Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

BEVEZETÉS

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdésének d.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Tolna Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Városi Önkormányzat

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolna Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Székhelye: Tolna

     Címe:           7130 Tolna, Hősök tere 1.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Tolna Város közigazgatási területe.

(4) Tolna Város Önkormányzata jogi személy.

(5) Az önkormányzat feladatait és hatáskörét a képviselőtestület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

2. §

A városi jelképek és kitüntetések

(1) Tolna járásszékhely város lakosságának összetartozás-érzését fejezik ki és erősítik az önkormányzat (város) jelképei, valamint a kitüntető címei.

A város jelképei:

• a városi címer, a városi logó
• a városi zászló, illetve lobogó
• a városi díszpecsét és a polgármesteri vállszalag.

(2) A polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – ünnepi alkalmakkor a város címerével ellátott, a város zászlójának megfelelő ezüst, vagy kék-fehér színű vállszalagot is viselhet.

(3) Az önkormányzat testülete a város jelképeiről, valamint kitüntető címek, díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.

3. §

Az önkormányzat az év május 25. napját – Tolna mezővárosként való 1494. május 25-i oklevélbeli említésére tekintettel – a Város Napjává nyilvánítja.

II.

Az önkormányzás általános szabályai

Önkormányzati jogok

4. §

(1) Tolna Város választópolgárai választott képviselőik útján, valamint a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt - 11 fő. A képviselők névsorát, választókerületi beosztását a 10. sz. melléklet tartalmazza.

5. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat-, és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

6. §

Kötelező feladat-és hatáskör

(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei:

• polgármester,
• a képviselő-testület bizottságai,
• polgármesteri hivatal,
• jegyző,
• társulás.

(3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó fontosabb feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Önkéntes feladatvállalás

7. §

(1) Az önkormányzat – a törvény keretei között - szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek:

a ./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

b. / ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A közfeladat önkéntes vállalása, illetve annak megszüntetése előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos előterjesztést – a hivatal bevonásával – előkészíti, majd a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, illetve a feladatkör szerint érintett bizottság véleményével ellátva a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek biztosítottak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Együttműködési kapcsolatok

8. §

(1) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében más önkormányzattal – a kölcsönös érdekek alapján – társulhat, vagy más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel.

(2) A társulás kiterjedhet egy vagy több intézmény közös irányítására, működtetésére, új intézmény, gazdálkodó szervezet alapítására, fenntartására, fejlesztésére.

(3) A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselőtestület az érintett önkormányzattal kötött megállapodásban rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket.

(4) Az önkormányzat szorosan együttműködik a város nemzetiségi önkormányzataival, melyeknek hivatala útján szakmai segítséget nyújt.

9. §

Hatáskör átruházás

(1) A települési önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat hatásköreit:

- a polgármesterre,

- bizottságaira,

- jegyzőre,

- társulására ruházhatja át.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettjének a soron következő testületi ülésen be kell számolnia a képviselő-testületnek.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály, vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolja, a képviselőtestület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

 IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

10. §

A képviselő-testület összehívása

(1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart. A rendes ülésre a munkatervben ütemezett módon és időben kerül sor. Minden más ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a polgármester, a képviselők ¼-ének (3fő), bármely bizottság a testületi ülés összehívásának indokát és napirendi pontját tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülést össze kell hívni a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára is, a törvényben foglalt tartalmi és formai feltételek szerint.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a tárgyalandó napirendek száma ezt szükségessé teszi, illetőleg a munkatervben ütemezett módon, a folytatás helyét és időpontját meghatározva, ülésszakot rendelhet el.

(4) A polgármesteri és a képviselő testületi tag alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze. Mindhármuk akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik az ülés összehívásáról.

(5) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton is összehívható. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirendeket tartalmazhatja és a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha a képviselő-testület - az önkormányzat érdekeire tekintettel - sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja. Ebben az esetben az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.

11. §

Gazdasági program

(1) A képviselő-testület középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programba foglalja össze.

(2) A gazdasági program tartalmazza:

a. / a város lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének, fejlesztésének elképzeléseit,

b./ új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, esetleges átszervezések módját, ütemét,

c. / az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését  célzó intézkedéseket,

d. / a településfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a környező települések önkormányzataival való együttműködés fő irányait,

e. / a közszolgáltatások eredményesebbé tétele érdekében az ebben közreműködő önszerveződések támogatásának módját.

(3) A gazdasági program elkészítése a polgármester feladata.

(4) A polgármester a gazdasági program tervezetének készítéséhez javaslatot kér a bizottságoktól, képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az intézményektől, a jegyzőtől, polgármesteri hivatal osztályvezetőitől, az önkormányzat társulásaitól. A polgármester a javaslatokról akkor is tájékoztatja a testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette be.

12. §

Munkaterv

(1) A képviselőtestület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó féléves munkaterv.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a. / a testületi ülések időpontjait, napirendjeit,

b. / a napirendek előadóit, ideértve az előterjesztő bizottságot is,

c. / az előterjesztések elkészítésének határidejét,

d. / a közmeghallgatás időpontját,

e. / azokat a napirendeket, amelyek csak bizottsági előzetes állásfoglalással terjeszthetők elő.

13. §

A képviselő-testület ülései, ülésvezetés

(1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelően évente legalább 10 alkalommal a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő testületi tag alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Mindhármuk akadályoztatása esetén e feladatokat a korelnök látja el.

(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azt az ülést megelőző legalább öt nappal a képviselők – elektronikus, vagy papír alapúan -, míg a tanácskozási joggal meghívottak elsősorban papír alapúan kézhez kapják.

(3) A meghívó tartalmazza:

            - az ülés helyét és idejét,

- a javasolt napirendi pontokat, az előadó nevét, a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését,

            - ülésszak esetén a folytatás helyét és idejét,

            - mellékletként az előterjesztéseket.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános.

14. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor is.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(4) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltakat – figyelemmel a 49. § szabályaira is – a Képviselő-testület bizottságainak működése során megfelelően alkalmazni kell.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és főbb napirendjeiről tájékoztatni kell a lakosságot az önkormányzat honlapján.

15. §

(1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:

- az egyéni választókerület országgyűlési képviselője,

- a Megyei Közgyűlés elnöke,

- a jegyző,

- polgármesteri hivatal osztályvezetői,

- a német és roma nemzetiségi önkormányzat vezetői,

- az egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, szervezetek vezetői,

- a bizottságok nem képviselő tagjai azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyeket a bizottság terjesztett elő, véleményezett, vagy elllenőrzött,

- az önkormányzatnál bejelentett önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységüket érintő napirend tárgyalásához.

(2) Az ülésre meg kell hívni:

- a képviselőket és a nem képviselő-testületi tag alpolgármestert

- a kormányhivatal vezetőjét

- a járási hivatal vezetőjét

- a tankerület vezetőjét

- a jegyzőt, az aljegyzőt

- a polgármesteri hivatal osztályvezetőit

- a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit

- a napirend tárgya szerint illetékes szerv, intézmény vezetőit

- a bizottságok nem képviselő tagjait,akkor, ha a bizottság beszámol vagy előterjesztéssel él a testülethez

- az intézményvezetőket

- mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesenk tartja.

16. §

(1) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a Képviselőtestületnek.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselőtestület a következő rendes ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

17. §

Az előterjesztés

(1) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be a polgármester, a jegyző, bármely képviselő, az intézményvezetők és a munkatervbe felvett napirendek előadói az őket érintő napirend kapcsán.

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A beszámolót, illetve a tájékoztatót tartalmazó előterjesztés határozati javaslattal zárul. A beszámolót a képviselő-testület elfogadja, vagy elutasítja, a tájékoztatót pedig határozattal tudomásul veszi. Elutasított beszámoló esetén azt további javasolt intézkedésre a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elé kell terjeszteni.

(4) Az előterjesztések formai szempontból írásbeliek, vagy szóbeliek.

(5) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

- az előterjesztés címe,

- tárgya, 

- előzmények (testületi vélemény(ek), határozat(ok) eredményei),

- a tárgykörre vonatkozó jogszabályok,

- az előkészítésben részt vevők neve, véleménye

- határozati javaslat,

- végrehajtásért felelősők megnevezése,

- határidők megjelölése.

(6) A képviselők és a meghívottak részére az előterjesztéseket - a (8) bekezdésben foglaltaknak kivételével - írásban kell elkészíteni.

(7) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló esetén.

(8) Rendkívüli esetekben az írásos előterjesztésektől - a polgármester javaslatára - a testület határozattal eltérhet.

(9) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. Bejelentést csak írásban, alapos indok fennállása esetén tehető. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, s erről a képviselőket a soron következő ülésen tájékoztatja.

(10) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(11) Az önálló képviselői indítványra az (5) bekezdés szabályai irányadók azzal, hogy annak összeállításában, illetve elkészítésében a Polgármesteri Hivatal segítséget nyújt.

18. §

Sürgősségi indítvány

(1) A képviselő-testület tagja, bármely bizottság, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a kiküldött meghívó napirendi javaslatai között nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag csatolásával.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 órával a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.

(3) A sürgősségi indítványról (napirendre tűzéséről, elnapolásáról, illetve elutasításáról) a napirendek elfogadása előtt az előterjesztő legfeljebb 3 perces felszólalását követően a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

V. Fejezet

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

19. §

A napirend elfogadása

(1) A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről – a kiküldött meghívót alapul véve – a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A polgármester, a képviselők valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják.

(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja. A képviselőtestületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön indokolása alapján kerülhet sor, ha a Képviselőtestület a napirendre vételt megszavazza. A Képviselő által az ülés napján 9.00 óráig a polgármesterhez benyújtott javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjéről az esetleges sürgősségi indítvány, a módosító indítvány, illetve az eredeti napirendekre vonatkozó javaslatok szavazásra bocsátásával dönt.

(5) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

- a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag

- 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetési előirányzat átcsoportosítást vagy költségvetés módosítást eredményező javaslat

- intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása

- közalapítvány létrehozása

- alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés

- önkormányzati társulás létrehozásáról

- az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés

- önkormányzati pénzeszköz, illetve vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat

- rendelet-alkotás, vagy módosítás

- a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés

20. §

A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje, a napirend tárgyalása

(1) A képviselő-testület tanácskozását a polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tag alpolgármester vezeti.

(2) Elsőként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítendő beszámolóról a 8. sz. melléklet rendelkezik.

(3) A tájékoztató napirendek tudomásulvételéről és a beszámolók elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalásakor elsőként a napirend előadóját illeti a szó, ha a bizottsági vélemény nem került írásban kiküldésre, úgy azt követően az illetékes bizottság elnöke ismerteti a bizottság javaslatát, szükség esetén a nemzetiségi véleményeket.

(5) A vitát megelőzően az előadóhoz – kérdezőnként - egy alkalommal kérdést, illetve kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(6) A vita során először a tárgyhoz szólni kívánó képviselőcsoport által kijelölt képviselőnek kell szót adni.

(7) A polgármester – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(8) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. A vitát lezárni csak akkor lehet, ha minden felszólalásra jelentkezőnek lehetősége volt véleményének elmondására. Az ismételt felszólalás időtartama – legfeljebb egy alkalommal - maximum 2 perc.

(9) A napirend előterjesztője, a polgármester, a képviselők legalább 1/4-e a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz, majd dönt a javaslat újbóli napirendre tűzéséről.

(10) A vita lezárására akkor kerülhet sor, ha – jelzésének megfelelően - minden képviselőcsoport szót kapott.

(11) A polgármester kérésére a jegyző az elhangzott javaslatok törvényességéről nyilatkozik.

(12) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(13) A nem tanácskozási joggal meghívottak csak a képviselő-testület engedélye és – az érintett jelzését követően vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott – határozata alapján szólalhatnak fel.

(14) Az egyes szavazások megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára – vita nélküli egyszeri szótöbbséggel hozott határozatot követően - szünetet kell elrendelni.

(15) A polgármester a képviselő-testületi ülés alatt bármikor szünetet rendelhet el.

21. §

Ügyrendi javaslat

(1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

(2) Ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozathozatallal dönt.

22. §

Határozathozatal

(1) A polgármester, miután lezárta a vitát, összefoglalja az abban elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő javaslatok, majd az eredeti javaslat kerül megszavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

(3) A javaslatot akkor fogadja el a testület - minősített többséget kivéve -, ha a jelenlévők többsége azzal egyetért.

(4) A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 6 fő) szavazata szükséges.

(5) A határozathozatal általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik.

(6) A kettőnél több alternatívát tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapott javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

23. §

Kinevezési ügyek

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázati eljárással egybekötött kinevezési, megbízási ügyekben – több jelölt esetén – két fordulóban kell szavazni.

(2) Elsőként a képviselő-testület a jelöltek pályázati feltételeknek való megfeleléséről, a pályázati kiírás és az illetékes bizottság véleményének figyelembe vételével egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A második fordulóban a képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti szavazás eredményeként a pályázati kiírásnak megfelelő jelölt(ek) kinevezéséről, megbízásáról minősített többséggel dönt.

24. §

Névszerinti szavazás

(1) A képviselő-testület - a jelenlévő képviselők 1/4-ének indítványára - a törvényben előirt eseteken túl - név szerinti szavazást rendel el. A névszerinti szavazásnál a polgármester névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen", "nem”, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utoljára szavaz. Az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(2) Névszerinti szavazást egy-egy előterjesztésnél csak egyszer lehet elrendelni.

25. §

A titkos szavazás

(1) Titkos szavazást kell elrendelni a képviselő-testület erre vonatkozó döntése      alapján ezen rendelet 14.§. (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben.

2. Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.  

4. A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

5. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet úgy, hogy a jelölt neve mellé tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.

6. Érvénytelen a szavazat, ha

- nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

- ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

- nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott,

- a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelöli meg a szavazólapon.

7. A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

a./ ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,

b./ ellenőrzi a szavazólapok elhelyezésére szolgáló urnát, majd azt lezárja,

c./ meggyőződik arról, hogy a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával,

d./ a szavazólapok névjegyzéken történő átadását a képviselők névjegyzékén jelöli,

e./ megállapítja a titkos szavazás eredményét,

f./ a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá,

g./ a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.

26. §

A képviselőtestületi ülés rendjének biztosítása

(1) A polgármester gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) A képviselőt, illetve a tanácskozási joggal résztvevő személyt, más meghívottat, jelenlévő választópolgárt, ha magatartásával sérti a tanácskozás rendjét, a polgármester:

a. / figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő módon nyilatkozik,

b. / rendre utasítja, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c. / ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után - a képviselőket kivéve – a terem elhagyására kötelezheti.

27. §

Interpelláció

(1) A képviselőket az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.

(2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot, illetve helyzetet jelez. Az interpellációt írásban, előre a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, és a jegyzőhöz címezheti.

(4) Az interpelláció címzettje a testületi ülésen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban köteles az interpellációra választ adni.

(5) Az ülés előtt legalább 5 nappal benyújtott interpellációra a címzett az ülésen köteles válaszolni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(7) A képviselő-testület, a testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, melyet az illetékes bizottság(ok) 30 napon belül folytat(nak) le.

A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(8)Az interpellációkra a "Polgármester tájékoztatója a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről" napirend után kerül sor.

28. §

Önálló kérdés

(1) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel.

(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, bizottsági elnökhöz, tanácsnokhoz, önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhetnek.

(3) A kérdés címzettje a testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni.

(4) A kérdések során önkormányzati döntés nem hozható.

29. §

Személyes megjegyzés

(1) A testület tagjai, illetve az ülésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vitában személyében érintett volt.

(2) Személyes megjegyzést maximum 2 perces időtartamban lehet megtenni. Ugyanaz a személy ugyanazon napirend keretében csak egy alkalommal élhet ezzel a joggal. A személyes megjegyzésről a polgármester nem nyithat vitát.

30. §

A jegyzőkönyv

(1) A képviselőtestület üléséről hangfelvételt minden esetben, míg képfelvétel szükség esetén, továbbá 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a./ a testületi ülés helyét, időpontját,

b./ a megjelent önkormányzati képviselők nevét,

c./ a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

d./ a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

e./ az előterjesztéseket,

f./ az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, észrevételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,

g./ a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

h./ a döntéshozatalban résztvevők számát,

i./ a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a  kizárás indokát,

j./ a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

k./ a szavazás számszerű eredményét,

l./ a hozott döntéseket,

m./ a polgármester és jegyző aláírását.

 (3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a. / meghívó

b. / a tárgyalásra került előterjesztések,

c. / határozattervezetek,

d. / jelenléti ív,

e. / képviselőcsoport(ok) nyilatkozatai.

(4) A testület - a polgármester vagy a képviselők indítványára - esetenként dönt arról, hogy egy-egy hozzászólásról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A képviselő írásban benyújtott hozzászólását csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, melyet a testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, illetve - kérésére - a képviselő-csoportok vezetőinek.

A jegyzőkönyv esetleges térítési díjáról a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni és az irattárba el kell helyezni.

(7) Az állampolgárok - a zárt ülés kivételével - a jegyzőnél, a Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtár könyvtárában betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 30 napon belül a Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtárnak át kell adni.

(8) A hangfelvétel és az esetleges képfelvétel őrzéséről és archiválásáról a Tolnai Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

VI.

EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

31. §

Alakuló ülés

(1) A képviselőtestület alakuló ülését az önkormányzati választásokat követő 15 napon belül a megválasztott polgármester hívja össze, s vezeti.

(2) Ezt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a választások eredményét, majd átadja a testületi tagok megbízólevelét.

(3) A polgármester és a képviselők az Mötv. 1. sz. mellékletében előírt esküt tesznek. Az esküt a polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke, a képviselőktől a polgármester veszi ki.

(4) Az alakuló ülésről távollévő érintettek a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesznek esküt.

32. §

Közmeghallgatás

(1) A képviselőtestület - éves munkatervében tervezetten - évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és az érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a testületnek.

(2) A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben szereplő napirend tárgyát a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a helyi médiákon keresztül hirdetményben közzé kell tenni.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselők legalább 1/4-ének indítványára, ha az indítványozók a közmeghallgatás tárgyát meghatározzák.

(4) A közmeghallgatásra meghívottak körére a 15. §. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a részt vevők közvetlenül előterjeszthessék közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat.

(6)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző a képviselőtestület által meghatározott határidőig kivizsgálja. A vizsgálat eredményéről a polgármester a következő ülésen tájékoztatást ad, melyről a javaslattevőt, közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot is tájékoztatni kell.

(8) A közmeghallgatásról a 30. §. szerinti jegyzőkönyv készül.

33. §

Lakossági fórum

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a médiákon keresztül a fórum előtt 8 nappal tájékoztatni kell.

(3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit.

(4) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

34. §

Helyi népi kezdeményezés, népszavazás

A helyi népi kezdeményezés, illetve a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

35. §

A polgármester ellen tisztsége megszüntetése érdekében indítható keresetre vonatkozó indítvány

(1) Az indítványt a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsághoz kell benyújtani, illetve a Bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani.

(2) Az indítvány benyújtására jogosult

a. / bármely képviselő,

b. / állandó bizottságok,

(3) A Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság az indítványt haladéktalanul megvizsgálja, majd állásfoglalásával a képviselő-testület elé terjeszti azt. Ha egyidejűleg felfüggesztésre irányuló indítványt is előterjesztettek, a bizottságnak e kérdésben is állást kell foglalnia.

(4) A testület az indítványról a bizottság döntését követő ülésen határoz, tekintet nélkül az ülés jellegére (rendes vagy rendkívüli ülés). Amennyiben a bizottság ezt szükségesnek tartja, az indítvány elintézése céljából rendkívüli ülés összehívása mellett is határozhat. Ez esetben a rendkívüli testületi ülést a bizottság határozatában szereplő időpontra össze kell hívni.

(5) A felfüggesztésre irányuló indítványról a testület nem tarthat szavazást a keresetindításra vonatkozó indítvány elbírálása előtt.

(6) A perben az önkormányzatot az a települési képviselő képviseli (továbbiakban: perbeli képviselő), akit ezzel a képviselőtestület az ide vonatkozó külön szabályok szerint megbíz. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a polgármesterre, amennyiben települési képviselő.

(7) Ha a képviselőtestület a törvény értelmében a keresetindítás mellett döntött, haladéktalanul (még ezen az ülésén) megbízza - a bizottság állásfoglalásának figyelembevételével - a perbeli képviselőt.

(8) A perbeli képviselő legkésőbb a megbízást követő 5. napon benyújtja a bíróságnak a keresetlevelet.

36. §

A képviselő-testület feloszlására vonatkozó indítvány

(1) Az indítványt a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsághoz kell írásban benyújtani vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani.

(2) Az indítvány beadására a 34. §. (2) bekezdésében szereplők jogosultak.

(3) A bizottság az indítványt megvizsgálja és a vizsgálat eredményének megfelelően

a. / az indítvány elutasítására tesz javaslatot, ha a képviselőtestület feloszlásának törvényi feltételei hiányoznak,

b. / az indítvány törvény szerinti elintézésére tesz javaslatot az a. / pontban szereplő esetet kivéve.

37. §

(1) A képviselő-testület, illetve a bizottság a 35-36. §. szerinti eljárások során a bizonyítás szokásos eszközeit veheti igénybe, határozathozatal előtt azonban a polgármester meghallgatását - rendkívüli helyzetek kivételével - nem mellőzheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli helyzetnek minősül az is, ha a polgármester a meghallgatásra nem tart igényt.

VII.

A KÉPVISELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI

38. §

A képviselőtestület döntései

(1) A testület döntése:

a. / az önkormányzati rendelet,

b. / önkormányzati határozat

c. / a határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés.

 (2) A képviselőtestület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

1. ügyrendi kérdésekben,
2. feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
3. a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.

39. §

Kizárás a döntéshozatalból

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra egyebekben az Mötv. 49.§.-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségesség vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.

40. §

Rendeletek

(1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a. / a polgármester,

b. / a testület bizottsága,

c. / bármely képviselő,

d. / a jegyző.

(3) A kezdeményezést a (2) bekezdés b./-d./ pontjaiban foglalt esetekben polgármesterhez kell benyújtani, aki az illetékes bizottságokkal és a jegyzővel véleményezteti azt, majd a testület elé terjeszti.

(4) A rendeletalkotásról szóló előterjesztéshez a jegyző véleményét minden esetben mellékelni kell.

(5) A rendeletalkotási kezdeményezés ügyében a testület dönt.

(6) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata. Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7) A rendelet-tervezetben alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében:

a) az alpont,

b) a pont,

c) a bekezdés,

d) a szakasz,

e) az alcím,

f) a fejezet,

g) a rész és

h) a könyv.

Szükség esetén szabályozni kell a végrehajtás biztosítását szolgáló jogi eszközöket és felhatalmazásokat is

(8) Ha azt a jogszabály előírja, úgy annak megfelelően a rendeletalkotás kétfordulós.

(9) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(10) A rendeletek kihirdetéséről és a határozatok érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

41. §

A döntések kihirdetése

(1) A Képviselőtestület által elfogadott rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(2) A rendeletet a Képviselő-testület általi elfogadását követően legkésőbb 2 napon belül kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára 8 napi időtartamra. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek.

(3) A hirdetőtáblára történő kifüggesztés és a levétel időpontját a rendelet alappéldányán kell feltüntetni.

(4) A rendeleteket az önkormányzat honlapján (www.tolna.hu) is közzé kell tenni.

42. §

Az önkormányzati döntések jelölései

(1) Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20….(hó, nap) önkormányzati rendelete ….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum rendelet kihirdetésének napja.

(2) Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……../20……(hó, nap) önkormányzati határozata …….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat kihirdetésének napja.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A testület rendeleteit és határozatait az érintettekkel 15 napon belül közölni kell.

VIII.

A VÁROSI KÉPVISELŐ

43. §

(1) A városi képviselő a település egészéért, valamint választókerületéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselőtestület tagjainak jogai és kötelességei azonosak. A képviselőket az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(3) A képviselőtestület tagját a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét – kérelmére – a képviselőtestület megtéríti.

(4) A képviselőtestületi tagot tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

44. §

A képviselő fontosabb jogai

(1) A testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármesterektől, bizottságok elnökeitől, a   a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános ülésén, javasolhatja a bizottságok elnökeinek a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

(3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyekben hozott döntését.

(4) Megbízás alapján képviselheti a testületet.

(5) A polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést kérhet.

(6) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben választ adni.

45. §

A képviselő fontosabb kötelezettségei

(1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a testület és a bizottság munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségére a polgármester felhívhatja a figyelmét.

(2) A képviselői státusz kötelezi viselőjét, hogy magánéletében is méltó legyen megbízatásához.

(3) Köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van. A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki igazolatlanul többször távol marad a testületi és bizottsági ülésektől, rosszallással említse meg, továbbá a mulasztó képviselő tiszteletdíjának mérséklését, illetve megvonását javasolja külön rendeletbe foglaltak szerint.

(4) A testületi tagok és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

(5) A képviselő köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenségi okot még a vita előtt bejelenteni, melyet a képviselőtestület vita nélkül tudomásul vesz. Összeférhetetlenségi ok miatt a döntéshozatalból való kizárásról bármely képviselő javaslatára a testület minősített többséggel dönt.

46. §

A képviselők munkájának segítése

A képviselők – munkájuk megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében – a titkársági osztály munkatársaitól igényelhetnek segítséget.

IX.

A BIZOTTSÁGOK, A TANÁCSNOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

47. §

A testület állandó bizottságai

(1) A testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Állandó bizottságok:

a. / Gazdasági és Településfejlesztési,

b. / Humán Bizottság.

(3) A bizottságok elnökét és tagjainak többségét a testületi tagok közül kell választani. A bizottságok további tagjait a feladatkör szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselői, társadalmi szervezet küldöttje, szolgáltatást igénylő más választópolgárok közül indokolt választani.

(4) A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően az Mötv. 1. sz. mellékletében előírt esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Az esküt a polgármester veszi ki.

(5) A bizottság saját munkamegosztására, ügymenetére, az egyes tagok és az elnök hatáskörére vonatkozóan Ügyrendet készít, melyet minősített többséggel fogad el.

(6) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzékét a 11. sz. melléklet tartalmazza.

48. §

Ideiglenes bizottságok

(1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására, különösen jelentős döntések előkészítésére az önkormányzati működés szempontjából fontos határozatok végrehajtására, a végrehajtás ellenőrzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület az ideiglenes bizottság részletes feladatait, hatáskörét a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(3) Az állandó bizottság tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

49. §

A bizottságok működése és főbb feladatai

(1) A bizottság munkatervét és működési szabályait maga határozza meg. A testület által a bizottság elé utalt kérdést határozatban megjelölt időpontban, illetve időpontig köteles megtárgyalni. A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott személy jogosult az elnöki feladatok ellátására.

(2) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a polgármesteri hivatal útján a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottságok főbb feladatai:

a. / feladatkörükben előkészítik a testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,

b. / a testület döntése alapján előkészítik a bizottsági állásfoglalásokat az előterjesztésekhez,

c. / döntenek a testülettől átruházott hatáskörben,

d. / feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját,

e. / javaslatot készítenek a testület munkaprogramjához, munkatervéhez, figyelemmel kísérik a munkaterv végrehajtását,

f. / véleményezik a feladatkörükbe tartozó kinevezési javaslatokat,

g./figyelemmel kísérik az ágazatukba tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását,

h./ döntenek bizottsági tag esetén a bizottsági döntéshozatalból való kizárás ügyében (összeférhetetlenség).

(4) A bizottságok zárt ülésére a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állandó bizottságok feladatait, a képviselőtestület bizottságokra átruházott hatásköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

50. §

(1) A bizottságok tagjai:

a. / szavazati joggal részt vesznek a bizottság ülésein, javasolják témakörök napirendre tűzését,

b. / részt vesznek az ellenőrzésekben,

c. / a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe,

d. / megbízás alapján képviselik a bizottságot.

(2) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Nem képviselő bizottsági tag egy állandó bizottságnak lehet tagja.

(3) A bizottsági tag megbízatása megszűnik:

     a. / lemondással,

     b. / a képviselői mandátum megszűnésével,

     c. / a bizottság megszűnésével,

     d. / felmentéssel, a megbízás visszavonásával.

(4) A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá - kérésre - alpolgármestereknek, bizottsági elnököknek, képviselőcsoportok vezetőinek.

(5) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatait 15 napon belül az érintettekkel közölni kell.

51. §

A képviselői csoportok

(1) A képviselő-testületben a választáson mandátumhoz jutott pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó és a független képviselők, tevékenységük összehangolása céljából, képviselőcsoportot (frakciót) alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoportot legalább 3 fő alakíthat.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait önállóan határozza meg. A polgármester a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, a napirend megjelölésével, köteles összehívni a frakcióvezetőket. A frakcióvezetők összehívására a polgármester is jogosult.

(3) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternek.

A bejelentés tartalmazza:

1. a képviselőcsoport elnevezését,
2. a névsort,
3. a megválasztott vezető nevét.

(4) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha ezt határozatban kimondja.

(5) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni a polgármesternek. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.

52. §

A helyi nemzetiségi önkormányzatok

(1) Tolna Város Képviselőtestülete biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Tolna Városban az alábbi két helyi nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működik: Német Nemzetiségi Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

53. §

A nemzetiségi önkormányzat egyetértési joga

(1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet megalkotása csak az adott nemzetiség önkormányzatának egyetértésével lehet.

(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő testületi döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(3) Az egyetértési jogot az erre irányuló megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet gyakorolni.

X.

TISZTSÉGVISELŐK

54. §

A polgármester

(1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A képviselő-testület állapítja meg illetményét és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart, foglalkoztatási jogviszonya az új polgármester megválasztásával szűnik meg. 

(3) A polgármester az önkormányzat tisztségviselője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4) A polgármestert tartós távolléte esetén a főállású alpolgármester helyettesíti.

(5) A polgármesternek a testülettel kapcsolatos feladatai:

a. / összehívja, vezeti a testületi munkát,

b. / képviseli az önkormányzatot,

c. / gondoskodik a képviselők zavartalan munkájának feltételeiről,

d. / két testületi ülés közt a képviselőcsoportok vezetőivel egyeztet.

(6) A bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

a. / elrendelheti a bizottság összehívását,

b. / felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c. / dönt a bizottsági elnök kizárásáról - bizottsági döntéshozatal esetében - ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

55. §

(1) A polgármester a testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a hivatalt.

E közben:

a ./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b. / dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c. / a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkaidejének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d. /gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

e. / e hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

f. / gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A Tolnai Hírlappal kapcsolatos feladatai:

a. / ellátja a felelős kiadói feladatokat,

b. / megjelenteti a város lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat,

c. / egyéb fontos kérdésekben a folyóiraton keresztül tájékoztatja a lakosságot a képviselőtestület döntése alapján.

56. §

Az alpolgármesterek

(1) A testület a polgármester javaslatára, tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert, a megválasztott képviselők közül társadalmi megbízatású alpolgármestert minősített többséggel, titkos szavazással választ.

(2) A képviselők közül megválasztott alpolgármester tiszteletdíját valamint a főállású alpolgármester illetményét a testület állapítja meg. 

(3) A polgármester határozza meg, hogy mely konkrét feladat ellátásával bízza meg az alpolgármestereket. A főállású alpolgármester a polgármester távollétében ellátja mindazon feladatokat, amelyet jogszabály a polgármester számára megállapít.

XI.

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

57. §

(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.

(2) A jegyzőt – pályázat alapján – a polgármester n evezi ki határozatlan időre.

(3) A jegyző feladatait a Mötv. 81.§. (3) bekezdése határozza meg.

(4) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, bizottságnak, polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyzőt – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – a polgármester nevezi ki, feladatait a jegyző határozza meg.

XII.

POLGÁRMESTERI HIVATAL

58. §

(1) A Képviselő-testület Tolnai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Tolnai Polgármesteri Hivatal

            székhelye: Tolna

            címe        : 7130 Tolna, Hősök tere 1.

(3) A hivatal belső szervezetéti és működésének szabályait (ügyrendjét) a jegyző javaslatára a testület határozza meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei:

     a. / Igazgatási Osztály

     b. / Pénzügyi Osztály

     c. / Titkársági Osztály

     d. / Építési és Városfenntartási Osztály

(5) A belső szervezeti egységek élén osztályvezetők állnak, akiket a jegyző bíz meg.

(6) A polgármesteri hivatal részletes szervezeti felépítését, működésének rendjét az 6. sz. melléklet tartalmazza.

(7) A Hivatal köztisztviselőire vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Szervezeti- és Működési Szabályzat 9. sz. melléklete tartalmazza.

XIII.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TÁRSULÁSOS, NEMZETKÖZI

ÉS EGYÉB KAPCSOLATAI

59. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos és célszerű ellátása érdekében együttműködésre törekszik:

a.) a megyei önkormányzattal,

b.) települési önkormányzatokkal,

c.) egyesületekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,

d.) külföldi önkormányzatokkal.

(2) A képviselő-testület feladatai hatékony, ésszerű ellátása érdekében kistérségi társulást hozhat létre, illetve társulásokhoz csatlakozhat.

60. §

(1) Az önkormányzat – szervein keresztül – nemzetközi kapcsolatokat tart fenn külföldi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, azok felsorolását, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendjét a 12. sz. melléklet tartalmazza.

XIV.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

61. §

Az önkormányzat költségvetése

(1) A testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a koncepció elfogadása, a másodikban a költségvetési rendelet megalkotása valósul meg.

(3) A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatai alapján koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

a. / számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket,

b. / meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos célszerű megoldásait,

c. / az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani,

d. / jelezni kell a lehetséges megoldások változatait.

(4) A második forduló során az államháztartási törvény által előirt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja a testület.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi és háromnegyed éves helyzetéről tájékoztatja a testületet.

(6) A költségvetési évet követően a polgármester rendelettervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelettervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.

(7) A költségvetési rendelet módosítását igénylő határozati javaslat csak a Gazdasági és településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a testület ülésére.

62. §

Az önkormányzat vagyona

(1) Az önkormányzat vagyonát és hasznosításának módját külön rendeletben határozza meg.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni. A vagyonleltár elkészítéséért a polgármester a felelős.

63. §

A gazdálkodás ellenőrzése

Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzését a Tolnai Polgármesteri Hivatal belső ellenőre látja el. Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzésével a polgármester külső szakértőt is megbízhat.

XV.

64. §

Záró rendelkezések

Értelmező rendelkezések:

a./ A képviselő-testület határozatképessége: a testület legalább 6 képviselő jelenléte esetén határozatképes

b./ A képviselőtestület egyszerű szótöbbsége: a határozatképes képviselő-testületi ülés jelenlévő tagjainak egynemű  szavazata.

c./ Személyes megjegyzés: a képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, amelyet a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve amellyel az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

d./ Tisztségviselők: a polgármester és az alpolgármesterek.

e./ Önálló képviselői indítvány: mindazon munkatervbe fel nem vett képviselői előterjesztés, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását indítványozza.

f./ jegyzőkönyv: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely pontosan tükrözi a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén történteket, de nem szószerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek.

g./ jegyzőkönyvi kivonat: a jegyzőkönyv alapján készített, a Képviselő-testület vagy a bizottság határozatait és a képviselő-testületi vagy bizottsági tagok kérdéseit tartalmazó dokumentum.

h./ önkormányzati érdek: az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását, valamint az önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét szolgáló érdek.

65. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján, 15 óra 30 perckor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2007. (IV.27.) Ör. rendelete, valamint az azt módosító 2/2008. (II.1.) 23/2010. (X.13.), 25/2010, (XI.25.), 12/2011. (IV.1.) Ör. rendeletek.

(2) A rendelet mellékleteink folyamatos – jogszabályoknak megfelelő – vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a hivatal Titkársági Osztályán megtekinthető.

(3) A rendelet mellékletei az alábbiak:

1. sz.   melléklet: A Képviselő-testület ellátandó feladatai, hatáskörei

2. sz.   melléklet: A Képviselő-testület önként vállalt feladatai

3. sz.   melléklet: Az állandó bizottságok feladatai, és a bizottságokra, valamint a nemzetiségi önkormányzatokra átruházott hatáskörök jegyzéke

4. sz.   melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

5. sz.   melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

6. sz.   melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezete és működési rendje

7. sz.   melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítésének sémája

8. sz.   melléklet: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló

9. sz.   melléklet: A hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök

10. sz.            melléklet: A képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása

11. sz. melléklet: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke

12. sz.            melléklet: Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

13. sz. melléklet: Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről

14. sz.            melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

15. sz.            melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

16. sz.            melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

17. sz. melléklet: Tolnai Polgármesteri Hivatal Belső Kontroll Rendszere

18. sz. melléklet: Az Önkormányzat főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása, kormányzati funkciói

T o l n a, 2014. október 21.

                        Appelshoffer Ágnes                                 Ezerné dr. Huber Éva

                            polgármester                                                    jegyző

Záradék:

Ezen önkormányzati rendelet 2014. október 21. napján, 15 óra 15 perckor kihirdetésre került.

                                                                                              Ezerné dr. Huber Éva      

                                                                                                           jegyző

MELLÉKLETEK

Mellékletek:

1. sz.   melléklet: A Képviselő-testület ellátandó feladatai, hatáskörei

2. sz.   melléklet: A Képviselő-testület önként vállalt feladatai

3. sz.   melléklet: Az állandó bizottságok feladatai, és a bizottságokra, valamint a nemzetiségi önkormányzatokra átruházott hatáskörök jegyzéke

4. sz.   melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

5. sz.   melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

6. sz.   melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezete és működési rendje

7. sz.   melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítésének sémája

8. sz.   melléklet: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló

9. sz.   melléklet: A hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök

10. sz.  melléklet: A képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása

11 sz.   melléklet: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke

12. sz.  melléklet: Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

13. sz. melléklet: Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről

14. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

15. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

16. sz. melléklet: Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

17. sz. melléklet: Tolnai Polgármesteri Hivatal Belső Kontroll Rendszere

18. sz. melléklet: Az Önkormányzat főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása, kormányzati funkciói

1. sz. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELLÁTANDÓ FELADATAI, HATÁSKÖREI

1. Általános feladat- és hatáskörök

a) kialakítja szervezetét és meghatározza működési szabályait,

b) törvényi felhatalmazása alapján – saját tevékenységi körében – rendeletet alkot, népszavazást rendel el,

c) meghatározza az önkormányzat jelképeit, elismerő címeket adományoz,

d) dönt önkormányzati társulás létrehozásáról, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozásról,

e) megállapodást köt külföldi önkormányzattal az együttműködésről,

f) jelöli a megyei bíróság ülnökeit.

2. Pénzügyi gazdálkodási feladat-, és hatáskörök

a) meghatározza az önkormányzat gazdasági programját,

b) megalkotja az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket,

c) dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról,

d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról,

e) dönt hitelfelvételről, kötvény kibocsátásáról, továbbá közösségi célú alapítvány létrehozásáról, ahhoz való csatlakozásról, közérdekű kötelezettségvállalásról, szabad forrásai letétként való elhelyezéséről,

f) dönt költségvetési ill. gazdálkodó szervezetek alapításáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről,

g) dönt címzett és céltámogatások igényléséről,

h) dönt az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréről,

i) meghatározza a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival való rendelkezés feltételeit,

j) rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal, vállalkozási tevékenységet folytathat,

k) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési támogatásoknak a költségvetési törvény előírásai szerinti elszámolását, jóváhagyja a pénzmaradványt,

l) a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott esetekben dönt a behajthatatlan követelések törlésének engedélyezéséről,

m) dönt azokról a közösségi szolgáltatások támogatásáról, amelyeket nem költségvetési szerv útján végeztet,

n) dönt az általa alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv gazdálkodási jogköréről, az alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról, kiegészítő vállalkozási tevékenységről. Megállapítja a THELENA Városi Szolgáltató Kft. vezető tisztségviselőjének, az ügyvezetőnek a bérét. Dönt az előző évi prémiumfeltétel megvalósulásáról, a prémium kifizetéséről, illetve a következő évi prémiumfeltételekről és a prémium mértékéről.

o) dönt a városi intézmény alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, feladatainak megváltoztatásáról, nevének meghatározásáról,

p) dönt önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való beviteléről.

3. Kommunális, ipari, területfejlesztési és környezetvédelmi feladat-, és hatáskörök:

a) gondoskodik (külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően) a kéményseprő ipari tevékenység ellátásáról,

b) elkészítteti a város energiaellátási tanulmányát, közreműködik az energia­szolgálta­tás megoldásában,

c) figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat,

d) ellátja a településfejlesztéssel, településrendezéssel az épített környezet és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a lakásgazdálkodásra, vízrendezésre, a csatornázásra, a csapadékvíz elvezetésére, köztisztaságra, településtisztaságra,

e) gondoskodik az egészséges ivóvízellátásról, a közutak, közterületek, köztemető fenntartásáról, a közvilágításról,

f) közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.

4. Művelődési, közoktatási, sport és testnevelési feladat-, és hatáskörök

a) gondoskodik az óvodai nevelésről,

b) támogatja a közművelődést, a verseny és diáksportot,

c) évente megállapítja a gyermek-, és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjakat,

d) dönt az általa fenntartott oktatási, közművelődési, művészeti intézmények elnevezéséről,

e) dönt az önkormányzat által közművelődéssel kapcsolatban benyújtott pályázaton nyert pénzösszeg felhasználásáról,

f) pályázatot ír ki a közművelődési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtása céljából, amelyet elbírál.

5. Népjóléti, szociális feladat-, és hatáskörök:

a) gondoskodik az egészségügyi és szociális alapellátásról,

6. Egyéb feladat-, és hatáskörök:

a) gondoskodik a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről,

b) gondoskodik a tűzvédelemről, a közbiztonságról,

c) kinevezi és felmenti az önkormányzat gazdasági társaságok vezetőit, intézmények igazgatóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, egyes munkáltatói jogköröket a polgármesterre ruházhat,

d) az önkormányzat feladat-, és hatáskörét, illetve az önkormányzati jogokat érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott rendelettel, egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,

e) eljárást kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál,

f) előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

2. sz. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI

A képviselő-testület önként vállalt feladatai

a) kiadja a Tolnai Hírlapot,

b) gyógytornász szolgáltatásokat biztosít,

c) külföldi testvérvárosokkal kapcsolatot tart fenn,

d) városi rendezvényeket szervez,

e) hozzájárul a nyári gyermektáboroztatás költségeihez,

f) gyermek-és tömegsport pályázatot ír ki,

g) közművelődési pályázatot ír ki,

h) a sportegyesületek részére a versenyeztetéshez nyújt támogatást a sportfinanszírozás keretén belül,

i) gondoskodik a zeneiskola fenntartásáról.

A Képviselő-testület intézményei, illetve egyedi szerződés útján látja el az önként vállalt feladatokat. Évente a költségvetés elfogadásakor dönt az önként vállalt feladatokra fordítandó forrásról. Az ellátandó közszolgáltatásokat a rendelkezésre álló költségvetési forrás keretein belül látja el.

3. sz. melléklet

I.

Az állandó bizottságok feladatai

I. Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság feladatai:

1. Az önkormányzatnál és intézményénél véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves tervezeteit.
2. Figyelemmel kíséri költségvetési bevételek alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre-, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 
3. Javaslatot tesz a hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és annak gazdasági megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.
4. Kezdeményezi az önkormányzati biztos kirendelését.
5. Véleményt alkot a költségvetési koncepcióról.
6. Részt vesz az intézményi ellenőrzések realizálásában.
7. Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozások körébe tartozó határozatok végrehajtását.
8. Véleményezi az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos önkormányzati előterjesztéseket.
9. Közreműködik a helyi adózás feltételrendszerének kialakításában.
10.  Véleményezi a vállalkozásba vihető önkormányzati vagyon hasznosítását.
11. Előzetesen véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság vezetőinek kinevezését és személyi béreinek összegét.
12. Javaslatot tesz az önkormányzat gazdasági társasága vezetőjének (ügyvezető)      prémiumának összegére.
13. Figyelemmel kíséri a városi kommunális szolgáltatás helyzetét.
14. Ellenőrzi és véleményezi a város környezetvédelmi feladatait.
15. Vizsgálja és értékeli a város társadalmi és gazdasági helyzetét és adottságait.
16. Véleményezi a megyei területfejlesztési koncepciót és programokat a város             illetékességi területét érintő kérdésekben.
17. Vizsgálja, és javaslatot készít a város fejlesztési programjára - összhangban a regionális és megyei területfejlesztési programjával - és azokban részt vesz.
18. Ellenőrzi és véleményezi az önkormányzat műemlékvédelmi tevékenységét.
19. Véleményezi a város rendezési terveit és a módosításait.
20. Ellenőrzi és véleményezi a város köztisztaságának helyzetét.
21. Külföldi kapcsolatokon keresztül üzleti vállalkozási lehetőségeket tár fel.
22. Dönt a város közterületeinek és műtárgyainak karbantartásával, állagmegóvásával és felújításával kapcsolatos – előre betervezett – munkákról és ellenőrzi ezek végrehajtását.
23. Figyelemmel kíséri az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások tevékenységét.
24. Közreműködik a vállalkozásokat érintő pályázatok kiírásában.
25. Véleményezi az önkormányzat vállalkozások körébe tartozó határozatait.
26. Véleményezi a bruttó 4 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok elidegenítéséről vagy az ingyenes használatba adásról szóló előterjesztéseket.
27. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjének prémium feltételeire és értékeli azok teljesítését.
28. A jegyző segítségével kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot, szükség szerint javaslatot tesz módosítására.
29. Ellenőrzi az SZMSZ-ben foglaltak megvalósulását, erről 4 évenként beszámol a testületnek.
30. Előkészíti az összeférhetetlenségi, fegyelmi ügyeket, és eljár etikai kérdésekben.
31. Részt vesz a testület munkatervének előkészítésében.
32. Felülvizsgálja az önkormányzati rendelet-és határozat tervezetek jogszerűségét, ellenőrzi azok hatályosulását, naprakészségét.
33. Véleményezi az Alapító Okiratok tervezeteit és módosítását.
34. Az önkormányzatot érintő peres ügyekben állást foglal.
35. Javaslatot tesz a rendes képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira és azok tárgyalási sorrendjére.
36. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálata körében:

a./ Ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését.

b./ Felhívással fordul a vagyonnyilatkozati kötelezettségét elmulasztó polgármesterhez, illetve képviselőhöz.

c./ Kezdeményezés esetén lefolytatja az eljárást és eredményéről tájékoztatja a Képviselőtestületet.

37. Első fokon elbírálja a Képviselőtestület szervei közötti hatásköri összeütközéseket, valamint a helyi önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatos más vitás kérdéseket.
38. Az a) pont hatálya alá tartozó ügyekben az arra jogosultak indítványait közvetlenül a Bizottsághoz kötelesek benyújtani.
39. Állásfoglalása nélkül nem nyújtható be a Képviselőtestülethez olyan előterjesztés, amelynek a tárgya:

a/ rendelet-tervezet,

b/ a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás, vagy felmentésre, megbízás visszavonására vonatkozó indítvány,

c/ helyi népszavazás kiírására, helyi népi kezdeményezésre vonatkozó indítvány,

d/ intézmény alapítása, önkormányzati társulás létrehozása, vagy ezekhez való csatlakozás, ideértve ezek átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó indítványt is,

e/ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, valamint felterjesztési jog gyakorlására irányuló kezdeményezés,

f/ összeférhetetlenség megállapítására irányuló indítvány,

g/ bírósági eljárás megindítására vonatkozó indítvány a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt,

h/ fegyelmi eljárás megindítására, fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó indítvány a b. / pont hatálya alá tartozó esetekben

i/ megbízás adása települési képviselő részére abból a célból, hogy az önkormányzatot képviselje,

j/ bírósági ülnökök jelölése.

40. Ellátja a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó döntéshozatallal kapcsolatos szervezési teendőket, ha jogszabály értelmében a szavazás titkos.
41. Kizárólagos javaslattételi joga van a polgármester díjazására vonatkozó ügyekben.
42. Javaslatot tesz a tisztségviselők díjazására, jutalmazására.

II. Humán Bizottság feladatai:

1.) Figyelemmel kíséri a város közművelődését, állást foglal az egyes közművelődési tevékenységek és programok támogatásában.

2.) Figyelemmel kíséri az ifjúság helyzetének alakulását, különös tekintettel a továbbtanulási gondokra, pályakezdési nehézségekre, a társadalomba való beilleszkedésre.

3.) Támogatja a városban folyó művészi és tudományos alkotó munkát.

4.) Figyelemmel kíséri a város sport életét, kapcsolatot tart az e területen működő egyesületekkel, szövetségekkel.

5.) Véleményezi az oktatási, kulturális, sport intézményeknél a kinevezéseket és a pályázatok elbírálásában részt vesz.

6.) Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények működését, javaslatot tesz anyagi támogatásuk biztosítására, beruházásokra, felújításokra.

7.) Véleményezi az oktatási, kulturális intézmény létesítését, szervezeti módosítását és megszüntetését. 

8.) Figyelemmel kíséri a tanulók ifjúsági nyári táborozását.

9.) Javaslatot tesz az oktatási intézmények nyersanyag költségeinek megállapítására.

10.) Javaslatot tesz a városi nagyrendezvények támogatására költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztására.

11.) Javaslatot tesz pályázat kiírására és elbírálására a közművelődési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtása céljából.

12.) Véleményezi a város egészségügyi és szociális intézményeinek a költségvetési javaslatait.

13.) Vizsgálja az egészségügyi alapellátás helyzetét, javaslatot tesz egészségügyi és szociális intézményrendszer átszervezése esetén a főbb elvi kérdések - prioritások, források szervezeti struktúra - meghatározására.

14.) Figyelemmel kíséri a polgárok egészségügyi, szociális helyzetét.

15) Véleményezi az egészségügyi és szociális intézményekben a kinevezéseket, pályázatok kiírásában és elbírálásában részt vesz.

16) Kapcsolatot tart a karitatív mozgalmakkal, segíti tevékenységüket.

17.) Véleményezi és figyelemmel kíséri a Családsegítő Központ munkáját.

18.) Figyelemmel kíséri a város oktatási intézményeiben a közétkeztetést.

19.) Véleményezi az orvosi körzetcsoportok kialakítását.

II.

A Képviselő-testület bizottságaira, a nemzetiségi önkormányzatokra átruházott hatáskörök

1. Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök:

1.1 A Képviselő-testület Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester tekintetében.

1.2 A Képviselő-testület Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága a gazdálkodási feladatok körében:

a) dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott ágazati pénzeszközök felosztásának időbeni felhasználásáról.

1.3 A Képviselő-testület Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága a feladatok körében:

a) dönt a bruttó 4 millió Ft és az az alatti értékű ingatlan értékesítésében és ingyenes használatba adásában.

b) dönt – a Képviselő-testület beruházás, vagy beszerzés megvalósítását elhatározó döntését követően – a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházások, beszerzések esetében a pályázati kiírásról, meghívásos eljárás esetén a meghívandók köréről, lefolytatja a pályázati eljárást, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eljárás eredményére vonatkozóan.

c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6/2005. (III. 1.) önkormányzati rendelet 12.-13.§-aira tekintettel elbírálja a helyi értékvédelmi pályázatokat, és szükség esetén kérelemre dönt a beruházás határidejének meghosszabbításáról.

2. A Humán Bizottságra átruházott hatáskörök:

2.1. A térítési- és tandíj részletes szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek.

2.2 A Képviselő-testület Humán Bizottsága a diáksport feladatok körében dönt az önszerveződő közösségek támogatására költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztásáról.

2.3 A Képviselő-testület Humán Bizottsága a szociális feladatok körében:

a.) a folyamatban lévő ügyekben elbírálja a hatáskörébe utalt átmeneti segély megállapításával kapcsolatos kérelmeket.

b.) A folyamatban lévő ügyekben elbírálja a méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos kérelmeket.

4. sz. melléklet

A Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának,

kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

1. Általános rendelkezések

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló   2001. évi CLXXXIX. tv. 39. §. (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

a) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát (a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve) kell benyújtani az általános rendelkezések a) pontjában rögzített határidőn belül.

b) A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a személyi-, és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.  

c) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

d) A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

a) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

b) A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról  nyilvántartást kell vezetni.

c) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

d) A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

a/ a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,

e/ a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

f) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.

g) A jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

h) A képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozatokat kezelő ügyintéző a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

a) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

b) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

c) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

d) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést  dokumentálni kell.

e) A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

5. Felelősségi szabályok

a) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző felelős.

b) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

c) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő felelős.

 Tolna Város önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /2014. (X.21.) önkormányzati rendelete 5. melléklete

Polgármesterre és jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Polgármesterre átruházott hatáskörök

1. megállapítja az önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatását
2. önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos ügyek intézése

2. Jegyzőre átruházott hatáskörök

1. önkormányzati segélyt állapít meg

Tolna Város önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /2014. (X.21.) önkormányzati rendelete 6. melléklete

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltakra figyelemmel a Tolnai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület az alábbiak szerint hagyja jóvá:

A Hivatal alapítója, irányító szerve, ellenőrzése

A Hivatal alapítója és fenntartója: Tolna Város Önkormányzata (7130 Tolna, Hősök tere 1.)

A Hivatal irányító szerve: Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

A Hivatal felett ellenőrzést gyakorol:

• Tolna Megyei Kormányhivatal,

• Szekszárdi Járási Ügyészség,

• Állami Számvevőszék.

A Polgármesteri Hivatal elnevezése, jogállása

1./ Az egységes hivatal elnevezése:

Tolnai Polgármesteri Hivatal (e rendeletben, a továbbiakban: hivatal).

2./  A hivatal székhelye: Tolna Hősök tere 1.

3./  A hivatal címe: Tolna, Hősök tere 1.

4./  A hivatal jogállása: önálló jogi személy

5./  A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

6./  A hivatal törzskönyvi azonosítószáma: 414281

7./  Az alapítás időpontja: 1990. szeptember 30.

8./  Az alapító okirat kelte: 2009. szeptember 28.

9./ Az alapító okiratot Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 312/2009. (IX. 28.) Kt. határozatban fogadta el.

10./ Főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

11./ A tevékenységek kormányzati funkciók szerinti megjelölése:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011140  Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

013210  Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020  Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016030  Állampolgársági ügyek

A tevékenységek forrásai:

A Hivatal a 10-11. pontban felsorolt tevékenységének feltételeit az Mötv. 111-118.§.-aiban, valamint a vonatkozó Kormányrendeletben megjelölt forrásokból teremti elő. A Hivatal feladatai ellátásához hazai és Európai Uniós források igénybevételére is törekszik pályázatokon való részvétel útján.

Az önkormányzat tevékenységét befolyásoló legfontosabb jogszabályok

Törvények

• Magyarország Alaptörvénye
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• a házasságról, a családról, a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
• a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
• a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
• az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv.
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
• a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
• egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
• a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
• a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
• a nemzetiségek jogairól szóló 2011.l évi CLXXIX. törvény
• a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
• a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. törvény
• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
• a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
• a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
• a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
• a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
• a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 
• a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
• a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
• a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
• az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
• a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
• a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
• a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
• az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
• a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
• a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
• a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
• a sportról szóló 2004. évi I. törvény
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
• a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi 131. törvény
• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
• a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról szóló 36/2007. (HK8) HM utasítás
• a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény
• a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
• az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
• a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
• a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

Törvényerejű rendelet:

• a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet

Kormányrendelet:

• a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
• a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet
• a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.)  Korm. rendelet
• a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet
• a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1197. (IX. 10.) Korm. rendelet
• a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
• az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend.
• a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
• a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet
• az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet
• a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet
• az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
• az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.22.) Korm. rendelet szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet  
• a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet
• a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet
• az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
• a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet
• az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
• az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
• a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
• a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet
• a bejelentés-köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX.10.) Korm. rendelet
• a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet
• a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet
• a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
• az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
• az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásról és ellenőrzésről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
• az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletese szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
• az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet
• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet
• az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
• a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedése okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet

Egyéb rendeletek

• a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.)  KIM rendelet
• a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet
• a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet
• a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
•  az iskola egészségügyi-ellátásáról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
• a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet
• a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet
• az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet
• a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet
• az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet
• a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet
• a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet
• az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendelet

A hivatal szervezete, irányítása, a vezetők

1. A hivatal osztályszervezetben működik, az osztályokat osztályvezetők irányítják. Az osztályszervezetek jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A hivatal engedélyezett létszáma 34,25 fő, amely szervezeti egységenként lebontva a következő:

Polgármester                 1 fő

Alpolgármester              1 fő

Jegyző                           1 fő

Titkársági Osztály:         13,25 fő

Ügyintéző                       8 fő                                       

Takarító                          2 fő

Biztonsági őr                  1 fő

Telefonközpont kezelő   1,25 fő                                  

Fizikai alkalmazott          1 fő

Igazgatási Osztály:        6 fő

Osztályvezető                1 fő

Ügyintéző                       5 fő

Pénzügyi Osztály:          8 fő

Osztályvezető                1 fő

Ügyintéző                       7 fő

Építési és Városfenntartási Osztály:                 4 fő

Osztályvezető                                                   1 fő

Ügyintéző                                                          3 fő

2. A hivatal osztályai:
   1. Titkársági Osztály,
   2. Igazgatási Osztály,
   3. Pénzügyi Osztály,
   4. Építési és Városfenntartási Osztály,

3. A Hivatal szervezeti egységei a jegyző közvetlen vezetése alatt állnak.

4. A hivatal köztisztviselői közül vezetők:

            - a jegyző,

            - az aljegyző,

            - az osztályvezetők

5.  A polgármester a jegyző útján irányítja a hivatalt, így különösen:
   1. a jegyző javaslatainak a figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait a városi önkormányzat munkájának előkészítése, szervezése, a képviselőtestület és bizottsági döntéseinek előkészítése és végrehajtása tekintetében;
   2. dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve e hatáskörök gyakorlásának átruházásáról,
   3. a jegyző javaslata alapján előterjesztést nyújt be a képviselő-testület felé a Hivatal szervezetének, munkarendjének és az ügyfélfogadás rendjének meghatározására,
   4. meghatározza azokat a vezetői beosztásokat, melyek tekintetében a jegyző a polgármester egyetértésével gyakorolja munkáltatói jogát,
   5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
   6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők tekintetében,
   7. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
   8. irányítja az alpolgármestereket feladataik ellátásában, összehangolja tevékenységüket;
   9. felelős az Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért.

6. A hivatal vezetője a jegyző, aki
   1. biztosítja az önkormányzat működésének feltételeit,
   2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
   3. gyakorolja - a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértésével - a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében,

gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,

4. felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében
   ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét,
   szükség esetén vizsgálatot rendel el;
5. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
6. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
7. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
8. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
9. ellátja mindazon feladatokat, melyeket jogszabály állapít meg.

A jegyző évente beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal előző évi tevékenységéről.

7. Az osztályvezetők feladat- és hatáskörei:

1. Az Építési és Városfenntartási Osztály vezetőjének feladatai:

• az építési munkák végzésének, telkek, építmények állapotának, rendeltetésszerű használatának ellenőrzése,
• az építési munkavégzés során a kivitelezés megszüntetésének és az eredeti állapot helyreállításának, az építési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzésének, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok és szerkezetek kicserélésének, illetve az építmény részleges vagy teljes átalakításának, lebontásának, újraépítésének elrendelése, ha a kivitelezés-építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történt,
• a hibák, hiányosságok megszüntetésének elrendelése, ha az építményt nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon építették meg, vagy az építési munka végzése során idegen ingatlanban kár keletkezett,
• beépítési, helyrehozatali és beültetési kötelezettség elrendelése,
• az építésügyi bírság behajtása iránti intézkedés megtétele,
• szakhatósági közreműködés jogszabályban meghatározott esetekben, közreműködés rendezési tervek egyeztetési eljárásaiban,
• szabálysértési eljárás kezdeményezése (építtető, tervező, felelős műszaki vezető ellen) a jogszabályban meghatározott esetekben,
• lakossági bejelentések, panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
• a hivatal más részlegének ügykörébe tartozó, az építési csoport tevékenységét is érintő vagy kapcsolódó ügyek intézésében való közreműködés,
• önkormányzati hivatali beruházások, egyéb megrendelt munkák - szerződés szerinti - figyelemmel kísérése, ellenőrzése, szakmai teljesítésének igazolása,
• ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat, illetőleg azok összehangolását,
• az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázat-lebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatok ellátása;
• havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

2. A Pénzügyi Osztály vezetőjének feladatai:

• irányítja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának munkáját,
• meghatározza az osztályon belüli munkaelosztást,
• elkészíti a munkaköri leírásokat,
• ellenőrzi a munkaköri leírásban foglaltak teljesülését, a megfelelő munkaellátást,
• kidolgozza az osztályon belüli helyettesítés rendjét,
• a munkáltató egyetértésével szükség esetén túlórát rendel el,
• előkészíti a dolgozók szabadságolási tervét,
• a polgármester, a jegyző és az osztályvezetők közreműködésével összeállítja a középtávú és az éves költségvetést, elkészíti az évközi és éves költségvetési beszámolókat és egyéb pénzügyi előterjesztéseket,
• közreműködik és figyelemmel kíséri az éves költségvetés végrehajtását, jelzi a pénzügyi teljesítés eltérését a kiemelt előirányzathoz képest,
• információt nyújt a képviselőtestület gazdálkodással kapcsolatos döntéseinek megalapozottságához,
• segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési intézmények pénzügyi gazdasági tevékenységét,
• javaslatot készít a hitelfelvételre,
• gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról,
• gondoskodik az államháztartási és gazdálkodással kapcsolatos törvények és azok végrehajtási rendeleteinek helyi alkalmazásáról,
• ellenőrzi a könyvelés helyességét, az előlegek nyilvántartását, egyéb analitikus nyilvántartások vezetését, kötelezettségvállalások, utalványozások ellenjegyzését,
• gondoskodik az előirányzat változások nyilvántartásának elkészítéséről, az érintet intézmények kiértesítéséről,
• folyamatosan ellenőrzi a pénzügyi és adóügyi ügyintézők munkáját, a szakmai követelmények betartását,
• meghatalmazás alapján ellenjegyzi a hivatali készpénzes bevételeket és kiadásokat, valamint a részben önállóan gazdálkodó intézmények bevételeit és kiadásait,
• tárgyévet követően beszámol az átruházott – ellenjegyzési – jogkör gyakorlásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
• a költségvetés készítése során megtervezi az adóbevételek várható alakulását,
• elkészíti az éves adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót,
• kiemelt figyelmet fordít az adó-végrehajtási eljárás lefolytatására,
• kiadmányozási jogkörét Tolna Város Polgármesteri Hivatalának kiadmányozási rendjéről szóló Szabályzatban foglaltak szerint gyakorolja,
• biztosítja a kezelésébe tartozó közérdekű adatokhoz való hozzáférést,
• ügyirat-kezelési feladatait a hivatal vonatkozó szabályzata alapján látja el
• az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázat-lebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatok ellátása;
• ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos pénzügyi feladatokat,
• havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

3.  A Jegyző a Titkársági Osztály vezetőjeként:

• előkészíti és kihirdeti az osztály munkarendjét,
• az osztályon belüli munkaelosztásokat - a felettesek egyetértésével, a munkatársak véleményének figyelembevételével - meghatározza,
• kidolgozza a munkaköri leírásokat,
• ellenőrzi a munkaköri leírásban foglaltak teljesülését, a megfelelő munkaellátást,
• az osztályon beüli helyettesítési szabályokat kidolgozza,
• az akadálymentes, zavartalan munka biztosítása érdekében a szabadságolások ütemezését a munkatársak igényeinek figyelembevételével - megtervezi,
• részt vesz a Titkársági Osztály zavartalan működése feltételeinek megteremtésében,
• közreműködik a képviselő-testületi és bizottsági anyagok előkészítésében,
• részt vesz a Képviselő-testület és Bizottságai ülésein,
• segítséget nyújt a Bizottságok munkájához.
• figyelemmel kíséri az osztály munkáját érintő jogszabályváltozásokat;
• ellátja a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi, adminisztratív feladatokat,
• havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

4. Az Igazgatási Osztály vezetőjének (az aljegyzőnek) a feladatai:

Birtokvédelmi eljárás keretén belül:

• intézi a birtokháborítással kapcsolatos ügyeket,
• szükség szerint helyszíni szemlét tart a birtokháborítási ügyek elbírálásához,
• határozatot hoz a birtokháborítási ügyekben,
• közreműködik az egyezség létrehozásában.

Ellátja a lakásügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat. Ennek keretén belül:

• nyilvántartást vezet a bérlakásokról,
• intézi az önkormányzati bérlakások pályáztatásával kapcsolatos teendőket,
• közreműködik a lakásbérleti szerződések megkötésénél,
• közreműködik az önkormányzati bérlakások értékesítésével kapcsolatos ügyekben,
• intézkedik a lakás elhagyására kötelezés iránti ügyekben,
• ellátja a hatáskörébe utalt egyéb lakásügyi teendőket,
• ellátja a vadkárral kapcsolatos feladatokat,
• ellátja a jegyző állattartással kapcsolatos feladatait,
• ellátja a jegyző mezőgazdasággal kapcsolatos feladatait.

Önkormányzati feladatok:

• közreműködik a képviselő-testületi és bizottsági anyagok előkészítésében,
• részt vesz a képviselő-testület ülésein,
• közreműködik a Humán Bizottság üléseinek előkészítésében,
• részt vesz a Humán Bizottság ülésein,
• segítséget nyújt a Humán Bizottság munkájához,
• közreműködik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésben,
• részt vesz a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ülésein,
• segítséget nyújt a Roma Nemzetiségi Önkormányzata munkájához.

Havonta ellenőrzi az ügyintézési határidők betartását, erről a jegyzőt tájékoztatja.

Távollétében ellátja a jegyző helyettesítését.

8. A képviselet rendje:

1. A hivatal képviseletét a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző látja el. Eseti képviselettel a hivatal dolgozóját is megbízhatják.
2. A képviseleti jogot a feladat ellátása során viselt döntési, illetve végrehajtási felelősség körében

• a törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet által telepített saját hatáskör,
• az átruházott hatáskör,
• a kiadmányozási jogkör gyakorlója látja el a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos feladatokban.
  3. A belső szervezeti egység vezetője képviseleti joggal rendelkezik az általa irányított szervezet szakmai munkájával összefüggő munkakapcsolatokban.
  4. A hivatal jogi képviseletét a jegyző vagy az általa megbízott személy látja el.

Az önkormányzatot, illetve szerveit érintő perben meghatalmazottként eljárhat a képviselő-testület tagja, a jegyző, a hivatal ügyintézője, illetve megbízott ügyvéd.

9. A helyettesítés rendje:

1. A polgármester munkáját a főállású alpolgármester segíti, feladatait a polgármester által meghatározottak szerint látja el. A polgármestert a főállású alpolgármester helyettesíti.
2. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, egyben ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
3. Az osztályvezetők helyetteseként a jegyző, vagy az aljegyző jár el.

A hivatal működési rendje

1. A hivatali munkaidők hétfőtől - csütörtökig             7,30 - 16,00 óráig,

                                                     pénteken               7,30 - 13,30 óráig tart.

2. Munkanapokon a hivatali munka 12,00 - 12,30-ig ebédszünet miatt szünetel.
3. Az ebédszünet tartama alatt a hivatalban - a jegyző által szabályozott rend szerint - csak ügyeleti szolgálat van. A polgármester, a jegyző és az aljegyző napi munkaidejének kezdő és befejező időpontja nem kerül meghatározásra, de havi szinten a heti 40 órával számított munkaidőt munkában kell tölteniük.

4. A Hivatal működésével köteles elősegíteni:

1. a törvényesség betartását
2. a Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak végrehajtását,
3. az állampolgári jogok érvényesülését,
4. az Európai Uniós előírások betartását.

5. A Hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell:
   1. az anyagi és az eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,
   2. a hatékony és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására,
   3. az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belüli egyszerűsítésére,
   4. az ügyfelek részére szükséges felvilágosítást szóban és írásban kulturáltan megadni,
   5. a gyakrabban előforduló államigazgatási ügyekben az ügyfelek tájékoztatását írásban is (szórólapok segítségével) biztosítani,
   6. a jogok érvényesülésének elősegítésére, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítására, valamint az állampolgári fegyelem megszilárdítására.

6. A hivatal információáramlásának biztosítása érdekében szükséges feladatok:
   1. értekezleti rend szabályozása,
   2. a Hivatal belső hálózatában közös mappák használata.

I.    A Hivatalon belüli értekezleti rend: 

A képviselő-testületi üléseken részt kell vennie a polgármesternek, alpolgármestereknek, a jegyzőnek, az aljegyzőnek, az osztályvezetőknek (távollétükben helyettesüknek), a technikai feladatokat ellátó személyeknek, az őket érintő napirendnél a főépítésznek, a belső ellenőrnek, az előterjesztés készítőjének.

1. Évenként legalább két alkalommal apparátusi értekezletet kell tartani, melynek keretében az elmúlt időszak tevékenységét értékelni kell és az elkövetkezendő időszak főbb feladatait meg kell határozni. Az értékelésről és az iránymutatásról emlékeztetőt kell készíteni.

2. Félévenként az apparátusi értekezletet követő három napon belül osztályonként munkaértekezlet tartása kötelező, ahová az illetékes tisztségviselőt meg kell hívni. A munkaértekezlet kiemelt tárgyköre az osztály működésének értékelése. A fentieken túli osztályértekezletek összehívása és tárgyköreinek meghatározása az osztályvezető hatásköre. Az osztályértekezletekről emlékeztetőt kell készíteni.

3. Kéthetente egy alkalommal vezetői értekezletet kell tartani,
   • az operatív feladatok meghatározására és végrehajtására, instrukciók adására,
   • a feladatok teljesítésének számonkérése céljából, melyen részt kell venni
   • a tisztségviselőknek,
   • az osztályvezetőknek (távollétükben helyettesüknek).

A vezetői értekezletről szükség szerint emlékezetőt kell készíteni.

II. A Hivatal belső számítástechnikai hálózatában közös mappák használata 

Eszerint a Hivatal valamennyi köztisztviselőjét, munkavállalóját érintő dokumentumokat a mindenki számára elérhető kifejezetten e célbál létrehozott meghajtókon, külön mappákban kell elhelyezni. A közös mappákban kizárólag hatályos dokumentumok helyezhetők el. A dokumentumok hatályosítása azon kolléga feladta, aki erre munkaköri leírásban jogosítványt kapott.

7. Külső kapcsolattartás szabályai

1. A Hivatal feladatai a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. §-a alapján a Hivatal – a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon – köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.

 A polgármester együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, melynek keretében rendszeresen tájékoztatja elnöküket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen:

a) a helyi nemzetiségeket érintő kérdésekről,

b) a város életében bekövetkezett várható változásokról.

Az Áht. 27.§. (1)-(2) bekezdése értelmébe a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.

2. A Hivatal és a civil szervezetek, állampolgárok kapcsolata

A Mötv. 2.§. (1)-(2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

A Mötv. 6.§. a) pontja értelmében a helyi önkormányzat feladati ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.

A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a városban letelepedett gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben igény szerint tájékoztatást kérhet, illetve kérés szerint tájékoztatja őket az Önkormányzat fejlesztéseinek jelentősebb kérdéseiről.

A Képviselő-testület évente a jogszabályban meghatározottak szerint előre meghirdetett időpontban a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

Az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben meghatározott feladatok végrehajtása a Hivatal feladata. Az állampolgárok és civil szervezetek a lakossági fórumokon, a Képviselő-testületi üléseken, és a közmeghallgatásokon szerezhetnek tudomást a Hivatal munkájáról. A lakosság tájékoztatását szolgálja továbbá az ingyenesen terjesztett Tolnai Hírlap, valamint az Önkormányzat által működtetett www.tolna.hu honlap is.

A fórumok előtt a Hivatal gondoskodik az állampolgárok tájékoztatásáról a hirdetőtáblákra kihelyezett szórólapok segítségével. A civil szervezetek minél szélesebb körű bevonása érdekében az Önkormányzat a Tolna, Festetich utcai Civil Házat e szervezetek rendelkezésére bocsátja.

A Hivatal ügyfélfogadási rendje

1. A polgármester minden hónap utolsó keddjén 8,00-11,00 óráig, a jegyző minden hét keddjén 8,00-11,00 és 15,00-16,00 óráig tart fogadónapot. A polgármester és a jegyző a fogadónapon kívül előzetes bejelentkezés alapján fogadja az ügyfeleket.

A Hivatal

kedden    de:  8,00 - 12,00 óráig,

   du:13,00 - 16,00 óráig,

pénteken de:  8,00 - 12,00 óráig fogadja az ügyfeleket.

2. A jegyző és az aljegyző a fogadónapon a kialakított munkamegosztás szerint fogadja az állampolgárokat.

3. Haláleset, otthoni szülés anyakönyvezése esetén az ügyfelek fogadónapon kívül intézhetik ügyeiket.

4. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy más halasztást nem tűrő esetben a polgármester, illetve a jegyző a meghatározott ügyfélfogadási rendtől köteles eltérni.

5. A helyi képviselőket a képviselői feladatuk ellátásával kapcsolatos ügyek intézése során, soron kívül fogadni kell.

6. A helyi képviselő az Ötv. 19. §. (2) bek. e. / pontjában írt jogosítványával a jegyző (aljegyző) útján élhet.

7. Az intézményvezetőket előzetes egyeztetés után minden munkanapon fogadni kell.

Tolnai Polgármesteri Hivatal osztályainak, és szervezeti egységeinek feladatjegyzéke

Ezen feladatjegyzék tartalmazza a Polgármesteri Hivatal egyes osztályainak megnevezését és a feladataikat.

I.

Titkársági Osztály

1. Főbb feladatai:

1. közreműködik a tisztségviselők, a testület, a bizottságok, a tanácsnok, a nemzetiségi önkormányzatok, a jegyző munkájának szervezésében, munkafeltételeinek biztosításában,
2. gondoskodik a testület, a bizottságok elnökeinek felkérése alapján a bizottságok elé kerülő testületi anyagok, előterjesztések előkészítéséről, postázásáról, a testületi ülések éves munkatervének, az egyes ülések napirendjének összeállításáról, kiküldéséről,
3. ellátja a bizottságok ügyviteli teendőit,
4. nyilvántartja a testületi döntéseket, megszervezi a hozott határozatok végrehajtását,
5. gondoskodik a testület által hozott rendeletek és határozatok kihirdetéséről, vezeti a határozatok, és hatályos rendeletek nyilvántartását,
6. kapcsolatot tart a pártok frakcióvezetőivel,
7. előkészíti és figyelemmel kíséri a sajtóval és egyéb tömegkommunikációs eszközök vezetőivel a rendszeres kapcsolattartást,
8. figyelemmel kíséri és gyűjti az önkormányzatot érintő sajtóközleményeket,
9. szervezi a lakosság és a polgármesteri hivatal kapcsolattartását,
10. ellátja a polgármester és az alpolgármester napi munkavégzését elősegítő elsősorban a város és az önkormányzat kapcsolatrendszerébe tartozó rendezvények, személyes találkozások előkészítését,
11. elvégzi a tisztségviselők által meghatározott szervezési, protokolláris feladatokat,
12. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiból adódó szervezési, előkészítő tevékenységet,
13. bonyolítja az önkormányzathoz érkező külföldi vendégek fogadásának előkészítését, programjuk szervezését, a nemzetközi protokoll szabályai szerint,
14. megbízás alapján ellátja az önkormányzat jogi képviseletét,
15. ellátja a hivatal postai, iktatási, ügyirat-kezelési és irattárazási feladatait,
16. kapcsolatot tart a helyi vállalkozókkal, lehetőség szerint segítséget nyújt a vállalkozások fejlesztéséhez
17. ellátja a testület, a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos előkészítő tevékenységet,
18. nyilvántartja a dolgozók személyi anyagát,
19. végzi az oktatási- nevelési intézményekkel kapcsolatban a jogszabályok által a jegyzőre ruházott feladatok végrehajtását,
20. elősegíti a város közművelődési, egészségnevelési, tömegsport és egyesületi életének megszervezését,
21. ellátja a hivatal fénymásoló- és stencil sokszorosítási feladatait,
22. végzi a polgármester és a jegyző honvédelmi és polgári védelmi feladatait,
23. szervezi és bonyolítja a választásokat (országgyűlési, képviselői, önkormányzati, társadalombiztosítási, stb.) amelyeket jogszabály önkormányzati hatáskörbe utal,
24. nyilvántartja a szabályzatokat, alapító okiratokat, az osztályon készülő szerződéseket,
25. gondoskodik a munkavédelmi feladatok ellátásáról
26. ellátja az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázat-lebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatokat.

II.

Igazgatási Osztály

1. Főbb feladatai:

1. ellátja a gyámhatósági feladatokat
   • intézi az óvodáztatási támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket
   • intézi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával kapcsolatos ügyeket
   • megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát
   • nyilvántartja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket
   • együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, Rendőrséggel, Oktatási intézményekkel
   • gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít
2. intézi a szociális ügyeket
   • intézi a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos ügyeket
   • intézi az átmeneti segély iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket
   • intézi a temetési segély iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket, valamint a köztemetést
   • intézi a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket
   • intézi az étkezési támogatással kapcsolatos ügyeket
   • intézi az aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyeket
   • intézi az méltányossági ápolási díj folyósításával kapcsolatos ügyeket
   • intézi a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos ügyeket
3. elbírálja a birtokvédelmi kérelmeket
4. ellátja az anyakönyvvezetéssel, házasságkötéssel, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével és a névadókkal kapcsolatos feladatokat
   • vezeti a születési, halotti, házasságkötési, bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó anyakönyvet
   • közreműködik a szertartások lebonyolításában
5. végzi a helyi népesség nyilvántartását
6. intézi az állampolgársági ügyeket, közreműködik az állampolgársági eskü lebonyolításában
7. intézi az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos ügyeket
8. intézi az önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatásával kapcsolatos kérelmeket
9. intézi a hagyatéki ügyeket
   • hagyatéki leltárt vesz fel
   • együttműködik a közjegyzőkkel a hagyatéki eljárások lebonyolításában
10. ellátja a talált tárgyakkal kapcsolatos feladatokat
11. intézi a mezőgazdasági ügyeket
    • intézi a méhészetekkel kapcsolatos ügyeket
    • intézi a vadkárral kapcsolatos ügyeket
12. nyilvántartja az ebeket, eljár a kóbor ebekkel kapcsolatos hatósági ügyekben
13. együttműködik a választások lebonyolításában
14. részben ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást biztosító intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatokat.
15. intézi a kereskedelmi hatósági ügyeket
    • intézi a működési engedéllyel kapcsolatos ügyeket
    • intézi a bejelentéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos ügyeket
    • ellenőrzi az üzletek működését
16. intézi a telepengedélyezési eljárással kapcsolatos ügyeket
17. teljesíti a belföldi jogsegély iránti kérelmeket, adatot szolgáltat
18. hatósági bizonyítványt állít ki.

III.

Építési és Városfenntartási Osztály

1. Főbb feladatai:

1. ellátja az építészeti, műszaki hatósági feladatokat,
2. intézi a városüzemeltetéssel, fenntartással, kommunális igazgatással, árszakmai kérdésekkel, közlekedési, hírközlési, vízügyi, energiaügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat,
3. ellátja a lakossági társulások és társulati formákban megvalósuló kommunális beruházásokból az önkormányzatra háruló feladatokat,
4. részt vesz a beruházások átadás-átvételében,
5. működteti a közterület felügyeletet, amelynek keretében gondoskodik a közterületek használatáról, a köztisztaságról, a környezetvédelemről és közegészségügyről, valamint a piac és vásárok tartásáról szóló jogszabályok végrehajtásáról,
6. együttműködik az ebtartásról szóló előírások végrehajtása során az Igazgatási Osztállyal,
7. látja az önkormányzat kezelésében lévő utak, hidak és a saját használatú utak igazgatását,
8. megszervezi a helyi vízrendezési és vízkár elhárítási feladatokat az ár és belvíz elleni védekezést,
9. ellátja a tűzvédelmi feladatokat,
10. üzemelteti a hivatali személygépkocsit,
11. figyelemmel kíséri a THELENA Városi Szolgáltató Kft. városfenntartási tevékenységét, rendszeres kapcsolatot tart közte és az önkormányzat szervei között,
12. munkája során együttműködik a városi főépítésszel, aki:

1. irányítja a településfejlesztéssel és település-rendezéssel kapcsolatosan a város fejlesztési irányainak meghatározását, előkészítő eljárásokat, irányítja a rendezési tervek készítését, felülvizsgálatát, módosítását,
2. lebonyolítja a tervkészítés során szükséges szakhatósági egyeztetéseket lakossági és önkormányzati fórumokat,
3. véleményezi az épületek, építmények, létesítmények építészeti kialakítását,
4. segíti a műemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat,
5. ellenőrzi a város közterületeinek arculatát,
6. javaslatot tesz az infrastrukturális fejlesztés irányára, a településfejlesztés feladataira,
7. állásfoglalást ad ki a köztéri szobrok, képző és iparművészeti alkotások elhelyezésére,
8. tanácsaival segíti az önkormányzat saját beruházásainak előkészítését.

13. A vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatai:

1. közreműködik az ágazati beruházások előkészítésében és lebonyolításában,
2. részt vesz a beruházások átadás-átvételében,
3. vezeti a földkönyveket,
4. ellátja az önkormányzati vagyonkataszterrel kapcsolatos feladatokat és kezeli az önkormányzati vagyont,
5. előkészíti az építési telkek értékesítését,
6. végzi a helyiséggazdálkodási feladatokat,
7. előkészíti a vagyonhasznosítási, befektetési javaslatokat,
8. előkészíti a vagyonhasznosítással kapcsolatos szerződéseket,
9. információt gyűjt a vagyonhasznosítás lehetőségeiről,
10. gondoskodik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok érvényesítéséről,
11. együttműködik a vagyon hasznosítása, kezelése érdekében az Igazgatási Osztállyal, a városi főépítésszel és a THELENA Városi Szolgáltató Kft-vel.

IV.

Pénzügyi Osztály

1. Főbb feladatai:

1. elkészíti a gazdálkodással, költségvetéssel, pénzügyi feladatokkal kapcsolatos testületi előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket,
2. elkészíti a törvényben előirt éves és évközi zárszámadási rendeleteket,
3. közreműködik a költségvetés végrehajtásában,
4. előkészíti a testület, a bizottságok, a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó döntéseket, intézkedéseket,
5. segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési intézmények gazdasági-, pénzügyi tevékenységét,
6. javaslatot tesz a gazdálkodás szervezeti kereteire, a bérgazdálkodási jogkörökre,
7. közreműködik a helyi adókra vonatkozó rendeletek kidolgozásában,
8. javaslatot készít a hitelfelvételre,
9. koordinálja az intézmények műszaki-beruházási, gazdasági feladatait,
10. közreműködik a jegyző pénzügyi- gazdálkodási feladatainak ellátásában,
11. ellátja a polgármesteri hivatal gazdálkodással kapcsolatos ügyviteli feladatait,
12. biztosítja a pénzügyi fegyelem betartását,
13. elkészíti a pénzügyi, gazdálkodási, leltározási szabályzatokat,
14. ellenőrzi az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági tevékenységét,
15. javaslatot tesz a vizsgálat megállapításai alapján a teendő intézkedésekre,
16. utóvizsgálatot tart az ellenőrzött egységeknél,
17. gondoskodik az államháztartási és egyéb pénzügyi törvények és azok végrehajtási rendeletei helyi alkalmazásáról, érvényesítéséről,
18. ellátja a hivatal gondnoksági feladatait,
19. vezeti az önkormányzat és a hivatal állóeszköz nyilvántartását,
20. elvégzi a hivatal leltározásait,
21. analitikus nyilvántartást vezet,
22. anyagbeszerzési feladatokat lát el,
23. kezeli a házi pénztárt,
24. kifizeti a munkabéreket, segélyeket,
25. működteti a hivatal sokszorosító gépét, meghatározza az igénybevétel feltételeit,
26. biztosítja a központi és helyi adójogszabályok érvényesítését, kiállítja és megküldi az adó- és értékbizonyítványokat, intézi az I. fokú adóhatósági ügyeket, gondoskodik az adók kivetéséről, nyilvántartásáról, behajtásáról
1. ellátja az Önkormányzat pályázatfigyelési, pályázatkészítési, pályázat-lebonyolítási feladatok ellátásáról szóló mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott feladatokat.

V.

A hivatal gazdálkodásával kapcsolatos előírások

1. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek:

A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési koncepció, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

2. A gazdálkodás folyamatában gyakorolt hatáskörök, kötelezettségek és jogok:

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Tolna Város Polgármesteri Hivatala költségvetésében szereplő kiadási és bevételi előirányzatok vonatkozásában a kötelezettségvállalás és ellenjegyzésének, továbbá a kiadás teljesítésével, a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a hivatal Gazdálkodási szabályzata tartalmazza.

3. Elemi beszámoló felülvizsgálatának rendje:

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények részéről az évközi és éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások elkészítése és az önkormányzathoz történő beküldésének határideje az alábbiak szerint történik:

a./  Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról féléves és éves költségvetési beszámolót kell készíteni, a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány formában és tartalommal. A központilag előírt nyomtatványokon túl, a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait a Polgármesteri Hivatal megküldi az intézmények részére.

b./ Féléves költségvetési beszámoló:

- A költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót kell készíteni legkésőbb július 31-ig,

- A féléves költségvetési beszámoló a pénzforgalmi jelentést és a pénzforgalom egyeztetést tartalmazza.

Az I. félévi elemi beszámoló átvételének időpontja értekezlet keretében ütemezésre kerül a Magyar Államkincstár által meghatározott átvételi időpontok és az átvételhez szükséges számítógépes szoftver rendelkezésre bocsátása fiiggvényében.

       c./ Éves költségvetési beszámoló:

- A költségvetési évről december 31-i fordulónappal, legkésőbb a következő költségvetési év február 28-ig éves költségvetési beszámolót kell készíteni.

- Az éves költségvetési beszámoló részei:

- könyvviteli mérleg,

- pénzforgalmi jelentés,

- pénzmaradvány-kimutatás,

- eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet,

- kiegészítő mellékletek

Az éves elemi beszámoló átvétel időpontja értekezlet keretében ütemezésre kerül a Magyar Államkincstár által meghatározott átvételi időpontok és az átvételhez szükséges számítógépes szoftver rendelkezésre bocsátása függvényében.

d./ A féléves, éves beszámolót az intézmény vezetője, a polgármesteri hivatal beszámolóját a polgármester és a jegyző, valamint a beszámoló elkészítéséért felelős személy, az intézmény beszámolóját a gazdasági vezető, polgármesteri hivatal beszámolóját a pénzügyi osztály vezetője, az összevont beszámolót szintén a pénzügyi osztályvezető köteles aláírni.

e./ Az intézmények kötelesek az önkormányzat részére a féléves beszámolót a további adatszolgáltatás űrlapjaival együtt július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év február 28-ig megküldeni. A Polgármesteri hivatal a beszámoló Magyar Államkincstárhoz történő leadásának ütemezése ismeretében indokolt esetben későbbi időpontot is meghatározhat. A beszámoló átvételéről és ellenőrzéséről a Pénzügyi Osztály gondoskodik.

f./ A beszámolókat az önkormányzatnak az átvételről szóló értesítésben foglalt időpontban kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

4. Időközi költségvetési jelentés és mérlegjelentés:

a./ Az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - intézményeket is magába foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott módon kell összeállítani.

Az önkormányzati szinten összesített adatokat a tárgyév

-     I-III. hónapjáról április 20. napjáig,

-     I-IV hónapjáról július 20. napjáig,

-     I-IX. hónapjáról október 20. napjáig,

-  I.-XII. hónapjáról tárgyévet követő január 20. napjáig, kell megküldeni a Magyar Államkincstárhoz.

b./ Az önkormányzat intézményei 5 munkanappal a fenti időpontokat megelőzően kötelesek a költségvetési jelentésüket leadni.

c./ A Polgármesteri Hivatal költségvetési jelentésének elkészítéséért a Pénzügyi osztály vezetője felelős.

d./ Az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést kell készítetni.

e./ Az intézmények évközi mérlegjelentését a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével egyezően kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

f./  A Polgármesteri Hivatal a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló leadásának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Magyar Államkincstárhoz.

g./ A Polgármesteri Hivatal mérlegjelentésének elkészítéséért a Magyar Államkincstárhoz történő továbbításáért a Pénzügyi osztályvezető felelős.

8. sz. melléklet

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló

Azon lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számol be a polgármester a soron következő testületi ülésen, amely végrehajtásának határideje a testületi ülés előtti 15. napon lejárt. Ezen időpontot követően lejáró határidejű határozatok végrehajtásáról a határidőt követő második ülésen számol be a polgármester.

A végrehajtásról szóló beszámoló összeállításáról a Titkársági Osztály gondoskodik. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére, be kell számolni a végrehajtás eredményéről, módjáról. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot lehet tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésére.

A képviselő-testület évente egyszer áttekinti az előző év végre nem hajtott határozatait, és szükség szerint rendelkezik azok visszavonásáról, vagy módosításáról.

9. sz. melléklet

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4.§ a) pontjában meghatározottak alapján a hivatalban lévő munkakörök közül a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség az alábbi munkakörök tekintetében áll fenn

10. sz. melléklet

A Képviselőtestület tagjainak névsora, választókerületi beosztása

1. sz. választókerület:

Képviselője: Baksainé Kenessei Éva   Tolna, Bajcsy-Zs. u. 34.

Területi beosztás:

Ady Endre utca 

Bajcsy-Zsilinszky utca 2–128 páros házszámok

Bajcsy-Zsilinszky utca 3/B–131 páratlan házszámok

Festetich utca

Foki köz

Gutaipuszta

Gyárvégtelep utca

Háromszög utca

Homokhegy dűlő

Hősök tere

Kisképi dűlő

Malom utca

Napraforgó utca

Palé utca

Páskum kert

Petőfi utca

Textilház utca

Tolnai tanyák

Zárt kert

2. sz. választókerület:

Képviselője: Straubinger Ferenc             Tolna, Lehel u. 31.

Területi beosztás:

2. számú szavazókör

(Kossuth u. 6., Széchenyi iskola)

Aldunasor utca

Bajcsy-Zsilinszky utca 1., 3.

Bajcsy-Zsilinszky utca 130-tól páros házszámok

Bajcsy-Zsilinszky utca 131/1-től páratlan házszámok

Bezerédj István tér

Bezerédj István utca

Bezerédj Pál tér

Bezerédj Pál utca

Csemetekert gátőrház

Diófasor utca

Fáy András tér

Fürdőház utca

Lehel utca

Magaspart utca

Nagyszög dűlő

Öregvajka puszta

Rétisor utca

Selyemgyár utca

Sporttelep

Szamos utca

Szekszárdi utca

Szent István tér

Sziget puszta

Újrétisor utca

Wesselényi utca

3. számú szavazókör

(Kossuth u. 6., Széchenyi iskola)

Arany János utca

Deák Ferenc utca 1–43.

Deák Ferenc utca 75/4-től

Dombori utca

Garay utca

Kossuth Lajos utca

Pajta tér

Szent Imre utca

3. sz. választókerület:

Képviselője: Appelshoffer Ágnes          Tolna, Tompa u. 22/1.

Területi beosztás:

4. számú szavazókör

(Hősök tere 1., Városháza)

Árpád utca

Batthyány utca

Bercsényi utca

Béri Balogh Ádám utca

Csokonai utca

Damjanich utca

Eötvös utca

Jókai utca

Madách utca

Major köz

Piactér

Rákóczi utca

Széchenyi utca

4. sz. választókerület:

Képviselője: Guld Csaba                          Tolna, Móra F. u. 16. 

Területi beosztás:

5. számú szavazókör

(Eötvös u. 7., Általános iskola)

Bem utca

Bocskai utca

Kaszárnya utca

Mikszáth utca

Móra Ferenc utca

Perczel Mór utca

Szedresi utca

Tavasz utca

Vörösmarty utca

Zrínyi utca

6. számú szavazókör

(Eötvös u. 7., Általános iskola)

Bánya köz

Deák Ferenc utca 45–75/2

Dózsa György utca

Hajós utca

Homokdomb utca

József Attila utca

Munkácsy utca

Öreghegy

Szőlőhegy utca

Táncsics Mihály utca

Tompa utca

Wosinsky utca

5. sz. választókerület:

Képviselője: Balogh Zoltán                      Tolna, Kinizsi u. 48.         

Területi beosztás:

7. számú szavazókör

(Bartók u. 24., Wosinsky iskola)

Avar utca

Fém utca

Határ utca

Kápolna lakótelep

Mester utca

Szilágyi Erzsébet utca

8. számú szavazókör

(Bartók u. 24., Wosinsky iskola)

Akácfasor utca

Bethlen Gábor utca

Dohány utca

Jelky András utca

Kinizsi köz

Kinizsi Pál utca

Kőrösi Cs. Sándor utca

Tinódi L. Sebestyén utca

Víztorony utca 15/1-től páratlan házszámok

Víztorony utca páros házszámok

6. sz. választókerület:

Képviselője: Sterczné Asztalos Zsuzsanna    Tolna, Váci M. 19

Területi beosztás:

9. számú szavazókör

(Bartók u. 40., Pitypang Óvoda)

Alkotmány utca

Balassi Bálint

Béke utca

Gárdonyi Géza utca

Katona József utca

Kazinczy Ferenc utca

Kisfaludy utca

Mező utca

Sport utca

Toldi utca

Tóth Árpád utca

Víztorony utca 1–13. páratlan házszámok

10. számú szavazókör

(Tolna, Bartók u. 40., Pitypang Óvoda)

Bartók Béla utca

Gém utca

Hársfa utca

Komját Aladár utca

Kosztolányi Dezső utca

Lotz Károly utca

Móricz utca

Mözs Dobó István utca

Mözs Komját Aladár utca

Mözs Vasút utca

Ybl Miklós utca

7. sz. választókerület:

Képviselője: Pirgi József                           Tolna, Babits M. u. 1/A.

Területi beosztás:

11. számú szavazókör

(Alkotmány u. 76., Aprajafalva Óvoda)

Almáskerti út

Babits Mihály utca

Erkel Ferenc utca

Fusz János utca

Gólya utca

Kodály Zoltán utca

Liszt Ferenc utca

Mözs Ady Endre utca

Mözs Arany János utca

Mözs Hunyadi utca

Mözs Jókai utca

Mözs Radnóti Miklós utca

Mözs Tolnai utca 13–53.

Radnóti Miklós utca

Váci Mihály utca

8. sz. választókerület:

Képviselője: Szabó Imre                           Mözs, Kossuth u. 26/1.

Területi beosztás:

12. számú szavazókör

(Mözs, Iskola u. 19., Művelődési ház)

Mözs Alkotmány utca

Mözs Bartók Béla utca

Mözs Béri Balogh Ádám utca

Mözs Gyöngyvirág utca

Mözs Kossuth Lajos utca

Mözs Mátyás Király utca

Mözs Rákóczi utca

Mözs Széchenyi utca

13. számú szavazókör

(Mözs, Iskola u. 19., Általános iskola)

Mözs Árpád utca

Mözs Csemetekert telep

Mözs Deák Ferenc utca

Mözs Dózsa tér

Mözs Iskola utca

Mözs Kölcsey utca

Mözs Petőfi utca

Mözs Szent István utca

Mözs Temető utca

Mözs Tolnai utca 1–11. és 54-től

Mözs 13-as őrház

Mözs Rózsadomb utca

11. sz. melléklet

Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzéke

Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

Elnök:           Guld Csaba

Tagjai:           Vincze Károly

          Straubinger Ferenc

          Herczig Zoltán

          Szabó Imre

          Sziráki János

Humán Bizottság

Elnök:           Baksainé Kenessei Éva

Tagjai:           Sterczné Asztalos Zsuzsanna

          Ürmös M. Attila

          Balogh Zoltán

          Herczig Lászlóné

          dr. Handl Mária

          Koncz Jánosné

12. sz. melléklet

Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

I. Az önkormányzat társulásai

Tolna Város Önkormányzata az alábbi társulások tagja:

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás,

Szekszárd és Tolna Városok Szociális Intézményfenntartó Társulása,

Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Gyermekjóléti és Helyettes Szülői Társulása (a társulás tagjai: Tolna, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Sióagárd),

Sió-völgyi Nagytérségi Települési Szilárdhulladék Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (104 önkormányzat részvételével)

„Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulás

II. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzetközi kapcsolatok rendjének általános szabályait a következőkben határozza meg:

1) Tolna Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak rendjét nemzetközi tervben határozza meg. A külügyi terv az önkormányzat hivatalos kiutazásainak, valamint a hivatalos küldöttség fogadásának idejét, helyét, létszámát és költségvetését tartalmazza.

2) A külügyi tervet Tolna Város Önkormányzata tárgyév május 31-ig fogadja el. A külügyi terv tartalmára javaslatot tehet a Polgármester, a bizottságok és a Nemzetközi Munkacsoport elnöke. A külügyi tervet Tolna Város Polgármestere terjeszti a Képviselő-testület elé.

3) A külügyi terven alapuló kiküldetések elrendeléséről a Polgármester dönt. A terven felüli program (kiutazás, fogadás, stb.) esetében a Polgármester a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság , valamint a Humán Bizottság egyetértésével soron kívül dönt.

4) A külföldi kiküldetésben részt vevő személyek (csoportos kiutazás esetén a csoport vezetője) a megbízás teljesítéséről, tapasztalatairól útijelentést készít a Polgármester számára. A Polgármester az adott év útijelentéseiről a következő év külügyi tervének elkészítésekor ad összegző értéklelést a Képviselő-testületnek.

5) Tolna Város Önkormányzata hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

                                   - Stutensee-vel (Németország)

                                   - Uzonnal (Románia)

                                   - Palics (Szerbia)

13. sz. melléklet

Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott …………………………………………….. mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:

……………………………………………….. helyi önkormányzati képviselő

……………………………………………….. házastárs/élettárs

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

_____________________200______________hó ______ nap

__________________________                                    __________________________

                        átadó                                                                        átvevő

14. sz. melléklet

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

15. sz. melléklet

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe:
2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:
3. Az eljárásban érintett képviselő:
4. A vagyonnyilatkozat kifogástolt része:
5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:
6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:
7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:
8. A Bizottság ülésének időpontja:
9. Az eljárás eredménye:

a) A bejelentés elutasítva, mert

-

-

-

b) A bejelentés alapján a bizottság az alábbiakat állapította meg:

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja:
11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:

16. sz. melléklet

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről