Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete A Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2025. 09. 01Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete A Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. §, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:1
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján meghatározza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat, azok kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait – a helyi sajátosságoknak megfelelően, az Önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével – továbbá szabályozza, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, azok igénybevételének módját, az ellátás megszűnésének és megszüntetésének eseteit, az ellátásokért fizetendő térítési díjakat, a fenntartó feladatát és jogkörét, valamint a helyi szociálpolitikai kerekasztal működését.
(2) Az Önkormányzat a települési támogatás biztosításával elsősorban a családok, az időskorúak szociális biztonságának megőrzéséhez, a lakhatáshoz valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások viseléséhez, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek kezeléséhez nyújt segítséget.
(3) A települési támogatásokat minden olyan esetben, amikor az lehetséges az egész család támogatására kell felhasználni és azokat az ellátási formákat kell előnyben részesíteni, amelyek a családok szerepét erősítik.
(4) A települési támogatások megítélése során nem nélkülözhető az érintett személyek illetve családok vonatkozásában az egyéni felelősség elvének alkalmazása.
2. A rendelet hatálya
2. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed - jelen paragrafus (1a) bekezdésében foglalt kivételekkel - a Dunakeszi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben és 7. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §–ban meghatározott személyekre.
(1a)3 E rendelet 21. § szerinti étkezési támogatás a Dunakeszin lakóhellyel rendelkező személyekre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá Dunakeszi város közigazgatási területén az Önkormányzat, a tulajdonában lévő szervezetek által, valamint ellátási szerződéssel más fenntartó által fenntartott szociális, gyermekjóléti, valamint nevelési-oktatási intézményekben ellátásban részesülő személyekre, továbbá ezen intézményekben foglalkoztatott személyekre.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) A rendeletben használt fogalmakat az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározottak szerint kell érteni.
(2) A támogatás szempontjából a személyadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(3) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.
(4) Életvitelszerű lakhatásra alkalmas ingatlan: az ingatlan, amely megfelel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek.
(5) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzet: olyan átmeneti vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető, különösen tartós jövedelem kiesés miatt bekövetkező élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása.
(6) Rendkívüli élethelyzet: hirtelen fellépő külső körülmény hatására kialakult kirívóan nehéz állapot, különösen elemi kár, természeti katasztrófa, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset.
(7) Különös méltánylást érdemlő eset: olyan nem várt létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet, amely a jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján egyébként nem rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.
(8)4 Lakóhely: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
(9)5 Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(10)6 A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
4. Az ellátások formái
4. § (1) szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások:
a) települési támogatások:
aa) lakhatási támogatás
ab) gyógyszertámogatás
ac) gyermekintézmények étkezési térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás (továbbiakban: étkezési támogatás)
ad) gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás (továbbiakban: térítési díjtámogatás)
ae) tűzifa támogatás
af) temetési támogatás
ag) karácsonyi támogatás
ah) születési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
c) köztemetés költségeinek megtérítése alóli részbeni vagy teljes mentesítés (továbbiakban: köztemetés)
(2) személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:
a) étkeztetés (szociális konyha és népkonyha)
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) nappali ellátások
da) idősek nappali ellátása
db) fogyatékos személyek nappali ellátása
dc) pszichiátriai betegek nappali ellátása
dd) hajléktalanok nappali ellátása
(3) személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások:
a) idősek otthona
b) éjjeli menedékhely
(4) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása
ba) bölcsőde
bb) időszakos gyermekfelügyelet
c) családok átmeneti otthona
d) gyermekek átmeneti otthona
(5) A (2) bekezdés a) b) és d) pontjaiban, a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban és a (4) bekezdés c) és d) pontjában felsorolt szolgáltatásokat az Önkormányzat ellátási szerződés útján biztosítja. Az ellátási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokra, illetve a szolgáltatást nyújtókra vonatkozó adatokat e rendelet 1. számú melléklet III. pontja tartalmazza.
5. Általános eljárási szabályok
5. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó kérelmeket – a karácsonyi támogatás és a születési támogatás kivételével - Dunakeszi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős igazgatási egységénél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárás indokolt esetben hivatalból is indítható.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot
a) lakhatási támogatás és tűzifa támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,
b) egyéb pénzbeli és természetbeni szociális ellátás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmeket a szociális szolgáltató, illetve a szociális intézmény vezetőjénél vagy az általa kijelölt személynél, a gyermekjóléti alapellátások tekintetében a család és gyermekjóléti szolgáltató vezetőjénél, vagy az intézményvezetők által kijelölt személynél nyújthatja be az ellátást igénylő személy, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetében törvényes képviselője (továbbiakban együtt: kérelmező). Az idősotthoni ellátásra vonatkozó kérelmeket a szociális szolgáltató intézményvezetője fogadja és tartja nyilván, illetve dönt a kérelem ügyében.
6. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:
a) az egy háztartásban élők jövedeleméről szóló igazolást,
b) az egy háztartásban élők vagyonáról szóló nyilatkozatot,
c) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot, vagy gyámhivatali döntést, ezek hiányában gyámhivatali jegyzőkönyvet
d) 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,
e) 30 napnál nem régebbi a 16. életévét be nem töltött gyermek gyermekintézményi jogviszonyáról szóló igazolást,
f) gyógyszertámogatásra vonatkozó kérelem esetén az egészségi állapotról szóló igazolást,
g) lakhatási támogatásra vonatkozó kérelem estén a lakással, lakhatással kapcsolatos adatokra, közüzemi kiadásokra vonatkozó igazolások, nyilatkozatok,
h) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(2) az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által -három hónapnál nem régebbi- kiállított igazolás,
b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított -30 napnál nem régebbi - igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,
d) egyéb rendszeres (pl. járási hivatal által folyósított) pénzellátásra vonatkozó -tárgyévi- igazolás,
e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás,
g) tartásdíj esetén a felvett vagy a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának -három hónapnál nem régebbi - nyilatkozata,
h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított - tárgyévi tanévre vonatkozó - igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(3) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnyilatkozat a kérelmező nyilatkozata saját és családja vagyoni helyzetéről, amely adatok alapján az eljáró hatóság a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével a jövedelemigazolásban szereplő jövedelmi adatokat vélelmezheti (vélelmezett jövedelem).
7. § Az e rendeletben szabályozott ellátásban részesülő személy vagy törvényes képviselője (továbbiakban együtt: ellátásban részesülő) a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító hatóságot, szervet, személyt. Amennyiben az ellátásban részesülő fenti kötelezettségének nem tesz eleget és a körülmények megváltozása folytán az ellátásra már nem lenne jogosult, az ellátást soron kívül meg kell szüntetni.
8. § Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére kell kötelezni (továbbiakban: megtérítés). A megtérítésre vonatkozó eljárási szabályokra az Szt. 17. §-ában és 17/A. §-ában, valamint a Gyvt. 133. §-ában foglaltak az irányadók.
9. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti benyújtott jövedelem illetve vagyon nyilatkozatokban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát az eljárás során az eljáró hatóság megvizsgálhatja, tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerin, indokolt esetben –az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 68-69. §-a szerinti helyszíni szemlét tart a kérelmező szociális, családi és vagyoni ellenőrzése, kötelezettségei teljesítése céljából – környezettanulmányt készít.
(2) A környezettanulmány felvételét az eljáró hatóság mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.
10. § (1) Az Szt.-ben, a Gyvt.-ben, és az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatások elbírálására hatáskörrel
a) a települési támogatások, a rendkívüli települési támogatás és a köztemetés elrendelése esetén a Polgármester,
b) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli részbeni vagy teljes mentesítés (továbbiakban: köztemetés) esetén a Bizottság
rendelkezik.
11. § (1)7 A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások, valamint a szociális szakosított ellátások igénybevételéről, az ellátottak által fizetendő személyi térítési díjról és az ellátás nyújtásáról a szolgáltató intézményvezetője dönt.
(2) Amennyiben az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az ellátás igénybevételéről szóló döntését vitatja, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához, tehát
12. § (1) A kérelmező részére a havi rendszerességgel folyósított települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától hat (6) hónap időtartamra, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig, kivéve az étkezési támogatást, amely a kérelem benyújtása hónapjának első napjától tárgyév december 31. napjáig állapítható meg. A települési támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem legkorábban a települési támogatás megszűnését követő hónapban nyújtható be. Amennyiben a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.
(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások folyósítása a kérelmező részére postai úton vagy pénzintézeti átutalással, lakhatási támogatás esetén elsősorban közvetlenül a szolgáltatóhoz történő átutalással a jogosultság elbírálását követő hónap 5. napjáig történik. Ezt követően a pénzben nyújtott települési támogatások folyósításáról az eljáró hatóság a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig gondoskodik.
(3) A nem havi rendszerességgel nyújtott ellátások kifizetése postai úton vagy házipénztári kifizetéssel történik a döntéshozatalt követő 15 napon belül.
13. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások felhasználását a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős igazgatási egysége a Polgármester vagy a Jegyző felkérésére ellenőrizheti.
(2) Az ellátásban részesülő köteles
a) az ellenőrzést tűrni,
b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,
c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,
d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.
14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátást, valamint a szociális szakosított ellátást biztosító intézmények egy adott szolgáltatás vonatkozásában az alapító okiratukban és a működési engedélyükben meghatározott ellátási területről fogadhatnak ellátási igényeket.
(2) Az ellátás igénybevétele során a dunakeszi lakóhellyel annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezőket kell előnyben részesíteni.
15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások, valamint a szociális szakosított ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők az Szt. 100-102. §-a, valamint a Gyvt. 37/A. §-a szerinti esetekben.
(2) Az intézményi jogviszony megszüntetéséről az a személy, vagy testület dönt, aki/amely a jogviszony keletkeztetésére vonatkozó döntést hozta.
16. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátást biztosító intézmények az Szt. 99. §-ban, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmények – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével – a Gyvt. 35. §–ban biztosított jogok gyakorlására érdekképviseleti fórumot működtetnek.
(3) Az érdekképviseleti fórumnak az Önkormányzatot képviselő tagjait az Önkormányzat Polgármesteri Hivatal a szociális ügyekért felelős szervezeti egységének vezetője javaslata alapján a Polgármester bízza meg visszavonásig érvényes, határozatlan időre szóló megbízólevél kiadásával.
17. § (1) Dunakeszi Város jegyzője részére a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást biztosító szolgáltató vezetője negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a bölcsődei férőhelyek havi kihasználtságáról írásbeli tájékoztatást ad.
18. § (1) A szociális, és a család és gyermekjóléti szolgáltatónak a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes feladatait az Szt., a Gyvt., a vonatkozó szakmai jogszabályok és módszertani útmutatók, a szociális szolgáltató vonatkozó belső szakmai szabályzatai, valamint e rendelet szabályozza. A szociális szolgáltató és a család és gyermekjóléti szolgáltatónak szakmai tevékenységére vonatkozóan szakmai programot, szervezeti felépítésére és működésére vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot, a szolgáltatások igénybevételének a jogszabály által nem szabályozott helyi viszonyaira vonatkozóan házirendet készít.
(2) A szociális szolgáltató és a család és gyermekjóléti szolgáltatónak intézményvezetője, helyettese és szakmai vezetői a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan együttműködnek az Önkormányzattal, illetve folyamatosan figyelemmel kísérik a város lakóinak életkörülményeit, különös figyelemmel a gyermekek életkörülményeire, amelyek alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer javítására, kiegészítésére, új ellátási módok bevezetésére javaslatot tehetnek az Önkormányzat felé.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmény minden év március 31-ig köteles
a) az előző évi működésről beszámolót készíteni,
b) szervezeti és működési szabályzatát, valamint szakmai programját felülvizsgálni, és azokat a Bizottság részére tájékoztatásul megküldeni.
(4) A beszámolónak tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátotti létszám alakulását szakfeladatonként,
b) a szakmai munka teljes körű bemutatását,
c) a munkavállalók létszámát munkakörönként és a fluktuációra vonatkozó adatokat,
d) a szolgáltatások iránt felmerülő igényeket,
e) az intézményben elvégzett felújításokat, átalakításokat, fejlesztéseket, illetve azok költségét,
f) az intézmény- elsősorban jogszabályi kötelezettségből eredő – fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásra vonatkozó szakmai beszámolót a fenntartó az éves intézményi beszámolóval (mérleg) együttesen köteles benyújtani.
Pénzbeli és természetbeni ellátások részletes szabályai
6. Lakhatási támogatás
19. § (1) Lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik – villanyáram-, víz- és a gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat díja, lakbér, albérleti díj, közös költség – viseléséhez nyújtható.
(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással kapcsolatos azon rendszeres kiadások viseléséhez kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3)8 Lakhatási támogatásban részesülhet az a személy, aki Dunakeszi város közigazgatási területén lévő lakásban vagy életvitelszerű lakhatásra alkalmas ingatlant igazolt jogviszony keretében használ, az ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik és a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 200%-át, egyedül élő nyugdíjas esetén a 250%-át.
(4) A lakhatási támogatás összege, ha a háztartás egy főre jutó havi jövedelme
a)9 nem haladja meg szociális vetítési alap 100%-át: havi 4.500,-Ft,
b)10 meghaladja szociális vetítési alap 100%-át, de nem haladja meg 150%-át: havi 3.500,-Ft,
c)11 meghaladja szociális vetítési alap 150%-át havi: 2.500,-Ft.
(5) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell a fenti tények alátámasztását igazoló dokumentumokat.
(7) Lakhatási támogatásban nem részesülhet az a kérelmező és a vele egy háztartásban élő, aki tárgyévben tűzifa támogatásban részesült.
7. Gyógyszertámogatás
20. § (1)12 Gyógyszertámogatásban részesülhet az a személy, aki Dunakeszi város közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezik, a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 200%-át, egyedül élő nyugdíjas esetén a 250%-át és a vényköteles havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri szociális vetítési alap 20%-át és közgyógyellátásra nem jogosult.
(2) A kérelmező személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszerköltséget a háziorvos igazolja az arra rendszeresített formanyomtatványon.
(3) A gyógyszertámogatás összege a háziorvos által igazolt gyógyszerköltség, de legfeljebb 3. 500,-Ft./hó.
(5) A megállapított gyógyszertámogatás összege havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, egyenlő részletekben kerül kiutalásra.
(6) A jogosultnak a gyógyszertámogatás felhasználását háromhavonta, a támogatás megállapításáról rendelkező határozatban foglaltaknak megfelelően igazolnia kell a nevére kiállított gyógyszertári számlával. Amennyiben a jogosult ezen igazolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a gyógyszertámogatásra vonatkozó jogosultsága megszűnik, és 6 hónapon belül számára újabb gyógyszertámogatás nem állapítható meg.
8. Étkezési támogatás
21. §13 (1) A gyermekintézmények étkezési térítési díjának kifizetéséhez nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a Dunakeszin lakóhellyel rendelkező gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó rendszeres jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 300%-át és a bölcsődében, az óvodában, valamint nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek, fiatal felnőtt a gyermekétkeztetést nyújtó intézmény gondozottja, ellátottja vagy tanulója. A gyermekintézmények étkezési térítési díjának kifizetéséhez nyújtott települési támogatás mértéke a ténylegesen igénybe vett étkezés díjának 20 %-a, amely külön kérelem nélkül az Önkormányzat által üzemeltetett nyári napközis táborban is igénybe vehető. A kérelmeket a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal szociálisügyekért felelős igazgatási egységénél lehet benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon. A gyermekintézmények étkezési térítési díjának kifizetéséhez nyújtott települési támogatás összege a gyermekétkeztetést biztosító intézmény számára közvetlenül az intézmény számlája vagy elszámolása alapján utólag kerül átutalásra.
(2) Az egy gyermeket nevelő kérelmező 10%-os mértékű térítési díj kedvezményre jogosult.
(3) Az két gyermeket nevelő kérelmező 15%-os mértékű térítési díj kedvezményre jogosult.
(4) Jelen paragrafus (2)-(3) bekezdésében foglalt kedvezmények megállapításához szükséges kérelmeket és igazolásokat a Dunakeszi Óvodai és Humánszolgáltató Központ és Könyvtár főigazgatójához kell benyújtani. A támogatás iránti kérelemhez minden megkezdett iskolai félévben csatolni kell a kérelmező vagy a kérelmező házastársára, élettársa nevére szóló családi pótlék megállapításáról kiállított igazolást, valamint a kérelmező és gyermeke, vagy gyermekei lakcímkártyájának másolatát.
(5) Étkezési támogatás kérelmező által csak egy jogcímen vehető igénybe.
9. Térítési díj támogatás
22. § (1) A nem állami fenntartású, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény, valamint magán köznevelési intézmény vagy szolgáltatás térítési díjának támogatása (továbbiakban: térítési díjtámogatás) állapítható meg annak a gyermeknek a napközbeni ellátása biztosítására, akinek napközbeni ellátása más módon nem biztosítható és az ellátást Dunakeszin működő, jogerős működési engedéllyel rendelkező intézmény vagy szolgáltató nyújtja. A térítési díj támogatás legfeljebb a gyermek 3. életévének betöltéséig, de legfeljebb az óvodába lépésig állapítható meg és folyósítható.
(2) A térítési díjtámogatás jogosultsági feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az alábbiak:
a) a gyermek egész napos, legalább napi 6 óra időtartamot elérő ellátást vesz igénybe,
b) a szülő igazolja, hogy munkaviszonya, ismételt munkába állása, vagy egészségi állapota miatt a gyermek otthoni ellátása a továbbiakban nem biztosítható más módon,
c) az Önkormányzati fenntartású intézmény (bölcsőde, óvoda) elutasító döntése a gyermek felvételéről,
d)14 a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 220 %-át,
(3) A térítési díjtámogatás mértéke 1.250,- Ft/nap/gyermek.
(4) Különös méltánylást érdemlő esetben – a gyermeket nevelő családot terhelő, lakáscélú hiteltörlesztés hitelt érdemlő igazolása esetén –a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemhatártól eltérően is megállapítható a térítési díjtámogatás.
(5) A térítési díjtámogatás összegét az eljáró hatóság az intézmény vagy szolgáltató által kiállított számla vagy elszámolás alapján a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig utalja át közvetlenül az intézmény vagy a szolgáltató felé. Az intézmény vagy szolgáltató által benyújtott számla vagy elszámolás kötelező melléklete a tárgyhónapra vonatkozó jelenléti ív hiteles másolati példánya.
(6) A térítési díjtámogatást a kérelem benyújtásának napjától
a) az adott gondozási év végéig állapítható meg, amennyiben a támogatási igény kezdő időpontja a naptári év január-augusztus hónapjaira esik,
b) az adott naptári év végéig állapítható meg, amennyiben a támogatási igény kezdő időpontja a naptári év szeptember-december hónapjaira esik.
10. Tűzifa támogatás
23. § (1) Tűzifa támogatásban részesülhet
a) az a személy, aki Dunakeszi város közigazgatási területén lévő lakásban vagy életvitelszerű lakhatásra alkalmas ingatlant igazolt jogviszony keretében használ, az ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik valamint a tényleges életvitelszerű tartózkodási helye és a kérelemben megjelölt szállítási cím megegyezik a lakcímnyilvántartás adataival és,
b)15 a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 200%-át.
(2) A tűzifa támogatás iránti kérelmet évente két alkalommal január 1. és április 30. illetve szeptember 1. és december 31. közötti időpontban lehet benyújtani. A két kérelem benyújtása között azonban legalább 45 napnak el kell telnie.
(3) A tűzifa támogatás maximális mennyisége évente, háztartásonként 10 q, azonban tűzifát egy alkalommal legfeljebb 5 q mennyiségben lehet megállapítani.
(4) A Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős igazgatási egysége a tűzifa támogatást megállapító határozat meghozatalát követő 15 napon belül intézkedik a tűzifa kiszállításáról.
(5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ezekben az esetekben a kérelemhez csatolni kell a fenti tények alátámasztását igazoló dokumentumokat.
(7) Tűzifa támogatásban nem részesülhet az a kérelmező és a vele egy háztartásban élő, aki tárgyévben lakhatási támogatásban részesült.
11. Temetési támogatás
24. § (1)16 Temetési támogatás iránti kérelmet nyújthat be az, aki az elhunyt eltetettetésére köteles és a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 200 %-át.
(2) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha a temetés napjától a kérelem benyújtásának napjáig már hat hónap eltelt.
(3) A temetési támogatás iránti kérelemhez a 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt dokumentumokon kívül csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint az eredeti temetési számlát.
(4)17 A temetési támogatás összege: a szociális vetítési alap összege.
(5) A temetési támogatás postai úton történő kézbesítéséről vagy folyószámlára történő utalásáról a Polgármesteri Hivatal adott ügykörért felelős igazgatási egysége intézkedik a temetési támogatást megállapító határozat meghozatalát követő 15 napon belül.
12. Karácsonyi támogatás
25. § (1) Karácsonyi támogatásban részesülhet
a) életkorára való tekintettel, a 65. életévét betöltött Dunakeszi állandó lakcímmel rendelkező nyugdíjas,
b) Dunakeszin bölcsődei ellátást, családi napközi szolgáltatást igénybe vevő, óvodai nevelésben részesülő kisgyermek.
(2) A karácsonyi támogatás évente egy alakalommal, december hónapban nyújtott természetbeni települési támogatás. (3) A karácsonyi támogatás lebonyolításáról és a támogatásnak a jogosult részére történő eljuttatásáról a Programiroda gondoskodik
13. Születési támogatás
26. § (1)18 Születési támogatásban részesülhet az a 0 -1 éves korú kisgyermek, aki Dunakeszin lakcímmel rendelkezik.
(2) A születési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kisgyermek születési anyakönyvi kivonatának és lakcímkártyájának másolatát.
(3) A születési támogatás egy alkalommal, természetben nyújtott települési támogatás. (4) A születési támogatás lebonyolításáról és a támogatásnak a jogosultak részére történő eljuttatásáról a Programiroda gondoskodik.
14. Rendkívüli települési támogatás
27. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg azon kérelmezőnek, aki létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzetbe került, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt önmagáról és családjáról más módon gondoskodni nem tud. Többletkiadás különösen: súlyos betegség, hirtelen bekövetkezett elemi kár, gyermek születése, kiskorú beiskoláztatásával kapcsolatos kiadások.
(2)19 A rendkívüli települési támogatás összege – alkalmanként – maximum 40.000,- Ft összegben állapítható meg.
(3)20
(4)21 Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja szociális vetítési alap 200%-át.
15. Köztemetés
28. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól az eltemettetésre kötelezett személy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy teljes mértékben mentesíthető.
(2) A köztemetés költségei alóli teljes mértékben történő mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye
a)22 a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap 100 %-át és vagyona nincs,
b)23 a temetésre kötelezett személy egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg szociális vetítési alap 150 %-át és vagyona nincs,
c) az elhunyt személy kiskorú.
(3)24 A köztemetés költségei alóli részben történő mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50 %-a. A részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem szociális vetítési alap 150 %-át, egyedül élő személy esetén 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.
(4) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében a Bizottság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti.
(5) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.
16. Közterületfenntartási kötelezettség átvállalása
28/A. § (1) Közterületfenntartási kötelezettség átvállalása iránti kérelmet nyújthat be az a személy:
a) aki Dunakeszi város közigazgatási területén bármilyen jogcímen ingatlant használ vagy birtokol, és
b) az ingatlan előtti közterület tisztán tartását szociális és egészségügyi okok miatt nem tudja elvégezni,
c) továbbá nincs tartásra kötelezett hozzátartozója.
(2) az (1) bekezdés b) pont szerinti egészségügyi oknak tekintendő, ha valaki testi-fizikai állapota miatt önhibáján kívül nem tudja elvégezni a közterületfenntartással kapcsolatos kötelezettségét.
(3)25 Nem jogosult rendkívüli közterületfenntartási támogatásra az a kérelmező, akinek havi nettó jövedelme meghaladja szociális vetítési alap 250%-át.
(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell:
Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások
16. Étkeztetés
29. § (1) Az étkeztetést a szociális szolgáltató szociális konyha, illetve népkonyha formájában biztosítja. Az étkeztetés keretében
30. § (1) A szociális étkeztetés igénybevétele szempontjából rászoruló:
a) életkora miatt, az a személy aki, személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, ahogy a 65. életévét betöltötte,
b) egészségi állapota miatt, az a személy aki, a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy egészben gondoskodni nem tud,
c) fogyatékossága miatt, az a súlyosan fogyatékos személy, aki a súlyos fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (5) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.
d) anyagi helyzete miatt az a 18. életévét betöltött személy, aki ingyenes étkeztetésre nem jogosult, de havi rendszeres jövedelméből nem, vagy csak komoly nehézségek árán képes napi rendszeres étkezését megoldani.
31. § (1) Az Önkormányzat által biztosított étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással,
b) elvitellel,
c) házhoz szállítással.
32. § (1) Térítésmentesen – elsősorban népkonyhán történő étkezéssel – kell biztosítani az étkezést a hajléktalan személyek számára.
(2) Térítésmentesen kell biztosítani az étkezést annak a szociálisan rászoruló személynek,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b)26 akinek jövedelme, illetve akinek családjában az egy főre jutó havi rendszeres nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.
(3) A szociális szolgáltató fenntartója az ellátást igénylő méltányossági kérelme alapján egyedi elbírálással dönthet az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről. A méltányossági eljárás menetéről a szociális szolgáltató fenntartója belső szakmai szabályzatban köteles rendelkezni.
33. § A népkonyhán történő étkezés alkalmi jelleggel vehető igénybe, azon szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkezési formát nem vesznek igénybe. Az alkalmi igénybevételi 90 napos időtartama lejártát követően az igénybevevők részére a fenntartó felajánlja a szociális konyha szolgáltatás igénybevételének lehetőségét jogosultak a fenti igénybevételi szabályok és a szociális szolgáltató belső szakmai szabályzatában foglaltak alapján. Az igénybevevő kérésére fenntartó előztesen megállapítja a szociális konyha igénybevétele kedvezményes díját, amely ismeretében az igénybevevő dönthet, hogy továbbra is a népkonyha vagy a szociális konyha szolgáltatásait veszi igénybe.
17. Házi segítségnyújtás
34. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell saját háztartásukban gondoskodni azokról a személyekről, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és gondozásra köteles és képes személy nincs.
(2) A szolgáltatás igénybevételének feltétele a külön jogszabályban szabályozott gondozási szükséglet vizsgálata.
(3) A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban és formában (szociális segítés vagy személyi gondozás) kell biztosítani.
19. Nappali ellátások
36. § (1) Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) idősek nappali ellátása (idősek klubja), amely az időskorúak napközbeni tartózkodására, társas kapcsolataik és mentális képességeik ápolására, illetve szükség szerint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére szolgál,
b) a fogyatékos személyek nappali ellátása, amelynek keretében a harmadik életévüket betöltött, önellátásra képtelen vagy önellátásra részben képes, felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, a meglévő képességeik legalább szinten tartására, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére,
c) a pszichiátriai betegek nappali ellátása, amely elsősorban a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, pszichiátriai betegek napközbeni tartózkodására, társas kapcsolataik bővítésére, illetve szükség szerint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére biztosít lehetőséget. d) a hajléktalan személyek nappali ellátása, amely a település közigazgatási területén élő hajléktalan személyek részére közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra és a személyes ruházat tisztítására, illetve napi legalább egyszeri étkezésre biztosít lehetőséget.
20. Idősek otthona
37. § (1) A szociális szolgáltató az idősek számára az Szt. 68. § (1) bekezdése szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény működtet az Szt. és a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján.
(2) Az idősek otthonába történő felvételre vonatkozó kérelem tartalmáról, kötelező mellékleteiről az Szt. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet szabályai rendelkeznek.
(3) Az idős otthoni felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni azokat a kérelmezőket, akik Dunakeszi városban bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek.
Személyes gondoskodást nyújtó család- és gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások
21. Család- és gyermekjóléti szolgáltatás
38. § (1) A család- és a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a Gyvt. 39. §-ában foglaltakon felül különösen
a) az ellátásokról való folyamatos tájékoztatás,
b) a támogatások célszerű felhasználására való felkészítés,
c) prevenciós programok szervezése,
d) a településen élő gyermekek szociális helyzetének, életkörülményeinek, veszélyeztetettségének, egyéb ellátások iránti szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése és ezek alapján a települési gyermekvédelmi rendszer javítására, kiegészítésére vonatkozó javaslattétel az Önkormányzat felé.
Az Önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatát a Dunakeszi Óvodai és Humánszolgáltató Központ és Könyvtár Család- és Gyermekjóléti Központjának három szakmai egységén (Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Egység; Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatási Szakmai Egység; Óvodai és Iskolai Szociális Szakmai Egység) keresztül biztosítja.
38/A. § (1) A Család és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Egységének működési feladata, hogy ellássa a hatályos szociális- és gyermekvédelmi törvények és végrehajtási rendeleteinek, valamint a szakmai szabályok szerinti működésében a fenntartó Önkormányzat rendeletének megfelelően a településen élők körében a szociális és gyermekvédelmi alapfeladatokat.
(2) Az ellátás során a következő szolgáltatásokat biztosítja:
a) Az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése,
b) Az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások,
c) Szociális és életvezetési tanácsadás,
d) Családok működőképességének erősítése, családgondozás,
e) A családi konfliktusok megoldásának elősegítését, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
f) Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
g) Információ és ügyintézésben segítség a foglalkoztatási, munkaügyi, leszázalékolási és rehabilitációs ügyekben,
h) Hivatalos ügyek intézése,
i) A település területén veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, elősegíti a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét a megelőzés rendszerében,
j) Szabadidős programok szervezése.
38/B. § (1) A Család- és Gyermekjóléti Járási Szolgáltatási Szakmai Egység a Gyvt. és az NMr értelmében a család-, és gyermekjóléti központ hatósági intézkedésre tesz javaslatot a gyámhivatal felé. A gyermekvédelmi intézkedésre vonatkozó javaslattétel történhet a gyámhatóság megkeresése, valamint a járás területén működő szolgálatok kezdeményezése alapján Dunakeszi Járás 4 településére vonatkozóan (Dunakeszi, Fót, Göd, Csomád).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl a következő speciális feladatellátást biztosítja:
a) Jogi tanácsadás,
b) Pszichológiai tanácsadás,
c) Kapcsolattartási ügyelet,
d) Utcai szociális munka,
e) Készenléti szolgálat,
f) Mediáció,
g) Családterápia,
h) A járás területén veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése,
i) Szociális diagnózis készítése.
38/C. §
22. Bölcsőde
39. § (1) Az Önkormányzat a családban nevelkedő, 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését a család- és gyermekjóléti szolgáltató bölcsődei telephelyein keresztül biztosítja. A bölcsőde működésének szabályait, valamint a bölcsődei gondozás szakmai előírásait a Gyvt., a vonatkozó szakmai jogszabályok, valamint a Bölcsődei Nevelés Országos Alapprogramja tartalmazzák.
40. § (1) A bölcsődei felvételre irányuló kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon az azon meghatározott mellékletekkel együtt
a) tárgyév szeptember-december hónapokra irányuló felvételi időpontokra vonatkozóan a tárgyév március 1. és április 30. közötti időszakban,
b) az a) ponttól eltérő felvételi időpontra vonatkozóan legkorábban a felvétel kért időpontját megelőző 6 hónapon belül a gondozási év alatt folyamatosan
lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt felvételi időpontra vonatkozóan a szociális szolgáltató intézményvezetője a jegyző ellenjegyzésével a tárgyév április 30. napjáig beérkezett kérelmekkel kapcsolatban legkésőbb a tárgyév június 30. napjáig dönt. A gondozási év közben megüresedő férőhelyek betöltése folyamatosan történik a várólistán szereplő gyermekek kérelmei és a felvételi döntés időpontjáig beérkezett új kérelmek alapján.
(3) A bölcsődei felvételi eljárás során előnyt élveznek a Dunakeszin bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező családok gyermekei. Ezt a rendelkezést a törvényes képviselő szülőkre, különélő szülők esetében a gyermeket gondozó szülőre, valamint a gyermekre egyaránt alkalmazni kell.
(4) Dunakeszin bejelentett állandó lakóhellyel nem rendelkező család gyermeke abban az esetben kerülhet bölcsődei gondozásba, amennyiben valamennyi, a (3) bekezdésben meghatározott feltételnek és a (5) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételnek megfelelő gyermek bölcsődei felvétele megtörtént és a bölcsődei telephelyeken további betölthető férőhely áll rendelkezésre.
(5) A Polgármester felvételi időszakonként legfeljebb kettő bölcsődei férőhely betöltésére vonatkozóan méltányossági jogkör gyakorlására jogosult, amely alapján javaslatot tehet az intézményvezető felé e férőhelyekre, felvételre javasolt gyermekek személyére vonatkozóan. A Polgármester méltányossági jogkörét kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben gyakorolhatja.
41. § (1) Bölcsődei felvételre jogosult az a gyermek,
a) akinek törvényes képviselő szülői, egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő igazolt munkaviszonnyal rendelkezik, illetve a felvételi kérelem benyújtásáig gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő legalább munkáltatói szándéknyilatkozattal igazolja munkába állásának pontos időpontját és a napi munka időtartamát,
b) akire vonatkozóan a házi gyermekorvos igazolja, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható,
c) akit a területi védőnő a gyermek hátrányos helyzete, a család szociális helyzete, vagy egyéb ok miatt bölcsődei felvételre javasol,
d) akinek törvényes képviselő szülői a szociális szolgáltató javaslatát a bölcsődei felvételre vonatkozóan beszerezték.
(2) A (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkáltatói szándéknyilatkozat vagy munkáltatói igazolás benyújtásától abban az esetben lehet eltekintetni, ha a szülő tartós kórházi kezelésre szorul, illetve egészségi vagy mentális állapota miatt – szakvélemény által igazoltan – a gyermek folyamatos napközbeni ellátását biztosítani nem tudja.
(3) Az szülő aki, a felvételi kérelem benyújtásakor munkáltatói szándéknyilatkozattal igazolja munkába állásának pontos időpontját és a napi munka időtartamát, a munkaviszonyának megkezdését követően 30 napon belül köteles a munkába állás tényét igazolni.
(4) Az intézményvezető jogosult a kérelem és a kérelemhez csatolt igazolások valóságtartalmát vizsgálni, illetve a kérelemben feltüntetett adatok és nyilatkozatok ellenőrzése céljából a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős szervezeti egységétől a rendelkezésre álló nyilvántartásokból adatot kérni.
(5) A jogosultsági feltételeknek megfelelő gyermek esetében – a 40. § (3) bekezdésben foglaltakon felül – előnyben kell részesíteni azt a gyermeket
a) aki három vagy több gyermeket nevelő családban él,
b) akit egyedülálló, időskorú vagy gyámszülő nevel,
c) akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, feltéve, hogy a szülők munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, illetve az erre vonatkozó munkáltatói igazolást vagy szándéknyilatkozatot kérelmük mellé benyújtották,
d) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
e) akinek szülői szociális helyzetük miatt a gyermek ellátásáról megfelelően gondoskodni nem tudnak.
(6) A gyermek felvételéről – a megüresedő férőhelyeket figyelembe véve – lehetőség szerint soron kívül kell dönteni abban az esetben, ha a gyámhatóság a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vételével egyidejűleg a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére kötelezi a szülőt.
42. § (1) A felvételi kérelmet az intézményvezető elutasítja, ha
a) a gyermek és családja a 41. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek nem felelnek meg,
b) a kérelem kötelező mellékletei a kérelem mellől hiányoznak, azok pótlását a szülők hiánypótlási felhívás ellenére nem csatolják és ezek hiányában a jogosultsági feltételek fennállása nem állapítható meg,
c) a gyermek és családja a jogosultsági feltételeknek megfelelnek, de a kérelmezők száma a betölthető üres férőhelyek számát meghaladja és nincs olyan tény vagy körülmény, amely alapján az adott gyermeket a többi kérelmezővel szemben előnyben kellene részesíteni.
(2) Az intézményvezető jogosult a bölcsődei felvételre vonatkozó döntését – a döntés meghozatala időpontjára visszamenő hatállyal – visszavonni, amennyiben a felvételre vonatkozó döntés kézbesítését követő 15 napon belül a szülő a bölcsődével a gyermek gondozásának megkezdése érdekében a kapcsolatot – írásban, szóban vagy elektronikus úton – nem veszi fel.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján történő elutasítás esetén a szülő az elutasító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az intézményvezető felé benyújtott külön kérelem benyújtásával kérheti a gyermek várólistára történő felvételét. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztását követően a gyermek bölcsődei felvételére vonatkozóan új felvételi kérelmet kell benyújtani.
(4) A várólista egy gondozási évre – tárgyév szeptember 1-jétől tárgyévet követő év augusztus 31-éig – érvényes. A várólistáról a gyermeket törölni kell
a) a szülőknek megküldött erre vonatkozó értesítéssel egyidejűleg, amennyiben a gyermek 3. életévét betöltötte,
b) külön értesítés nélkül
ba) amennyiben a gyermek bölcsődei felvételt nyert,
bb) a szülő erre irányuló kérelmére,
bc) a gondozási év végével.
43. § (1) A gyermek bölcsődei gondozása az intézményvezető külön döntése nélkül megszűnik
a) a bölcsődei gondozási év végén, ha a gyermek a törvényben meghatározott életkort eléri és további bölcsődei gondozása a jogszabályi feltételek miatt nem lehetséges,
b) az óvodai felvételről szóló határozatban foglalt időponttól, amennyiben a gyermek óvodai felvételt nyert.
(2) A gyermek bölcsődei gondozása az intézményvezető határozata alapján megszüntetésre kerül
a) ha a gyermek a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését – az orvosi szakvélemény kézhezvétele napjától,
b) az ellátás feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn és a gyermek napközbeni ellátása más módon megoldott vagy megoldható – a határozathozatalt követő hónap 1. napjától,
c) a gyermek 30 napot meghaladóan a bölcsődei ellátást nem veszi igénybe, kivéve, ha ez alatt az időtartam alatt az ellátás igénybevétele a gyermek hosszabb betegsége, balesete következtében nem volt lehetséges – az erre vonatkozó intézményi jelzés kézhezvétele napjától,
d) a szülő kérelmére – a kérelemben foglalt időponttól kezdődően,
e) amennyiben a gyermeknek testvére születik, vagy olyan gyermek kerül a családba, akiről a szülő otthon gondoskodik, ezáltal napközbeni ellátása megoldott(3) A Polgármester a (2) bekezdés e) pont szerinti esetben méltányossági jogkör gyakorlására jogosult, amely alapján javaslatot tehet az intézményvezető felé a bölcsődei gondozás fenntartására. A Polgármester méltányossági jogkörét kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben gyakorolhatja.
23. Időszakos gyermekfelügyelet
44. § (1)27 Az Önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatón keresztül alapellátáson túli szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet biztosít a városban élő, elsősorban 1-3,5 éves korú kisgyermekek számára. Az időszakos gyermekfelügyeletet igénybe vevő gyermekek számára a szolgáltatás gondozást, felügyeletet biztosít a szülők elfoglaltsága időtartama alatt. A szolgáltatás munkanapokon 8.00 és 16.00 óra között vehető igénybe. Amennyiben a gyermek a napirend szerinti étkezési időpontban az intézményben tartózkodik, a gyermekétkeztetés igénybe vétele kötelező. A gyermek szülője által megfizetendő gyermekétkeztetés térítési díjait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2)28 Az időszakos gyermekfelügyelet térítési díj megfizetése ellenében vehető igénybe, amelynek összegeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A térítési díjat a gyermek szülője a szolgáltatás igénybevételekor köteles megfizetni.
(3)29 A szolgáltatás és a gyermekétkeztetés igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat a szociális szolgáltató szakmai programja, illetve a szolgáltatás házirendje tartalmazza.
Egyéb rendelkezések
24. Térítési díj
45. § (1)30 A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások, valamint a szociális szakosított ellátások – az Szt-ben, a Gyvt-ben, a szociális szolgáltató belső szakmai szabályzatában, valamint az e rendeletben foglalt kivételekkel – térítésköteles szolgáltatások. Az egyes szolgáltatások intézményi térítési díjait az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján az Önkormányzat, illetve a szociális szolgáltató határozza meg. Az Önkormányzat által fenntartott és e rendeletben szabályozott szolgáltatások térítési díjait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2)31 A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások, valamint a szociális szakosított ellátásokért a kötelezett által fizetendő térítési díjat (továbbiakban: személyi térítési díjat) az intézményi térítési díj és a kötelezett havi rendszeres jövedelme alapján az intézményvezető a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján konkrét összegben állapítja meg és arról az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.
(3)32 A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások és alapellátáson túli szolgáltatások, valamint a szociális szakosított ellátások személyi térítési díját az intézményvezető az Szt. és a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján évente legalább egyszer felülvizsgálja és a felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díjról az ellátottat írásban tájékoztatja. A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a kitétellel, hogy a kötelezett az új térítési díj megfizetésére nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan, kivéve, ha az ellátott felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra.
(4)33 A gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályokat és a gyermekétkeztetés térítési díját – az időszakos gyermekfelügyelet kivételével - külön rendelet szabályozza.
(5)34 A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás esetén a személyi térítési díj összegét az intézményi térítési díj és az Szt. 116. § (1) bekezdése alapján számított havi jövedelem figyelembevételével az intézményvezető a fenntartó hozzájárulásával csökkenti oly módon, hogy, ha a havi jövedelem szociális vetítési alap
a) 100%-a alatt van, a fizetendő térítési díj összege a megállapított személyi térítési díj 25%-a,
b) 100-150%-a között van, a fizetendő térítési díj összege a megállapított személyi térítési díj 50%-a.Helyi szociálpolitika kerekasztal.
46. § (1) A szociálpolitikai kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit a családügyi főtanácsnok hívja össze.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) a családügyi főtanácsnok
b) a szociális szolgáltató, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltató intézményvezetője, valamint az ellátás szakmai vezetője,
c) a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős szervezeti egységének vezetője és csoportvezetője.
Záró rendelkezések
26. Hatálybalépés
47. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
27. Átmeneti rendelkezések
48. § Lakhatási támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki normatív lakásfenntartási támogatásban, illetve adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesül.
49. § Születési támogatásra jogosultak a 2015. január 1. napját követően született gyermekek.
50. § A 2015. február 28-án folyamatban lévő önkormányzati segély és térítési díj támogatás iránti kérelmek ügyében Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 62/2012. (XII. 19.) rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezés
51. § (1) Hatályát veszti Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 62/2012. (XII. 19.) rendelete.
1. melléklet az 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez35
1. I. Az Önkormányzat által megbízott szociális szolgáltató hatályos adatai
1.1. Intézmény neve: Magyarországi Evangélikus Egyház Dunakeszi Evangélikus Diakóniai Központ
1.1.1. A telephelyen nyújtott szolgáltatások: Idősek otthona
1.1.2. Fogyatékos személyek nappali ellátása
1.2. Intézmény neve: DUNAKESZI-SZTK Egészségügyi és Szociális Közhasznú Nonprofit Kft.
1.2.1. Székhelye: 2120 Dunakeszi, Fő út 75-81.
1.2.2. Székhelyen nyújtott szolgáltatások: szociális étkeztetés (szociális konyha)
1.2.3. házi segítségnyújtás
1.2.4. pszichiátriai betegek nappali ellátása
1.3. Telephelye: DUNAKESZI-SZTK Nonprofit Kft. 2120 Dunakeszi, Fő út 138.
1.4. Telephelye: DUNAKESZI-SZTK Nonprofit Kft. 2120 Dunakeszi, Dr. Cseresnyés Ernő utca 1.
2. Az Önkormányzat által fenntartott család és gyermekjóléti szolgáltató hatályos adatai
2.1. Intézmény neve: Dunakeszi Óvodai és Humán Szolgáltató Központ és Könyvtár
2.2. Székhelye: 2120 Dunakeszi, Budai Nagy Antal utca 4-8.
2.3. Telephelye: DÓHSZK Család- és Gyermekjóléti Központ Intézményegység 2120 Dunakeszi, Bajcsy-Zsilinszky u. 32.
2.4. A telephelyen nyújtott szolgáltatások: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás
3. Ellátási szerződés alapján nyújtott szociális ellátások
3.1. Hajléktalan személyek nappali ellátása
3.1.1. Fenntartó: Myrai Vallási Közhasznú Egyesület
3.1.2. Szolgáltatásnyújtás helye: 2120 Dunakeszi, Verseny u. 12.
3.2. Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye
3.2.1. Fenntartó: Myrai Vallási Közhasznú Egyesület
3.2.2. Szolgáltatásnyújtás helye: 1078 Budapest, Nefelejcs u. 39.
3.3. Családok Átmeneti Otthona
3.3.1. Fenntartó: Szociális és Rehabilitációs Alapítvány
3.3.2. Szolgáltatás nyújtás helye:1152 Budapest Aporház utca 61.
3.4. Gyermekek Átmeneti Otthona
3.4.1. Fenntartó: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
3.4.2. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona
3.4.3. Szolgáltatás nyújtás helye: 1035 Budapest, Víziorgona u. 7.
2. melléklet az 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Gondozásért fizetendő térítési díj a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődei telephelyeken
|
Gondozási díj (intézményi térítési díj) |
|---|
|
0,- Ft/nap |
2. Térítési díjak az alapellátáson túli szolgáltatásként nyújtott időszakos gyermekfelügyeletben
|
Az igénybevétel rendszeressége és időtartama |
Térítési díj (intézményi térítési díj) |
Gyermekétkeztetés térítési díjai |
|
Dunakeszi Kártya nélkül óránként |
1.500,-Ft/fő |
reggeli: 210,- Ft/fő |
|
Dunakeszi Kártyával óránként |
1.000,- Ft/fő |
reggeli: 210,- Ft/fő |
|
egész napra (8-tól 16 óráig)38 |
6.000,-Ft/fő/nap |
1395,- Ft/fő/nap |
A bevezető a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1a) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (8) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. § (9) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. § (10) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés a) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés b) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés c) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés d) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés b) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (4) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés a) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés b) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 28/A. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (2) bekezdés b) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. § o) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat „Dunakeszi Kártya nélkül óránként Minden megkezdett óra egész órának számít.” sora a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat „Dunakeszi Kártya nélkül óránként Minden megkezdett óra egész órának számít.” sora a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat „Dunakeszi Kártyával óránként Minden megkezdett óra egész órának számít.” sora a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat „Dunakeszi Kártyával óránként Minden megkezdett óra egész órának számít.” sora a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat „egész napra (8-tól 16 óráig)” sora a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.