Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjába meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

1. Tisztségviselő: polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző.
2. Helyben szokásos mód: Abony Város Önkormányzata hirdetőtáblája valamint Abony város hivatalos honlapján (www.abony.hu-n) való megjelenítés.
3. Képviselő: a képviselő-testület és bizottságainak tagjai

4. Igazolt hiányzás: a) önkormányzati érdekből való távollét

                          b) állampolgári kötelezettség teljesítése

                                      c) különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét.

Hivatalos megnevezés, a képviselőtestület szervei, a képviselet rendje

3. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Abony Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye: 2740 Abony, Kossuth tér 1. szám.
3. Az önkormányzat illetékességi területe: Abony város közigazgatási területe
4. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
5. A Képviselő-testületet a polgármestert helyettesítő jogkörében az alpolgármester, illetve mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke képviseli.

4. §

(1) A Képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai:

• Gazdasági Bizottság (3 fő)
• Humánpolitikai Bizottság (5 fő);
• Pénzügyi Bizottság (5 fő);
• Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság (5 fő);

c) polgármesteri hivatal,

d) jegyző,

e) társulás:

•  Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás
• Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva Települési Szilárd Hulladéklerakói Rekultivációjának Önkormányzati Társulás (Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás)

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

5. §

1. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik.
2. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el.
3. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
5. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
6. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
7. Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal a Képviselő-testületnek köteles írásban vagy szóban tevékenységéről beszámolni.
8. Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a Képviselő-testület – ha jogszabályban rövidebb határidőt nem állapít meg – a következő munkaterv szerinti ülésén köteles megtárgyalni.

6. §

1. Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

2. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein keresztül látja el.

3. A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok listáját jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza. A változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

4. Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében^[1] meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a)   az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b)   rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(5)^[2] Az Önkormányzat által önként vállat feladatok felsorolását e rendelet 9. melléklete, az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei

7. §

1. Az önkormányzat jelképei: Abony város címere és zászlaja, a helyi címerrel ellátott bélyegző.
2. Az önkormányzat jelképeinek, továbbá az Abony városnév használata szabályairól külön rendelet rendelkezik.

II. fejezet

Képviselő-testület működése

Képviselő-testület ülései

8. §

1. A képviselő-testület alakuló, és munkaterv szerinti (rendes) ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.
   
2. A képviselő-testület munkaterv szerint évente legalább hat ülést tart.
   
3. A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok, ünnepek alkalmából díszülést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
   
4. Képviselő-testület ülésein szavazati joggal vesznek részt a képviselő-testület tagjai.
5. A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt e rendelet 16.§ (10) bekezdésében foglaltak.
   

9. §

1. A képviselő-testület az üléseit a Városháza dísztermében tartja.
   
2. Rendkívüli körülmények bekövetkezése esetében (Városháza alkalmatlanná válik) az ülés helyszínét a polgármester határozza meg, mely elsősorban a város közigazgatási területén lévő közintézmény lehet.
   
3. A (2) bekezdéstől eltérő esetben kihelyezett ülés a képviselő-testület előzetesen hozzájárulásával tartható.
4. Amennyiben a Képviselő-testület kihelyezett ülést kíván tartani, az kizárólag a város közigazgatási területén belül tartható úgy, hogy arról ülés időpontját megelőzően 10 nappal a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.
5. A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 14 órakor kezdődik, és legfeljebb 18 óráig tart. Az ülés 18 óra utáni folytatásáról a polgármester dönt. A polgármester 20 órakor a testületi ülést bezárja.
6. Az ülés meghívójában megjelölt időpontot követően, 20 perc várakozási idő után a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes és az ülést elnapolja.
7. A képviselők a jelenléti íven regisztrálják részvételüket az ülésen.

Az alakuló ülés, a képviselő-testület megalakulása, az alakuló ülés eljárási rendje

1. Az alakuló ülés meghívóját a megválasztott önkormányzati képviselők részére papír alapon az ülést megelőzően legalább 2 nappal kell kézbesíteni.

2. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről.

3. Az önkormányzati képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

4. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

5. A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

6. Az alakuló ülésre egyebekben az Mötv 43. §-ában^[3] foglaltak az irányadók.

Alpolgármester, a bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztása

1. A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített szótöbbséggel társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely önkormányzati képviselő javaslata alapján az alakuló, de legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő ülésén nyílt szavazással dönt a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről, valamint a bizottságok tagjainak megválasztásáról. A bizottságok névjegyzékét a 3. számú függelék tartalmazza. A változások átvezetéséről a hivatal a döntést követő 2 napon belül gondoskodik.

3. A képviselő-testület az alakuló ülést követő soros testületi ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester, bizottsági elnökök, az önkormányzati képviselők, külső bizottsági tagok tiszteletdíjáról.

Az ülések éves munkaterve

1. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. A képviselő-testület évente július 1-től augusztus 15-ig, valamint december 01-től január 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)   képviselő-testület tagjaitól,

b)   képviselő-testület bizottságaitól, bizottsági tagjaitól,

c)   jegyzőtől,

d)   országgyűlési képviselőtől,

e)   nemzetiségi önkormányzattól,

f)   önkormányzati intézmények vezetőitől,

g)   helyi társadalmi szervezetek vezetőitől,

h)   közszolgáltatást végző szervezetektől.

4. A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével állítja össze, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

5. A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját (hónap megjelölésével),

b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit,

c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését,

d) az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) megjelölését,

e) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges.

6. A munkatervet helyben szokásos módon, valamint a TTT-ben közzé kell tenni, és – elektronikus formában - meg kell küldeni mindazoknak, akik a TTT-hez hozzáféréssel nem rendelkeznek, de a jegyző az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott.

Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályozások

13.§

1. A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
2. A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében^[4] meghatározott esetekben zárt ülést tart, illetőleg tarthat.

3. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, felszólíthatja a rendzavarás megszüntetésére, végső esetben pedig az ülésről kiutasíthatja.

4. A képviselő-testület ülésén csak a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. Kivételesen a Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

5. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, a polgármesteri hivatal osztályvezetői, továbbá a jegyzőkönyvvezetők, valamint az informatikai rendszert kezelő munkatárs vehetnek részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.

6. Zárt ülés tartását indítványozhatják:
   1. bizottság
   2. tisztségviselő
   3. képviselő-testület tagjai,

7. A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
   1. a képviselő-testület tagjainak,
   2. a jegyzőnek, az aljegyzőnek,
   3. napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
   4. a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,
   5. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője részére,
   6. a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.

8. Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki a zárt ülésen részt vehet, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetője.

Az ülés összehívása

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetőleg a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.

A képviselő-testületet határozatképtelensége esetén - 8 napon belüli időpontra - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

16.§

1. Az ülés összehívása elektronikus meghívóval történik. A meghívó megküldéséről a képviselőt SMS-ben értesíteni kell.
2. A meghívót a tisztségviselők, a képviselők, a hivatal osztályvezetői részére a részükre létrehozott hivatali elektronikus postafiókra kell megküldeni.
3. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell a TTT rendszerben elérhetővé tenni, hogy azt az önkormányzati képviselők rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával hozzáférhessenek.
4. A képviselő-testület ülése halasztást nem tűrő indokolt esetben telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt. A telefonon történő összehívás esetén az írásos anyag a TTT rendszeren keresztül érhető el a képviselők számára.
5. A telefonon összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó előterjesztést - a TTT rendszer működésképtelensége esetén - a képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően papír alapon kapják kézhez. A képviselő-testület tagjainak 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására.
6. A képviselő-testület ülésének meghívóját – a rendes ülést megelőzően 5 nappal, a rendkívüli ülés előtt 48 órával - a város lakóit helyben szokásos módon értesíteni kell.
7. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket és határozati javaslatokat – a zárt ülés anyagának kivételével – A TTT rendszeren keresztül a város honlapján elérhetővé kell tenni. A Városi Könyvtár gondoskodik róla, hogy az érdeklődők abba elektronikus úton betekinthessenek, továbbá a Könyvtár és a Hivatal gondoskodik róla, hogy az érdeklődők – díj megfizetése mellett -  azokat papír alapon megkaphassák.

8. A meghívónak tartalmaznia kell:
   1. az ülés minősítését (rendes, rendkívüli ülés),
   2. az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
   3. a javasolt napirendi pontokat,
   4. a napirendek előadójának megjelölését,
   5. azt az elektronikus címet, ahol a város honlapján – a TTT rendszerben - a nyílt ülési előterjesztések megtekinthetők
   6. az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, dátumot.
   7. az addig beérkezett interpellációk tárgyát.

9. A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni az önkormányzati képviselőket.

10.  A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:
    1. a jegyzőt, aljegyzőt,
    2. a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
    3. a város egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét,
    4. a bizottságok nem képviselő tagjait,
    5. helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
    6. Az illetékes járási hivatal vezetőjét
    7. a város díszpolgárait, helyi társadalmi és civil szervezetek képviselőit,
    8. helyi intézmények vezetőit,
    9. akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

11. Azon meghívottak részére – ide nem értve a (2) bekezdésben felsoroltakat - akik az adott zárt ülési napirend tárgyalása során jelen lehetnek, a meghívóhoz mellékelni kell az adott, zárt ülésben tárgyalandó előterjesztést és határozati javaslatot is.
12. A (10) bekezdés i) pontjában meghatározott meghívottak részére a meghívó papír alapon is kézbesíthető, amennyiben elektronikus levelezési cím nem áll rendelkezésre.

Rendkívüli ülés

17. §

1. A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

2. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a könyvvizsgáló indítványára, valamint az Mötv. 44. §-a szerint ^[5].

3. A (2) bekezdés szerinti indítványt írásban, szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(i)t, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek.
4. A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseken túl az ülés összehívására vonatkozó – (2) bekezdés szerinti - indítványt is.

Ciklusprogram

A polgármester az önkormányzat ciklusprogramját a képviselő-testület megalakulását (alakuló ülés) követő fél éven belül terjeszti a képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

Előterjesztések rendje

19. §

      Előterjesztések előkészítésének rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

                            A képviselő-testület működési szabályai

A napirend elfogadása, az ülés vezetése, az ülés elnökének jogköre

20. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. Az önkormányzati képviselők névjegyzékét jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változásokat a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.
2. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több, mint a fele (7 fő) jelen van.
3. Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollét esetén az Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság elnöke vezeti.
4. Az ülés napirendjére és azok sorrendjére az ülés vezetője tesz javaslatot.
5. Az ülésvezető

a) megnyitja a képviselő-testület ülését,

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

c) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, az ülés határozatképességét,

d) ismerteti a távollétüket bejelentőket,

e) előterjeszti az ülés napirendjének javaslatát.

6. Az előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
7. A javaslathoz bármely önkormányzati képviselő, vagy bizottság módosító indítványt, napirendi javaslatot terjeszthet elő,
8. A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat testületi ülésen napirendre tűzéséről – amennyiben jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésig nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
9. Amennyiben a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés a TTT rendszerben az ülés napján vált elérhetővé, vagy a testületi ülésen került kiosztásra, úgy a képviselő-testület tagjainak, szükség esetén 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására.
10. Módosító indítványról a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A napirendi pontok tárgyalása, a hozzászólások rendje

21. §

1. Képviselő-testület ülésén a napirendek sorrendje:
   1. napirend elfogadása,
   2. napirend előtti felszólalás,
   3. interpellációk,
   4. képviselői kérdések,
   5. előterjesztések.

2. Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről. Ennek során: figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
3. Az ülés vezetője megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki a rendelkezésére álló időtartamot kimerítette, illetve aki figyelmeztetés ellenére eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
4. Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendel el.
5. Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával erről dönt.
6. A napirend előtti felszólalások során a képviselő-testület tagjai egy alkalommal legfeljebb 5perc időtartamban tehetik meg hozzászólásukat.
7. A képviselői kérdések képviselő-testületi ülésen szóban történő feltevésére a képviselőnek ülésenként 3 perc időtartam áll rendelkezésére.
8. A napirend előtti felszólalásra és a képviselői kérdésre rendelkezésre álló időkeretek nem vonhatók össze.
9. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

• jegyzőt,
• akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (előkészítésben közreműködő szervezeti egység vezetőjét, érintett intézmények, szervek, szervezetek képviselői, könyvvizsgáló),

• a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan Abony városban működő társadalmi szervek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,
• a bizottság nem képviselő tagját, abban az esetben, ha az előterjesztést tárgyaló bizottság, a bizottsági többségi, vagy kisebbségi vélemény képviseletére, határozatával felkérte

1. Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor

1. szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,
2. szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére,
3. igény szerint szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának,
4.  megnyitja a napirend vitáját,
5. a bejelentkezés sorrendjében szót ad az előterjesztéshez kapcsolódó képviselői kérdések feltételére,
6. szót ad az előterjesztő illetve az előadó részére a képviselői kérdések megválaszolására
7. a bejelentkezés sorrendjében szót ad a vélemények kifejtésére
8. lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólás, vagy ha a képviselő-testület a vita lezárásáról döntött,
9. ismét szót ad a napirendi pont előadójának, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra,
10. a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot,
11. elrendeli a szavazást,
12. kimondja a határozatot.

2. A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
3. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve a napirendi pont vitájához hozzászólhatnak. A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
4. A vitában a képviselők napirendenként legfeljebb két alkalommal, személyenként összesen 5 perc időtartamban tehetik fel kérdéseiket az előterjesztéssel kapcsolatban, illetve tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket.
5. A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3-3 percben szólhatnak hozzá a vitához.
6. A jegyző és a könyvvizsgáló a vitában soron kívül is felszólalhat.

Személyes megszólíttatás

1. A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

2. Ha az ülés levezetője ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

3. Viszontválasznak helye nincs.

1. A képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat módosítását (szövegszerű módosítás, szövegrész törlés, kiegészítés) a tisztségviselők, a képviselők, és a bizottságok kezdeményezhetik.
2. A módosító javaslatot szövegszerűen, döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni és ismertetni, ennek hiányában a módosító javaslat nem bocsátható vitára.
3. Rendelet-tervezethez módosító indítványt írásban, papír alapon, vagy elektronikus úton - a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben - az ülés napját megelőző munkanap 12:00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. A képviselő-testületi ülésen kizárólag a rendelet-tervezet szövegében mutatkozó koherencia zavarok és jogszabályi ütközések megszüntetése érdekében terjeszthet elő módosító indítványt.

25. §

1. A képviselő-testület ülésének levezetésével kapcsolatos kérdésekben (ügyrendi kérdés) a képviselő soron kívül szólhat hozzá legfeljebb 2 percben.
2. Ügyrendi kérdésben a képviselő-testület – szükség esetén a jegyző meghallgatását követően – vita nélkül határoz.

A vita lezárása, döntéshozatal és a szavazás szabályai

26. §

1. A hozzászólások elhangzását követően az ülés elnöke a vitát lezárja. Ezt követően - személyes megtámadtatás miatti észrevétel és ügyrendi hozzászólás kivételével - további képviselői hozzászólásra nincs lehetőség.
2. A vita lezárása után az előterjesztő reagál a felvetésekre.

27. §

1. A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.
2. A képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt: napirendi pontok elfogadásáról, szünet elrendeléséről, ügyrendi kérdésekben.

28.§

A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra az Mötv. 49. §-ában.^[6] foglaltak az irányadók.

-

1. Az előterjesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat és/vagy rendelettervezetet.

2. A képviselő-testület a módosító indítványokról külön-külön szavaz, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.

3. Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

4. Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntéshozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el, és ha a szünet után a határozatképesség helyre áll, a napirendi pont döntéshozatalával folytatódik az ülés.

5. Amennyiben nem határozatképes az ülés, az ülést be kell zárni. A döntéssel le nem zárt napirendekkel kapcsolatos határozathozatalra a következő ülésen kerül sor. Ekkor a napirendet a szavazással kell folytatni.

1. Ha törvény, vagy helyi rendelet másként nem rendelkezik a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület az Mötv. 47. § (2) ^[7] szerinti egyszerű szótöbbséggel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával - dönt.
2. Minősített többség – a képviselők több mint felének igenlő szavazata - kell az  Mötv. 50. § ^[8] , 55. § (1)^[9] , 68. § (1)^[10], 70. § (1)^[11], 76. § d)^[12], 85. § (10)^[13], 88. § (2)^[14], 89. § (2)^[15] és 103. § (1)^[16] bekezdésében  meghatározottakon túl az alábbi döntések meghozatalához:

1. a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
2. költségvetési tartalék felhasználása
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, adományozása;
4. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
5. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

3. A Képviselő-testület választás, kinevezés, vezetői megbízás, kitüntetések és elismerő címek adományozása során, több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.
4. Az Mötv 48. § (5) ^[17]bekezdésében foglaltakon túl a polgármester, a jegyző és bármely képviselő javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet a képviselő-testület a szavazás legfeljebb további egy alkalommal történő megismétléséről.
5. Ha a javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, a javaslat elutasítottnak minősül. Ha az adott ügyben sürgős, halaszthatatlan érdemi döntés szükséges - és jogszabály másként nem rendelkezik - a képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő, javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy a vita ismételt megnyitásával folytatja-e tovább a tárgyalást, vagy a témát későbbi időpontban újra napirendre tűzi.

31. §

1. A képviselő-testület döntéseit - ha jogszabály mást nem ír elő - nyílt szavazással hozza.
2. A szavazás gépi úton (számítógépi rögzítéssel), vagy kézfelemeléssel történik. A szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.
3. Név szerinti szavazás tart a képviselő-testület az Mötv 48. § (3)^[18] bekezdésében rögzített esetekben, továbbá bármely képviselő javaslatára, ha az indítvány legalább 3 támogató szavazatot kapott.
4. Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
5. Név szerinti szavazás esetén az ülés elnöke a névsor szerint szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
6. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó iratot az ülés elnöke és a jegyző írja alá.                                                 32. §
   
7. Titkos szavazás tartható az Mötv. 48. § (4)^[19] bekezdése szerinti ügyekben. Titkos szavazást a képviselő-testületi ülésen bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti, melyről a testület - vita nélkül - minősített szótöbbséggel dönt.
8. A titkos szavazás elektronikus úton, a szavazórendszer „titkos szavazás” üzemmódjának használatával, vagy szavazólapok alkalmazásával történik.
9. A titkos szavazás szavazólapok igénybevételével történő lebonyolítására a képviselő-testület – a polgármester javaslatára - minősített többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (1 elnök, 2 bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság elnökének és tagjainak elsősorban az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagjai közül kell javasolni.
10. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, erre a célra rendszeresített és hitelesített urna igénybevételével történik.
11. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
12. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámolása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. A szavazás eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
13. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. E jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

III. fejezet

Képviselői felvilágosítás-kérés

33. §

Interpelláció

1. Az interpelláció olyan önkormányzati ügyben benyújtott előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az mikor szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

2. A képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselő interpellációt intézhet a

a)   polgármesterhez,

b)   alpolgármesterhez,

c)   jegyzőhöz,

d)   a bizottságok elnökeihez.

3. Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesternél kell írásban, vagy elektronikus úton - a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben - benyújtani.

4. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a)   az interpelláló nevét,

b)   az interpelláció címzettjét,

c)   az interpelláció tárgyát.

5. Az interpelláló interpellációja tartalmát a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.
6. Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 30 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
7. Írásban adott választ a következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a képviselő-testületet.
8. (A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, majd a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
9. Ha az interpellációra adott választ az önkormányzati képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását és/vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a képviselő-testület határoz.
10.  Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
11.  Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés

1. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás.
2. Önkormányzati képviselő a polgármesternél írásban, elektronikus úton - a képviselő részére biztosított hivatali postafiókról az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben - vagy a képviselő-testület ülésén szóban a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez intézhet kérdést, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
3. A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a képviselő-testület nem dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testületi ülések dokumentálása

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

1. A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában^[20] foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
2. Jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében rögzítetteken túl tartalmazza:
   
   

1.   jegyzőkönyvvezető nevét
2.   döntéshozatal módját,
3. az elnök intézkedéseit,
4.   képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

3. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a)   meghívót,

b)   jelenléti ívet,

c)   előterjesztéseket, az interpellációkat, az írásban benyújtott képviselői kérdéseket,

d)   névszerinti szavazásról készült dokumentumot,

e)   a jegyző törvényességi észrevételét,

f)   az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,

g)   a szavazólap igénybevételével történt titkos szavazásról készül jegyzőkönyvet,

h)   az írásba foglalt véleményt, javaslatot, hozzászólást,

i)    az elfogadott - a polgármester és jegyző sajátkezű aláírásával ellátott – rendeletet.

4. Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak azok tekinthetnek bele, akik a képviselő-testület zárt ülésein részt vehetnek.

A döntések nyilvántartása, kihirdetése, a jegyzőkönyvek nyilvánossága

1. A rendeleteket és a határozatokat évente újrakezdődő növekvő sorszámozással kell ellátni, és a TTT rendszer alkalmazásával elektronikus módon nyilvántartani.
2. A határozatokat az alábbiak szerint kell megjelölni:

„sorszám/év(döntés napja) számú képviselő-testületi határozat

3. A zárt ülésen hozott határozatok megjelölése esetén sorszáma elé „Z-” jelzést kell beszúrni.

37. §

1. Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
2. Hatályos rendeleteket és határozatokat a képviselők és a lakosság számára a TTT rendszer alkalmazásával a város honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
3. A képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyveit, valamint a zárt ülésen hozott határozatokat – az állampolgárok általi hozzáférés biztosítása érdekében - a városi könyvtár részére egy nyomtatott példányban meg kell küldeni.
4. A jegyzőkönyvek 1 eredeti példányát – nyílt és zárt ülésekét külön-külön - évente be kell köttetni
5. A zárt ülések jegyzőkönyveit a Titkárság elkülönítetten, elzárva őrzi, az azokba a való betekintéseket írásban dokumentálni kell, amely tartalmazza:

1. betekintés az időpontját,
2. a betekintő nevét és, jogosultságának alapját,
3. a betekintő aláírását
4. a betekintést biztosító titkársági ügyintéző aláírását.

V. fejezet

Az önkormányzati képviselő

A képviselő-testület tagjainak jogállása

38. §

1. A képviselő jogállását az Alaptörvény a Mötv. rendelkezései határozzák meg.
2. A képviselő Abony Város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

Az önkormányzati képviselő jogai

1. Az önkormányzati képviselőt az Mötv. 32. § (2) a)-h) ^[21] foglalt jogokon túl:

1. E rendeletben foglaltak szerint interpellációt nyújthat be.
2. A hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
3. A képviselőt, a bizottság elnökét, a bizottság tagját, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

2. A képviselő és bizottsági tag a testületi működést segítő informatikai eszközök és alkalmazások használatára vonatkozóan támogatásra (képzés, segítségnyújtás) jogosult, amelyet a hivatal közvetlenül, vagy külső partner bevonásával biztosít.
3. A képviselő és bizottsági tag részére biztosítani kell a TTT rendszer való hozzáférést, valamint névre szóló elektronikus postafiókot.
4. A képviselő és bizottsági tag részére biztosítani kell a (3) bekezdésben rögzített informatikai eszközök igénybevételét biztosító személyi számítógépet (laptop)
5. A képviselő fogadóórájának megtartásához - hivatali időben, előzetes egyeztetés alapján  – a városháza épületében helyiséget kell biztosítani.

Az önkormányzati képviselő kötelességei

40. §

1. Az önkormányzati képviselő az Mötv-ben rögzített

- választhatóságának elvesztésére vonatkozó bejelentési Mötv. 29. § (2)^[22] ,

- testületi ülésén való megjelenési és részvételi Mötv, 32. § (2) i) ^[23] ,

- képzési Mötv, 32. § (2) j)^[24]

- választókkal való kapcsolattartási Mötv, 32. § (2) k)^[25]

- összeférhetetlenség megszüntetési Mötv, 37. § (1) ^[26],

- méltatlansággal kapcsolatos Mötv, 38. § (2) ^[27]

- köztartozás-mentességgel kapcsolatos Mötv, 38. § (4)^[28]

- vagyonnyilatkozat-tételi Mötv, 39. § (1) ^[29],

- kizárási ok bejelentési 49. § (1) ^[30]

kötelezettségeinek teljesítésén túl köteles:

1. Előzetesen írásban, elektronikus levélben, vagy sms-ben bejelenteni és indokolni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
2. Az önkormányzati képviselő köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízatásának megszűnését követően is fennáll.
3.  A magánéletben olyan magatartás tanúsítása, amely összeegyeztethető a képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.

1.  Amennyiben a képviselő-testületi tag a havonta, munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a testületi döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt –     ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban tiszteletdíját az őt képviselői minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
2. Amennyiben a képviselő-testületi tag a negyedévben tartott rendkívüli ülésekre vonatkozóan a testületi döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt –         ide nem értve az igazolt távolléteket –, a negyedévet követő hónapban tiszteletdíját az őt képviselői minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
3. A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a polgármester feladata. A polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az egyébként igazoltnak minősülő távollétet is, amelyet az érintett képviselő a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzését követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy az abony@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megtenni.
4. Amennyiben az önkormányzati képviselő nem tesz eleget a kizárási ok bejelentésére vonatkozó Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének tiszteletdíját a következő 6 hónapban az őt képviselői minőségére tekintettel megillető tiszteletdíja 25 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
5. Amennyiben a képviselő aktuális havi tiszteletdíja nem nyújt fedezetet a jelen §-ban rögzített szankciók érvényesítésére, úgy a csökkentést elő kell jegyezni és a soron következő tiszteletdíjból, díjakból kell érvényesíteni.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

42. §

1. A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad-hoc bizottságokat hoz létre.

2. A bizottság általános feladata:

a)   feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

b)   dönt a hatáskörébe utalt ügyek esetében,

c)   javaslatot tesz – saját szakterülete vonatkozásában – a költségvetési koncepció és az önkormányzat éves költségvetése összeállításához és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

d)   a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e)   Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket. A képviselő-testület munkatervében számára meghatározott feladatok tárgyában előterjesztést nyújt be.

f)   Közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó rendelet-tervezetet az érintett bizottság köteles véleményezni.

g)   Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek, képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság az ellenőrzött szervek tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

3. A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és szakterületéhez kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel.

43. §

1. A bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, nevének meghatározásáról a bizottság létszámáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
2. A képviselő-testület a bizottság képviselő tagjai közül elnököt választ. A bizottságok a bizottság tagjai közül az elnök helyettesítésére elnök-helyettest választanak.
3. A bizottsági tagokra és elnökökre bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. A bizottsági tagok és elnök megválasztásához, felmentéséhez minősített többség szükséges.
4. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, összehívja és vezeti annak üléseit, megszervezi a bizottság munkáját. A bizottság elnöke a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő.
5. A bizottság elnökhelyettese segíti a bizottság elnökének munkáját, felkérése alapján, illetve az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat. A bizottság elnök-helyettese a bizottság határozatképessége, döntéshozatala szempontjából bizottsági tagnak tekintendő. Az elnökhelyettesi tisztség nem jár kiemelt tiszteltdíjjal.
6. Az elnökhelyettest a bizottság az elnökének javaslatára választja meg a bizottság önkormányzati képviselő tagjai közül
7. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
8. A bizottságok tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, illetőleg magán- és üzleti tikot megőrizni.
9. A bizottságok részletes feladatait, a rájuk átruházott hatásköröket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
10. A bizottság nem képviselő tagja a választást követő 30 napon belül, majd ez követően kétévente, az esedékesség évében június 30-ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A bizottság nem képviselő tagja saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottság

44. §

1. A képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
2. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a bizottságot létrehozó határozatában jelöli ki.
3. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
4. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.

Bizottság működésének szabályai

45. §

1. A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy – a bizottság ügyrendjében meghatározásra kerülő rendszer szerint kijelölésre kerülő - tagja írja alá.
3.  A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének jóváhagyását követően munkaterv szerinti ülésén  hagy jóvá.
4. A bizottság ülését az elnök, illetve tartós akadályoztatása esetén az elnök-helyettes  

hívja össze és vezeti.

5. Az előbbiek tartós akadályoztatása miatt a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha a bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna.
6. A bizottságot a képviselő-testület határozatára, a bizottsági tagok egynegyedének indítványára, vagy más bizottság határozatában foglalt indítványra a megjelölt határidőre össze kell hívni. A polgármester indítványára történő összehívás esetén a bizottságot az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belüli időpontra kell összehívni.
7. A bizottság azon előterjesztéseket, amelyek e rendelet 4. számú melléklete szerint véleményezési jogkörébe tartoznak köteles véleményezni.
8. Az önkormányzati képviselő, vagy a képviselő-testület más bizottságai kérésére bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi munkaterv szerinti ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.
9. A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel – nyilvánosak.
10. A bizottság zárt ülésen köteles tárgyalni azon, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, amelyek zárt ülésen történő tárgyalását az előterjesztő indítványozza.
11. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, valamint a bizottság ügyrendjében megjelölt személyeket.
12. A bizottsági ülésre meg kell hívni mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

46. §

1. A bizottság ülésére szóló, az ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a bizottság tagjai munkaterv szerinti ülés esetén az ülést megelőző hét pénteken 12 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 48 órával megkapják. A bizottsági ülés telefonon is összehívható, melyre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szükségesség kérdésében a bizottság elnöke dönt.
2. A bizottság munkatervében szereplő előterjesztéseket legkésőbb az azt tárgyaló munkaterv szerinti bizottsági ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, a munkatervben nem szereplő előterjesztéseket és a rendkívüli üléseken tárgyalandó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, de legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően 48 órával kell a bizottsági tagok számára elérhetővé tenni a TTT rendszerben.
3. A munkaterv szerinti bizottsági és képviselő-testületi ülések meghívójának tervezetét a Titkárság legkésőbb a bizottsági ülés napját megelőző hét csütörtök 15 órájáig elektronikus úton megküldi a bizottsági elnökök részére.
4. Az elnök, a más bizottságok által előkészítendő előterjesztések kivételével bármely a képviselő-testület által tárgyalandó előterjesztés napirendre vételéről rendelkezhet. A bizottság napirendjére vonatkozó, a tervezettől eltérő rendelkezését az elnök, a munkaterv szerinti bizottsági ülés napját megelőző hét péntek 8 órájáig küldi meg hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre.
5. Amennyiben a (4) bekezdésben rögzített időpontig a bizottsági napirendre vonatkozó rendelkezés nem érkezik, úgy a napirend tervezete az elnök által jóváhagyottnak minősül.

47. §

1. A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja. Az együttes ülés szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
2. Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.
3. Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv-vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

48. §

A bizottságok munkáját a jegyző segíti az alábbiak szerint:

1. jóváhagyásra előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottságok munkatervét,
2. gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról és kiküldéséről,
3. az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 3 napon belül – törvényességi ellenőrzés után – megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának gyakorlása végett,
4. elkészítteti a bizottsági ülés határozatainak és jegyzőkönyvének tervezetét.

49. §

1. A bizottság ülésén saját, vagy átruházott hatáskörben hozott döntéseinek tervezetét a jegyzőkönyvvezető a bizottsági ülést követő 5 munkanapon belül küldi meg a bizottsági elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő részére annak hivatali postafiókjába.  Az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő – a hanganyag szükség szerinti visszahallgatását követően - két munkanapon belül hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben kérheti azok javítását, pontosítását.
2. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági döntések tervezetét a jegyzőkönyv-vezető a bizottsági ülést követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 2. munkanapon küldi meg a bizottsági elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő hivatali postafiókjába. Az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő – a hanganyag szükség szerinti visszahallgatását követően – legkésőbb az ülés napját követő 5. munkanapon, de legkésőbb az azt tárgyaló képviselőtestületi ülést megelőző munkanapon a hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben kérheti azok javítását, pontosítását.
3. Amennyiben az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő a részére megküldött tervezeteket a hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben jóváhagyja, vagy a jelzett határidőig javítási, pontosítási igénnyel nem él, a titkárság haladéktalanul gondoskodik a bizottsági döntés TTT rendszerbe történő feltöltéséről és az érintett bizottsági ülésen a törvényességi felügyeletet ellátó köztisztviselő egyetértésével annak elérhetővé tételéről.
4. A képviselő-testület ülését megelőző két munkanapon belül tartott bizottsági ülés döntéseinek tervezetét a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul elkészíti és megküldi az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő hivatali postafiókjába. Amennyiben az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő azokat hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján 10 óráig jóváhagyja a titkárság haladéktalanul gondoskodik a bizottsági döntés TTT rendszerbe történő feltöltéséről és az érintett bizottsági ülésen a törvényességi felügyeletet ellátó köztisztviselő egyetértésével annak elérhetővé tételéről.
5. A (4) bekezdés szerinti jóváhagyás híján a bizottság döntéseit a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes ismerteti.

50.  §

1. A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a jegyzőkönyvvezető legkésőbb az ülés napját követő 10. napon elektronikus úton megküldi az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő hivatali postafiókjába.
2. Amennyiben az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő azokat hivatali elektronikus postafiókjának használatával az abony@abony.hu címre küldött elektronikus levélben legkésőbb az Mötv. 60. §-ában^[31] rögzített felterjesztési határidőt megelőző második munkanapon kérheti annak javítását, pontosítását.
3. Amennyiben a (2) pontban rögzített határidőig az ott megjelölt módon a jegyzőkönyvben változtatást nem kért, illetőleg a kért módosítás átvezetésre került, a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv-hitelesítő legkésőbb az felterjesztési határidőt megelőző munkanapon – hivatali időben - a jegyzőkönyvet aláírja.

51. §

1. Amennyiben a bizottság tagja, vagy elnöke a havi munkaterv szerint tartott ülésekre vonatkozóan a döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt –        ide nem értve az igazolt távolléteket –, a következő két hónapban tiszteletdíját az őt e minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
2. Amennyiben a bizottság tagja, vagy elnöke a negyedévben tartott rendkívüli ülésekre vonatkozóan a döntések meghozatalának legalább 50 %-ában nem vesz részt –    ide nem értve az igazolt távolléteket –, a negyedévet követő hónapban tiszteletdíját az őt e minőségében megillető tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
3. A hiányzás jellegének igazolt vagy igazolatlan minősítése a bizottsági tag esetén az elnök, az elnök esetében a polgármester feladata. Az elnök, illetve polgármester köteles igazolatlan távollétnek minősíteni azt az egyébként igazoltnak minősülő távollétet is, amelyet az érintett képviselő a mulasztásra okot adó körülményről való tudomásszerzését követő két munkanapon belül előzetesen jelezni elmulasztott. Az előzetes jelzést írásban a polgármester telefonjára SMS-ben, vagy az abony@abony.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben kell megtenni.
4. Amennyiben a bizottság elnöke vagy tagja nem tesz eleget a kizárási ok bejelentésére vonatkozó Mötv 49. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének tiszteletdíját következő 6 hónapban az őt e minőségében megillető tiszteletdíja 25 %-ának megfelelő összeggel csökkenteni kell.
5. Amennyiben az elnök illetőleg a jegyzőkönyv-hitelesítő nem tesz eleget a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó 50. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, az ott megjelölt határidőig, úgy a Titkárság vezetőjének indítványára a polgármester az őt bizottsági tagként illetve elnökként megillető egy havi tiszteletdíja 50%-át kitevő tiszteletdíj-csökkentéssel sújtja.

VII. fejezet

Képviselő-testület tisztségviselői

A polgármester

52. §

1. A polgármester feladatait főhivatású polgármesterként látja el.
2. A polgármester ellátja az Mötv 67-68 §-ában ^[32] foglalt feladatokat.
3. A képviselő-testület az Mötv. 71. §-ának^[33] rendelkezései szerint állapítja meg a polgármester illetményét és költségtérítését.
4.  A polgármester a jogszabályban megjelölt összeférhetetlenségi okot az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének jelzi.
5. A polgármester fogadónapot tart.

A polgármester feladata

53. §

1. A polgármesternek az Mötv. 67-68. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
   1. biztosítja a képviselő-testület, demokratikus széles nyilvánosság melletti működését,
   2. segíti az önkormányzati képviselők munkáját.

2. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:

a)   kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

b)   felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület  döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni.

c)   feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökei részére,

e)   ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

3. A polgármesternek a saját feladatköre tekintetében különösen:

a)   dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja,

b)   a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

c)   gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és egyéb önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

d)   szervezi a településfejlesztés és a közszolgáltatás feladatkörébe tartozó feladat megoldását.

4. Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

5. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (3) (4) bekezdései szerinti, az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények feladatának megváltoztatásával és nevének megállapításával kapcsolatos véleményezés,

b.) önkormányzati támogató vélemény adása pályázat benyújtásához, beruházás megvalósításához, amennyiben nem igényel önkormányzati forrást,

c.) válasz adása előzetes vitarendezési eljárásban (Kbt. 79.§ (3) bek.).

6. A polgármester részletes feladat és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

Az alpolgármester

54. §

(1)      A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2)      Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3)      Az alpolgármester fogadónapot tart.

A jegyző, aljegyző

55. §

(1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és gyakorolja - a hivatal dolgozói tekintetében - a munkáltatói jogokat.

(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, e körben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket, és dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester átad.

(6) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

(7) Jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület, a bizottság, valamint a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel.

56. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(3) Az aljegyző a jegyző helyettesítése során a jegyző nevében jár el.

(4) Az aljegyző konkrét feladatait a jegyző külön határozza meg.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat, legfeljebb hat hónap időtartamra – amennyiben a jegyzői képesítésre vonatkozó szabályoknak megfelel – a polgármesteri hivatal Titkárságának megbízott vezetője látja el.

VIII. fejezet

A Polgármesteri hivatal jogállása

57. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.
2. A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A hivatal az önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.
3. A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka, valamint ügyfélfogadási rendjét e rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak szerint határozza meg.
4. Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. sz. melléklet tartalmazza.

IX. fejezet

Lakossági kapcsolatok

58. §

1. Szervezett formái:
   1. közmeghallgatás,
   2. lakossági fórum,
   3. polgármesteri, alpolgármesteri fogadónap,
   4. képviselői fogadónap,
   5. képviselő-testületi bizottságok ülései,
   6. Abonyi Napló,
   7. Abony Város Honlapja : www.abony.hu
   8. jegyzői fogadónap

2.  A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart a Városháza dísztermében.
3.  A képviselők és a polgármesteri hivatal szükség szerint lakossági fórumokat tarthatnak elsősorban városrendezési tervek elfogadása előtt, vagy egyes városrészeket érintő, közérdekű kérdések megtárgyalása előtt.
4. A közmeghallgatás, lakossági fórum időpontját, helyét, témáját közhírelni kell. A közhírelést a közmeghallgatás, illetve a lakossági fórum előtt legalább 5 nappal korábban meg kell tenni.
5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

X. fejezet

Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzattal

59. §

(1) Abony Város Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében szorosan együttműködik a Helyi Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködésről szóló, Abony Város Önkormányzata és az Abony Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodást az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését határozatban állapítja meg.

(4) Külön megállapítja az átruházandó feladat- és hatásköröket, valamint azokat az ügyköröket, amelyekben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat előzetesen véleményt nyilvánít.

(5) A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

(6)    Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzi. Amennyiben a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(7)   A nemzetiségi önkormányzatot be kell vonni - az őt érintő kérdésekben - az előterjesztések előkészítésébe.

(8)   A képviselő- testület az együttműködés keretén belül, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, különösen a működéshez szükséges helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is. E feladatok végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

XI. fejezet

A Gazdálkodás alapkérdései

60. §

(1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját tulajdona. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(4) Feladatai ellátásához szükséges forrásokat saját bevételekből, átengedett központi adókból, gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból - szükség esetén ideiglenes pénzforrásokból (hitel, kötvény) - teremti meg.

61. §.

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, továbbá a kiadások teljesítésének, és bevételek beszedésének az elrendelésére (utalványozására) a polgármester, illetőleg az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(5) A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, a jegyző, illetőleg az általuk meghatalmazott személy jogosult.

(6) A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés részletes szabályait a polgármester és a jegyző külön utasításban határozza meg.

(7) Abony Város Önkormányzat ellenőrzési szabályzatát e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

XII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

62. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

XIII. fejezet

Az önkormányzat együttműködései

63. §

A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

64. §

1. E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Abony Város Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályairól szóló 21/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelete valamint az azt módosító 42/2007. (XII.05.), 2/2008. (I.31.), 14/2008. (V.30.), 19/2008. (VIII.28.), 28/2008. (X.30.), 4/2009. (II.27.), 31/2009. (XII.19.), 21/2010. (X.14.), 10/2011. (IV.05.), 25/2011. (X.27.), 32/2011. (XII.8.), 3/2012. (I.31.), 7/2012. (II.28.), 37/2012.(XII.5.), 6/2013. (II.28.), 7/2013. (III.20), 13 /2013.(IV.29.), 19/2013. (VI.28.), 24/2013 (X. 01.) és 3/2014. (I.31.) számú rendelete hatályát veszti.
3. A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól szóló11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelet 19. § (7) bekezdésében az „Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság” szövegrész helyébe a „Humánpolitikai Bizottság” szövegrész lép.
4. A rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

2. számú melléklet: Az előterjesztések elkészítésének rendje

3. számú melléklet: Az együttes bizottsági ülések összehívásának, tanácskozásának, ügyvitelének rendje

4. számú melléklet: A képviselő-testületi bizottságok feladat- és hatáskörei

5. sz. melléklet: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása, munka-, valamint ügyfélfogadási rendje

6. számú melléklet: A Városi Eseménynaptár és az annak részét képező Városi Rendezvényterv elfogadásáról és a megvalósítás önkormányzati támogatására vonatkozó szabályokról

7. számú melléklet: Abony Város Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

8. számú melléklet: Abony Város Önkormányzatának Ellenőrzési Szabályzata

9. számú melléklet: Abony Város Önkormányzata önként vállalt feladatai

5. A rendelet függelékei:

1. számú függelék: Önkormányzati fenntartású intézmények és az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságok listája
2. számú függelék: az önkormányzati képviselők névjegyzéke
3. számú függelék: a bizottságok névjegyzéke
4. számú függelék: a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás
5. számú függelék:  a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása
6. számú függelék: Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva Települési Szilárd Hulladéklerakói Rekultivációjának Önkormányzati Társulás (Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás)

6. A bizottságok e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kötelesek ügyrendjeiket felülvizsgálni.