Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásokról
Hatályos: 2025. 01. 01Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásokról
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásokról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja – Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) gazdasági lehetőségével, teherbíró képességével összhangban és figyelemmel az Alaptörvény O. cikkében foglalt öngondoskodási kötelezettségre – a kerületben letelepedni szándékozó fiatal házasok megsegítése, lakhatásuk megoldásának elősegítése, a kerületi polgárok lakásigényének kielégítéséhez való hozzájárulás, lakásminőségük javítása.
(2) A lakáscélú önkormányzati támogatás a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg mértékéig nyújtható.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira, letelepedési engedéllyel, állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező külföldi személyekre, amennyiben
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás tekintetében az egyedülálló személy vagy a lakásigényét együttköltözéssel megoldó család egyik tagja az önkormányzat közigazgatási területén legalább három éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott legalább három éve életvitelszerűen tartózkodik,
b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás tekintetében a gyermekét egyedül nevelő szülő az önkormányzat közigazgatási területén legalább egy éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodik,
c) a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott támogatás tekintetében Budapest Főváros közigazgatási területén a fiatal házaspár legalább egyik tagja, legalább három éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott legalább három éve életvitelszerűen tartózkodik.
(2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanok esetében az alábbi lakáscélú önkormányzati helyi támogatásokra terjed ki:
a) lakásépítési helyi támogatás,
b) fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. akadálymentesítés: mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életviteli nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése;
2. alapterület: az építménynek az ingatlan-nyilvántartás szerinti alapterülete, tetőtér esetén a hasznos alapterület vagy a jogerős építési engedélyben meghatározott terület;
3. bővítés: a lakás alapterületének minimum 20 m²-rel vagy egy lakószobával történő növelése;
4. család: ha e rendelet másként nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége
5. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy
6. egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy
7. egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:96. § és a 4:97. §-ában meghatározott személy
8. élettárs: Ptk. 6:514 szerinti élettárs és a 2009. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett élettársi életközösség
9. emelet-ráépítés: meglévő építmény – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében;
10. felújítás: meglévő lakás rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának megtartása érdekében végzett olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, használhatósága megközelítően vagy teljesen visszaáll. A lakást akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
11. fiatal házaspár: ha a kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a negyvenedik életévét;
12. gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek
13. hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m;
14. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, figyelemmel az Szt. 4. § (1a)-(1c) bekezdésben foglaltakra
15. korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, és gázközmű bevezetése vagy belső hálózatának kiépítése; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl: napenergia) alkalmazását is; az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang- vagy vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése;
16. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy
17. saját megtakarítás, önerő: készpénz, valuta, bankbetét, kötvény, állampapír, megtakarítással kombinált életbiztosítás;
18. tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.
19. vagyon: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, melynek forgalmi értéke együtt vagy külön-külön meghaladja 3 562 500 Ft-ot1. Nem minősül vagyonnak:
a) a kérelmező rendelkezésére álló, önrészként megjelölt összeg;
b) az a lakásépítésre szolgáló telek, amelynek a beépítéséhez a támogatást kérik;
c) az a lakástulajdon, amelyen a támogatás segítségével kívánnak építési munkát végezni;
d) a munkaeszközként, valamint mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű értéke.
A lakáscélú önkormányzati helyi támogatásokra vonatkozó közös szabályok
4. Hatásköri rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – átruházott hatáskörben önkormányzati hatósági jogkörben a szociális ügyekért felelős bizottság (a továbbiakban: Bizottság)2 dönt.
(2) Az e rendeletben szabályozott jelzálogjoggal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a polgármester jogosult.
5. Eljárási rendelkezések
5. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmet Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)3 kell benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványokon, a kötelező mellékletek csatolásával. A kérelem személyesen vagy postai úton nyújtható be.
(2) A támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos előkészítési és végrehajtási feladatokat a Polgármesteri Hivatal4 (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal5) látja el. A Főosztály javaslatát a rendelkezésre álló adatok, tények és az elvégzett környezettanulmány alapján teszi meg.
(3) Amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, a kérelmezőtől erre vonatkozó okiratok és nyilatkozatok is bekérhetők.
(4) A kérelmező vagy a támogatott köteles tűrni, hogy az általa közölt adatok valódiságát a Polgármesteri Hivatal6 előzetesen, és a támogatás folyósítása esetén a támogatás céljának megvalósulását utólag is – indokolt esetben helyszíni szemle tartásával – ellenőrizze.
(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. §-ában foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelmét kell figyelembe venni.
(6) Az e rendeletben szabályozott támogatásokra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A Bizottság7 döntését követően a támogatott és az önkormányzat a lakásépítési helyi támogatás esetén kölcsönszerződést, fiatal házasok támogatása esetén megállapodást köt (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés). A Bizottság jogtalan igénybevétel megállapításáról és a visszafizetésre kötelezésről szóló döntését8 követően az önkormányzat a támogatottal kötött támogatási szerződést felmondja.
(8) A jóváhagyott támogatás átutalásáról a Polgármesteri Hivatal9 a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül gondoskodik.
6. § (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele együttköltöző családtagok vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(2) A kérelemhez az alábbi – a család jövedelmi viszonyait tanúsító és jövedelem típusának megfelelő – igazolások vagy annak fénymásolatai csatolása szükséges:
a) rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről igazolás,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén
ba) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap nettó jövedelméről, az adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás;
bb) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, vagy könyvelő által kiállított hivatalos igazolás,
c) nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában megküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása;
d) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata,
e) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltség megállapító határozatának fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,
f) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségének igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel-e, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresési támogatásban nem részesül,
g) alkalmi munkából élők, valamint egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - jövedelemről,
h) a Járási Hivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása
i) ha a családban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék, iskoláztatási támogatás összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátás összegéről,
j) 16 éven felüli gyermek esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az oktatási intézet által kiállított igazolás az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban, amennyiben nincs, úgy az oktatási intézet által kiállított nemleges igazolás, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról,
k) amennyiben a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik, az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségének igazolását arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresők támogatásában részesül-e,
l) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében
la)10
lb) igazolás a tartásdíj összegéről: postai szelvény fénymásolata, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, vagy nyilatkozat két tanú aláírásával vagy
lc)11
m) A b), e), f), h) és j) pontban foglalt esetekben a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló büntetőjogi nyilatkozat, az alkalmi munkavégzésből szerzett jövedelemről,
n)12 GYES-ben, GYED-ben vagy GYET-ben részesülő esetében büntetőjogi nyilatkozat, hogy munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik-e.
o)13 Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány.
(3) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a támogatás iránti kérelem indokolásában hivatkozottak igazolását,
b) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
c) gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,
d) a nem Budapest Főváros III. kerületi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezőnek a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes kerületi önkormányzattól igazolást arról, hogy lakáscélú helyi támogatásban nem részült.
6. A támogatási szerződés
7. § A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
1. a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás összegét, jogcímét, felhasználási időtartamát,
2. a támogatottnak a támogatás felhasználására, a felhasználás igazolására, a támogatás e rendeletben meghatározott esetben történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségvállalását, a visszafizetésre kötelezés esetköreit, a támogatás törlesztésének kezdő időpontját, a havi törlesztő részletek összegét a teljes futamidőre, esedékességének időpontját, a visszafizetés határidejét,
3. az önkormányzatot e rendelet alapján megillető jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését és feljegyeztetését, időtartamát,
4. támogatási forma változása esetére az eltérő konstrukció miatti különbségből eredő speciális rendelkezéseket.
7. A támogatási szerződés teljesítésének biztosítéka
8. § Az önkormányzatot e rendeletben meghatározott esetben és időtartamig a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás összege és járulékai biztosítására jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
9. § (1) Amennyiben a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, vagy a jelzálogjog leendő jogosultja az ingatlant terhelő újabb jelzálogjog bejegyzését kéri, ahhoz csak olyan módon adható hozzájárulás, hogy az újonnan bejegyzett jelzálogjog nem előzheti meg az önkormányzat javára korábban bejegyzett jelzálogjogot.
(2) Az (1) bekezdés szerint is csak akkor lehet hozzájárulni az újabb jelzálogjog bejegyeztetéséhez, ha a már bejegyzett, valamint a bejegyezni kívánt jelzálogjog mértéke nem haladja meg az ingatlan forgalmi értékének 50%-át. A forgalmi érték megállapítása az ügyfél által benyújtott adó- és értékbizonyítvány alapján történik.
8. Együttalkalmazás és ismételt igénylés
10. § (1) A helyi támogatás és a fiatal házasok támogatása – kérelemre – együttesen is nyújtható.
(2) Újabb helyi támogatás csak akkor igényelhető és nyújtható, ha a támogatott a korábbi visszatérítendő támogatást már visszafizette.
(3) Ugyanazon személy részére akadálymentesítési támogatás a korábbi támogatás igénybevételétől számított 10 év elteltével nyújtható ismételten.
Az önkormányzat által nyújtható helyi támogatások
9. A lakásépítési helyi támogatás jogosultsági feltételei
11. § (1) A lakásépítési helyi támogatás (a továbbiakban: helyi támogatás) olyan visszatérítendő, kamatmentes kölcsönként biztosított egyösszegű támogatás, amely
a) új vagy használt lakás tulajdonjogának megszerzéséhez,
b) lakás építéséhez, lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján vagy egyéb módon történő létesítéséhez;
c) lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához,
d) a súlyosan mozgássérült személy lakásának akadálymentesítési célú felújításához
nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás igénybevételére az jogosult, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt akadálymentesítési támogatás igénybevételére jogosultságot szerzett.
(3) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti helyi támogatás kizárólag a lakásépítést megengedő építési övezetben elhelyezett vagy elhelyezni kívánt lakóépület vonatkozásában adható.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerint létesített ingatlanra vonatkozóan csak abban az esetben adható támogatás, ha a kérelmező kizárólagos tulajdonossá, házastársak, élettársak esetén mindkét fél résztulajdonossá válik. Az (1) bekezdés b) pontja szerint létesített ingatlanra vonatkozóan csak abban az esetben adható támogatás, ha a kérelmező kizárólagos tulajdonos, vagy kizárólagos tulajdonossá, házastársak, élettársak esetén mindkét fél résztulajdonossá válik, és tulajdonába önállóan terhelhető, műszakilag önálló lakásnak minősülő (rész)tulajdon kerül. A vásárolt, vagy épített ingatlan nem lehet használati joggal terhelt.
(5) A bővítendő, korszerűsítendő vagy felújítandó ingatlanra vonatkozóan csak abban az esetben adható támogatás, ha a kérelmező kizárólagos tulajdonos, vagy tulajdonába önállóan terhelhető, műszakilag önálló lakásnak minősülő résztulajdon van és az ingatlant használati jog nem terheli.
12. § (1) Helyi támogatás annak az egyedülálló személynek, családnak, vagy fiatal házaspárnak kerül megállapításra, aki vagy amely:
a) megfelel a (2) bekezdésben szabályozott jövedelmi és vagyoni feltételeknek;
b) nem esik kizáró feltétel alá;
c) az e rendeletben szabályozott mértékű lakásigény megoldásához kéri a támogatást;
d)14 a vásárolt lakás ára, vagy az építendő lakás építési költsége az előző évi fővárosi – évente a nemzetgazdaságért felelős minisztérium által közzétett – átlagköltséget nem haladja meg.
e) vállalja a helyi támogatás 17. § (2) bekezdésében meghatározott futamidő alatti visszafizetését.
(2) Helyi támogatás akkor adható, ha
a)15 az együttköltöző családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg 171 000 Ft-ot16 és
aa) a 11. § (1) bekezdés a)–c) pontban meghatározott támogatás esetében 99 750 Ft-ot17,
ab)11. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott támogatás esetében 114 000 Ft-ot18,
13. § (1) Nem nyújtható helyi támogatás, ha a kérelmező
a) előző lakását kisebb alapterületű vagy szobaszámú lakásra a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elcserélte, vagy meglévő lakását részben, vagy egészben bérleti szerződés útján vagy más módon hasznosítja,
b) előző, tulajdonában álló lakását a kérelem benyújtását megelőzően 5 éven belül elidegenítette, kivéve, ha ez a házassági vagyonközösség megszüntetése érdekében, vagy hatósági vagy bírósági határozat alapján történt, valamint kivéve, ha az eladásból befolyt összeget önrészként használja fel az új lakáshoz jutáshoz;
c) a támogatást meglévő lakástulajdona vagy önkormányzati bérlakása megtartása mellett másik lakás építéséhez, vásárlásához, megszerzéséhez kéri,
d) a támogatást az általa felvett kölcsön törlesztésére vagy visszafizetésére kívánják felhasználni,
e) egyenes ági rokontól vásárol, amennyiben az csak tulajdonjogi változást és nem lakásmegoldást eredményez;
f) a támogatásra irányuló kérelemben olyan valótlan adatot közöl, amely részére jogosulatlan előnyt jelent, valamint az eljárás során az eljáró hatóságot bármely más módon megtéveszti;
g) a támogatásra irányuló kérelmet az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított 90 nap elteltével, vagy a vételár teljes kifizetése után, továbbá építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés esetén a munkálatok befejezését követően nyújtják be.
h) a becsatolt igazolások alapján nem látszik biztosítottnak a támogatás visszafizetése, mert a kérelem elbírálásakor a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el 42 750 Ft-ot19.
(2) A fennálló vagy megszűnt tulajdonjog vizsgálatánál azt a tulajdonjogot kell figyelembe venni, amelynek 50%-os vagy annál nagyobb hányadával a kérelmező és vele együttköltöző családtagjai együttesen rendelkeztek, vagy rendelkeznek.
14. § (1) Helyi támogatás akkor adható, ha a meglévő, felépítendő, megszerzendő, vagy az emelet-ráépítést, tetőtér-beépítést, bővítést követően az ingatlan megfelel az alábbi táblázatban foglaltaknak (a továbbiakban: méltányolható lakásigény):
|
Együtt költöző családtagok száma |
Lakásigény szobaszáma |
Hasznos alapterület maximum |
|||
|---|---|---|---|---|---|
|
minimum |
maximum |
3 vagy több gyermeknél |
nem önálló |
önálló lakás |
|
|
1 |
1 |
1,5 |
- |
40 m2 |
70 m2 |
|
2 |
1 |
2 |
- |
60 m2 |
90 m2 |
|
3 |
1,5 |
2,5 |
- |
70 m2 |
100 m2 |
|
4 |
2 |
3 |
- |
80 m2 |
110 m2 |
|
5 |
2,5 |
3,5 |
4 |
95 m2 |
125 m2 |
|
6 |
3 |
4 |
5 |
110 m2 |
140 m2 |
|
7 |
3,5 |
4,5 |
6 |
120 m2 |
150 m2 |
|
8 |
4 |
5 |
7 |
130 m2 |
160 m2 |
15. § (1) A helyi támogatást 6 hónapon belül igazolhatóan fel kell használni. Lakás építése esetén a határidő 3 év, amely – erre irányuló kérelemre – egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
(2) A támogatott köteles a helyi támogatás felhasználását az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követő 15 napon belül a tulajdonszerzést igazoló tulajdoni lap vagy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő jogerős földhivatali határozat másolatának benyújtásával, építés esetén a jogerős használatbavételi engedély bemutatásával, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, vagy használatbavétel tudomásulvételével igazolni. Felújítás vagy korszerűsítés esetén legalább a támogatás összegének megfelelő – anyag- vagy munkadíj számlák bemutatásával történik a felhasználás igazolása.
10. A helyi támogatás mértéke
16. § (1) A helyi támogatás összege nem haladhatja meg
a) a 11. § (1) bekezdés a)–c) pontban meghatározott támogatás esetén – a b) pontban meghatározott kivétellel – az építési vagy felújítási költség vagy a vételár 20%-át,
b) korszerűsítés címén történő komfortfokozat növelés vagy szennyvízcsatorna-rákötés esetén az összköltség 35%-át,
c) a 11. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott támogatás esetén a felújítási költség 40%-át.
(2) A helyi támogatás mértéke
a) lakás építése, új vagy használt lakás vásárlása esetén legfeljebb 2.000.000,- Ft;
b) lakásnak emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés útján történő létesítése esetén legfeljebb
1.000.000,- Ft;
c) bővítés, felújítás esetén legfeljebb 400.000,- Ft;
d) a lakás korszerűsítése esetén
da) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos és gázközmű bevezetése vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (különösen napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, valamint vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése esetén legfeljebb 300.000.- Ft;
db) szennyvízcsatorna-rákötés esetén legfeljebb 150.000,- Ft;
e) akadálymentesítési célú felújítás esetén legfeljebb 300.000,- Ft.
11. A helyi támogatás visszafizetése
17. § (1) A kamatmentes kölcsön visszafizetése a futamidőn belül havonta azonos mértékű részletekben történik.
(2) A kapott támogatás visszafizetésének futamideje:
a) 500.000.-Ft-ig 5 év,
b) 500.000.-Ft felett 100.000.-Ft-onként 1 évvel emelkedik,
c) 1.000.000.-Ft felett 200.000.-Ft-onként 1 évvel emelkedik.
(3) A kölcsön törlesztését az átutalást követő hónap 10. napjáig kell megkezdeni. A havi törlesztő részlet esedékességének időpontja minden hónap 10. napja.
(4) A támogatás visszafizetésének igazolása esetén a bejegyzett jelzálogjog, valamint a feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlésére alkalmas jognyilatkozatot a jogosult kérésére ki kell adni.
18. § Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, a személyi, vagyoni, vagy jövedelmi körülményekben bekövetkezett változás esetén különösen hosszan tartó betegség, egészségi állapot megromlása, haláleset, családi állapot változása, jövedelem jelentős mértékű csökkenése, vagy ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos személy van, a támogatás visszafizetésére vonatkozóan egy alkalommal, legfeljebb 3 évre szóló fizetési halasztás engedélyezhető abban az esetben, ha az elmaradás 3 havi részletfizetés összegét nem haladja meg.
19. § (1) A támogatás csak a megjelölt célra használható fel. Jogtalan igénybevételnek minősül és a támogatásban részesített köteles a helyi támogatás hátralékos összegét annak a mindenkori Ptk-ban szabályozott kamataival együtt azonnal visszafizetni, ha
a) a támogatást nem a megjelölt célra használja fel;
b) a támogatást az önkormányzat félrevezetésével, tévedésbe ejtésével színlelt jogügylet alapján szerezte meg;
c) a támogatással szerzett lakást önmaga részben vagy egészben nem lakás céljára használja, azt másnak lakás vagy nem lakás céljára átengedi vagy bérbe adja a támogatás visszafizetéséig;
d) írásbeli felszólítás ellenére – a megjelölt határidőre – fizetési, törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget;
e) a támogatási cél az átutalást követő 6 hónapon belül, építés esetén 3 éven belül nem valósult meg.
(2) Az azonnali visszafizetésre és a mindenkori Ptk-ban szabályozott kamatok megtérítésére vonatkozó kötelezettség mellőzhető, ha
a) a lakást a támogatásban részesített a házasság felbontását követően a vagyonközösség megszüntetése érdekében idegeníti el, és a vételárból másik lakást vásárol, melyre a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átvezetését vállalja;
b) a támogatás felhasználására megállapított határidő a 15. § (1) bekezdés alapján meghosszabbításra került;
c) az ingatlant jogerős bírói ítélet, hatósági határozat alapján idegenítik el.
(3) A jogtalanul igénybevett támogatás visszafizettetése érdekében fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményezni, melynek eredménytelensége esetén a végrehajtási eljárást meg kell indítani.
12. A helyi támogatásra vonatkozó eljárási szabályok
20. § (1) A helyi támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. §-ban foglaltakon túl:
a) az ingatlan tulajdoni lapját, amely egy hónapnál nem lehet régebbi,
b) vásárlás esetén az adás-vételi szerződés Földhivatalhoz benyújtott példányát,
c) engedélyköteles építés esetén a jogerős építési engedélyt, tetőtér-beépítés esetén (amennyiben jogszabály előírja) településképi bejelentést,
d) a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az e-építési napló megnyitásának igazolását, főépítészi nyilatkozatot, valamint a kivitelező által készített költségvetést,
e) felújítás, korszerűsítés esetén tervező vagy kivitelező által készített költségvetést, (amennyiben jogszabály előírja) szakhatósági engedélyt, ezek hiányában kérelmező nyilatkozatát a költségvetés összegére,
f) akadálymentesítési támogatás esetén az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést is.
(3) A helyi támogatás iránti kérelmek elbírálásának rangsorolási szempontjai
a) szociális rászorultság,
b) eltartottak száma,
c) lakás nagysága,
d) a család bármely tagjának helyi támogatásban való korábbi részesítése,
e) a kérelem elbírálásának idején fennálló önkormányzati költségvetési keretösszeg nagysága.
21. § Az önkormányzatot a támogatás összege és járulékai biztosítására jelzálogjog és a 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben elidegenítési és terhelési tilalom, a 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben elidegenítési tilalom illeti meg, mely jogosultság a támogatás teljes visszafizetéséig tart. Amennyiben ezen időpont előtt kerül sor az ingatlan elidegenítésére, úgy a kapott támogatás hátralékos összegét egy összegben kell visszafizetni.
13. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása
22. § A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása (a továbbiakban: fiatal házasok támogatása) olyan vissza nem térítendő, egyösszegű támogatás, amely a 11. § a)-b) pontjában meghatározott esetekben adható.
23. § (1) A fiatal házasok támogatása a következő feltételek együttes megléte esetén nyújtható annak a házaspárnak, akik
a) a 14. § szerinti méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni;
b)20 esetében a kérelem benyújtásakor az együttköltöző családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg 142 500 Ft-ot21 azzal, hogy a jövedelem számításánál kérésükre a fiatal, gyermektelen házaspár esetében legfeljebb kettő, egy gyermekes fiatal házaspár esetében egy további vállalt gyermek is családtagként figyelembe vehető;
c) külön-külön, vagy együttesen beköltözhető lakástulajdonnal nem rendelkeznek;
d) a vásárolt, vagy építendő lakás költsége 20%-ának megfelelő összegű önerővel rendelkeznek;
e)22 a lakás vételára vagy az építési költség nem haladja meg a 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott beköltözhető lakás a kérelmező tulajdonában vagy 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadában levő, haszonélvezeti joggal nem terhelt lakásingatlan. A lakástulajdon nem tekinthető beköltözhetőnek, ha az érintett lakástulajdon bontását az építésügyi hatóság jogerősen elrendelte vagy engedélyezte.
(3) A fiatal házasok támogatása kizárólag a lakásépítést megengedő építési övezetekben elhelyezett vagy elhelyezni kívánt lakóépületek vonatkozásában adható.
(4) A fiatal házasok támogatása csak akkor adható, ha a házastársak esetén mindkét fél résztulajdonossá válik. A vásárolt, vagy épített ingatlan nem lehet használati joggal terhelt.
(5) Nem nyújtható fiatal házasok támogatása annak a házaspárnak,
a) akik e rendelet 13. § (1) bekezdés d)–h) pontja alapján nem jogosultak vagy
b) már korábban fiatal házasok támogatásban részesültek, beleértve azt az esetet is, ha a házaspár valamelyik tagja részesült már korábban ilyen támogatásban.
14. A fiatal házasok támogatásának mértéke
24. § A fiatal házasok támogatásának összege a vásárolt ingatlan vételárának, valamint az építendő lakás – kivitelező által készített költségvetési összesítővel, vagy számlával igazolt – építési költségének 10%-a, de legfeljebb 1.000.000,- Ft.
15. A fiatal házasok támogatására vonatkozó eljárási szabályok
25. § (1) A fiatal házasok támogatása iránti kérelmet e rendelet 2. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani,
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. §-ban foglaltakon túl:
a) házassági anyakönyvi kivonatot,
b) a 20. § (2) bekezdésében foglalt dokumentumokat.
26. § A fiatal házasok támogatása iránti kérelmek elbírálásakor a 20. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokat kell figyelembe venni.
27. § (1) A támogatás összegét az átutalás napjától a mindenkori Ptk-ban szabályozott kamattal kell egy összegben visszafizettetni a 18. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével
a) ha a vállalt gyermek nem születik meg a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül,
b) jogtalanul igénybe vett támogatás esetén.
(2) Amennyiben a vállalt gyermek a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogosultnál felmerülő, kezelőorvos által igazolt egészségügyi okból nem született meg, a kapott vissza nem térítendő támogatás - az e rendeletben szabályozott - kamatmentes kölcsönné alakul át, és a támogatottat kötelezni kell a támogatás visszafizetésére a 17. §-ban, a 18. §-ban, valamint a 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.
(3) A jogtalan igénybevétel esetén a visszafizetésére a 19. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok az irányadók.
(4) Az önkormányzat javára a támogatás 19. § (1) bekezdésében meghatározott jogtalan igénybevétele esetére a támogatás összegének és járulékainak erejéig jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom
a) jegyeztethető be, jegyeztethető fel az ingatlan-nyilvántartásba 5 év időtartamra,
b) be kell jegyeztetni, fel kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba egy gyermek vállalása esetén 3 év, két gyermek vállalása esetén 6 év időtartamra.
28. § A fiatal házasok támogatása felhasználására, valamint a támogatás felhasználásának igazolására a 15. §-ban meghatározott szabályok az irányadók.
Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba és a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
30. §23
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 1. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 2. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 14. § 1. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 3. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 4. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 5. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 13. § 5. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
módosította: 27/2024. (XI. 29.) Ör. 14. § 2. pontja. Hatályos: 2025. január 1-jétől.
hatályon kívül helyezte: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 6. §
hatályon kívül helyezte: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 6. §
módosította: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 1. § (1) bekezdése
beiktatta: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 1. § (2) bekezdése
módosította: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 2. §
módosította: 3/2019. (II. 8.) Ör. 10. §
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (5) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 3/2019. (II. 8.) Ör. 11. §
módosította: 10/2023. (III. 23.) Ör. 3. § (6) bekezdése. Hatályos: 2023. március 24-étől.
módosította: 29/2017. (VI. 23.) Ör. 3. §
hatályon kívül helyezte: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 15. § 6. pontja