Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Paloznak Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8229 Paloznak, Fő u. 10.

Az Önkormányzat hivatalos honlapja: http://www.paloznak.hu/

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Paloznak község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

(6) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Paloznak Község Képviselő-testületét illetik meg.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja. A címer és a zászló használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali kiadmányokon az önkormányzat címerét.

(3) A képviselő-testület és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig

a) az önkormányzat pecsétjén: „Paloznak Község Önkormányzata”

b) a polgármester pecsétjén: „Paloznak Község Polgármestere”

3. §

(1)  A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat testvértelepülése: Korond

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzat szervei, feladat és hatásköre

4. §

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatala látja el.

(2) A képviselő-testület bizottságai: Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság, Szociális Bizottság.

(3) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hozott létre Csopak Község Önkormányzatával. A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

5. §

(1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) keretei között önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a kötelező és önként vállalt feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A Képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakérő közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatokról az éves költségvetésben, mint a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg a szükséges források meglétének függvényében – kell állást foglalni.

(6) Az önkormányzat alaptevékenységeinek felsorolását kormányzati funkciónkénti bontásban az 3. függelék tartalmazza.

6. §

(1) A képviselő-testület a hatásköreit a Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át a Mötv. 41.§ (4) bekezdése alapján, mely a Mötv. 41.§ (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(2) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a rendelet 1. és 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

A képviselő-testület munkaterve

7. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyév első rendes ülésén fogadja el.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testület által meghatározott éves feladatok és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalók,

b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

c) a jogszabály által kötelezendően előírt napirendek címe,

d) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

e) a napirend előterjesztőjének megjelölése,

f) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeket közmeghallgatáson tárgyal,

g) a közmeghallgatás várható időpontja.

8. §

(1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény vezetője.

(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat december 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(3) A munkaterv előterjesztésekor a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

A képviselő-testület ülései

9.§.

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület rendkívüli és ünnepi üléseit is a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni a Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha

a) az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja,

b) a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

A Képviselő-testület összehívásának szabályai

10. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(3) A polgármester köteles az írásbeli meghívóban külön feltüntetni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket is, amelyeket a képviselők az ülést megelőzően legalább 10 nappal korábban a polgármesterhez írásban eljuttattak. A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja. Az egyéni képviselői előterjesztésekre a jegyző észrevételeket tehet.

(4) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 3 munkanappal – rendkívüli ülés esetén 1 munkanappal – korábban megkapják.

(5) A sürgős, halasztást nem tűrő esetekben legkésőbb 24 órával a rendkívüli ülés előtt is kiküldhető a meghívó. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(6) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

11. §

A képviselő-testület összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjeiről a település lakosságát

a) Paloznak Község Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b) sajtóközlemény útján és

c) Paloznak Község Önkormányzata honlapján történő közzététellel

kell értesíteni.

12. §

(1) A képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a települési képviselőket

b) a jegyzőt

c) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait

d) a napirendi pontok előadóit

e) a paloznaki önszerveződő közösségek képviselőit

f) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(2) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak közül:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére a meghívóval együtt a zárt ülés anyagának kivételével valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.

(4) Az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére és az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

A Képviselő-testület ülésének vezetése, az ülés rendjének szabályai

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vagy az alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.

(3) A képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

a) a tárgytól eltérő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – a képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.

(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

14. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 13. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.

15. §

A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a jelen rendeletben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

f) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.

16. §

(1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) rendelet-tervezetek

c) munkatervben szereplő napirendek

d) személyi kérdések

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

(3) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határoz.

Az előterjesztés

17. §

(1) Előterjesztésnek minősül - különösen - a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület eseti döntésével meghatározott, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy a jegyző által előzetesen javasolt rendelettervezet vagy határozati javaslat.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

a) a képviselő,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

18. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a) döntést igénylő javaslatok, melyek rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulnak,

b) beszámolók,

c) tájékoztatók.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések két részből állnak:

1. Indokolás:
   aa) a tárgy pontos meghatározása,
   

ab) az előkészítésben résztvevő (bizottságok, személyek, gazdasági ügyekben az érintett gazdasági kamara) megnevezése,

ac) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglakozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

ad) az eltérő (kisebbségi, gazdasági kamarai) vélemények megjelölése és annak indokai,

ae) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést;

2. Határozati javaslat:

az előterjesztés részét képező, feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat

• az előterjesztés megállapításain alapul,
• tartalmazza mindazon intézkedéseket, melyek a megjelölt problémák megoldására szükségesek,
• az alternatív döntési javaslatokat egymástól elkülönítve fogalmazza meg,
• amennyiben indokolt, rendelkezik a korábbi testületi határozatok módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről,
•  tartalmazza a végrehajtási határidőt, a végrehajtásért felelőst.
  

Sürgősségi indítvány

19. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

(4) A szóbeli sürgősségi indítvány esetén az előterjesztő köteles a határozati javaslatot írásba foglalni.

A tanácskozás rendje

20. §

(1) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.

(2) A kérdéseket a képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(3) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(4) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

21. §

(1) Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testületi ülést vezető elnöktől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívott kérhet engedélyt.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a kérelmező kérésére a tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz bármely képviselő egyszeri alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamra hozzászólhat.

(4) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak helye nincs.

22. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(3) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak is.

(5) A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

23. §

(1) A napirendi pont előadója, a polgármester és az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhat.

(2) Amennyiben a felszólalás az előterjesztést érintő módosításra, kiegészítésre, pontosításra irányul (módosító indítvány), az erre vonatkozó javaslatot a vita lezárásáig az elnöknél és – sokszorosítás igényének felmerülése esetén írásban a jegyzőnél kell benyújtani. Módosító indítványt kizárólag a képviselő, a bizottság, a jegyző nyújthat be.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A szavazás rendje

24. §

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

25. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a Mötv-ben foglaltakon túl minősített többség szükséges:

1. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
   
2. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
   
3. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
   
4. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
   
5. a polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
   
6. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
   
7. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
   
8. zárt ülés elrendelése;
   
9. a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
   
10. önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
    
11. sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.
    

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

26. §

(1) A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

27. §

(1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és

f) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

28. §

(1) A név szerinti szavazás eseteire a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

A jegyzőkönyv

29. §

(1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint a Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Paloznaki Kirendeltségén a jegyző által meghatározott módon biztosítani kell.

(4) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet a Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Paloznaki Kirendeltségén meg lehet tekinteni.

(5) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a hangfelvétellel egyezően kijavítja.

Az önkormányzati határozathozatal és rendeletalkotás

30. §

(1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.

(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

31. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő,

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

g) a település önszerveződő közössége.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítése:

a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

c) A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő készíti el.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése:

a) A tervezetet megvitatás céljából az önkormányzati bizottság elé kell terjeszteni. Rendkívüli esetben – az ok feltüntetésével – bizottsági véleményezés nélkül is a képviselő-testület elé terjeszthető a tervezet.

b) A polgármester egyes önkormányzati rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(6) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

32. §

(1) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésére a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(3) Az önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hatályos önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

A települési képviselő

33. §

(1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrzi,

e) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(3) A települési képviselő képviselői munkája során a Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.

(5) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíja és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.

(6) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

A képviselő-testület bizottságai

34. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságait, a bizottságok képviselő és külső tagjait a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

35. §

(1) A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

f) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

36. §

(1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az eseti bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

37. §

(1) A bizottság tagja: 

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését. 

(2) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

d) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

(3) A bizottság elé előterjesztést tehet

a) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja,

b) a polgármester és alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

f) a polgármester vagy a jegyző által erre kijelölt személy.

(4) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket. E döntéshez minősített többség szükséges.

38. §

(1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv-ben meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

39. §

(1) Az ülésen részt vevő bizottsági tag, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülés nem nyitható meg.

(3) Az elnök az ülés folyamán bármikor megállapíthatja a határozatképtelenséget, és az ülést bezárhatja vagy elnapolhatja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, és a jelenlévők nevének rögzítése útján, jelenléti ív aláírásával történik.

(4)  A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(5) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel határoz. A napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(6) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

40. §

(1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó. A napirendi pont előterjesztőjét a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol, amelyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(4) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(6) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

41. §

(1) A bizottsági tag érvényesen kizárólag személyesen szavazhat. A bizottság a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. A név szerinti szavazás szóbeli nyilatkozat formában történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

42. §

(1) A bizottság döntéshozatalából történő kizárásra a képviselő-testület döntéshozatalából kizárásra vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben bejelentheti elfogultságát. Ebben az esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

(3) A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

A bizottságok dokumentumai

43. §

(1) Ha a bizottsági tag kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(2) A bizottsági ülés aláírt jegyzőkönyvének egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(3) A választópolgárok részére a bizottsági ülés jegyzőkönyvébe történő betekintés feltételeit a Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Paloznaki Kirendeltségén kell biztosítani.

III. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

44. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(4) A polgármester két képviselő-testületi ülés közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 68. § (4) bekezdésében és az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között dönthet az önkormányzat költségvetési szervei szakmai pályázatainak benyújtásához szükséges előzetes jóváhagyásról.

Az alpolgármester

45. §

(1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és vonhatja el.

(4) Az alpolgármester

a) ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,

b) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen írásban beszámol a képviselő-testületnek a feladatkörében végzett tevékenységéről.

A jegyző

46. §

(1) A jegyzőnek: 

a) a Hivatal vezetésével,

b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,

d) a Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a képviselő-testületi üléseken történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre ruházza. A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a jegyzőre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra –a polgármester indítványára a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.

IV. Fejezet

Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal

47. §

A Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal feladataira a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. fejezet

LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás

48. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást, valamint a jogszabály által meghatározott esetekben fórumot tart.

(2) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a település hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

49. §

(1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(4) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

Lakossági fórum

50. §

(1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

51. §

(1) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék: A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

b) 2. függelék: A Képviselő-testület Szociális Bizottságának feladatköre

c) 3. függelék: Az önkormányzat alaptevékenységeinek felsorolása kormányzati funkciónkénti bontásban

d) 4. függelék: A képviselő-testület tagjai

e) 5. függelék: Az önkormányzati bizottság tagjai

f) 6. függelék: A Képviselő-testület és a bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek, meghívottak jegyzéke

(3) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

52.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Paloznak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2010. (XI.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Paloznak, 2014. december 4.

Czeglédy Ákos                                                                                                       Dr. Szántód Anita

polgármester                                                                                                                       jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

2014. december 8.

Dr. Szántód Anita

jegyző