lőtér

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület

25. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A város közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel a közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki.

(4) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(5) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(6) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.

(7) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.

(8) Meglévő dűlőutak szélessége kialakult. Új dűlőutak szélessége minimum 6,00 m.

(9) Parkoló területen a parkoló üzemeltetése céljára max. 2% nagyságrendben max. 20 m2-es, 3,5 m építménymagasságú épület helyezhető el.

(10) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(11) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

Zöldterület

26. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

Erdőterület

27. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.

(3) A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani.

(4) Az Erdőről és az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabály szerint az erdőterületek igénybevételéhez (az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása, termelésből való kivonás, időleges igénybevétel, vonalas létesítmény létesítése, stb.) az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges

(5) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.

Egyéb terület

28. § E területfelhasználási egységben – területen – (VT) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

29. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(3) Gyepterületek megszüntetése csak gyenge értékű területek esetében engedélyezhető. Gyepterületek létesítése alacsony aranykorona értékű szántókon javasolt.

(4) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

a) nem beépíthető mezőgazdasági terület M-0

b) általános mezőgazdasági terület M-Á

c) gyepterület M-GY

d) kertövezet M-K

(5) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(6) Az M-0 jelű, a szabályozási terven jelölt övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el.

(7) Általános mezőgazdasági övezet (M-Á):

a.) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágak területei.

b.) Az övezet területén erdő is létesíthető.

c.) Gyümölcs, szőlő művelési ágú földrészleten építmény csak 10 000 m2-nél nagyobb (minimum 30 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

d.) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 50 000 m2-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

e.) Az M-Á jelű övezetben a c.) és d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni.

f.) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

(8) A gyep (M-GY) művelési ágú területeken építmény nem helyezhető el.

(9) ⁴ Az M-K jelű mezőgazdasági rendeltetésű kertövezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű, valamint tervezett kertterületek tartoznak. A kertövezet a legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, területe ahol az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény helyezhető el.

(10) ⁵ A kertövezetre vonatkozó részletes előírások:

a) Az MK-0 jelű kertövezetben épület – a lakó épület kivételével - elhelyezés az OTÉK előírások keretei között történhet. Az övezetben lakóépület létesítése nem megengedett.

b) A MK-1 jelű kertövezetben épület elhelyezés az OTÉK előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

c) 720 m²-t meg nem haladó telekterületen kizárólag terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

d) 5000 m²-t meg nem haladó telekterületen a tárolás, feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés létesíthető. Lakóépület létesítése nem megengedett.

e) 5000 m²-t meghaladó telekterületen a tárolás, feldolgozás célját szolgáló maximum két gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés létesíthető. Lakóépület létesítése nem megengedett.

f) 7000 m²-t meghaladó bármely művelési ágú telekterületen különálló lakóépület is létesíthető, amely a maximális 3%-os beépíthetőség felét illetve épületenkénti bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

g) A kertövezet telekalakítási, beépítési szabályai:

h) Az övezetben csak 900 m²-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m .

i) Az övezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

j) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m.

k) Az épület legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter, amelyet az utcai homlokzat magassága nem haladhat meg.

l) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan elhelyezhető, amelynek egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. Közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

m) Kertövezetben birtokközpont nem alakítható.

n) Kertövezetben kerítés, a dűlőút tengelyétől minimum 4 méteres távolságban helyezhető el.

IV. Fejezet

Kulturális Örökségvédelem

Műemlékek védelme

30. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében

1. az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,

2. a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai szerint kell eljárni.

(2) A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

Helyi védelem

31. § Pécsvárad város képviselőtestülete a helyi védelemről külön rendeletet alkot, a helyi védett épületeket a szabályozási terv tünteti fel.

32. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) A védett épületek elsősegély jellegű állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

A természeti értékek és természeti területek védelme

33. § (1) Országos jelentőségű védett területek:

A települést északi irányból a 10/1993.(III.09.) KTM rendelettel módosított 8/1977.OTvH számú határozattal védetté nyilvánított Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határolja. A tájvédelmi körzet határvonalán belül zömmel erdő művelési ágú területhasználat biztosítja hosszútávon a védett természeti értékeket. A belterület és a tájvédelmi körzet közötti, a még lejtős hegylábi terület kertekben és szőlőkben gazdag kertövezeti sáv.

(2) Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Terület:

A 26/1996.(X.9.) KTM rendelettel védetté nyilvánított terület a Mecsek déli lábánál elterülő karsztbokorerdő fajgazdag maradványterületének megőrzését biztosítja. A védett növényanyaga, a növénytársulás a hajdani kivágott erdőterület, majd régi legelőterület emlékét őrzi. A védett terület egy része Hosszúhetény községhatárhoz tartozik.

(3) Törvény erejénél fogva védett értékek:

Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bek. alapján a törvény erejénél fogva védett értéknek kell tekinteni valamennyi forrást, lápot, barlangot, víznyelőt, szikes tavat, kunhalmot és földvárat. A település területén lévő összes forrás, előkerülő barlang országos jelentőségű védett értéknek tekintendő.

(4) . Helyi jelentőségű védett területek:

A település észak-keleti határán található a „Pécsváradi szelídgesztenyés”, mely a Bm. Tanács VB. 29/1972. sz. határozatával került védelem alá a Zengővárkony településhez eső gesztenyés területtel együtt.

(5) Egyéb értékek:

A volt zártkerti valamint kert-területeken már ismeretlen hagyományos gyümölcsfajták fellelhetők. Megőrzésük fontos, akár génbank jelleggel is.

Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme

34. § (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.

(3) Az egyedi tájértékek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Az ismert régészeti lelőhelyek felsorolását az 4. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

(6) Tájképvédelmi övezetben épületek esetén a tájban történelmileg kialakult hagyományokat (anyag és színhasználat, tömegalakítás) kell figyelembe venni.

(7) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

V. Fejezet

Környezet- és természetvédelmi szabályok

35. §

Általános követelmények

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(6) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(7) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(8) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(9) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

36. §

Környezetterhelési határértékek

(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.

(3) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

37. §

Speciális eljárási szabályok

(1) Pécsvárad a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “A” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.

(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(8) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

Növénytelepítési előírások

38. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;

b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m;

c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében
4,0 m;

d.) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében
5,0 m.

(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

39. § Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Építésjogi követelmények:

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

2. A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

- közérdeket nem sért,

- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

b) Elővásárlási jogi követelmények:

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

1. A terv szerinti új közterületek területeire,

2. A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

3. Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.

c) Helyi közút céljára történő lejegyzés: a tervezett lakóutak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.

d) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.

e) Építési tilalom: az AGROKÉMIA telephelyére a településkép védelme érdekében építési tilalmat kell elrendelni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezés

40. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 2/2010. (III.5.) rendelet.

1. melléklet

Hatályon kívül.

2. melléklet

Műemléki védelem alatt áll:

M II 305 22509/1958

Hrsz.: 533

R.k. plébániatemplom, barokk, 1757-1767.

M III 9778 3884/1985

Dózsa Gy. u. 3.

Hrsz.: 912

Orvosi rendelő, volt főbírói lak, 18. sz. vége, klasszicizáló késő barokk.

M III 9779 3884/1985

Dózsa Gy. u. 13.

Hrsz.: 893

Lakóépület és pajta, 20. sz. eleje.

M III 9780 3884/1985

Dózsa Gy. u. 16.

Hrsz.: 524

Lakóház és keresztcsűr.

M III 9781 3884/1985

Dózsa Gy. u. 28.

Hrsz.: 529/2

Lakóház és gazdasági épület.

M III 9782 3884/1985

Dózsa Gy. u. 30.

Hrsz.: 530

Lakó- és gazdasági épület.

M III 9783 3884/1985

Dózsa Gy. u. 36.

Hrsz.: 533

Lakó- és gazdasági épületek.

M II 309 22509/1958

Iskola u. 2.

Hrsz.: 794

Általános iskola, barokk, 18. sz. Átalakítva 1823-ban.

M III 9785 3884/1985

Iskola u. 10.

Hrsz.: 789

Lakóépület.

M III 9786 3884/1985

Iskola u. 14.

Hrsz.: 786

Lakóépület.

M III 306 22509/1958

Kálvin u.

Hrsz.: 1031

Ref. templom, barokk, 1783.

M III 9790 3884/1985

Kálvin u. 2.

Hrsz.: 992

Ref. parókia és gazdasági épület, kora eklektikus.

M II 304 863-4/1953

Kossuth L. tér

Hrsz.: 796

Mindszent-kápolna, román, 12. sz. Átalakítva gótikus, majd barokk stílusban.

M III 9787 3884/1985

Kossuth L. tér 5-7.

Hrsz.: 1135, 1134

Lakóépület.

M III 9788 3884/1985

Kossuth L. tér 14.

Hrsz.: 797

Lakóépület.

M III 9789 3884/1985

Kossuth L. tér 15.

Hrsz.: 1130

Lakóház, eklektikus. Italbolt.

M II 310 22509/1958

Kossuth L. tér 16.

Hrsz.: 795

R.k. plébániaház, pincéje 15. sz-i, földszintje barokk, 1732. Emelete 1818-ban épült.

M II 311 22509/1958

Kossuth L. u. 2.

Hrsz.: 313

Kollégium, volt lovassági laktanya, barokk eredetű. Átalakítva a 19. sz. II. felében.

M III 312 22509/1958

Kossuth L. u. 22.

Hrsz.: 915

Lakóház, műhely, klasszicista, 1839-1842.

M III 9791 3884/1985

Kossuth L. u. 34.

Hrsz.: 931

Lakóház, késő eklektikus.

M III 9792 3884/1985

Kossuth L. u. 36.

Hrsz.: 932

Lakóház, késő eklektikus.

M III 313 22509/1958

Kossuth L. u. 41.

Hrsz.: 44

Ált. iskola, klasszicista, 19. sz. első fele. Részben átalakítva.

M III 9793 3884/1985

Kossuth L. u. 45.

Hrsz.: 41

Lakóház.

M III 9795 3884/1985

Kossuth L. u. 52.

Hrsz.: 940

Lakóház.

M III 9796 3884/1985

Kossuth L. u. 54.

Hrsz.: 941/1-6

Lakóház, kora eklektikus.

M III 9797 3884/1985

Kossuth L. u. 55.

Hrsz.: 23, 24

Lakóépület, eklektikus.

M III 9798 3884/1985

Kossuth L. u. 57.

Hrsz.: 22

Lakóház, népi.

M III 9799 3884/1985

Magyar tér 9.

Hrsz.: 1085/2

Lakóház, népi.

M III 9800 3884/1985

Mecsekkörnyék 22.

Hrsz.: 651

Lakóház, 18. sz-i. Átalakítva.

M III 9801 3884/1985

Mecsekkörnyék 24.

Hrsz.: 652, 653, 654, 655

Lakóház, népi-barokk, 18. sz. (Német telepesház).

M III 9802 3884/1985

Petőfi u. 24.

Hrsz.: ..................

Szőlőhegyi lakóépület (volt Hering pince).

M III 314 22509/1958

Pécsi országút 2.

Hrsz.: 1315

Könyvtár, volt Aranyló vendéglő, belseje barokk, 18. sz. Kívül teljesen átalakítva.

M III 9803 3884/1985

Pécsi országút 6.

Hrsz.: 1318/1

Lakóház.

M III 307 22509/1958

Szentháromság tér

Hrsz.: 922

Szentháromság szobor, késő barokk, 1816.

M III 308 22509/1958

Szentháromság tér 2.

Hrsz.: 907

Polgármesteri Hivatal, neogótikus, 1857. Építette Gianone Ágoston.

M III 9784 3884/1985

Szentháromság tér 4.

Hrsz.: 900

Lakóépület, kora eklektikus homlokzatú.

M III 9804 3884/1985

Szent Gellért u. 11.

Hrsz.: 829

Lakóház, német telepes ház.

M III 9805 3884/1985

Szent Gellért u. 16.

Hrsz.: 632

Lakóház.

M III 9806 3884/1985

Szent Gellért u. 31.

Hrsz.: 851/2

Lakóház, barokk.

M III 9807 3884/1985

Szent Gellért u. 39-41.

Hrsz.: 856, 857

Lakóház, volt uradalmi tisztviselői ház, barokk.

M III 9808 3884/1985

Szent Gellért u. 42.

Hrsz.: 807/1-2

Lakóház, volt uradalmi tisztviselői ház, barokk.

M III 9809 3884/1985

Táncsics M. u. 26.

Hrsz.: 1148

Lakóház.

M I 303 1620-58/1950

Vár

Hrsz.: 1281

Vár, egykori bencés apátság és temploma. A templom, amelyet később altemplomként használtak, 11. sz-i. Szentélyében falképtöredék, 12. sz-i. A volt apátsági épület mai alakjában gótikus részletekkel barokk, 18. sz. (szálloda és múzeum).

M III 9810 3884/1985

Vár u. 2.

Hrsz.: 942

Lakóház.

M III 9811 3884/1985

Vár u. 9.

Hrsz.: 1310/1

Lakóház.

M III 9812 3884/1985

Vár u. 18.

Hrsz.: 951/1

Lakóház és pékműhely.

M III 9813 3884/1985

Vár u. 24.

Hrsz.: 967

Lakóház.

M III 9814 3884/1985

Vár u. 26.

Hrsz.: 968

Lakóház.

M III 9815 3884/1985

Zengő u. 2/a.

Hrsz.: 1013

Lakóház.

M III 9816 3884/1985

Zengő u. 11.

Hrsz.: 1079

Lakóház és kovácsműhely.

M III 9817 3884/1985

Zengő u. 13.

Hrsz.: 1078

Lakóház.

M III 9764, 9765 3884/1985

Arany J. u. 15-17-19.

Hrsz.: …………

Lakóházak

Műemléki környezet: lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

3. melléklet

Egyedi tájértékek:

1. Halász patak zúgója: víz által kialakított morfológiai képződmény.

2. Kószavár: földvár

3. Vár: apátság, monostor, templom

4. Mindenszentek kápolna: középkori kápolna és temető

5. Plébánia-lak: középkori épület középkori pincével

6. Régi Kálvária u. 4. középkor-török kor

7. Királygát-forrás: az apátság kórházának vízellátását biztosította

4. melléklet

Ismert régészeti lelőhelyek:

1. Aranyhegy (telepek, koravaskori földvár)

2. Kossuth L. u. 17. (sír)

3. Hősök emléktere 1/a.

4. Gőztéglagyár (temető)

5. Fuller-malom (sír)

6. Kószavár (szabadtéri tűzhely, Motte)

7. Vár (apátság, monostor, templom, vár, sírok)

8. Mindenszentek kápolna (kápolna és sírok)

9. Plébánialak (középkori pince)

10. Régi Kálvária u. 4.

11. Rózsa F. u. – Zengőalja u. által határolt terület (középkori épületmaradványok)

12. Hegyalja – Gorica (középkori templom és temető)

13. Öregszőlők (Árpád-kori telep)

14. Királygát-Belső tanyák

15. Királygát-Forrás foglalás (Vízmű)

16. Kenyérgyár

17. Szászvölgy bejárata

18. Dombay-tó, Pakuts Tamás telke

19. Török pince (török-kori épületmaradvány)

5. melléklet⁶

6. melléklet a 9/2013 (V.29.) rendelethez⁷

Az 1. § (3) bekezdése a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 17. § a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 18. § a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 29. § (9) bekezdése a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 29. § (10) bekezdését a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶

Az 5. mellékletet a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷

A 6. mellékletet a Pécsvárad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.