Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában  megállapított feladatkörében eljárva, az Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi Ellenőrző, Foglalkoztatáspolitikai és Településfejlesztési Bizottság véleménye kikérésével a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

 1. Az önkormányzat azonosító adatai

1. §

(1)  Az önkormányzat

a)     megnevezése:            Csanytelek Község Önkormányzata,

b)     székhelye címe:         Csanytelek, Volentér János tér 2. sz.

(2)  A Polgármesteri Hivatal

a)       megnevezése:           Csanyteleki Polgármesteri Hivatal

b)      székhelye:                 Csanytelek, Volentér János tér 2.

Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

 2. Átruházott önkormányzati hatáskörök gyakorlása

2. §

A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatásköröket

a) a polgármesterre,

b) jegyzőre,

c) társulásra

e rendelet 1. melléklet a)-c) pontja tartalmazza.

3.  A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

3. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatása időtartamára, a polgármester tartós távolléte esetére, a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványok helyettesítés címén való joga gyakorlására 1 fő személyében társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltésére a tagjain kívüli személyt nem választ.

(2) A bizottsági elnök, elnökhelyettesek, tagok képviselők köréből való megválasztását követően, a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján megválasztja a bizottságok feladatköréhez igazodó végzettséggel, képzettséggel rendelkező külsős tagjait, a helyi civil szervezetek tagsága, a helyi vállalkozók és a település lakossága közül.

(3) Megüresedett tisztségviselői hely betöltésére, új tisztségviselő választására a (2) bekezdésben írtakat kell alkalmazni.

 4. A képviselő-testület gazdasági programja

4. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülésén a tisztségébe beiktatott polgármester az általa képviselő-testület elé  beterjesztett, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló, a cikluson átnyúló, rövid- közép- hosszú-távú fejlesztési terven alapuló polgármesteri programot terjeszt  be, amely az önkormányzat gazdasági programja  és az önkormányzat adott évi költségvetése tervezés alapját képezi.  

(2) Az önkormányzat gazdasági programja az alábbiakat tartalmazza:

a) a helyi társadalmi, környezeti-, gazdasági adottságokhoz igazodó fejlesztési elképzeléseket (fejlesztési stratégiát),

b) a környező települések területfejlesztéséhez kapcsolódó célkitűzéseket,

c) az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatainak végrehajtása módját,

d) a településen munkahelyteremtés lehetősége feltételeinek megteremtésére irányuló elképzeléseket,

e) a helyben nyújtott közszolgáltatások biztosítása színvonalának emelését szolgáló intézkedéseket,

f) a képviselő-testület szerveinek takarékos gazdálkodására való törekvése körébe tartozó hatékony és eredményes működtetés feltételeit.

(3) A képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt a gazdasági programban elsőbbséget élvező, cikluson belüli fejlesztési elképzelésekről, melyet feloszt

a) rövid-távú (költségvetési éven belüli),

b) közép-távú  (kettő, vagy több évet felölelő, de cikluson belüli),

c) hosszú-távú (cikluson belüli)

fejlesztési tervekre, amelyre alapozva készül  az önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletbe foglalt éves költségvetési terve.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete rövid-, közép,- hosszú-távú fejlesztési programját e rendelet 5. függeléke tartalmazza.

5.   A képviselő  kötelezettségei

5. §

(1) A képviselő köteles:

a) a képviselő-testület által éves munkatervében  meghatározott üléseken tevékenyen részt venni,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a helyi közéletben való szereplésre, a helyi választópolgárok bizalmára,

c) a képviselő-testület által a számára adott megbízást legjobb tudása szerint teljesíteni, az elrendelt vizsgálatokban elfogulatlanul közreműködni,

d) írásban, (elektronikus úton pl. e-mail, vagy fax küldésével) vagy szóban (pl. telefonon) előzetesen a polgármesternek bejelenteni, ha a számára kiadott megbízás teljesítésében, az adott vizsgálatban való részvételben, továbbá a képviselő-testület ülésén való megjelenésében akadályoztatva van, és vele szemben összeférhetetlenség áll fenn, valamint a megbízásban személyesen érintett.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülése megnyitásakor az ülésről készült jegyzőkönyvbe mondja, hogy a testületi ülésről akadályoztatása miatt távol maradt képviselő feléje bejelentette, vagy nem jelentette be távolmaradását, melyet  az ülésen készült jegyzőkönyv mellé csatolt jelenléti ív tanúsít.

(3) A képviselő akadályoztatása bejelentése akkor fogadható el a polgármester által, ha arra  az (1) bekezdés d) pontjában írtak valamelyikét alkalmazza a távolmaradását kimentő képviselő, melytől eltérő esetben nem fogadható el a távolmaradás indokolása, ezért a távollét „Távolmaradását nem jelentette be” szöveggel kerül rögzítésre az ülésen készült jegyzőkönyvbe, a bejelentés elfogadásakor pedig a „Bejelentette távolmaradását” szöveg rögzítésére kerül sor.

(4)   A képviselő sorozatos mulasztása, a képviselői megbízatása,  feladata végre nem hajtása, a képviselő-testület üléseiről évente  6 alkalommal  igazolatlanul való  távolléte, vagy egy adott ügyben személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása megalapozza az önkormányzat külön rendeletében számára tiszteletdíjra való jogosultsága megvonását, vagy a tiszteletdíj összegének csökkentését, melynek eldöntése jogát a jelzett önkormányzati rendelet szerint a polgármesterre ruházza át.

(5)   A képviselők névsorát, elérhetőségét a 3. függelék tartalmazza.

 6. Összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás szabályai

6. §

(1) A képviselő-testület a képviselői tisztség mellett egyidejű más tisztség betöltése esetén előálló  összeférhetetlenség  és a méltatlanság megállapítására irányuló eljárás lefolytatásával az Ügyrendi Bizottságát bízza meg.

(2) Az Ügyrendi Bizottság köteles a képviselői tisztséggel összeférhetetlenség  és méltatlanság  helyzetére vonatkozó bejelentést soron következő ülésén napirendjeként tárgyalni és a kialakított véleményét képviselő-testület elé olyan időpontban beterjeszteni, hogy a képviselő-testület döntését az összeférhetetlenség és méltatlanság bejelentésétől számítva határidőben meg tudja tenni.   

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének szabályai

 7. A képviselő-testület munkaterve

7. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervének összeállításához javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottságának külsős tagja,

d) a jegyző és

e) helyi civil szervezet tagja.

(2) A képviselő-testület éves munkatervének tervezetét az Ügyrendi Bizottság a polgármesteri hivatal vezetője közreműködésével előkészíti és az összesített vélemények alapján azt a polgármester a jegyzővel közös előterjesztésben nyújtja be  minden év novemberében vagy decemberében tartandó képviselő-testület ülésén jóváhagyásra.  

(3) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját (hónap, nap, óra megjelölésével),

b) a munkatervbe felvett napirend megnevezését,

c) a napirend előadójának tisztségét,

d) a napirendi pont előkészítésében közreműködők  megnevezését,

e) közmeghallgatás, vagy más lakossági fórum elé terjesztés szükségességének jelölését,

f) egyeztetési, véleményezési jogosultsággal rendelkezők megnevezését,

g) a képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívandók körét.

(4) Az éves munkaterv lakosság körében való megismertetésének módja:  

a) az önkormányzat honlapján való közzététellel (a közérdekű adatok között),

b) az önkormányzat aktuális havi kiadványában való megjelentetésével,

c) a polgármesteri hivatal épületében a hirdetőtáblán való elhelyezéssel és

d) a községi könyvtárban való hozzáférés biztosításával  

gondoskodik a polgármesteri hivatal a képviselő-testület határozatával jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata mellékleteiben és függelékeiben meghatározottak betartásával.

(5) A képviselő-testület éves munkatervét a 10. függelék tartalmazza.

 8. A képviselő-testület ülésének összehívása

8. §

(1) A képviselő-testület üléseit a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterve szerint (rendkívüli esetben attól eltérő időpontban, napirenddel) tartja.

(2) A polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, vagy ha a polgármester és az alpolgármester tisztsége gyakorlásában tartós távollét miatt akadályoztatott, a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti le a képviselő-testület ülését.  Tartós távollét akkor valósul meg, ha az ülés összehívására és vezetésére jogosított polgármester betegség, szabadság, kiküldetés, vagy más igazolt akadályoztatás miatt feladatát ellátni nem képes.

(3) A képviselő-testület ülését főszabályként a polgármesteri hivatal díszteremébe kell összehívni. Amennyiben a képviselő-testület napirendjére vett tárgykör, vagy más önkormányzati érdek indokolja, úgy a képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyén kívülre is összehívható.

(4) Az ülés összehívására jogosult, a képviselő-testület üléseinek időpontjáról, az ülés helyéről és napirendjéről szóló, a képviselő-testület ülése előtt 3 nappal,  a 9. § (2) bekezdésében írt tartalommal közzétett meghívóban tájékoztatja a település lakosságát.

(5) A képviselő-testületet az éves munkatervétől eltérő időpontban, vagy helyre össze kell hívni:

a) a településen kialakult vis maior helyzet megoldásához szükséges döntés meghozatala érdekében,

b) az önkormányzat rövid- közép- vagy hosszú-távú fejlesztési terveiben szereplő cél megvalósítását lehetővé tevő pályázat benyújtásához és a szükséges önerő biztosítását rögzítő döntés meghozatala érdekében, vagy

c) ha előre nem látható más okból azonnali döntési helyzet áll elő.

(6) Rendkívüli helyzetben (pl. természeti katasztrófa elhárítása) vagy az önkormányzat anyagi érdekeltsége okán (pl. pályázat beadására rendelkezésre álló rövid határidőre tekintettel) megengedett, hogy az ülés összehívója telefonon, vagy személyesen, szóban terjessze elő  a 9. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a sürgősségi ülésre szóló meghívót, de ekkor is biztosítani kell az írásos, e-mail formában való előterjesztés megküldését a döntés meghozatalára jogosultak számára.

  9. A képviselő-testület ülésének meghívója

9. §

(1) A képviselő-testület összehívására, a munkaterv szerinti és attól eltérő helyen és időben való ülésezésére, a tervezett ülés előtt 3 nappal, a polgármester által írásban kiadott meghívó hivatott. Az ülésre szavazati- és tanácskozási joggal meghívotti kör számára a meghívó határidőn belüli e-mail formájában való megküldéséről az ülés előkészítője gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza:

a) a munkaterv szerinti, vagy attól eltérő ülés helyének megnevezését,

b) az ülés tervezett időpontja (év, hónap, nap és óra) megjelölését,

c) az ülés tervezett napirendi pontjait,

d) a napirendi pontok előadója, előadói megnevezését,

e) a szavazati- és tanácskozási joggal meghívottak körét,

f) a képviselő-testület ülése összehívójának nevét és kézjegyét,

g) a meghívó kibocsátásának keltét és a kibocsátó pecsétjét.

(3) A meghívóhoz csatolni kell a meghívóban szereplő napirendi pontok írásba foglalt előterjesztéseit  (e-mail formájában), melyet az ülésre meghívottak számára az (1) bekezdés szerint juttat el az arra kötelezett.

(4) Amennyiben a meghívó és az ahhoz csatolt előterjesztések e-mail formájában való kiküldése bármely okból akadályba ütközik, akkor a fénymásolt írásos anyagokhoz való hozzáférést a hivatal kézbesítője által kell biztosítani.

(5) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és az ahhoz csatolt előterjesztések

a) a képviselő-testület tagjainak e-mail címére (vagy névre szóló fénymásolat),

b) az országgyűlési képviselő igénye szerinti ülésre és általuk megadott címre,

c) a tanácskozási joggal bíró önszerveződő közösségek képviselői részére,

d) a képviselő-testület bizottságai nem képviselő, külsős tagjai számára,

e) az ülés napirendi pontja előterjesztőjének,

f) a polgármesteri hivatal irodavezetőinek,

g) a napirendi pontban érintetteknek, a szakértőnek,

h) akinek a jelenléte a napirendi pont alapos, körültekintő módon és időben tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,

i) az ülés összehívója által megjelölt személy számára való eljuttatása az (1) bekezdésben írtak szerint történik.

10. A képviselő-testület ülése vezetésének rendje

10. §

(1) A képviselő-testület ülése vezetőjének az ülés vezetése során gyakorolt jogai és kötelezettségei sorrendje:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos fennmaradásának ellenőrzése, (amely akkor valósul meg, ha az ülésen a képviselő-testület tagjai közül  4 fő  egyidejűleg  jelen van),

b) az ülés határozatképtelenné nyilvánítása (az ülésen a képviselő-testület tagjai közül 4 fő egyidejűleg nincs jelen) az ülés egy órán belüli szóbeli, ismételt összehívása, annak eredménytelensége esetén pedig 8 napon belüli időpontra ugyanezen napirendi pontokat is tartalmazó meghívó és a hozzátartozó előterjesztések kibocsátása a képviselő-testület ülésének összehívására,

c) az ülésen megjelent, a távolmaradását bejelentő, vagy a távolmaradását be nem jelentő képviselő nevének az ülésen készülő jegyzőkönyvbe foglaltatása,

d) a képviselő-testület előző ülésén a képviselő által feltett kérdésére, a képviselőnek írásban adott válasz ismertetése, a képviselő által a válasz elfogadásának, vagy elutasításának (a képviselő-testület döntése nélküli) az ülés jegyzőkönyvében való rögzíttetése,

e) a képviselő-testület ülésére írásban kiadott meghívóban szereplő napirendi pontok ismertetése,  az adott ülésen új napirendi javaslatok tárgysorozatba vétele és szavazásra bocsátása,

f) a nyílt ülés helyett zárt ülés szükségessége tényének megállapítása, szavazásra bocsátása, annak számszerű eredményének jegyzőkönyvbe való rögzíttetése,

az ülés napirendjére vett írásban kiadott előterjesztésekhez

fa) szóbeli kiegészítés, javaslatok, indítványok előadása,

fb) az előterjesztés vitára bocsátása, kérdések feltevése, arra válaszadás, majd hozzászólás lehetőségének megszólalásonkénti megadása 5 perc időkeretben,

fc) a vitában elhangzottak általa való összefoglalása,

fd) az írásban kiadott előterjesztés határozati javaslatai szavazásra bocsátása, eredményének számszerű megállapítása, a határozatba foglalt döntés, vagy az önkormányzati rendelet kihirdetése,  

g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, annak számszerű eredménye kihirdetése,

h) a két ülés között eltelt időszak alatt polgármesteri hatáskörben tett intézkedéseiről, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben általa hozott döntésekről való tájékoztatás előterjesztése határozat hozatal nélküli szavazásra, vagy számszerű határozatba foglalt eredményének megállapítása,

i) a képviselő-testület szerveinek hatáskörébe utalt, lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló írásos beszámoló beterjesztése, vitára, majd szavazásra bocsátása, annak számszerű eredményének megállapítása,

j) a képviselő-testület ülése előtti napon írásban, vagy az ülésen szóban előterjesztett interpellációk ismertetése és annak megválaszolása,

k) tájékoztatás a képviselő-testület következő ülésének várható időpontjáról, napirendjéről,

l) az ülés bezárása.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása során:

a) figyelmezteti az ülésen méltatlanul, sértő módon nyilatkozó hozzászólót,

b) felhívja az ülés rendjére azon hozzászóló figyelmét, aki az adott napirendi ponttól eltér és túllépi a meghatározott időkeretet,

c) a rendzavarótól, a méltatlan magatartást tanúsítótól és a megadott időkeretet túllépőtől megvonhatja  a szót.

(3) A képviselő-testület ülésén résztvevők személyét érintő méltatlan, sértő megjegyzésre személyes megtámadtatás címén, a viszont válaszadás jogát 3 perc időkeretben az ülés vezetőjének meg kell adnia, amennyiben arra az érintett igényt tart.

(4) A polgármester (a képviselő-testület határozat hozatala nélkül) hozzászólási jogot adhat az ülésen résztvevő állampolgárnak az ülés napirendjeként tárgyalt előterjesztéshez, 3 perc időkeretben, mely időkeret hozzászóló általi túllépése és a napirendi ponttól való eltérés esetén  megvonhatja tőle a szót.

11. Napirendi javaslat előterjesztése, vitától a döntéshozatalig

11.  §

(1) A képviselő-testület ülésén az ülés vezetője által ismertetett napirendi pontok felcserélését, a napirendi pont napirendről való levételét, új napirendi pont felvételét az ülésen résztvevő képviselő kezdeményezheti, melynek elfogadásához a képviselő-testület határozat hozatala nélküli, egyszerű szótöbbségű szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület az éves munkaterve szerinti napirend adott ülésen tárgysorozatba vételét határozat hozatal nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazással fogadja el.

(3) A napirendi pont ülésről való levételét, az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását, a napirend előterjesztője szóbeli indokolásával kezdeményezheti, melynek elfogadásáról, vagy elutasításáról a képviselő-testület  vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A  8. § (6) bekezdése szerinti sürgősségi ülés tartását kezdeményezheti a beterjesztett napirendi pont tárgyalására:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága külsős tagja (az elnök által) és

d) a jegyző.

(5) A sürgősségi indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nap délután 14 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél, aki köteles azt a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek napirendre vételét a képviselő-testület vita és határozat hozatala nélkül, minősített többséggel fogad el. A sürgősségi indítvány napirendre vételének minősített többséggel való elutasítása esetén az indítványt a képviselő-testület soron következő ülésére, vita nélkül köteles felvenni. A sürgősségi indítvány annak ellenére, hogy írásban nyújtható be, szóbeli előterjesztésnek minősül és meg kell felelnie a 12. § (5)-(6) bekezdésében írt elemeknek.

12. Az előterjesztés

12. §

(1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület elé írásban beterjesztett beszámoló, írásos tájékoztató, rendelet-tervezetekhez csatolt jegyzői indokolás, hatásvizsgálat és az előterjesztések határozati javaslata, az írásos előterjesztés kiegészítésére, módosítására kiadott indítvány.

(2) Minden előterjesztés, az ülés összehívására szóló meghívóhoz csatoltan, a képviselő-testület ülése előtt 3 nappal, a képviselő-testület éves munkaterve szerinti napirendi ponthoz a meghívottak számára e-mail formájában (annak hiányában a hivatali kézbesítő által) jut el.

(3) Szóbeli előterjesztés benyújtására akkor van lehetőség, ha a 8. § (5)-(6) bekezdésében, a 11. § (4)-(5) bekezdésében írt körülmények állnak elő és a 16. § (6) bekezdése feltétele teljesül. Szóbeli előterjesztésként napirendre tűzhető azon írásos előterjesztés is, amelyet a polgármester és a jegyző együttesen azért terjeszt be a képviselő-testület elé, mert az előterjesztésben foglaltakról kötött határidőn belül való döntéshozatal elmaradása az önkormányzat működésére nézve kárral járna.

(4) Önkormányzati rendelet alkotásával járó napirend szóbeli előterjesztésként nem tárgyalható.

(5) Az előterjesztés

a) az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés iktatószámát, címzését, tárgyát,

b) a tárggyal kapcsolatos előzményeket, korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, annak     végrehajtásával kapcsolatos információkat,

c) a tárgy ismertetését, érvek és ellenérvek bemutatását,

d) jogszabályi háttérről, a jogalkotóra háruló kötelezettségről szóló tájékoztatást,

e) döntést igénylő esetekben több változat hatásainak, gazdaságosságának számításokkal, előzetes hatásvizsgálattal alátámasztott tényadatainak összefoglalását,

f) anyagi kihatások esetén, annak az önkormányzat évi költségvetésére gyakorolt hatására való figyelem felhívást,

g) a legcélszerűbb döntést elősegítő egyéb körülményeket, a már korábban meghozott döntésekkel való összefüggések feltárását, következtetések levonását,

h) a határozati javaslat szövegét (amely az egész előterjesztés összességéből következő döntés),

i) a határozatban foglaltak végrehajtásáért felelős megjelölését,

j) végrehajtási és beszámolási kötelezettség határidejének rögzítését,

k) az előterjesztés keltezését és az előterjesztő megnevezését, amennyiben nem e-mailon történik a kézbesítés, akkor az előterjesztő sajátkezű aláírását

foglalja magában akként, hogy az egész előterjesztésnek az a)-j) pontban írtak szerinti logikai sorrenden kell alapulnia.

(6) Az előterjesztés formai elemei:

a) az (5) bekezdés a) pontjában írt elemek bevezetőrészként,

b) az (5) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak helyzetfeltáró részként,

c) az (5) bekezdés e)-g) pontjában szabályozottak értékelőrészként  és

d) az (5) bekezdés h)-j) pontjában rögzített határozati javaslatként

jelenítődik meg.

(7) Az előterjesztésekhez mellékletek és függelékek is csatolhatók, amelyek tárgyánál fogva kapcsolódnak a napirendi ponthoz.

(8) Előterjesztés benyújtására jogosítottak köre:

a) polgármester saját ás átruházott hatáskörében eljárva,

b) a polgármester a jegyzővel közösen az önkormányzat és a hivatal feladatának és hatáskörének kapcsolódásakor (pl. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az önkormányzat éves költségvetését érintő napirendek, éves munkaterv, stb.),

c) a képviselő-testület bizottsága elnöke a képviselő-testület által megszabott feladat- és  hatáskörében,

d) az önkormányzat jegyzője (pl. a polgármesteri hivatal működésével összefüggő témakörökben, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló keretében, az önkormányzati rendelet-tervezetek beterjesztésekor átruházott hatáskörében eljárva).

13. A szóbeli kiegészítés

13. §

A képviselő-testület ülésére írásban kiadott, az ülés napirendjére felvett előterjesztés tárgyalásához az   előterjesztő és az előterjesztést véleményező bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzhet, amennyiben a szóbeli kiegészítés az írásban kiadott előterjesztés tartalmához képest többlet információt tartalmaz.

14. A kérdés

14. §

Az ülésen szavazati joggal résztvevők és a tanácskozási joggal megjelentek kérdést intézhetnek az írásban kiadott előterjesztés előadójához az elhangzott szóbeli kiegészítéshez 3 perc időkeretben. A kérdésre adott válaszadásra még a vita megkezdése előtt sor kerül, időkerete 3 perc. A kérdésre adott válasz elfogadása joga a képviselő-testület döntése nélkül, a kérdést feltevőt illeti.

15. A vita

15. §

(1) Minden napirendre felvett előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön – külön kell vitát nyitni. Ügyrendi kérdésben az ülésvezető polgármester soron kívül szót ad és az elhangzott javaslatot vita nélkül megszavaztatja.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során a hozzászólások időtartama hozzászólónként 5 perc, napirendi pontonként összesen 30 perc, melynek túllépése esetén az ülés vezetője a vitát lezárja. A tanácskozási joggal résztvevők számára a hozzászólás lehetőségét a polgármester 2 percben (képviselő-testületi döntéshozatal nélkül) megadja.

(3) A hozzászólások során elhangzottakra a napirendi pont előterjesztője számára az ülés vezetője 5 perc időkeretben  megadja a szót. 

(4) A polgármester az  előterjesztésre vonatkozó véleményét önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki, majd a vitában elhangzott javaslatokat egyenként akként bocsátja szavazásra, hogy először a vita során elhangzott kiegészítő, módosító indítványt, majd az előterjesztés határozati javaslatát szavaztatja meg  és ezt követően a képviselő-testület döntését az ülésen kihirdeti és jegyzőkönyvbe foglaltatja.

16. A döntéshozatal módja

16. §

(1) A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokra vonatkozó képviselőt megillető döntést a szavazati jog gyakorlásával hozza meg, az ülés vezetője által feltett kérdésre adott „igen” vagy „nem” vagy „tartózkodom” válaszként  kézfelemeléssel.

(2) A képviselők által az (1) bekezdésben foglaltak szerint leadott szavazatainak megoszlása választási ciklusonként a polgármesteri hivatalban, annak szervezeti és működési szabályzatában írt módon megtekinthető.

(3) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik az adott napirendi pont elfogadásához név szerinti szavazás tartását, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A név szerinti szavazás lebonyolítása: a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik személyi nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, kijelentéssel szavaznak. Az „egyetértek” igen szavazatként, az „ellenzem” és a „tartózkodom” nem szavazatként értékelendő.  A szavazás ekként való lebonyolítása során a szavazatok összesítése után az ülés vezetője kihirdeti a név szerinti szavazás eredményét.

(4) Zárt ülés tartásakor is kezdeményezhető név szerinti szavazás a (3) bekezdésben írt szabályok betartásával.

(5)A titkos szavazás lebonyolításával a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot bízza meg. A szavazás során a szavazat titkos módon való leadása feltételeinek (pl. szavazó urna, fülke meglétét) a bizottság elnöke felügyeli.  A leadott szavazatok bizottság általi összesítése eredményét a bizottság elnöke a képviselő-testület tagjaival az ülésen ismerteti, mely szavazás eredményét az ülésen készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) A képviselő-testület tagjainak minősített többségű szavazata szükséges:

a)a sürgősségi indítvány (mint szóbeli előterjesztés) képviselő-testület elé terjesztése elfogadásához, vagy elutasításához a 11. § (4)-(5) bekezdésében írtak alapul vételével,

b) a képviselő-testület gazdasági programja jóváhagyásához, annak módosításához, hatályon kívül helyezéséhez,

c) önkormányzati rendeletekben meghatározott esetekben.

(7) A minősített többséget igénylő javaslatok elfogadásához a képviselő-testület 4 tagjának „igen” szavazata szükséges.

(8) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal meghívottakat nem illeti meg a zárt ülés tartására, titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslattételi jog.

17. A határozathozatal 

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit számozott határozatba foglalja, amelynek szó-szerinti tartalmát az ülésen készült jegyzőkönyv tartalmazza, meghatározva a határozatban foglaltak végrehajtásáért felelős személyét, tisztségét, a végrehajtás és a végrehajtásról való beszámolás határidejét (év, hónap, napban) megadva.

(2) Egyszerű szótöbbségű szavazással, számozott határozat hozatala nélkül történik

a) az ülés vezetésével összefüggően az ülésre munkaterv szerint beterjesztett napirend elfogadása,

b) ügyrendi kérdésekben hozott döntés,

ba)     a név szerinti szavazás,

bb)    a titkos szavazás,

bc)     a zárt ülés kezdeményezése,

bd)     a tárgysorozatba vett napirend tárgyalásának elhalasztása, a napirendről való levétele, a    napirendi pontok felcserélése, új napirend felvétele,   

c) a polgármester két ülés között saját hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámoló elfogadása,

d) képviselői kérdésre adott válasz tudomásul vétele,

e) interpellációra adott válasz elfogadása,

f) sürgősségi indítvány napirendre vétele,

g) az ülésen hangfelvétel, videó felvétel készítésének engedélyezése,

h) a képviselő-testület által létrehozott ideiglenes bizottság megszűnése,

i) a polgármester részére szabadsága kiadásának engedélyezése.

(3) A szavazás bonyolításának menete: a polgármester a napirend összefoglalása keretében felteszi a kérdést, miszerint „elfogadja-e az írásban kiadott, vagy szóbeli előterjesztésként benyújtott határozati javaslatot?” amelyre adott válasz: a kézfelnyújtás alapján az „igen” szavazatok és külön a „nem” szavazatok összeszámításából kimondja azon megállapítását, hogy a képviselő-testület „elfogadta” vagy „elutasította” a szavazásra feltett határozati javaslatot, melyet kihirdet és az ülés jegyzőkönyvébe foglaltat.

(4) Amennyiben a határozati javaslat szavazásra bocsátása ideje alatt a képviselő-testület létszáma a határozat meghozatalához szükséges létszám alá csökken, akkor a polgármester 5 perc szünetet rendel el és annak lejártával megismétli a (3) bekezdésben írt eljárást.

(5) Ha a szavazás eredményeként a határozati javaslat nem kapja meg annak elfogadásához szükséges többséget, akkor 10 perces szünet után a szavazás megismétlésének elrendelésével a (3) bekezdésben foglaltak szerint folytatódik a döntéshozatal.

(6) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése: „ …./… . (… . … .) Ökt határozat”a naptári év első napjától annak utolsó napjáig terjedő időszak alatt folyamatosan növekvő, arab számozással, törtírásjel alkalmazásával, szóköz nélkül, az adott évszám pontírásjellel  zárva, majd szóközt követően zárójel és szóköz nélkül római számmal hónap megjelölése, közvetlenül pontírásjellel ellátva, szóköz után arab számmal a nap jelölése, szóköz nélkül pontírásjellel és zárójellel bezárva, szóköz után a határozatot hozó önkormányzat képviselő-testülete rövidítéseként az Ökt jelölés és a „határozat” szó beírásával és az egész határozat jelzése aláhúzásával zárul.

18. A határozatok nyilvántartása

18. §

(1) A képviselő-testület határozatokba foglalt döntéseit választási cikluson belül, éves bontásban a polgármesteri hivatal tartja nyilván akként, hogy a határozatok nyilvántartása tartalmazza az éven belül meghozott határozat

a) sorszámát, folyamatosan növekvő sorrendben, a  döntéshozatal idejét,

b) a tárgyát,

c) a végrehajtás határidejét,

d) a végrehajtásról szóló beszámolás határidejét,

e) tényleges végrehajtás időpontját,

f) a végrehajtásért felelős megnevezését és

g) az iktatószámát.

(1) A  határozatok nyilvántartása vezetése naprakészségének biztosítása a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában írtak szerint valósul meg az (1) bekezdésben írtak betartásával.

19. Önkormányzati rendeletalkotás

19. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b)a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága külsős tagja az elnöke által,

d) a jegyző és

e) a helyi civil szervezet képviselője

    által, mely indítvány a polgármesternél, vagy a képviselő-testület bizottságánál terjesztheti elő.

(2) A polgármester kiadja a kezdeményezést annak rendeleti előkészítésére, a képviselő-testület illetékes bizottságát pedig a rendelet-tervezet véleményezésére kéri fel.

(3) A képviselő-testület bizottságánál önkormányzati rendelet alkotására előterjesztett kezdeményezést a bizottság elnöke egyezteti a polgármesterrel és az önkormányzati rendelet előkészítésére jogosítottal, aki az elkészített önkormányzati rendelet-tervezetet véleményezésre benyújtja az illetékes bizottsághoz, majd az önkormányzati rendelet-tervezet tárgyától függően, a polgármester és a jegyző közös előterjesztésében kerül az önkormányzati rendelet-tervezet a képviselő-testület elé benyújtásra, bizottsági vélemény csatolásával.

(4) Az önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet a képviselő-testület kétfordulós eljárásban köteles tárgyalni akként, hogy a napirend tárgyalásakor lefolytatja a részletes vitát, majd annak lezárását követően a második fordulóban, közmeghallgatás keretében bocsátja az önkormányzati rendelet-tervezetet szavazásra és hirdeti ki az önkormányzati rendeletet a polgármester.

(5) A település állampolgárainak többségét érintő önkormányzati rendelet-tervezetet, annak illetékes bizottság és képviselő-testület elé való beterjesztése előtt 5 napra a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni, mely közzétételről és a véleményezésre nyitva álló időről, a vélemény benyújtása módjáról az önkormányzat honlapján és a hivatal hirdető tábláján kell az érintetteket tájékoztatni, akik a megadott határidőn belül írásban nyújthatnak be véleményt.

(6) Az önkormányzati rendelet-tervezethez érkezett javaslatok beépíthetőségéről, vagy annak elhagyása okáról az önkormányzati rendelet-tervezetet tárgyaló bizottságot és a képviselő-testületet a jegyző előterjesztésében tájékoztatja.

(7) Az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítése során az előzetes és utólagos hatásvizsgálat készítője gondoskodik annak eredményének az önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztésébe való beépítéséről.

(8) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának felülvizsgálata folyamatos, a képviselő-testület elé terjesztése szükség szerinti, de évente egy alkalommal kötelező, melyre az Ügyrendi Bizottság bevonásával kerül sor.

21. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése és nyilvántartása

20. §

(1) A képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendeletet kihirdetésének helyben szokásos módja: az arra jogosultak által aláírt és záradékolt  önkormányzati rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő  kifüggesztéssel való  nyilvánosságra hozatala.

(2) Az önkormányzati rendelet záradékolásának jelölése:” Záradék:” szöveg alá két sorköz alkalmazásával a sor elejére: „Az önkormányzati rendelet kihirdetése időpontja: ….. . év ………….. hónap …. . nap.” Az aláírásra jogosult neve és sajátkezű aláírása zárja le a záradékolást.

(3) A hatályos önkormányzati rendeletek évenkénti gyűjteményes, papíralapú formában való megjelentetése a település állampolgárai tájékoztatását szolgálja, melynek módjáról a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata ad iránymutatást. A községi könyvtár nyitva tartási ideje alatt, a kihirdetett önkormányzati rendeletek papír alapon kiadott másolati példánya  az érdeklődők számára díjmentesen hozzáférhető.

(4) Az önkormányzat rendeletei a www.csanytelek.hu honlapon az önkormányzatok/képviselő-testület címszó alatt és a www.kozadattar.hu oldalon érhetőek el.

(5) Az önkormányzati rendeletek és azon belül a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartása az önkormányzati rendeletek folyamatos számozású, növekvő sorrendje és kiadása ideje szerint, a rendelet sorszámát, tárgyát, papíron és elektronikus úton való elérhetőségét, egységes szerkezetű megjelenítését tartalmazza.

(6) Az 1991. évtől kezdődően az  önkormányzati rendeletek nyilvántartása vezetése folyamatos, az összes megalkotott önkormányzati rendeletet és abból a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 12.  függelék tartalmazza.

21.  A képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyv

21. §

(1) A képviselő-testület ülésén elhangzottak rögzítése hangfelvételen történik, melyről papír alapon 3 példányban jegyzőkönyv készül, melynek eredeti példánya évente beköttetett formában a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon az érdeklődők számára hozzáférhető. Ugyanezt a célt szolgálja egy másolati példány községi könyvtárban való elhelyezése. Egy munkapéldány a polgármesteri hivatal belső irattárában őrizendő.

(2) A  jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell:

a) a képviselő-testület ülésére kiadott meghívót,

b) az ülésen szavazati és tanácskozási joggal megjelentések által saját kezűleg aláírt jelenléti ívet,

c) a határozatokról és a rendelet-tervezetekről szóló tartalomjegyzéket,

d) az ülésre írásban kiadott előterjesztéseket, azok mellékleteivel, függelékeivel együtt,

e) a képviselő-testület elé beterjesztett önkormányzati rendelet-tervezetet  és a kihirdetett önkormányzati rendeletet.

III. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai működése

22.  A bizottságok létrehozása

22. §

(1) A képviselő-testület 2 állandó bizottságát a 23. § és 24. §-ban írt feladatok ellátására hozza létre.

(2) A képviselő-testület bizottságai szükség szerint, a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan üléseznek. A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervétől eltérő témát is napirendre tűzhetnek és képviselő-testület elé terjeszthetnek.

(3) Amennyiben a bizottság által tárgyalt napirend a másik bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke a két bizottság együttes ülésezését, a napirend közös tárgyalását kezdeményezheti. Az együttes  ülés vezetésének rendjéről  a bizottságok határozat hozatal nélkül döntenek.

(4) A képviselő-testület bizottsága elnökének ülésről való távolmaradása esetén az ülésvezető feladatait a bizottság elnök-helyettese látja el.

(5) A képviselő-testület általa meghatározott időre, adott  feladat megvalósítására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a képviselő-testület erre irányuló határozatában meghatározott idő elteltével vagy a meghatározott feladat végrehajtásával képviselő-testületi határozat hozatal nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazással megszűnik. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor számozott határozatban dönt:

a) a bizottság elnevezéséről,

b) a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c)azokról az előterjesztések tárgyköréről, amelyet az ideiglenes bizottság nyújt be a képviselő-testület elé, továbbá meghatározza azokat a témaköröket is, amelyek az ideiglenes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők elő, továbbá

d) kijelöli az ideiglenes bizottság feladat- és hatáskörét.

(6) A képviselő-testület ideiglenes bizottsága működésére az állandó bizottságokra irányadó eljárási rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságai ülésein jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi és formai elemeire a 21. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bizottsági üléseken elhangzottak rögzítése hangszalagra való felvétel nélkül, szövegszerkesztőbe írva, papír alapon készül.

(8) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok tagjaira vonatkozó adatokat a 4. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörei

23.  Az Ügyrendi Bizottság feladatai

23. §

(1) Az Ügyrendi Bizottság képviselői megbízással rendelkező tagjai közreműködésével szavazatszámláló    bizottságként  ellátja:

a) a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolítási teendőit,

b)választás, kinevezés és vezetői megbízás adása esetén a szavazás lebonyolítását.

(2)Teljes bizottságként:

a)állást foglalt:

aa) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai tagjai összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeiben,

ab) a polgármester és képviselők megbízatásának törvényességéről,

ac) a képviselő-testület által a polgármester ellen indított fegyelmi, kártérítési eljárásában,

ad) a polgármester e tisztségéről való lemondása eljárása során;

b)közreműködik

ba) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak hatályosulását, kezdeményezheti annak módosítását, kiegészítését,  új szabályzat kidolgozását,

bb)     az önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában;

c) kezdeményezheti önkormányzati rendeletek alkotását, módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését,

d) véleményezi:

da) a helyi szavazókörzetek beosztását,

db) a képviselő-testület hatásköreinek átadására vonatkozó javaslatot,

dc) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi ügyeket,

dd) amit a képviselő-testület véleményezési jogkörébe utal;

e) javaslatot tesz: az önkormányzat költségvetési szerve alapítására, átszervezésére, megszüntetésére irányuló okiratok (alapító, megszüntető) kiadására, módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat alkotására (mind az önkormányzat, mind a társulás fenntartásában lévő költségvetési szervekre vonatkozóan);

f) előkészíti:

fa) a képviselő-testület éves munkatervét,

fb) a képviselő-testület más önkormányzattal, társulással kötendő együttműködési, társulási megállapodásait, feladat átruházására irányuló megállapodásokat;

g) ellenőrzi a polgármester  által, átruházott hatáskörben hozott döntéseit (törvényességi szempontból);

h) nyilvántartja az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs és gyermeke által adott vagyonnyilatkozatot, ennek keretében gondoskodik:

        ha) a képviselők, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtéséről,

        hb) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról,

        hc) a vagyonnyilatkozatok olyan kezeléséről, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

hd)  vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséhez információ és nyomtatvány biztosításáról a képviselő-testület  polgármesteri hivatala által;

i) ellátja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatását, ennek keretében

ia) a képviselő felszólítását (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

ib) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzését és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlését,

j) tájékoztatja a képviselő-testületet annak soron következő ülésén a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről.

(3) A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, különösen a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, annak a nyilvánossága biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozatok eljárása lefolytatásának  rendjét, melyet a 10. függelék tartalmaz.

(4) A bizottság véleményével terjeszthető képviselő-testület elé:

a) az önkormányzat szabályszerű működése körébe tartozó szabályzatai és

b) a képviselő-testület önkormányzati rendelet-tervezetei,

c) az önkormányzat jogállására, működésére vonatkozó előterjesztések.

(5) A bizottság egyetértésével terjeszthető elő:

a) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezete,

b) a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, annak mellékletei és függelékei.

24.  A Pénzügyi Ellenőrző, Foglalkoztatáspolitikai és Településfejlesztési Bizottság feladatai

24. §

(1) A Pénzügyi Ellenőrző, Foglalkoztatáspolitikai és Településfejlesztési Bizottság

a) közreműködik:

aa) önkormányzati intézmény alapításában, átszervezésében, megszüntetésében, az alaptevékenységi körök meghatározásában,     

ab) önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában,

ac) az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében,

ad) közbeszerzési eljárásban,

ae) alapítvány, közalapítvány létrehozásában, beszámolása véleményezésében, közérdekű kötelezettségvállalásban,

af) az információs rendszer kialakításában,

ag) az önkormányzat kötelező feladatai összehangolásában,

ah) gazdaságfejlesztési- és foglalkoztatáspolitikai koncepció kialakításában,

ai) terület-rendezési terv előkészítésében,

aj) az épített- és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok összhangjának megteremtésében,

ak) a megyei környezetvédelmi programok településre adaptálásában, helyi környezetvédelem alakításában,

al) a település idegenforgalmi célkitűzésének meghatározásában,

am) az önkormányzat más önkormányzattal,  társulással   (a bizottság feladatkörével összefüggő) önkormányzati társulás an) együttműködési, társulási megállapodásban foglaltak előkészítésében,

an) a bűnmegelőzési feladatok előkészítésében,

ao)a település esélyegyenlőségi programja összeállításában.

b) Javaslatot tesz:

ba) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal  való gazdálkodásra, hasznosításra, elidegenítésre vonatkozóan,

bb) a likviditási helyzet javítására,

bc) az előirányzat felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatosan, annak módosítására,     

dd) az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területére vonatkozóan rendelet alkotására, módosítására, kiegészítésére, hatályon kívül helyezésére,

be)a falunapok programjára, megszervezésére, költségeinek meghatározására,

bf) díszpolgári cím adományozására,

bg) művészi alkotás közterületen, középületben való elhelyezésére,

bh) a település ifjúsága szabadidejének kulturált körülmények között való eltöltésére,

bi)a községi nyilvános és iskolai könyvtári szolgáltatás  működtetésére, közművelődési tevékenység keretében a Faluházban működő közösségi tér tevékenységének koordinálására,

bj) a nemzeti ünnepekről való megemlékezések rendezésére,

bk) a közművelődési szervezeti egységen belül működő közösségi tér, a könyvtár és a védőnői szolgálat feladatellátására irányuló előterjesztésben foglaltakra,

bl) a polgármester jutalmazására.

c) Ellenőrzi:

ca) az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,

cb) az önkormányzati adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,

cc) a beruházások végrehajtását (dokumentumok szabályszerűségét),

cd) a polgármesteri hivatalnál végrehajtott leltározások, selejtezések valódiságát, szabályszerűségét,

ce) feladatfinanszírozás elszámolását.

d) Figyelemmel kíséri:

da) az önkormányzat társulásai szerződését, a tervezési, fejlesztési programok megvalósítását,

db) a települési fejlesztési tevékenységet, stratégiai terv végrehajtását,

dc) a település lakossága szociális- és egészségügyi ellátása helyzetét (a lakossági elvárásoknak megfelelő meglévő intézményi struktúra átalakítását),

dd) a településen folyó sporttevékenységet, a koncepció és tervek megvalósulását,

de) a nevelési tagintézményben (óvoda) folyó tevékenységet,  javaslataival segíti a feladatok megoldását.

e) Véleményezi:

ea) a pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó előterjesztésben foglalt javaslatot,

eb) az önkormányzat, fejlesztési hitelfelvételi elhatározását,

ec) azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyet a képviselő-testület véleményezési jogkörébe utal,

ed) a település lakossága népesedéspolitikai, foglalkoztatottsági  (munkanélküliség,  munkahely teremtés) mutatóit,

ee) a településen folyó gazdasági tevékenység alakulását (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, erdő- hal- vadgazdálkodás),

ef) az idegenforgalom, üdülés helyzetét, a település adta lehetőségek kihasználását,

eg) a közlekedés, úthálózat (szilárd- földutak, mezőgazdasági utak) állapotát, a padkázás lehetőségét,

eh) pályázat benyújtása saját forrás biztosítása korlátait,

ei) a vízgazdálkodás, vízellátás, szennyvízelvezetés, elhelyezés, csatornázás (nyílt, zárt rendszerű hálózat)  fejlesztését,

ej) energiaellátás  gazdaságossá   tételét  (villany,  gáz,  alternatív,  környezetbarát,   bioenergia hasznosítása témakörben),

ek) a köztisztaság, hulladékgazdálkodás, elhelyezés, ártalmatlanítás pályázati lehetőségeit az illegális hulladék-lerakók felszámolására irányuló törekvését,

el) a közszolgáltatások feladatellátására irányuló előterjesztéseket (óvoda, könyvtár, faluház, védőnői szolgálat, háziorvosi ellátás, fogászati ellátás, egészséges ivóvíz, diák-étkeztetés), a kiegészítő támogatás nyújtása lehetőségét,

em) önkormányzati lakástámogatás iránti  kérelmeket,

en) a tájrendezés, környezet- és természetvédelem helyzetét,

eo) a település bűnmegelőzési lehetőségét,

ep) az önkormányzat közbeszerzéssel összefüggő terveit, szabályzatait, pályázati eljárásban való részvételét,

eq) a település lakossága szolgáltatással való ellátottságát (kereskedelem),

er) belső ellenőrzéssel kapcsolatos jelentéseket,

es) amit a képviselő- testület a bizottság véleményezési jogkörébe utal.

(2) A bizottság véleményével terjeszthetők a képviselő-testület elé:

a) a polgármesteri hivatal alaptevékenysége keretében végzett feladatellátására irányuló előterjesztés,

b) az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatkörök meghatározására, módosítására, megszüntetésére irányuló előterjesztés,

c) az önkormányzat jogállására, működésére vonatkozó előterjesztések,

d) a szociális- és egészségügyi esélyegyenlőségi koncepciók,

e) a szociális, gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendelet-tervezet.

(3) A bizottság egyetértésével terjeszthető elő:

a) az önkormányzat éves költségvetési javaslata, költségvetési önkormányzati rendelet-tervezet,  zárszámadás (ennek keretében a mérleg, a pénzmaradvány felhasználása),

b) az átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet-tervezet,

c) a képviselői tiszteletdíjról szóló önkormányzati rendelet-tervezet,

d) hitelfelvétel szükségességéről szóló előterjesztés,

e) a szolgáltatási, térítési és egyéb árak- díjak megállapítására irányuló előterjesztés és önkormányzati rendelet-tervezet,

f) a település rendezési terve, helyi építési szabályzata jóváhagyására irányuló önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztése,

g) a település területfejlesztési koncepciója,

h) gazdasági (rövid-, közép-, hosszú-távú) program,

i) az önkormányzat éves költségvetését érintő pályázatok benyújtására irányuló előterjesztések,

j) az önkormányzat képviselő-testülete társulási megállapodásai, annak módosítása.

IV. Fejezet

A Polgármester és az Alpolgármester feladat- és hatásköre

25.  A Polgármester feladata

25. §

(1) A polgármester végrehajtja a képviselő-testület által számára átruházott hatáskörbe átadott önkormányzati feladatokat a képviselő-testület erre irányuló rendeleteiben foglaltak maradéktalan betartása és betartatásával. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a polgármesteri tisztség betöltésére vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi és kártérítési felelősségre vonási eljárás lefolytatására a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága képviselői megbízással rendelkező tagjait bízza meg, a jegyző közreműködésével.

(3) A képviselő-testület számozott határozat hozatala nélkül engedélyezi a polgármester számára évi rendes szabadsága kiadását a polgármester által előzetesen írásban beadott szabadság igényének bejelentése alapján. A polgármester számára megállapított és kivett évi szabadságáról a  hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerinti nyilvántartást vezet.

(4) A polgármester minden hónap szerdai napján délelőtt 8 órától délután 15 óráig  előzetes bejelentkezés nélkül  a polgármesteri hivatalban fogadónapot tart.

26.  Az Alpolgármester feladata

26. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatása időtartamára, a polgármester tartós távolléte esetére, a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványok helyettesítés címén való joga gyakorlására 1 fő személyében társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltésére a tagjain kívüli személyt nem választ.

(2) A polgármester e tisztsége gyakorlásának 5 munkanapnál hosszabb idejű betegsége, 2 hét összefüggő szabadság kivétele, vagy egyéb ok miatti akadályoztatása (továbbiakban együtt: tartós távollét) esetén, a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat, a polgármester tartós távolléte ideje alatt, az alpolgármester a polgármester helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolja.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester helyettesítési jogköre gyakorlása ideje alatt az adott hónap második szerdai napján délelőtt 8 órától délután 15 óráig a polgármesteri hivatalban, előzetes bejelentkezés nélkül fogadónapot tart.

27. A jegyző hivatalvezetői feladata

27. §

(1) A jegyző a hivatalvezetői teendőit, a munkáltatói jogainak gyakorlása rendjét, az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatait a képviselő-testület által kiadott polgármesteri hivatal alapító okiratában, e rendelet 28. §-ában és a képviselő-testület által határozatával jóváhagyott polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltak betartásával és betartatásával köteles ellátni.

(2) A jegyző köteles:

a) a képviselő-testület és bizottságai feladat- és hatáskörébe tartozó döntésre való előkészítése során a (jogsértések megelőzése érdekében) tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok közérthető ismertetésére,

b) a képviselő-testület általi jogsértő döntés meghozatalakor a jogsértésről való tájékoztatás, annak az ülés jegyzőkönyvébe való foglaltatása,

c) a képviselő-testület jogsértő döntése következtében előálló helyzetből adódó károk enyhítésére vonatkozó jogszerű közreműködésre,

d) a képviselő-testület jogsértő döntése nyomán előállt helyzet megoldása érdekében a törvényességi felügyeleti szervvel való együttműködésre,

e) a képviselő-testület által a jegyzőre e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint átruházott önkormányzati feladatok magas szakmai színvonalon való ellátására.

(3) A jegyző tartós akadályoztatása idejére (a munkáltatói jog gyakorlása kivételével) a jegyzői feladatok ellátásáról a jegyzői irodavezető gondoskodik a hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

V. Fejezet

A képviselő-testület hivatala működése

28. A hivatal szervezeti felépítése, feladatai

28. §

(1) A képviselő-testület egységes, önálló hivatalt működtet, Csanyteleki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel a képviselő-testület által kiadott alapító okiratban rögzített feladatok végrehajtására. A polgármesteri hivatal a képviselő-testület határozatával jóváhagyott, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata és annak mellékleteiben és függelékeiben részletezetteknek megfelelve látja el feladatait.

(2) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését:

a) irodákba szervezett egység köztisztviselők foglalkoztatásával

aa) Jegyzői iroda,                                      4 fővel,

ab) Adó- és Pénzügyi Iroda,                       6 fővel,

ac)Szociális Iroda                                     1 fővel,

b) közművelődési szervezeti egység közalkalmazottak foglalkoztatásával:

ba) községi nyilvános és iskolai könyvtár    1 fővel,

bb) közösségi színtér                                1 fővel,

c) védőnői szolgálat szervezeti egysége közalkalmazottak foglalkoztatásával:

védőnői, csecsemői tanácsadás                 1 fővel,

d) irodaszervezetbe nem tartozó munkaviszonyban állók foglalkoztatásával:

da) gondnok 1 fővel,

db) hivatalsegéd, takarító                            1 fővel,

dc) hivatali kézbesítő                                  1 fővel,

dd) segédmunkás                                       3 fővel

melynek szervezeti felépítési ábráját a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 1. melléklet 1/a) függeléke tartalmazza.

(3) A jegyző köteles a képviselő-testület határozatával jóváhagyott, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 3. melléklete 1. függelékeként kiadott, a községi nyilvános és iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatában írtak szerint eljárva, a közfeladatot ellátó hivatal közművelődési szervezeti egységeként, a könyvtár önálló szakmaisága megtartása mellett, szakfeladatként való finanszírozásával, a képviselő-testület által jegyzőre átruházott hatáskörében eljárva szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés kötésére és az önkormányzat kötelező feladatának  a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon való ellátására.

(4) A képviselő-testület kötelezi a polgármesteri hivatalt vezető jegyzőt arra, hogy az önkormányzat kötelező közművelődési feladataként számon-tartott közösségi színtér működtetését a képviselő-testület  határozatával jóváhagyott, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 3. melléklete 2. függelékében írtak szerint, szakfeladatként láttassa el.

(5) A képviselő-testület kötelezi a polgármesteri hivatalt vezető jegyzőt arra, hogy az egészségügyi alapellátás keretébe tartozó közszolgáltatási feladatot, a  határozatával jóváhagyott, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 3. melléklete 3. függelékeként kiadott védőnői szolgálat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint, a szolgálat önálló szakmaisága megtartása mellett, szakfeladatként való finanszírozással láttassa el.

(6) A képviselő-testület kötelezi a polgármesteri hivatalt vezető jegyzőt arra, hogy  az önkormányzat közfeladatai közé tartozó diákétkeztetés feladatát, a képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladatként eljárva  a diákétkeztetés lebonyolítására szerződést kössön és a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 2. mellékletében (Pénzügyi Ügyrend és csatolt Szabályzataiban) foglaltak szerint.

(7) A képviselő-testület a szerveként általa alapított polgármesteri hivatal működéséhez az önkormányzat éves költségvetésében elkülönített keretben biztosít pénzügyi fedezetet az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletében előírt szabadkapacitás kihasználása címén engedélyezett alaptevékenység végzésének költségeire. Ezen tevékenység végzésére irányuló, költségkalkuláció alapján megállapított díjtételek összegét a képviselő-testület évente határozatban szabja meg. Ezen tevékenységek végzésének eljárása rendjét a képviselő-testület határozatával jóváhagyott, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 2. melléklete, a Pénzügyi Ügyrend tartalmazza.

(8) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal alaptevékenysége ellátásának módját az alábbiakban határozza meg: 

a) a polgármesteri hivatal iratkezelése a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata 1. mellékletének 7. függelékében foglaltak szerint történik, amely az „Iratkezelési szabályzatot” foglalja magában. Az iratok iktatása 1999. május 1. napjától elektronikus rendszerű, 2009. január 1. napjától a WIKT 8.0. program alkalmazásával történik;

b) önkormányzati adóhatóságként eljárva a Csongrád és Heves megyei TÁH által kifejlesztett ÖNKADÓ szoftver alkalmazható;

c) illetményszámfejtésnél  a KIR (2014. december 31.-ig) és a KIRA (2015. január 1.-től) program működtethető;

d) az eKÖZIG Regionális Informatikai Szolgáltató Központ Zrt. által kifejlesztett önkormányzati alapnyilvántartásokat támogató helyi nyilvántartó rendszer alkalmazható,

e) pénzügyi, gazdálkodási ügyekben az EPER Szakértői Integrált Pénzügyi Számviteli Rendszer alkalmazandó;

f) anyakönyvi ügyekben, lakcím-nyilvántartási ügyekben, választás (helyi, országgyűlési, EP) népszavazás lebonyolítása során az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszert (ASZA) kell alkalmazni;  

g) az önkormányzati vagyon nyilvántartására a KATA program áll rendelkezésre;

h) a szociális segélyezés nyilvántartása a WIN-MANKÓ Szociális Segélyezés Komplex Szakmai Rendszere programja és a PTR Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Rendszere alapján történik;

i) a helyi népesség-nyilvántartással összefüggő feladatok a Helyi Vizuál Regiszter rendszerben végezhetőek;

j) a testületi és bizottsági üléseken készült jegyzőkönyvek, a képviselő-testületi és bizottsági határozatok, önkormányzati rendeletek nyilvántartására és azok továbbítására szolgál a Nemzeti Jogszabálytár;

k) a Takar- Net ingatlan-nyilvántartáshoz való internetes hozzáférését biztosítja az ügyek gyorsabb intézéséhez;

l) a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők nyilvántartása;

m) OEP munkáltatói jelentést készítő program, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak jelentésére alkalmazható.

VI. Fejezet

Lakossággal való kapcsolattartás, lakossági fórumok

29. A közmeghallgatás

29. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatást tart:

a) adott évi költségvetési rendelet-tervezetről,

b) településen új helyi adó bevezetése előtt,

c) a településen pályázati úton megvalósítandó, 80 millió Ft-ot meghaladó beruházás szükségességéről,

d) amennyiben azt 300 állampolgár a polgármesternél kezdeményezi,

e) településfejlesztési, rendezési tervben és a helyi építési szabályzatban foglaltak jóváhagyása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét, napirendjét és a napirend előadója megnevezését, tisztségét, a meghívót kiadó polgármester nevét, aláírását és a keltezést tartalmazó meghívót a közmeghallgatás előtt 15 nappal a helyben szokásos módon: a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján való megjelenítéssel, a helyi lapban való közléssel, a településen lévő hirdetőkön plakátok formájában kell közzé tenni.

(3) A közmeghallgatás célja a képviselő-testület ülése keretében, a lakosság közügyek gyakorlásába való bevonása.  A közmeghallgatás lebonyolítására a képviselő-testület ülésére irányadó eljárási szabályok alkalmazása érvényesítendő.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a megjelent, a távolmaradását bejelentő és távolmaradását be nem jelentő képviselő nevét,

b) a közmeghallgatásra kiadott meghívásra megjelent állampolgárok számát,

c) a közmeghallgatás napirendi pontját, előadója megnevezését és tisztségét,

d) a közmeghallgatáson elhangzottak tömör lényegét,  

e) a képviselő-testület által hozott döntést (önkormányzati rendelet alkotását, határozat hozatalát).

(5) A közmeghallgatás jegyzőkönyve 3 példányban készül megegyező módon a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvi példányaival, melynek mellékletei:

a) a közmeghallgatásra szóló meghívó, jelenléti ív,

b) a közmeghallgatás napirendi pontjaként felvett, a képviselő-testület üléseire benyújtandó napirend  tartalmi és formai elemeinek megfelelő előterjesztés.

30. A Falugyűlés

30. §

1. A képviselő-testület a helyi állampolgárokkal való kapcsolattartásából kiemelkedik a falugyűlés, mint tanácskozó fórum, amelyen a település lakossága véleményt nyilváníthat a képviselő-testület eddig meghozott döntéseiről, a jövőbeli tervezett intézkedéseiről, a napi problémákról, melynek megoldását várják. A falugyűlésen megfogalmazott lakossági igényeket a képviselő-testület programjaiba, különböző terveibe, az önkormányzat költségvetése adta lehetőségek keretein belül, a pénzügyi terveibe beépíti.
2. A falugyűlést a képviselő-testület nevében a polgármester hívja össze és a képviselő-testület ülésére meghatározott eljárási rendben vezeti, melyről a közmeghallgatás szabályainál írtak szerint jegyzőkönyv felvételére kerül sor.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

31. §

(1) E rendelet  2014. december 01. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet

1. melléklete A képviselő-testület által a Polgármesterre, a Jegyzőre és a  Társulására átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök felsorolását,

1. függeléke Az önkormányzat szervezeti felépítését,

2. függeléke Az önkormányzat közigazgatási területének leírását, ábrázolását,

3. függeléke Csanytelek község önkormányzata képviselő-testülete tagjai névsorát,

4. függeléke Csanytelek község önkormányzata bizottságok tagjai névsorát,

5. függeléke Csanytelek Község Önkormányzata rövid- közép- és hosszú-távú fejlesztési programját

6. függeléke Csanytelek Község Önkormányzata képviselő-testülete 2015. évi munkatervét,

7. függeléke Alsó-Tisza Menti Önkormányzati Társulása Társulási Megállapodását,

8/a) függeléke Dél- Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodását,

8/b) függeléke Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Társulás Társulási Megállapodását,

8/c) függeléke Csongrád és Csanytelek Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Megállapodását,

8/d) függeléke Hét Vezér Turisztikai Egyesület Együttműködési Megállapodását,

8/e) függeléke A Csanyteleki Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Csanytelek Község Önkormányzata között létrejött Együttműködési Megállapodást,

9. függeléke Az önkormányzat képviselő-testülete által kötött közszolgáltatási, ellátási szerződések jegyzékét,

10. függeléke Az  Önkormányzati  képviselő  és  a  vele  közös  háztartásban élő házastársa, vagy élettársa és gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartási szabályait,

11. függeléke 1991.  évtől  folyamatos  önkormányzati  rendeletek  és  a  hatályos  önkormányzati rendeletek jegyzékét,

12. függeléke Díszpolgári cím adományozásának nyilvántartását,

13. függeléke Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát

tartalmazza.

(3) Hatályát  veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról  szóló  29/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.

Záradék:                                                                  

Az önkormányzati rendelet kihirdetése időpontja: 2014. november 28.                          

Kató Pálné jegyző