Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (IX.1.) önkormányzati rendelete

Sajóörös Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 01. 01

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015 (IX.1.) önkormányzati rendelete

Sajóörös Helyi Építési Szabályzatáról

2018.01.01.

Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed Sajóörös község közigazgatási területére.

(2) Sajóörös közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás és a szabályozási terv szerint szabad.

2. §

A rendelet alkalmazása

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve erre építésügyi hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, e rendelet, valamint melléklete a vonatkozó településrendezési eszközök együttes alkalmazásával lehet.

(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételét és módját meghatározó településrendezési eszközök:

SZ-1 Szabályozási terv – Belterület M=1:2000

SZ-2 Szabályozási terv – Külterület M=1:8000

3. §

A szabályozási terv határelemei

a) a közigazgatási határ,

b) a meglévő, a megszűnő és a tervezett belterületi határ, valamint

c) a meglévő és a tervezett beépítésre szánt területek határa.

4. §

A szabályozási elemek típusai

(1) Kötelező szabályozási elemek:

a) szabályozási vonalak,

b) építési övezetek, övezetek területi határai és az azokhoz tartozó előírás,

c) közlekedési célú közterületek, azon belül a településszerkezeti jelentőségű területek (gyűjtőút és magasabb kategóriák, vasutak) megkülönböztetésével, a közlekedés jellegének minősítésével (közút, vegyes használatú út, gyalogút),

d) nem közlekedési célú közterületek, ezen belül a településszerkezeti jelentőségű közterületek, közparkok és erdők területeinek megkülönböztetésével a köztértől (kisebb jelentőségű közterületi zöldfelület),

e) egyéb, építési övezeten, övezeten belüli, valamint közterületen ábrázolt, nem tájékoztató jellegű rajzi elem a tervezett telekhatár és a magánút kivételével.

f) az építési vonal,

g) az építési hely,

h) a telkenként betartandó beépítési mutatók,

i) a szerkezeti jelentőségű zöldfelület határa,

j) a kártalanítási igény kizárásával beépíthető útsáv,

(2) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető kötelező elemei:

a) a feltétel teljesítéséhez kötött korlátozással terhelt ingatlan,

b) az elővásárlási joggal terhelt ingatlan,

c) a helyi közút céljára történő lejegyzéssel terhelt ingatlan,

d) a beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlan.

(3) A kötelező elemek csak Sajóörös Helyi Építési Szabályzata és a Szabályozási Terv (a továbbiakban: HÉSZ) módosításával változtathatók.

(4) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint a szerkezeti szintű egyéb elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a HÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges.

(5) Irányadó szabályozási elemek:

a) az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok,

b) javasolt telekhatár.

(6) A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár a területfelhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályozás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

5. §

Jogszabályok által meghatározott elemek

(1) A szabályozási terv jogszabályok által meghatározott elemei:

a) a védőterület, a védőhatár, a védősáv határa,

b) a nyomvonalas infrastruktúra elemek kezelői hozzájárulásának határa,

c) a régészeti lelőhely,

d) az országos ökológiai hálózat területe (ökológiai folyosó),

e) a hidrogeológiai védőterületek, védőidomok,

f) a nagyvízi meder határa, valamint

(2) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

II. Fejezet

6. §

Közterület alakítására vonatkozó előírások

(1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet készíttethet.

(2) A közterület alakítási tervet az önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.

7. §

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

(1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban – az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben, véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(2) A polgármester előző bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

(4) A helyi építészei-műszaki tervtanács feladata

a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,

b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint

c) a helyi építészeti étékek és örökség védelme.

8. §

Az élővilág és a táj védelme

(1) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat "zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

(2) A zöldterületek (ZK) rekonstrukciója csak kertészeti kiviteli terv alapján végezhető.

(3) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

9. §

A föld védelme

(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.

(5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(7) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(9) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(10) A csapadékvíz-elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.

(11) A vállalkozási területen keletkező szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(12) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

10. §

A vizek védelme

(1) A vizek védelme a környezetvédelmi törvény vonatkozó előírásaival összhangban kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok mennyiségére és minőségére, valamint a felszíni vizek medrére és víztartó képződményeire.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

11. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenység végezhető, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a mindenkori hatályos rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

(2) A jelenleg hatályos jogszabály értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

(3) A jelenleg hatályos jogszabály alapján hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltak nem megfelelő berendezésben törtnő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

(4) Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles.

12. §

A területek zaj- és rezgésvédelme

Zajforrások helyének kijelölésekor, fajforrások és védendő létesítmények egymáshoz képest történő elhelyezésekor, illetve csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésekor a mindenkor hatályos rendelet előírásait kell figyelembe venni.

13. §

Kommunális hulladék elhelyezése

(1) Tilos a hulladék illegális lerakása égetése, továbbá a veszélyes hulladékot a települési hulladékok vagy egyéb nem veszélyes hulladékok közé juttatni.

(2) Az érintett ingatlanok területén végzett tevékenységek során képződő hulladékokat – melyek körét a mindenkor hatályos rendelet határozza meg – elkülönítve, a környezet szennyezését kizáró módon, aze célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(3) A keletkezett veszélyes hulladékokról (gyűjtés, előkezelés, szállítás, kereskedelem, közvetítés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás szabályainak betartásával) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló a mindenkor hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(4) A hulladékok átadása esetén meg kell győződni az átvevő átvételre vonatkozó jogosultságáról.

(5) A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a mindenkor hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtőedényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

14. §

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

A szabályozási terven jelölt ártéri területekre

(1) A Sajó partján a vízoldali és a mentett oldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést szabad folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.

(2) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül agyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos.

(3) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak az illetékes szakhatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(4) Árvíz- és belvíz veszélyeztetett területen építményt elhelyezni csak az árvíz-, illetve belvízvédekezéssel az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.

15. §

Elővásárlási jog

(1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében.

(2) Az elővásárlással érintett területek megnevezését a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

16. §

Kisajátítás

(1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára:

a) terület- és településrendezés,

b) közlekedési infrastruktúra fejlesztése miatt vasúti felüljáró építése, fejlesztése érdekében, amennyiben arra - országos közút építése, érdekében közlekedésbiztonsági, szempontok alapján kerül sor,

c) örökségvédelem miatt a védetté nyilvánított régészeti lelőhely ,védőövezetének kialakítása, megközelítése másként nem lehetséges.

(2) A közút céljára lejegyzéssel érintett ingatlanok megnevezését a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

17. §

Közművek előírásai

A közművesítettség mértéke

(1) A közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell megállapítani. Sajóörös közigazgatási területén belül a közművesítettség különböző szintjei élnek együtt. A teljes közművesítettségtől a hiányos közművesítésig. A szerkezeti és a szabályozási tervek megkülönböztetik a különböző közművesítettségi elvárással rendelkező területfelhasználási egységeket.

(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet

a) teljesen közművesített, ha

aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),

ab) az ivóvíz,

ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint

ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

b) részlegesen közművesített, ha

ba) a villamos energia,

bb) az ivóvíz,

bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban

történik;

c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;

d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.

18. §

Építés általános szabályai

(1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések leírását a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegységek övezeti lehatárolását, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(3) A területegységen belül közhasználatra kijelölt területet úgy kell kialakítani, hogy az kerekesszékkel, gyermekkocsival is megközelíthető legyen.

(4) Az élővízfolyással érintett új telekosztás és beépítés előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

(5) A zöldterületeken (ZK) 10 m²-nél nagyobb térburkolás csak építési engedéllyel végezhető.

19. §

A területegységek építési használatának különleges szabályai

(1) A területfelhasználás módját és a beépítési feltételeket a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a teljes közművesítettség. A falusias lakóterületek és az egyéb külterületen lévő lakóterületek – a szennyvízhálózat kiépítéséig – külön jogszabályban meghatározott módon részleges közművesítettség mellett is beépíthetők.

(3) ¹

(4) A település területén:

(5) A településen a gyűjtő és magasabb rendű utak mellett a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el.

(6) A területfelhasználáshoz, építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű várakozókat elsősorban a területfelhasználáshoz, építményhez tartozó építési telken belül kell biztosítani.

(7) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belüli kialakítása nem biztosítható, úgy az építési hatóság a területfelhasználást, építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, épülettől lakásfunkció esetén legfeljebb 200 m-es, nem lakáscélú funkció esetén legfeljebb 500 m-es távolságon belül a szükséges várakozó helyszám más építési telken belüli kiépítését – az arra az ingatlanra a rendezési tervben szabályozott maximális beépítés és funkció szerint előírt parkolási szükséglet csökkentése nélkül – egyidejűleg megoldja. Az építéshatósági engedély megadására vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a funkcióhoz kapcsolódó várakozóhelyek hol kerülnek kialakításra, s mi azoknak a tervezett üzemeltetési rendszere.

(8) A b) és c) pontokban foglaltak szerint megvalósíthatatlan, vagy csak részben valósítható meg, az építési hatóság a tervezett területfelhasználást, építést csak akkor engedélyezheti, ha az építtető a hiányzó számú gépjármű elhelyezési lehetőség biztosításával a települést bízza meg oly módon, hogy a parkoló alapba a hiányzó számú várakozóhelyek arányában befizet, a vonatkozó önkormányzati szabályozás szerint.

(9) A gépjármű várakozó igény megállapítása az érvényes országos előírások szerint történik.

20. §²

Építményekre vonatkozó szabályok

21. §

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

Sajóörös katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján II-es osztályba került. Az elégséges védelmi szint követelményei az alábbiak:

a) Riasztás – A lakosság riasztása; veszélyhelyzet tájékoztatás feltételeinek biztosítása.

b) Lakosságvédelmi módszer – kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás).

c) Felkészítés – 3 évente aktív tájékoztatás; passzív tájékoztatás; felkészítés (riasztás, magatartási szabályok).

d) Védekezés – összevont mentőszervezetek terve; polgárvédelmi szakegység megalakítása, karitatív, önkéntes és humanitárius szervezetek tervezete.

e) Induló katasztrófavédelmi készlet – Teljes induló készlet megléte.

III. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

22. §

Az építési övezetek közös előírásai

(1) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezeti előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a) Ha a telek jelenlegi beépítettségének valamely paramétere nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a határértéket túllépő paraméter nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az épület magasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Új épület vagy épületrész (toldalék) csak az építési övezeti előírásoknak megfelelően építhető. Ha az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken álló épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. A telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület(ek) csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és csak az övezeti előírások szerinti építési helyen belül bővíthető(k).

d) Ha a telek jelenlegi épületeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények épület magassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó épület/homlokzat magassági előírásokat kell érvényesíteni.

(2) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén a gépjármű-elhelyezési igényre az építési engedélyezési eljárás során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

23. §

Építési övezetek általános előírásai

(1) A lakótelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, és szintterületük a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított érték legfeljebb kétszerese lehet, de nem haladhatja meg a 80 %-ot.

(2) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állapotmegóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.

(3) A települési értékvédelem területein telkenként csak egy gépjármű közlekedésre alkalmas bejárat nyitható.

(4) Önálló melléképület épület magassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakóépületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú jellegű beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.

(6) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 2/3 hosszán a telekirányban visszaléphet.

(7) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét az Országos Településrendezési és Építési Követelmények⁴ magyarázatában foglalt arányban és a földtakarás vastagságának függvényében a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni.

(8) Újonnan az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb telek nem alakítható, kivéve azon telekrendezéseket, ahol az övezeti előírásnál kisebb telek esetén olyan telekalakítás történik, mely az övezeti előírás szerinti telekméret elérésének irányában hat. Ez esetben a telekrendezés akkor is engedélyezhető, ha a teleméret - az övezeti előírások felé történő elmozdulás ellenére - nem éri el az előírt minimális telekméretet.

(9) 1,0 m-t meghaladó terepmunkával járó beavatkozás engedélyköteles.

(10) A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

24. §

Lakóterületek

Falusias lakóterület (Lf)

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és

d) sport.

25. §

Vegyes területek

(1) Településközpont vegyes terület (Vt)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen az érvényes jogszabályok szerinti létesítmények, épületek helyezhetők el: igazgatási, iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és

d) sport.

(2) Intézményterület vegyes terület (Vi)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban igazgatási, kereskedelmi, turisztikai szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen az érvényes jogszabályok szerinti létesítmények, épületek helyezhetők el: iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti és

d) sport.

26. §

Gazdasági területek

(1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezet (Gksz)

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(2) Ipari, gazdasági építési övezet (Gip)

a) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

b) Az ipari terület lehet:

ba) környezetre jelentős hatást gyakorló terület, (Sajóörös területén nem engedélyezhető),

bb) egyéb terület.

c) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

d) Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

Különleges területek

27. §³ (1) Különleges építési övezet

a) K-Mü Mezőgazdasági üzemi

b) K-Ta Tanya: lakó, mezőgazdasági üzemi épület

c) K-Sp Sport: szabadidőközpont-, sportterület

d) K-Sz Szabadidő: szabadidőközpont-, sportterület

e) K-Km Közmű: Gázvezeték szakaszállomás

f) K-Me Megújuló energia: Napelemtelep

(2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés és legnagyobb épületmagasság meghatározásával.

Beépítésre nem szánt területek általános előírása

28. §⁴ Belterületen a 014. Hrsz. temető szabadon állóan építhető be maximum 10 %-os beépítéssel, maximum 4,50 méter épületmagassággal. Elhelyezhető építmények: kripta, urnafal, feszület, ravatalozó.

29. §

Közlekedési rendeltetésű területek

(1) Közúti közlekedési övezet: Kö-1 Országos főút, Kö-2 Országos mellékút, Kö-3 Helyi gyűjtőút, Kö-4 Lakóutca, Kö-5 Gyalogút, földút, Kö-6 Kerékpár út.

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

ba) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá,

bb) a közlekedést kiszolgáló: közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2 %-át, az újonnan elhelyezendő épületek magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve a töltőállomások, a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar max 5 % beépítettség, (K-KÖ) ahol a beépítettség max. 5 %, az épületmagasság max. 6,0 m lehet.

(2) Kötöttpályás közlekedési övezet: Kö-k Vasút

a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

30. §

Közkert övezet (ZK)

(1) Közkertek, közhasználatú zöldterületek céljára kijelölt terület. A terület min. 70 %-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

(2) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közkertek akadálymentes megközelítését a vonatkozó előírások szerint biztosítani kell.

(4) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, szabadtéri színpad és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható ki.

(5) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át.

(6) A területen – védett közkert kivételével – terepszint alatti épületek (pl. nyilvános WC, parkoló, kerti bútortároló) elhelyezhetők – kertészeti szakvélemény alapján – a közkert terület legfeljebb 10 %-án, ha ez 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár. A terepszint alatti építmény felett legalább 50 cm vtg. földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára.

(7) Új közkert, illetve közkert-felújítás, valamint közkerten belül 100 m²-nél nagyobb térburkolat létesítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.

(8) Közkertben és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat- egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.

31. §

Mezőgazdasági és erdőövezetek közös előírásai

Valamennyi mezőgazdasági és erdőövezetben a meglévő lakó (tanya-) épületek, ill. idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek – az esetben is, ha a telek nagysága, beépíthetősége ezt egyébként nem tenné lehetővé – átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók.

32. §

Erdőterületek

(1) Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev).

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet-, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) Területén csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, oktatást, kutatást szolgáló létesítmények stb.) a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.

c) A területen épületet elhelyezni nem lehet, meglévő nem bővíthető.

d) Védelmi erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.

e) A védelmi erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg), és közjóléti rendeltetésű erdőövezet (Ek).

a) Az övezetbe az előző övezetekbe nem sorolható erdők tartoznak, megkülönböztetve őket használatuk szerint.

b) Gazdasági erdőnél legfeljebb 0,5 %-os, közjóléti erdőnél legfeljebb 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) Az újonnan elhelyezendő épületek magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(3) A védelmi (védett és védő), valamint a közjóléti rendeltetésű erdőterületek folyamatos karbantartására (a védett erdők őshonos állományának felújítására) az önkormányzat, a tulajdonosok, az erdészeti szervek, illetve a természetvédelmi hatóság részvételével közös programot kell készíteni, és azt az erdőtervekben érvényesíteni.

33. §

Mezőgazdasági területek közös előírásai

(1) A mezőgazdasági területek a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) ⁵

(3) A mezőgazdasági területeken a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(4) A mezőgazdasági területek védősávjával összefüggésben beültetési kötelezettséggel érintett területek megnevezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

34. §

Mezőgazdasági kertes terület (Mk)

(1) A területbe a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

(2) A területen az érvényben lévő jogszabályban foglaltak szerinti létesítmények, épületek helyezhetők el.

(3) A beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75 %-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(4) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.

(5) Az építmény-elhelyezés feltételei a telkeken:

Új lakóépülettel (és hozzá tartozó gazdasági épülettel) beépíthető telek:

a) Telekszélesség az építési helyen: min 14,0 m.

b) Telekterület:

ba) Szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min. 1 ha (10 000 m²);

bb) Egyéb művelési ágú telkeken lakóépület nem létesíthető.

c) Beépítettség: max. 3 %, de a lakóépület alapterülete maximum 200 m²-es lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

d) épületmagasság: max. 4,5 m

(6) Gazdasági épülettel beépíthető telek:

a) Telekszélesség az építési helyen: min. 10,0 m.

b) Telekterület:

ba) kert, szőlő, gyümölcs művelési ág esetén: min. 720 m²;

bb) a 720 m²-t el nem érő nagyságú, továbbá a fenti művelési ágakba nem tartozó telkeken (szántó, gyep, erdő) építmény (a nyomvonal jellegű építményeket és műtárgyaikat, valamint a köztárgyakat kivéve) nem építhető.

c) Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

d) Beépítettség: max. 3 % épület (+ földdel borított pince). Épületmagasság: max. 3,5 m.

e) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

35. §

Mezőgazdasági általános övezet (Má)

(1) Az övezetbe a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezeten a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek illetve földdel borított pince helyezhető el.

(3) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75 %-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(4) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, tóparttól min. 100 m távolságra kell lennie.

(5) Az építmény-elhelyezés feltételei a telkeken:

a) Beépíthető telek területe szántó, művelési ág esetén:

aa) lakóépület: min. 20 ha (200 000 m²);

ab) gazdasági épület: min. 5 ha (50 000 m²).

b) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén:

ba) lakóépület: min. 3 ha (30 000 m²);

bb) gazdasági épület: min. 2 ha (20 000 m²).

c) Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összalapterülete telkenként max. 1200 m², ezen belül a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

d) Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

da) nem lehet nagyobb, mint 6000 m², illetve a telek 50 %-a;

db) utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a – legfeljebb 3 %-os – beépítettség előírásának nem felel meg. .

e) épületmagasság: max. 5,5 m.

f) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (a vonatkozó rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, ha az nem jár együtt szabadtéri trágyalégyüjtő létesítésével, és nem veszélyezteti a talaj és a vizek minőségét.

36. §

Korlátozott használatú mezőgazdasági általános övezet

(Má Szabályozási tervlapon külön megjelölve)

Az ökológiai hálózat övezetében lévő szántó, rét, legelő területek a csak védettségnek megfelelő technológiával művelhetőek.

37. §

Vízgazdálkodási övezet (V1, V2, V3, V4)

(1) Az övezet területébe

a) V1 a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások) medre és parti sávja,

b) V2 állóvizek medre és parti sávja,

ba) nem folyóvizekben keletkezett nyilvántartásba még nem vett szigetek,

bb) a folyóvizekben keletkezett nyilvántartásba még nem vett szigetek,

bc) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

bd) a vízbeszerzési területek,

be) a hullámterek,

bf) a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak.

c) V3 gátak, vízmű területek

d) V4 vízmű

(2) Az övezetben építményt elhelyezni csak a vonatkozó országos előírások rendelkezései szerint szabad.

(3) Nyílt vízfelületeken – a vízügyi hatóság hozzájárulása mellett – a parti funkciókhoz kötődő ideiglenes jellegű mobil építmények elhelyezhetők a vízminőség veszélyeztetésének kizárása mellett.

(4) Az árvízvédelmi töltéseken és a koronavonaltól mért 10,0 m-es sávban épület, építmény (közmű) nem helyezhető, fás növényzet nem ültethető, a talaj mindennemű megbontása tilos.

(5) Vízbázis területen a funkciónak megfelelő épület, építmény helyezhető el. Az épület által elfoglalt terület a vízmű telekterület 5 %-át, és az új épület magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg, hacsak azt az alkalmazott technológia nem követeli meg (pl. szivattyúház).

38. §

Különleges beépítésre nem szánt övezetek előírásai

(1) Különleges rekreációs övezet (Kb-R)

a) Felhagyott bányató

(2) Különleges temető építési övezet (Kb-T)

IV. Fejezet

Záró Rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet – és a csatolt 1 – 5. mellékletei, az 1. függelék, valamint a hozzá tartozó kül- és belterületi szabályozási tervek – 2015. október 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket valamint a beépítetlen belterületeket, a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban, a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(3)⁶

1. melléklet⁷

Területfelhasználás módja

A-Övezetek

Lásd: Szerkezeti és szabályozási tervlapok

Beépítésre szánt területek:

Lakóterületek:

Lf falusias lakó terület

Vegyes területek:

Vt településközpont

Vi Intézményterület

Gazdasági területek:

Gksz Kereskedelmi szolgáltató terület

Gip Ipari terület

Különleges területek:

K-Mü Mezőgazdasági üzemi

K-Ta Tanya

K-Sp Sport

K-Sz Szabadidő

K-Km Közmű

K-Me Megújuló energia

Beépítésre nem szánt területek:

Zöldterületek:

Zk Közkert

Erdőterületek:

Eg Gazdasági erdő

Ek Közjóléti erdő

Ev Védelmi erdő

Mezőgazdasági területek:

Má Általános (szántó/rét, legelő)

Mk Kertes

Közlekedési területek:

Kö-1 Országos főút

Kö-2 Országos mellékút

Kö-3 Helyi gyűjtőút

Kö-4 Lakóutca

Kö-5 Gyalogút, földút

Kö-6 Kerékpárút

Kö-k Vasút

Vízgazdálkodási területek:

V1 Folyóvíz medre és parti sávja

V2 Állóvíz medre és parti sávja

V3 Vízgazdálkodási műtárgy: gát, árok stb.

V4 Vízmű

Különleges területek:

Kb-T Temető – a kegyeleti építmény max. 10 % beépítés

Kb-R Rekreációs terület

B- beépítési mód:

O = oldalhatáron álló

Sz = szabadon álló

Z = zártsorú beépítés

K = kialakult

Ik = ikres beépítés

C - maximális beépítési %

D - maximális épület/homlokzat magasság

E - minimális telekméret

2. melléklet

Kötelező szabályozási elemek

- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal),

- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,

- a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett épület illetve építménymagasság felső határa,

- a minimális telekméret,

- kötelező beépítési mód,

- kötelező építési vonalak,

- építési hely határa és területe.

Irányadó szabályozási elemek:

- Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

- A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

A szabályozási elemek csak a településrendezési tervek módosítása során változtathatók meg.

A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár a területfelhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályozás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

Egyéb sajátos jogintézmények

3. melléklet

Beültetési kötelezettséggel érintett területek

A beültetési kötelezettséggel érintett területek a:

- 019/46,

- 025,

- 038/47

helyrajzi számú külterületi ingatlanok.

4. melléklet

(A melléklet szövegét a(z) elovasarlasi_joggal_erintett_ingatlanok.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

5. melléklet

(A melléklet szövegét a(z) kozut_celjara_torteno_lejegyzessel_erintett_ingatlanok.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

1. függelék

a 10/2015. (IX. 1.) önkormányzati rendelethez

Tartalomjegyzék:

1.Örökségvédelem

1.1. Régészeti területek

1.2. Helyi művi értékvédelem

2. Helyi jelentőségű védett értékek

3. Táj- és természetvédelem

3.1. Országos és térségi táj- és természetvédelem

3.1.1. Országos jelentőségű természetvédelmi terület

3.2. Helyi táj- és természetvédelem:

3.2.1.Helyi jelentőségű természetvédelmi érték

4. Környezetvédelem

4.1. Nagyvízi meder

1.⁸ ÖRÖKSÉGVÉDELEM

2. Helyi jelentőségű védett értékek

- emlékmű, szobor, feszület

szobor (templomkertben)1

hősi emlékmű202

3. Táj- és természetvédelem

3.1. Országos és térségi táj- és természetvédelem

Ökológiai folyosó

Tájképvédelmi terület

3.2. Helyi táj- és természetvédelem:

3.2.1. Helyi jelentőségű természetvédelmi érték: törökmogyoró fa (Bajcsy-Zsilinszky u.)

4. Környezetvédelem

4.1. Nagyvízi meder:

Ábrázolva az M = 1:2 000 belterületi szabályozási tervlapokon, a M = 1: 8000 külterületi szabályozási tervlapokon. valamint a M = 1: 8000 Védelmi és korlátozó elemek tervlapokon.

6. melléklet

szabályozási terv

(A melléklet szövegét a(z) sz-1_mszabalyozasitervbelt.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) sz_2 szabalyozasi terv kulterulet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

7. melléklet

szerkezeti terv

(A melléklet szövegét a(z) t-1_mszerkezetiterv-belter.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) t_2 szerkezeti terv _ kulterulet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) t_3 tajrend javaslat.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) t_4 zoldfelulet fejlesztese.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) t_5 kozlekedesi javaslat.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) t_6 kozmuvestiesi javaslat.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)