Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 10. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 4.4.3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 6.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 5.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya nem terjed ki a kerékpárutakra.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Beruházási költség: az út- és járda vissza nem térítendő, önkormányzatot illető állami és egyéb támogatásokkal csökkentett, a rendelet szerint megállapított várható értéke;

2. Érdekeltek: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény személyek;

3. Érdekeltségi egység: az érdekeltségi területen az érdekeltek tulajdonában lévő, az útépítési beruházás megvalósítása érdekében a rendelet szerinti útépítési együttműködési megállapodás megkötésekor az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy beépíthető ingatlan, társasház vagy lakásszövetkezet esetén a társasház vagy a szövetkezeti ház külön lapon nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyek figyelembevételére a rendelet szabályai irányadók;

4. Érdekeltségi terület: az útépítési beruházás során megvalósuló közúttal, vagy járdával az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint közvetlenül határos vagy az útépítési beruházás során megvalósuló közút irányába átjárási szolgalmi jogot élvező ingatlanok összessége;

5. Gyűjtőút: a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) 1. melléklet II. fejezet 1.4. pontja szerinti út;

6. Járda: a KHVM rendelet 1. melléklet II. fejezet 4. pontja szerinti út;

7. Járdaépítés: a terephez és úthoz igazodó, elemekből vagy a helyszínen készített, az utca tengelyével párhuzamos, nem útépítési beruházás részeként megvalósuló járda kialakítása;

8. Kiszolgálóút: a KHVM rendelet 1. melléklet II. fejezet 1.5.1. pontja szerinti út;

9. Lakóút: a KHVM rendelet 1. melléklet II. fejezet 1.5.2. pontja szerinti út.

10. Útépítési beruházás: földútnak szilárd burkolattal (aszfalt, beton, térkő vagy kockakő) történő ellátása a pályaszerkezet és a tervezett burkolat, valamint az utcai csapadékvíz elvezetés (csatorna vagy árok), csapadékvíz átereszek kialakítása, és a létesítésre vonatkozó hatósági engedélybe foglalt valamennyi úttartozék megvalósítása;

11. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás: az érdekeltek által, az érdekeltségi területen fekvő érdekeltségi egység után, a beruházási költséghez való hozzájárulásként megfizetett vagy megfizetni vállalt, a rendelet szerint meghatározott pénzösszeg.

12. Útépítési támogatás: a nem önkormányzati beruházásban megvalósuló, lakóút építésére vonatkozó útépítési beruházásokhoz az önkormányzat által természetes személy részére nyújtott támogatás.

2. Az útépítés beruházások és járdaépítések megvalósításának általános feltételei

3. §

(1) Az önkormányzat a rendelet szerinti útépítési beruházást az alábbi feltételek teljesülését követően valósítja meg:

a) a beruházással összefüggésben a rendelet szabályai szerint megállapított mértékű útépítési érdekeltségi hozzájárulást az érdekeltek legalább kétharmad része már az önkormányzat számára megfizette,

b) arra az önkormányzat költségvetése forrást biztosít,

c) útépítési és járdaépítési beruházás esetén valamennyi, a szilárd burkolat alá kerülő nyomvonalas közmű megépítésre került vagy a beruházás részeként megvalósul,

d) a kiépítendő útnak közvetlen csatlakozása van szilárd burkolatú úthoz, valamint a szilárd burkolatú csatlakozó út megépítés alatt áll,

e) a beruházás megvalósításához szükséges, nyomvonalat képező valamennyi ingatlan önkormányzati vagy állami tulajdonában áll.

(2) Az útépítési beruházások megvalósításáról és az útépítési együttműködési megállapodás megkötéséről a polgármester a közgyűlés városrendezési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága (továbbiakban: bizottság) által meghatározott sorrend figyelembevételével dönt.

3. Az érdekeltségi egységek figyelembevétele, az érdekeltségi hozzájárulás mértékének megállapítása és megfizetésének módja

4. §

Az érdekeltségi terület, az érdekeltségi egységek és az érdekeltek személyének megállapítására az az időszak irányadó, amikor az útépítési beruházás vagy járdaépítés vonatkozásában az útépítési együttműködési megállapodás a rendelet szerint megkötésre kerül azzal, hogy az érdekeltségi egység tulajdonosának személyében bekövetkező változás eltérő megállapodás hiányában nem mentesíti a szerződő érdekeltet a fizetési kötelezettség alól. Az útépítési együttműködési megállapodás megkötését követően bekövetkező esetleges jogutódlás az érdekeltségi egységek számát nem változtatja meg.

5. §

(1) Az azonos lakóhellyel vagy jogi személyek esetében székhellyel rendelkezők tulajdonában álló, társasház vagy szövetkezeti ház külön lapon nyilvántartott garázs és társasház vagy szövetkezeti ház külön lapon nyilvántartott lakás vagy más nem lakás céljára szolgáló helyiség egy érdekeltségi egységnek minősül.

(2) Társasház és lakásszövetkezet esetén, a külön helyrajzi számon, de közös használatban álló ingatlanok nem tekintendők érdekeltségi egységnek.

(3) Nem minősül érdekeltségi egységnek az az ingatlan, amelyről az útépítési beruházás során megvalósuló közút irányába közúti kapcsolatot a közútkezelő nyilatkozata szerint nem lehet létesíteni.

(4) A kettő vagy több utcát érintő sarok, áthúzódó ingatlan azon útépítési beruházás során megvalósuló közút, vagy járda érdekeltségi területének a részét képezi, amely közúttal vagy járdával hosszabb közös ingatlanhatárral rendelkezik kivéve, ha az érintett ingatlanról a közútkezelő nyilatkozata szerint csak az útépítési beruházás során megvalósuló közút irányába lehet közúti kapcsolatot létesíteni. Azonos nagyságú ingatlanhatárok esetén a kettő vagy több utcát érintő sarok, áthúzódó ingatlan azon útépítési beruházás során megvalósuló közút vagy járda érdekeltségi területének a részét képezi, amelyre vonatkozóan az útépítési beruházással kapcsolatos kötelezettség teljesítésére szóló jogviszony az önkormányzattal korábban létrejött.

6. §

A beruházási költség meghatározásánál az alábbi ráfordítások vehetők figyelembe:

a) engedélyezési és kiviteli tervek díja, hatósági, szakhatósági díjak,

b) kivitelezési munkák teljes költsége, beleértve a kivitelezéshez szükséges közterület bontási engedélyben, valamint tulajdonosi, közútkezelői hozzájárulásban előírt szintű és műszaki tartalmú helyreállításának költségét és a kivitelezéssel érintett valamennyi közmű vonatkozásában előírt munkálat költségét,

c) műszaki ellenőrzés díja,

d) a kivitelezés során felmerülő tervezői művezetés és közmű szakfelügyelet költsége,

e) üzembe helyezés költségei,

f) a vissza nem igényelhető általános forgalmi adó összege.

7. §

(1) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás egy érdekeltségi egységre jutó legkisebb mértéke:

a) gyűjtőút esetén a beruházási költség 40 %-ának és az érdekeltségi egységek számának hányadosa,

b) lakóút esetében a beruházási költség 50 %-ának és az érdekeltségi egységek számának hányadosa,

c) kiszolgáló út esetében a beruházási költség 50 %-ának és az érdekeltségi egységek számának hányadosa,

d) járda esetében a beruházás költség 50 %-ának és az érdekeltségi egységek számának hányadosa.

(2) Az érdekeltek érdekeltségi egységenként egyenlő összegű önrész viselésére vállalhatnak kötelezettséget.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontok alapján meghatározott útépítési érdekeltségi hozzájárulás 50 %-át kell megfizetni azoknak a több úttal is határos ingatlannal rendelkező érdekelteknek, akik a rendelet hatályba lépését megelőzően az ingatlannal határos másik út megépítése érdekében útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezettséget vállaltak vagy annak megfizetésére őket az önkormányzat kötelezte. Ezen körülmények fennállását az érdekeltnek kell bizonyítania a kötelezettséget keletkeztető dokumentum önkormányzat részére a 8. § (4) bekezdés szerinti határidőben történő bemutatásával.

(4) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulást az érdekeltek az önkormányzat számlájára a 8 § (6) bekezdése szerinti értesítésben foglalt időponttól számított 3 hónapon belül egyösszegű befizetéssel fizetik meg az önkormányzat számára.

(5) Az érdekelt és az önkormányzat lakás-takarékpénztári konstrukció alkalmazásával, legfeljebb 48 hónapos időtartamra terjedő halasztott fizetésben vagy részletfizetésben (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) is megállapodhatnak, amely megállapodást az útépítési együttműködési megállapodásban vagy annak módosításában rögzítik.

4. Útépítés beruházás és járdaépítés kezdeményezése

8. §

(1) Az érdekeltek a Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) által rendszeresített nyilatkozat polgármesteri hivatalhoz való benyújtásával kezdeményezik az útépítési beruházás önkormányzat által történő megvalósítását.

(2) Amennyiben az érdekeltségi egységek tulajdonosainak legalább kétharmada az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot benyújtotta, a polgármester tájékoztatja az érdekelteket az útépítési beruházás megvalósításának műszaki lehetőségeiről.

(3) Amennyiben az útépítési beruházás vagy járdaépítés műszaki megvalósításának nincs akadálya, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed a várható beruházási költségre és a beruházás feltételeként az érdekeltek által megfizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértékére és a polgármesteri hivatal a tájékoztatással egyidejűleg az érdekeltek részére megküldi az útépítési együttműködési megállapodás tervezetét.

(4) Az érdekeltek a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás és megállapodás tervezet megküldését követő 30 napon belül juttathatják vissza aláírva az útépítési együttműködési megállapodást a polgármesteri hivatal részére.

(5) A fizetési kötelezettség megállapítása során és a kétharmados arány megállapításakor irányadó érdekeltségi egységek számát a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megadásakor kell vizsgálni.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerint az útépítési együttműködési megállapodásokat legalább az érdekeltségi egységek kétharmadára vonatkozóan visszaküldték, a polgármester az útépítési együttműködési megállapodást az önkormányzat képviseletében aláírja, amelynek tényéről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének esedékességéről, módjáról, a 3. § szerinti feltételek teljesülésének legkorábbi időpontjáról a polgármesteri hivatal értesíti az érdekelteket.

9. §

(1) Az útépítési beruházások vagy járdaépítések építési sorrendjét a bizottság a 3. § szerinti feltételek teljesülését követően állapítja meg.

(2) A sorrend meghatározásakor a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a közút városi közúti hálózatban betöltött szerepe, amelyre vonatkozóan a közút kezelőjének nyilatkozata az irányadó,

b) a beruházással érintett ingatlanok száma,

c) az önkormányzat sorrendben hamarabb valósítja meg azokat az útépítési beruházásokat vagy járdaépítéseket, amelyek vonatkozásában megfizetett útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértéke a várható bekerülési költséghez viszonyítva nagyobb arányú, mint más hasonló, azonos időszakban szervezett beruházások esetében.

5. Kötelezés az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére

10. §

(1) Ha az útépítési beruházás érdekében érdekeltek legalább kétharmada az útépítési együttműködési megállapodásban vállalta a beruházás megvalósításában való együttműködést és az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetését, az együttműködést nem vállaló érdekelteket a polgármester az útépítési érdekeltségi hozzájárulás 7. § (1)-(2) bekezdése szerint megállapított mértékéig az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítésének határideje a határozat jogerőre emelkedését követő 60 nap.

(3) Az e §-ban szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. §

6. Nem önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítések támogatása

(1) Az önkormányzat kérelemre lakóút vagy járda megépítéséhez útépítési támogatást nyújthat, ha az útépítési beruházás vagy járdaépítés

a) az önkormányzat tulajdonában álló közúton valósul meg és

b) a kérelmező jogerős érvényes építési engedéllyel rendelkezik, és az engedély érvényessége a kérelem benyújtásától számított legalább 18 hónap időtartamot meghaladja.

(2) A kérelmet a támogatás iránt az útépítési beruházás vagy járdaépítés hatósági engedélyében megnevezett természetes személy nyújthatja be, ha

a) kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházás megvalósítását követően az elkészült építményt térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja,

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a járda- vagy útépítés tervezésére és kivitelezésre megkötött szerződésekből származó garanciális, szavatossági, jótállási és egyéb, a szerződések teljesítését a szerződések időtartamán túlmenően biztosító szerződéses megállapodásokból őt megillető jogokat az önkormányzatnak térítésmentesen átadja és ennek tényét a tervezésre, kivitelezésre megkötött szerződésekben rögzíti.

(3) Az útépítési támogatás mértéke nem haladhatja meg a beruházás bekerülési költségének 50 %-át.

(4) A beruházás bekerülési költségei között a 6. § szerinti költségek vehetők figyelembe azzal, hogy 6. § b) pontja szerinti fajlagos költségek nem haladhatják meg a támogatás évében az önkormányzat beruházásában megvalósuló hasonló típusú járda vagy út megépítésére irányuló beruházások során felmerült fajlagos költségeket.

(5) Az útépítési támogatások nyújtásáról a polgármester a bizottság által meghatározott sorrend figyelembevételével dönt, ha a kérelmező igazolja, hogy a beruházás bekerülési költségének az önkormányzattól kért útépítési támogatáson felüli része rendelkezésére áll és az útépítési beruházás vagy járdaépítés megvalósításának 3. § (1) b)-e) pontjaiban meghatározott szerinti feltételek teljesülnek.

(6) A bizottság a sorrend meghatározásakor a következő szempontok veszi figyelembe:

a) a beruházással érintett ingatlanok száma,

b) az önkormányzat korábban biztosít útépítési támogatást azokhoz az útépítési beruházásokhoz vagy járdaépítésekhez, amelyek vonatkozásában a kérelmező által vállalt önrész mértéke a várható bekerülési költséghez viszonyítva nagyobb arányú, mint más hasonló, azonos időszakban szervezett beruházások esetében.

(7) A polgármester az útépítési támogatás biztosításáról megállapodást köt a kérelmezővel, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy az útépítési beruházás vagy járdaépítés forgalomba helyezését követő 30 napon belül az útépítési támogatást a kérelmező részére kifizeti.

7. Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakossági kezdeményezésre megvalósuló közműépítések támogatási rendszeréről szóló 23/2010. (VI.15.) önkormányzati rendelete.

13. §

A rendelet hatálybalépésekor Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvétellel és saját elhatározásból megvalósuló magánerős út-, járda- és közműépítések, valamint víziközmű társulat

útján megvalósuló közműves vízellátás és szennyvízelvezetés szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 18/1999. (VI. 7.) önkormányzati rendelete szerint vagy a bizottság által Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakossági kezdeményezésre megvalósuló közműépítések támogatási rendszeréről szóló 23/2010. (VI.15.) önkormányzati rendelete szerint már elbírált közút és közműfejlesztési igényekre az elbíráláskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az útépítési beruházásban való együttműködést korábban vállalt érdekeltek vállalják a rendelet szerinti közútfejlesztési együttműködési megállapodás megkötését és a rendelet szerint megállapított útfejlesztési érdekeltségi hozzájárulás és az érdekeltek által korábban már megfizetett érdekeltségi hozzájárulás különbözetének a megfizetését, az útépítési beruházás megvalósításának sorrendjében előnyt élveznek.

Kecskemét, 2016. december 15.

Szemereyné Pataki Klaudia sk.                                      Dr. Határ Mária sk.

              polgármester                                                                      jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Kecskemét, 2016. december 15.

  Dr. Határ Mária sk.

            jegyző