1. § (1) Jelen rendelet hatálya Százhalombatta város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Százhalombatta város Helyi Építési Szabályzatát az alábbi mellékletekkel kell alkalmazni:

2. § (1) Az SZT kötelező, javasolt, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató elemeket tartalmaz.

3. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

4. § (1) Jelen rendelet alkalmazása során a település városképileg kiemelt területei az országos védettségű természetvédelmi területek (NATURA 2000, Országos Ökológiai Hálózat övezete, ex lege védett természeti értékek (kunhalmok, földvárak)), valamint a Szent László út mentén a helyi értékvédelmi területek, a SZT lehatárolása szerint.

5. § A védett és védendő /természeti és régészeti értékű/ területek elsődleges rendeltetése a területükön lévő természeti /táji, geológiai, növény- és állattani/, valamint régészeti-kultúrtörténeti értékek megőrzése, bemutatása. A megőrzési tevékenység az értékmentés és értékvédelem biztosításán túl a degradált, károsított területeken tájrekonstrukciós feladatok megoldását is magában foglalja.

6. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásait és nyilvántartási számukat a SZT tünteti fel.

(2) Az országos régészeti védelem alatt álló (védetté nyilvánított) régészeti lelőhelyek listáját jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Helyi régészeti védelem alatt álló régészeti lelőhelyek lehatárolásait a SZT tünteti fel.

(4) Helyi régészeti védelem alatt álló régészeti lelőhelyek listáját jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a terepbejárás és/vagy a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

(6) Az országos védelemben részesülő műemléki épületeket, építményeket és a műemléki környezet határait a SZT tünteti fel.

(7) Az országos védelemben részesülő műemléki épületek, építmények és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok listáját jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(8) A helyi védelmet élvező területeket és épületeket, építményeket és egyéb művi értékeket a SZT tünteti fel.

(9) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket, a védetté nyilvánítási eljárást és törlésének módját, a helyi védelem nyilvántartását, valamint a védelemmel összefüggő önkormányzati támogatás lehetőségét külön önkormányzat rendelet szabályozza.

7. §² (1) A felszíni parkolókat 5 parkolóhely/1 db lombhullató, min 14/16 cm törzskörméretű, várostűrő fa telepítésével, fásítottan kell kialakítani.

(2) A település területén nem gazdasági célú fásítás és fatelepítés a településképvédelmi rendelet 3. mellékletében szereplő őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő fafajok alkalmazásával és a településképvédelmi rendelet 5. mellékletében szereplő fafajok kerülésével alakítható ki.

(3) A megtartandó növényállományú területen álló őshonos fa kivágása építési célból csak építési helyen belül történhet, egyéb esetben kizárólag balesetvédelmi okból történhet.

8. § Az emberi egészségre károsító, vagy a lakónépesség biztonságát veszélyeztető környezeti terhelés, illetve zaj tekintetében a 9-11 §-okban felsorolt határértékeket meghaladó terhelés hatásterületén nem telepíthető huzamosabb emberi tartózkodás célját szolgáló épület.

9. § (1) A zaj elleni védelem szempontjából zajterhelési határértékkel nem szabályozottak a közlekedési és közmű területek, mezőgazdasági terület, a vízgazdálkodási terület, valamint az erdőgazdálkodási területen belül az Eg és az Ev övezetek területe. Amennyiben e területfelhasználási egységeken és övezeteken belül huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épület kerül elhelyezésre, az alkalmazandó határértékeket az épület rendeltetése alapján kell megállapítani: lakás céljára szolgáló épület esetében az Lk övezet határértékei, termelést szolgáló épület esetén a Gksz övezet határértékei a meghatározóak.

(2) Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei építési övezetek szerint értelmezve

10. § A lakóterületeket terhelő szálló por csökkentése érdekében a belterülettel határos szántóterületeken, a belterületi határ menti 100 m-es sávon belül, a telek minimum 5 %-ának megfelelő területű háromszintes, zárt lombkorona állományt nevelő védő zöld sávot kell kialakítani.

11. § A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 5 %-án háromszintes, zárt lombkorona állományt nevelő védő zöld sávot kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

12. § (1) A geotechnikai szempontból érzékeny területeket

(2) Az Óváros, Eperfa utca – Szent László utca – Duna-part – Érd közigazgatási határa –3087/1-es hrsz.-ú út – István király utca – Szabadság út által határolt, geotechnikai szempontból érzékeny területén a telkek beépítését megelőzően geotechnikai jelentés készítése szükséges.

(3) Jelen rendelet alkalmazása során a SZT lehatárolása szerinti fokozottan érzékeny, mozgásveszélyes terület által érintett telkeken a jelenlegi terepfelszín csak talajstabilizálási céllal változtatható meg a természet védelmére, illetve a védett természeti értékekre vonatkozó általános előírások figyelembe vételével. Földmunkával járó minden egyéb építési tevékenység megkezdése előtt geotechnikai jelentés készítendő.

(4) Jelen rendelet alkalmazása során a SZT lehatárolása szerinti, a földmunkával járó építési tevékenység esetén a partfalak, támfalak potenciálisan mozgásveszélyessé váló területei által érintett telkeken az omlásveszély és rézsű csúszásveszélyének elhárítása érdekében a partfalakat stabilizálni kell és a meglévő rossz állapotú, mozgásban lévő támfalak felülvizsgálandók. A megerősítés módja kizárólag geotechnikai jelentés alapján válaszható ki. A veszélyeztetett területeken a felszíni vizek szivárgásmentes elvezetését meg kell oldani, a támfalak hátoldalán szivárgó rendszer alakítandó ki. További tereprendezések, bevágások nyitása, feltöltések kialakítása nem megengedett.

(5) Jelen rendelet alkalmazása során a SZT lehatárolása szerinti, a földmunkával járó építési tevékenység esetén a potenciálisan mozgásveszélyessé váló meredek rézsű területeivel érintett telkeken rézsűlaposítás és/vagy a felső kb. 4 méter széles sáv stabilizálása, hátrahorgonyzása szükséges fúrt, injektált talajszegekkel.

(6) Jelen rendelet alkalmazása során a SZT lehatárolása szerinti alápincézett területek által érintett telkek beépítése a pincék állékonysága szempontjából kiemelt vizsgálatot igényel a rendelkezésre álló pincekataszter figyelembe vételével.

13. § Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított

14. § (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza indokolatlanul a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz.

(3) Különböző építési övezetbe sorolt telkek egyesítése vagy telekalakítása esetén a telkek telekhatár rendezése után annak az építési övezetnek a beépítési paramétereit kell figyelembe venni, amelyikben az épület elhelyezésre kerül. Övezethatáron átnyúló épület esetén a beépítési előírások településképi véleményezés során határozandók meg.

(4) Ha a telek, építési telek területe a vonatkozó építésügyi előírások szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, nyúlványos telek is kialakítható legalább 4 m széles teleknyúlvánnyal.

(5) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni legfeljebb a kialakítható legkisebb építési telek-terület 10 %-áig.

(6) A vasútfejlesztés érdekében szükséges kisajátításnál a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni.

(7) Az övezeti, építési övezeti előírásoknál a telekre, építési telekre meghatározott kialakítható legkisebb telekszélesség az utcafronti, saroktelek esetén a telek kisebbik utcafronti szélességét jelöli.

(8) Az övezeti, építési övezeti előírásoknál a telekre, építési telekre meghatározott kialakítható legkisebb telekszélesség nem vonatkozik arra az esetre, ha a kialakult átmenő telket keresztben osztják meg.

(9) Valamennyi építési övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 5 m², útszabályozás végrehajtása esetén a kialakítható legkisebb telekméret 1 m². Az építési telek kialakítható legkisebb területét az egyes építési övezeti előírások határozzák meg.

(10) Valamennyi övezetben útszabályozás végrehajtása vagy közmű létesítmény kialakítása esetén a kialakítható telkek minimális nagysága 1 m².

15. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére és az előírt védőtávolságon, védősávon belül létesítmény elhelyezése vonatkozólag az ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(2) A közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha egyéb ágazati előírás eltérően nem rendelkezik) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az ingatlanügyi hatóságnál szolgalom vagy más használati jog bejegyzésével kell fenntartani. A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket a közmű tulajdonosának fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.

(5) Csatornázatlan területen csak ellenőrzötten zárt szennyvíztároló medence építhető, a szennyvíz szikkasztása tilos.

(6) A csapadékvíz elvezetésére:

16. § (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg.

(2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű meglévő telken, építési telken is lehet épületet elhelyezni, ha az összes egyéb releváns előírás betartható.

(3) Építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(4) Szerkezetileg önálló terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, a támfalgarázsok és a földdel borított pincék, valamint a pincesorok (K/P) területe.

(5) A beépítésre szánt területen huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület elhelyezéséhez teljes közművesítettség szükséges.

(6) A beépítésre nem szánt területeken huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület elhelyezéséhez legalább részleges közművesítettség szükséges.

(7) A telkeken belül lévő rézsűk erózió elleni védelmét biztosítani kell.

(8) A telek természetes terepfelületének, terepszintjének megváltoztatása, támfal építése, rézsű kialakítása az építési helyen kívül indokolt esetben lehetséges, amennyiben a terepalakítás a szomszédos ingatlanok használatát és biztonságát nem veszélyezteti. Közterülettel határos telekhatáron a terepszint megváltoztatása településképi vélemény alapján történhet.

(9) A két „nagyüzem” (MOL és Erőmű) területére az országos előírásokon (törvények, rendeletek és egyéb jogszabályokon) kívül a Helyi Építési Szabályzat általános előírásai nem vonatkoznak, kizárólag az adott építési övezetre (Gip-1) vonatkozó előírások betartása kötelező.

17. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a város veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terv határozza meg.

18. § (1) Kijelölt építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön.

(2) Kialakult előkertes beépítésű környezetben az előkert mérete 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül a szabályozási terv szabályozási vonalának betartásával kizárólag hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény, vagy amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, támfalgarázs helyezhető el. Előkert nélküli kialakult beépítésű tömbben az előkert 0 méter.

(3) Szabadonálló beépítési mód esetén – a nagyvárosias lakóövezet kivételével – mindkét oldalkert mérete 3 méter. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a nagyobbik oldalkert mérete 3 méter. Az építési hely határával megegyező oldalhatáron az új épület és a telekhatár távolsága nem lehet kisebb, mint 1 m.

(4) A hátsókert mérete – a nagyvárosias lakóövezet kivételével – eltérő övezeti előírás hiányában 6 méter.

(5) A lakóterületek és településközpont vegyes területek övezeteiben autójavító, autóbontó, szinesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő telep, tüzelőanyag telep, asztalos- és lakatos-műhely és vegyi feldolgozó üzem nem bővíthető, illetve létesíthető.

19. § A lakó építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető az építési övezetek telkeinek területén.

24. § (1) A kertvárosias lakóterületen – a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően, eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető még vendéglátó-, igazgatási-, iroda-, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület és a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű épület akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti jogszabályi előírásoknak megfelel.

(2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek minimális nagysága 300 m².

(3) A 300 m²-esnél kisebb, – már lakóépülettel beépített – telken a meglévő épület(ek) földszinti alapterülete nem bővíthető, az épület legfeljebb földszint + tetőtérbeépítéses lehet.

(4) A 300 m²-esnél kisebb beépítetlen telkek kizárólag kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató létesítménnyel építhetők be a szükséges parkoló-mennyiség telken belüli biztosításával.

(5) A kertvárosias lakóterületen a telkeken az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el.

(6) A kertvárosias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(7)³ A kertvárosias lakóterületen – eltérő övezeti előírás hiányában – önálló rendeltetési egység az alábbiak szerint alakítható ki.

- 500 m2 telekterületig 1 db önálló rendeltetési egység;

- 501-1000 m2 telek területig 2 db önálló rendeltetési egység;

- 1001-1500 m2 telek területig 3 db önálló rendeltetési egység,

- 1501-2000 m2 telekterületig 4 db önálló rendeltetési egység;

- 2001 m2 fölött 500 négyzetméterenként további egy önálló rendeltetési egység építhető településképi véleményben jóváhagyott beépítési terv alapján.

27/A. §⁵ (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni: Oldalhatáron álló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 800 m2.

(3) A kialakítható telkek minimális szélessége 20 m, mélysége 40 m.

(4) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Az előkert 0 méter, de a közterület felőli 6 méteres sávon belül kizárólag nyitott gépkocsibeálló helyezhető el.

30. § (1) A településközpont vegyes területen a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató épület, valamint sportlétesítmény, és kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb rendeltetést szolgáló építmény helyezhető el akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel. Az övezetben lakás az építési övezeti előírások szerint alakítható ki.

(2) A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló létesítmények, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, komposztáló csak a Vt-1-es övezetben helyezhetők el.

38/B. § (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Oldalhatáron álló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 500 m2.

(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

38/C. §⁸ (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 1000 m2.

(3) Az építési övezetben toronyszerű épület kizárólag a szabályozási terven „Toronyszerű épület elhelyezésére kijelölt terület” jellel lehatárolt területen helyezhető el.

39. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz), illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak.

(2) Az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, ill. hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és szolgáltató rendeltetésű épület helyezhető el.

40. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, szálláshely szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint kivételesen nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló intézmény, oktatási, egészségügyi, kulturális, szállás jellegű, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások csak a jogszabályok által megengedett mértékben korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(2) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló létesítmények, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen a terepszint alatti beépíthetőség a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének megfelelő lehet.

44. §¹⁰ (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 1000 m2.

(3) Az újonnan kialakuló telkek minimális szélessége 20 méter, minimális mélysége 35 méter.

(4) Az oldalkert és a hátsókert kialakítását – a Szabályozási terven ábrázolt építési hely hiányában – az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) Az építési övezetben a beépítés során a Szabályozási terven jelölt „Megtartásra javasolt növényállományú terület” kialakult növényállományának (fa, cserje, lágyszárú állományok) a megőrzésére kell törekedni.

44/A. § (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 3000 m2.

(3) Az újonnan kialakuló telkek minimális szélessége 20 méter, minimális mélysége 35 méter.

(4) Az előkert, az oldalkert és a hátsókert kialakítását az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) Az építési övezetben a beépítés során a Szabályozási terven jelölt „Megtartásra javasolt növényállományú terület” kialakult növényállományának (fa, cserje, lágyszárú állományok) a megőrzésére kell törekedni.

44/B. § (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 3000 m2.

(3) Az újonnan kialakuló telkek minimális szélessége 20 méter, minimális mélysége 35 méter.

(4) Az előkert, az oldalkert és a hátsókert kialakítását az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) Az építési övezetben a beépítés során a Szabályozási terven jelölt „Megtartásra javasolt növényállományú terület” kialakult növényállományának (fa, cserje, lágyszárú állományok) a megőrzésére kell törekedni.

45. § (1) Az ipari területen – eltérő övezeti előírás hiányában – mindenfajta ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, egészségügyi, kulturális, szállás jellegű, szociális rendeltetésű épület helyezhetők el akkor, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások csak a jogszabályok által megengedett mértékben korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(2) Az ipari területek telkein a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, komposztáló, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló létesítmények, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(3) Az iparterületek telkein a terepszint alatti beépíthetőség a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének megfelelő lehet.

(4) A meglévő környezetet károsító üzemi és szolgáltató létesítmények szennyezésének mértéke tovább nem növelhető, a szennyezést fokozatosan meg kell szüntetni. Környezetet szennyező üzemi létesítmény csak akkor fejleszthető, ha a beruházás az üzem környezeti szennyezésének a csökkentését, megszüntetését elősegíti.

(5) Azoknál a környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. A tervezett ipari területek mentén a lakóterületek védelme érdekében esetleg szükségessé váló véderdő telepítése és fenntartása a területre települő üzemek feladata.

(6) Azoknál a környezetet károsító tevékenységet végző üzemeknél, ahol hely hiányában véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani.

(7) Az ipari területeken a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni.

(8) Építményt a technológia által megkövetelt sajátosságok figyelembe vételével lehet elhelyezni.

(9) Az előkertekben fasorok illetve fás növényzet, a telkek lakó- és településközpont vegyes területekkel érintkező telekhatára mentén legalább 5,0 m széles, legalább kétszintű zöldsáv telepítendő, amely csak a bejáratok és a (2) bekezdés szerinti épületek szélességében szakítható meg.

46. §¹⁴ (1) Az építésiövezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható építési telkek minimális nagysága 1000 m2.

(3) Az oldalkert és a hátsókert kialakítását épület elhelyezése esetén – a Szabályozási terven ábrázolt építési hely hiányában – az alábbiak szerint kell meghatározni:

48/A. §¹⁷ (1) Az építési övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(2) A kialakítható telek minimális nagysága 10000 m2

(3) Az oldalkert és a hátsókert kialakítását az alábbiak szerint kell meghatározni:

49. § (1) A különleges építési övezetekbe a város területén a bevásárlóközpontok és a hozzájuk tartozó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények területe, a strand, a szabadidőközpont, a sportpálya, a régészeti bemutató terület, a temető, a hulladékudvar, a pincesor, a közüzemi területek valamint a garázsépítési területek tartoznak.

(2) Kialakult előkertes beépítésű környezetben az előkert 0 méter, de a közterület felőli 5 méteres sávon belül a szabályozási terv szabályozási vonalának betartásával kizárólag portaépület, ill. hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és szolgáltató épület helyezhető el.

(3) Előkert nélküli kialakult beépítésű tömbben az előkert 0 méter.

57. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, kerékpár- és gyalogutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedési létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési területek szabályozási szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető, valamint a közlekedési terület övezeteiben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető épület az általános jogszabályi előírásokon túlmenően vendéglátó rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az új épületek működéséhez szükséges közlekedési és közmű építményeket (utat, járdát, csapadékvíz-elvezető rendszert, útvilágítást) előközművesítve kell kiépíteni.

(5) A külterületi mezőgazdasági utak úttengelytől mért 15 – 15 méteres távolságában épület nem helyezhető el.

58. § (1) Az úthálózatra, az utak méretezésére, tagozódására a Szabályozási terv az irányadó.

(2) A közúthálózat meglévő, vagy a jövőben megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei, úthálózati- és tervezési osztályba sorolásuk:

59. § (1) A vasútvonalak fejlesztésének figyelembevételével a Szabályozási terv szerinti területet biztosítani kell.

(2) A meglévő vasútvonalak és állomási üzemi területek mentén, valamint a MÁV Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonalának fejlesztési terve szerinti szélső vágánytengelyektől 50-50 m védősávot kell biztosítani.

(3) A meglévő és tervezett iparvágányok mentén 50-50 m védősávot kell biztosítani.

60. § (1) A Szabályozási terv jelöli a tököli repülőtér felszállási /megközelítési/ irányát, amelynek oldalsávja érinti Óváros északi területrészét. A repülőtér üzemi területének szélétől 3.000 m oldaltávolságot biztosítani kell.

(2) A légi megközelítési sávokon belül - a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülési irányától jobbra és balra 15-15 % széttartási területet 15 km-ig, ennek 1 %-os emelkedésű akadálymentességet /akadálysík/, valamint az oldalsávot a repülőtér vonatkozási pontjától 4 km távolságig 1 %-os emelkedésű kúpfelületet, majd a 4 km sugáron kívül 5 %-os emelkedésű kúpfelületet - az akadálymentességet /akadálysík/ biztosítani kell.

(3) A területsávban meglévő akadályok megtűrt akadályoknak minősülnek.

61. § (1) A Százhalombatta - Tököl között közlekedő komp üzemeltetéséhez szükséges létesítmények területigényét és forgalmát biztosítani kell.

(2) A Kácsás-sziget déli részén a Téli kikötő, továbbá a MOL Rt. olajkikötőjének üzemeltetéséhez szükséges létesítmények területigényét és forgalmát biztosítani kell.

(3) A hajóállomás üzemeltetéséhez szükséges létesítmények területigényét forgalmi szükség szerint biztosítani kell.

(4) A javasolt jacht kikötő területigényét (Óváros, Téglagyári terület) forgalmi szükség szerint biztosítani kell.

(5) A Natura 2000 területen elhelyezkedő hajóállomás, kompkikötő üzemeltetésénél és a tervezett hajóállomás, jacht kikötő létesítésnél biztosítani kell a természetmegőrzési területeken található értékes vízparti élőhelyek és vízi élő szervezetek fennmaradását.

62. § (1) Az övezeten belül kizárólag a termékvezetékek és egyéb közmű létesítmények helyezhetők el, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják.

(2) Az övezeten belül a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló létesítmények, szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

64. § (1) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. A részben erdő művelési ágban lévő telkek az erdő határa mentén megoszthatók.

(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető.

66. § (1) Az övezetben az erdő védelmi rendeltetésének megfelelő építményeken kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe legalább 90 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

(3) A tervezett védelmi jellegű zöld területeket, véderdőket erdészeti, illetve kertészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, elsődlegesen zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó távvezetékekre és földgázvezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével.

(4) Az övezetben erdőtelepítés kizárólag honos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növények alkalmazásával lehet.

(5) A régi római út mentén az övezeten belül a szabályozási vonaltól mért 5 méteren belül kizárólag gyep telepíthető.

67/A. §¹⁹ (1) Az övezetben kizárólag olyan építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdő közjóléti és erdőgazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák, valamint az övezetben olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület fő rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják (a közjóléti és erdőgazdasági rendeltetést nem zavaró közszolgálati funkció). Az övezetben vízisport és rekreáció céljára szolgáló épületek, építmények elhelyezhetők.

(2) Az övezetben a kialakítható beépítés paramétereit és a legkisebb kialakítható telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Szabadonálló beépítési mód:

(3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény helyezhetők el.

(4) Az övezetben épület csak az „épület elhelyezésére kijelölt terület beépítésre nem szánt területen” jelölésű területen helyezhető el.

(5) Az övezetben gépkocsi parkolóhely csak a „parkoló kialakítására kijelölt terület”-en belül alakítható ki.

(6) Az övezetben burkolt felület csak a teleknagyság 1%-ának mértékéig alakítható ki.

(7) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 96%.

(8) Az övezetben fa – az erdő művelési, erdőgazdálkodási és a balesetvédelmi szükségességen túlmenően – az „épület elhelyezésére kijelölt terület beépítésre nem szánt területen” és a „parkoló kialakítására kijelölt terület” jelölésű területen, valamint az e területeket megközelítő belső utak területén kívül nem vágható ki.

(9) Az övezetben kilátó építmény a „kilátópont, kilátó elhelyezésére kijelölt terület” -en belül alakítható ki.

68. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(2) Ha egy telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek akkor sem építhetők be, ha a telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthető lenne.

(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthető le.

(4) Az övezetben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el.

(5) Az elő- és oldalkert kialakítását épület elhelyezése esetén az alábbiak szerint kell meghatározni:

75. § (1) Az övezetbe a vízfolyások medre és partja tartoznak. Az övezetbe tartozik a Duna-folyam, a belvíz csatornák területe és a Benta-patak területe.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.

(3) A Benta-patak töltéskoronáitól kifelé 6 m-es védő- és fenntartási sáv biztosítandó.

(4) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. A vízfelületeket kísérő (egyéb területen lévő) galériaerdők, faállományok megtartandók.

77. § (1) Az övezetbe az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó védett vagy védelemre tervezett területek tartoznak.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

78. § Ez a rendelet és a hozzátartozó Szabályozási terv 2016. január 01-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2009. (VII.08.) számú rendelete hatályát veszti.