Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat

az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak elidegenítéséről

Hatályos: 2025. 01. 01

Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelete

2025.01.01.

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 54. § (1)-(3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak elidegenítéséről
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő

a) egylakásos vagy egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épületben lévő lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) társasházban önálló albetétben külön tulajdonként nyilvántartott lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre,

c) telekingatlanokra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a társadalmi szervezetek által az önkormányzattól bérelt helyiségekre

b) az egészségügyi alapellátást biztosító helyiségekre, rendelőkre

c) a Kolosy téri Piacon lévő üzlethelyiségek elidegenítésére.

1/A. §2 Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerint dolgozói pályázat alapján biztosított lakás nem idegeníthető el.

1/B. §3 A rendeletben meghatározott vagyonelemek elidegenítésre történő kijelölése esetén a tulajdonosi jog gyakorlására jogosult meghatározására az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 17/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 16. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Ajánlati kötöttség

2. §4 Az ajánlati kötöttség harminc nap. Az arra jogosult az eladási ajánlat kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozik az eladási ajánlat elfogadásáról. A szerződéskötés határideje a szerződéskötésről szóló értesítéstől számított 60 nap.

3. Szerződéskötési díj

3. §5 (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a lakások, valamint az üres és elővásárlási joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá a telekingatlanok elidegenítésekor a vevő szerződéskötési díjat fizet.

(2) A szerződéskötési díj – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – tartalmazza

a) a mindenkori értékbecslés díját és

b) a mindenkori tulajdoni lap lekérésének díját és

c) a mindenkori földhivatali eljárás díját és

d) a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerben végzett személyazonosság és okmányellenőrzés díját, valamint

e) az ügyvédi munkadíjat, mely az ingatlan vételárának 0,5 %-a + Áfa , de minimum 50.000 Ft + Áfa.

(3) Elővásárlási joggal terhelt lakás elidegenítésekor a mindenkori értékbecslés díja nem része a szerződéskötési díjnak. Az ügyvédi munkadíj 50.000 Ft + Áfa. Az ügyvédi munkadíj elővásárlásra jogosultat terhelő összege 25.000 Ft + Áfa.

(4)6 A (3) bekezdésben foglalt esetben az elővásárlásra jogosult az értékbecslés díját a mindenkor érvényes díjszabásnak megfelelően előre megfizeti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére sor kerül, a vételár alapját meghatározó értékbecslési díj – a vételár, a vételárelőleg, a vételárkedvezmény megállapítását követően – egyösszegű fizetés esetén a vételárból, részletfizetés esetén a vételárelőleg összegéből levonásra kerül.

II. Fejezet7

A lakások elidegenítése

4. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés általános feltételei

4. § (1)8 Elővásárlási jog alapján történő elidegenítésre csak – az önkormányzati tulajdont érintő ügyekért felelős bizottság (a továbbiakban: Bizottság)9 javaslata alapján – előzetes kijelölés alapján kerülhet sor.

(2)10 Az elővásárlásra jogosult e jogát akkor gyakorolhatja, ha az érintett önkormányzati lakáson a bérleti jogviszonya legalább három éve fennáll. Amennyiben az érintett önkormányzati lakáson fennálló korábbi bérleti jogviszony felmondás miatt szűnt meg - kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: lakástörvény) 26. §-a szerinti, cserelakás felajánlásával történő felmondás esetét - a három évet a felmondást követően létrejött új bérleti jogviszonytól kell számítani. Amennyiben az elővásárlásra jogosult korábbi bérleti jogviszonya a lakástörvény 26. §-ára tekintettel, cserelakás felajánlásával került felmondásra és a bérlő a felajánlott cserelakást elfogadta, akkor az elidegeníthetőség szempontjából a cserelakásra létrejött bérleti jogviszonyt folytonosnak kell tekinteni, és a bérleti jogviszony időtartamát a korábbi - cserelakás felajánlásával felmondásra került - és a cserelakásra újonnan létrejött bérleti jogviszony időtartamával egybeszámítva kell megállapítani.

(3) A határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező e jogát nem gyakorolhatja, ha a bérleti jogviszony időtartamából az elidegenítési folyamat megkezdésekor kevesebb, mint egy év áll fenn.

(4) Az elővásárlásra jogosult e jogát addig nem gyakorolhatja, amíg a bérleti szerződésből eredő ki nem egyenlített lakbér és közüzemi díj tartozása van.

(5) Ha a társasházban energetikai korszerűsítést végeztek, a társasházban lévő önkormányzati lakás forgalmi értékét az energetikai korszerűsítés tényének figyelembe vételével kell megállapítani. Az ilyen korszerűsítéssel érintett társasházban lévő önkormányzati lakás értékesítésekor, a lakásra eső, a futamidőből még fennálló, felújításhoz kapcsolódó közös költség összegét - a vevő által az önkormányzat részére megfizetett vételár kifizetését követően - az önkormányzat egyösszegben fizeti meg a társasház részére a közös képviselő által megküldött elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül.

5. § A bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást a jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

6. § (1)11 Az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) az elővásárlásra jogosultakat – a kijelölést követően - értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A vételár Bizottság12 általi jóváhagyását követően kerül sor a konkrét eladási ajánlat megküldésére.

(3) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait: címe, helyrajzi száma, alapterület, szobaszáma, komfortfokozata,

b) az egész házingatlan, és benne a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

c) a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

d) a fizetési feltételeket,

e) a vásárlásra jogosultság feltételeit,

f) az ajánlati kötöttség idejét,

g) az értékbecslést.

7. § Amennyiben az elővásárlás jogával a lakások és helyiségek bérletére és az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyek – az ajánlati kötöttség ideje alatt – nem élnek, az önkormányzat a lakást harmadik személy részére nem idegeníti el.

5. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a lakás vételárának mértéke

8. § (1) Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén – figyelemmel a lakottság tényére – a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 99,9%-a13.

(2) Az eladási ajánlatban feltüntetésre kerülő vételárat – a lakásról készült 18014 napnál nem régebbi értékbecslés figyelembevételével – a Bizottság15 hagyja jóvá.

6. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a vételár részletekben történő kiegyenlítése

9. § (1) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a 8. §-ban meghatározott vételár 20%-át (a továbbiakban: vételárelőleg) kell megfizetni.

(2) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a alapján arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ebben az esetben a fennmaradó vételárrészt öt éves kamatperiódust megállapítva évi 8% kamat terheli. Az első kamatperiódus a tartozás napján kezdődik és a 60. havi törlesztő részlet esedékességének időpontjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusokra az Önkormányzat jogosult a fentiektől eltérő – a következő kamatperiódus első napjától érvényes – kamatlábat megállapítani, melynek mértéke minimum évi 8%, maximum a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszerese, ha ez az érték a 8%-ot meghaladja.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak a részletfizetési kérelméhez csatolnia kell a kérelem benyújtását megelőző 6 havi jövedelméről szóló igazolást. A részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a törlesztő részlet összege nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagjövedelem 50%-át.

(4) A Vagyonkezelő az új kamatlábról a vevőt legkésőbb a kamatperiódus utolsó napját megelőző 15. napon értesíti. Amennyiben a vevő az új kamatlábat nem tartja megfelelőnek, jogosult a tartozást a kamatperiódus utolsó napján visszafizetni egyösszegben és erről a Vagyonkezelőt a visszafizetés előtt legalább 2 munkanappal előbb értesíti. A tartozás ilyen visszafizetésére az előtörlesztésre vonatkozó 12. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5) A törlesztő részletek kiszámításához a 2. mellékletben meghatározott annuitásos módszert kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a vevőnek a tartozás során bármikor 90 napon túli lejárt részletfizetési tartozása van vagy egy naptári éven belül összesen hat alkalommal nem teljesíti azt, úgy a részletfizetési kedvezmény tőle megvonandó és a teljes fennmaradó tartozásainak azonnali és egyösszegű megfizetésére kötelezendő. Késedelmes törlesztés esetén a késedelmes tartozás kiegyenlítéséig a lejárt tartozás és kamatai után – a felmerülő normál kamatot meghaladóan – büntetőkamatot köteles fizetni, melynek mértéke a Ptk. szerinti késedelmi kamat mértékével azonos.

10. §16 (1) Részletfizetés esetén a vételárhátralék erejéig a jelzálogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) A vételárhátralék fennállásáig a lakásügyekért felelős bizottság17

a) a tulajdonjog átruházásához kizárólag a tulajdonostárs részére,

b) újabb megterheléshez kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott esetben

adhat hozzájárulást.

(3) A (4) bekezdésben fogalt kivétellel az Önkormányzat jelzálogjogát követően a lakás újabb megterheléséhez a lakás forgalmi értékének 50%-áig a következő esetekben adható hozzájárulás

a) korszerűsítésre, felújításra nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül a pénzintézet vagy a munkáltató jelzálogjogának bejegyzéséhez,

b) a társasház és a hatlakásosnál nem nagyobb épület felújításához nyújtott hitel bejegyzéséhez,

c) a tulajdonközösség megszűntetéséhez nyújtott munkáltatói kölcsön bejegyzéséhez,

d) munkanélküliek vállalkozási tevékenységéhez a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztály (a továbbiakban: FMK) által nyújtott hitel fedezetéül a FMK jelzálogjogának bejegyzéséhez,

e) tulajdonostárs tartozik a közös költséggel, és a társasház részükre jelzálogjog bejegyzéséhez.

(4) A pénzintézeti kölcsöntartozás fedezetéül szolgáló jelzálog bejegyzése megelőzheti az Önkormányzattal szemben fennálló tartozás jelzálogként történő bejegyzését.

7. Kedvezmények

11. §18 Ha az elővásárlásra jogosult a szerződésben a lakás vételárának egyösszegű fizetését vállalja, részére – határozott és határozatlan időre kötött szerződés esetében egyaránt – 0,1% vételárkedvezményt kell biztosítani. A vételárkedvezmény alapja a 8. § (1) bekezdés szerinti vételár és a 9. § (1) bekezdés szerint meghatározott vételárelőleg különbözete.

12. §19 (1) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződéskötést követően részletfizetés esetén előtörlesztést vállal, a befizetett összeg 0,1%-ának megfelelő összegű kedvezmény illeti meg.

(2) Előtörlesztés esetén a vételárelőleg és a kamat mértékére, valamint a késedelmes törlesztésre a 9. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

8. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

13. § (1) A Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások elidegenítése – piaci alapon – a vagyonrendelet előírásainak megfelelően történik.

(2)20

(3) Az értékesítés lebonyolítását a Vagyonkezelő végzi.
(4) Energetikai korszerűsítés esetén az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás elidegenítésekor az 4. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
8/A.21 A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

13/A. §22 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek, a lakóépületekben lévő lakások (a továbbiakban együtt: lakóépület) elidegenítéséből származó bevételt a Ltv. 62. § (3) bekezdésében felsorolt célokra, továbbá

a) lakások és egyéb lakóépületek karbantartási feladataival összefüggésben felmerülő költségek fedezetének, valamint

b) lakások és egyéb lakóépületek bontásához szükséges fedezet

biztosítására használható fel.

(2) A lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt, meghatározva, hogy a bevételeket (a korábban felhalmozott ilyen bevételeket is beleértve) a tárgyévben a (1) bekezdésben meghatározott célok közül mely célokra és milyen arányban osztja fel. A Képviselő-testület a lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek költségvetési évben felhasználni nem tervezett részét céltartalékba helyezi.
(3) A lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználására kizárólag a ténylegesen befolyt pénzeszközök terhére kerülhet sor a költségvetési rendeletben meghatározott célok szerint.
(4) A lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a polgármester a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet-tervezet beterjesztésével egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
III. Fejezet23

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

9. Hatásköri szabályok

14. §

(1)24

(2) 25 A Bizottság26 az elidegenítésre kijelölt helyiségek esetében az ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott forgalmi érték alapján dönt az értékesítésről, a vételárról és a részletfizetés feltételeiről.

10. Elővásárlási joggal terhelt helyiségek elidegenítése

15. § (1) A helyiség vételára az elővásárlási joggal élők esetében a helyi forgalmi érték 100%-a.

(2) A forgalmi érték meghatározásánál különösen figyelembe kell venni:

- a telek értékét és a helyiséghez tartozó terület kizárólagos használati jogát, az utcán keresztül történő szolgáltatás lehetőségét,
- az ingatlan fekvését és a helyiségben folytatandó vállalkozás forgalmára kiható környezeti tényezőket,
- a helyiség mellék- és kiegészítő helyiségekkel való ellátottságát,
- a bérbeadó költségén kialakított, átlagot meghaladó portálkiképzést,
- a gépkocsi-parkírozás lehetőségét.

16. § (1) A tulajdonos vagy a bérbeadó által korábban engedélyezett, folyamatban lévő bérbeszámításnak az adás-vétel napjáig vissza nem térített hányadával a forgalmi értéket csökkenteni kell.

(2) Nem vehető figyelembe csökkentő tényezőként a bérleti jogviszony megszerzése kapcsán megfizetett megszerzési, használatbavételi, átruházási és igénybevételi díj.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlójának az ingatlanforgalmi szakvéleményben igazolt beszámítási igénye a forgalmi értéket csökkentheti. Az elővásárlási jog gyakorlójának az értékbecslési díjat előre ki kell fizetnie.

17. § (1) Az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. gondoskodik az elővásárlásra jogosultnak az ajánlat megküldéséről.

(2) Nem gyakorolhatja a helyiségre az elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartása, vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása vagy bérleti díj fizetési hátraléka van.

11. Elővásárlási joggal nem terhelt helyiségek elidegenítése

18. § (1) A Bizottság27 kialakítja a minimális vételárat (kikiáltási árat), meghatározza, hogy indokolt esetben a minimális vételár (kikiáltási ár) milyen mértékben szállítható le.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítése a vagyonrendelet előírásai szerint történhet.

12. A részletfizetés lehetőségei és szabályai

19. § (1) A vevő jogosult a nettó vételár részletfizetésére a (2)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, kivéve, ha a 18. § (2) bekezdése szerinti pályázati kiírás egyösszegű vételár megfizetést határoz meg, vagy ha egyösszegű vételár ajánlat került elfogadásra. A vételárat egy összegben, készpénzben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A vevő kérelmére a Bizottság28 engedélyezheti a részletfizetést. A részletfizetés ütemét és mértékét a vevőnek kell írásban előterjesztenie az (5)–(6) bekezdés keretei között külön indokolás nélkül. A szerződés megkötésekor a bruttó vételár legalább 30%-át egy összegben meg kell fizetni.

(2) A részletfizetés iránti kérelemhez csatolni kell

a) jogi személy esetén a köztartozás-mentességről szóló igazolást,

b) természetes személy esetén a kérelem benyújtását megelőző 6 havi jövedelemről, valamint a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozás-mentességről szóló igazolást.

(3) Természetesen személy esetén a részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a törlesztő részlet összege nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagjövedelem 50%-át.

(4) Részletfizetés esetén a vevő köteles megfizetni az (1) bekezdésben foglaltakon felül:

- szerződéskötéskor a nettó vételár 1%-át kezelési költségként
- a vételárhátralékra vonatkozó (6) bekezdés szerinti kamatot.
(5) A részletfizetés a kamatok figyelembevételével havonta egyenlő részletekben történik maximum 24 részletben.
(6) A kamat éves mértéke a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat 1,5-szerese.
(7) 29 Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérni csak kivételes méltányossági esetekben, a Bizottság30 döntésével lehet.
IV. Fejezet

Telekingatlanok értékesítése

20. § A telekingatlanok értékesítésére a versenyeztetési szabályok az irányadók.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § Jelen rendelet 2014. június 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

22. §31 E rendeletnek az 5/2020. (II. 24.) önkormányzati rendelet 5. § (1)-(2) bekezdésével módosított 8. § (1) bekezdését és 11–12. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

23. §32
A 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott döntésre 2023. évben az Önkormányzat 2023. évi összevont költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet 2023. június 30-ai határnappal történő módosításával egyidejűleg kerül sor.
1

módosította: 17/2015. (III. 16.) Ör. 1. §

2

beiktatta: 38/2018. (X. 24.) Ör. 12. §-a. Hatályos: 2019. január 1-jétől.

3

beiktatta: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 16. § (1) bekezdése

4

módosította: 7/2019. (II. 8.) Ör. 1. §

5

módosította: 10/2018. (III. 9.) Ör. 1. §

6

módosította: 41/2020. (IX. 25.) Ör. 2. §

7

módosította: 10/2018. (III. 9.) Ör. 2. §

8

módosította: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 17. § 1. pontja

9

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 1. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

10

módosította: 25/2019. (VII. 25.) Ör. 1. §

11

módosította: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 17. § 2. pontja

12

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 2. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

13

módosította: 5/2020. (II. 24.) Ör. 5. § (1) bekezdése

14

módosította: 48/2020. (X. 30.) Ör. 2. §

15

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 3. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

16

módosította: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 16. § (2) bekezdése

17

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 4. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

18

módosította: 41/2020. (IX. 25.) Ör. 3. §

19

módosította: 5/2020. (II. 24.) Ör. 5. § (2) bekezdés

20

hatályon kívül helyezte: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 18. § 1. pontja

21

beiktatta: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.

22

beiktatta: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.

23

módosította: 12/2018. (IV. 23.) Ör. 3. §

24

hatályon kívül helyezte: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 18. § 2. pontja

25

módosította: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 17. § 3. pontja

26

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 5. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

27

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 6. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

28

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 7. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

29

módosította: 36/2020. (VIII. 28.) Ör. 17. § 4. pontja

30

módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 9. § 8. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.

31

beiktatta: 5/2020. (II. 24.) Ör. 5. § (3) bekezdése

32

beiktatta: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.