1. § A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (társasházaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére terjed ki.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, az inert hulladékra, a radioaktív hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységre.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

(2) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

(3) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, a Polgármesteri Hivatal jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és a megfelelő eljárást kezdeményezni a mulasztóval szemben.

5. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal, illetve a közszolgáltató útján látja el.

6. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosságmentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m²-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet.

7. § (1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

8. § (1) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét ( 2 m széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról gondoskodni.

9. § (1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, pálya–udvarainak tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő, a vasútállomás tekintetében pedig a Magyar Államvasútak Zrt feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

10. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

11. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(3) A karácsonyi ünnepek után a lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el.

(4) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

12. § A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Belterületen a zöldhulladék égetése tilos.

13. § (1) Az állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról a gyepmester gondoskodik.

(2) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(4) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(5) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe történő elhelyezése tilos.

14. § (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, az Önkormányzat a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási területén hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő az ALISCA TERRA Regionális Hulladékgazdálkodási Kft., amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek közt létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

15. § (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele az alábbiak szerint kötelező:

16. § (1) Igazoltan egyedül élő nyugdíjas ingatlanhasználó minimális tárolókapacitása 70 liter hetente. Igazoltan egyedül élő nyugdíjas az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Egyszemélyes háztartásnak minősül, ha egy lakásban egy lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy lakik.

(2) A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a közszolgáltató a személyi adat és lakcímnyilvántartó adatai alapján kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolás alapján állapítja meg.

(3) A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására a nyugdíjjogosultság betöltését követő hónap első napjától kerül sor. Az egyedül élő nyugdíjas ingatlanhasználót megillető kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe, ahol a jogosult életvitelszerűen lakik, illetve tartózkodik.

(4) A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni.

(5) A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Polgármesteri Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.

(6) A tárolóedény beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7) A közös képviselő a társasházakról szóló törvényben meghatározott, nyilvántartásba vett adatokról köteles a közszolgáltató részére a hulladékszállítási szerződés megkötéséhez tájékoztatást adni.

17. § (1) A közszolgáltató a települési hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorisággal köteles elszállítani, kivéve az egyedi megállapodás alapján történő többszöri szállítást.

(2) A szállítás módjáról és idejéről, valamint annak megváltoztatásáról az ingatlanhasználót a közszolgáltató – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

18. § (1) A közszolgáltatás az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárdhulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési szilárdhulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésre és a közszolgáltató általi elszállítására; hulladéklerakóba történő elhelyezésére és az ott történő ártalmatlanítására terjed ki.

(2) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a helyi közszolgáltatást.

(3) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatóval a települési hulladék rendszeres elszállítására közszolgáltatási szerződést kötni. Az ingatlanhasználónak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tárolóedénnyel, amelynek használata kötelező.

19. § (1) Mentesül a kötelező igénybe vételi kötelezettségtől az a gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonos, amely a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett – nem közszolgáltató – átvevőnek átadja.

(2) Az ingatlanán keletkező települési vegyes hulladék kezeléséről úgy gondoskodhat, ha olyan szervezettel szállíttatja el a hulladékát, aki a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján végzi a tevékenységét.

(3) A (1) bekezdés szerinti mentességet élvező gazdálkodó szervezet az Önkormányzat jegyzője felé írásban köteles igazolni, hogy a mentesség jogszabályi feltételei fennállnak.

(4) A jegyző a közszolgáltató adatszolgáltatásában nem szereplő gazdálkodó szervezeteket évente ismétlődően nyilatkozat megtételére hívja fel. A jegyző átadja a közszolgáltatónak azon gazdálkodó szervezetek adatait, amelyek nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget – a szolgáltatási szerződés megkötése érdekében.

20. § (1) A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási jogviszony létrejön:

(2) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

(3) A helyi kötelező közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony létrejötte esetén a közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlanhasználó köteles a rendelet 4. mellékletét képező Adatbejelentő lap felhasználásával bejelenteni a közszolgáltatónak.

(4) A közszolgáltató jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

21. § (1) Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább tizenöt nappal megelőzően.

(3) A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama két hónap, szüneteltetés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vehető igénybe.

(4) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását.

(6) A szüneteltetés kezdetekor és befejezésekor a közszolgáltató jogosult az ingatlan vízórájának leolvasására. Amennyiben a szüneteltetés időtartama alatt a vízfogyasztás a 0,5 m³/hó mennyiséget meghaladja, a hulladékszállítási díjat a szüneteltetés teljes időtartamára meg kell fizetni.

22. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt köteles biztosítani. Háztartási hulladékot felhalmozni nem szabad, azt az ingatlanhasználók a szállítási napokon a közszolgáltatónak kötelesek átadni.

(3) Az ingatlanhasználó az eseti nagydarabos hulladékot a lakossági hulladékudvarokba beszállíthatja (Epreskert u. 9, Damjanich u.), ahol személyi adatainak hitelt érdemlő igazolása mellett ingyenesen elhelyezheti. Ingyenes elhelyezésre az az ingatlanhasználó jogosult, aki érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és nincs tartozása a közszolgáltató felé.

(4) A (3) bekezdés szerint beszállított hulladék mennyiségéről a beszállító azonosításával a közszolgáltató nyilvántartást vezet.

(5) Az ingatlanhasználónak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(6) Az ingatlanhasználó a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő és tömörítő berendezést ne károsítsa.

(7) A tárolóedény mellé települési hulladékot elhelyezni csak a szállítási napokon, és kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. Kivétel ez alól az az ingatlanhasználó, aki a rendelet értelmében heti 110 literes ürítési edényméretre jogosult szerződést kötni, de jelenleg 70 literes tárolóedénnyel rendelkezik. Ő az ürítési napon 1 db 40 l űrtartalmú jelzés nélküli zsákot helyezhet el a tárolóedény mellé

(8) Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a használó köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt üríthetővé tenni.

(9) A zöld hulladék a közszolgáltató által jelzett időszakban, havonta kétszer kerül elszállításra.

23. § (1) A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, megrongálhatja a gyűjtőberendezést, ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét, a települési hulladékkal együtt egyéb okból nem gyűjthető, illetve nem minősül települési hulladéknak (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, folyadék, veszélyes hulladék stb.). E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

(2) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre; illetve a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel – az ingatlanhasználónak felróható okból – nem üríthető; vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el; illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlanhasználót. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3) A tárolóedények mechanikai védelme érdekében a gyűjtőedényben elhelyezhető háztartási hulladék maximális súlya:

(4) A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását jelen rendelet 25. § (1)–(3) bekezdés megszegése esetén is.

(5) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadály nem teszi lehetővé, hogy a közszolgáltató gépjárműve az ingatlan bejárata elé álljon, ott a települési hulladék átvétele a Polgármesteri Hivatal által kijelölt legközelebbi, arra alkalmas helyen történik.

24. § (1) A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

(2) A tárolóedények tisztítását és fertőtlenítését az edény használójával kötött külön szerződés alapján, térítés ellenében a közszolgáltató átvállalhatja.

25. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében vagy a kijelölt gyűjtőponton elhelyezni. A kijelölt gyűjtőpontok helyét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a közszolgáltatónak való átadás végett közterületre – a forgalom akadályozása, illetve városképi okokból – nem lehet kihelyezni, ott a tárolóedények ürítésre történő kihelyezéséről az ingatlanhasználó gondoskodik.

26. § (1) Az ingatlanhasználó a tárolóedényeket az ingatlan területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A tárolóedényeket csak a 25. § (2) bekezdésben megjelölt időtartamban lehet közterületen elhelyezni, kivéve a 770 literes és az 1100 literes tárolóedényeket. Ahol 770 liternél kisebb űrméretű tárolóedények elhelyezése az ingatlanon belül nem lehetséges, ott a tulajdonos kérelmére – egyedi elbírálás alapján -, a gyűjtőedény közterületen tartósan a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján helyezhető el.

(2) Az ingatlanhasználónak télen szükség esetén - a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

(4) Az ingatlanhasználó a nála keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot saját tárolóedényébe köteles gyűjteni. Tilos a hulladékot közterületen elhagyni vagy a más tulajdonában, használatában lévő hulladékgyűjtő edénybe elhelyezni.

(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról, javításáról a mindenkori ingatlanhasználónak kell gondoskodnia.

27. § (1) A gazdálkodó szervezet jogaira és kötelezettségeire a IV. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a gazdálkodó szervezetek Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén azzal a közszolgáltatóval jogosultak megkötni, amellyel az Önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van.

(3) A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett, vagy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(5) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékgazdálkodási kötelezettségének nem tesz eleget, a Közszolgáltató felhívja a hulladékkeletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére.

(6) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a Közszolgáltató által megjelölt határidőre, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését. A kár mértékének megállapításánál a gazdálkodó szervezetnél keletkezett hulladékmennyiség alapján a rendelet 3. melléklete szerinti díjazást kell alapul venni.

(7) A gazdálkodó szervezetek – a 19. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől. Lakossági tárolóedény esetében gazdálkodó szervezet részére befogadó nyilatkozat nem adható.

(8) A gazdálkodó szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(9) A szerződésben meg kell jelölni:

(10) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

(11) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

(12) A szerződés felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés akkor szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti jegyzői nyilvántartásból törölték. A szerződésnek a (10) bekezdés c) pont alapján történő felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés a felmondási idő utolsó napján szűnik meg.

(13) A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: szelektíven gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(14) A gazdálkodó szervezetek tárolóedényeinek tisztítása külön megrendelés alapján történhet.

(15) Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább 15 nappal korában) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenti.

28. § (1) A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető.

(2) A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(3) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal úgy végezni, hogy a hulladék se a szállító járműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson és környezetszennyezést ne idézzen elő.

(4) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlanhasználót terheli.

(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a tárolóedény mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia.

(6) A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság – szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik. A lomtalanítás időpontjára, területi felosztására és a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást az Önkormányzattal történő egyeztetést követően a közszolgáltató köteles előzetesen közzétenni.

(7) A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

(8) Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, és a közszolgáltató az ünnepnapon, illetve a munkaszüneti napon nem végzi el a szállítást, úgy a közszolgáltató köteles hulladékszállítási kötelezettségének az ünnepnapot, illetve a munkaszüneti napot követő első munkanapon eleget tenni.

(9) Amennyiben a szállítás az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az elszállításra csak a következő szállítási napon kerül sor, kivéve, ha a használó a szállítást megrendeli, de ez esetben a közszolgáltató ezt külön díj felszámolásával végzi el.

(10) Amennyiben a közszolgáltatót a Ptk. szerint minősülő elháríthatatlan ok akadályozta a közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni.

29. § Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal együttesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új használó és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. Ugyancsak be kell jelenteni a tárolóedény méretében bekövetkezett változást is.

30. § (1) Az ingatlanhasználók (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, stb) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni. A közszolgáltatás ellenértékét a kötelezettek, beleértve a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezetét is, a közszolgáltatónak fizetik meg.

(2) A hulladékgazdálkodási díj megállapítására és szabályozására vonatkozó előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 46-49. §-ai határozzák meg.

(3) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a magánszemélyek és a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete részére, a gazdálkodó szervezetek, intézmények részére havonta számlázza ki.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést és az általa használt tárolóedény nagyságáról sem tesz a közszolgáltatónak bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 literes tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az ingatlantulajdonos írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

(6) A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlanhasználó.

31. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a 30. § (1) bekezdés szerint díjfizetésre kötelezett ingatlanhasználókat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(2) Az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék magába foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

(3) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

32. § (1) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban (14. § (1) bekezdés) lehet elhelyezni, amelyről az Önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül, külön szerződés alapján gondoskodik.

(2) Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az Önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodik.

33. § (1) A települési hulladék egyes újrahasznosítható összetevőinek – papír, műanyag, üveg, fém, zöld – elkülönített gyűjtése gyűjtőhelyen, illetve a közszolgáltató által szervezett házhoz menő elkülönített gyűjtéssel történik. A kijelölt gyűjtőhelyeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az elkülönített gyűjtésben résztvevő magánszemélyek az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített gyűjtésre létesített gyűjtőhelyek és/vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére szervezett járat igénybevételéért külön díjat nem kötelesek fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti őket az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.

34. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

35. § Hatályát veszti:

36. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.